Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-29 / 176. szám
»62. JOMÜS 29. ÜTAPLd Felforgatják a Tarost A szigeti kapu környéke Nehéz elképzelni, hogy a Székely Bertalan út völgyéből aláfutó patak valaha mély völgyben sietett alá és feltöltö- gette az Ispitaalját a mocsaras rétig. A völgy bal partján van az eddig ismert leghatalmasabb római építmény 160 cm vasitag falak fogják közre h^rom oldalról a régi ferences kolostor udvarát. Erre rakták XIII. században a városfalat. Gyenge tákolmány a római fal felett. Vele szemben a jobb parton a római szántét mutatja a Garay utca elején egy sírépít- > mény. A gázmű aknájában két és félméter mélyen viszont középkori fal és kemencepad került elő. A tér parkosított helyén hetven centiméter mélyen nagy triász mészfcőlapokból épített út vezetett s ehhez csatlakozott a szigeti kapa felől jövő középkori út is. Ennek folytatását a Jászai Mari utcától a Petőfi utcáig most forgatta ki a földgyalugép. A posbakábet fektetésekor a munkaárok a Dischka Győző, Váradi Autói, Sallai utcát, a őzt. István, teret, Kórház terei, Doktor Sándor utcát szántotta fel. Középkori utcák kövei, római pénzek a IV. századiból, római csatorna, IX. századi edények stb. kerültek napfényre, győzte a múzeum befogadni és AB*jegyezni a keleteket Ezúttal csak a szágeiS kapu környékét vizsgáljuk meg felüliről lefelé haladva. A SaUai utca 44—50. az. házak helyén három sarkosan kiugró épület alapjai vannak. Jellemző forma, középkori városépítésre. Előttük nagy kövekből ösz- szerótt út van, melyhez a Szt István téren a vár felé vezető hasonló út csatlakozott A Sallai utca 52. ez. ház előtt volt a szigeti kapó. Átvágták a városfalat mely szokatlanul 2 méter vastag itt A torony, illetve az őrszoba falát hosszában felszedték. Színes látvány lehetett a sárga liasz-márga fal és a sarokrész, a boltív fehér faragott mészkőkockái. Egy nagyobb darab a szobor előtti szákiakért sarkán kapott helyet A kaputól jobbra volt a gyalogjárók kiskapuja. Az imént említett középkori útnak egy példátlanul nagy köve tette még színesebbé a kaput 2 méter hosszú, 1 méter széles szépen megmunkált jakabhegyi vöröshomokkő lap. Súlya meghaladta a 10 mázsát Az út tovább folytatódott a 100 éves borozó sarkáig, ott ívben hajolva a Kórház tér említett útjába kapcsolódott. A kapu előtt híd volt Tartóoszlopai közül 6 cser rönk került ki az árokból. Az iszapban gyepvasérc darabok hevertek. Az Alkotmány utca sarkától déli irányban épített középkori fal valószínűleg a híd előtti árok fala volt, mint a várban a Barbakán kapujával szemben: A középkori szint alatt római jellegű építmények kerültek elő. A Sallai utca 50. sz. ház sarkánál 1 m széles falban 3 vízvezeték cső volt. Irányuk 45° szögben hajolt a templom felé. Egy másik faj, benne egyetlen vízvezeték csővel a szobor előtt szántén a templom felé vezetett Végül egy harmadik a kapun kívül derékszögben (szántén' római falba ágyazva) a híd előtti árkot keresztezte. Mind a három vízvezetékcső tehát a Ferences épületek felé mutat. Ha vonalukat visszafelé meghúzzuk, valahol a Szt István tér és a Landler Jenő utca közötti kertekben találkoznak. A Sallai utca déli során a templom előtt is két római jellegű fal volt Az egyikben vízvezeték cső, szintén az utca irányára keresztben. Ezek egyike sem vezetett Merni pasa fürdője felé, mely a templom előtti téren volt és nem a Váradi Antal utca sarkán. Ru- zsás Lajos, A török Pécs című munkájában említi, hogy a 80-as években még fennállt Nagy érdeklődésre tart számot a szigeti kapun »belüli 3 út egymás alatt. 1 m mélységben a középkori. 2 m mélyen hasonlóan épített út, melybe — bizonyara középen — csatorna volt ágyazva. Fehér mész kövekből az útból némileg kiemelkedve vályúszerűen volt kiképezve. Alatta 260 cm mélyen a harmadik útnak csak triász mészkőlapjait lehetett látni. A 100 éves borozó sarkánál a középkori 80, a második, esetleg harmadik út 2 m mélyen volt. A szigeti kapu volt a város legjobban megerősített része, erre a töröknek szüksége volt, amíg Szigetváron magyar vitézek voltak és Pecsevi vára török végvárinak számított. Most építik a tervező iroda egy újabb részlegét. Dénesi Ödön Ybl-díjas főmérnök volt szíves tájékoztatni a 20 éves városfejlesztési terv egyes részleteiről. így a szigeti kapu környékének távlati terveiről is. A most megkezdett építkezés alapozómúnkája feltárta a római falat teljes mélységben. A ráépített középkori rész itt olyan rossz állapotban van, hogy le kell bontani a római sírkövekből készült hamis kapubolttal együtt Az udvar déli részén lévő épület belső fala sem érdemel kíméletet. Annál inkább, az ottani városfal s az alatta lévő római fal. Erre a részre parkot terveznek, és semmi akadálya annak, — mondta Dénesi Ödön — főmérnök, hogy a park felől lejáróval esetleg rézsüs megoldással mint a szemben lévő kis mecsetet, ezeket a falakat is bemutassuk a közönségnek. A városkaputól északra a városfel kiszabadítása is tervbe van véve. Ekkor fényt lehetne deríteni a római vízvezetékrendszerre is. A Dóm előtt feltárt nagy római csatorna a Szt. István tér, Landler Jenő utca közötti dombélen, vagy oldalában hozta le a vizet, s itt kellett lenni valahol a csillapító és elosztó medencének. Dénesi Ödön főmérnök volt szíves tájékoztatni arról is, hogy az elpusztított városkapuk helyén az alaprajzukat színes aszfalttal szándékoznak láthatóvá tenni. Az elgondolások, tervek mutatják, öreg városunk múltja mennyire érdekel mindenkit és mennyi szeretettel foglalkoznak vele az illetékesek. _______________S. G. irodalmi pályásat A Hazafias Népfront és az Országos Takarékpénztár irodalmi pályázatot hirdet városi és falusi témakörből vett, előadásra alkalmas rövid — legfeljebb 3 gépelt oldal — konferansz, jelenet, villámtréfa, stb. megírására, amely alkalmas arra, hogy — az általános takarékosságon belül —az egyéni pénztakarékosságra ösztönözzön, neveljen. Pályázni lehet még meg nem jelent, vagy a rádiónál el nem hangzott művekkel. A pályázat beküldéri határideje: 1962. szeptember 15., beküldendő: Hazafias Népfront művelődési osztályának, Budapest, V. kerület, Belgrád- rakpart 24. „Takarékossági pályázat” megjelöléssel. Huszonötezer pulyka Mágocson A Máöocsi Béke Tsz baromfifarmjának összállománya: huszonötezer pulyka és tizenötezer baromfi. A felnevelt, párhónapos állatokat ősszel szállítják a Baromfifeldolgozó Vállalatnak a további értékesítéshez. fßie&i diizfLO L 1837 ... 1848 . .. 1861 . 1872.. . 1892... 1893... 1897... 1914.. . 1925... és 1947... 1961.. . Pillanatokon belül megnyitják Pécs város ünnepélyes közgyűlését. A terem már megtelt, zsúfoltak a padsorok, és a résztvevőkön áthullámzik az ünnepélyes alkalom izgalma. A város színe-java a teremben szorong. A polgármester előtt már ott van a kutyabőrből készült díszpolgári oklevél, amely a legjelesebb pécsi könyvkötő mestermunkája. 'Az iniciálé oldott arannyal készült, a díszoklevél a bőrtokkal — több hétig. A polgár- mester felemelkedik, a tekintete hirtelen átsuhan a résztvevőkön, a leendő díszpolgáron — mindenki és minden ünnepélyes. Azután a beszéd következik. A polgármester egyre-másra sorolja a leendő díszpolgár jogos vagy mondvacsinált érdemeit. De csak érdemeket, hiszen... Csak a sárgtdt, jórészt sokáig csak kallódó iratok és pecsétek őrzik a pécsi díszpolgár-avatás történetét. Nyilvántartás nincs, és valószínű, hogy az esetenkénti jegyzőkönyveken kívül nem is volt A díszpolgár magával vitte a díszes, művészi oklevelet és néhány napra az ünnepélyes esőcsöppök vélték az ablakot. A napfény és záporok sűrű váltakozása nemcsak utamat de ausztriai tartózkodásom idejét is végigkísérte. A Westbahnhöfon csak any- nyi időm volt, hogy megnézzem a fényfeliratú táblán vonatom vágányának számát Nem ismerem Ausztria ilyen irányú statisztikáját, azt sem tudom, készítettek-e erről valaha is statisztikát de ha a feliratoknak hinni lehet, akkor Ausztriában a dohányzók vannak kisebbségiben. Ugyanis a Linz, Salzburg, Innsbruck útirány ú gyors kocsijainak legtöbbjén már messziről figyelmeztetett a tiltó tábla. Igaz, mint később tapasztaltam, e kocsik folyosóin szabad dohányozni. Ablak melletti helyet választottam. Ekkor még alig ül- . tek a kocsiban. Szundítani szerettem volna indulásig,^ de nem sikerült. Három húsz év körüli lány rontott be akkora csomagokkal, hogy cipőjük magas sarka a padlóba mélyedt szinte. Segédkezni akartam, de arra kértek, hogy szedjem le én is a már elhelyezett csomagjaimat és tegyem az ülésre, mert öt társnőjük az előcsarnokban maradt további csomagokkal, és ez a holmi — mutatott egyikük az ülésre helyezett bőröndökre — kévés nyolc hely biztosítására. Nevetve szedtem le a magamét és vállalkoztam a pakkok, helyek őrzésére. Az ajtóban még egyszer lelkemre kötötték. JiogjC mindenre rigyázzak ésa helyek is meglegyenek, nagyon sietnek. Húsz perc múlva visszajött a társaság és kilencen gyűrkőztürrk a holmival. Kuncogtak, felálltak az ülésre, de rövidesen helyén volt minden. Leültünk és pár percág csend volt. Csak egy-egy elejtett szó hangzott, míg tincseiket, blúzukat igazgatták. Aztán újra elkezdődött a hecc: hogy a csoki ebben a csomagban van, a narancs meg abban, hogy jobb most leszedpi, amikor áll a vonat és pulóver Is kell, mert később hűvös lesz. Nem is tudom, mikor indultunk el. Amikor kinéztem az ablakon, már jellegzetes havasi tájon kanyargóit a vonat: mezőgazdaságilag művelt völgy, a hegyek lankáin legelők és deréktól a csúcsig fenyők. A felsőbb régió hiányzik itt még. Salzburg után azonban a hegyek ruhája kiegészül borókával, sziklával és hósapkával. De hói van még Salzburg! Valahol ott elől, az esőben. Ahonnan a szomszéd vágányon ellenkező irányban száguldó gyors villanymozdonya vontatja a kocsisort. — Mi újság Jugoszláviában? — fordult felém az egyik lány. — Nem tudok semmi különösebbet, csak amit újságjaink ban olvastam — válaszoltam. Amikor tisztázódott állampolgárságom, egyikük bájosan megjegyezte: — Wer hätte das geglaubt. Nem tudom, miért csodálkozott. Később sem tudtam megkérdezni, mert más irányban indult a kérdések tengeri- kígyója. Azzal kezdődött, hogy miért nem lehet nálunk krumplit kapni és azzal folytatódott, hogy mi van a templomainkkal. Ez utóbbi láthatólag valamennyiüket izgatta. Érthető, hisz mind a nyolcán jövőre vallásoktatók lesznek és most mennek haza vakációra Bécsből. Ilyesmiről negyvenöt előtt se hallottam, így most én csodálkoztam. — Nem, nem apácák , leszünk — bizonygatták —1 mi férjhez akarunk menni, gyerekeink lesznek. Sok lány tanul ezen az iskolán, mert kevés férfi vállalkozik erre. — Bizony — hagytam rájuk — és nálunk a nők is másról álmodoznak. Megérthették célzásomat, mert ezzel be is fejeztük ezt a témát Élelem, ruházati cikkek árával, postai díjszabással, fizetésekkel, filmmel, könyvekkel folytattuk. Linzben felszállt egy férfi, akinek ingjét kellő tisztelettel megcsodáltam. Szabásán nem volt semmi különös, de a színe, a színe! És csíkos volt, hosszanti csíkos! Egy lehetetlen zöld, egy barna, egy lehetetlen lila, egy lehetetlen kék csík egymás mellett. Majd újra a lehetetlen zöld és sorban a többi szín. Szép másfélcentis csíkok. Másnap a spittali boltok kirakatában nagyon sok hdsonlót láttam. Csak más színekkel. Salzburg után már sötétedett és fütötték a kocsikat Kint még mindig esett. A három lány erősítgette — a többi útközben már leszállt —, hogy a hegyeken havazik. Július másodika volt ezen a napon. Kívántam a meleget. Az étszolgálatostól kávét kértem. Kis másféldecis műanyagpohárba töltötte az italt párolgó szájú termoszából és műanyag kiskanalat is nyomott a kezembe. Nem tiszta babkávéból főzték, vegyes kávéból Hat schillinget fizettem. A Salzach harsogott sokáig kőmedrében a töltés mellett, majd felkapaszkodott vonatunk Hofgasteintől kezdve a hegyek oldalába. Badgestein- nól már szédítő magasan csattogott szerelvényünk a város felett. 2828 méter magas Gamskarispitze alatt egy nagyon hosszú alagúton bújt át. Hosszát 5—8 kilométerre becsültem. Obervellachnál elértük a Moll völgyét. S hiába volt odakün® koromsötét, az ablaknál álltam és a kocrink- húzta fénypásztát figyeltem. Alagútfal, viadukt, fenyők, sziklák, alagsútfel, fenyőle, sziklák, alagúttal, — Penfc — fények, sziklák, — Kolbndtz, — fenyők, viadukt, alagút, sziklák és végre 23 óra 12 perc, Spittal! Megérkeztem. (folytatjuk) közgyűlés hangulatát is. A közgyűlésen elhangzott politikai szónoklatok és a díszebéd vagy a díszvacsora illata is gyorsan elszállt, és talán csak a közgyűlések jegyzőkönyvei őrizték egy ideig a kimért, ünnepélyes szertartást, amíg a jegyzőkönyveket el nem vitték a levéltárba. Pontosan ma sem lehet megállapítani, hogy Pécsnek menynyi díszpolgára van — éppen az elégtelen vagy elkallódott nyilvántartások miatt. Az csaknem biztos, hogy a felszabadulás előtt a város 21—23 díszpolgári oklevelet adott ki. Az elsőt 1837-ben Patkovics Józsefnek adományozta a város, aki ötven esztendeig Pécs tisztifőorvosa volt és jeles érdemeket szerzett a tífuszjárványok megelőzése és leküzdése terén. Húszkötetes orvosi naplóját ma is őrá a pécsi egyetemi könyvtár. Tizenegy esztendővei később Majláth György baranyai főispán következett, 1848 január ötödiké. í. A díszpolgárrá avatást megelőzően mély szakadékok keletkeztek a választások alkalmával a konzervatívok és a haladók között, és a konzervatívak a csekély különbségű győzelem örömére, mintegy szimbólumként nagy diadallal iktatták be a konzervatív főispánt. A TRAGIKUS VÉGŰ szabadságharc után Deák Ferenc következik a pécsi díszpolgárok lajstromában — 1861-ben választották meg, és ugyanakkor neveztek ed tiszteletére utcát is Pécsett. 1865-ben isimét Majláth György következett — de ekkor már udvari főkancellár volt. Nagy buzgalommal ügyködött a pécs—nagykanizsai vasútvonal kiépítésében, de a korabeli krónikusok bölcsen elhallgatták, hogy a pécs—nagykanizsai és a pécs— budapesti vasútvonal kiépítése körüli kisajátítási ügyekben is „hűségesen” megvédte a nagy- birtokosi érdekeket. 1878- ban Kovácp Zsigmond pécsi püspök kerül a pécsi díszpolgárok közé, aki a három osztályos főreáliskolának adott adományával biztosította magának e kitüntetést Hat esztendővel később — 1878ban — az első katonaember is megkapta a díszes kutyabőr oklevelet: Pólcz Károly ezredes, aki mint az 52. pécsi hazí- ezred parancsnoka végigjárta a boszniai okkupációt. A korabeli feljegyzések szerint szerette katonáit azok is őt és viszonylag szerencsésen hazahozta a pécsi fiúkat Boszniából. 1879- ben PoUák János kanonok egy adományozásért, 1882-ben Nendtvich Károly akadémiai tag, műegyetemi tanár a hazai tudományos irodalom terén szerzett érdemeiért, 1887-ben pedig Perczel Miklós abból az alkalomból, hogy megvált főispáni székétől, de ebben a díszpolgári elismerésben benne volt a város megbecsülése -a Perczel család iránt, amely a magyar szabadságharcban derekasan helyt állt. 1892 jelentős év a pécsi díszpolgárold'történetében. Kossuth Lajost, a haza emigrációban élő nagy fiát kilencvenedik születésnapján megválasztották Pécs díszpolgárává. Korábban már képviselőnek is felkérték, de ő harcostársát, Irányi Dánielt javasolta. — Ugyanekkor a Budai főutcát is róla nevezték el. EGY ÉVVEL KÉSŐBB Jókai Mór következett a pécsi díszpolgárok sorában, majd 1897-ben Zsolnay Vilmos, aki abban az időben kapta meg a francia becsületrendet és Ferenc Józseftől a vaskorona rendet A századforduló után mind inkább előtérbe került a díszpolgárok megválasztásánál a politikai uralkodó körök iránti „tisztelet”, hiszen 1907 január 13-án, amikor a mai tanácsháza épületében az első városi közgyűlést tartották — ez alkalommal csaknem az egész akkori kormányt, élén Wekerle Sándorral — Pécs díszpolgárává választották. — Ugyancsak 1907-ben Kossuth Ferenc, 1925-ben Zichy Gyula kalocsai érsek, majd a pécsi díszpolgári lajstrom legszé- gyenteljesebb bejegyzése: ím- rédy Béla zárta be a politikai kalandorok néhány évtizedes közjátékét Pontosan senki nem tudja, hegy Károlyi Mihályt 1947- ben megválasztották-e díszpolgárnak, de némely hiteles tanúk úgy vélik. Az viszont bizonyos, hiszen a pécsi újságok kivétel nélkül hírül adták 1947 november elején, hogy Sztálint — mint akkor annyi más város — Pécs is díszpolgárrá választotta. 1960 augusztus 19-én határozta el Pécs város Tanácsa, hogy 1961-től kezdve jogot nyer minden pécsi dolgozó a díszpolgári címre és oklevélre, aki legalább ötszáz társadalmi munkaórát tölt a város fejlesztése érdekében. Egy esztendővel később a városi tanács ünnepi ülésén új díszpolgárokat, egyszerű, dolgozó embereket választottak meg, illetve iktattak be. Mögöttük csak a két kezük munkája volt — de talán a legszebb áldozat, amit az ember szőkébb hazájának, városának adhat UTOLJÁRA Móricz Zsigmond nyugdíjas bőrgyári munkást és Málnai Lászlót, a So- piana Gépgyár KlSZ-titkárát avatták Pécs díszpolgárává. Egy új társadalmi rend újfajta díszpolgárait. Eddig és így szól — egyelőre — a pécsi díszpolgárok története. THIERY ACP/J t * 1
