Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

ÍS®§, JÜNITTS 1. 3 Szakképzettség és termelékenység SZOCIALISTA TÁRSADAL­MI rendet építünk, s ,e nemes törekvésünkben az egész gaz­dasági mechanizmusnak suir- fódás nélkül kell működni. Súrlódás nélkül ácsért, hogy az építés üteme állandóan felfelé íveljen, emelkedjék a termelé­kenység, korszerűsödjenek a termelési folyamaitok, tért hó­dítson az új technika. Korsze­rű technikával magas termelé­kenységet! Ezt tűztük ki cé­lul, mert csakis ezen az úton valósíthatjuk meg hazánkban a szocializmust. Emelni a termelékenységet és ezen keresztül növelni a termelés jelentős részét! Máso­dik ötéves tervünk pontosain ezt jelölte meg egyik legfonto- . sabb feladatnak. Megvalósít­ható-e ez a célkitűzés? Feftét- tenül megvalósítható. De két oldala van a dolognak, ame­lyet egymástól elválasztani nem lehet; a technika és az ember. A technika önmagában nem valósítja meg , a magas termelékenységet, ahhoz szük­ség van az irányítóra, a paran- csclóira, az. emberre. Sőt. nem is akármilyen irányítóira van szükség, hanem a technikai színvonalnak megfelelően kép­zett emberre. Tehát eljutot­tunk a kérdés lényegéhez; ho­gyan is állunk a szakképzett­séggel? Egyetlen üzem példáját néz­zük meg ezzel kapcsolatban. A pécsbányatelepi Széchenyi akna dolgozói közül több mint négyszázan tamilnak valamilyen iskolában, vagy tanfolyamon. •Érdemes felsorolná is néhá­nyat; egyetemre hatan, techni­kumba 36-an, általános isko­lába 62-en, segédvájárt tanfo­lyamra 84-én, csapatvezető vá­járt tanfolyamra 43-an. robban tómesteri tanfolyamra 26-an és vílíamosgépkezélai tanfolyam­ra 25-en járna'fc. Többen tanul­nák még fűrómesteri, diesel- anozdonyvezietői és ehhez ha­sonló szakmai területeken; HELYESEN TESZIK a pécs­bányatelepi munkások, hogy tanú Inak'-'' Pontos ez * nnuatt 3®, hogy kezelni tudják az egyre nagyobb mértékben bányába kerülő ■ -gapejköt; begy -ne . .lá­gyén számukra , .ismeretlen jó­szág’! egy-egy új bányagép. A bányában sem elszigetelt, a technika a különböző munka­helyeken és munkaterületeken dolgozó emberektől, s ez eset­ben" újabb problémát jelent a •munkahelyen lévő gépek gyors kijavítása és karbantartása. Szakképzett emberek kellenek ehhez. Kevés a magasan képzett szakember az igaz. de amiig a technikumok és a felsőfokú KÖZÉLETEK, MAGÁNO­SOK FIGYELEM! Faforgács, szijács, ingyen, Kor­látlan ' mennyiségben kapható a Pécsi ingatlankezelő Vállalat' központjában., Bajcsy Zs. u. 4. arra Újaik várcsoporlvizsiálolí módszer Pécsett a vitás származás eldöntésére Interjú dr. larkas Gyula megyebírósági orvosszak értőre! technikumok, vagy az egyete­mek nem adnak még többet a népgazdaság számára, addig a jelenlegi állománnyal kell meg oldani a gépek, a technikai be­rendezések irányítását. S talán itt lenne a másik probléma: va jon a szakképzettséggel ren­delkező dolgozók ott vannak-e az őket megillető, a szakmai ismereteiknek megfelelő he­lyen? Legtöbb esetben ott van­nak, de akadnak szép szám­mal olyanok is, akik nincse­nek. ■ Két üzem helyzete is köz­ismert Baranya megyében. — Egyke a Szigetvári Cipőgyáré, a másik pedig a bányaüzeme­ké. Egyik helyen a minőséggel van a probléma, a másik he­lyen pedig a gépesítéssel. A minőség és a gépesítés mögött milyen tények húzódnak meg? Mindkét esetbein a szakikép­zettség hiányát találjuk. A szigetvári üzemben a ter­melést közvetlenül Irányító műszakiak közül nincs egyet len egy sem aki technikumi végzettséggel rendelkezne szakmája területén. Persze a felsőbb műszaki ve­zetés sem nagyon dicsekedhet e téren. Egy fiatal lány bőr­ipart technikumot végzett, s ott dolgozik a gyárban, de nem a megfelelő helyen, ha­nem valamelyik irodában, ahol adminisztratív feladatokat kell végeznie, A BANYÁKBAN szapo­rodnak a gépek, de kevés a begyakorlott szakember, el­sősorban a viülaimastpart. gép­ipari technikusi, akik megfele­lően irányítanák és vezetnék a bányagépek javítását és kar­bantartását. A bánya nem tá­gas műhelycsarnok, a gépek elég gyorsan meghibásodnak, elakadnak műszak közben és nyomukban leáffl a termelő munka is. Ha nincs jól szerve­zett és irányított TMK, a bá­bák csak tornyosodnak és elő­áll a helyzet, hogy a bányászok egy része fél az új gépektől, mert azok nem hogy elősegí­tenék a munkát, és a termelé­kenység emelését, hanem ép­pen gátolják sorozatos- meg­hibásodásuk miatt. Iin< A bányaüzemekben is lehet segíteni a helyzeten, mert van elegendő szakképzett ember jelenleg is. A pécsi tröszt üzemeiben körülbelül száz technikusi oklevéllel rendelkező fiatal dolgozik munkásáiiományhan. Bátran keltene ezekkel a fiatal technikusokkal foglalkozni és képzettségüknek megfelelő be­osztásba helyezni őket, hogy kialakuljon az a vezető mű­szaki gárda, amely már most is, de később, amikor még több gépre számítanak a föld alatti munkahelyeken, teljes felelős­séggel és szakértelemmel ve­zetné a bányagépek frontját Egyébként a Szigetvári Cipő­gyárban az a fiatal technákus- nő is „jobb sorsra” érdemes, nem beszélve arról, bogy a gyárban éppen elég olyan mun katerület van, ahol kizárólag nőik dolgoznak. LEHETNE MÉG rengeteg példát felsorakoztatni hasonló eseteikről. Például a Bányásza­ti Földkotró Vállalatnál van egy fiatal egyetemeit végzett mérnökmő, aki ugyancsak ad­minisztrációt végez, olyant, amelyhez egyszerű érettségi is bőven elegendő, ahelyett, hogy szakmai képzettségének meg­felelő beosztásban dolgozna. Tévedés ne essék, nem a fize­tésekről van szó. hisz az em­lített esetekben a szakképzett és tanult technikusok, vagy mérnökök megfelelő fizetést kapnak, csak az a baj, hogy tudásukat nem azon a helyen gyümölcsöztetik. ahol arra ép­pen a legnagyobb szükség len­ne. S ez a probléma! Nem lenne teljes a kép. ha csak a termelési folyamatok vezetőiről szólnánk, hiszen így nagyon egyoldalú volna a kép. A termelésben közvetlenül részt vevő szakmunkásokról is szökni kell. A technikai színvonal emel­kedése, a modern bonyolult gépek és ' automatikák a szakmunkásoktól is magas felkészültséget követelnek. Azok a dolgozók teszik jól, akik szakmai tanfolyamokon, vagy ipari technikumokban gyarapítják ismereteiket, miért a termelékenység növelésének függvényében egyik, igen lé­nyeges tényező a szakmunká­sok képzettsége. «G. Id Demokratikus jogalkotásunk már 1948-ban az úgynevezett „törvénytelen gyerek” kategó­riáját megszüntette, a házassá­gon kívül született gyermeket ugyanolyan jogok illetik meg, mint a házasságon belül szüle­tett gyermeket. Az apát a há­zasságon kívül született gyer­mek érdekében anyagi kötele­zettségek is terhelik, amelye­ket, ha az apa önként nem vállal, az anya peres úton kö­vetelhet, úgynevezett gyermek tartási perben. Az apa szemé­lyének bírói megállapítása az anya vallomása és a tanúk val tamása alapján eléggé nehéz. A bíróság ezért mind gyak­rabban veszi igénybe vitás származás esetén a termé­szettudományos bizonyítást. Ugyanilyen bizonyítást vesz­nek igénybe az apaság bírói megállapítása, illetve apaság védelmének megdöntése címén indított perekben is. A természettudományos mód szerek, amelyekkel a vitás szár mazás eldöntésénél a perbe­vont férfi apaságát ki tudják zárni, illetve az apaságát bizo­nyítani tudjuk — többfélék. Ritka esetben kizárhatp a per­be vont férfi apasága á fogan- tatási idő és a gyermek fejlett­sége közötti különbség alapján. Más esetekben bizonyos vizs­gálatokkal igazolni lehet, hogy a férfi nem termékenyítő ké­pes. Leggyakrabban a férfi apa ságát vércsoport-vizsgálatok alapján tudják kizárni. A vér­csoportok ugyanis öröklődnek és az élet folyamán nem vál­toznak. A vércsoport meghatá­rozások alapján a perbevont férfi apaságát akkor „tudjuk kizárni, ha a perben szereplő gyermek olyan vércsoport-tulaj donságokkai születik, amelyek sem az anyában, sem a perbe­vont férfi vérében nincsenek. A gyermek ugyanis nem hoz­hat világra olyan vércsoportot, amely a nemző szüleinél hiány zik. Mindezideig a klinikai gya korlatból is jól ismert ABO vércsoport, Rh faktor és MN csoport tulajdonságokat vizs­gáltuk az ilyen ügyek kapcsán. Az említett vércsoportok segít­ségével az alaptalanul perbe­vont férfiak apasága 25—30 százalékban volt kizárható, az­az velük szemben a pert meg­szüntették. — Van-e valami újabb mód­szer a vércsoport-vizsgálatok terén? — volt az első kérdés. — Az elmondott vércsoporto kon kívül még vagy 30 féle komplikált laboratóriumi el­járásokkal kimutatható csoport tulajdonság van az emberek vérében, amelyek természete­sen a vitás származás eldönté­sére is alkalmasak lennének. Hasznos munkavédelmi megoldások, érdekes ötletek és konstrukciók a mezőgazdasági újítási kiállításon Ha méreteibe« és a bemu­tatott anyag bőségét illetően nem is túl nagy, de tartalmá­ban mindenképpen figyelemre méltó a mezőgazdasági dolgo­zók vasárnap megnyílt első megyei újítási kiállítása. Ezit az is bizonyítja, hogy bár “nem előzte meg nagyobb propagan­da — még egy szál plakát sem hirdetj a városban — látoga­tottsága állandó. S aimi.. a fő, a látogatok nem távoznak üres tarsollyal. Mindegyik jegyzet- füzettel járja végig a Vízügyi Igazgatóság nagy bemutatóter­mét és az udvart, altatta na­gyobb gépek és konstrukciók kaptak helyet. A jegyzetfüze­tekbe hasznos tanácsok, ötle­tek, rajzok, kerülnek be. A ki­állítás fő erőssége éppen a praktikusság. A bemutatott újítások zöme a mindennapi mezőgazdasági munkában elő­adódó, ldseebb, nagyobb prob­lémákra ad megoldást. A kiállító szervek közül a Mecseki Erdőgazdaság, a Vízügyi Igazgatóság és az állami gazdaságok képvfeel­T.et'tyedZU A TETŐFEDŐK legnagyobb ellensége a rossz időjárás. Mert nekik helyt kell állni a tűző nyári melegben és a li— 18 fokos téli hidegekben is. Különösen az őszi esőzések alkalmával van sok munká­juk, amikor több helyen is be­ázik a mennyezet. Nem egy esetben zuhogó esőben, vihar­ban kell dólgozniák. A tető­fedők egyébként egészséges em,berek, Balázs szaki nem is emlékezik rá, hogy mikor volt beteg az elmúlt évtizedek alatt. Felkapaszkodom én is a ge­rendák között a tetőre. A ge­rendák és a lécek elkorhadtak sok helyen. — Nem csúszott még le ilyen rossz tetőről Balázs száki? — De bizony, már kétszer is. Egyszer 1933 tájban, amikor még egészen fiatal voltam, s úgy jártam a tetőkön, mint a macskák. Egy földszintes ház­nak csináltuk a tetőszerkeze­tét. A gerendák, lécek már erősen pudvásák voltak,- ki­FELETTÜK a végtelen kék ég, alattuk pedig a pécsi Vi­cák szürke szalagként kúsznak a házak között. Különös világ ez itt a tetők felett. Nincsenek sokan. A Pécsi Általános Épí­tőipari KTSZ-nél mindössze tizenegyen dolgoznák. Balázs József brigádját az Anna utca 7-es számú lakóház tetején találom. Öten vannak a brigádbem, mind fiatalok, csak a brigádvezető lobogó, fe­hér haja mutatja, hogy ő java-, túl van, már az élete delén. A mozgása azonban fiatal, olyan fürgén, biztonságosan járkál a léceken, gerendákon, hogy az ember lélegzete is elakad, ha felpillant a tetőre. Nehéz és veszélyes a mun­kájuk. Jó idegek és nagy elővi­gyázatosság kell a szakmához. Balázs szaki 1929 óta dolgozik a szakmában. Mielőtt ezt vá­lasztotta volna, kitanulta a va­sas szakmát, de „átnyergelt a tetőfedésre, mivel az édes­apja is tetőfedő s tőle tanulta rzé'g szeretni ezt a munkát. Az édesapja már nyolcvan esz­tendős, de biztosan mozog még ma is a tetőkön, nem vált meg % tzákmától. kezdte őket az idő vasfoga. Éppen a tető szélén dolgoz­tam, amikor eltörölt alattam a léc, s én belehuppantam egy hatalmas málterosládába. Az ijedtségén kívül más bajom nem történt. Egy másik alka­lommal a Sopiana Gépgyár tetőszerkezetét javítottuk. Ott is úgy jártam, hogy leszakadt alattam a léc, s nem sókon múlott, hogy bele nem zuhan­tam az izzó vastömeg közé. — SZERETEM A SZAK­MÁT, mert változatos és érde­kes. Mire egyhelyen megun­nánk a környezetet, már vég­zünk, s másutt ütjük fel a ta­nyánkat. Pécsett nagyon sok­féle épület van, ahány ház, szinte annyiféle idomból áll a. tető is, A Sállal és a Kossuth Lajos utcában rettentően zsú­folták és rendszertelenek az épületek. Itt is úgy épültek a lakások, mint a fészkek, úgy ragasztották egyik fáihoz a másikat, egyik épülethez a j másikat. A legszívesebben az új házakat fedjük. (S ».«#«*) tettek magukat a legnagyobb és legteljesebb anyaggal, A gépáRoniásak közül viszont csak, a ■ selüyed, a bólyi, a vil­lányi és a saemtlőrinci muta­tott be egy-egy újítást. Külön elismerést érdemel a Sátor- hely-Bólyi Gazdaság, amely a legnagyobb számú és legválto­zatosabb itóálMtáKi anyaggal jelentkezett. A gjörösgali gaz­daságot pedig a dokumentációs anyag, tablók, makettek gon­dos elkészítéséért illeti dicsé­ret. A kiállításon jelentős helyet kaptak a munkavédelmi újítá­sok, .mélyeknél a népgazdasá­gi eredmény, a forint megta­karítás nem tüntethető ugyan fel, de ennél többet nyújtanak, az ember épségét védik, elke­rülhetővé teszik a baleseteket. Ebből a szempontból legjelen­tősebb 'talán a szentjőrincí gépállomás által bemutatott Zetor fékező-berendeaés, mely- lyél egysziere lehet fékezni az erő és munkagépet. Jelentős munkavédelmi újítás a bólyi gépállomás ázzókűpvédő-be- rendezése is. Két ember munkáját teszi feleslegessé a kerfs traktorra szerelt komló permetező be­rendezés, mély két méretben készült. A hat szórófejes az* alacsonyabb, á nyolc szórófe­jes a magasabb komlóperme- tezéséhez alkalmas. 1 Tetszett Krasriczky János bólyi újító, maketten bemu- • tatait szerelőtornva is, mely a komló telepítéséhez és a támberendezés javításához egyaránt alkalmas, A bari barornfineimesitő üzem több féle egyszintű és emeletes baromfi önetetőt és, tojófésaket mutatott be. Igen hasznos újí­tás a Bikali Állami Gazdaság mechanikus trágyarakó szalag­ja, valamint tablón bemuta­tott plankton gyűjtő hálója. Ezzel a tó fölé szerelt hálóval, naponta 400 liter dúsított planktont gyűjfenek be, ami 3 —5 millió mesterségesen ne­velt pontyivadék napi táplálék szükséglete, A Mecseki Erdőgazdaság 28 újítással vesz részt a kiállítá­son. Anyaga igen változatos, a tü'ker alágyújtós sablontól a hordozható magaslesig. A rönk rakodásnál az embert nehéz fizikai munkától kíméli meg Papp Zoltán—Izményi Károly újítása a „Métap” közelítő ke­rékpár. Bonyolultságuk miatt azonban bírói biztonsággal az apasag megállapítására kevésbé alkal­masak. 1955-ben Smithies az emberi vérben, közelebbről a vérsavóban olyan csoport-tulaj donságokat talált, amelyek nem vizsgáló savókkal, hanem a vérsavók elektromos „futta­tása”, úgynevezett elektroforé- zis útján igazolhatók. A vér­savóban ugyanis számos fehér­je és szénhidrát természetű anyag van, amelyek a fenti vizsgálati módszerrel egymás­tól jól elkülöníthetők. Bioké- miailag az Alfa kettő globuli- nok csoportjában találták meg az úgynevezett haptoglobino- kat,. amelyek jellegzetes elhe­lyezkedésű csíkokat adnak a fenti módszerrel. A haptoglo- binok csíkjai, azaz csoport- tulajdonságai egy bizonyos egyénre jellegzetesek és örö­kölhetek, Ezen az alapon a kü­lönböző haptoglobin-típusok vizsgálata alkalmas a kérdés megválaszolására. A vizsgálat, megfelelő körülmények között, amelyet itt Pécsett az Igazság­ügyi Orvostani Intézetben is sikerült biztosítanunk, egy­szerű és biztos eredményt ad. — Mióta alkalmazzak Pécsett ezt az új eljárást? — A haptoglobin-vizsgaia- tokat, mint említettem, 1955- ben fedezték feL 1958—59-ben kellő számú vizsgálat • után kezdték külföldön peres ügyek ben is alkalmazni. Hazánkban a budapesti intézet kb. egy évvel ezelőtt vezette be ezt az eljárást, mi pedig dr. Guth Pc- '°r gyakornokot ez év korata­• iz;m küldtük Budapestre az ' írást elsajátítani. Március már bírósági célokra is vég vak vizsgálatokat és ezzel a vitás származások bizonyításá- i újabb természettudományos I módszerekkel állunk az igáz- | ságszolgáltatás rendelkezésére. — Ezzel a vizsgálattal tehát kétséget kizáróan megállapít ható a per be vont férfiak apa sága? — Minden eddigi vércsoport- vizsgálattal, és ez alól nem ki­vétel a haptoglobin-vizsgálat sem, pozitív módon bizonyos férfi apaságát megállapítani nem lehet. A vércsoport-vizs- eálatok alapján bizonyos ese­tekben a perbevont férfi sze­mélyét kizárni lehet. Ha a kizárás fennforog, úgy az 3 szakszerű vizsgálat után vj- szont 100 százalékos. — fejezte be nyilatkozatát dr. Farkas Gyula. Garay Ferenc Ötven ember munkáját vég a el a Ludvig—Papp—Izme- nyi-féle pécsi suháng kiter­melő gép. A bemutatott makkvetőgép a kézi vetést küszöböli ki, s holdanként 345 forint megtakarítást eredményezett. A kiállításán bemutatott újítások zömót már alkalmaz­zák a nagyüzemek, egy részük pedig most van elbírálás alatt. A hétnapos kiállítás célja az, hoigy az egyes újításokat ne csak egy, hanem minél több gazdaságban alkalmazzál!;. Végül, helyes . volt a ME- DOSZ kezdéményezése, a me­zőgazdasági dolgozók első me­gyei újítási kiállításának meg­rendezésére, s hasznos volna ha ilyen kiállításra ezután minden évben sor kerülne. —- Rné — A 400 éves évfordulóra készülnek Szigetvárt A régi. földvár feltárt fag&rend avázát szemlélik a látogatók. Szigetváron 1953-ben a Zrínyi- vár és hozzá fűződő emlékek gon­dozására Várbaráti Kör alakult. A kör legfőbb feladatának a Zrínyi kultusz ápolását, a 400 éves év- i forduló méltó megünneplését tart- ' ja. A Müemlékvédeimi Felügyelő­ség kijavíttatja a várfalakat, bás­tyákat, számos épületet hoznak rendbe, a Janus Pannonius Mú­zeum irányításával pedig kutatása km folytatnak* A Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal az 1966-os nagy évfor­dulóra az egész várat Zrínyi em­lékmúzeumnak, illetve idegenfor­galmi célra kívánja berendezni. Ebben az évben kezdte el műkö­dését a várban egy 125 férőhelyes, modern társalkodóval felrrc* •H !úristaszálló. A vár hat holdas ud­varát az ásatások befejezése után parkosítják. Tervbe vették, hqgy a vár mögötti kis erdőt néppcrkM ká aSaSeífiiáSí ét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom