Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

iflum a iiiapló 5 IhatácUL i [Nők iskolája Az év második felében a városban húsz „Nők Iskolá­ja” tanfolyam kezdődik. A mezőgazdaságban dolgozó nők részére nyolc termelő­szövetkezeti akadémián való részvételt biztosít a nőta­nács. Iskolákban és óvodák­ban a Szülők Akadémiája keretében nevelési előadáso­kat tartanak. Nagy gondot fordít a nő­tanács ebben az évben is a dolgozó asszonyok és lányok ízlésének formálására, a ház­tartásban dolgozó nők öltöz­ködésének és lakáskultúrá­jának fejlesztésére. Bemu­tatókat rendeznek az öltöz­ködés és a lakás helyes be­rendezésének szemléltetésé­re. Könyvtári klubokat, iro­dalmi estéket, író-olvasó ta­lálkozókat rendeznek a pécsi írók, művészek, a zeneiskola és a művészeti gimnázium tanárainak és hallgatóinak bevonásával Tervbe vette a nőtanács a jogi bizottság ki- szélesítését is. A szülői munkaközösségek munkáját, a pedagógiai pro­pagandát és a családvédelem feladatait is segíti megoldani a nőtanács. Előkészíti az óvodai, az átlalános és kö­zépiskolai szülői munkakö­zösségek választását és meg­rendezi az első osztályos ta­nulók szüleinek ankétjét. A pedagógus szemével Osztályfői tapasztalatok Az idén végzett osztályom érettségi átlageredménye 3,5 volt, tehát tanulmányi szem­pontból jó közepes osztályról van szó, a 31 tanulóból senki sem bukott, s volt három ki­tűnő és két jelesrendű is. Azon ban az első három évben a Művészeti Gimnázium legfe­gyelmezetlenebb osztálya híré­ben állt, a joggal. A megilletSdött elsősök év végére már rövidzárlatot idéztek elő, — lévén a tanítás délután, — meglazították az ajtó pántjait, hogy a tanár be­jövetelekor kifordult a helyé­ből. Ugyanakkor osztályfői őrá kon figyelmes áhitaítal hallgat ták a baráti tanácsokat és sze­mélyes elbeszéléseket, sőt nők napján minden fiú apró aján­dékkal és a zavartól el-elcsuk- ló hangon és piros füllel kö­szöntötte a lányokat. Második ban már a tornaórákra is át­ragadt a rendetlenkedés, egyre több volt a szaktanárok pana­sza: órák előtt nagy a zaj, nem állnak fel rendesen, ha a tanár bejön, órán nem figyelnek, mással foglalkoznak. Felelős­ségre vonáskor a válasz: „Miért ne csináljuk, ha le­het? ... Mármint egyes tanár­nőknél”. Másrészt viszont köz­véleménykutatáskor meglepő komolysággal nyilatkoztak. Kérdés: Mi a véleményem szü leimről? Válaszok: „Ha órájuk gondolok, csak érezni tudok... nagyon szeretem őket. — Ki­csinyes szabályokkal nem kor­látoznak, hanem példájukkal nevelnek, ezért becsülöm őket. — Szeretnék én is olyan lenni, mint ők, és majd egyszer szép családi életet élni. Persze azért vannak köztünk ellentétek, fel­fogásbeid különbségek, hisz út­jaink már nem lehetnek telje­sen hasonlóak”. Egy másik kérdés az életcéljuk és esz­ményképük iránt tudakozódott A válaszok nagyon változato­sak, "Bár egyben — a közösség szolgálatában — megegyeznek. Van lány, akinek az életcélja a boldogság, a család és gyer­meknevelés. Másik zenetanár szeretne lenni, jelszava mást megörvendeztetni, mert ez elég a saját boldogságához is. Egyik fiú nagy. ember sze­retne lenni. hegedűmű­vész, de tudja, hogy ez nagyon nehéz lesz. Ami az eszmény­képet illeti, van akié a szülő, másnak egy tanár, vagy idő­sebb barátja, tehát „olyan szűr ke emberek”, akik önzetlenek, őszinték, jószívűek és áldozat­készek. A ül. évben fokozódott az „osztály harc”. Ennek lényegét egyik tanítvá­nyom az osztály nevében írt kiáltványa vagy inkább kérvé­nye alapján ismertetem. így kezdődik: „Tegnap itt volt a Mama. Nagy izgalommal egy- szuszra meséltem el neki: — Fiatal házasok - mai problémák MIBŐL ÉLTEK majd meg? El tudod tartani a feleségedet? —• ezek voltak az első kérdé­sek, amelyeket régen a háza­sulni készülő ifjú fejéhez vág­tak. Ma már ezek a kérdések elavultak. Természetesen a há­zasságkötő fiataloknak így is marad éppen elég sok gond­juk. Dr. Hazafi Józsefék április 14-én tartották esküvőjüket. Most végezték az egyetemet és együtt államvizsgáztak. A dok­tori diplomájukon még meg sem száradt a tinta, de már mindegyiküknek van munka­helye. A férj a II. kerületi ta­nács titkárságán, a feleség pe­dig a bíróságon dolgozik. Ket­tőjük jövedelme majdnem há­rom és félezer forint havonta. Ebből jut törlesztésre,. mert a szövetkezeti lakásuk után ha­vonta majdnem 300 forintot kell fizetni. A szülők támoga­tásával ugyanis kis egyszobás, összkomfortos lakás tulajdono­sai lettek egy hónappal ez­előtt. — Most szép lassan beren­dezzük otthonunkat — mondja az ifjú férj. — A bútort rész­letre vásároltuk. — A fiatal- asszony tervei közt elsősorban egy mosógép-vásárlás szerepel, s utána a televízió. — A szőnyegek ráérnek ké­sőbb is — véli az asszonyka. — Előbb olyasmit vásárolunk, ami megkönnyíti a háztartási munkát. A lakásunkat elég könnyen be tudjuk rendezni, hiszen csak egyszobás. Saj­nos lehet, hogy éppen ez lesz majd később a baj, mert amíg le nem törlesztettük a vétel­árat, addig nagyobbra nem cse­rélhetjük el. Kettőnknek meg­felelő, de ha már többen le­szünk, biztosan kicsi lesz. A fiatalasszonyka tehát mar a jövőre is gondol, de nem ar­ra, hogy akkor miből fognak megélni, jut-e majd ruhára, élelemre a kis trónörökösnek, hanem arra, hogy annak is kell egy külön szoba. * LASSAN egyéves házassági évfordulót ünnepel a Helyes­házaspár. Mindketten dolgoz­nak; a feleség a Borforgalmi .Vállalatnál gcpírónő, a férj pedig asztalos á Bútorgyár­ban. Fiatalok, kettejük évei­nek száma összesen sem teszi ki a negyvenet. — Egyelőre édesanyáéknál,, lakunk, van egy szoba-kony­hánk — mondja a fiatalasz- szony. — Jóformán nem volt semmink, amikor férjemmel összekerültünk. Azután sorba vásároltunk. Konyhabútorunk is van, a szobaberendezésünk is majdnem hiánytalan, mo­dern, variálható kisbútort vet­tünk, amelyből még hiányzik egy-két berendezési tárgy. — Többször benézünk a bútor­házba, de például könyvszek­rényt nem tudunk szerezni... Mindketten szeretnek olvas­ni, havonként vásárolnak köny veket s már csaknem kétszáz kötetre való várja a könyvszek rényt. Erzsi a háztartást gépesíteni szeretné. Porszívót, mosógépet tervezett be.­— Nemsokára veszünk egy TV-készüléket is — mondja —. a szilveszter-estét már mellette szeretnénk tölteni. Az apróbb asztalosmunkát a térj maga elvégzi, kisasztalt, képkeretet, virágállványt ké­szített s ezzel is sokat megta­karítottak. * MOLNÁR Lászlóéit két hete házasok, de már sok probléma tornyosult eléjük, amelyeket közösen kell megoldani. Szü­lői támogatásra nem számít­hatnak, a fiatalasszonynak már nincsenek szülei, a férj pedig népes családból származik. — Mindketten dolgozunk, feleségem a Tempó KTSZ-néi gyors- és gépírónő, én pedig a Kesztyűgyárban szabász va­gyok — mondja a férj. — Ha­vonta megkeressük a három­ezer forintot. Takarékoskodás­sal apránként mindent besze­rezhetünk. Lakásunk még nincs, albérletben lakunk a Mihály utca 13 1-ben, bútoro­zott szobában, s a konyhát kö­zösen használjuk a háziasz- szonnyal.* — Mennyit fizetnek? — Havonta 400 forint a lak­bér, azonkívül a villanyszámla felét is fizetjük. Egy hete la­kunk az albérleti lakásban és eddig megfelelőnek bizonyult. Persze szeretnénk minél előbb lakáshoz jutni, ami igen nehéz lesz, mert a lakáshivatal elő­jegyzésében nagyon sokan van­nak még előttünk. Vásároltak már néhány ap­róságot. Most tervezik, mi min­denre lesz szükségük. — Minden fizetéskor bevásá­rolunk, egyelőre a legszüksé­gesebbeket, ami feltétlenül kell a háztartásba, csak az­után gyűjtünk bútorra, meg lakásra. Minden fillér helyét meg kell alaposan gondolni., hogy hamarosan berendezzük otthonunkat. Az osztályunk ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak. Hogy miért? Hivatalos indoklás: a társadalmi tulajdon rongálása miatt”. Majd tárgyilagosan le­írja, hogy tényleg nagyon rósz szak voltak, szétrúgták az osz­tály fonott szemét- és virág­kosarát, majd próbaként egy törhetetlen üvegpoharat, sike­resen. Mindez az osztály sze­rint azért történt, mert az egyik tanárnő elkobozta Tó­dort, az osztály kedvencét, egy sípoló gumikutyát, amelyet — lévén űrkutya is — a tízperc­ben hajigáltak egymásnak. El­ismerik, hogy az osztályfőnök­nek tényleg „elege lehet már belőlünk”. Majd elemzi a kér­vény a fegyelmezetlenség mé­lyebb okát. Eszerint nem rosz- indulatúak ők, nem azért ren­detlenkednek, hogy valakit bősz szántsanak. S most idézem a lényeget: „Nem is tudom, hogy tulajdonképpen miért is csi­náltuk. Jól esett? Nem is min­dig esett jól, Hát akkor miért? Talán azért, mert a sok tanu­lás, szüntelen koncentrálás után néha elemi erővel tört ki belőlünk a játszási vágy. Mert gyerekek vagyunk még, bár­mennyire igyekszünk is fel­nőttnek látszani. De az a leg­szörnyűbb, hogy már gyerekek sem lehetünk. Talán ez a se­hová ne_m tartozás az oka a különös, féktelen rosszaságunk r.ak, ami ezzel a szomorú eset­tel egész biztos, hogy végképp lezárult. Ó, hát nem látja az osztályfőnökünk, hogy osztálya válságban van? Meg kél! küz- denünk önmagunkkal... Na­gyon nehéz ez”. Kiosztottam a szigorú fe­gyelmi büntetéseket, és való­ban az utolsókat az ő gimná­ziumi tanulmányaik során. A komolyabb, szorgalmasabb, fe­gyelmezettebb magatartás már a ül. év végén éreztette jó hatását az osztály tanulmányi eredményében is, s végig a IV-ben és az érettsé­gin. Számomra különben a négy év tanulságát ezzel a három szóval foglalhatom össze: hi­vatással járó kötelesség. (W. V.) Nyári ruhák gyermekeknek Az új nyári divatban a gyermek- ruhákat sokkal könnyebb anyag­ból késztíik, mint azelőtt. A piké. delén, krepp, shantung, karton, zefir nemcsak a kislány-ruháknál, handln a fiúruháknál is megtalál­ható. Rajzainkon könnyű anyagból é- sziilő, modern vonalú nyári együt­tesek és ruhák szerepelnek kislá­nyok és kisfiúk számára. 1. Tarkacsíkos kartonból készít­hető kétrészes strandruha. A hú­zott, elöl gombolt szoknya levet­hető. 2. ... alatta buggyos fürdőruha van. A szoknyához, egyszínű b’'Tz is illik. 3. Paszpóllal díszített shantung- öltöny kisfiúknak. 4. Ugyanolyan díszítésű shantung ruha kislányoknak, 5. Több részes kisfiúruha- koc­kás zefir ingkabát, sötétebb egy­színű díszítéssel. A nadrág egy­színű, vékony vászon. Az • .'ka­bát anyagából készül sö 1 díszí­téssel a kis úszónadrág . . 6. . . . és kockásból v? , hét rak meg a napozó-felsőrészt, melyot egy nagy, reáanplii.ált horgony dí szít az egyszínű vászonból. Derűs visszapillantás Szokásos hivatali irat, cég­jelzéssel, iktatószámmal és egyebekkel ellátva. így szól: „A Kesztyűgyár beruházási programja alapján előrelátha­tólag 1962. IV. negyedévében, illetve 1963. évben további lét­számfelfutás lesz, elsősorban női vonalon, kb. 200—250 fő erejéig. Ezen létszámfelfutás első lépcsőjét — kb. 30 főt — július elsején kívántuk üze­münkbe beléptetni. Ezen cél­ból mozgósítottuk a környező községi tanácsokon keresztül a még munka nélkül lévő nő­dolgozókat, ezenfelül kb. 60 főt hívtunk be korábbi jelentke­zések alapján, s ez idáig mind­össze 11 fő jelentkezett tényle ges felvételre. Mindezek azt bizonyítják, hogy a női munkaerők foglalkoztatása te­rén a tartalékok sajnos... ki­merültek.” A fenti levél, amelyet Pár­kányi József, a Pécsi Kesztyű­gyár siklósi üzemének vezetője írt a siklósi járási tanács mun­kaügyi főelőadójához, nagyon hétköznapinak látszik. Hogy mégis kiemeltük a hivatalok­ban kelt száz meg száz levél k" ül, annak oka a korábbi évekre vezethető vissza. Azok­ra az évekre, amikor a siklósi asszonyok hetenként többször is bekopogtattak a járási párt- bizottságra meg a járási tanács ra, hogy teremtsenek szamuk­ra munkalehetőséget Talán sokan elfelejtették ezt már Siklóson, talán természe­tesnek veszik, hogy a kesztyű­gyári részlegvezető ilyen leve­leket írogat a tanácshoz Mi mégis felelevenítjük, hiszen miért ne tennénk: derűs vis­szapillantás ez. Kislaliásepííési tanácsadás A kislakásépítés szinte di­vat lett városunkban. A szabad telkeken kertes, pirostetős, nagyablakos házak nőnek ki a földből. Hogy juthat el az építtető odáig, hogy beköltöz­hessen saját kislakásába? Erre kapunk választ a Ha­zafias Népfront városi titkár­ságán, ahol a kislakást építe­ni szándékozóknak negyedéven ként az illetékes szervek — Pécsett a Pannónia étterem közismert és kedvelt étkező­hely. Híres jó konyhájáról, há­ziasán készített, zamatos éte­leiről. Beköszöntött végre a nyár és hozta magával nem­csak a strandidőt, hanem a be­főzési gondokat is. A háziasz- szotnyoknak szeretnénk segí­teni, megkérdeztük tehát a Pannónia étterem jónevű kony hafőnökét, Lengyel Pétert, mondjon el nekünk néhány re ceptet, a most érő gyümölcsök, meggy, málna, ribiszke és őszi­barack eltevésével kapcsolat­ban. Keresgél kipróbált és jól bevált receptjei között, és már mondja is: — Nézzük elsőnek a rumos meggy eltevésének módját. — Szesz van benne, valószínűleg a férfiak is szívesebben fo­gyasztják! A szép, egészséges, szárától megtisztított meggyet megmossuk, szitán lecsurgat­juk, majd tiszta üvegekbe rak­juk. 1 liter vízhez, 70 deka cukorból és 1 deciliter rumból készült sziruppal felöntjük, utána forró vízbe mártott per­gament papírral, a szokásos módon, jói lekötözzük és a forrástól számított 15—20 per­cig gőzöijafc. — Érési sorrendben a málna következik. Hallhatnánk vala­mi jó málnaszörp-receptet? — Tessék. A málnaszörp ké­szítéséhez jó érett málnát ve­gyünk. Miután a málnát jól összetörjük, teljesen ép, zomán cozott, vagy üvegedényben, nem túl meleg helyen két—há­rom napiig erjedni hagyjuk. Ha a habképződés után a lé tisztulni kezd, tiszta ruhán szűrjük át és mérjük le. Egy kilogramrrmyi léhez 75 deka cukrot veszünk, s ehhez hét deci vizet számítva 10—15 per­cig forraljuk. A keletkező ha­bot szedjük le! A felforralt cukorszirupot ruhán átszűrjük, majd egy másik edényben hoz záadjuk a málnaiét . és lassú egyenletes tűzön 20—25 percig forraljuk. A habot ismét szed­jük le! A kész málnaszörpöt hagyjuk teljesen kihűlni, tölt­sük üvegekbe, és lekötve, szá­raz, hűvös, lehetőleg sötét he­lyen tároljuk. — Most különlegesen finom ribiszkedzsem receptet mon­dok el. Télen a ritka finom tésztákba ajánlom. Nagyon kel lemes ízű, kedvelt ételkiegé­szítő: 80 deka ribiszkéhez más- tó kiló cukrot részünk. Kész állapotban kb. 1 kiló és 70 de­ka dzsemmet kapunk így. Az érett, kocsányától megtisztított ribiszkét megmossuk, majd 2 deci vízzel felfőzzük, szűrőn, vagy szitán lecsurgatjuk. A magját és héjét külön edény­ben hideg vízbe tesszük és a víz színéről a héját leszedjük. Ezután a főző léhez adjuk a másfél kiló cukrot és addig főzzük, amig az anyagból vett próba, tányérra cseppentve megkeményedik. Tiszta, száraz üvegekbe töltjük, másnap le­kötjük. Ha a héját nem adjuk hozzá, akkor ilymódon tiszta gyümölcskocsonyát kapunk. — Végül egy kevésbé ismert, jól bevált régi őszibarack be­főtt. A nem egészen érett ba­rackot meghámozzuk és félbe­vágva citromos vízbe tesszük. A citromos vízben kicsit átfőz­zük, majd hideg vízben telje­sen lehűtjük. Leszűrve tiszta üvegekbe rakjuk, hideg cukor­szörpöt öntünk rá, jól lekötöz­zük, majd a forrástól számítva 8—10 percig gőzöljük. A cukor szörp elkészítésénél 1 liter víz­hez 50 deka cukrot adunk. Megköszönjük a ;ió tanácso­kat és reménykediink benne, hogy a háziasszonyoknak ezzel is segítEéget nyújtottunk. OTP, tanács, TÜZÉP képvi­selői — tartanak tanácsadást. Az OTP képviselője. Hodol( elvtárs elmondta, hogy az épít' kezést a telekvásárlással kell kezdeni. Említette, hogy Pé­csett az I. kerületben a Diósi út környékén, a II. kerületben a Kertvárosban és a III. ke­rületben Patacs és Kovács-te­lep környékén vannak eladó telkek. A telkeket az OTP-n keresztül lehet megvásárolni, a következő feltételekkel: a vételár 20 százalékát kell kész­pénzben kifizetni, a fennmara­dó összeget 2 éven belül kell törleszteni. Az építkezéshez is ad kölcsönt az Országos Taka­rékpénztár. Mielőtt az építke­zést elkezdené az építtető, egy kölcsönigénylési nyomtatványt kell kérni az OTP-nél mely­hez kitöltése után, az építke­zési engedélyt, a telekkönyvi kivonatot és két tervrajzot kell csatolni, hogy a kölcsön folyó­sítható legyen. Ez összegszerű­en Pécs területén az építkezési költség 75 százaléka, vagyis nyolcvanezer forint lehet maxi málisan. A tanácsadáson foglalkoznak a tervrajzzal kapcsolatos kér­désekkel is. Azt a felvilágosí­tást kaptuk, hogy az illetékes tanács Igazgatási osztályán, a tervezői névjegyzékben szerep lő tervezők bármelyikével el lehet készíttetni a tervrajzokat s ezekre a tanács ad építési engedélyt. Amikor az építkezés már olyan stádiumban van, hogy csak az anyagbeszerzés jelent problémát, az építtető szerző­dést köthet a város bármelyik TÜZÉP telepével, ahol az épít­kezési engedélyre a szükséges építési anyagokat félreteszik számára. I Érdekes tervekről is hallot­tunk ezen a tanácskozáson. —» Szóbakerült az úgynevezett „sorházak” építésének kérdése í*. J t (Jhuti&i meggy, málna szer ft eibiizk edzi em

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom