Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

2 NAPLÓ 1962. JÚLIUS 24 Mit jelent a pártcsoportok önállósága a pártszervezeten belül LEGYENEK ÖNÁLLÓAK, működjenek mindig a helyi feladatok legjobb megoldása érdekében a pártcsoportok — ez a követelmény sokszor el­hangzik a taggyűléseken. Ho­gyan, milyen módon legyenek, önállóak? Milyen keretek kö­zött valósuljon meg az önálló­ság? Világos dolog, hogy egészen másképpen jelentkezik ez a követelmény egy olyan széles kiterjedésű, nagy területen működő üzemnél, mint a vas­út, a posta, az erdőigazgatóság, vagy akár a geodéziai és tér­képészeti vállalat, mint az egy területen dolgozó üzemekben. A pártcsoportok működésének nagyobb, jobb lehetőségei van­nak az egységes, összefüggő területen működő üzemekben, az olyanokban, mint például a Pécsi Dohánygyár, a Sopiana Gépgyár, vagy a Sörgyár. Az önállóság azonban nem mindig attól függ, hogy mek­kora területen működik a párt- szervezet — amelynek pártcso­portjai vannak —, sőt nem is csak attól, hogy sok pártcso­portot foglal-e magában a pártszervezet, vagy keveset. Ezek a tényezők is befolyásol­hatják a pártcsoportok önálló­ságát, de nem ezek a döntőek. HA MUNKA, a termelés pártellenőrzésének feladatait nézzük, azt látjuk, hogy a ter­melő üzemekben eleget tesz­nek a feladatuknak a párt szervezetek. Mégpedig oly mó­don, hogy a pártcsoportok he­tenként, kéthetenként, havonta — üzeme válogatja — megkér­dezik a területükön dolgozó ipari, üzemi, termelési veze­tőket a tervek teljesítéséről, a gazdaságossági mutatók állá­sáról, az anyagtakarékosság, a nyereségrészesedés, a minőség javulásának vagy romlásának okairól. Nagyon hasznos, ahogyan a Pécsi Dohánygyárban csinál­ják, amikor egy-egy nagyobb feladat előtt minden pártcso­port megvitatja a helyi tenni­valókat. így tesznek mindig, ha valamelyik üzemrészben le­maradás van, de összejönnek a pártcsoportok akkor is, ha kiemelkedő eredményeket ér­tek el és meg kell dicsérni va­lakit, mert megérdemli. — így dolgoznak akkor is, amikor nemzeti ünnepek, a munkás- mozgalom nagy évfordulóinak megünnepléséről van szó. Az ilyen munka öntevékenységen nyugszik, maga a pártszerve­zet vezetősége is erre neveli a pártcsoportokat. S ezzel együtt agitációs fel­adataikat is elvégzik a párt­csoportok. Terjesztik a jó mun ka módszereket, bírálják a ha­nyagokat. Minden külön utasí­tás nélkül. Nem várva arra, hogy majd a pártvezetőség, a városi pártbizottság, vagy a megyei pártvezetők javasol­ják ezt nekik. Ismerik a fő poü tikai és gazdasági célkitűzé­seket, a helyi feladatokat pe­dig szintén. A Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalatnál március végén egy nem egészen sike­rült taggyűlést tartottak. Az ifjúság nevelése volt napiren­den. Alig szóltak hozzá a párt­tagok a vitában, s csak amikor az előadó megadta a választ, akkor jelentkeztek hatan, hogy megmondják, mivel érte­nek egyet s mivel nem. A pasz- szivitásnak az volt az egyik fő oka, hogy az elvtársak nagy része nem ismerte a másik munkaterületén dolgozó fiata­lok munkáját. NEM SOKKAL könnyebb a dolguk az erdőgazdaság párt- csoportjainak sem. Az erdőgaz­daság szintén nagy kiterjedő sű területen működő nagy­üzem. Az egységes erdőgazda­sági pártszervezet létrehozásá­nak megvitatása alkalmából mégis elhangzottak hasznos javaslatok a pártmunka ön­állóságának biztosítására, t Az erdőgazdaság pártszervezeté­nek egyik tagja elmondta, hogy milyen hasznos tapasz­talatokat szerzett kaposvári kihelyezése idején. .Ott azt ta­pasztalta, hogy a pártvezetőség ben minden erdészet képvisel­ve van. A párttag kerületveze­tő erdészeket a pártszervezet megbízta azzal, hogy a köze­«% ^ ALOMKASTÉLY Egy kellemesen eltöltött es­te reményével mintegy ezer főnyi nézőközönség ült le hét­főn este a szabadtéri színpad nézőterére. Szórakozni akar­tak, önfeledten nevetni, köny- nyű muzsikát hallgatni, — egy szóval mindazt, amit egy nyári zenés vígjáték nyújthat. Senki, még a kritikus sem lépett fel tehát ezúttal magasabb igé­nyekkel, éppen ezért okozott kellemes meglepetést az „Álomkastély” pécsi bemuta­tója. Báróit Géza és Garai Tamás a már sokszor kipróbált recept szerint készítette el a librettót. Színhely': a nyári hangulatnak megfelelően a Baiaton-part régi grófi kastélyból átalakí­tott szállodája, melynek meg­nyitása elé egész sor akadály tornyosul. Az el nem készült pecsét miatt meghiúsult szál­lodanyitás és esküvő okozta bonyodalomtól kezdve a Kana­dából váratlanul hazatért öreg magyarnak a kastély iránti igényéig sok minden beiéiért a vidám, nyári történetbe. A mélyebb ábrázolást, a bonyo­dalmak megalapozottab kifej­tését persze hiába keressük, A könnyű szórakozást nyúj­tó, de az eddigieknél tartalma­sabb vígjáték Pethes György­nek a hangülati elemeket ki­domborító, de minden csábító túlzástól mentes rendezésében került a közönség elé. Az elő­adás szereplői kitűnően illesz­kedtek a vígjáték könnyebb hangulatába, de azért sikerült néhol a megszokott operett­fordulatok közepette is felcsil­lantani művészetük őszinte ér­tékeit. Ezt elsősorban Dómján Editről és Káló Flóriánról mondhatjuk el, valamint Kiss Ferencről, alti - mértéktartó egyszerűséggel ábrázolta a ka­nadai magyart, Mike Bálintot. Kardos Magda, Borvető János és Horváth Gyula mellett fiatal szerelmes pár szerepé­ben Hegedűs Györgyit és Har­kányi Endrét említjük meg, valamint a feladatát kitűenően ellátó Harmónia-zenekart. lükben lévő termelőszövetkeze teket segítsék. A pártcsoporto­kat azután ezek a párttag ke­rületvezetők tájékoztatták —, ahol a kerületvezető egysze- mélyben pártcsoportbizalmi is volt, ott még könnyebb volt a helyzet — és így vitatták meg, hogy mit tegyenek, ön­állóan határoztak, ismerve a helyi viszonyokat, a párttagok és a pártonkívüliek kapcsola­tának erejét, a lehetőségeket. A pártvezetőség tehát meg­adta a fő feladatot, minden különösebb részletezés vagy utasítás nélkül, a pártcsopor­tok pedig ennek keretén belül szabadon, önállóan, kezdemé- nyezően oldották meg ezt a fon tos kötelességüket. Méghozzá közmegelégedésre, jól. SOK Jó és rossz példát le­hetne még felsorolni, de eny- nyi is elég annak illusztrálásá­ra, hogy a politikailag helyesen felismert tennivalók keretein belül minden pártcsoport ön­állóan megtalálhatja a sajat feladatait — és meg is kell hogy találja, el is kell hogy vé­gezze. Gy. K. Pénteken békenagygyülés lesz a szabadtéri színpadon A Hazafias Népfront és a tömegszervezetek július 27-én, pénteken délután féí hat óra­kor békenagygyűlést tartanak a szabadtéri színpadon. A gyű­lésen a moszkvai béke-világ­kongresszus magyar küldöttel tartanak élménybeszámolót. — Ismertetni fogják a kongresz- szus ama eseményeit is, ame­lyek a sajtóból kevésbé vagy alig ismertek. A békenagygyűlésen külföl­di vendégek is részt vesznek. A hírek szerint jelen lesz és felszólal Wallace Johnston író és újságíró, neves haladó köz­életi személyiség is, Afrika Sierra Leone nevű államából. A nagygyűlés rendezői a szabadtéri színpad bejáratánál elhelyezett képes tablókon is­mertetik a moszkvai béke­világkongresszus eseményeit. Röplapok útján ismertetik a kongresszus békefelhívását. Az Orszázos Béketanács a nagy­gyűlés alkalmából jelvénnyel tünteti ki a legjobb békeakti­vistákat. Egy évben 47 ezer hallgató a munkásakadémiákon Számok a TIT múlt évadi eredményeiből Értékelték a TIT Baranya megyei szervezetének idei munkáját. Az 1961—62. nép­művelési évadban 1567 előadó dolgozott és 9 természettudo­mányi és 8 társadalomtudomá­nyi osztály működött. Az ismeretterjesztés minden nagyobb üzemre kiterjed, elő­adásai rendszeresen bekerül­nek a munkatervükbe. Az 1961—62-es évadban mun kásakadémiákat, mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti, bányász, szülők, nők és ifjú­sági akadémiákat szervez­tek, összesen 87 helyen. — Egyedül a munkásakadé­miáknak 47190 hallgatója volt. Pécsett a legnagyobb nép­szerűségnek a Munkácsy Mi­hály szabadegyetem örvend, ahol ez évben összesen 1800 előadás hangzott el nagyszámú érdeklődő előtt. Nagy az ér­deklődés a nyelvórák iránt, állandóan működött 46 tanuló- csoport 729 hallgatóval. Az előadások és rendezvények szá­ma megfelelő, az előző évhez képest fejlődés mutatkozik mind számokban, mind szín­vonalban. Ez elsősorban a jó! képzett előadóknak köszönhe­tő, ugyanis a TIT továbbkép­zéseket indított előadói részé­re. A szakosztályokon belül előadói munkaközössegek működtek, egy-egy előadás témáját közösen kidolgoz­ták, klubvitákat rendeztek, világnézeti előadásokat hall­gattak és a TIT módszerta­ni levele alapján dolgoztak. Az üzemi TIT-csoportok elő­adói az üzemek értelmiségi gárdájából kerültek ki, akik helyi példákkal illusztrálták előadásukat. Az ismeretterjesztő előadá­sok általában jók voltak, de kevés előadást tarkítottak szem léltető eszközök. Az ismeret­terjesztési előadásokat a ren­dező szervek nem mindig ké­szítették elő alaposan, emiatt az idén megyénkben 192 elő­adás maradt eL liiilllliiilntliiit^iiliiiiiiiiiiilliiilUlinit „Jelenet“ a Mecseken Szemtanú voltam szomba­ton az állatkerti buszmegál­lónál. 25 éves forma fiatalasszony rémülten menekült a buszra várakozó emberek közé. „Jaj, védjenek meg, agyonver a férjem!’’ — kiáltotta, de nem tudott elmenekülni. A férje utolérte, elkapta a karját, hátracsavarta, embertelenül meggyötörte. Véres-piros és kék véraláfutásos volt már akkor is az asszony mindkét karja s arcán is látszottak a férfi ujjlenyomatai. A férj minősíthetetlen sza­vakat használt közben, és kő zölte az egybegyűltekkel, mi­szerint asszonya két napja nincs otthon, két gyereket hagyott ott, meg őt, a „fi­nom jó” férjet. Egy fiatalember közbelé­pett, udvariasan kérte, hogy ne okozzon közbotrányt, old­ja meg másképpen a problé­máit. Erre olyan szavakat használt vele szemben is, amely háromszorosan is ki­meríti a becsületsértés fogal­mát. S a jelenetet végignézte mintegy húsz férfi és ugyan­annyi nő. — A PARTÉLET júliusi száma közli Nagy Sándornak a Baranya megyed MÉSZÖV elnökének írását a foldmű- vesszö vetkezetek politikai irányításáról. A cikk a Ba­ranya megyei tapasztalatok alapján fejti ki a politikai irányító munika lényegét a szövetkezetekben. — A HATÁRBA szállítják ki az üdítő italodat és a fagy laltot az aratást végző ter­melőszövetkezeti tagoknak a, baksai földművesszövetkezet körzetében. — A MECSEKNÄDASDI Vegyes KTSZ-ben értékelték a szövetkezetben folyó mun­kaverseny eredményeit és megállapították, hogy a tizen nyolc ré^leg közül a Bareith Györgyé, Helbich Józsefé és Bareith Ferencé ért el legjobb eredményt az OKISZ IV. küldöttközgyűlése tisztele­tére indított szocialista mun­ka versenyben. — MÉG ebben az évben el készülnek a Baranya megyei Építőipari Vállalat törzsgár­da jelvényei, melyeket ünne­pélyesen adnak majd át a jelvény viselésére jogosult 431 vállalati dolgozónak. Befejeztük a nagy műveti Szombaton Kishajmásra is eljutott a villanyfény pécsi vagyok. Salgótarjánban szükséges negyven százalékot — A KÖZSÉGEK VILLA- születtem, ott tanultam a szak- sem, s az ilyen helyeken még MOSITÁSA mellett nem sza­mát, de 1928 óta Baranyában nagyobb mérvű volt az állami bad megfeledkezni a termelő KÁIN ereszkedünk lefelé, ün­nepségre tartunk — a kis ba­ranyai falu, Kishajmás nagy ünnepére. Rokita Nándor, a DÉDÁSZ pécsi igazgatóságá­nak építési osztályvezetőjével a villamosítás nagyszerű ered­ményeiről beszélgetünk. — A mai nappal befejeztük a nagy művet, Baranya közsé­geinek villamosítását. Kishaj­más volt az utolsó falu me­gyénkben, ahova eljutott a villanyfény. Eredetileg én nem — Úgy kell az ilyen asz- szonynak, aki két napja nem polt otthon — mondja egy nénike. — Ha én nő lennék, én is otthagynám az ilyen embert — mondták mások. Odajött a férj barátja, az erdész. Annak megengedte, hogy beavatkozzék. Mert az, az asszony ellen lépett fel. Ketten lefogták a vergődő nőt és elcipelték. Biztos, hogy alaposan elverték ott­hon. A férj dolga ez? Kettőjük ügye? Igen. Érthető, hogy az összeverődött nézőközönség közül senki nem mert beavat kozni. Senki sem akart tö­megverekedést. Mégis, — sőt épp üyen esetek megelőzése végett — a nagy nyári kirándulások idején, szombaton, vasárnap délután hasznos szolgálatokat tehetne egy-két rendőr a Mecseken, ök mégiscsak be­avatkozhatnának — o köz­nyugalom megóvása érdeké­ben. — viroy — — ÖT NAPOS országjáró túrát rendez a komlói villa­mosüzem KISZ szervezete augusztusban. A túrán 35 fia tál vesz részt. Utiprogram- juk: Budapest, Hatvan, Eger, Lillafüred, Jósvafö, Balassa­gyarmat és Nógrádverőce. — MEGNÖVEKEDETT Pé­csett a presszókávé fogyasz­tás. Az első félévben a ta­valyi esztendő hasonló idő­szakához viszonyítva 300 ezer forint értékben több duplát adtak el. — PÉCS III. kerületi Ta­nácsa csütörtökön 'tt~fiatal­korú bűnözésről és a bűnö­zés megelőzésének problémái ról tárgyal. Ezzel egyidejűleg napirendre tűzték az iskolán kívüli ifjúság helyzetének kérdését is. — A PÉCSI Szövetkezeti Színpad tagjai Darvas József Hajnali tűz című háromfel- vonásos drámáját tanulják. A dráma előadására az év végén kerül majd sor. 850 MAZSA BUZÄT ARA­TOTT LE EGY NAP ALATT A BÖLYI TSZ KOMBÄJ- NOSA Már több mint 200 hoid- nyi gabonát aratott le Abai József, a bólyi Kossuth Ter­melőszövetkezet komibáj nosá, Pénteken mintegy 40 holdról 850 mázsa olasz búzát aratott le és csépelt el SZK—3-as tí­pusú kombájnjával. A kiváló kambájnvezető elhatározta, hogy tartani próbálja eddigi teljesítményét. • — TÖBB, mint 330 ifjúsá­gi brigád vesz részt a VIII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben. A brigádoknak több mint 80 százaléka benevezett a szo­cialista cím elnyeréséért fo­lyó mozgalomba is. — A MEGYÉBEN elsők között a sumonyi termelőszö­vetkezet is befejezte az ara­tást és a tarlóvetést. A su- monyiak mintegy 500 holdat arattak le. — VALAMENNYI pécsi papír- és írószerbóltot ellátta már a PIÉRT Vállalat az is­kolai idény indulásához szűk séges papír- és írószerekkel, és megkezdődött az árusítása is. •i pécsi vagyok. Salgótarjánban születtem, ott tanultam a szak­mát, de 1928 óta Baranyában dolgozom, s megszerettem ezt a vidéket. 1930-ig 100 baranyai falut villamosítottunk. 1930- ban azonban abba maradtak a villamosítások és 1945-ig nem is történt semmi jelentősebb a megye villamosításában. A fel- szabadulás után azonban új távlatai nyíltak meg megyénk­ben is a villamosításnak. Az 1948-as államosítás különösen fellendítette és meggyorsította a hálózat-kiépítéseket. Én az első naptól kezdődően itt dol­gozom a vállalatnál, s mindig az volt a vágyam, hogy meg­érjem azt a napot, amikor min den baranyai faluba eljut a villanyfény. A felszabadulás óta 145 községért villamosítot­tunk. A kapitalizmus idejárt, csak azokat a községeket vil­lamosították, amelyekben „pénzt” láttak, jövedelmezősé­get. Népi demokratikus álla­munk azonban a szegényebb vidékekre, szegényebb közsé­gekbe ie bekötötte a villanyt, ahol a jövedelmezőség csak húsz—harminc év múlva je­lentkezik. Állapiunk hihetet­lenül nagy összegeket, a be­ruházások hatvan százalékát vállalta magára a villamosítás nál. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy voltak olyan községek, ahol községféjlesztés bői nem tudták biztosítani a szükséges negyven százalékot sem, s az ilyen helyeken még nagyobb mérvű volt az állami beruházás. A kishajmási villa­mosításhoz 900 000 forintot adott államunk, községfejlesz­tési alapból 110 000 forintot biz tosítottak. A határidő augusz­tus 20-a volt. A DÉDÁSZ JÖ SZERVEZÉ­SÉNEK és a munkások lelki- ismeretes, becsületes munkájá­nak köszönhető, hogy egy hó­nappal a határidő előtt befe­jezték Kishajmás villamosítá­sát. Rokita elvtárs jó munká­jáért 1953-ban kapta meg a Köztársasági Érdemrend bronz jokzatát, kétszer nyerte el a sztahanovista kitüntetést, 1956- ban pedig a Kiváló Dolgozó jel vényt. Jól ismeri a megye köz­ségeit, a villamosítással kap­csolatos problémákat. Moso­lyogva meséli, hogy pár évvel ezelőtt, amikor a Kaposszekcső Szőlőhegyet villamosították — az egyik ember azt mondta; vakult volna meg, aki kitalál­ta a villanyt — ilyen költsé­gekbe verik a községet! Rövidesen bekötötte ő maga is házába a villanyt, s ma a legnagyobb áldásnak tartja, s méltatlankodik, ha olykor üze melési okoból — tizenöt—húsz percre kialszik a fény. Ma már semmi pénzért nem cserélné fel a villanyfényt a petróleum- lámpával. — A KÖZSÉGEK VILLA­MOSÍTÁSA mellett nem sza­bad megfeledkezni a termelő- szövetkezetek villamosításáról sem. Évente mintegy ötszáz termelőszövetkezet kap az or­szágban új hálózatot, trafóál­lomást. Baranyában eddig 146 termelőszövetkezetet villamo­sítottunk. Kishajmás község lakóival együtt ünnepeltek pártunk és tanácsi vezetőink képviselői. Megjelent az ünnepségen Ra- pai Gyula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos elv társ, a megyei tanács elnökhe­lyettese. Somogyvári Ferenc elvtárs, a község vb-elnöke el­mondotta, hogy eddig már mintegy 17-en vásároltak rá­diót, egy lakos pedig televíziós készüléket is. A villanyfénnyel a kultúra is beköltözött az alig száz házból álló kis községbe, hiszen megszervezik a rend­szeres mozielőadásokat is. ROKITA NÁNDOR elvtárs pedig, akinek a közel négyév­tizedes munkája szorosan ösz- szefonódott Baranya megye vil i lamoeításával — azzal a meg­nyugtató, boldogító érzéssel megy nyugdíjba egy év múl­va, hogy amit elkezdtek — azt becsülettel befejezték, (H. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom