Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

NAPLÓ s cÁ p clcla weféaeL EGYIK SIKLÓSI járásbeli termelós2ö\'etkfizetben történt a következő eset: A probléma szinte általános. A termelőszövetkezetek több­ségében sajnos félnek a veze­tők a tagoktól. Mondják ugyan „Nekünk száz gazdánk van”, de nem tartják ehhez magu­kat. Az említett termelőszövet­kezetben a vezetők már lát­ták: körülbelül félmillió ki­esésük van. Töprengtek, mit csinálhatnának. Közgyűlést nem hívtak össze, mondván: a tagok „beolvasnak”, pedig ez a közgyűlés sokat segíthetett volna. Ha őszintén, nyíltan megmondják: ennyi kiesés mu tatkozik, kérik a tagokat se­gítsenek valami módon ki­eszelni, hogyan lehetne ezt be­hozni. Biztosan lett volna ja­vaslat bőven. Lett volna olyan javaslat is, amit meg lehet valósítani. Ez az egyik probléma. A má sík viszont az, ami szintén kí­sért: nem mondják meg év­közben a tagoknak a való hely zetet. igyekeznek a lyukakat betömni és ha év végén átsza­kad a gát. akkor széttárják a kezüket: sajnos nem sikerült az év, Nem ez az elintézési módja ennek sem. Voltam olyan termelőszövetkezetben, ahol év végén derült ki, hogy. a betervezett munkaegység értékének még a fele sem lesz meg. A vezetők azt mondták: nem tehetünk róla, a tagok kiabáltak és jogosan a vezető­ség szemére vetették: miért nem mondták meg ezt év köz­ben, miért nem adtak lehető­séget, hogy közgyűlésen el­mondhassuk a véleményünket. Igazuk volt a tagoknak. NEHÉZ A TERMELŐSZÖ­VETKEZETBEN vezetőnek lenni? Ezt senki sem tagadja Könnyebb egy állami gazdasá­got elvezetni, ahol kiadják: mit kell tenni és az emberek mennek. Ha nem mennek, megkapják a fegyelmit, beszél nek velük, vagy esetleg azt mondják nekik: nézzenek má­sutt munka után. A termelő- szövetkezetben azok, akik dol­goznak, a termelőszövetkezet gazdái. Velük nehezebb boldo-' gulni, ők beleszólhatnak min­denbe. És bele is kell, hogy szóljanak. Sárháton jártam nemrég. Ott elmondták: nem akart náluk meghonosodni á hibrid kukorica. Mindenki a régihez ragaszkodott, amely szemre sokkal szebbnek lát­szott. Be kellett bizonyítani nekik, hogy a hibrid kukorica jobb. Elvetették néhány hol­dat, méghozzá a tagok, anél­kül. hogy tudtak volna róla, mit vetnek. Még kapáláskor sem árulták el nekik, mit ka­pálnak, mert akkor meg sem művelték volna. Év végén az­tán kiderült: a hibrid kukori­ca nagyobb termést adott mint a megszokott. Még most sem vetették él az egész területet hibrid kukoricával, de az új­fajta kukorica egyre jobban hóhil Van, aki már a ház­tájiban is ezt veti, de van aki a háztájiban még felesen vet, ilyet is, olyat is „biztos” ala­pon. Győzött a példa ereje. A tagok nem érezték azt, hogy a termelőszövetkezet ve­zetősége, az agronómus rójuk kényszerítette az elképzelését. Ha még nem is teljes mérték­ben, de meggyőződtek az új­fajta előnyében, de még hisz­nek a régiben is. BERKESDEN IS HASONLÓ volt az eset. A múlt évben hiába beszélt a vezetőség, a ta gok csak kiritkították a kuko­ricát. Csak úgy megszokásból. Nékik mindegy volt hibrid ■kukorica, ,vagy hagyományos, ők ragaszkodtak a régi szokás­hoz. Egy holdat azonban sú­...—^ Sz áznyolcYanan szedik a zöldborsót Diósriszlón Porozzák a cukorrépát Görcsonyben 1 hogy mielőbb nőhessen helyén I az új fú. A tájfajta, diósvisz- lói csúcsoskáposztából is sokat küldtek már a tagok a város­nak, s a tsz magfogással gon­doskodott arról, hogy jövőre, nagyüzemi táblában, már a kő aösbem is termelhessenek ebből a kedvelt korai főzelékfélé­ből; rűn hagytak. Amikor elérke­zett a tőrés ideje, ezt az egy holdat külön törték. Lemér­ték a kiritkított kukorica ter­mését, de lemérték a 20 ezres tőszámú kukorica termését is. Elkísérték az asszonyok a rit­ka kukorica termését vivő ko­csit is, de elkísérték a mási­kat is. Vagy harminc asszony ment a kocsi után a mázsához. Vigyáztak meg arra is: ne­hogy útközben feldobjanak a kocsira néhány, kosár kukori­cát. Ráálltak a hídmérlegre. Kipróbálták: pontosan mutat- e? Amikor mindenről meg­győződtek, ráállhatott a kocsi. A csodálkozás általános volt. A sűrűn hagyott kukorica ugyan olyan munka, ugyanolyan trágyázás mellett tíz mázsával többet adott egy holdról, mint az, amit kiritkitottak; Ma már a berkesdiefcet ne» kell agitálni: ha ennyire hagy­játok a kukorica töveket, ak­kor ennyi meg ennyi tesz a termés. Értől ők már meg­győződtek. Nemrég hallottam a követ­kező esetet. A pécsváradi já­rásban is probléma az öntö­zéses gazdálkodás kiszélesíté­se. Azt mondják sókan: drága, nem fizetődik ki. Mit csinál­nak a pécsváradi járásbeli kommunisták, hogy igazukat bizonyítsák? Rájöttek valami­re. Bagatel dolognak látszik, de nem az. A falusi önkéntes tűzoltók minden vasárnap gya­korlatoznak. Ilyenkor vizet is szoktak fecskendezni. Miért fecskendezzék el a vizet a vá­sártéren, amikor elszórhatják egy réten, esetleg egy darab kukoricán. Hetenként csak egy szex öntöznek. A siker azon­ban így sem lehet kétséges. NÉHÁNY példa ez csak Gyakran hallani a termelőszö­vetkezeti vezetőktől: nem hagy ják mag a szükséges kukorica töveket, nem akarja a tagság ezt vagy azt elfogadni. Ha csak beszélnek róla és, ha csak a vezetők beszélnek róla egymás közt, akkor bizony nem fogad­ják el a tagok. Szükség van a példákra, szükség van arra, hogy minden jelentősebb kér­désben kikérjék a tagok véle­ményét és ha úgy látják: hiba csúszott a számításba, akkor ezt a hibáit csak a tagokkal együtt tudják kijavítani. Nél­külük soha. Ha ezt megértik a termelőszövetkezetek vezetői, ha bátran, minden problémá­val a tagok elé mernek áRrn, akkor nswikájuk eredményes less. SmttA Ja»« A tankötelezettség szabályozásáról elfogadott törvényerejű rendelet törvénybe iktatása Kutas Antal elvtárs nyilatkozata Az elmúlt napokban jelent meg a törvényerejű rendelet, mely kimondja, hogy a gyer­mek 6. életév betöltését követő tíz tanéven át tanköteles, s amennyiben a 8 általános is­kolát tizennégy éves koráig nem végezte el, a következő években is folytatnia kell ál­talános iskolai tanulmányait A törvényerejű rendelet meg­jelenése után felkerestük Ku­tas Antal elvtársat, a megyei tanács művelődési osztályának iskolai csoportvezetőjét, aki több kérdésünkre válaszolt. Mint elmondotta az új ren­delet nem más, mint a már korábban bevált gyakorlat tör­vénybe iktatása. A községi ta­nácsoknak például már eddig is joguk volt elrendelni, hogy az általános iskola 8 osztályát elvégzett gyerekek továbbkép­ző iskolába. Számuk azért cse­kély, mert még olyan viszony­lag nagy községekben is. mint Mágocs, vagy Boly, alig akad egy-egy osztályra való gyerek. A továbbképző iskolák sze­repe ugyanaz lesz, mint ed­dig volt, csupán jellegük né­mi megváltoztatására van törekvés. Az a cél. hogy el­mélyítsék a továbbképző is­kolák kapcsolatát az ipari és mezőgazdasági üzemekkel, mert ilymódon némi szakmai előkészítést is nyújthatnak a gyerekeknek. Megkérdeztük Kutas Antal elvtárstól, hogy van-e mód Baranyában a tanulószobák, napköziotthonok férőhelyeinek növelésére. — Amennyiben a társadalom is hozzájárul, növelhetjük a tanulószobák és napközik férő­helyeinek számát. Ha a lakos­ság helyi erőforrások felhasz­nálásával épületet biztosít, az állam vállalja a napközik költ­ségeit A napköziotthonok és tanulószobák fejlődésének fő akadálya, a megfelelő helyisé­gek hiánya, mely nemcsak a kis községekben, hanem az olyan településeknél is prob­léma, mint Komló, Mohács és Szigetvár. A pártfogói szerződések jelen tőségéről elmondotta. hogy azok még szorosabbá teszik az iskola és a társadalom kapcso­latát. Segítségükkkel javulhat­nák az oktatás tárgyi feltéte­lei, s ezt a lehetőséget minden iskolának fel kell használnia. Pártfogói szerződéshez ha­sonló kétoldalú megállapo­dások már eddig is voltak a megye iskolái, valamint ipa­ri és mezőgazdasági üzemei között Ezeket a kapcsolato­kat most törvényesíteni le­bet A baranyai települések szét­szórtságánál és kis létszámá­nál fogva komoly gondot okoz a megyében az V—Vili. osz­tályos tanulók körzeti, szak­rendszerű oktatása. Országo­san a tanulók 84,3 százaléka részesül szakrendszerű oktatás ban, Baranyában csupán 63 százalék. A körzeti szakrend­szerű oktatás kiszélesítését el­sősorban közlekedési nehéz­ségek, másodsorban a körzeti iskolák szűk volta okozza — Például Kétújíalun, Drávasza- bolcsön, Vajszión és még több községben nincs elegendő tan­terem. A sellyei és szigetvári járás sok községéből hiányzik a bekötőút Egyedül Ibafán si­került eddig megfelelő, speciá­lisan baranyai megoldást ta­lálni a körzeti . oktatásra: itt bentlakásos körzeti általános iskolát szerveztek. Hasonló in­tézetek létesítésére azonban a már említett nehézségek miatt nem gondolhat a tanács. —• Amennyiben a körzetekhez tartozó községek lakosságá­nak összefogásában házakat vásárolnának és bocsátanának a tanácsok rendelkezésére, gyorsabban oldódnék meg ez a komoly probléma. Á munka szerelmese Kreutczer István géplakatos 78 éves, már régen nyugdíjba mehetett volna, de ő nem tud meglenni munkája nélkül. A Pécsi Bútorgyár TMK műhelyében dolgozik, köztisztelet­ben állá, kiváló szakmunkás. Foto: Csak* A naitarDam van az egesz ra­in Górcső nyben. Több család- | • ban hárman, négyen is bese- : gítenek a kapálásba. Nincs 1»- ; maradás semmilyen munkában i hiszen az első kapálásokkal már végeztek, A kertészetben már elfogyott a eukottooesó, s az utolsó aeáBítmáaiyt cso­mózzák a hagymád*. lefca- pázzák az uborkát, amely sej- | »06 megfázott egy kicsit, de 1 renclbejön ha tartóé meleget j kap. Kazalban áil a lucerna | széna, és jól halad a rétkaszá­lás is. A porozögóp, a cukor- meg a taikairmányiépaJőidekeai végzi munkáját, szórja a vegy­szert a rétaboltoa meg a tetvék ellen. Száz féle tennivaló akad, hU ezen már kezdeni kell a má­sodik kapálást, várja a dolgos asszonyokat a burgonya, kuko­rica. Hajnalban,' mielőtt ki­mennek a mezőre, megszedik a hólyagos, meg piros cseresz­nyével telt fákat, és teher­autószám szállítják Görcsöny- ből Pécsre a fess gyümölcsöt a MÉR. Diósviszlón még soha nean \ dolgozott, ennyi ember a határ­ban,. mint az elmúlt héten, j Naponta 180-an szedik a zöld­borsót, amellyel több száz fo­rintot is megkerestek egy nap a szorgalmasabbak. Ezidáig már 550 mázsát értékesített a korai csemegéből a szövetke­zet. Pétisóval műtrágyázzák a napraforgó töveket, g az as­szonyok már másodszor kapál­ják a cukorrépát. Harminc— negyven férfi kaszálja a rétet, V Baranya megyei Aliatforgal- nl Vállalat, nyárfásmajorl te­lepére (Pécs, Siklósi u. 105.). service munkást keres Jelentkemi létet a •^*1'-' ser» és eepMhwn Péce. BSSr» * Jubileumi kézfogás koztak a lakáscímek. Hajnali ötkor szállt gépkocsiba ég késő este érkezett vissza Pécsre — Ezeket a naponta ismétlődő kiszállásokat szinte minden al­kalommal különleges izgalmak fűszerezték. Nem csoda, hiszen minden este ő szállította be Pécsre a sokszor millió fo­rintot is meghaladó postai pénzbevételeket és ezekről az utazásokról nemcsak neki volt tudomása. Soronkívüh előlép­tetéssel, pénzjutalommal hono­rálták, dr. Horváth Gyula több mint kilenc hónapos kom­lói tevékenységét. Es ő. aki kora ifjúságától mindig élethivatásának tekintette a postát, munkaidejében, de pihenő óráiban is fáradhatatlanul ke­reste, kutatta hol segítsen, hol javítson a postaszolgálat eaer- rétű problémáin. így született meg több jelentős újítása is, amelyefc közül mégis egyet dédelget a legjobban. Pedig éppen ez az egy, nem is úgy indult, hogy újítás lesz belőle. A poptevezéirigazgatóságtál megbízást kapott egy tanfo­lyamjegyzet elkészítésére és ebből a jegyzetből született meg az a tanulmány, amelyet a vezérigazgatóság elfogadott és ami azóta is országos útmu­tatója a magyar pásténak, or­szágos éivény ü szaosiyaaBa a postás doigoáólcnaffc, MíndamefM* irregse*« Kép­szerű az a feladatkör, amelyet jelenleg is betölt. Megbízatása olyan vizsgálat területre szo­rítkozik, amely a hibák, a visz- szaélések felderítésével függ össze. Kedveli ezt a megbíza­tást? Kevés ez a szó erre, mert nemcsak kedveli, hanem sze-/ réti és nagyon fontos, nagyon is felelősségteljes hivatásnak tartja, ö maga így nyilatkozik erről: — Szeretem, mert bőséges alkalmam nyílik a legkülönbö­zőbb típusú emberek modorá­nak, jellemének megismerésé­re, mert ez az á terület, ahol a nevelésre, a jellemformálás­ra szinte korlátlanok ,a lehető­segek. Persze megtörténik* hogy büntetni is kell,' mégsem hiszem, hogy bar ki is mumus­nak tartana ' Négy megy ere szól. ez a mun­kakör, es a négy megyében sohá sem csak a hi bat kutatja, hanem az .embert keresi, és lát­ja meg a hibák, a szabályta­lanságok mögött Az embert, aki vétett a közvagyon, a tár­sadalmi tulajdon ellen és akit emiatt elért a törvény büntető keze. Ö ezeket is azámontartja és segítségükre siet, ha meg­van bennük a jószándék a teJpraállásra, Ez évben pécsi szolgálatai­nak huszonötödik esztendejé­hez érkezett ctr. Horváth Gjtj- la. Negyedszázados, eredmé­nyekben gazdag pályafutásá­nak jubileumi állomására, ahol munkatársaival együtt szere­tettel köszöntjüfc és további sikereket kívánunk az újabb dolgos évtizedbe?' a következő jubileumhoz, amelynek végjén rxetf a nyugdíjas észtének* várták és köszöntik. P. Gy, Senki sem tagadja, ma is neki kell gyürkőzna, meg keH verítókezni a diplomáért. S ha ez így van ma. sokkal inkább érvényes a nem is olyan tá­voli múltra, amikor az egye­temhez, a diplomához kevés volt az érettségi jelesrendű- ség, amit nem « mindig je­gyekkel, hanem családi szár­mazással, társadalmi poaácéó- vai mértek, adagoltak. Dr. Horváth Gyula, a Pácai Postaigazgatóság műszaki S>- tanácsosa is ilyen körülmé­nyek között vágott neki har­mincöt esztendővel ezelőtt az egyetemnek. Már az érettségit is magánúton tette le és ami­kor felvették az ecetemre, nyilatkozatot kellett kjáíhta- ma. A szigetvári postán — ment közben ckágt»o*t: és — a munkaadói fcéiiSSc tőle es* a nyilatkozatot, amelyben köte­lezték. hogy az egyetem elvég­zése után nem támaszthat igényt magasabb munkakör betöltésére. A kitöltött nyilatkozat elle­nére sem hátrált meg az am­biciózus fiatalember, 8 hallat­tam energiával szinte titokban folytatta tanul roányait. Fel kellett hát figyelnie rá a munkaadóknak is. Nem az el- konspirált, a suba alatta tanu­lásra, hanem a munkájára, amely egyre figyelemre mél­tóbb eredményeket produkált s hogy hogy nem -kiemelték' érte. Hogyne, hiszen olyan fia­tal emberről vott szó. aló beér­te as erettsegivei is. ahhoz mérten pedig igazan cfcoseretes pofffcattsza tanfolyamra küld­ték s most már egyszerre két iskoláit keltett, tarroima, kóz- ködtnie. Végül te győzött ae akarata. 1938-ban otthagyta Szigetvárt és a pécsi I-es éttermi posta- hávBtáflban heäyezkedotrt ei, ahonnan már hevééüé volt: me­redek az öt az igazgatósági szolgálatig, amelyhez termesze tesen a diplomája segítette fél. Azonban a legkülönbözőbb ve­zet* beosztásokban sem feled­kezett mag saját kálváriájáról, amit úgy kamatoztatott, hogy tartását, tapat«t.alafeaB* kétkéz- mA Bzúwfea iáét. * kmdők, a fia­, . iZí,!, r,i yrrtfi « — w,.tMjat - v*—- - ­WMK WOBOW; fiiZSWBC '!», 39 CJWCW AL áítamcfc ran ám vóiR s pps- casegédfi««#' rairrtbiywmotenita s be liga** , Sw iwanyr*i közöi nem is egy, vele, az általa ve­zetett osztályon dolgozik tevé­kenykedik, a postai vizsgála­tok négy megyére szóló fele­lősségteljes posztján. És há­nyán dolgoznák közülük terü­letbiztosi osztályvezetői mun­kakörben, egyszóval olyan posztokon, amelyekhez a tan­folyam adta meg a biztos ala­pokat. Még» mindenek: közül, a legszívesebben Komlóra emlékezik. Pályafutásának egyik legválto­zatosabb, legfontosabb állomá­sára. a komtól po6ta megszer­vezésére. létrehozására, az ese­ményekkel kelő nyugvó napok ezernyi ízére, színiére. A szen­vedélyes vitákra, amíg kivere- kedte az első postásszállást, a postagarázst, a postáslakáso- kact. És a hiiszöigátet kiépíté­se? Olyan időkben, amikor a korra cu KemderföMőn a kökö- nyöes tíombökom és a régi ko­lónia szívében építkezések, föhim«nfcák, dömperek és földgyaluk kaszálták szét a postai hírszolgálat kiépítésé­nek terveit Mégis meg kellett valósítani, méghozzá záros ter­minusra.. hiszen a hírszolgálat, az épülő asttárók, az épülő ak­nák bényaböztofiságánaik egyik legfontosabb függvénye volt És báfttia voft még a kőébe iä®Ki*»Saßäsk megszervezése, napokra, hetekre időzá­ré anwkor a költözködések nű»*t sisbwe aratokén* váfta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom