Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-25 / 172. szám
r «WB. JÚLIUS 25. NAPLÓ 5 Haladó hagyományaink Emlékezés Nendtvieh Károlyra EMLÉKTÁBLA örökíti meg a Kossuth Lajos utca 8. szám alatti ház falán a Mecsek növényvilágának Pécsett élt egykori országos hírű kutatójának: Nendtvieh Tamásnak nevét. Egyik fiának, az ugyancsak országos hírű Nendtvieh Károly kémikus és természet- tudósnak a neve azonban lassan már feledésbe megy. Pedig korában a haladó szellemet képviselte, a materializmusba tor harcosa volt. Nendtvieh Károly 151 évvel ezelőtt, 1811. december 31-én Pécsett született. Középiskoláit részben itt, részben pedig Késmárkon végezte el. Pesten 1836-ban orvostudorr* avatták és doktori disszertációját Pécs flórájáról írta. Disszertációjában több ritka növény helyét jelölte meg. — Például: az Ophyrs bicornis-t, amelyet a Lapisra vezető út mentén, a Doronicum Nendt- vichi-t, amelyet a Mecseken a kisréti völgy menti térségben, a Lathyrus sphaericus-t, amelyet a Makár-hegyen talált. — Felsorolta az ismert pécsi növényeket ábécé sorrendben,— számszerint 900-at, jóllehet atyja, Nendtvieh Tamás 1845- ben kb. lUMPat ismert. A pesti egyetem orvoskarán az 1836—37-es tanévben a növénytan és a kémia tanársegéde lett és ettől kezdve figyelme egyre inább a kémia felé fordult. Kossuth' Lajos megbízásából elvállalta népszerű kémiai előadások tartását az akkor létesített Országos Magyar' Iparegyesületben. Ezek voltak Magyarországon a nagyközönség részére szóló első magyar nyelvű ismeretterjesztő előadások. Az itt elhangzott előadásai alapján jelent meg azután 1845-ben: „Az életműtelen műipari vegytan alapismeretei” című munkája, amely egyúttal az első magyar nyelvű kémiai technológia volt. MUNKÁSSÁGA elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választotta. Székfoglalóját 1846. január 26-án tartotta meg és ő volt az Akadémia első kémikus tagja. 1847- ben a József Ipartanodán a vegytan tanára lett. Arról is híres, hogy a pesti tudomány- egyetem falai között az első magyar nyelvű kémiai előadás az ő ajkáról hangzott el 1848. április 1-én. Ugyanez év nyarán a magyar kormány a tudományegyetemen nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. A szabadságharc leverése után, hazafias és forradalmi magatartása miatt, tanszékéről elmozdították. A tudomány- egyetemre többé nem jutott vissza. Amikor azonban az. Ipartanodát 1857-ben József Műegyetem néven egyetemi rangra emelték, Nendtvieh Károly nyilvános rendes tanár Tizenkét halálos közúti baleset volt az első félévben Állami és társadalmi szerveink állandó nevelő és ellenőrző tevékenysége ellenére is az elmúlt félévben hihetetlen mértékben megnőtt Baranya megyében a közúti balesetek^, száma. Ha csak a száraz statisztikai számokat vesszük figyelembe, megdöbbentő helyzet tárul elénk: 1962 első félévében 12 halálos közúti baleset fordult elő. Az elmúlt év azonos időszakában kettő. Súlyos sérülés 106, 1961-ben 67. Anyagi kár az idén 385 ezer forint. Az első félévben Pécsett és a pécsi járásban fordult elő a legtöbb szerencsétlenség; 78, majd tizenhéttel Mohács kö- v-'kezik. Siklós és Sásd 14—14 balesettel a harmadik helyen r. i. Érdemes megjegyezni, hogy az első hat hónapban 29 balesetet a gyalogosok idéztek elő. Viszont ittas vezetés 36, gyorshajtás 20, figyelmetlen vezetés 28 és elsőbbségi jog nem megadása 19 'kalomm .1 követelt áldozatot. Jellemző, hogy műszaki hiba következtében csupán 3 baleset fordult elő. lett. Műegyetemi tanári állását 35 éven át, az 1881—82. tanév végén történt nyugalomba vonulásáig megtartotta. Közben az 1873—74. évben rektorrá is megválasztották. Nendtvieh Károly több mint fél évszázados munkássága során rengeteg közleményt, tudományos és ismeretterjesztő értekezést, hírlapi cikket, tankönyvet és útleírást írt. Halála előtt néhány évvel, 77 éves korában beutazta Nyugat- és Észak-Afrikát. Idős korában ismét a botanika érdekelte és Algír növényzetéről írt értekezést. Beutazta Amerikát is és 1853-ban Pesten jelentette meg: „Amerikai utazásom” című művét. Ezt a Magyar Tudományos Akadémia Marczibányi-díjjal tüntette ki. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű, a maga korában magas színvonalú származástani mű is. MOST JÚLIUSBAN 70 esztendeje annak, hogy Nendt- vich Károly, tudományos életünk egyik úttörője, Pécs város díszpolgára, 1892 nyarán elköltözött az élők sorából. — Mint Pécs szülötte megérdemel né azt, hogy a közeljövőben létesítendő új ipartelepen utcát nevezzenek el róla, vagy szülőházát emléktáblával jelöljék meg. Pusztai József Uj-Mecsekalján elkészült az autóbusz-végállomás. Az Impozáns,modern épületet már átadták a köz lekedési vállalatnak. A PífV néhány nap múlva már az új autóbusz-végállomásról indítja a 10-es es 20-as jelzésű járatait. „Mindig nagyfiú akartam lenni" Megkezdődött a 360 ezer forintos sikkasztás bűnperének tárgyalása Áramszünet Áramszünet lesz 25-én, szerdán 8-tál 1« óráig védelmi berendezés karbantartása miatt: Irányi D. tér 11—13, Lánc u. 26, Nagy Lajos u. 1—11, 48-as tér 2, Zsolnay V. u. 1—3, Rákóczi út 73—77, Lenke u., Egyetem u. 2—4, Koller u. 1—2, területén. * Áramszünet lesz 26-án, csütörtökön 8—16 óráig védelmi berendezés karbantartása miatt: Ady E. u. 8—44, 9—45, Alsóhavi u. 1—17, 16—20, Béri Balogh Adám u. 1—5, FelsŐ- balokány u. 1—3, 2, Felsővámház u. 1—9, 2—4, irányi D. tér 1—13, 2—8, Felsőmalom u. 1—11, Katalin u. 1— 25, 2—10. Kossuth L. u. 50—76, 53—95, Koller u. 5—9, Könyök u. 2— 14, 3—27, Márton u. 1-21, 2—22, Lánc u. 1, 12, Nagy Lajos u. 1—9, Orsolya u. 2—24, 3—23. területén. * Áramszünet lesz 26—28-lg 7-tól 16 óráig hálózatkarbantartás miatt Nagyárpád területén. Lapunkban már írtunk arról a nagyarányú sikkasztásról, amelyet a DÉDÁSZ pécsi üzletigazgatóságán elkövettek. Nem kevesebbet, mint 360 ezer forintot „vágtak zsebre” Forgács Istvánná és társai. A tárgyalás tegnap zsúfolt tárgyalóterem előtt kezdődött el. Az érdeklődők egy része be sem fért a terembe, a folyosókon várta a fejleményeket, azt, hogyan sikerült ennek a kétgyermekes asz szonynak és társainak 1957 óta két kézzel szórni az állam pénzét. Forgács Istvánná, Márton Jánosné, Farkas Endréné, Francsics Kálmán és Juhász Lajos a vádlottak padja előtt állva hallgatja a vádiratot. A bíró kérdésére, hogy beismerik-e bűnösségüket — igent felelnek. Először az elsőrendű vádlottat, Forgácsnét hallgatják ki. — Nézze mennyi ember van itt — mondja a bíró, — mind kiváncsiak arra, hogy mit mond. ... és Forgácsné vall. Elmondja azt, hogy mint gépírónő állt alkalmazzásban a DÉDÁSZ-nál, ő adta ki inkasz szóra az áramfogyasztási szám Iákat, majd összesítette az íveket és juttatta tovább. Sok-sok számlát kapott összesítésre és A beromendi példa Fontos hír a fitosoknak! Egy nap a att előhívás másolás nagyítás O F O T É R T Pécs. Kossuth L. u. 68 sz. és Pécs, Színház tér, az OFOTÉRT gombában. Megérkezett az ebédet szállító kocsi a kásádi üzemegységbe. Tíz napba telt, míg felásták a kertet, kimeszelték a házat, ahol májusban megnyitotta kapuit tb beremendi idénybölcsőde. Azóta kizöl- dült a frissen vetett pázsit, az almafák alatt, s az óvodáktól kölcsönkapott ágyakkal, a maguk festette székekkel csinosan, otthonosan berendezték valamennyi helyiséget. Tóth Ferencné is nyugodtan mehet már dolgozni a me zöre, ha kell hajnali öttől este hétig vigyáznak kislányára. Tóthék 3 forintot fizetnek naponta az ellátásért, Kiss Julika pedig napi két forintba kerül a szülőknek. Mindössze két forint a nyugalmuk ára. Természetesen a bölcsőde a befizetett összeg többszörösét költi minden gyerekre. Amikor ott jártunk, mazsolás, mandulás zsemlepudingot kanalaztak a kicsik a csirkebecsinált után. Annyira jó az ellátás, hogy ha nem véletlenül vetődünk erre, felkészülést gyaníthattunk volna. A vezetőnő meg a szakácsnő magyarázták, hogy paprikáskrumplit meg tejben rizst otthon is ehet mindegyik bölcsődés. A nagy dologidőben úgyis zsíros, tártál más, de meglehetősen egyhangú, gyorsan készülő ételeket főznek otthon munka után, ezért fontos, hogy napközben minél több zöldfőzeléket egyenek a kicsik, s a szakácskönyvből olyan tápláló csemegéket is főznek változatosságul, amelyet otthon nem is tudnak, vagy nem érnek rá elkészíteni. A csirkét olcsón kapják a termelőszövetkezettől, s a siklósi piacról frissen hozzák a gyümölcsöt. A súlylapok tanúskodnak a legőszintébben a jó ellátásról, az egészségükre állandóan ügyel o bölcsőde orvosa. A gyerekek tevékenyek, ki egyensúlyozottak, jókedvűek, hozzászoktak már, s minden nap meg is kívánják, hogy foglalkozzanak velük. A gyermekgondozónők büszkék arra, hogy pl. az egyik gyengén fejlődő gyerek a közösségben rövid idő alatt megtanult járni, s már a kényelmesebbek is szépen verselnek. Nagy, pettyes labda gurul a gyepen, s a gyerekek síkongva, boldogan szaladnak utána. A ruhájuk tiszta, frissen fésültek, mosdatottak. Itt nem leselkedik rájuk a fedetlen kút, a csibeitatók, a kasza, fészerben lapuló gereblye veszélye, s a tiszta udvart és szobákat a legyek is elkerülik. Van szebb, jobban felszerelt bölcsőde is a megyében, de a beremendiek nem cserélnék el a mostanit. Nemcsak a gyerekeknek, de az aratás, cséplés idején a felnőtteknek is friss ebédet szállít a határba a földművesszövetkezet. JVESZTL r. egyszer — még 1957-ben — az egyik számlát nem inkasszálták be, s ezt ő észrevette. A pénzt beszedni aztán személye sen ment el, holott erre megbízatása nem volt. A számla értékét az egyik vállalat ki is fizette, s ő az összeget megtartotta magának. Nem vették észre. így kezdődött... Bíró: Nem kereste senki, miért nem folyt be annak a számlának az ellenértéké? Forgácsné: Senki sem kutatta. Az egész ügymenet olyan volt, hogy annyit számoltam el, amennyit akartam. Én terheltem meg magamat és én is számoltam el... Bíró: Ez nagyon jó vállalat lehetett, kiadták a számlákat inkasszóra és utána senki sem kérdezte, mi van velük. Forgácsné: Igen, így volt, semilyen elszámoltatási rendszer nem kötött. így aztán ott lopta a pénzt, ahol tudta és annyit, amennyit „nem szégyellt”. Közel öt év alatt a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalattól 123 ezer, a Baranya megyei Építőipari Vállalattól 36 ezer, a Fényszövtől 9 ezer forint áramdíjat szedett be és tett el. De lehetne még sorolni a beszedett, de be nem fizetett összegek tízezreit,.. Bíró: De valami revízió vagy ellenőrzés nem volt maguknál? Forgácsné: Soha. Bíró: Egy esetleges revízió, vagy csoportvezetőjének ellenőrzése észrevehette volna a hiányt? Forgácsné: Igen. Észrevehette volna! De az egész ügymenet annyira — hogy Forgácsné szavaival éljünk — „pongyolán” volt megszervezve, hogy csaknem öt évig senki sem kereste a be nem fizetett százezreket. Mire kellett a sok pénz? — Mindig nagyfiú akartam lenni — mondja Forgácsné. — Ha névnap volt, születésnap, Forgácsné volt az első, aki ajándékot hozott. Bíró: Ennyi pénzt nem lehet elkölteni névnapra, születésnapra feltűnés nélkül. Forgácsné: Sok pénzt adtam kölcsön is... Bíró: És mikorra kérte, hogy fizessék vissza? Forgácsné nem válaszol, nem, mert szinte egyáltalán nem is kérte a kölcsönök visz- szafizetését. Minek is? Ott voltak a számiák, annyit vett el belőlük, amennyit csak akart és „személyesen inkasszált“ Volt, amikor munkaidő után z#ebrevágott egy csomó számlát és lejárta a vállalatokat, ahol a számlát kifezették neki. Ügyész: Csak munkaidó után ment inkasszálni? Forgácsné: Nem, munkaidő alatt is. Ügyész: És mivel, gyalog? Forgácsné: Néha taxival. Ügyész: És a taxi árát a beszedett pénzből fizette ki? Forgácsné: Ez csak természe tes... A teremben halk moraj las fut végig. Szinte elképesztő, hogy egy vállalatnál ennyire fe’ületesen kezeljék a pénzt, senki sem törődik vele, hogy mennyi összeg kerül befizetésre. Se a csoportvezetője, se a főkönyvelője (mindketten váü- lottársai) évek hosszú sora óta nem vesz magának annyi fáradságot, hogy csak egyszer átforgassa azokat a kartonokat, ha csak szúrópróbaszerűen is. Ügyész: A csoporton belül olyan „szeressük egymást gyerekek” volt a hangulat? Forgácsné: Igen... és én szí vesen segítettem ki a hirtelen pénzzavarba kerülőket. „Mindenkinek adni” — így gondoltam. Mindenkinek adni — az állam pénzéből!! Forgácsné volt a „nagyfiú”, Forgácsné volt a jó szívű — az én pénzemből, a te pénzedből, a mi pénzünkből. Na persze, azért nem szórta úgy a pénzt, hogy magának is ne jusson belőle. A Balaton mellett házhelyet vásárolt és már anyagot is szállíttatott a telekre. Fiának Panni robogót vett — részletre, Részletre, mert így nem olyan feltűnő. Bíró: A férje jól keres, magának is jó állása volt, nem gondolta, hogy ha későn is, de egyszer azért az elsikkasztott összegekért felelni kell? Forgácsné könnyezve válaszol: — De igen ... nagyon megbántam .., Nagyon késői bánat — s ha nem jönnek rá, talán ma is inkasszálni járna. A másodrendű vádlott Márton Jánosné pénzbeszedő is bekapcsolódott az ügyletbe, ö is kapott Forgácsnétól számlákat, amelyek összegét felvette és ezekről nem számolt el. — 35—40 forint értékben kaptam számlát Forgácsnétól — mondja Mártonná. — A számlák felét neki fizettem ki, a másik felét magamnak tartottam meg. Szánté „maszek” módra szedték be a pénzt ennél a vállalatnál. Hogyan történhetett meg ez? Mit mond majd Juhász Lajos főkönyvelő, az ötödrendű vádlott? Garay Ferenc Meghívjuk Önt július 26-án, (csütörtökön) este fél,8 órakor a harkányi Nemzeti Étteremben és 26-án este 10 órakor a siklósi Vár Étteremben 2 órás vidám műsoros estre. Fellépnek: ERDÉLYI NÓRA PÄLFFY ZSUZSA MORLAN bűvész MAJLÄTH JENŐ IDRANYI IVÄN budapesti művészek. zongoránál: Műsor után tánc! Belépődíj: 6 forint Jegyelővétel áss üzletvezetőnél.
