Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

NAPLÓ

s

cÁ p clcla weféaeL

EGYIK SIKLÓSI járásbeli

termelós2ö\'etkfizetben történt a következő eset:

A probléma szinte általános. A termelőszövetkezetek többségében sajnos félnek a vezetők a tagoktól. Mondják ugyan „Nekünk száz gazdánk van”, de nem tartják ehhez magukat. Az említett termelőszövetkezetben a vezetők már látták: körülbelül félmillió kiesésük van. Töprengtek, mit csinálhatnának. Közgyűlést nem hívtak össze, mondván: a tagok „beolvasnak”, pedig ez a közgyűlés sokat segíthetett volna. Ha őszintén, nyíltan megmondják: ennyi kiesés mu tatkozik, kérik a tagokat segítsenek valami módon kieszelni, hogyan lehetne ezt behozni. Biztosan lett volna javaslat bőven. Lett volna olyan javaslat is, amit meg lehet valósítani.

Ez az egyik probléma. A má sík viszont az, ami szintén kísért: nem mondják meg évközben a tagoknak a való hely zetet. igyekeznek a lyukakat betömni és ha év végén átszakad a gát. akkor széttárják a kezüket: sajnos nem sikerült az év, Nem ez az elintézési módja ennek sem. Voltam olyan termelőszövetkezetben, ahol év végén derült ki, hogy. a betervezett munkaegység értékének még a fele sem lesz meg. A vezetők azt mondták: nem tehetünk róla, a tagok kiabáltak és jogosan a vezetőség szemére vetették: miért nem mondták meg ezt év közben, miért nem adtak lehetőséget, hogy közgyűlésen elmondhassuk a véleményünket. Igazuk volt a tagoknak.

NEHÉZ A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN vezetőnek lenni? Ezt senki sem tagadja Könnyebb egy állami gazdaságot elvezetni, ahol kiadják:

mit kell tenni és az emberek mennek. Ha nem mennek, megkapják a fegyelmit, beszél nek velük, vagy esetleg azt mondják nekik: nézzenek másutt munka után. A termelő- szövetkezetben azok, akik dolgoznak, a termelőszövetkezet gazdái. Velük nehezebb boldo-' gulni, ők beleszólhatnak mindenbe. És bele is kell, hogy szóljanak. Sárháton jártam nemrég. Ott elmondták: nem akart náluk meghonosodni á hibrid kukorica. Mindenki a régihez ragaszkodott, amely szemre sokkal szebbnek látszott. Be kellett bizonyítani nekik, hogy a hibrid kukorica jobb. Elvetették néhány holdat, méghozzá a tagok, anélkül. hogy tudtak volna róla, mit vetnek. Még kapáláskor sem árulták el nekik, mit kapálnak, mert akkor meg sem művelték volna. Év végén aztán kiderült: a hibrid kukorica nagyobb termést adott mint a megszokott. Még most sem vetették él az egész területet hibrid kukoricával, de az újfajta kukorica egyre jobban hóhil Van, aki már a háztájiban is ezt veti, de van aki a háztájiban még felesen vet, ilyet is, olyat is „biztos” alapon.

Győzött a példa ereje.

A tagok nem érezték azt, hogy a termelőszövetkezet vezetősége, az agronómus rójuk kényszerítette az elképzelését. Ha még nem is teljes mértékben, de meggyőződtek az újfajta előnyében, de még hisznek a régiben is.

BERKESDEN IS HASONLÓ volt az eset. A múlt évben hiába beszélt a vezetőség, a ta gok csak kiritkították a kukoricát. Csak úgy megszokásból. Nékik mindegy volt hibrid ■kukorica, ,vagy hagyományos, ők ragaszkodtak a régi szokáshoz. Egy holdat azonban sú...—^

Sz

áznyolcYanan szedik a zöldborsót Diósriszlón

Porozzák a cukorrépát Görcsonyben

1 hogy mielőbb nőhessen helyén I az új fú. A tájfajta, diósvisz- lói csúcsoskáposztából is sokat küldtek már a tagok a városnak, s a tsz magfogással gondoskodott arról, hogy jövőre, nagyüzemi táblában, már a kő aösbem is termelhessenek ebből a kedvelt korai főzelékféléből;

rűn hagytak. Amikor elérkezett a tőrés ideje, ezt az egy holdat külön törték. Lemérték a kiritkított kukorica termését, de lemérték a 20 ezres tőszámú kukorica termését is. Elkísérték az asszonyok a ritka kukorica termését vivő kocsit is, de elkísérték a másikat is. Vagy harminc asszony ment a kocsi után a mázsához. Vigyáztak meg arra is: nehogy útközben feldobjanak a kocsira néhány, kosár kukoricát. Ráálltak a hídmérlegre. Kipróbálták: pontosan mutat- e? Amikor mindenről meggyőződtek, ráállhatott a kocsi. A csodálkozás általános volt. A sűrűn hagyott kukorica ugyan olyan munka, ugyanolyan trágyázás mellett tíz mázsával többet adott egy holdról, mint az, amit kiritkitottak;

Ma már a berkesdiefcet ne» kell agitálni: ha ennyire hagyjátok a kukorica töveket, akkor ennyi meg ennyi tesz a termés. Értől ők már meggyőződtek.

Nemrég hallottam a következő esetet. A pécsváradi járásban is probléma az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése. Azt mondják sókan: drága, nem fizetődik ki. Mit csinálnak a pécsváradi járásbeli kommunisták, hogy igazukat bizonyítsák? Rájöttek valamire. Bagatel dolognak látszik, de nem az. A falusi önkéntes tűzoltók minden vasárnap gyakorlatoznak. Ilyenkor vizet is szoktak fecskendezni. Miért fecskendezzék el a vizet a vásártéren, amikor elszórhatják egy réten, esetleg egy darab kukoricán. Hetenként csak egy szex öntöznek. A siker azonban így sem lehet kétséges.

NÉHÁNY példa ez csak

Gyakran hallani a termelőszövetkezeti vezetőktől: nem hagy ják mag a szükséges kukorica töveket, nem akarja a tagság ezt vagy azt elfogadni. Ha csak beszélnek róla és, ha csak a vezetők beszélnek róla egymás közt, akkor bizony nem fogadják el a tagok. Szükség van a példákra, szükség van arra, hogy minden jelentősebb kérdésben kikérjék a tagok véleményét és ha úgy látják: hiba csúszott a számításba, akkor ezt a hibáit csak a tagokkal együtt tudják kijavítani. Nélkülük soha. Ha ezt megértik a termelőszövetkezetek vezetői, ha bátran, minden problémával a tagok elé mernek áRrn, akkor nswikájuk eredményes less.

SmttA Ja»«

A tankötelezettség szabályozásáról elfogadott

törvényerejű rendelet törvénybe iktatása

Kutas Antal elvtárs nyilatkozata

Az elmúlt napokban jelent meg a törvényerejű rendelet, mely kimondja, hogy a gyermek 6. életév betöltését követő tíz tanéven át tanköteles, s amennyiben a 8 általános iskolát tizennégy éves koráig nem végezte el, a következő években is folytatnia kell általános iskolai tanulmányait A törvényerejű rendelet megjelenése után felkerestük Kutas Antal elvtársat, a megyei tanács művelődési osztályának iskolai csoportvezetőjét, aki több kérdésünkre válaszolt.

Mint elmondotta az új rendelet nem más, mint a már korábban bevált gyakorlat törvénybe iktatása. A községi tanácsoknak például már eddig is joguk volt elrendelni, hogy

az általános iskola 8 osztályát elvégzett gyerekek továbbképző iskolába. Számuk azért csekély, mert még olyan viszonylag nagy községekben is. mint Mágocs, vagy Boly, alig akad egy-egy osztályra való gyerek.

A továbbképző iskolák szerepe ugyanaz lesz, mint eddig volt, csupán jellegük némi megváltoztatására van törekvés. Az a cél. hogy elmélyítsék a továbbképző iskolák kapcsolatát az ipari és mezőgazdasági üzemekkel,

mert ilymódon némi szakmai előkészítést is nyújthatnak a gyerekeknek.

Megkérdeztük Kutas Antal elvtárstól, hogy van-e mód Baranyában a tanulószobák,

napköziotthonok férőhelyeinek növelésére.

— Amennyiben a társadalom is hozzájárul, növelhetjük a tanulószobák és napközik férőhelyeinek számát. Ha a lakosság helyi erőforrások felhasználásával épületet biztosít, az állam vállalja a napközik költségeit A napköziotthonok és tanulószobák fejlődésének fő akadálya, a megfelelő helyiségek hiánya, mely nemcsak a kis községekben, hanem az olyan településeknél is probléma, mint Komló, Mohács és Szigetvár.

A pártfogói szerződések jelen tőségéről elmondotta. hogy azok még szorosabbá teszik az iskola és a társadalom kapcsolatát. Segítségükkkel javulhatnák az oktatás tárgyi feltételei, s ezt a lehetőséget minden iskolának fel kell használnia.

Pártfogói szerződéshez hasonló kétoldalú megállapodások már eddig is voltak a megye iskolái, valamint ipari és mezőgazdasági üzemei között Ezeket a kapcsolatokat most törvényesíteni lebet

A baranyai települések szétszórtságánál és kis létszámánál fogva komoly gondot okoz a megyében az V—Vili. osztályos tanulók körzeti, szakrendszerű oktatása. Országosan a tanulók 84,3 százaléka részesül szakrendszerű oktatás ban, Baranyában csupán 63 százalék. A körzeti szakrendszerű oktatás kiszélesítését elsősorban közlekedési nehézségek, másodsorban a körzeti iskolák szűk volta okozza — Például Kétújíalun, Drávasza- bolcsön, Vajszión és még több községben nincs elegendő tanterem. A sellyei és szigetvári járás sok községéből hiányzik a bekötőút Egyedül Ibafán sikerült eddig megfelelő, speciálisan baranyai megoldást találni a körzeti . oktatásra: itt bentlakásos körzeti általános iskolát szerveztek. Hasonló intézetek létesítésére azonban a már említett nehézségek miatt nem gondolhat a tanács. —• Amennyiben a körzetekhez tartozó községek lakosságának összefogásában házakat vásárolnának és bocsátanának a tanácsok rendelkezésére, gyorsabban oldódnék meg ez a komoly probléma.

Á munka szerelmese

Kreutczer István géplakatos 78 éves, már régen nyugdíjba mehetett volna, de ő nem tud meglenni munkája nélkül. A Pécsi Bútorgyár TMK műhelyében dolgozik, köztiszteletben állá, kiváló szakmunkás.

Foto: Csak*

A naitarDam van az egesz rain Górcső nyben. Több család- | • ban hárman, négyen is bese- : gítenek a kapálásba. Nincs 1»- ; maradás semmilyen munkában i hiszen az első kapálásokkal már végeztek, A kertészetben már elfogyott a eukottooesó, s az utolsó aeáBítmáaiyt csomózzák a hagymád*. lefca- pázzák az uborkát, amely sej- | »06 megfázott egy kicsit, de 1 renclbejön ha tartóé meleget j kap. Kazalban áil a lucerna | széna, és jól halad a rétkaszálás is. A porozögóp, a cukor- meg a taikairmányiépaJőidekeai végzi munkáját, szórja a vegyszert a rétaboltoa meg a tetvék ellen.

Száz féle tennivaló akad, hU ezen már kezdeni kell a második kapálást, várja a dolgos asszonyokat a burgonya, kukorica. Hajnalban,' mielőtt kimennek a mezőre, megszedik a hólyagos, meg piros cseresznyével telt fákat, és teherautószám szállítják Görcsöny- ből Pécsre a fess gyümölcsöt a MÉR.

Diósviszlón még soha nean \ dolgozott, ennyi ember a határban,. mint az elmúlt héten, j Naponta 180-an szedik a zöldborsót, amellyel több száz forintot is megkerestek egy nap

a szorgalmasabbak. Ezidáig már 550 mázsát értékesített a korai csemegéből a szövetkezet. Pétisóval műtrágyázzák a napraforgó töveket, g az asszonyok már másodszor kapálják a cukorrépát. Harminc— negyven férfi kaszálja a rétet,

V Baranya megyei Aliatforgal- nl Vállalat, nyárfásmajorl telepére (Pécs, Siklósi u. 105.).

service munkást keres

Jelentkemi létet a •^*1'-' ser» és eepMhwn

Péce. BSSr» *

Jubileumi kézfogás

koztak a lakáscímek. Hajnali ötkor szállt gépkocsiba ég késő este érkezett vissza Pécsre — Ezeket a naponta ismétlődő kiszállásokat szinte minden alkalommal különleges izgalmak fűszerezték. Nem csoda, hiszen minden este ő szállította be Pécsre a sokszor millió forintot is meghaladó postai pénzbevételeket és ezekről az utazásokról nemcsak neki volt tudomása. Soronkívüh előléptetéssel, pénzjutalommal honorálták, dr. Horváth Gyula több mint kilenc hónapos komlói tevékenységét.

Es ő. aki kora ifjúságától

mindig élethivatásának tekintette a postát,

munkaidejében, de pihenő óráiban is fáradhatatlanul kereste, kutatta hol segítsen, hol javítson a postaszolgálat eaer- rétű problémáin. így született meg több jelentős újítása is, amelyefc közül mégis egyet dédelget a legjobban. Pedig éppen ez az egy, nem is úgy indult, hogy újítás lesz belőle.

A poptevezéirigazgatóságtál

megbízást kapott egy tanfolyamjegyzet elkészítésére és ebből a jegyzetből született meg az a tanulmány, amelyet a vezérigazgatóság elfogadott és ami azóta is országos útmutatója a magyar pásténak, országos éivény ü szaosiyaaBa a postás doigoáólcnaffc,

MíndamefM* irregse*« Képszerű az a feladatkör, amelyet

jelenleg is betölt. Megbízatása olyan vizsgálat területre szorítkozik, amely a hibák, a visz- szaélések felderítésével függ össze. Kedveli ezt a megbízatást? Kevés ez a szó erre, mert nemcsak kedveli, hanem sze-/ réti és nagyon fontos, nagyon is felelősségteljes hivatásnak tartja, ö maga így nyilatkozik erről:

— Szeretem, mert bőséges alkalmam nyílik a legkülönbözőbb típusú emberek modorának, jellemének megismerésére, mert ez az á terület, ahol a nevelésre, a jellemformálásra szinte korlátlanok ,a lehetősegek. Persze megtörténik* hogy büntetni is kell,' mégsem hiszem, hogy bar ki is mumusnak tartana

' Négy megy ere szól. ez a munkakör, es a négy megyében sohá sem csak a hi bat kutatja, hanem az .embert keresi, és látja meg a hibák, a szabálytalanságok mögött Az embert, aki vétett a közvagyon, a társadalmi tulajdon ellen és akit emiatt elért a törvény büntető keze. Ö ezeket is azámontartja és segítségükre siet, ha megvan bennük a jószándék a teJpraállásra,

Ez évben pécsi szolgálatainak huszonötödik esztendejéhez érkezett ctr. Horváth Gjtj- la. Negyedszázados, eredményekben gazdag pályafutásának jubileumi állomására, ahol munkatársaival együtt szeretettel köszöntjüfc és további sikereket kívánunk az újabb dolgos évtizedbe?' a következő jubileumhoz, amelynek végjén rxetf a nyugdíjas észtének* várták és köszöntik.

P. Gy,

Senki sem tagadja, ma is neki kell gyürkőzna, meg keH verítókezni a diplomáért. S ha ez így van ma. sokkal inkább érvényes a nem is olyan távoli múltra, amikor az egyetemhez, a diplomához kevés volt az érettségi jelesrendű- ség, amit nem « mindig jegyekkel, hanem családi származással, társadalmi poaácéó- vai mértek, adagoltak.

Dr. Horváth Gyula, a Pácai Postaigazgatóság műszaki S>- tanácsosa is ilyen körülmények között vágott neki harmincöt esztendővel ezelőtt az egyetemnek. Már az érettségit is magánúton tette le és amikor felvették az ecetemre, nyilatkozatot kellett kjáíhta- ma. A szigetvári postán — ment közben ckágt»o*t: és — a munkaadói fcéiiSSc tőle es* a nyilatkozatot, amelyben kötelezték. hogy az egyetem elvégzése után nem támaszthat igényt magasabb munkakör betöltésére.

A kitöltött nyilatkozat ellenére sem hátrált meg az ambiciózus fiatalember, 8 hallattam energiával

szinte titokban folytatta tanul roányait.

Fel kellett hát figyelnie rá a munkaadóknak is. Nem az el- konspirált, a suba alatta tanulásra, hanem a munkájára, amely egyre figyelemre méltóbb eredményeket produkált s hogy hogy nem -kiemelték' érte. Hogyne, hiszen olyan fiatal emberről vott szó. aló beérte as erettsegivei is. ahhoz mérten pedig igazan cfcoseretes pofffcattsza tanfolyamra küldték s most már egyszerre két iskoláit keltett, tarroima, kóz- ködtnie.

Végül te győzött ae akarata. 1938-ban otthagyta Szigetvárt és a pécsi I-es éttermi posta- hávBtáflban heäyezkedotrt ei, ahonnan már hevééüé volt: meredek az öt az igazgatósági szolgálatig, amelyhez termesze tesen a diplomája segítette fél. Azonban a legkülönbözőbb vezet* beosztásokban sem feledkezett mag saját kálváriájáról, amit úgy kamatoztatott, hogy tartását, tapat«t.alafeaB* kétkéz- mA Bzúwfea iáét. * kmdők, a fia, . iZí,!, r,i yrrtfi « — w,.tMjat - v*—- - WMK WOBOW; fiiZSWBC '!», 39 CJWCW

AL áítamcfc ran ám vóiR s pps- casegédfi««#' rairrtbiywmotenita s

be liga** , Sw iwanyr*i közöi

nem is egy, vele, az általa vezetett osztályon dolgozik tevékenykedik, a postai vizsgálatok négy megyére szóló felelősségteljes posztján. És hányán dolgoznák közülük területbiztosi osztályvezetői munkakörben, egyszóval olyan posztokon, amelyekhez a tanfolyam adta meg a biztos alapokat.

Még» mindenek: közül,

a legszívesebben Komlóra emlékezik.

Pályafutásának egyik legváltozatosabb, legfontosabb állomására. a komtól po6ta megszervezésére. létrehozására, az eseményekkel kelő nyugvó napok ezernyi ízére, színiére. A szenvedélyes vitákra, amíg kivere- kedte az első postásszállást, a postagarázst, a postáslakáso- kact. És a hiiszöigátet kiépítése? Olyan időkben, amikor a korra cu KemderföMőn a kökö- nyöes tíombökom és a régi kolónia szívében építkezések, föhim«nfcák, dömperek és földgyaluk kaszálták szét a postai hírszolgálat kiépítésének terveit Mégis meg kellett valósítani, méghozzá záros terminusra.. hiszen a hírszolgálat, az épülő asttárók, az épülő aknák bényaböztofiságánaik egyik legfontosabb függvénye volt

És báfttia voft még a kőébe iä®Ki*»Saßäsk megszervezése, napokra, hetekre időzáré anwkor a költözködések nű»*t sisbwe aratokén* váfta-