Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

m jtjntds n. MAPLÓ 7 A Majláth grófoktól a gyermdtparadiescmiig Tízéves a bakécai gyermekotthon Jubileumra készülnek a ba- kucai gyermekotthonban. Az egész kastélyban festenek és meszelnek. Károly bácsi, az öreg cipész fütyörészve tal­palja a nyári szandálokat. Utolsó szemlét tart a kertész a nagy parkban, próbál a fú­vószenekar, „haditanácsot’ tar­tanak a szakácsok, hogy mível rukkoljanak ki a nagy napra. Még a falu is ünnepeim fog. Csodálatos rokokóbabát, a népi hímzésű díszpárnák ár­mádiáját, a maguk készítette díszes térítők légióját állítják ki az otthonhoz tartozó isko­lában. • Haraszti bácsi, az öreg ker­tész 1921-ben került ide. Gróf Majláth Györgyöt szolgálta, minden nap vágott virágot vitt fel nekik a kastélyba. A negy­venszobás kastély folyosóját a kékvérű ősök képei díszítették. Díszmagyarba öltözött, aranv- sújtásosok néztek rá a messzi századok homályából. Elő ura- ságok, Jeszenszky gróf, Szé­chenyi József gróf, Dőry báró meg mások jártak be s tartot­tak nagy tarokkcsatákat. Maj­láth grófné minden nap kilo­vagolt, s megszidta a Kertészt, ha a jég elverte a borsót. Té­len Pesten mulatott a grófi család. Azt mondják felsőházi tag is volt az öreg gróf, de nem tudnak arról, hogy vala­mivel is előmozdította volna az ország szekerét. 1948-ig laktak a ' Majláth- grófok a kastélyban. Már csak a szakácsnő, komoma és a há­zi munkás maradt velük, ké­sőbb elment a szakácsnő is, a grófné főzött a „méltóságos” kezével. Kirabolt, kopár szobákat hagytak 1948-ban maguk után. • Később árvaházi gyerekeket telepítettek a kastélyba. Né­hány mosdótálban tisztálko­dott a nyolcvan gyerek, ket­ten-hárman tanultak egy könyv bői. Egy gyereknek csak egy irkája volt. A három nevelő nem bírt a sok gyerekkel. A vásott fiúk & környék rémei lettek. Leta­rolták a falu gyümölcsöseit, összefogdosták a parasztok tyúkjait. Elszökdostek, volt akit Pestről hoztak vissza. Ma 178 fiú él a kastélyban. Tizenhét nevelő és felügyelő, huszonhat; szakács, mosónő takarító,'asztalos, kőműves és más dolgozik reájuk. Zuhany alatt fürödmek, fehér ágyban alusznak. A kakaó, méz és na­rancs sem ritkaság náluk, négy öltönye és három melegítője van minden fiúnak. Vezetékes rádió szól minden hálóban, televízió várja őket a társalgóban. Csodagépeket ál­lítottak a szolgálatukba. A konyhában olyan robotgép ta­lálható, amely a hústól a mák­ig mindent megdarál, lisztet szitál, káposztát és zöldséget vág, illetve szalámit szeletel. Ára: 15 ezer forint. Áz ebéd­lőben olyan széntüzeléses kály­hamonstrumot állítottak be, melynek ventilátorja a nagy terem legtávolabbi zugába is elhajtja a meleget. Ára: 2S ezer forint. Tánciskolába járnak a na­gyobbacska fiúk, divatos za­kóban, hajtóka nélküli nad­rágban és anrtilopcipőben pró­bálgatják a lépéseket Balogh Géza tánctanár jár ki hozzá­juk Pécsről. • A 17® fiú 80 százaléka álla­mi gondozott a többi pedig térítéses növendék. Azokért fizetnek a szülők. Ilyenek a hajósgyerekek is. A mohácsi hajókormányos papa elmegy valahova Constanzába, s a hosszú útra elkíséri a felesége is. Amikor visszafelé jönnek, a mama Mohácson kiszáll, Ba- kócára utazik, magához veszi a gyerekeket, s valahol Esz- tergom-tóján utoléri a papa hajóját. Az állami gondozott gyere­kek árvák vagy nem törődnek velük a szüleik. Néha egészen elvadulva kerülnek be, mint az egyik pécsi fiú is, akit nyolc­éves korában hoztak ide. Ret­tenetesen rossz volt. Ragadt a keze, mintha enywel kenték volna be, még a nevelőnő órá­ját is ellopta. Felgyújtott egy szalmakazlat, kihasította a pa­rasztok búzászsákját, betört a tyúkólakba és kiitta a nyers tojást. Sokat foglalkoztak vele és meg is lett az eredménye. Más­fél év óta nem szökött el az intézetből, jobban tanul és szí­vesen vállalja a közös munká­kat. Tizennégy éves koruk után a fiúk többsége elhagyja a gyermekotthont. A tíz év alatt több mint négyszáz gyerek ke­rült ki az intézetből. Középis­kolákban, Ipari tanuló-intéze­tekben folytatják a tanulást, kitárult előttük a világ. Bá­nyászok, mérnökök, agromó- musok, kőművesek vagy tsz- parasztok lettek. • Jubileumra készülnek a gyer­mekotthonban. Meghívókkal árasztották el a környéket, meghívták Szamuely Tibornét, az intézet névadójának fele­ségét is. Egyszer már volt ná­luk, a gyerekek nagyon meg­szerették a kedves, idős asz- szonyt. Legszebb ruhájukat veszik fel a fiúk, fényesre pu­colják a réztrombitákat, hadd szóljanak szépen, ahogy a nagy ünnepeken szokás. — Magyar — A magyar fiJmküidöttség fogadása Karlovy-Varybaa Pénteken a késő éjjeli órák­ban Karlovy-Varyban ünnepi fogadásit adott a 13. nemzetközi fíkmfesztiváítan résztvevő ma­gyar filmküMöttség. A fogadáson megjelentek az itt-ta®tó2kcdó magyar mű­vészek és vezetőik: Kondor Ist­ván, a fÜTnfőigazgaitóság he­lyettes vésztője, Bán Frigyes háromszoros Kossuth-díj as és Koiomts Ilona rendezők, Krencsey Marian, Medgyesi Mária, Papp Éva, Páger Antal és Pándi Lajos filmművészek. Ott volt Daniel Hraboviakij, a „Tiszta égbolt” forgafókömyv- kója, Mihail Roman és Gri- gorij Csuhraj világhírű szov­jet rendezők, Egri Viktor nemzeti díjas csehszlovákiai író, Guido Aristarco, az olasz Cinema Nouvo című la,p fő­szerkesztője, Yves Robert francia filmrendező, Edwin Zbonek osztrák és Konrad Wolf, a Német Demokratikus Köztársaság neves filmrende­zői. (Szakosított népműveié» tanfolyamok Baranyában A pécs-baranyái népműve­lési tanácsadó az idén újsze­rűén, szakosítva szerved a népművelési továbbképző tan­folyamokat, amelyeken csak­nem négyszázan vesznek részt. Országosan is újnak számít a díszítőművészeti, a honismere ti szakkörvezetők, valamint a fotoszakkör-vezetők részére szervezett továbbképző-tanfo­lyam. Ezenkívül tanfolyamo­kon vesznek részt a bábos, szín­játszó, népi táncvezetők, a füg­getlenített és félfüggetlenített népművelési munkatársak is. A tanfolyamok július végén zárulnak, majd szeptember elején a tanultak hasznosítá­sával kezdődik az újabb nép­művelési évad. CSANYI LÁSZLÓ Jegyzetfüzet 0, KE a nyár és «ég egy, s újra még egy, hány nyár keUene, derűs istenek! A láng-nyárban most minden tiszta fény tesz. a táj is, amely a boldog képzelet ' és a Valóság szövedékei Mélyebb a csend és napról napra közelebb a csillag. Mintha aüanyhld vezetne a dolgos napokból a végtelenbe. Lilás fény. A nyári alkonyaiban minden megállt és vár mozdulatlan, a tűzlepkének még a szárnya se rebben, a tikkadt kút Is elaludt a kertben, s az ideges napraforgó sárga tányérja ráhnllt a délutánra. Titkuk sincs, a munkás nyár színig télt csűrrel várhat fagyot és decembert, mint a gazda, ki botjára dőlve febnsgasttk an örök időbe, A megye kereskedelmi főközpontja Pécs A kereskedelem szívó-hatásáról készített vizsgálat eredményei Emlékezhetnek rá a vásár­lók, hogy volt olyan időszak amikor minden üzletben meg­kérdezték: hol laknak, honnan jöttek vásárolni. Az akkor kért adatok a Belkereskedelmi Ku­tató Intézet számára voltak fontosak, hogy megfigyeljék a megye településeinek egymás közötti és a települések hatá­rai közötti kereskedelmi for­galmát. A vizsgálat, melyet ez­zel kapcsolatban folytattak, segítséget kívánt nyújtani a kereskedelmi központok terv­Tízezer érdeklődő a TIT csillagászati előadásain A TIT csillagászati szak­osztályának előadásain tavaly ősztől az idén nyárig tízezer érdeklődő vett részt. Ez a nagy szám azt mutatja, hogy a csillagok világa iránt meg­nőtt az emberek érdeklődése, amit a TIT jelenleg is többféle módon igyekszik kielégíteni. Pécsett a Széchenyi téren es­ténként távcsöves bemutatót tartanak, az elmúlt három nap alatt félezren ismerkedtek táv- csövön a csillagos ég titkai­val. A távcsöves bemutató egyben propagandája és elő­készítője a szeptemberben megrendezésre kerülő „Csilla­gászati hét”-nek, amikor na­ponként színvonalas előadások ismertetik meg az érdeklődő­ket a tudomány legújabb, csil­lagászati vonatkozású eredmé­nyeivel. Megkezdték egy csil­lagászati szakkör előkészítését is, amely az új ismeretterjesz­tő évadtól kezdve Pécsett a TIT Bartók Béla klubjában fog működni és magasabbszin- tű, aktuális elméleti tudáson kívül gyakorlati ismereteket is nyújt tagjainak, így példáid elsajátíthatják az egyszerűbb tükrös távcsövek készítését. A TIT műszaki szakosztályának tagjai szintén közreműködnek a csillagászati szakosztály ter­veinek valóra váltásában: el­készítették a későbbiekben megvalósuló mecseki csillagda épületének részletes tervét« szerű kialakításához, valamint a városi bolthálózat legkedve­zőbb átalakításához. Ismert tény, hogy fejlettebb településeink szívóhatással vannak környezetükre. Ezt bi­zonyítja az egy főre jutó kis­kereskedelmi forgalom arány­talanságai, ha a községek egy lakosára jutó 2630 forintot ösz- szevetjük a megyeszékhelyek egy lakosára számított 9260 forinttal. E két érték össze­hasonlítása még nem mond so­kat, mert nyilvánvaló, hogy a községek lakosságának jelen­tős része élelmiszerben önel­látó és így szükségleteinek je­lentős részét a kereskedelem •kikapcsolásával fedezi. A vá­ros és a falu közötti kiskeres­kedelmi forgalomban mutatko­zó különbség akkor válik éle­sebbé, ha a forgalmat csak a ruházati és vegyes iparcikk vonatkozásban vetjük össze az már 6356 foript a községbe­liekre jutó 829-el szemben. — Ezek a számok azt látszanak igazolni, hogy egy adott kereskedelmi köz­pontnak igen fontos szerepe van környéke lakosságának ellátásában. Megállapították, hogy a keres­kedelmi központtól, a vásárló lakhelyéig mért távolság szo­ros összefüggésben van a vá­sárolni járók számával, ugyan­akkor a vásárlások értéke a távolsággal egyenes arányban növekszik. Baranya volt az első, ahol egész megyére kiterjedően foly c/hu^CL - lúú nMkíil M att egy nagy madár ta­karja féltőn szárnyai­val fiókáit, úgy öleli körül az erdő hegy tetején épült vidákpusztai ifjúsági otthont. Kuszáit emberi sorsok mély­ségeiből buggyannak ki itt a történetek, olyanok, ame­lyek közül egyet-egyet le kell kopogni az írógépen — tükröt állítani néhány em­ber elé — másoknak oku­lásért. A történet kezdete az ** 1940-es évek elejére nyúlik vissza. Csinos, fiatal lány volt Piroska, nem egy fiú szeme akadt meg rajta. Udvarlója volt. Megkömyé- kezte és a „feleségül vesz­lek” ígérgetés után, — mert a lány nem kapta meg a ki­alkudott nyolc hold hozo­mányt — o fiú elhagyta, ö is, a szülei is féltek, hogy a falu szájára veszi a dolgot — Piroska távoli rokonokhoz ment gyermekét megszülni. Megszületett a kislány és Pi­roska visszament a faluba, de a kisgyermeket nem hozta magával. Az apa ellen gyer­mektartási pert sem indítot­tak, mindent a legnagyobb titokban tartottak.. A falu nem tudta meg, hogy Pi­roskának lánya van... A kislány — Erzsiké — « nevelőszülőknél cseperedett Iái abban a tudatban,- hogy azok az ő szülei. A nevelő­szülők immel-ámmal gond­ját viselték, de egy napon — a már nagyobbacska lánynak megmondták az igazságot. Erzsiké megdöbbenten hall­gatott. Úgy érezte magát, mint aki alól kicsúszott az eddig szilárdnak hitt talaj. Napokig tépelödött. Kilenc­éves volt ekkor. Az iskolában anyák napjá­ra készülődtek. Kis dalokat, verseket tanultak, hogy énekkel, szavalattal köszönt­sék majd az ünnepségen a szülőket. Erzsikének is ju­tott egy vers, az anyák kö­szöntéséről rímbe szedett so­rok. Elérkezett az ünnepség nap ja. Az iskola nagytermében ott ültek a mamák, a pa­pák — a színpadon kipirult gyermekarcok mosolyogtak. — Erzsiké te következei — súgta a tanítónő. A kislány oiaáTtt a szén- pad közepére. Csend volt, mindenki vár­ta a köszöntőt. Erzsiké tekintete végig­szaladt az arcokon... ke­reste azt az egyet, akinek 6 adhatja majd oda a virágot. Hiába kutatta. Kezében megremegett < virág. — Erzsiké mondd már —■ hallotta a tanítónő hangját. „Jöttem én... csókkal.. — kezdte elfúló hangon, az­tán könnyei végigcsorogtak az arcán, torka elszorult, nem tudta elmondani a ver­set. Megfordult és kiszaladt a színpadról, a virág kiesett a kezéből. Szaladt, szaladt anyjához. > Húsz kilométert gyalogolt, hottfáradtan esett be a házba. Anyja otthon volt, Erzsiké még soha nem látta, de egy pillanat alatt megismerte. Térdre rogyott előtte és átölelte lábát. — ,Anyám” csak ennyit tu­dott mondani. — Piroska pedig — aki ek­kor már férjnél volt — meg­döbbenten nézte a lábát ói­kulcsaló kislányt és torz gyűlölet ráncosodott az ar­cára. — Anyám? Ki mondta ezt neked? — ordított a kis­lányra, aztán ott kezdte üt­ni, ahol érte. ¥&t attól, hogy a férje megtudja, hogy neki gyereke van, „Vissza­mégy innen... parancso­lom... nem ismerlekf kia­bálta. szinte önkívületi álla­potban, miközben rágta, ütűtte a már szénbe étedéit kislányt. Ekkor toppant be a férj. — J® történik itt? — kér­dezte megdöbbenten: Piroska arcán remegés-fu­tott v-'-'­E — Ez a poronty itt... — hörögte dühösen, aztán tu ágyra vetette magát. A férj pedig csak áTH, nézte az ágyon dühében rán- gatódző feleségét, aztán el­kapta tekintete a kislány kö­nyörgő pillantását... valami melegség futott vérében... Az ágy elé állt, halkan, de határozottan megszólalt: — Piroska én szerettelek amikor elvettelek. Most is szeretlek, A kislány pedig — nálunk marad. rzsike azt hitte — ott­honra talált. De anyja nem bocsátott meg neki. Nem tudott bele­törődni abba, hogy férje megtudta azt, amit ő éve­ken át titkolt. Ha a férj el­ment hazulról, ott keserítet­te meg a kislány életét, ahöl tudta. Csattantak a pofo­nok, Erzsiké testén, kék, zöld foltok mutatták az üté­sek nyomait. Sírt reggeltől estig, csak ha mostohája ha­zaérkezett, akkor nem mert hozzányúlni az anyja. — Erzsiké miért olyan vé­res a te szemed? — kérdez­te egyszer a kislánytól a mostöhaapa. A gyerek nem mert szólni, rettegve nézett anyjára,.. — Majd neszeik neki szem­csöppeket —— mondás az anyja. Ha ketten maradták ott­hon — örök félelemben múl­tához órák, — anyja nem tt tudott másképpen szólni hoz­zá, csak pofon kíséretében Az „Édesanyám” szót pedig haliam sem akarta. Este pedig szemcseppeket adott neki. Az orvosság azonban felnőtteknek készült — marta a kislány szemét. De hiába sírt, az anyja erő­vel csepegtette a szemébe. Már alig látott. Egy napon, amikor az anya szinte leteperve a kis­lányt csöpögtette szemébe az „orvosságot”, Erzsiké a fáj­dalomtól jajgatva kiabálta: „Soha nem mondom többé azt, hogy édesanyám, csak ne csöpögtesse a szemembe”. Megtudta ezt a férj. Az egyik napon szinte félholtra verte Erzsikét az anyja. „Engem még soha sem bántott a fér­jem, most is miattad ütött meg” —• ordította és fojto­gatta a szerencsétlen kis­lányt, azt, aki annakidején szeretetet kérni és adni jött, de nem talált mást, mint szívnélküli, rideg asszonyt. Erzsiből nagy lány neve­lődött Vidákpusztán, onnan ment férjhez. Egy pécsi bá­nyászfiú vette el. jy emrég Erzsikének kis­i ~ lánya született. „Én anyja vagyok és az is maradok lányomnak. Anyám szerencsétlen volt, nem kap­ta meg a hozományt annak idején. Remélem, hogy az én kicsim soha nem tudja meg, hogy egy régi világ milyen sokáig mérgezte még letűné­se után is az emberek lel­két” — irta nemrég levelé­ben. GARAY FERENC tak ilyen vizsgálatok. Itt egy­idejűleg vizsgálták Pécs és to­vábbi 13 megyei településnek, mint feltételezett kereskedelmi központnak szívóhatását. A baranyai vizsgálat közel százezer vásárlást figyelt meg, mialatt 94 926 vásárló összesen 120 ezer tételt vá­sárolt és mintegy 15 millió forintot költött el. A számadatok tanúsága sze­rint Pécs és Mohács valóban kereskedelmi központja terü­letének. A megye kereskedel­mi főközpontja Pécs. Kiskeres­kedelmi hálózatában a megye csaknem minden településéből találunk vásárlókat. A hatna­pos megyei megfigyelés ösz- szes vásárlásának 65,9 százalé­ka Pécsett bonyolódott le. „Al­központ jellegű” helységek ke­reskedelem szempontjából Mo­hács és Komló, valamint Szi­getvár és Siklós. Mohács 26, Komló 12, Szigetvár 21 és Sik­lós 23 kilométeres körzetből vonzza a vásárlókat. Szinte egyértelműen leszögezhető, hogy á nagyobb választékot kí­vánó cikkek beszerzésénél a magasabb« kereskedelmi szín­vonalú hálózat vonzása érvé­nyesül, tehát a tartós fogyasz­tási cikkek beszerzésénél na­gyobb lehet a távolság a vevő lakóhelye és az eladóhely kö­zött, a magasabb színvonalú bolt­hálózatban való vásárlás elő­nye a kedvezőbb megközelí­tési idő előnyeit háttérbe szorítja; végül pedig a szaküzlettel ren­delkező községek lakói kivétel nélkül a magasabb szintű köz­pontokhoz is vonzódnak. A tapasztalatok közreadásá­val minden bizonnyal nagy se­gítséget nyújtanak á Belkeres­kedelmi Kutató Intézet mun­katársai Baranya és Pécs ke­reskedelmi hálózatának fej­lesztéséhez és az áruterítés to­vábbi javításához. Barátsági estek Baranyában Baranyában 25 helyen ren­dezett a Hazafias Népfront a népek barátságának eszméjét ápoló estekeit. Ezeken az es­teken megjelentek a budapesti szovjet, bolgár, német, cseh­szlovák, lengyel, koreai nagy­követségek, kulturális intéze­tek képviselői is és előadá­sokat, filmvetítéseket tartot­tak a szocialista fejlődés út­ján haladó országaik mai éle­téről; Legközelebb Siklóson kerül sor magyar—bolgár ba­ráti napra abból az alkalom­ból, hogy a helybeli termelő- szövetkezet a „Magyar—bol­gár testvériség” nevet vészi fel. Autóalkatrész ismerettel ren­deHcező szak képzelt eladót keresünk felvételre. Autó. ós Alkatrész- kereskedelmi Villáját pécsi fiókja. Pécs Bajcsy Zs. u. 33. 238

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom