Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

1902. JÚNIUS 2. NIAPL6 3 Irtani kell a burgonyabogarakat A burgonyabogár lárvái­nak kelése megkezdődött. Tömeges megjelenésére jú­nius elős felében lehet szá­mítani. A fokozott védeke­zés biztosítása érdekében az 1924/1959. sz. Korín, határo­zatnak megfelelően a megyei tanács végrehajtó bizottsága az alábbiakat rendeli el: A megye egész területére kiterjedően június 5-től 14- ig a kötelező vegyi védeke­zést minden burgonyaterme­lőnek — DDT tartalmú per­metező vagy porozó szerrel el kell végeznie. (HCH tar­talmú szert burgonyabogár elleni védekezésre használni tilos, mivel e szerektől a burgonya kellemetlen ízt kap és élvezhetetlenné vá­lik.) A burgonyabogár elleni vé­dekezést minden termelőnek saját költségén kell elvégez­nie. Ha a termelőszövetke­zet a megyei növényvédő állomással kívánja elvégez­tetni a védekezést, a szüksé­ges növényvédőszerekről ak­kor is a tsz-nek kell gondos­kodnia. A végrehajtó bizottság fel­hívja a földművesszövetke­zeteket és egyéb árusító bol­tokat, hogy a kömég burgo- nyavetésterületének megfe­lelő mennyiségű védekező szert biztosítsák. A v. b. felhívja a községi tanácsokat, hogy a védeke­zés végrehajtását a végre­hajtással párhuzamosan el­lenőrizzék. Ha pmlasztást tapasztalnak, a mulasztók terhére a 20/1957. FM. sz. rendeletnek megfelelően jú­nius 18-lg a közérdekű vé­dekezést hajtsák végre és egyfflej®eg az 1956. évi 9. tvr. értelmében szabálysér­tési eljárás megindítása cél­jából feljelentéseiket a vá­rosi, járási tanácsok v. b. igazgatási osztályain tegyék meg. A védekezést Elmulasztót szabálysértési eljárás során 10Ö0 Ft-ig terjedhető pénz­bírsággal sújthatja a városi, járási tanács V. b. igazga­tási osztálya. Pécs, 1962. májas 30. A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága. ül sütőüzem a Kisrókis utcában 2,5 millió forintos rekonstrakció — Modern kemencék és feldolgozó gépek — Újfajta termék: 1 kilós fehér kenyér — Június második felében kezdődik a termelés ÉM Pécsi Éprűletanyagfu- varozó V. Pécs, Megyeri út 50. felvesz RAKODÓMUNKÁSOKAT, AUTÓSZERELŐKET. Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi osztélyám 32053 Az utóbbi években szánté gyökeres változások történitek a pécsi sütőüzemek életében Az elmúlt és az idei esztendc a rekonstrukciók ideje. Mo­dem, majdnem teljesen auto­matikus üzemet létesítettek a Zsoűmay utcában, korszerűsí­tették a volt Aana-malam melletti üzemet, s most végé­hez érkezik a Kisrókus utcai sütőüzem teljes rekonstrukció­ja. FOLYAMATOS GYÁRTÁSI VONAL Érdemes volna részletes ösz- szehasoniítást tenni a re­konstrukció előtti és utáni ál­lapotokról, Egyelőre csak any­uját, hogy a régi üzemben fa- és szénfűitéses, úgynevezett magyar kemencék voltaik. Mindent kézzel végeztek, nagy mennyiséget megerőltető mun­kával kellett produkálni. Most teljesen átrendezték az üzemet. A munkafolyamatokat keresz­tező gyártási eljárásokat egy­más mellllé „rakták”, s most a lisztrakitárbóa kiindulva folya­matos gyártási vonalat alakí­tottak ki. A 2,5 mfUSó forintból a kő­vetkezőképpen alakították át az elavult üzemet: teljesen átépítették a Idsztraktárat, amelyben jelenleg 8 napi ter­melés nyersanyagát tárolják. A raktárból közvetlenül a dagasztóba kerül a liszt egy kisméretű centrifugális szilán keresztül. A dagasztó helyiség­ben három egyforma típusú tésztakeverőgép működik, ahanmjan a kész tésztát a komplett feldolgozógépsor „vi­szi tovább”. A feldolgozó gé­pek a csészéből kiürítik a tész­tát, a megfelelő súlyra fel­osztják, gömbölyítik és for­mázzák. Formázás után a ke- lesztó állványokra, majd a gőz­kemencékbe kerül a kenyér tésztája. Érdekesen .oldják meg a kemencékből kikerülő kész áruk raktárba szállítását. Ré­gen a sütőmunkás egy kosárba szórta bele a kisült kenyeret, vagy süteményt, amelyet se­gédmunkások hordtak a rak­tárba. Most a kemence előtt a padozat alá süllyesztett szál- lítószalag továbbítja a kisült terméket a készáruraiktárha, s így senkiinek nem kell kézzel érinteni a termelés folyamán a kenyeret. Az új üzemiben min­den termék rekeszekbe kerül Ez annyit jelent, hogy csak egy esetben kell kézzel érinte­ni a kenyereket az üzemiben, természetesen később sincs szükség arra, hiszen a bontók­ban a vevő a rekeszből vá­laszthatja ki a kért árut. HÁROM GÖZKEMENCK HÉT SÜTŐTÉRREL A hajdani Burics-féle pék­ségben nyolc magyar kemence vokt és egy gőzös. Most a ma­gyar kemencéket lebontották, megszüntették és helyükbe újabb két gőzkemencót épí­tettek, így összesen hét sütő­térrel rendelkezik az új üzem, amelynek kapacitása maga­sabb lesz, mint a régebbi 11 sütőtér idejében volt. Az átalakított ken yérüzembem a legnagyobb (tisztaságot talál­juk; a falak fehér csempékkel vannak kirakva, a gőzösök fűtését külön kis fülkékből biztosítják, ahol porelszivó- berendezést építettek a meny- nyezetbe. Újszerű megoldással történt az üzem villamosítása is. Szinte egyedülálló, hogy a villamosenergiával működő gépek és berendezések irányí­tása mindenütt nyomógombok­kal és 24 voltos feszültséggel történik, amely teljesen kizár­Városrendezési kiállítás és ankét Tegnap délután Pécsett, a járási tanács székhazában Márki László elvtárs, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője megnyi­totta a városrendezési kiállí­tást. A Hazafias Népfront és a városi tanács által közösen rendezett kiállítás tablóin a térképek bemutatják a közle­kedés, lékássűrűség, ház- és lakásviszonyok, Iparmegoszlás, a vízügyi és egyéb vizsgálatok eredményeit Pécsről és köz­vetlen környékéről egy nagy domborzati térkép is készült, amelyen az egyes pontokon megjelölték a kilátást és ezt a mellökeH* panoráma-képeken be is mutatják. A közlekedési ej lesztési és a területfelhaszná­lási terv térképe pontos képet ad arról, milyen lehetőségek vannak Pécsett a város továb­bi fejlesztésére. A Pécsi Ter­vező Vállalat az UVATERV és a MÉLYÉPTERV által ké­szített tanulmányok, vizsgála­tok kiállított anyaga alapján 6-án és 7-én de. 9 órai kezdet­tel ankétet tartanak a járási tanács nagytermében. Az anké­ten bárki részt vehet s így a nagyközönség is bekapcsolód­hat a városrendezési tervek vi­táiba. ja az áramütéssel kapcsolatos balesetek lehetőségét A gépi berendezésekkel kap­csolatban csupán annyit hogy a süteménytermelést segíti majd egy császárzsemle-for- mázógép, egy feladógép és három kiflisodrógép. A tész­takészítésnél automatikus víz­keverő és egy sóoldó beren­dezés segíti a technológiái sza­bályok betartását 1 KILÓS FEHÉR KENYEREK, KIFLIK ÉS CSÁSZÁRZSEMLÉK A korszerűsített üzem előre­láthatólag e hónap második fe­lében kezdi meg a termelést s azonnal újdonsággal szolgál a fogyasztóknak. Városunkban elsőnek, sőt országos viszony­latban is elsőkként sütik itt az egy kilogrammos fehérkenye­ret (A jelenlegi 3 forintos ke­nyérről van szó, nem pedig az egykilós finomfehér kenyérről, amely 3,60 forint). Kenyér mellett valószínűleg tejes kif­lit és császárzsemlét termel­nek még a Kisrókus utcai III-as számú üzemiben. A munka még nagyban fo­lyik az új üzemiben, de az utol­só simítások hamarosan befe­jeződnek és akkor a pécsi sü­tőmunkások birtokukba vehe­tik a korszerűen berendezett munkahelyet A sokszor em­bertelen körülmények között dolgozó pékek végre ebben az üzemben megtalálják azt a környezetet amelyet hosszú évtizedek óta joggal igényeltek. (Gazdagh István) Ünnepi könyvhét 1962» Sarkadi Imre: A szökevény végzett-e vele? Németh László Sarkadi halála napján beszélt vele telefonon, s ennek a tele­fonbeszélgetésnek történetét és különös hangulatát a legutóbbi Kortársban írta meg Németh. A visszaemlékezés fájó őszin­teséggel idézi föl Sarkadi egyé­niségét de ez sem tud vála­szolni a kérdésre: miért kellett Sarkadénak oly hamar elpusz­tulnia? Mert ha korábban értőt is keserű mellőzések és méltány­talanságok, épp az utóbbi évek hozták meg számára az elisme­rést: a Kortársban közölt kis­regény, A gyáva, és nagysike­rű drámája, az Elveszett para­dicsom. Ezek az írások már nemcsak egy, a felszabadulás után indult írónemzedék legte­hetségesebb tagjának ígéretei, hanem valós eredményei az új magyar irodalomnak. Sarkadi nehéz örökséggel in­dult. Egy időben kötelezőnek számított hogy a realista szán­dékú fró a magyar prózaírás leghaladóbb hagyományát a móriczi hangot folytassa. Sar­kadi is Móricz Zsigmond isko­lájába iratkozott, s első regé­nye, a Gál János útja valójá­ban A boldog ember epigon- ízekkel átszőtt korszerűsített változata. De amennyire ter­hes, annyira jó iskola is volt Sarkadi számára a móriczi próza. Végülis felszabadította saját hangját rátalált arra az ábrázolásmódra, amely egy­szerre modern és hagyomány­hű, népi és művelt epikus és drámai, érzelmi és intellektuá­lis elemekkel átszőtt. Sarkadi Imre összegyűjtött művei közül az első kötet drá­máit és kisregényeit a máso­dik kötet novelláit tartalmaz­za. B. Nagy László utószava forró szenvedélytől fűtött írás, esszéirodalmunk remeke. T, T. A könyvhét elsősorban az élő magyar irodalom ünnepe A klasszikusokat az idei könyv héten Ady, Gárdonyi és Móricz képviseli. És még egy név: a Sarkadi Imréé. A század prózaírói közül ta­lán Sarkadi kapta meg legha­marabb a „klasszikus” rangot Tavaly halt meg, s az idén már kiadták összegyűjtött műveit két vaskos kötetben. Egy pró­zaírónak teljes életművével és nyolcezer példányban megje­lenni — nálunk már klasszi­kus rangnak számít az olva­sók és az irodalomtörténet íté­letét egyaránt kifejezi. Sarkadi szinte máról-holnap­ra nőtt fel a modern magyar próza élvonalába. Nagy Lajos, Kosztolányi, Gelléri Andor mellé. Ebben persze szerepet játszott az a különös fénytö­rés is, amit Sarkadi életműve az író tragikus halálától ka­pott. Negyven éves sem volt, amikor elhunyt. S a villámcsa­pásként ért hír mennyi talál­gatást indított el?! A homály, a bizonytalanság mindig kéo- zeletmozgató. Tragikus vélet­len vagy szomorú önpusztítás Férfikézben sem szégyen a kapa „Családi brigádok“ a földeken — Majd a télen pihenünk NEM KELL CSÖRGÖÖRA Kocsis Antalnak. Amin* pin­kád, hajnali fél négykor kel pontosan évek óba minden reg geL Felhajt egy kis gyotnor- erősítót, aztán megeteti, rend' beteszi a közös borjúállományt Hét órakor eszik egy keveset, s már vállára is veszi a ka­pát, hogy utolérje a gyonsjá- rású, koránke&ő kapásasszo- nyofcat. Mire kiér a fcenderfökJre, már ott találja a többieket A drávaszerdahelyi tsz kovácshi- 1 diai üzemegységének haiárá­QLf- utakon Hosszan, berreg a csengő a harkányi általános iskolában, ismét vége egy órának. A tízpercek szokott zaja tölti meg a folyosókat. Két gyerek hatalmas kendőbe kötve viszi a tízóraira szánt kifliket, ön­állóan számolnak, el vele. Kiss József irodalomszakos tanár is felszabadul a szünet idejére. Siet a tanáriba, mert ilyenkor mindig akad valami elintéznivaló. Legalább annyi, hogy a következő órára felké­szüljön. Hozzá is látna, de ez­úttal elrabolom tőle ezeket az értékes perceket. Udvariasan félreteszi egyéb dolgait, bár látszik az arcán, hogy a munkája foglalkoztat­ja. s szemében ott ül a kérdés, miért éppen vele akarok be­szélni. — Ügy hírlik, új módszereik­kel tanít... — felelek a ki­mondatlan kérdésre, s ez egy­úttal felhívás arra, hogy be­széljen róla. — Nem új, közismert — sza­badkozik szerény mosollyal — a Mnszkalenko módszer... Igen. valóban ismert. Ennek a módszernek az a lényege, hogy feloldja a tanítási órák „hagyományos” kötöttségét, nem választja el egymástól mereven a számonkérést és az új anyag tárgyalását, hanem az új anyag tárgyalása közben a tanulók segítségével frissíti fa a korábban megismert fo­galmakat. Ilyenformán elejét veszi az áj anyag tárgyalásá­ra szánt időben a hagyomá­nyos tanítási módszernél nehe­zen elkerülhető passzivitásnak. A tanulók az egész óra tar­tama alatt figyelnek, mintegy részeseivé válnak a tanár munkájának. A szerénység azonban még így sem egészen indokolt, mert Moszkalenko módszerét nem minden iskolánkban al­kalmazzák., csak azok a ta­nárok élnek vele, akik szünte­lenül igyekszenek lépést tarta­ni a fejlődéssel. Ha csak eny- nyi lenne Kiss József érdeme, akkor « követésre méltó. Telnek a percek. Sikerül megtudnom, hogy mint leg­több pedagógus, 6 is résztvesz az úttörőmozgalomban, a VI. fiú és VI. lányosztály úttörői­ből álló rajnak a parancsno­ka. Leginkább a kulturális jellegű rendezvények szerve­zésében segít, s azokon maga is aktívan résztvesz. Legutóbb is egy műsoros ankétet szer­vezett. Családja is win, egy­éves kisgyermeke várja haza naponta a tanítás után. . Már újra megszólal az óra kezdetét jelző csengő, mikor végre bevallja, hogy azért mégiscsak igazak a hírek, nemcsak a Moszkalenko mód­szert illetően, hanem valóban van olyan vonása az ö mód­szerének, amelyet maga kísér­letezett ki, s éppen a Moszka­lenko módszer következetes alkalmazása során — Rájöttem arra — mond­ja —, hogy ha a tanulók po­zitív megnyilvánulásait fel­jegyzem egy-egy órán, akkor ezekből „összeadódik?' annyi, hogy értékelni lehet, érdemje­gyet lehet adni rá. Be az is előfordulhat, hogy egyik-má­sik tanulónak volt ugyan he­lyes részfelelete, de nem any- nyi, hogy teljesértékű felelet­nek lehetne tekinteni. Már­most, ezeket a ^töredékeket” is feljegyzem, s a tamiló is számíthat arra, hogy a legkö­zelebbi órán kiegészítheti újabb részfeleietekkel. Ez a módszer tehát nemcsak az adott órán biztosítja a figyel­met, hanem tartóssá és folya­matossá teszi, $ tapasztalatom szerint azoknál a tanulóknál is, akik egyelőre csak az osz­tályzatért igyekeznék tanulni, kialakítja a tananyag iránti érdeklődést. Kiss József most már elmélyed a módszer magyarázatába, de ér zésem szerint nem is a „peda­gógiai szakszempontok” az érdekesek mindebben, hanem az, hogy egy tanár a falusi ál­talános iskolában — még ak­kor is, ha ez a falu Harkány ' — valóban tudományos alapos­sággal mélyül el hivatásának problémáiban, őszintén szólva, a külső benyomásokból ítélve nem vártam volna ezt Az el­választott „Kennedy-frizura”, a szürke köpeny, egész fiatalos megjelenése első pillantásra inkább olyan benyomást kelt, mintha a mindennapi munka terhét „lerázva” inkább a Karkánybam kínálkozó örö­möknek hódolna szívesebben. Pedig a látszat csal, s ezt nemcsak Kiss József szavaiból állapítom meg, hanem ezt bi­zonyítja Baranyai József isko­laigazgató, meg a járási nép­művelési felügyelő vélekedése is. A csengő már régen elhall­gatott, Az ötödik osztály tan­termében a gyerekek éberen és fegyelmezetten figyelik, hogy mikor nyílik az ajtó. — Láthatnám gyakorlatban a módszert? — Sajnos nem, most éppen helyettesítenem kell az ötödik osztályban, osztályfőnöki órán, mert osztályfőnökük távol van Kár. Igaz, hogy egy órán úgysem lehetne lemérni, hogy valóban mennyire új, meny­nyivel jobb Kiss József mód­szere. Be az év vége hamaro­san úgyis bizonyít... mészáros perenc ban valóságos családi brigá­dok dolgoznak. Kocsis Antal bácsi is kapál délutánig míg újra etetni kell, mart délben a társa a soros a jószágitatás- náL Kocsisék egy részt vállal­tak az állattenyésztőd munka mellett, de Koza Ferenc foga- tos és a gép mellett dolgozó nagy fia is megkapái 5—6 hol­dat az édesanyja segítségével; Kimérték, mennyi munka jut egy tagra a növényápolás­ból, és amíg a férfiak a széna- begyűjtésnél, meg egyéb he­lyen dolgoznak, a család egyik vagy mások tagja viszi tovább a murikéit. Bár csak 10 ezer tövet hagy­tak egy holdon a kukoricában, a kapálás így is megfizette a fáradságot. Átlagban 25—28 mázsa csöves termett a tavalyi szárazságban. Ebben az évben már 18 ezer tövet hagynak holdanként. A kapálás minő­sége felől pedig már most biz­tos lehet a vezetőség. Meg kell csak nézni, a példásan egyelt, szépen gondozott holdakéit Az ezer hold megkapálása nem könnyű dolog, érthető, hogy a férfi kapásokra is szűk ség van. Nemrég, amikor mun­kát kértek az asszonyok, azt mondta nekik a tsz idős párt- titkára: munka van és lesz is elég. Aki nem kap munkát, az én kantámmá ihat a csár­dában Nem a pérttitkár, de a ma­guk pénzén is legfeljebb dél­ben térnek be egy hűsítő po­hár sörre, míg az asszonyok készítenek valami ebédet. Aki messze lakik, kinn ebédel ke­nyérruha terítéken, a gyenge árnyékéi akácfák alatt, és a közeli tanyaházból kerít inni­valót. Bizony nem könnyű munka a kapálás. Az asszonyok kar­tonszoknyában hajladoznak, ■ a férfiak hátára már világos- barna inget is festett a hirtelen jött erős napsütés. Kocsis Antal szerint a meleg mégcsak megjárja, de a haj- ladozás igen megivselí a fér­fiakat. Amikor a mákban meg a répaegvelésnél. szinte eeész héten a földet érte az orruk, az asszonyok egy panesz szót se szóltak, de meg kell valla­ni a férfiak ugyancsak tapo­gatták a derekukat. A kukoricakapálás való leg­inkább a férfiaknak, azt köny- nyen, gyorsan végzik. Ebben a községben férfikért*« sem szé­gyen a kapa. Amerre ellát a ezean, az út egyik felén magasra nőtt az árpa és térdig ér a naprafor­gó is. Bizony kirívó a nagy táb­lákban a kapá lattan csík, meg­szólja aki csak arra jár. Ért­hető, hogy minden család igyekszik mielőbb rendbetenni a reá kimért területet. Szépen fizetett itt a közös tavaly is, a kenyér, hízónak való. takar­mány — nem gond. ahol dol­goztak. Az idén jócskán ígér­kezik prémium is a legjobb kapásoknak. Ebben az évben minden tagot az általa művelt föld termése után premizál­ják. Vitára nincs alkalom, hi­szen mindenki egyformán ka­pott a gyenge és jóbbminő- ságfi földekből. KOZÁÉK fogadkoznsk, raj­tuk nem múlik, hogy legalább 30 máraa csöves kukorica te­remjen minden holdon. Meleg ide, meleg oda, most iparkod­nak a prémiumért, mert az is kell az új motor árához. Kö­zel van Harkány, átviszi majd őket motorral a fiú és télen ráérnek pihenni a nagy nyári kompánymunka után. W. M. LAKÁSÉPÍTŐK RÉSZÉRE bontási tégla, téglatörmelék be ton törmelék még két hé­tig, nagyobb mennyiségben kapható a 26. Építőipari Vállalat hőerőmű építkezé- 552

Next

/
Oldalképek
Tartalom