Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

1982. JÚLIUS 31. lUAPa.o 5 A Baranya megyei Téglagyári Egyesülés félévi eredményei 3,9 százalékkal nőtt a termelékenység, növelték a kemencék kihasználtságát — Nagy az árukészlet A Baranya megyei Téglagyá­ri Egyesülés az idei esztendő­ben már 30—35 százalékban gyártja a lyukacsos szerkeze­tű, nagyméretű téglát. Sajnos azonban igen rossz a kooperá­ció az építőipari vállalatokkal, mert nagyon kevés az igény az ilyen téglákra. Az első fél­évben több mint tízmillió da­rabot gyártottak, s ebből csak 1 800 000 darabot tudtak érté­kesíteni. A helyzetet megne­hezíti még az a körülmény is, hogy az építőipari vállalatok a terveket a normál és hagyom fnányos méretű téglára kap­ják. A Baranya megyei Tégla­gyári Egyesülés nagy gondot fordít a magasított lyukacsos szerkezetű tégla, a B 30-as blokk készítésére, a hagyomá­nyos kisméretű tégla gyártása mellett. Jelenleg mégis az a helyzet, hogy 11,5 millió tégla áll készleten, amely három­szorosa az előző év hasonló idő szakának. A nagy készletnek egyik oka, hogy az utóbbi esztendőkben igen nagymérvű volt a tég­lagyártás felfutása. Amíg 1957-ben a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés 60 mil­lió darab téglát gyártott, ad­dig az elmúlt évben több mint 83 milliót. A kapacitás természetesen en­nél is nagyobb, 100 milliót min den különösebb megerőltetés nélkül tudnának készíteni. Az első féléves tervét 91,8 százalékban teljesítette a vál­lalat. A lemaradás abból adó­dott, hogy az első negyedévre is beterveztek már 1 millió tégla gyártását, sajnos a ked­vezőtlen időjárás miatt nem tudták a nyerstégla-készítési tervüket teljesíteni. Május— június hónapban ugyan kiváló eredmények születtek, amilye­nek szinte példátlanok voltak az eddigi esztendőkben, de a nagy éveleji kiesést már nem tudták pótolni. Nyerstéglából EGY Ezen a héten a két első nap balesetmentesen telt el. Az el­ső baleset szerdán történt. Horváth József gépkocsive­zető (Drávasztára) délután fél egy körül a 12. AKÖV teher­kocsiját Pécsett a Regős utcá­ban vezette. A Sopiana Gép­gyár előtt jobb oldalon parkí­rozó teherautót kerülni akar­ta, miközben az álló kocsi elől kiugrott Bencze Béla hatéves kisfiú (Felső-Balokány u. 19) és nekiszaladt a teherkocsi hátsó sárvédőjénék, majd az úttestre esett. Bencze Béla sú­lyos sérüléseket szenvedett s kórházbaszállítása után meg­halt. A gépkocsivezető nem felelős a balesetért. Csütörtök Iván József vontatóvezető (Tarcsapuszta (fa) a Szentlő­linci Tangazdaság pótkocsis vontatójával Szigetvár felé köz lekedett s letérve az útról az egyik villanypóznának ütkö­zött, amelyet kitépett a helyé­ből. 5000 forint anyagi kár ke­letkezett, s a rendőrség a ve­zető ellenőrzőlapját elvette. « Tóth István raktárkezelő (Komló. Zrínyi utca 26) CA 64—77 rendszámú személyko­csijával Komlón a Szabadság úton Zobák felé közlekedett ittas állapotban, 70 km-es se­bességgel. Az út jobboldalán Vilhelm Vilmos budapesti la­kos kerékpárt pumpált. Tóth a háttal levő Vilhelm Vilmost elütötte, akit életveszélyes ál­lapotban kórházba kellett szál­lítani. A balesetért Tóth István a felelős ezért a rendőrség őrizetbe vette, valamint bevon ták a jogosítványát, Vasárnap Varga János gyöngyfái tsz- tag Gilvánfán keresztül Csány oszróra igyekezett motorkerék­párjával. Gilvánfát elhagyva gyalogosokat előzött s ugyan­akkor Orsós Mária hatéves kis lány az úttest közepére szaladt A vezető fékezett, de a jármű hátulja megcsúszott és elérte a kislányt. Orsós Mária nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A balesetért a mo­toros nem felelős, szabAlymagyarAzat Sok esetben a gyalogosok hi­bájából történik a baleset, ugyanis kevesen közlekednek a KRESZ gyalogjárókra vo­natkozó rendelkezései szerint. A 61. § első bekezdése előírja, bogy gyalogjárók oSyan útvo­nalon, amelyen járda van, ki­zárólag a járdán közlekedhet­nek. Ahol járda nincs, vagy azt lezárták, a gyalogosok az úttest szélén, annak legföljebb egy méter széles sávján — a szembejövő járműforgalom fi­gyelemmel kísérése céljából lehetőleg a menetirányuk sze­rinti bafl oldalon — fokozott gondoskodással kötelesek ha­ladni. AUTÓSZERELŐT, esztergályost, hegesztőt felvesz a Pécsi Fémipari Vállalat, HÜSNYUL felvásárlás 1-én, 2,5 kg-tól. Alkotmány utca 24 sz. alatt. — Pécsi Földművesszövetkezetnél. 39 700 000 darab volt a terv, s 36 436 000 darabot teljesítettek. Az égetési tervüket 92,5 száza­lékra teljesítették. Hogy az égetésben jobb eredményt ér­tek el, mint a nyerstégla-ké­szítésben — az annak köszön­hető, hogy volt januárban je­lentős nyitókészletük, amit égetni tudtak. Az első negyedben kiégettek 6 millió téglát a készletből, s teljesítették a tervet. A második negyedévben azon­ban a nyerstéglahiány gátol­ta a tervteljesítést. Gyártottak 9 millió magasított téglát, 425 000 B 30-as blokkot, amely több mint kétmillió kis­méretű téglának felel meg, és 50 000 darab válaszfal-téglát. Az építőiparban kicsit idegen­kednek a nagyméretű téglák­tól, mert ez forradalmasítja az építkezéseket, s egészen új bérrendszereket kell kidolgoz­ni a kőművesek számára is. A termelékenység 3,9 százalék­kal nőtt a múlt évihez viszo­nyítva. Tizenöt százalékkal nö­velték a kemencék kihasznált­ságát. A selejt is kedvezően csök­kent, arlnak ellenére, hogy a nagyméretű téglák készítésénél nagyobb az eshetőség a meghi­básodásra. A nyers téglánál 0,8 százalékkal, az égetésnél pe­dig 0,3 százalékkal csökkentet­ték a selejtet. Egy százalékkal azonban lemaradtak az önköit ség teljesítésében. A május— júniusi eredmények azonban azt mutatják, hogy ezt a lema­radást a következő negyedév­ben behozzák. Második féléves tervük nyerstéglából 48 300 000 db, égetett téglából 46 200 000 darab. * Építés és művészet PÉCSETT ÉS MEGYÉNK­BEN igen nagyok az építőipar feladatai. Az utóbbi évtizedben egy teljesen új város épült fel Komlón, egy összefüggő, köz­épületekkel is ellátott telepü­lés Uj-Mecsekalján, felépült a Hőerőmű s a továbbiakban is az építkezések hasonló ütemére számíthatunk. Már ezért sem érdektelen az az időnként or­szágosan is fellángoló vita, amely az építészet időszerű problémáit igyekszik tisztázni. Legutóbb Major Máté a Va­lóság 2. számában érintett építészeti problémákat, s Dar­vas József válaszolt erre a Kortárs 6. számában, bár a vá­lasz lényegében csak Major Máté egyik tévedésére, az absztrakt irányzat túlbecsülé­sére és a művészeti problémák ezzel kapcsolatos idealista szemléletére világított rá. — Egyébként mindkét vitatkozó egyértelműen tudomásul veszi, magátólértetődően elfogadja azt a — Major Máté cikkében megjelenő, de másutt is meg­lehetősen általános — koncep­ciót, hogy az építészet — mű­vészet. Ez a gondolat helyi jelentő­ségű vitákban is meg-megje- lenik. Úgy vélem, nem árt tisztázni, hogy valóban igaz-e vagy nem, mert szerintem épí­tészeti problémáikról vitatkozni anélkül, hogy az építészet he­lyét az emberi tevékenységek között megállapítanánk, ha­szontalan, meddő időtöltés len­ne. Az ember ugyanis rend­kívül sokféle alkotó tevékeny­séget végezhet, s ennek a sok­féle tevékenységnek csak egy szűkebb, sajátos jegyekkel el­határolt csoportja nevezhető művészetnek. Egy cipő, ruha, vagy egy gépkocsi megterve­zése, elkészítése is alkotó mun­ka. A tudós kutatása, s kutatá­sai nyomán a tudományos ered mény összegezése is alkotó munka. Alkotó munka egy ze­nemű megkomponálása, egy Nyári szünet Szombaton megkezdték a nyá ri szünetet az Autóközlekedési Tanintézet oktatói és hallgatói. Háromhetes nyári szünet után augusztusban folytatják a tanfolyamot a jelenlegi hall­gatók, sőt újabb hivatásos és „úrvezetői” gépkocsivezetői tanfolyamokat indítanak be. APPOWIPDETÉSEK Harmonium, erőshan- gú, 11 regiszteres, bér­beadó. Anna utca 10. Telefon: 35-30. ________ E ladó piaci álló tányé ros mérleg és kis be- főttes üvegek. Tiborcz utca 58 sz.____________ Kekamié, három fo- tőly kis asztallal, fes­tett kombinált szoba, Jó állapotban eladó. — Telefon: 65-72. ________ E lcserélném Pécsett főútvonalon lévő egy szobából álló műhely­helyiségemet budapes­ti egy szobáért vagy műhelyhelyiségért. — „Műhelyhelyiség” jel­igére Sállal utcai hir­detőbe;_______________ T elevízió, rádió, mag­nó, mosógép javítás. Hohmartn, Aradi vér­tanúk útja 11; Tele­cast 43-38: Beköltözhető kettőszo­bás, összkomfortos vil laszerű családi ház, 700 négyszögöl összte­rület, lugasszőlö és gyümölcsös, buszmeg­állónál eladó. Kisebb balatoni villát beszámi tok. Engels út 83 sz. Pécs. Méhviasz olvasztást vállalok. — Sonkolyát küldheti postán. Telje sen új, 40 literes alu- mlniumfazék eladó vagy 30 literesre átcse rélhető. Hetényi Pécs, Táncsics utca 72 sz. Kertváros. Kis szoba, konyhás, vagy egyszobás laká­sért kifogástalan álla­potban lévő 125-ös Da- nuviát adnék. Ajánla­tot „Megegyezünk’’ jel igére Sallai utcai hir­detőbe: Szabadrendelkezésfl — belvárosi főbérleti egy szobás, összkomfortot kp. keresek. — Szek- szárd. Hunyadi u. 3/a. Diplomás,_____________ 350-es IZS oldalkocsi­val sürgősen eladó. — Fürst Sándor u. 12, Csőgarnitúra, ágybeté­tek, vitrin, szekré­nyek, ágyak, príma bú torok olcsón eladók. Soóky bútorüzletében, Zsolnay V. ü. 1 sz. Rizling szilváni, kivá­ló minőségű erős bor kapható. Balogh, Toldi Miklós út 6. I. em. 5. Telefon: 39-06. ________ M odern hálóberende­zés. konyhaszekrény, toalett, szekrények, ágyak, sodronyok, vas ágyak, ágybetétek el­adók. Molnár, Felső- Vámház u. 2 sz* Hálószobabútorok, — konyhabútorok, szék. fények, ágyak, tükör­állványok, előszobafal, íróasztal, táskagramo­fon, rádió, gyermek­ágy, kedvezményes ár ban eladók. Soóky bú torüzletében, Zsolnay Vilmos u. l. Veszek, hagyatékot, sezlont. hármasszek­rényt. sodronyokat, — matracokat, ágybeté­tet, vaságyakat, kony­habútort, reOramiékat, csőgamitúrát, párná­zott székeket, fotelo­kat. Megyeri út 6 sz. Szabó.________________ O lcsó, konyhabútor, egyszemélyes rekamié hármasszekrény, — ágyak, asztalok, szé­kek. kombináltszék- rény, televlzióasztal, íróasztal, éjjeliszekré­nyek. hálószobabútor, szekrények, fürdőká­dak eladók. Megyeri út 6 sz. Szabó. Kitűnő Singer varró­gép, konyhakredenc, szekrények, kerékpár, eladó. József utca 42: Öröklakás azonnal be­költözhető 1 szoba, egy konyha és élés­kamra és egy terasz- szak Cím: Pécs, Szé­kely Bertalan u. 11 sz. Telefon: 15-50, 36 mel­lék. Ablakredőny minden méretben készen kap­ható. Rózsa Ferenc u. 2 sz. ((Alsómalom) Ablakredőny készíté­sét, Illetve javítását vállalom. Sallai u. 39. Todenbier. Használt férfiruhát, ct pót, gumicsizmát, eső­köpenyt, tisztiruhát veszek. Hetényi. Bem utca 20 szám üzletben. Hálóbútorok, kony­hák. kombináltszekré- nyek, sodronybetétek, ágyak, könyvszekrény asztalok, rekamiék. fo­telok, kombináltszo- bák, íróasztalok, szé­kek, matracok, karni­sok, kerti bútor, szek­rények és más modem bútorok bőséges vá­lasztékban Báránynál, Hal tér 1 sz. A mohácsi városi Ta­nács vb. Ipari műsza­ki csoportja több éves gyakorlattal rendelke­ző gépészmérnököt, vagy technikust keres műszaki vezetői be­osztásba. Jelentkezni személyesen vagy írás ban, önéletrajzzal és erkölcsi bizonyítvány­nyal. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. KAlASZ képesítéssel, tíz éves gyakorlattal állást változtatnék — könyvelői, gondnoki, esetleg élelmezésveze­tői munkakörbe. — „Könyvelő 40085” jel­igére. Cim: Magyar Hirdető. Békéscsaba. Mosógépek szakszerű javítása (háznál te) — Rákóczi út fon: 26-48. 48. Tele­Keresek egy nagyobb üres főbérleti vagy al­bérleti azonnal beköl­tözhető szobát. „Tinó­di^ jeligére Sállal ut­cai hirdetőbe. szobor megformálása is de ez utóbbialkat már művészi tevé­kenységnek tekintjük — eltérő céljuk és módszereik miatt. HAVA SOROLJUK az épí­tészetet? Legáltalánosabb fel­adata nyilvánvalóan az, hogy emberi használatra szánt épü­leteket hozzon létre, s ebben nem különbözik egyéb terme­lési technikai alkotó munká­tól. Van azonban speciális fel­adata is, amennyiben az építé­szet műalkotásokat hoz létre az épületekkel, s egyik másik speciális feladata is, ameny- nyiben több épület együttesé­vel esztétikus városképet ala­kít ki. Műalkotások létrehozá­sára meglehetősen ritkán van módja az építészetnek. Nyilván való ugyanis, hogy az építke­zések túlnyomó tömegét kite­vő lakás- és gyárépítés önálló művészi tartalmat hordozó al­kotásra nem ad módot. Talál­koztunk olyan törekvésekkel is, hogy az építész a funkció­jától eltérő tartalmat próbált adnj üzemi épületeknek, csak­hogy az ilyen törekvések egy­részt a gazdaságossági követel­ményeknek nem feleltek meg, másrészt mint művészi alkotá­sok is csődöt mondtak. Marad a másik lehetőség: a város­képalakítás. amely azonban már műfajilag is másfajta te­vékenység, városépítészet. Ete- kintetben máris értek el szép eredményeket építészeink az új városok és városrészek ki­alakításában, mint azt me­gyénkben és városunkban Komló és Pécs új városrészei példázzák. Itt az épületek cso­portosításával elérhető térhatás az építész kifejezőeszköze. Ter­mészetes azonban, hogy egész városok alkotására még a szo­cialista fejlődés igen gyors üte me mellett is ritkán van le­hetőség. s így ez a fajta al­kotótevékenység is többnyire terek, utcák kialakítására szo­rítkozik. Egész városok képé­nek a kialakításába egyébként beleszólnak az esztétikai meg­gondolásoktól távol álló ténye­zők is. Pécs városképéhez pél­dául már hozzátartozik a Hő­erőmű is, hatalmas, füstölgő kéményeivel, amelyek — esz­tétikai látványként — a város ipari jellegét hangsúlyozzák, nyilvánvalóan anélkül, hogy a hatalmas kémények megépíté­sére ilyen művészi megoldás­ból került volna sor. MINDEBBŐL az követke­zik, hogy ha az építészetről csak mint művészeti ágról beszé­lünk, akkor két irányban is követhetünk el hibát. Ha ugya nis az építészet esik mint mű­vészeti tevékenység kerül szó­ba, akkor a probléma leszű­kül néhány középület kialakí­tásakor szóbajöhető ilyen vagy Olyan művészi elképzelésre, ha viszont az egész építészetet te­kintjük mindenestül művészet­nek, akkor nemlétező funkciót : tulajdonítunk neki. Ilyen hi­bás alapról elindulva azután eljuthatunk odáig, hogy min­den emberi alkotótevékeny- ] ség egyúttal művészet is — ! ami viszont végső fokon egy­értelmű a művészetek létjogo­sultságának dekadens tagadá­sával. Más is következik azon­ban az „építészet = művészet” állításból. Az, hogy az építész művész lévén hivatott az eme­lendő épületek belső tartalmát is meghatározni, s nem csupán az eleve adott követelmények­hez a lehetőségekhez képest leggazdaságosabb. legcélsze­rűbb és egyúttal esztétikus formát megkeresni. Csakhogy ez fából vaskarika, mert az építkezéseket mindig is más — gazdasági, technikai, kulturá­lis, szociális — szükséglet dik­tálja és nem az építész alko­tásvágya. i Szerintem rendkívül haszno­sak az olyan viták, amelyek­ben az építészek azt vitatják, hogy a technika rohamos fej­lődésével előtérbe került új építőanyagok és építési mód­szerek felhasználásával hogyan tehetnék gazdaságosabbá, gyor sabbá az építkezést, az adott célnak minél megfelelőbbé az épületeket. Nem haszontalan az a vita sem, amely az épí­tészettel kapcsolatos esztétikai problémákat tángyal. De fél­revezetőnek tartom az olyan álláspontot, amely az építésze­tet művészetnek tartva építke­zéseink tervezésénél és kivite­lezésénél csak esztétikai szem­pontokat hajlandó figyelembe venni, s lázadozva próbálkozik megszabadulni a meghatáro­zott célok, a pénzügyi keretek, a szigorúan előírt követelmé­nyek „kötöttségeitől”, amelyek e felfogás szerint „gátolják a művész teljes kibontakozását”. CSAK ENNEK az alapvető kérdésnek a tisztázása után vá ük érthetővé, hogy miért hely­telen építészeinknek az az ál­láspontja, ame y szerint a mai épületeknek (lakóházaknak, gyáraknak, középületeknek egyaránt) a modernséget, a mo dem ember életszemléletét, „a XX. század lényegét” kell ki­fejezniük. Azért helytelen, mert elvont ideákat tesznek építészeti élővé. Ilyen állás­pontról aligha lehet messzebb jutni, mint Major Máté jut említett cikkében („Művésze­tünk helyzetéről” — Valóság 1962. 2.) amikor ezt írja: „ .. gyakran igen kielégítő le­het, ha az építészet többé- kevésbé szigorúan egzakt, ra­cionális, absztrakt geometriá­ját, a festészet—szobrászat nem szigorú, nem egzakt, nem racionális absztrakciója oldja, tagolja, élénkíti, gazdagítja.” Ezzel az építőművészetet az épü letek díszítőművészetére redu­kálja ennek a díszítőművészet­nek a követendő irányát pedig az absztrakt irányzatban jelöli meg. _ Csakhogy arra már a régi görögök is rájöttek, hogy az építészet mértani formáit, a rideg négyzeteket, téglalapo­kat és háromszögeket legin­kább a természet, az emebri test változékony formái old­ják, élénkítik, s nem másfajta mértani formák. AZ ÉPÍTÉSZET — mint tér­hatásokkal dolgozó alkotómű­vészet — szerintem spekulatív úton aligha jut el a mai em­ber érzés- és gondolatvilágá­nak kifejezéséig. Viszont ha arra törekszik, hogy a me em bérének sokféle igényét a fej­lett technika adta eszközök felhasználásával minél inkább kielégítse, akkor az eredmény előzetes esztétikai spekulációk nélkül is az lesz, hogy épüle­teink valóban modemek lesz­nek és igényeiket kielégítve érzéseinket és gondolatainkat is a leghívebben fejezik ki. Bár ellentmondásosnak hangzik, úgy áll a dolog, hogy építé­szeink akkor válnak igazán művészekké, ha alkotó tevé­kenységüket szervesen beleil­lesztik a sok más emberi al­kotó tevékenység közé, ha fel­adataiknak elsősorban a gaz­dasági és technikai komponen­seit igyekszenek megoldani. Ha ez sikerül, épületeink nem­csak célszerűek, jók és gazda­ságosak, hanem egyúttal eszté­tikai mértékkel mérve szépek is lesznek. Mészáros Ferenc Áramszünet Áramszünet lesz 31-én, augusz­tus l-től 4-ig 7-töl 16 óráig csopor­tos karbantartás miatt az alábbi területen:- A- u. Bólyai u. Eg- ressy u. Galamb, Gárdonyi, Gyu­la, Erdély, Bszakme°ver-dűln Hon véd tér. Kertváros u., Makarenkő u., Málomi út. Nyárfa u„ Pannó­nia u., Rózsa u., Szilva u., Tán­csics M. u. Tolsztoj utcákban. A pécsi járási rendőrkapitány­ság felhívja a közlekedési és szál iításd vállalatok figyelmét, hogy találtak 1960. őszén nagyméretű pótkereket, amelyet Igazolt tulaj­donosa < járási rendőrkapitány­ság, Pécs, Kilián György u. 3. rí., em. 82. számú helyiségében át­vehető. '7>&lőzhliez iiae-freke-t MÉH-tői vásároljon, olcsó áron! L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom