Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

1968. JÜLIT7S 27. napió' 3 Érdekesnek ígérkezik a fiatalok politikai oktatása Politikai olvasómozgalom — Filmszeminárium Hiúsági, akadémiák az őszi-téli KISZ-oktatásban Az űj-mecsekaljai munkás-zállás * A . Típuslakások a nellyei járás cigányainak Közkutakat létesítenek, alapismereti tanfolyamokat szerveznek A megye KISZ alapszerve­zeteiben megkezdték az 1962— 63-as évi politikai oktatás elő­készítését. A propagandisták különböző megyei és városi tanfolyamokon vettek részt.' Az alapszervezetek vezetősé­gei és taggyűlései által elfoga­dott munkatervek határozzák majd meg, hogy a szervezet­ben a nagyszámú lehetőség alapján milyen oktatási for­mát indítanak be. Az oktatási: év a városokban november 1-től május 15-ig i falvakban november 15-től március 31~ig tart. A KISZ Központi Bizottsá­gának határozata lehetővé te­szi a fiatalok számára, hogy a politikai oktatás hat formája tözül a számunkra, legértéke­sebbet, leghasznosabbat vá- asszák ki. A hagyományos ok- atási formák közül az elmúlt ivekben Idkísérletezett formá­sat is széleskörűen eüterjesz- ;ik majd. A fiatalok körében az egyik egkedveltebb oktatási forma i „Világ térképe előtt” kör, nelynek két tanfolyama van. Snnek keretében a Szovejt- rnióval, az európai és ázsiai szocialista országokkal, Kubá­ra!, a főbb kapitalista orszá­gokkal, a felszabadult ázsiai ■s afrikai népek életével is- nerkednek meg a résztvevők. \ tankönyvön túl az egyes török részére térképeket, at különböző országokról készült/ lia-filmeket is biztosítanak. A politikai oktatásban már égebben is részt vett, bizo- íyosfokú előtanulmányokkal rendelkező fiatalok számára a KISZ politikai kör és az if- •úsági pártszeminárium meg- izervezése biztosítja a tovább- anulási lehetőségeket. Az elmúlt évhez hasonlóan negszervezik a KISZ szerve­setekben az ifjúsági akadé­miákat és a különböző előadássorozatokat. üzen keresztül kielégíthetik a iatalok érdeklődését a politi­cal, erkölcsi, gazdasági, terrné- .zettudományos és technikai cérdések iránt. A KISZ Köz- >onti Bizottsága száznégy elő- idás megtartásához biztosít ■lőadásvázlatokat és a tanács nűvelődési osztályával, a TIT- el és a szakszervezettel Jtözö- en az igényeknek megfelelően iőadókat; A FELMONDÓLEVELET május 17-én írták meg, a MT. 29. § 1. bekezdés c) pontjára hivatkozva tömören és rövi- len: „Nem megfelelő munka­végzését bizonyítja alacsony :eljesítmény százaléka (50— 50 százalék), ami miatt... fi­gyelmeztetésben részesült, eredménytelenül”. Néhány mondatban közlik az értesítés­ben, hogy meddig érvényes a munkaviszony, hol kell át­venni a munkakönyvét és mi­tor. Bár a felmondólevélen ’em közölték, hogy a határo­sat ellen fellebbezni is lehet, ennek ellenére K. Éva felleb­bezést nyújtott be a vállalati egyeztető bizottsághoz. A vállalati egyeztető bizott­ság megtárgyalta és „kivizs­gálta” az ügyet, s az igazgató iltal hozott határozattal egyet­értett, azt helyben hagyta. Mi­vel K. Éva nem tartotta igaz­ságosnak és megalapozottnak íz ellene hozott döntést, újra iellebbezett, most már a Terü- eti Egyeztető Bizottsághoz. A TÉB is megtárgyalta az ügyet, s nem értett egyet az előző döntésekkel. Kötelezte a válla­latot, hogy K. Évát helyezzék vissza munkaviszonyába és a kiesett munkaidejére fizessék meg az átlagkeresetét, ami kö -ülbelül 1300 forintot jelentett. k „panaszos” tehát visszake­rült a munkahelyére és dol­gozik. Akkor miért „bolygat­juk” ezt az ügyet? Semmi egyébért, csupán tanulságkép­pen. . K. Éva a Pécsi Porcelángyár Elsősorban azoknak a fiata­loknak a résziére^ akik még nem vettek részt politikai ok­tatásban, de érdeklődnek az izgalmas olvasmányok, köny­vek iránt, valamint az elfog- laltabb fiatalok, műit például a fiatalasszonyok, utazni kény­szerülők számára a politikai olvasó mozgalmat javasolhat­ják, a KISZ szervezetek. Ez az olvasómozgalom érdekes, izgal mas, a fiatalokat érdeklő köny veken keresztül, változatos keretek között nyújt politikai ismereteket. A mozgalomban résztvevő fiatalok az oktatási év végén beszámolnak az elol­vasott könyvek tartalmáról. — Eddig nyolc e célra írott kis­regény, fantasztikus elbeszé- lésgyuj termény, irodalmi össze­állítás jelent meg. Hunyady József: Hét vér csepp című el­beszéléskötetében négy parti­zánnovellán keresztül ismer­kedhetnek meg a fiatalok a ma gyár ellenállási mozgalom kü­lönféle szakaszaival. Pintér Jó­zsef: A professzor lánya című kisregényében a mai fiatalo­kat foglalkoztató problémákat írja meg színes, derűs törté­netben. — Az olvasómozgalom könyvei bizonyára közkedvel­tek lesznek a fiatalok körében. Az ifjúsági filmszemioárium a film segítségével nyújt majd ^maradandó élményeket és po­litikai ismereteket a résztve­vők számára. Ez az oktatási Remix üzemrészében dolgo­zott, amikor a felmondólevelet a kezébe nyomták, mondván hogy nem üti meg a mértéket teljesítménye, amelyért előző­leg már figyelmeztetésben is részesült. Eddig rendben is volna a dolog, de az éremnek ez esetben is két oldala van. Miért nem volt magasabb K. Éva teljesítménye? Miért rossz a dolgozók hangulata a Remix-ben? Miért alacsony az egész üzemrész átlagteljesít­ménye? Jók-e a vágógépek, vagy rosszak? S ezeket a prob­lémákat milyen úton-módon kellene megoldani? Az üzemrész vezetői régóta küzködnek a bajokkal, mert a Remix-üzemrész átlagos tel­jesítménye szinte állandóan 100 százalék alatt van. Ami­kor ott jártam az üzemben, ak kor is gyenge volt; az egyik csoport teljesítménye alig ha­ladta meg a hetven százalé­kot. Több asszonnyal beszél­tem, akik panaszkodtak, hogy rosszak a vágógépek kövei, ne­hezen lehet a normát teljesíte­ni. Sokan az előírt normá­nak még a felét is éppen hogy meg tudták csinálni. Elmond­ták azt is, hogy nagyon hul­lámzó a teljesítmény, hol 100—110 százalék, hol 50—60 százalék, pedig ók szeretnének egyenletes teljesítményt pro­dukálni. A vágógépen dolgozó mun-. forma is elsősorban azoknak a fiataloknak ajánlatos, akik még nem foglalkoztak rendsze­resen politikai kérdésekkel, de a filmek iránt nagy érdeklő­dést tanúsítanak. A filmszemi­náriumok keretében meghatá­rozott tematika alapján 20—25 perces előadást hallgatnak a résztvevők, melyet filmvetí­tés és vita követ. A temati­kában szereplők között talál­ható: Vannak-e még csodák című előadás, melyet a Szent Péter esernyője című film ve­títése követ. A hazánk felsza-, hadulása című előadás után a Budapesti tavasz című filmet tekintik meg. A tematikában húsz előadás és több mint öt­ven filmjavaslat szerepel. Ter­mészetesen ezt az oktatási for­mát elsősorban munkásszállá­sokon, diákotthonokban, tan­intézetekben. ifjúsági házak­ban, művelődési otthonokban lehet megszervezni ahol a MOKÉP segítségével a megfe­lelő filmek vetítését biztosíta­ni tudjáfc Az egyes oktatási formák rövid bemutatása azt bizonyít­ja, hogy megyénk minden KISZ alapszervezetének meg­van a lehetősége, hogy a fia­talok igényeinek megfelelően megszervezze a politikai ok­tatást, elősegítse az ifjúság ne­velésének ügyét. Mitzki Ervin kásnők többsége igazságtalan­nak tartotta, hogy annakidején elküldték K. Évát. „Rendes, szolid lány volt, nem ártott az a légynek sem.” „A présnél meg igazán jól megállta a he­lyét. Minek rakták állandóan ide-oda !” — mondogatták töb­ben is. A csoportvezető véle­ménye alig különbözött ettől, legfeljebb a „fegyelmezetlen­ségét” kifogásolta, de elismer­te, hogy a présgépen valóban jól megállta a helyét, sőt a vá­gógépen is szépen dolgozott, csak lassan. Tehát miért volt alacsony K. Éva teljesítménye? Azért, — mert nem biztosítottak neki huzamosabb időt arra, hogy megfelelően begyakorolja ma­gát a vágógépen. Erre ékes példa az, hogy amikor az elbo­csátása előtt fél hónappal fi­gyelmeztették teljesítményé­nek emelésére, akkor nap-nap után szépen fejlődött, 60—65— 70—73 százalékot teljesített, de tovább nem tudott haladni, mert néhány napra rá más munkakörbe helyezték, s ke­zébe adták a felmondást. A VEZETŐK az alacsony teljesítményeket azzal ma­gyarázták, hogy a dolgozók „szelleme” nem jó, s azt nagy­mértékben pontosan K. Éva magatartása okozza. Vagyis K Évát, ha elküldik, akkor min­den megváltozik és az üzem­A sellyei járási tanács vég­rehajtó bizottsága július 25-én Vajszlón tartotta ülését. Az ülés egyik napirendi pontja a járás területén élő cigányok élet- és munkakörülményei­nek a feltárása volt, valamint olyan határozatok meghozata­la, amelyek elősegítik a cigá­nyok kulturáltabb életkörül­ményeinek a megteremtését. Baranya megyében a sellyei járásban él a legtöbb cigány: 2508 fő. A cigányok közül igen sokan igyekeznek kiemelkedni nyomorúságos helyzetükből és becsületes munkával akarják megteremteni maguknak és a családjuknak a létalapot. Leg­többjük azonban ma is olyan körülmények között él, ame­lyek a legminimálisabb embe­ri igénynek sem felelnek meg. A házassági, családi köte­lék sokkal lazább még ma is náluk, mint a lakosság többi részénél. A tapasztalat azon­ban azt mutatja, hogy az utób­bi években egyre többen köt­nek törvényes házasságot a ta­nácsokon. A tanácsi szervek évek óta azon fáradoznak, hogy rész átlaga is jobb lesz. Elküld ték, de mégsem emelkedett az üzemrész átlagteljesítmé­nye. Ismerték-e megfelelően a gyár vezetői K. Évát? Ismer­ték ugyan, de nem eléggé. Né­hány hibáját — mert ilyenek is voltak — igen alaposan, de magát a dolgozót, s annak egész életkörülményét már nem annyira. Pedig jó lett vol­na. A Porcelángyárban a leg­könnyebb megoldást választot­ták, amikor legépelték a fel­mondólevelet. Valamivel ne­hezebb és fáradságosabb egy fiatal munkásnő segítése és problémáinak jóindulatú meg­oldása. Mégis ezt az utat kel­lett volna választani, már csak azért is, hisz K. Éva teljesen egyedül van, a szülei még a háború alatt meghaltak, s a nagymama sem él, aki őt fel­nevelte. Ez a nemesebb és a humánusabb eljárás, s ebben a vállalat szakszervezetének — amelynek évek óta tagja — és a KISZ-szervezetnek is lenne egy kis tennivalója. Nem sza­bad az első sikertelenségnél megtorpanni és lemondani senkiről sem. Végezetül még két „aprósá­got” el kell mondani, ugyan­csak tanulságképpen a válla­lati egyeztető bizottság „ki­vizsgálásáról”. Vajon' milyen kivizsgálás volt az, ahol a „pa­naszos” munkatársait meg a cigányok családjogi helyze­tét rendezzék. Igen szép és rendezett családi életet élnek a cigányok Drávaiványiban, Piskón, Marócsan és Gilvan- fán. A járás területén 189 olyan házban élnek cigányok, ame­lyek a lakott területek átlagos színvonalának megfelelnek — Kétszáznegyvenöt lakás rósz- szabb az átlagosnál, 94 család pedig kunyhókban, putrikban él. Igen rossz a helyzet Bo- gádmindszenten, ahol 323 ci­gány 62 putriban lakik. Több helyen a tanács házhely-jutta­tással segít a cigányokon. Ér­nek különösen szép példáját találjuk Piskón, Marócsán, Sósvertikén és Endrőcön. Pis­kón már 25 család bent lakik a faluban. Egyre több az olyan cigányok száma, akik Hiri- csen, Marócsán, Sósvertikén és Luzsokon bent építenek a fa­luban. A járás területén 569 cigány­nak van állandó munkaviszo­nya, 343 alkalmi munkás, e- nész 24 és 5 értelmiségi. Termelőszövetkezetben 216 ci­gány dolgozik. A cigányok sem hallgatták, holott ő ezt kérte? A TEB jegyzőkönyvé­ben ez olvasható: „A munkál­tató a dolgozó által előterjesz­tett tanúk meghallgatását el­lenzi, mert a munkatársai nem hivatottak arra, hogy egy dol­gozó jó, vagy rossz munkáját elbírálják ..Minden kom­mentár nélkül: hogy lehet az, hogy nem hivatottak? Hiszen ők ismerik a legjobban, mert együtt dolgoznak! A másik „apróság” a vállalati egyez­tető bizottság jegyzőkönyvében található: „ ... többször volt távol munkahelyétől hol indo­koltan, hol indokolatlanul, majd több esetben betegállo­mányban is volt”. Igazolatlan mulasztása nincs K. Évának, szabadságon volt, amikor tá­vol volt, s az talán nem „bűn”, ha valaki beteg, és elmegy az orvoshoz? TANULSÁGKÉPPEN csak annyit; emberségesebben, hu­mánusabban kell megítélni egy-egy munkaügyi problé­mát, ne csupán a sablont húz­zuk rá az „ügyre”, hanem lássuk az „ügy” mögött magát az embert. így elkerülhető a sok tortúra, a meghurcoltatás, s elkerülhető az is, hogy egy vállalatnak igazságtalan dön­tése miatt később komoly mun kabért kelljen kifizetni, amely mögött semmi termelés nin­csen. Gazdagh István munkavállalását megnehezíti az a körülmény, hogy nine- a járásban számottevő ipari oá­zis, amely foglalkoztatná "'két. A termelőszövetkezetekoen csak rendszeres munkaegyseg- előlegosztással lehet őket fog­lalkoztatni. Szociális helyzetüket rom­ja, hogy csak kevés családnál tapasztalható a rendszeres élet mód, a jövedelem helyes be­osztása. A lakások berendezem nyomorúságos; legtöbb helyen csak asztal van. Természete­sen vannak már kedvezőbb c- Ienségek is. Drávaiványiban például két család vásárolt modern szobabútort. Az orvo­sok, egészségőrök, védőnők, állandóan ellenőrzik a telepe­ket, aminek az az eredménye, hogy ma már egyre ritkább je­lenség a tetvesség, és fertőző betegség. Sajnos elég sok, még mindig az analfabéta — annak ellrne- re, hogy az elmúlt években so­kat tettek megszüntetése ér­dekében. Az elmúlt tanévnél 108 felnőttet tanítottak me? írni-olvasni. Az általános isko­lai tankötelezettek száma ölő, s ennek mintegy 88 százaléka jár iskolába. Marócsán az elmúlt tanévben a 21 cigánytanuló közül csak 3 bukott meg — mulasztási át­laguk 6,2 nap — jobb, mint a járási átlag. A felső tagozatba járók tanulmányi átlaga 3,42 A végrehajtó bizottság több olyan határozatot hozott, amely a cigányok életkörülményei­nek a javítását célozza. Határozatot hoztak arra, hogy a marócsai és a há­romfai erdőből betelepítik a községbe őket. Típusterveket dolgoztatnak ki egyszerűbb es olcsóbb lakások építésére. — Azok számára, akik üzemek­ben, vállalatoknál dolgoznak, OTP-kölcsönt kérnek az épít­kezéshez, azoknak viszont akik nincsenek munka viszorv- ban — szélesebb társadalmi összefogással segítik az építke­zést. Igen rossz az ivóvizei! i- tásuk, s a jövőben több gon­dot fordítanak a tanácsok köz- kutak létesítésére. A lakás- és konyhakultúi n színvonalának emelése érdé • kében a nőtanács és a vörös­kereszt a gilvánfai példára el ö- adásokat szervez Valamennvi telepen létrehozzák a vöröske­resztes hálózatot. Alapismereti tanfolyamokat szerveznek szép tember 15-vel több községben. A tanács biztosítja a hallga­tóknak a tanuláshoz szüksé­ges tárgyi feltételeket. A árá- si tanácsnak határozott célki­tűzése, hogy a cigánylako-sá­pot mindinkább a lakott terü­letekhez közelítse. (H. I.) Kánikulai mm Bizony ezt a meleget legjobban a fürdőmedencében lehet elviselni. A Hullám- és a Balo kány-fürdőt százan és százan keresik fel, hogy hűsöljenek és napozzanak. Kinek van igaza? Tizenkétmillió forintos beruházással építették az új-mecsekaljai építőipari munkásszál­lást. Kettő- és négyszemélyes szobákban négyszáz építőipari munkás lakik. A munkás- szállást nyár elején adták át. Tervek szerint még ebben az évben megkezdik egy másik, ugyancsak négyszáz személyes munkásszálló építését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom