Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-18 / 166. szám

1962. JÚLIUS 18. lUAPLO 5 Egy vizsgálat tanulságai Milyen hibákat tárt fel a megyei Népi Ellenőrző Bizottság a sütőipari termékek választékáról? ' A megyei NEB 42 ellenőre csaknem 80 napos vizsgálattal felmérte: miként látja el a megye lakosságát a sü’őipar termékeivel. A június 18 es jú­lius 4 között végzett vizsgálat számos eredményről ad képet, de nem hallgatja el azokat a hibákat sem, amelyek gátol­jak a lakosság jobb áruellátá­sát. A megye lakosságának ellá­tását öt sütőipári vállalat vég­zi. A Pécsi Sütőipari Vállalat Pécs területére dolgozik s meg­állapítható, hogy a jelentkező igényeket általában kielégíti. A 3. sz. üzem rekonstrukciós munkáinak befejezésével lé­nyeges javulás várható a vá­ros ellátásában nemcsak meny- nyiségi, hanem az egyre job­ban sürgető minőségi igények kielégítése terén is. A Dél-Ba- ranya megyei Sütőipari Válla­latra nehéz feladat hárul: há­rom járás igényeit kell kielégí­tenie, 155 községbe szállít. Ma­gánkisiparosoktól átvett „kis­üzemi” kemencék állnak csak rendelkezésére s ezek gátlói mind a mennyiség növelésé­nek, mind a minőség alapo­sabb javításának. A Komlói Élelmiszeripari Vállalat •— Komlót és a Sásdi járást látja el — kapacitása eléggé kicsi s ezért sokszor késve szállítja áruját a területre. A Szigetvá­ri Sütőipari Vállalat két járás ellátásáról gondoskodik, de je­lentős mennyiséget szállít a siklósi járásba is. Egységei korszerűtlenek, a termékek választékossága szegényes. A Mohácsi Sütőipari Vállalat központi telepe választékdúsan termel, de kapacitása mindösz- sze 60 százalékban kihasznált. A vizsgálat megállapítja: a sütőipar jelenlegi szervezett­sége kenyérféleségekben kielé­gíti a megye igényeit, de a pék­sütemény-ellátás megjavításá­ért számos hiányosságot kell kiküszöbölni. A hiányosságok megszüntetését csak a sütőipari vállalatok és a kereskedelmi szervek szorosabb együttműködése eredményezheti. Különösen érvényes ez a péksütemények­re vonatkoztatva, bár tény az, hogy a Szigetvári Sütőipari Vállalat kivételével a sütőipa­ri vállalatok már az elmúlt év­ben is igyekeztek a finom pék­áruk választékát bővíteni: a pécsi 24, a dél-baranyai 14, a komlói 17, a mohácsi 26, a szi­getvári vállalat pedig 11 féle választékkal áll a fogyasztók rendelkezésére. Arra, hogy az ipar mennyire igyekszik az igények kielégítésére, jellemző példa a Pécsi Sütőipari Válla­lat, amely kis mennyiségeket is hajlandó szállítani, például a Nádor Szállónak naponta szállít 25 kiló fehérkenyeret, 60 zsemlét, 30 kiflit, 10 darab kis- mákos süteményt. A vállalat törekvéseinek természetesen gátat szab a kereskedelem igé­nye, amely mintegy 90 száza­lékban csak a hagyományos (zsemle, kifli) süteményeket igényli. A vidéki sütőipari vál­lalatok csaknem mindenütt Kilencvenezer forint megtakarítás a lakosságnak 1097 esetben végeztek javító szolgálatot a pécsváradi járás­ban a földművesszövetkezetek segítségével. Az így összesze­dett , javításra szoruló holmi­ért a helyszínre mentek a ktsz- ek megbízottai. Ezzel kilenc­venezer forintot takarítottak meg a járás lakosságának. — Ugyanis ennyibe került volna az 1097 javítás miatt megtett út költsége, közepes körülmé­nyek alapulvételével. Különö­sen nagy forgalmat bonyolí­tottak le Máriakéménden, Ei­lenden és Fazekasbodán. kezdeményezően lépnek fel a választék bővítéséért, de a ke­reskedelem nem igényli (!). A Dél-Baranya megyei Sütőipari Vállalat 1962-ben újabb ötféle süteménnyel bővítette termelé­sét, de sem a kereskedelem, sem a vendéglátóipar ezekből nem rendelt. A Komlói Élel­miszeripari Vállalat ez év má­jusától 14 féle süteménnyel bő­vítette termelését, de a keres­kedelem viszolyog a rendelés­től... tannak oij^an árufajták, amelyeknek termelésétől vi­szont a sütőipar idegenkedik. A főtt perec kedvelt sütemény, igénylik is — az ipar azonban egy-két kivétellel (Mohács, Szi­getvár) nem termeli. A szállítás meglehetősen problematikus, a szállítást nem a legjobban szervezték meg. Harkányban például a kórház részére szál­lít az ipar, de a szomszédos Baranya Szálló nem kapja meg a megrendelt sütőipari termé­ket. Villányba a Mohácsi Sütő­ipari Vállalat szállítóeszközei sokszor nagy késéssel érkeznek s ezért a körzethez tartozó köz­ségek csak késő délután kap­nak kenyeret. A késedelmes szállítás pedig károsan hat a kereskedelmi egységek forgal­mára. Szólni kell a szállítás kor­szerűtlenségéről is, ami kedve­zőtlen hatással van a minőség­it s nem felel meg az egészség ügyi követelményeknek sem. A sütőipar — sokszor kénysze­rűségből — olyan helyeken is szekérrel szállítja árujáj, ahol gépkocsik is megfelelően köz­lekedhetnek. Emiatt aztán a kenyér lapos, deformálódott, a kifli összenyomott, a perec tö­rött. Kémesre és Magyarboly­ba például kibéleletlen, lőcsös szekerekkel szállít a vállalat. Villányban egy kiselejtezett vasládás talicskán szállítják az árut a helyi boltba. A fogyasztók pedig élvezhe­tő árut kívánnak. Ebben is csak a sütőipar és a kereske­delem együttes munkája segít­het. Legtöbb helyen azonban — sajnos —, a kereskedelem helytelenül értelmezi a keres­kedelem és az ipar jó kapcso­latát és még akkor sem él a szállítási szerződésben biztosí­tott jogaival, amikor a mulasz­tás a sütőipar részéről szembe­tűnő. A Mohácsi járási NEB A fenti cím örökérvényű kö­vetelménye a mozdonyvezető­nek. Éppen úgy, mint a gép­kocsivezetőnek a kocsi farára festett háromszavas, kurta fi­gyelmeztetés: „Vezess baleset nélkül”. Miégis, ha rangsorolni lehetne e két intelmet, feltét­lenül a mozdonyvezetőké len­ne a súlyosabb, a felelősség­teljesebb elsőség. Győri Kiss István szolgál­tatta ehhez a tanúbizonyságot, amelynek hitelességéhez alig­ha férhet kétség. Harminchat éve szolgálja a vasütat, ebből huszanhetet „tengelyen” töltött el. Győri Kiss István a „vezér­tengely” parancsnoka, több mint negyedszázadon át vezet­te biztonsággal a teher, a sze­mély szerelvényeket röpítő négyhuszonnégyeseket, három- huszonnégyeseket. Egy taxi, napi húsz forduló­val is legfeljebb 80 embert szállít, s a távolsági busz,, a megállapítása szerint a kenyér minősége a községek nagy ré­szében kifogásolható. A keres­kedelem pedig nem kifogásol­ja ezt. Vajszlón a vizsgálat so­rán olyan kiflit és szegedi vá- gottat találtak, amelyet nem szabad forgalomba hozni. A bolt ennek ellenére átvette az árut, nem kifogásolta, nem kötbérezte. Nem helyeselhető ez a „kéz kezet mos” elv, mert ennek a fogyasztó érzi a kárát. A választékosabb áruellá­tást a vendéglátóipar is elősegítheti ■ A vizsgálat tapasztalata szerint Baranyában a vendéglátó vál­lalatok csaknem figyelmen kí­vül hagyják azt a miniszteri utasítást, amely intézkedik a kötelező választéktartásról. A vendéglátó egységek sokszor „manipulálnak” és inkább a saját termelésű termékek érté­kesítésére törekszenek, ez pe­dig számos esetben ellentétes a fogyasztóközönség érdekei­vel. Ennek következménye az­tán, hogy az ital mellé sokszor semmiféle sütemény nem kap­ható, vagy pedig csak drága, saját készítményű áru. A kom­lói Fekete Gyémánt étterem­ben csak időnként kapható zsemle, ezzel szemben a fo­gyasztónak a következőket ajánlják: pogácsa 0,95 fillér, ajánlják: pogácsa 95 fillér, ka­kaós palacsinta 3,15, farsangi fánk 3,75, mákos rétes 4,05 fo­rint. Mohácson még a kirán­dulóhelyeken sem hoz forga­lomba a vendéglátás péksüte­ményt. Harkányban az ellenőr­zés idején a Bányász étterem­ben csak pogácsa volt kapha­tó, a Nemzeti étteremben pedig semmiféle áru! A Népi Ellenőrző Bizottság nemcsak megvizsgálta a sütő­ipar problémáját, hanem a hiá­nyosságok megszüntetéséért számos javaslatot is tett. Az érdekelt gazdasági vezetők és szakemberek megvitatták az észrevételeket, javaslatokat és elhatározták — javítanak a hibákon. A fogyasztóközönség pedig reméli, hogy az a 15 pontból álló határozati iava«- lat, amit megvitattak, elfogad­tak, hamarosan érezteti majd hatását és bővül majd a me­gyében a péksütemények vá­lasztéka — minősége. • Garay Ferenc Szemed a pályán legyen... maga néhány fordulójával en­nek két-háromszorosát produ­kálja. A gyorsvonat, a személy vonat? Egy oda-vissza úttal 1400—1600 embert, kész kis had sereget szállít. S ha ezt beszo­rozzuk az év háromszázhatvan öt napjával, kiderül, hogy egyetlen vonat Pécs lakosságá­nak több mint a háromszoro­sát kocsikáztatja meg Pécs— Budapest között. Tehát, ami a balesetmentes utat, a „személy biztonságot” jelenti, feltétlenül a mozdonyvezetőé az elsőbb­ség. És a „vagyonbiztonság”? Egy 424-es mozdony értéke meghaladja a három és félmil­lió forintot, egy-egy kocsi fo­rintértéke is túl van a félmil­lión. A többit bízzuk az olva­sóra. Számítsa ki, milyen ér­méket őriz a mozdonyvezető, amikor személykocsiból 10—15, teherkocsiból 35—40 darab ké­pez egy szerelvényt, Szinte egy városrészt lehetne felépíteni ebből az összegből. Ha pedig mind a kettőt, a személy- és vagyonbiztonságot vesszük ala pul, úgy hisszük, senki sem vállalná a forintosítást. Persze egy pillanatra se higgyük, hogy Győri Kiss Ist­ván egyszer is utánanézett e furcsa számadásnak, csak mo­solygott, amikor számokkal próbáltam kifejezni a felelős­ségét. — Mi másfajta számokkal dolgozunk — mondotta. — A lelkiismeret, a hivatástudat egyenleteivel, s itt nem szabad sem fel, sem lefelé kerekíteni a számokat, „fillérnyi” pontos­sággal kell pászolrú minden­nek. _ . . A vajszlói határban jával számolva bizony szép pénz. De keres a felesege is. Tavaly például huszonnyolc­ezer forintot kaptak ketten. És tizenhétezer forintot egyben zárszámadáskor. Jó érzés volt ennyi pénzt egyszerre a kézbe i tartani, — Most is rendszeresen ka­punk előleget. Havonta húsz forintot. Bizony egy kicsit szur­koltunk. amíg nem jött az eső Már nem nagyon bíztunk ab­ban, hogy meglesz a beterve­zett jövedelem. De az eső min­dent rendbe hozott. Most meg­nézheti a hatarunkat. Azt hi­szem, magának is az lesz a vé­leménye: nem kell sen ki előtt szégyenkeznünk ... A tehenek nyugtalankodnak. Délre jár már az idő. Indul­nak az istálló felé. Tamás Ig­nác is fogja az egylábú -.ékét, elkiáltja magát, és elindul a jószágok után az istálló felé. Lassan bandukolnak a tehe­nek. Huszonnyolc marha legel az istállótól nem messze. Ku­tya híján ember kerüli körül a csordát, összetereli. Egyik kezében bot. a másikban vala­mi furcsa alkalmatosság. * — Szék is, meg hajtásra is alkalmas! — mutatja az egylá­bú széket Tamás Ignác, a vájsz lói Zöld Mező tehenésze. A lá­ba dorongfából van, az ülőké­je meg gyalulatlan deszka. — Praktikus alkotmány. Amíg a tehenek legelésznek, ő erről a székről vigyáz és gyönyörkö­dik. Tizenárom éve termelöszövet kezeti tag Tamás Ignác. Büsz­kén mondja, hogy ő még Lo- sonczi Pállal, a jelenlegi föld­művelésügyi miniszterrel kezd te el a közöst. Igaz, hogy Lo- sonczi Pál jónéhány kilomé­terrel odébb volt, mint ő, de azért értekezleteken, no meg agitációs . munkán mindig ta­lálkoztak. Később elkerült Sorpogy megyéből, átjött Ba­ranyába, de itt is tsz-tag lett. Most a vajszlói Zöld Mezőben dolgozik. Azt mondja: harminc hat munkaegységet tud szerez­ni havonta és ez ötven forint­Negyedszer permetezik a szőlőket a baranyai lankákon A baranyai lankákon, ahol mintegy 17 000 holdon zöldell­nek a szőlők, veszélyt mutat­nak a peronoszpóra-jelző állo­mások. A csapadékkal válta­kozó meleg időjárás igen ked­vez a fertőzésnek. A szőlőre most a legveszedelmesebb a peronoszpóra. A szemek álta­lában sörétnagyságúak, a korai fajtáknál pedig már a borsó nagyságát is elérik, s ilyenkor különösen fogékonyak a pero­noszpóra fertőzésére. A me­gye három nagy borvidékén — a Villány—siklósi, a pécsi és a mohácsi dombokon — éppen ezért harmadszor, sőt sok he­lyütt negyedszer permetezik a szőlőket. Az idén új védekező­szereket is használnak a sző­lősgazdák: így például a jól bevált Vitigrant és a Thiovi- toL A legnagyobb baranyai „sző lősgazda” — a Villány-Siklósi Állami Gazdaság — a véde­kezésben is példát mutat a szö­vetkezeti és az egyéni gazdák­nak. Az ezer holdnyi szőlő vé­delmét külön erre a célra szer­vezett, összesen 180 tagú és gépekkel jól felszerelt, véde­kező-brigád látja el. A brigád kombinált védekezést alkal­maz: a permetezést összekap­csolja ’ rézkénes porozással, s így nemcsak a peronoszpóra, hanem a lisztharmat veszélyét is elhárítják. A baranyai sző­lők általában szépek, jó a fürtképződés a tőkéken. — Mivel megkapták — ha igyen- Jőtlen elosztásban is — a szoka sós csapadék- és hőmennyisé­get, sehol sem mutatkozik szembetűnő elmaradás a fej­lettsegükben más évei? hasonló időszakához képest. EHenärzik a idmives- szövetkezeteh munkáját Jövő héten nagyszabású ellen őrzést tartanak a megye összes földművesszövetkezeténél A MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályának irányítása alatt megvizsgálják a szövetkezeti demokrácia alapvető követe’- ményeinek betartását, így az igazgatóságok és a felügyeio yiZOttságOX l. tülönös gondot fordítanak a felvásárlási munkára. Felmé­rik a tojás és baromfi ?.tvéte­lének munkáját, a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás helyzetét Ezen belül megvizsgálják a szedés és a szállítás megszer­vezését is. Ellenőrzik, hogy megfelelő-e a lakosság alapve­tő élelmiszerrel való ellátása, a raktárhelyzet, az üdítő ital mennyisége. Különös tekintet­tel ellenőrzik a kenyérszállítás, továbbá a mezőgazdasági szer­áru és a mozgóárusítás üte­mét. Áramszünet Áramszünet lesz folyó hó 18-án* szerdán 8—12 óráig nagyfeszültsé­gű hálózat átépítése miatt az aláb­bi területen: Szigeti út 137. és 136. sz. házaktól nyugatra, Tiborc u. 63—64-től nyugatra, Málna u, Meggyfa u, Egres u, Mária d ilő, Szőlészeti Kutató Intézet, Magyar- ürögi út, Rácváros egész területe* Baj mi dűlő, Mária, Horgas dűlők* Alsóhegy, Vízügyi Igazgatóság* Pataca egész területe. Sohasem számolt utána, hogy a 27 év alatt hány millió em­bert, hány ezer szerelvényt szállított, de pontosan nyilván­tartja: — huszonhét év alatt egyetlenegyszer sem volt „fek- vemaradásom”, — amit úgy kell értelmezni, hogy a mozdo­nyát egyszer sem kapták szol­gálatképtelenségen. Ez lenne hát a harmadik forgalom, az „üzembiztonság”, amely alap­köve az imént említett másik kettőnél?. — Életcélnak kell tekinteni a szakmát — mondja. — Mert ha könnyebbnek, kisebb vala­minek tekinti az ember, az sok kai súlyosabb egy elrontott csa ládi életnél. Nem tagadja, goltak azért „meleg percei” is, amikor nem a szakmai biztonságérzés, ha­nem a lélekjelenlét mentett meg életeket, értékeket. Mint ötvennyolcban Abaligefen, ahol a váltókezelő és a forgal­mista hibájából beleszaladt egy négyhuszonnégyesbe. — A váltó állásáról vettem észre, hogy baj van, be is vág­tam a féket, de á mozdony és a rákapcsolt szerelvény súlya, lendülete, legalább húsz mé­ternyi távolságot igényelt vol­na a megálláshoz. A fűtőm ijedtében ki akart ugrani, alig volt időm, hogy visszarántsam. Ha leugrik, az életét is elveszt­heti. Szerencsére az összeütkö­zés sem volt olyan súlyos, hogy életveszéllyel, vagy sérüléssel járt volna. Egy valamire mindennél szí­vesebben emlékezik, pedig az az emlék éppen üzembiztonsá­gi hibákhoz kapcsolódik. Elég régi história, még 1954-ben tör­tént. A mozdonyon kiolvadt az egyik főanya, ami szaknyelven annyit jelent, hogy üzemkép­telenné vált, be kell vontatni a legközelebbi állomásra és más mozdonyt kell akasztani a szerelvény elé. Ez pedig behoz hatatlan késéssel járt volna, arról nem is beszélve, hogy az ellenvonatok egész sorát „el­verik”, késésre kárhoztatják. — Szabálytalanságot követ­tem el, nem tehettem mást. Az egyik fűtőt a „keretre” ültet­tem és Pusztaszabolcstól Pest­ig kenegette a kiolvadt anyát, Majdnem fegyelmi lett a vé­ge, a külsős mozdonyfelvigyá- zó jóvoltából. Feljelentették a vasutas szakszervezetnél, ahol úgy látszik mégsem vették olyan tragikusan a dolgot. Kü­lönösen, amikor azt is megtud­ták, hogy a „vissza-útat” is így akarta megoldani. — A Pécsi Fűtőház becsüle­tét alcartam megmenteni. Ott hozzák helyre a hibát, ne csú- foskodjunk kölcsönmozdony- nyal. Persze nem engedték meg a „fordulót”, ellenben a két fűtővel együtt, — mert azokat is felhivatták, — dicsé­retet kaptunk a merész vállal­kozásért és a dicséret mellé egy gépkocsit, meg 300 forin­tot, hogy körülnézhessünk Bu­dapesten. Nem csoda hát, hogy Győri Kiss István a szokásosnál gyor sabban halad előre az előlép­tetésben. Amíg 1935-től a fel­szabadulásig órabéres moz­donyvezetői, ma.id műszaki se gédtiszti rozettáig i%ent az elő léptetése, ma már elérte azt a rendfokozatot, amit mozdony­vezető elérhet. 1946-ban fő­mozdonyvezető lett, és 1951- ben műszaki vezető főellenőr. Kitüntetései között három szta hanovista jelvény, egy „Kiváló vasutas” jelvény, illetve okle­vél dokumentálja szorgalmát, hivatásszeretetét. Néhány hete pedig a XII. vasutasnapon kormánykitüntetést kapott a Parlamentben. Díszes okleve­let és érdemérmet a „Szociális ta munkáért” címmel, a vasút­nál eltöltött „kiváló szolgála­taiért”. Hat esztendőt kell még szol­gálnia a nyugdíjig, noha 49 éves, de a mozdonyon öt évvel előrehozták a nyugdíj-jogosult ságot. Amikor megkérdezem, hogy ennyi rengeteg hivatalos utazás után ő maga szeret-e utazni, kicsit értelmetlenül néz rám. — Sohasem volt még csömö­röm sem az egyiktől, sem a másiktól. Minden utazásom új és új benyomás. El kell hinni neki, hiszen úgy beszél a hivatalos útról, mint a turista az élményeiről. — Nem tudja azt a „civil”, mit jelent hajnalonként, éjsza­kánként mozdonyra szállni. A mozdony hálás ahhoz, aki sze­reti, és a mozdony beszélni is tud, csak érteni kell a nyelvét. A hangja, a zsongása, minden zöreje, moccanása mond vala­mit. Az utolsó csapszegtöl a vezérlőműig, minden kis al­katrész jelez, megnyugtat, vagy figyelmeztet. Szóval sze­retem a mozdonyt, — szeret­jük egymást... — sgy. — á 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom