Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-07 / 131. szám

* Érettségi, kéoes'l-ő Országszerte és így Pécsett is javában jolynak a gimná­ziumokban az érettségi, a technikumokban pedig a képesítő | vizsgák. Diákok százai ülnek most a bizottságok elé. hogy ssá- I tnot adjanak hosszú évek nehéz munkájáról. A MAGYAD SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . ' - •• , ____________ • ; v v ju.; X IX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 13L SZÄM tmi JÜNWS T [ CSÜTÖRTÖK | Veszélyfeihák Héttőn elindult a Csendes óceán egyik szigetéről a vi­lágűr felé egy rakéta, nukleá­ris töltettel a testében. Vala­hol a légréteg Föld levegő burkának legmagasabb réte­gében kellett volna a hidro- géntöltetnek robbannia. A rakéta ezúttal nem jutott el a céljához. Felrobbant részei és a hidrogéntöltet is a ten­gerbe hullottak anélkül, hogy borzalmas hatását kifejtette volna. A Csendes óceán egyik szi­getén újabb bűnös merényle­tet készítenek elő az emberi­ség ellen. Az Amerikai Egye­sült Államok a világűrt is be akarja vonni az atomfegyver­kezési versenybe. A súlyos következményekkel járó kísér letsorozattól sem riad vissza az CSA, világuralmi tervei érdekében. A tények ismertek, a követ­kezményeket szinte mindenki tudja és megérti. A magas- légköri nukleáris robbantá­sok gátat emelhetnek a világ- űrkutatás elé, életveszélyt rej­tő sugárzó övezetekkel hint­hetik tele az űrhajósok jöven­dő útját. Egyelőre csak követ­keztetni lehet a földi életre ható veszélyek nagyságára. De várható, hogy a magas légkör egyensúlyának meg­bontása felboríthatja a föl­dünk megszokott időjárását, lehetetlenné teheti az élettől ma már elválaszthatatlan^ rá­diózást, terhes veszélyfelhőket terelhetnek a robbanások az emberiség feje fölé. Kiáltó példája ez az új kí- serletsorozat az amerikai po­litika kétszínűségének és ci­nizmusának. Hiszen akkor kezdtek ebbe a kísérletsoro- xatba, amikor Genfben tárgya lásokat folytatnak a világűr békés felhasználásáról. És mindezt nem úgy teszik, hogy mitsem tudnak a magaslég­köri robbantások veszélyei­ről. Hiszen a világ közismert csillagászai tiltakoztak a rob­bantások ellen, köztük ame­rikai tudósok is, időben fi­gyelmeztettek a veszélyekre, időben próbáltak vétót emel­ni az esztelenség ellen. Időben jutott el a szovjet kormány figyelmeztetése is az amerikai kormányhoz, amely­ben teljes joggal a szovjet kormány az amerikai kor­mányra hárít minden felelős­séget a nemzetközi helyzet rosszabbodásáért, ami követ­kezménye lehet az atomfegy­verkezési verseny fellángolá­sának. A szovjet kormány figyel­meztetése utal arra is, hogy botor ember gondolhat csak arra, bogy a magaslégköri nuk­leáris kísérletek bármiféle katonai előnyhöz juttathatják az USA-t. Hiszen a hosszú évek tapasztalata is azt mu­tatja, hogy meddő kísérlet ma már a fegyverkezési hajsza árán világuralomra törni. A szocialista tábor országainak minden eszközük megvan ah­hoz, hogy bármilyen kísérlet­tel és bármilyen újnak vélt fegyverrel szemben is meg­felelő lépéseket tudjanak ten­ni. Ma az amerikai politika ve­szélyfelhőkkel kívánja körül­venni földünket, hogy a fel­hők mögül indítson rohamot az egész emberiség ellen. De ezek a felhők nem tudnak mindent eltakarni. Az em­berek, egyre többen, átlátnak ezeken a felhőkön, és egyre többen tudják,' mit MI ten- tiök. Kétnapos városrendezési sokét kezdődött ISO ezerre nő Péee lakoeeágn Kétnapos városrendezési ak­ikét kezdődött szerdán délelőtt Pécsett a járása tanács nagy­termében, amelyen resztvettek Pécs várt* tervező szakembe­rei és a városrendezésben ér­dekelt felek. Az ankéten meg­jelent Papp János, a megyei pártbizottság titkára és Gócz Béla, a városi tanács vb. el­nökhelyettese. A kétnapos ankéten megvi­tatták Pécs 15 éves távlati ál­talános városrendezési tervét amelyet a hozzászólásokban történő javaslatok elbírálása után készítenek el véglegesen az erre hivatott szervek és szakemberek. Szerdán a közlekedési ter­vekről és a város területfel­használásáról tárgyaltak. A közlekedés javításáról Adonyi Károly UVATERV irányító tervező mérnöke beszélt. A közlekedésben a 15 év során lényeges válto­zásokat kívánnak végezni, vagyis a forgalmat egyirányú utcák létesítésével megosztják, a Rákóczi utat a villanyrend­őrig 12 méterre szélesítik, a Bem utcában árkádosításra kerül sor. azonkívül új főút­vonal építését is tervbevettók. Az autók parkírozás] lehetősé­gei is növekednek, garázsok épülnek s ideiglenes éjszakai parkírozó helyeket is létesíte­nek, s ha szükséges, megvaló­sítják a Széchenyi téri föld­alatti garázst. Szó volt a.vas­útállomás bővítéséről és a mek, Az ipari és lakóterületet zöld övezettel választják szét, miután a. városnak szüksége van egészségesebb levegőre. Tavaly 115 ezer lakost szám­láltak Pécsett, a 15 éves táv­lati tervet pedig 150 ezresre irányozták elő és ennék meg­felelően lö 200 lakást kívánnak építeni. A felszólalókat Márki Lász­ló, a városi tanács közlekedési és építésügyi osztályának vezetője kérte fel javaslataik j elmondására, akik többnyire j egyetértettek a tervvel, de több, hasznos javaslatot is tettek. Az ankét ma folytatódik, amikoris a közműfejlesztés, il­letve a vízellátás, távfűtés problémáiról tárgyalnak. A mezőgazdaság nj eredményeiről ad számot az idei országos mezőgazdasági kiállítás Három éves szünet után az idén újra megrendezik az or­szágos mezőgazdasági kiállí­tást. Az 19ü2-es seregszemle folytatója lesz ugyan a nagy hagyományokra visszatekintő kiállításoknak, ugyanakkor — mint az előkészületek elárul­ják — számos új vonással gaz­dagodik. Az elmúlt három év­ben ugyanis a magyar mező- gazdaság fejlődésében új kor­szak kezdődött, amelynek ered , Megnyílt a moszkvai KGST- tanácskozás Moszkva. Szerdán Moszkvában megnyílt a KGST- ben részvevő országok kommunista és munkáspártjai kép­viselőinek értekezlete. Mint ismeretes, az értekezleten az említett országok­ból a kommunista és munkáspártok központi bizottságai­nak első titkárai, a kormányfők és népgazdasági vezetők vesznek részt. Az értekezleten megvitatják, hogyan fejleszthetik to­vább a KGST-országok gazdasági együttműködését. menyei tükröződnek majd i idei kiállításon. A .termelőszövetkezeti veze­tők és tagok igényeinek meg­felelően emelik a kiállítás idő tartama alatt megrendezett ta­pasztalatcserék „színvonalát. Ezt a célt szolgálja a nagysza­bású kemizálásí és üzemszer­vezési bemutató. A kemizálásí bemutatón az eddigi jelentke­zések alapján a KGST-ben részvevő országok mellett ju­goszláv és holland cégek is szerepelni kívánnak. Az idén tanulmányozhatnak először tér melőüzemeket munka közben a kiállítás részvevői. 12 000-es csibenevelő, két tojatóház és egy növényház-kombinát ké­szül el szeptemberre. Természetesen a szakmai tapasztalatcsere mellett a me­zőgazdasági kiállítások szokott látványosságai sem maradnak el. A pankotai juhászok az idén is elhozzák mázsás kosai­kat, lesz 5 mázsás hízó, s megrendezik a különböző lovas bemutatókat is. MEREDEK, szűk és girbe-gurba a Maj- tényi Ferenc utca. öregek, alacsonyak a házak is, az ember úgy érzi, mintha a múlt század hangu­latába csöppent vol­na vissza. Régi há­zacskában él az öreg Stefanies Gyula bácsi is. Több mint tiz éve nyugdíjas már az öreg. Félrevonul a vi lág zajától. A raké­tákról. meg a szput- nyikokról olvas ugyan de az a véleménye, hogy intézzék el a fiatalok. Vizet, sze­net hord feleségének a konyhába, vagy el­megy krumpliboga­rat szedni lánya kert jébe. Órákig üldögél a kis konyhában, s ha elánja magát, kimegy az Ágoston térre. Ott már sokan járnak és látni is lehet vala­mit. Tereferélni nem fontos — mondja az öreg — mert 6 ke- vésbeszédű ember. — Sosem szeretett sokat fecsegni. MOST IS türelmet­lenül néz rám, pedig A Uuségcs alig negyedórája va­gyok nála. Aztán megbékél és a régi életéről kezd mesél­ni. Arról, hogy negy­venkilenc évig dolgo­zott egy helyen, a Borforgalmi Válla­latnál. Régen, fiatal korá­ban a IJttke pezsgő- gyárosé volt a? üzem. Pezsgőrázó volt nála. Hogy mi fi pezsgő­rázás? Amikor a pezs gőt üvegbe töltik, elforr, mint a hordós bor. A seprő az olda­lára gyűlik, mert az üveg fektetve van. Utána rázogatni kell, hogy a seprő a dugó­hoz kerüljön és a szesz ereje kivágja. Utána újra dugót kap s úgy lesz belőle tisz­ta pezsgő. AZT MONDJA az öreg, S4—?5 000 üveg pezsgővel bánt napon ta, mert nem csak egyszer: sokszor meg kellett rázni Irtni? Ivott ö, hiszen a nyomtató ló száját nem lehet bekötni — de ismerősei már rit­kán jutottak pezsgő­höz. mert nagyon drá ga volt. Azok csak 'kérdezték: milyen a pezsgő Gyula bácsi? . Menjetek és kóstol­játok meg!” — mond ta nekik, hiszen nem lehet azt megmagya­rázni. Gyula bácsi már a felszabadulás idején is ötvenkilenc éves volt. Hozzászokott ahhoz, hogy az öreg Littkét míltóságos- nak kell szólítani, de szabadságot nem ad­tak a Littkéék. Csak „a fölszabadulás után”, az „új vezető­ség” küldte pihenni a Balatonra meg a Hé­vízre. Szó se róla: nagyon jól esett ez az öregnek. És az „új vezetőség” is. Azt mondja, az igazgató­juk nagyon baráttá Matematikai beszámolójára készül Varga Sándor, a Pécsi Polláck Mihály Építőipari Technikum végzőse, aki nemcsak a bizonyítvány, hanem a megtisztelő ,,Kiváló tanuló” érdem­érem várományosa is., gos ember, kezet fog és beszélget a. munka sokkal. Amikor az arany lakodalmát ün­nepelte, az „új veze­tőség” behívta az üzembe, megkínálta egy pohárkával és koccintott -vele. Öt­száz forintot is adtak neki- Azt mondja ez megint nagyon jó, hiszen Littke más volt. az még soha­sem fogott vele ke­zet. Azt már az üzem­ben hallottam, hogy kiváló dolgozó volt az öreg, ő nem beszélt róla. Az üzembe is hívják valamiért... Öregek napja lesz? Akkor biztosan azért. MEGY AZ ÖREG a girbe-gurba Majté- nyi utcában. Megy a hetvenhat éve terhé­vel és hűséges iter­mészetével. Minden­ben az: negyvenki­lenc évet dolgozott egy üzemnél, ötven évet éli egy asz- szonnyal, s 34 éve lö­kik egy utcában. Ilyen lett, meg­szokta már. MAGYAR t „Gyerekek nem is tudjátok micsoda ragyogó tételt húz­tam” —r újságolja Körösi Olga jólsikerült szóbelije után osz­tálytársainak a Janus ban. A Zipemovszki Károly Gépipari Technikumban délelőtt és délután is bőven akad izgalom. Amint a képen is látható, bi­zony nem könnyű dolog József Attila munkásságát méltatni, amikor szemben a vizsgáztatók, hátul pedig a felkészülök kri­tikus fűiéi ügyelnek minden szóra. Erb János képriportja. légikpziekedés további fejlesz­téséről. A területfelhasználás alapvető elképzeléseit Dérien Ödön Ybl-díjas tervező mon­dotta el, amelyben kihangsú­lyozta, hogy legfőbb célunk a város szétszórt széleit egy egésszé összefogni, megakadá­lyozná a várostest vasútvonal- menti tovább nyújtását. A le­vegőt szennyező ipari üzemek külterületre való áttelepítése is igen fontos. Ezt oly módón valósítják meg, hogy a lakos­ság közrvetűen szolgálatában álló kisüzemek a város déli peremén helyezkednek el s azon túl kapnak helyet a szennyeződést okxxzó nagyüae-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom