Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

1962. JÜNITJS 1. v/un-d LEVELEZŐINK Kétszázhatvannégy 5—14 éves gyermek él a Kolozsvár utcában. Itt a meleg idő, a gyermekek játszani szeretné­nek, csak sajnos nincs hol. A Köztársaság téri játszóteret az egészen kicsiknek építették, és még azoknak sem elég nagy. Nem marad tehát más játszóhely a gyermekek számá­ra, mint a házak környéke, be­leértve az utcát is, mert min­den tiltás ellenére lemennek, nem beszélve arról, hogy sok­nak görkorcsolyája és kerék­párja van, amit nem is tud máshol használni. Számításba véve, hogy a legtöbb Kolozsvár utcai ház­ban mindkét szülő dolgozik, a gyermekek minden tiltás és Drága fuvar 'A Búterházban vásároltam egy hálósaobabútort. Az üzlet­ben fizettem ki az árát, de elszállítaná a' Faipari KTSZ- től kellett, mável itt vettem át. Fogadtam egy „Boy”-kocsit a szállításhoz. Az FB 46-18 rend­Tegyék járhatóvá a Székely Bertalan utcát A' Székely Bertalan utca elhanya­golt, mély gödsrei, 'vízárkai, bűzös lefolyói már réf? megérettek a ki­javításra. Az itt lakók évek óta türelmesen várják a végleges javí­tást, de ha ez anyagiak miatt most nem lehetséges, kérjük legalább elfő K ad hatóan járhatóvá tételét. Ut­cánkban már életveszélyes a köz­lekedés, mert járda csak itt-ott van, és a gépkocs;k nem egyszer ökölnagyságú köveket szórnak a járdán haladókra. Kérjük a tanács mielőbbi segítségét! Spárer Ödön, Almamellék! János és még 35 aláírás. Önkéntes véradók Az önkéntes véradásban szép példával járnak elől a Mohácsi Gépgyár dolgoséi- 3 nap , alatt 54 önkéntes véradó jelentkezett. Millár Józsefné brigádja például egy ember­ként vesz részt ebben a moz­galomban. Kult János brigád­jának összes tagja is jelentke­zett véradásra. Krämer Ilona számú teherautóval a bútort hazavittük lakásomra. Délután fél kettőkor indultunk s két órára a bútor a lakásomon volt. Igaz hogy a Bútorház tói a ktsz-ig és onnan a Vak Boty- tyán utcába mentünk s a bú­tort a gépkocsi rakodója vitte be a lakásba, de ennek ellené­re sóknak tartom a felszámí­tott fuvarköltséget, mert 112 forintot kértek. Az is feltűnő, hogy semmiféle elismervényt vagy fuvarlevelet nem adott a gépkocsivezető. Fél órai időért bizony busás árat kellett fi­zetnem. Bán Ferene Pécs, Vak Bottyán u. 47. Korszerűtlen a pécsi rr £ •« j rr gőzfürdő Pécsett a gőzfürdőben a zuha­nyozók qsöcpzsái legtöbbször rósz- szak, régi rendszerűek. A medence kicsi ahhoz, hogy ott annyi nő és férfi nyugodtan megfürödhessen. Maga a gőzkamra a szó szoros ér­telmében kamra, olyan kicsi, — egészségtelen, bűzös. Nincs meg­felelő fekvőhely a gőzben,'nincse­nek meg a fadézjsák, amelyekben hideg vizet lehet tárolni. A padok is olyanok, hogy félve leMét ráül­ni, vagy öeszero^v, va^ feldől, ha nem vigyáz az ember. A város lakosai között sok az idős ember, akinek szüksége van melegfürdőre, gőzfürdőre. Jó len­ne, ha a város mié lő ob kapna egy korszerű fürdőt, ahol helye lenne az SZTK szakrendelésnek is * Borzolt Gyula Válaszolnak az illetékesek A vásárlók érdekében A Dunántúli Na ló május 18-i számában megjelent: Keverik a zománcfestéket” cí.uű levélre sze­retnék válaszolni. A levélíró — Bo­ros Mihály — valóban járt üzle­tünkben és 5—10 eka nitrólakkot akart vásárolni, az általa 1 ozott minta szerinti színben. Amikor lát­tam, hogy engedetlenül távozni készül, én, mint a I olt vezetője, megkérdeztem, hogy mit óhajt? ö elmondta, ho»»v 5—10 deka hitró* lakkra lenen szüksége a minta sze­rinti színben. Közöltem vele, hogy a kívánt színt ily^n kis mennyiség­ben nem lehet kikeverni. Hogy miért nem, azt most szeretném el­mondani. Az ón szaktudásom szerint körül­belül 3—1 féle színből kellett vol­na összeállítani a kért színt. A nitrólakk 1 kilogrammos egységára 88—103 forint. Tehát nem olcsó, s azonkívül san szárad. Ezért a színkeverésnél először olajfesték­ből kell a kívánt színt kikísérletez­ni és csak miután tudjuk, hogy a kívánt színt milyen színekből és müven arányban lehe* kihozni, — foghatunk hozzá a nitróhoz. Álta­lában még a nagyobb tételeknél sem ragaszkodhat a vevő a kert súlyhoz, mert legtöbbször nél ány dekás eltérés van, mire a kívánt színt megkarduk. Boros Mihálynak még 25 deka festék is sok lett volna, ami tény­leg nem kifizetődő. Két megoldás és kézenfekvő; ilyen esetnél a lea- kisebfc mennyiséget vásárolják, íamlt később is fel lehet használni) vagy a javítóüzemeknél megcsinál­tatják a hibát. Mi a vevőkkel min­dig a legnagyobb udvariassággal viseltetünk, én szemdy szerint év­tizedek óta dolgozom a kereskedő­Nem bocsátották el a felsőmindszenti boltvezetőt A nmiáiiíúli Napló május 18-í sr.smátvin jelent meg az Állami Kereskedelmi Felügyelőség közle­ménye, miszerint a felsőmind­szenti földművesszövetkezet volt vezetőjét a földművesszövetkezet elbocsátotta. A bolt vezetője saját kérelmére távozott a földműves- szövetkezettől. A közlemény téve­désen alapult, s Így nem helytálló *z akkor! címben szereplő közlés sem, miszerint a boltvezető „csaló” lett volnr. lemben és hat éve vezetem a l#-«s háztartási boltot, a vevöközöi ség legnagyobb megelégedésére, LESNYIK GYULA, boltvezető óvás ellenére is kemennek az utcára. Ezen az utcán azonban a nagy forgalom miatt állandó életveszélynek vannak kitéve. Ezért kérjük a Városi Rendőr- kapitányság közlekedési osztá­lyát: rendeljen el sebességkor­látozást az utcában. Helyezzen el sebességkorlátozó táblát a Kolozsvár utcán, a Petőfi ut­cai általános iskolánál, a Rét utcánál, illetve Mártírok Htjá­nál. Tudjuk, hogy igen nagy for­galmi problémák vannak a vá­rosban, mégis kérjük a rendőr- kapitányságot: teljesítse kíván­ságunkat, hiszen nem magunk­ért, a gyermekek testi épségé­ért emelünk szót. Az a néhány perces késés nem jelentene nagy hátrányt. Ha a szükség megkívánja, a magam és a la­kótársaim nevében társadalmi munkában is elkészítjük a. táb­lákat. A Kolozsvár utcai szülők nevében: Hagy Béla Elnöki fogadások a pedagógusok tiszteletére Összevont ünnepség a Városi Művelődési Házban Az idei pedagógusnap pécsi és baranyai programja Porzik a salak Kozármáslenyben a Kossuth Lajos utcában az úttest pere­mén másfél meter szélességű salakdombok vannak. Valami­kor azért hordták ezeket erre az eléggé szűk útra, hogy télen a járművek alá lehessen szór­ni s így meggátolják azok visz- szacsúszásáit. Sajnos ma már ott tartunk, hogy a salakdom- bok ősszel földig áznak s télen pedig egy tömbbe fagynak s lehetetlen az a kerekek alá szórni, mert esetleg csak nagyobb darabok törnek le, ami a kerék megtámasztására jó ugyan, de a csúszós út ellen nem. Nyáron viszont por lesz a salakrakásokból. A gyerekek ezeken játszanak s a salak klszóródik az úttestre. Az ut­ca lakói emiatt sok port szív­nak. Gyakorlatilag nincs értel­me ezeknek a porfészkeknek a fenntartására, mert tapaszta­latból tudjuk, hogy télen amúgy is gépkocsiról szórják fel ezt az utat. Kérjük, hogy szüntessék meg ezeket a szép­nek és egészségesnek egyálta­lán nem mondható salakdom­bokat. Az utca lakói vállal­ják még azt is, hogy az elszál­lításnál a salak felrakást tár­sadalmi munkában elvégzik. Az utca lakói nevében: Völgy esi Gyula Kozármisleny, Kossuth Lajos u. 22. Hagyománnyá vált már, hogy minden év június első vasárnapján pedagógusainkat ünnepeljük. Idén június 3-án lesz a pedagógus nap, de ezt megelőzően szombaton délelőtt rendezik meg Pécsett a pécsi és baranyai pedagógusok tisz­teletére a díszünnepséget. A központi ünnepség előtt délelőtt 10 órakor mind a megyei, mind a városi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke fogadást ad az élenjáró pe­dagógusok tiszteletére. A me­Julalommüser étilMn iadils laMrt • A KISZ megyei bizottsága június 4-én, hétfőn délután a Pécsi Nemzeti Színházban ün­nepi gyűlést rendez a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborba induló fiatalok részére. A gyű­lésen Várnai Ferenc elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának titkára üdvözli az építőtáborok résztvevőit. Ezután öt fiatal­nak a gyűlésen átnyújtják a KISZ megbízólevelét a tábori részvételhez. Az ünnepség második felé­ben jutalom'műsorral köszön­tik az ifjú építőket. A műsor­ban többek közjött fellépnek Hotter József, Marcis Demeter, Horváth Sári, Darabos Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művészei, a Mecsek Művész- együttes, a Zeneművészeti szakiskola növendékei és a MŰM 500-as intézetének hall­gatói. Közlemény A megyei tanács v. b. mun­kaügyi osztálya értesíti a kü­lönböző szintű iskola igazgatóit és a szülői munkaközösségeket, valamint az iskoláikat végző fiatalokat, hogy megjelent a Mukaügyi Minisztérium kiadá­sában a pályaválasztási tájé­koztató az általános és közép­iskolákban végző fiatalok to­vábbtanulási és elhelyezkedési lehetőségéről. A tájékoztatóban megtalál­hatók országos viszonylatban a pályaválasztással, illetve a to­vábbtanulással kapcsolatos le­hetőségek. A szóbanforgó tájé­koztató 2,60 Ft-ért megvásárol- iható Pécsett, a Széchenyi téri I könyvesboltban. gyej tanácson a vb.-leremben, ] a városi tanácson a II. emeleti kis tanácsteremben kerül sor a fogadásra. A .díszünnepség Pécs város Művelődési Házában június 2-án délelőtt 11 órakor kezdő­dik. Ez alkalomból KlSZ-fia- talok, úttörők és óvodások kö­szöntik a pedagógusokat, majd Palkó Sándor elvtárs, a me­gyei, Körösi Lajos elvtárs, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökei kiosztják az oktatási és népművelési dol­gozók, valamint az úttörő-ve­zető pedagógusok számára adományozott kitüntetéseket. Délután 1 órakor a meghí­vott pedagógusok díszebéden vesznek részt a Nagy Lajos Gimnáziumban. Este hét óra­kor azzal a Nevelők Házában sorrakerülő táncmulatsággal folytatódik az ünnepség, me­lyet a Nevelők Háza vezető­sége a Pedagógus Szakszerve­zet városi bizottsága, valamint a pedagógus KISZ-szervezet rendez. A város óvodáiban dolgozó pedagógusok összevont ünnep­ségeit kerületenként rendezit: meg szombaton délután. A pécsi ünnepségekkel majdnem azonos időpontban minden járási székhelyen dísz­ünnepségek lesznek, ezeken osztják ki a kitüntetéseket, pénzjutalmakat. Pécs általános és középiskoláiban vasárnap külön-külön rendezik meg a pedagógusnapi ünnepélyeket. A vidéki iskolák egy részében már szombaton, más részében vasárnap kerül sor az ünnepségekre. A vidéki isko­lák rendezvényei közül kiemel­kedik a Komlói Belvárosi Ál­talános iskoláé, mely ez alka­lommal ünnepli alapításának negyedszázados jubileumát. Az ünnepség fényét emeli, hogy a pedagógusnapon tartják an­nak a dalműnek az ősbemuta­tóját — melyet Kodály Zoltán írt a debreceni nemzetközi da­lostalálkozón III. helyezést el­ért iskolai kórus számára. Ünnepi könyvhét 1962. Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban Illyés Gyula még nem írta meg önéletrajzát, legalábbis nem abban az értelemben, mint a kortárs írók közül például Nagy Lajos vagy Gellert Andor Endre. A Puszták népét sem illeszthet­jük abba a sorba, amelybe A menekülő ember vagy az Egy önérzet története tarto­zik. Ugyanakkor az is igaz, hogy Illyés szinte minden HORDJA A SZEL A LEVELET ott All a szénák az álnál. Szürkecsíkos, valamikori ünneplő* ru­hában, galamb haja előretolakszik a kalap alól, amelynek , karimája kissé beárnyékolja a fehérborostás, egészsé­ges arcot. Hatvan éves a teste, de a szíve ennél jóval fiatalabb. Három évvel ezelőtt még ellenkezett. Féltette a húsz hold földet. Valamikor cseléd volt, megkoplalt a földért, min­den rögét izzadsága áztatta. A múltat féltette és tartott a jövőtől. Saját meg­figyeléseiből is tudta a fejlődés törvé­nyét. Mégis nehezen mondta ki az igent. De amikor kimondta, akkor feltette ma­gában: ha már egyszer így van, akkor az ereje, a tudása a közösé. Brigádvezető volt egy évig, aztán egy évig fakormányos kocsis. Ha esett, ha fújt, ő ment. Dolgozott és bizonyí­tott. Hatvanéves fejjel beiratkozott az ezüstkalászos tanfolyamra. Most itt áll a szénakazalnál. Kezé­ben villa, igazgatja a kazlat: ezt ide te­gyétek, most ezt a tűrést így csináljá­tok, a szellőzőknél is jó legyen ám a tűrés. Valaki fenntről leszól. — Dirigálni én is tudnék ám! —Én a munkában sem voltam, utol­só! — szól vissza. Aprócska szellő lépdel, fejünkre, ru­hánkra száll a lucerna levele. — A legjobb részét elviszi a szél — jegyzi meg. LÁTSZIK RAJTA, ha lehetne meg­állítaná a szelet. Kár a levelekért, A kazal mellett ágasokon- szárad a széna. — Látja, erre is azt mondták többen: minek ez a szárítás. Nem vagyunk már gyerekek, hogy játszadozzunk. Hát já­ték ez7 Idenézzen! — és beletúr a szé­nába. — Ezt nézze meg. És hasonlítsa össze. Ez állványon száradt, szép zöld, megvan minden levele, az meg renden száradt, sáros, hullik a levele. És még valami. Az a széna sokáig kint volt a földön. Gátolta a másodtermés növeke­dését. Ez meg egykettőre bejött. Jöhet eső, nem árt neki. A boglya alatt a férgek sem tanyázhatnak! És magyaráz, magyaráz, olyan hév­vel, mintha csak engem is meg kellene győzni. Jönnek a kocsik. Az egyiket job ban megrakták, a másikat kevésbé. Megnézi, körüljárja a kocsikat. Az egyiknek azt mondja: hat mázsa lehet a. kocsidon, a másiknak azt mondja: kilenc mázsa, így kell rakodni, messzi­ről hozzátok, nem érdemes kis „férő­vel’’ jönni. Az előbbi vitatkozik: ez hat mázsa magának, ez!? Most a göbölyös szól közbe: — Ha a. háztájiba vinnéd ezt a szé­nát. akkor még három mázsa se lenne. Ezen aztán nevetnek. A LOVAK ROPOGTATJÁK a szénát. Tizenegy óra van. Az egyik kocsiról már lerakták a szénát. A brigádvezető mondja.: menj, fordulj még egyet. Dé­lig még beérsz. Mire a kocsis: kevés a rakodó, miért nem állítanak be több embert, minek menjen ki, úgyis hama­rosan dél, ő enni akar, meg az állatok­nak is enni kell legalább két óráig. — Először is: délig még megjöhetsz. A lovak, amíg rakodtok állandóan esz­nek. Ném kell két óra etetési idő. Dél­után több rakodó is lesz, mert meg­jönnek az emberek a tárgyalásról. Szépen, nyugodtan beszél. A kocsis felül a kocsira és elindul. — Én azt mondom: a vezetőnek kell a legnagyobb türelmének lenni. Nem rossz emberek ám ezek, csak néha kia­bálnak. Én pedig megmondom nekik a véleményemet. — Hallom még a sógorának is! — ve­tem közbe. — Neki is. Sőt neki még jobban is. ö is az én brigádomban dolgozik. Mondta is már: „Miért mindig en­gem...?!” Én meg azt mondtam neki: „Kit, ha téged nem?! Elvégre a sógo­rom vagy és, hát kitől lássanak jó pél­dát az emberek, ha nem a brigcrlvezető sógorától?!” Hát nem így van elvtárs? — kérdi, kacsint, de már' azon jár az esze, hogyan kellene elhelyezni az ele­vátort, hogy lenne a legjobb, hogy tud­nának minél előbb, minél több szénát összerakni. A lovak ropogtatják a szénát, az em­berek viccelődnek, ő meg Buzási Józsi bácsi, a somogyapáti termelőszövetke­zet brigádvezetője, mert róla volt szó eddig, odaszól az embereknek: — DOBJATOK EGY KIS SZÉNÁT a kocsira, aztán etessetek. — És mi lesz, ha meglátja az elnök? — Úgy van az, a közmondás is azt mondja: Nyomtató lónak nem lehet be­kötni a szá ját., Legalábbis, amíg nyom­tat. Mosolyog, a kocsisok pedig elindul­nak a fák alá etetni. SZALAl JÁNOS szépprózai írása személyes jellegű, önéletrajzi elemekkel átszőtt, szubjektív vallomás. Tulajdonképpen ez emeli ki a Puszták népét is az átlagos szociográfia-irodalomból, s teszi oly szuggesztívvé és hitelessé. S ez a közvetlen, személyes hang, az önvizsgá­lat Urai melege forrasztja egységbe azokat az írásokat is, amelyeket a most meg­jelent legújabb Illyés-kötet, az Ebéd a kastélyban tartal­maz. „Egy életregény fejezetei” — mondja az alcímben Ily- lyés. S valóban, bár az írások az elmúlt húsz évben elszór­tan keletkeztek, más-más al­kalomból, s mindegyik ön­magában is megáll, — egy­más mellett, egymás szom­szédságában az író legben­sőbb világáról vallanak, egy önéletrajz fejezeteivé válnak. A kérlelhetetlen szigorúság, a történelem és az egyén sorsának egységben látása, az írói elhivatottság komolysá­ga teszi végtelenül rokon­szenvessé ezt az önvizsgála­tot. A kötetben az Illyést pró­za nagyszerűségét is meg­csodálhatjuk. A lapos, kita- potott anekdotázó stílus, s az ideges vibrálásoknak, szür­realista kalandoknak hódoló próza egyaránt távol áll tő­le; a legigazabban realista, ugyanakkor intellektuális feszültséggel, gondolatiság­gal, igazi „esprit”-vel telített próza az övé. Lényeglátás, keménység, friss szellemiség jellemzi minden sorát. Van a kötetben egy pár oldalas kis írás, Hangfölvevő a címe. Egy halász és az író beszélgetnek. Ha akarom szociográfia, ha akarom drá­marészlet, ha akarom önélet­rajz. Mindegyik és egyiksem. De igazi irodalom, mely lé­lekbe ás, embereket mutat be, gondolatot közvetít, do­kumentál és eszméltet, jelle­mez és elhatározást sugall. A könyv második felet egyetlen hosszabb írás. a címadó kisregény teszi ki. Amikor a Kortárs tavaly folytatásokban közölni kezd­te, már akkor figyelmet kel­tett az írás. Most egyszerre és újból végigolvasva, ismét meggyőz, hogy a 45-ös átala­kulás, a felszabadulás élmé­nyének leghitelesebb, legmé­lyebben átélt és legőszintéb­ben megírt, művészi és hu­manista ábrázolását tarthat­juk a kezünkben. A költő Illyés mellett töb­bet kellene beszélni a mo­dem magyar prózairodalmat gazdagító Illyés Gyuládról. X. T. 1 A Kolozsvár utcai gyermekekért Úttörő akadályverseny a Mecseken A Bercsényi utcai Általános Iskola tanulói úttörő akadály­versenyt rendeztek a Mecse­ken. Az Ágoston térről kiindul­va útjelek szerint kellett ha­ladni, a cél a Kisrét volt. Az úton lévő kilenc állomáson az állomásparancsnokok kérdése­ket adtak fel az úttörőpróba- anyagból. A feladatok között szerepelt egy titkos levél meg­keresése, továbbá kötélmászás, sátorverés, célbadobás, az út­törőtörvények felsorolása, el­sősegélynyújtás, stb. A verseny első három helye­zett úttörőőrse csokoládéi uta­lómban részesült a gyermek­napi ünnepélyen. Ábrahám Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom