Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-20 / 168. szám

mt. JŰLItTS 29, warnff 3 A pécsi ipar büszkeségei Guineába szállít az Építőgépkarbantartó Vállalat Tizen háromíé le műveletet végez az ú) gép Jobb, műszakilag tökélete- sbb, az európai színvonalat térő gépeket kell gyártani — t'i'e hívta fel a gépipar dolgo­st a Központi Bizottság ha- irozata. A Pécsi Építőgépkar- antartó Vállalat a vasszerke­rtek készítése mellett tekinté- res Mennyiségű gépet is gyárt, lit lehet tenni a vállalatnál határozat végrehajtása ér­ekében? — Talán először gyártmá- yainkkal ismerkedjenek meg! — ajánlotta Gál Péter, a tech- ológiai csoport vezetője. Az asztalokra előkerültek a írvrajzok, a fényképek, ame- ek bemutatták az 1962-ben 'őállított gépeket. Univerzális Tágóautomata — Legjobban szívünkhöz ott az univerzális haszon vas? ajlító-, vágó- és egyengető- utomata. A Komárom megyei asbetongyár részére készítet­ik prototípusát. Három egy­ig bői áll az automata. Terve­tje a műszáki körökben jó évű , Mikulik—Krausz páros. gép a betontalpfák vasbeton- :erkezeteinek részeit vágja és ajlítja. Egy másodperc alatt ?y vasat „kidob”, természeté­ül meghajlítva. Rengeteg em- sr munkáját könnyíti meg. izei)három féle műveletet vé­sz, előállítási ára 386 ezer fo­nt volt. Ilyen még nincs az szágban, a hasonló rendelte- ssű gépek között a legkorsze- íbb. A kisgépek közül a legügye- 'bb a szintén ebben az év­en gyártott gépiapót, amely séh István és Máy Ottó győri olgozók találmánya. Egyszerű, azai anyagokból előállítható, egy ven perc alatt egy tele agon sódért vagy aprószemű nyagot (például szenet) kirak vagonból. A gép súlya mind- isze 70 kiló.- Egy géplapát i/ente 130 ezer forintot taka- t meg a népgazdaságnak. Ed- ig tizenegyet gyártottunk, de lég ebben az évben negyven- ettőt készítünk belőle. Ez itt a csigás rakodógép. A iplapáttal szemben ennek az rendeltetése, hogy a földön everő anyagot (kavics, homok, ider, szén) szállítószalagra, lajd tehergépkocsira rakja, nnek a gépnek a prototípusát rtóber végére készítjük el. Japánereket fognak ■ készíteni — A prototípusokra a meg- sndelő nem tett még kifogást? — Nem! A hajlító és vágó- utomatával is a legteljesebb íértékben elégedettek voltak, épszerű gyártmányunk még cementsiló. Ebből tizenkét arabot készítünk még ebben z évben. A cementsilók 50— 0 köbméteresek. Készítünk zenkivül egy méter gerincma- asságú darupályát, azonkívül íéröadagolókat cementgyárak, pítővállalatok részére, jövőre edig többek között motoros apánereket fogunk gyártani, zekkel a japánerekkel habar- sot és betont szállítanak. To- ább folytatjuk a géplapátok, silóürítő szerkezetek, azautó- aru markolófejek gyártását supán gépekből 5—6 millió arint értékűt adunk át a meg- andeícknek. _ — Nagyon szép munka vár ránk külföldi megrendelőink­től — kapcsolódik a beszélge­tésbe Kosa György elvtárs, a vállalat főmérnöke. — Guineá­nak 1,5 millió forintért egy üveggyár vasszerkezetét és fél­automata gépeit fogjuk legyár­tani, de szó van egy húszmillió forintos kubai üvegkombinát vasszerkezetének és gépeinek elkészítéséről is. A gyártmányok korszerűek — Csupán új gépeken múlna a gyártás korszerűsítése? — Távolról sem! A jó mű­szaki fejlesztés nemcsak új gé­peken múlik. Gyártmányaink korszerűek és jók, külföldön is megállják a helyüket. De ezek prototípusok! A prototípuso­kon viszont javítani kellene. lint a felsorolásból kiderül, sokféle gépet készítünk. Le­gyártjuk a prototípust, de nem biztos, hogy valaha is látni fogjuk mi azt a gépet. Valószí­nűbb, hogy egy másik vállalat fogja a tömeggyártását vé­gezni. — Konkrét példát is tudna mondani főmérnök elvtárs? — Például itt van a japa- ner. A prototípust Debrecen­ben gyártották le, mégis mi fogjuk a „0” szériát készíteni. — A gépeken önök tudnak változtatásokat eszközölni? — Igen. Most már kooperá­cióra léptünk a formaterve­zőkkel is, igyekszünk gépein­ket szép kivitelben elkészíte­ni. Természetesen pz nem is annyira a gyártó üzem felada­ta, mint inkább a tervezőké. Szakosítani kellene — Hány építőgépgyártó üzem van az országban? . — Tizennégy gépjavító, illet­ve -gyártó, ahol vasszerkezete­ket, de gépeket is készítenek. Van kifejezetten gépgyártó vállalat, de három vidéki üzem, mint például a pécsi vállalat is, foglalkozik gépgyártással. A Pécsi Építőgépkarbantar­tó Vállalatnál történt látoga­tásunk meggyőzött arról, hogy a gépgyártás fejlesztésére ho­zott határozatot az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok is megszív­lelhetik. Kellő szakosítással, a termelő berendezések felújítá­sával, jobb szervezéssel mód nyílna a technológia, a műsza­ki színvonal emelésére, mód nyílna arra, hogy az építőgép­gyártók az eddigieknél még jobb, tökéletesebb és kivitel­ben is szebb gépeket gyárthas­sanak. Sifits István Készül a sportkombinát Az utolsó simításoleat végzik az új-mecsekaljai sportkombinát építésén. A sportpálya, va­lamint, a nagy kiterjedésű gyermekjátszótér építésének nyolcvan százalékát társadalmi munkával oldották meg. Jelenleg a vízvezetékhálózat kiépítésén dolgoznak cs utána' a sportpálya körüli terep rendezésére kerül'sor. Jövő héten felállítják a tizennyolc gyer­mekhintát a játszótéren és utána sor kerül a sportkombinát ünnepélyes átadására. Képün­kön: A Leőwey Gimnázium negyven másodikos tanulója politechnikai' gyakorlati idejét a sportpálya építésén tölti. Harminc mázsás búzatermés Bolyban Hibrid kukoricái szállítanak Amerikának — Több ezer holdon termelnek fajtatiszta vetőmagot Baranyában A tudományos kubatóiwteze­tek által előállított vetőmag­fajták szapoiútása a Megyei Vetőmagfelügyeiőség irányítá­sával és ellenőrzésével törté­nik Baranyában. Több ezer hol dón, összesen 34 féle növény- 1 fajtát szaporítanak így a tsz­Házak lesznek itt nemsokára Épül a KISZ-lakótelep a Kertvárosban Két hónapja jártam az ifjú­sági lakásépítkezésen, az épít­kezés kezdetén. Kévés volt ak­kor még a látnivaló. Nagy, hullámpalás fészerszerűség uralta a terepet, amely cemen­tes zsákokkal volt tele. 'A fé­szerféle mellett öreg traktoros éjjeli szállás álldogált, guruló alkotmány, amit a vontató után szoktak kötni. Néhány beton­keverőgép is zümmögött már, meg villanyoszlopok is voltak, áramot vezető kábelekkel. Más akkor még nem volt, A sok félmeztelen fiúnak, meg hosszúnadfagos lánynak csak hite volt, háza még nem. Most már több a látnivaló. Mindenekelőtt a nagy, tégla­lap alakú betonozott tömbök ötlenek a szemembe. Szabályos távolságra állnak egymástól, tetejüket tükörsimára betonoz­ták, s akkorák, hogy a két la­kás kényelmesen elfér fölöt­tük. Lépen-nyomon salakrakás­ba botlik az ember, vékony gömb vasakból meg drótokból összeszerelt vasháló-idomokat látok mindenfelé. Most is sok fiatal van itt, nagy a sürgés­forgás. Az embertömeg között felbukkan Kukái Sándor, az ifi-lakásépítkezés vezetője. Szokása szerint svájci sapka van a fején és mosolyog. Min­dig mosolyog. Csak a kérdé­semre — ti. hogy haladnak a munkával —: komorul el kissé. — Nem a legjobban! —mond ja az eget kémlelve, amelyen most is sötét felhőket kerget a szél. — Túl sok az eső. Van amikor dolgozni sem tudunk, .■? ha dolgozunk, lassan szárad a panelunk, mert hűvös az idő. Bár az idő ellopott tőlük egy hónapot — ha nem bírják be­hozni, késnek a november- 30- ra tervezett átadással —: de a munkát megakasztani nem tud ta. Essen, borongjon, ők azért haladnak. íme, jónéhány épü­letnek már elkészültek a falai! S megmutatja a salakból ké­szült falelemeket. Érdekesek: egy-egv falelem akkora, mint a ház fél oldala. Néhány fal­elemből ősze lehet szerelni a kétlakásos hazat. Nincs itt tég­lázgatás, a kőműveskedés egy­szerű szerelési munkává vált Falvésés sem lesz többé, meri a villanyvezetéket meg az ab­lakkereteket beépítették a pa­nelekbe. És ez még semmi — büszkélkedik a fiatal építésve­zető — újítani fognak másban is. Vékony műanyagréteggel vonják be a külső falakat. Ez két szempontból is jó. Egyrészt: az egyforma házakat különbö­ző színre fogják befesteni, az ifi-lakótelep képe tehát az egy­formaság ellenére is változatos lesz. Másodszor: ez a Wall- kyd nevű műanyagfesték feles*- legessé teszi a meszelést. Leg­alább nyolc évig nem kell me­szelni — lemossák a falat és kész. ....................... Hát ez valóban érdekes. — Most már a szkeptikusok is láthatják: a fiataloknak nem­csak hitük van, hanem házuk is lesz. Még néhány hét, és ösz- szeszerelik az első házat, az el­sőt pedig követni fogja a többi. — Van-e már, aki végigdol­gozta az ezer órát? — kérdem Kukái elvtárstól. — Van ám! — mondja és beinvitál az irodának berende­zett guruló traktoros éjjeli szál lásra. Elég régi alkotmány, de irodának megteszi. — Győri Ferencnek hívják — mondja az építésvezető az iratok között matatva. — Gyá­rimunkás a Sopianában. Már a múlt héten túlhaladt az ezer órán, de azért még ellátogat ide. Szorgalmas ember az ... Van egyébként egy idős bá­csink is, érdemes lesz beszélni vele A Békés Ferenc bácsi a rak­tárnak berendezett hullámpa­lás bódé mellett álldogál. Azt mondja, az unokája helyett van itt, aki katona. Panasz­kodik: — Kukái Sanyi nem enged dolgozni — mondja, s a fiata­lokat nézi, akik serényen készí­tik a falelemeket. — Hiába kértem, nem enged közéjük. — Hány éves a bácsi? — Hetvenhárom. — És dolgozni akar? — né­zek a cingár termetére. Na- 3*3ö vekqaydQjjga?* essber, — Miért ne dolgoznék? — csodálkozik az öreg. — Amikor elkezdtük az építkezést, fel­mentünk a tettyei kőbányába is, és .úgy hánytuk a . követ, hogy öröm volt nézni. Nem ha­gyott el engem a fiatal sem — mondja az öreg önérzetesen. Az építésvezető bólint: nem hagyták el az öreget a mun­kában. De azért jobb helye van a raktárban. Mert ide is kell egy ember. Nem is engedi el az öreget, hiába van neki 980 órája! Itt tartja az ezer után is — dehogy is engedi el a rak­tárosát! Az öreg hunyorogva néz a félig tréfás, félig komoly épí­tésvezetőre s látszik az arcán; pihenni szeretne, de azért az építésvezető is a szívébe talált. A fiatalok serényen sürög- nek-forognak, közöttük tesz- vesz a pedagógiai főiskola filo­zófia tanára, Pintér Zoltán is. Azt mondja: a barátja is itt van. Az is filozófus, a napok­ban jött vissza Moszkvából, hároméves aspirantúráról. — Most az építkezésen segít. Egy­szerű munkásruhában vannak, senki sem gondolná, hogy filo­zófiát tanítanak a főiskolán. Magyar László ekben és állami gazdaságok­ban. Az intenzív búzák esztendeje Jelenleg megyénkben őszi búzából a hazai fajták közül Fertődi 293-at, a szovjet búzák közül a Bezosztája I., IV-et, va lamint a Szkoroszpelíkát, olasz búzákból a San Fartőre és Au­tonómia búzákat szaporítja’; vetőmagnak. Az elmúlt évben 17,4 mázsával fizetett a Fertő­di búza a bólyi Kossuth Tsz- ben, a Bólyi Állami Gazdaság ban pedig 362 hold átlagban 15,7 mázsát hozott. A termés- eredmények azt mutatták, igen kiváló a minősége, valamennyi magyar- búzánál bővebben ter­mő, ezért esett a választás erre a fajtára Baranyában. A szov­jet fajták közül az említett búzák igen bőtermők, és nagy szerűen alkalmazkodtak az it­teni éghajlati és talaj viszo­ny o-idioz. Igen fontos, hogy a jövőben minél nagyobb terü­leten Véssenek ezekből a faj­tákból, hiszen a dombos, fagy­zugos területeken aránylag a legbiztonságosabban termelhe­tek. Tavaly szovjet búzából a Villány-Siklósi Állami Gazda­ságban 26,1 mázsa termett. Zehgőalján pedig 18,2 mázsát adott holdanként a Bezosztája. Szkoroszpelkából 16,9 mázsát takarítottak be 232 hold átlagá ban a Sátorhely-Bölyi Állaini Gazdaságban.- Az olasz búzák közül a leg­nagyobb termést a San Fastore adja, és ez a fajta a legna­gyobb szalmaszilárdságú. Elő­nyük, hogy kevésbé dőlnek meg és jói mütrágyázhatok. Eddáig 355 holdról takarítót ták be kombájnnal a San Pas- tore búzát a Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaságban, amely­RELUXA veniú a legközeleb­bi fizetéskor. Mivel a Reluxa­redőny érdekessége, hogy kívülről kell a redönycsikot le­engedni és felhúz­ni, azt hisszük, a kereskedelem érde­keit szolgálná, ha borús időben vagy az árnyékos oldala­kon szép időben is — főleg vasárnapon kint — nem lehú­zott redőnyöket, ha nem az áruval tö­mött, szebbnél szebb pécsi kiraka­tokat szemlélhet­nek a városunkban sétáldb I nek nyers kombájn-minőségű súlya 24,6 mázsa volt holdan­ként. Az idei cséplési eredmé­nyek szerint a gazdaság egyik 51 holdas tábláján 32,6 mázsa búza termett átlagosan. A terméseredmények érvel­nek leginkább az intenzív bú­zák szaporítása mellett. Ezeket a tervek, szerint a búzaterület 60—70 százalékán termelik majd megyénkben. A legjobb vetőburgooya Fertődi búzavetőmagot 1645 holdem termelnek az idén me­gyénkben. Legnagyobb terüle­ten a bikali, zengőaljai, szente- gáti állami gazdaság biztosít megfelelő, minőségű vetőma­got. Szovjet búzákból 800';, olasz búzákból pedig 4000 hol­don termelnek vetőmagot. A szakemberek a közelmúlt­ban járták végig a még lábon álló gabonatáblákat, s -a határ szemléken megállapítottál;, me lyik. fajtatiszta, melyik megfe­lelő a fémzárolásra. A vetőmag termesztésre kijelölt területe); búzatermését zömében megfe­lelőnek találták a bizottság tagjai. Hibrid kukoricáit.a bólyi hib­ridüzemben készítenek, a vető ­magot pedig 2700 holdon a Sátorhely-Bólyi Állami Gaz­daság termeli. A fajtakísérle­tek szerint a hibrid kukorica 20—25 százalékkal ad maga­sabb termést a szokványos ku­koricánál. Az idén 1000 holdon állítanak elő burgoiiya-vetőiha got, főként somogyi sárga, so­mogyi korai, somogyi tófű faj­tákat, A közkedvelt ljisvárdaj Rózsa és a Gülbatoa burgonya igen jóízű, de annyira lerom­lott fajta, hogy nem ajánlott a szaporítása. Mig a Rózsát ás Gülbabát hamar megtámadják a különféle virusbetegségek, a somogyi sárga bővebben ter­mő, elienállóbb! A legjobb ve­tőburgonya-termelő tsz-ekben, Nagydobszán, Somberekén, a vetőmag-szaporítási táblákon 100 mázsán felüli termés is el­érhető a szaporított fajtákból. Keresett a borsóvetőmag Az NSZK-nak lucerna és bükköny, Lengjelországnaz rövid tenyészidejű kukorica. ■ Amerikának pedig KC—3-is hibridkukorica-vetőmagot ter­melnek Baranyában. Igen ked­veitek külföldön a magyar bonsó- és kukorica-vetőmag­vak, s több esetben kimondot-. tan a Baranya megyében ter­melt vetőmagvat keresik. A nagyhozamű, bótermő, el­lenálló növényfajták szaporítá­sával azonos területről egyre magasabb termést takaríthat* «Sfe be a közös gazdasagok. Nem valamiféle fényképezőgép - márka. Nem. An­nak az újfajta re­dőnynek a neve ez, amelyből mind több és több adó­dik a belvárosi üz letek kirakatai­ban. Szépek, ízlé­sesek ezek a mű- an yagredónyök, pompásan védik a kirakati árukat a nap fakftó, barnító, olvasztó hatása elől. Szükség van rájuk. Arra azonban ke­vésbé, hogy néme­lyik kirakatban igen gyakran lehúz­va felejtsék a redő nyöket akkor- je„ ha történetesen a nap aszfaltolvaszbó suga raitól nem is kell vé deni a kirakati hol­mikat. Többször elő fordult már, hogy esett az eső, borús volt az ég, a Reluxa redőny jelszava ilyenkor is: a sötét­ség. A sötétbe bo­rult kirakatokat fő leg vasárnap hiába nézegették a pécsi sétálók.^ A Reluxa redőnyei eltakartak mindent. Pedig ép­pen vasárnap van itt az ideje, hogy a dolgozók körülnéze gessenek, mit menj' nyiért lehet meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom