Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

im. jűimjs i®. IVAPLÓ Elkészült a Pécsi Széntröszt automatizálás*, .r > .« n ■ • *■ Ar > . tarbófénycsöves »nägftä» távlati műszakieilesztesi terve A Pécsi Szénbányászati Tröszt 1970-ig terjedő idősza­kot felölelő fejlesztési terve a koncentrált bányaművelés ki- f alakításán keresztül elsősor­ban a termelési költség csök­kentését és a teljesítmények fokozott növelését célozza. A tervben nagyszerű célkitűzése­ket akarnak megvalósítani a pécsi bányászok. A vágathajtásban A koncentrált bányaművelés fokozottabb kialakítása a mű­szaki fejlesztés első lépcsője. A terv leszögezi, hogy a vágat­hajtási sebesség növelésére kell helyezni a fő súlyt Az elővájási sebesség 1 százalékos növelése, a teljesítmények ál­landó szintje mellett az ön­költségben tonnánként 0,4 fo­rint csökkentését teszi lehető­vé, míg a mélyművelési szén- termelésre jutó vágathajtás 1 százalékos csökkentése az ön­költségben tonnánként 2,7 fo­rint csökkenést eredményez. Hogyan lehet a vágathajtási sebességet növelni? Elsősorban a munkahelyek nagyarányú gépesítésével, a fogáshossz növelésével, jobb munkaszervezéssel. A meddő­vágatokon 4—5 géppel történő fúrást alkalmaznak. Ahol a bányaviszonyok megengedik, ott alkalmazzák majd a két- gépes rakodást (!). A csillevál­tás folyamatossá tétele érde­kében dupla vágányt, vagy vándorváltót kívánnak hasz­nálni a pécsi bányászok. A ra­kodás teljes egészében gépesít­ve lesz! A szállítást villával oldják meg. Robbantásnál fo­kozottan alkalmazzák majd a dinamitot és az RKG gyuta­csot. A vegyes elővájásoknál is rakodógépeket vetnek be. A munkahelyeken a robbantási munka igényétől függően nagy teljesítményű fúrókalapácsot használnak. Növelik a fogás • mélységet. Milyen lesz a biztosítás? A munkahelyek biztosítását korszerű biztosító szerkezetek­kel végzik. Minden munkahe­lyen háromharmados telepítést végeznek és ciklusos munka- szervezéssel dolgoznak. A meddőelővájási munkahelye ken a készlet felrakása teljes egészében géppel történik. Az összes elővájási szén az 1961. évi 154 ezer tonnával szemben 1970-ben 175 ezer tonna lesz. A kézi rakodás aránya erre az időre a produktív szénhez vi­szonyítva 1,81 százalékra zu­han a csillések, a bányában dolgozók legnagyobb örömére. A vágathajtások csilleellátásá­nak gépesítése természetesen magasnyomású sűrítettlevegő­vel működtetett mozdonyok gyártását igényli majd. A szellőztetések és a klíma- viszonyok javítása érdekében a vágathajtásoknál alkalma­zott légcsatorna-szellőztetők korszerűbb típusra való kicse­rélését megkezdték. A fejtésnél Az elmúlt évek műszaki fej­lesztési eredményei megfelelő alapot nyújtanak arra, hogy a fejlesztés súlypontját a fejtési munkákra helyezzék át. A fej­tési sebesség növelésének fel­tétele az alapvágati kézi csillé- zés megszüntetése. Jelenleg csak 50 százalékban oldható meg a kaparok alkalmazásával, a többi részt kanyarképes, le­meztagos szállítóberendezések­kel gépesítik. A koncentrálás megkívánja a keresztvágaton Családi házak öröklakások leválasztható lakrészek, házrészek, házhelyek, egyéb ingatlanok adás vételét, la­káscseréket közvetítünk, fő bérleti lakásokat vásáro­lunk kijelölt vállalatok ré­szére. INKÖZ Pécs, Rákóczi út 39/b. — INKÖZ kiren­deltségünk: Mohács 32144 történő szállítás folyamatossá tételét is, amelyet részben gu­miszalaggal, részben más mó- don kívánnak megoldani. A legkülönbözőbb technológiai módosítások mellett a munka­helyek kiszolgálásának és a munkaszervezésnek tág teret biztosítanak. A kézi jövesztés- nél, a puha fejtésekben kis súlyú, de nagy ütésszámú fej­tőkalapácsot vetnek be. A fejtési sebesség az 1961. évi 0,81-ről 1970-re 0,89-re nö­vekszik. Megváltozik lényege­sen az alapvágati szállítás gé­pesítése és a gépi jövesztés kö­vetkeztében a gépi jövesztés aránya a produktív szénterme­léshez. A gépi szállítás aránya az 1961. évi 26 százalékkal szemben 1970-re 36,2 százalék lesz! Munkaszervezés A ' munkahelyek műszaki szervezése mellett, — a mun­kahelyi váltás megvalósítását tervezik. A váltás új módsze­re megszünteti a munkahelyek állását, biztosítja a gépek ki­használását. A négynegyedes váltás a művelési sebesség 20—40 százalékos növekedését teszi lehetővé, ugyanakkor a teljesítmények növelésénél 8— 10 százalék várható. A munka helyek száma 20—40 százalék­kal csökken. Nő a termelés mennyisége. Az önköltségben 10—12 százalék csökkenés vár­ható. Korszerűsödik a hírközlés. Vezetéknélküli összeköttetés megteremtésére is sor kerül. A mozgó kasból ugyanilyen módon szintén lehetővé teszik jelzések leadását. Ezt a célt legjobban a csehszlovák gyárt mányú DZ 56. típusú hírközlő berendezés fogja szolgálni. Automatizálás A közvetlen termelő munka­helyeken elsősorban a folya­matos szállítóberendezések irá­nyítása történik majd félauto­matikus vezérléssel. Automata kapcsolja ki a villamos háló­zatot, automata riasztja ve­szély esetén a munkahelyeket. Automatizálva lesznek a bá­nyabeli vízmentesítő telepek, kompresszortelepek, főszellőzte tők üzemeltetése. Az aknaki­szolgálást is meg lehet oldani félautomatikával. Az automa­tizálás különböző kérdéseinek megvizsgálására külön csopor­tot hoznak létre. Világítás A teljesítmények fokozása szempontjából, de elsősorban a biztonságosabb munkafeltéte­lek megteremtése miatt foko­zottan foglalkozik a terv a munkahelyi világítás korszerű­sítésével. A jelenleg alkalma­zott kisfényerejű kézilámpák helyett korszerű fejlámpákkal látják el a dolgozókat. A kis­fényerejű lámpák kicserélésén kívül azonban a munkahelyi világítást is korszerűsítik. Itt turbófénycsövek beszerelésére kerül sor. A robbantási mun­kát is korszerűsítik a pécsi széntrösztnél. A pécsiek távlati műszakfej­lesztési terve izgalmas olvas­mány. A tervbevett intézkedé­sek előbbre hozzák azt az időt, illetve már látni engedik azt az időt, amikor a föld mélyén dolgozók munkája könnyű és biztonság szempontjából is el­sőrendű lesz. Az eljövendő kommunizmus fénye világítja már be ezt a tervet, amikor szinte elképzelhetetlennek tar­tott dolgok valósulnak meg. A pécsi bányászok akaratere­jét ismerve, biztosak lehetünk abban, hogy ezt a szép tervet valóra is váltják. Szüts István Az újítóhónap meghirdetett terminusa július elsejével vé­géhez érkezik a komlói tröszt­nél. Nem csoda hát, ha a dol­gozók egyre izgatottabban la­tolgatják az esélyeket. Ki nye­ri el vajon a televíziós készü­léket, ld megy jutalomüdülés­re s így tovább. A tröszt újítá­si csoportjánál is nagy a for­galom, ami érthető, hiszen az újítók közül nem egy az utol­só pillanatban készíti el, illet­ve adja át élete első vagy ép­pen ötödik, tizedik újítási pro­duktumát. Nézzük azonban meg köae- lebbről is a „termést”. Június elsejétől 25-ig össze­sen 158 újítási javaslatot nyújtottak be a tröszt dol­gozói. A legtöbb javaslatot, számsze­rűit huszonkettőt a Kossuth- bányaiak nyújtottak be, majd sorrendben a III-as aknaiak 21, a Kossuth-bánya gépüzem 13, Béta-akna 12, Arana-akna tizenegyet, míg a további sor­rend a következő: Északi­üzem 8, villamosüzem 7, szén- előkészítő 6, karbantartók 4 és az anyagellátó üzem 3 javasla­tot adott be eddig. Az újítóhőnap sikerét legin­kább az bizonyítja, hogy Á jövő hétre várják az első árpacsere-szállítmányt a megyei takarmánykeverő üzemek Már hónapok óta készültek a most következő szezonra a Baranya megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat dolgoséi. Valóságos tavaszi nagytakarítást végeztek, min­dent kijavítottak, fertőtlenítet­tek a vállalat 80 raktárában. A hatvanhét felvásárlóhelyen új szállítószalagokat, zsákoló­gépeket, mintegy 40—50 mér­leget, sőt a siklósi és pécsvá- radi felvásárlóhelyeken híd­mérleget is állítottak üzembe, az átvétel megkönnyítése és gyorsítása érdekében. Mintegy 900 vagon árpára kötöttek szerződést a terme­lőszövetkezetek, amelyért ta karmánykeveréket várnak cserébe. Az első ősziórpa-szálMtmányt a jövő hétre várja a vállalat. A tavalyinál lényegesen több gép segíti a munkát a falvak­ban, s így várható, hogy gyor­sabb ütemű lesz a termények beszállítása. A véméndi Lenin Termelőszövetkezet 2230 má­zsa, a berkesdi tsz 2269 mázsa, a siklósnagyfalusi Jó barát Tsz pedig 2500 mázsa árpáéit kér cserébe takarmánykeveré­ket. Ezidáig a tsz-ek összesen 1500 vagon takarmánykeve­rék cserére kötöttek szerző­dést A nagy felkészülés minden­képpen indokolt a felvásárló­helyeken és takarmánykeverő üzemekben, hiszen az árpán kívül 1880 vagon adó és egyéb gabonát, valamint szabad fel­vásárlásból 3054 vagon gabo­nát vesznek át az idén a ter­vek szerint A takarmánykeverékgyártás területén is több munka akad, hiszen a kereslet állandóan növekszik és a tavalyi kettő helyett az idén már hat takar­mánykeverő üzem készít tápo­kat a terményekért cserébe« négyszer annyi javaslat szü­letett, mint a megelőző hó­napokban. Ami pedig a mi­nőséget illeti, szintén örven­detesek az eredmények. Amíg például az előző hóna­pokban legfeljebb két-három olyan javaslatot adtak le, amely a tröszt, illetve az ipar­ág éves újítási feladattervének egyes tételeivel foglalkozott, ezzel szemben az újítóhónap alatt 32 javaslat foglalkozott a feladattervekkel. S van olyan is közöttük, amelyet minden valószínűség szerint talál­mánynak minősítenek. A beérkezett újításoknak ez ideig mintegy 70 százalékát bírálták félül. A feldolgozásra került 100—110 újítási javas­latból eddig 2 került megvaló­sításra, másik kettő kísérlet alatt áll, amíg 8—10 vár meg­valósítási szerződéskötésre, ennek kétszerese pedig kísér­leti szerződésre. Az újítóhónap alatt olyan nagyjelentőségű újítás, illetve találmány szü­letett, mint például az Alb­recht Józsefé, aki a Kossuth- aknai külszin 35/6 kilowattos transzformátor államás védel­mét oldotta meg nagyszerű konstrukciójával. Figyelemre méltó az Amna- aknai technikusokból alakult csoport újítási tevékenysége is. Hazai gyártásban eddig is­meretlen ezer milliméter kö­rüli lyuk fúrására alkalmas gép szerkesztésén fáradoz­nak. Ha elképzelésük megvalósul, akkor óvatos becslések szerint is évente több millió forint népgazdasági eredménnyel jár­hat. Hosszú lenne a sor mél­tatni mindazon újítók nevét és produktumait, akik a legjob­bak közé sorolhatók. Az újítási verseny értékelé­sére a díjak odaítélésére elő­reláthatóan július közepén ke­rül sor. Nehéz lenne tehát jós­lásokba bocsátkozni, hiszen a hátralevő egy nap alatt is so­kat változhat még a jelenlegi sorrend. i — i —— Baranya megye állami és földművesszövetkezeti keres­kedelmében 1959. második fe­lében indult meg a szocialista brigádmozgalom. 1961-ben már 88 kereskedelmi egység küz­dött a kitüntető cím elnyeré­séért. Ezzel 515 kereskedelmi dolgozó nevezett be a brigád- mozgalomba. 1962-ben 133 boltegység akar szocialista bri­gád lenni, magába foglalva 820 dolgozót, Pécs város és Baranya megye KPVDSZ-hez tartozó dolgozóinak 10 száza­lékát. Baranyában a legna­gyobb szervezeti fejlődés a földművesszövetkezeti keres­kedelem területén van, 28-ról 59-re emelkedett a versenyző egységek száma. Ezért vált szükségessé, hogy tegnap egy megbeszélés keretében isarner­Kétmillió forintot fordítottak a Baranya megyei Könyvtár bővítésére, felújítására A Baranya megyei Könyv­tár épületét bővítették, felújí­tották. A copf-típusú ház ud­vari részén 40 000 kötetes, kor­A legfontosabb tényező — az ember Aratás előtti problémák Gerdén A gerded termelőszövetkezet agronómusa, Bányai József csütörtökön is, rendes szoká­sa szerint kora hajnalban kelt. Azt mondják róla, hogy ilyen­kor, nyári dologidőben szinte sohasem alszik. A könnyű ho­mokfutón végigkocogott a ga­bonatáblák között, tenyerébe vette a kalászokat, morzsol- gatta, figyelte hogyan szik­kad az éjjel megázott föld. — Négy napunk van még az aratás megkezdéséig — mondja — ennyi idő kell, hogy aratásra éppen megfelelő le­gyen a gabona. Addig is van azonban százféle tennivaló. A munkajégyéken ilyen fel­adatok sorakoznak: szónahor- dás, csalamádés napraforgó vetése, bíborhere behordása, sálóbontás, répaporozás és kapálás, mdndenekfélett kapá­lás. Az aratásig, tehát négy nap alatt teljesen be akarják fe­jezni a kapások másodszori kapálását, s begyűjtik a teljes szénatermést. Már ebben az időszakban tudja azonban mindenki, hogy mi lesz a feladata az aratás­ban. A négy brigád. Szekeres József. Szlankai József, Hor­váth József és Kasza József brigádja felkészült a nagy najunísáiggi­949 hóid gabonát kell le­aratnia a szövetkezetnek. Eb­ből háromszáz holdat Ladányi Ferenc vág le kombájnjával. Húsz napon át napi tizenöt holdat. Névszerint kiosztották a feladatokat a zsákolóknak, a rostátoknak, a szalmalehú- zóknak. Mikor arra kerül a sor, nem lesz már vita afelett, hogy ki milyen munkát vé­gezzen. 250 holdat az aratógépek „intéznek el“. Elég betekinteni a munka- tervbe, hogy láthassuk, a gépi aratásra valóban jól felkészült a gerdei termelőszövetkezet, nem lesz fennakadás. Csak­hogy még mindig marad 399 hold a kaszásaknak is. A kézi­aratásnak is megvan a megfe­lelő ütemterve, névszerint be­osztották a kapásokat, marok- szedőket, kévekötőket, s elké­szítették a beérés várható üte­me szerint az aratásra kerülő táblák sorrendjének a tervét is. Látszatra tehát rendben van minden. De meggondolandó, hogy feltétlenül szükséges-e a gabonaterületnek majdnem felét kézzel aratni. Az az egy híján négyszáz hold — sok. A vezetőségnek arra kellett volna törekednie, hogy ezt a számot is a lehetőség szerint csökkentse, gépállomási arató- gép vagy kombájn igénybevé­telével. A kézi aratás ugyanis nemcsak fáradságos munka, hanem drága is. Nem javítja, hanem rontja a Gerdén úgyis meglehetősen alacsony munka­egység-értéket. Igaz, hogy most már való­ban szinte csak órák vannak hátra Gerdén az aratásig, mégis a hátralevő időben he­lyes lenne utánanézni, hogyan lehetne megnövelni a géppel aratott területet és csökkente­ni a kézi aratását, hiszen az egyidejűleg végzett növónyápo- lásd munkák, majd a másod­vetés úgyis sok munkáskezet igényel. Van azonban még más prob­léma is, amelyet most, a nyá­ri dologidőben különös gond­dal kell vizsgálni. Akadnak kevésbé fegyelme­zett tagok, akik a rájuk bízott munkát nem végzik szívvél- lélekkeL Néhány nappal az aratás megkezdése előtt, ami­kor az aratásig sürgősen be kell fejezni a másodszori ka­pálást, nem valami szívderí­tő az a névsor, amely szerint többek között Kovács Géza, Varga Gyula, Glück Mátyás- né, Dursi József, Fazekas Má­ria elmaradt a növényápolás­sal. Bak Józseffel pedig már a vezetőségnek kellett foglalkoz­nia, mert ahelyett, hogy a töb­biekkel együtt dolgozna, s a neki kimért kukoricát megka­pálná, borért vállal inkább permetezést mások szőlőjében. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a termelőszövetkezet szorgalmasan dolgozó tagsága sem nézi jó szemmel az ilyes­fajta fegyelmezetlenséget és hamarosan eljön az ideje, ami­kor megrendszabályozza a kö­zösség érdekei ellao vétókéit. A szépein elkészített aratási tervekbe ezeket a tényezőket is „bele kell kalkulálni”. Nem szabad kifelejteni a legfontosabb tényezőt: az embert, aki szorgalmas munkájával hasznot, fegyelmezetlenségével kárt okozhat a termelőszövet­kezet közösségének. A hajnali szemléken napon­ta mind több érett gabonasze­met talál az agronómus. De nemcsak a gabonaszemek ér­nek — az emberek is. Az idei aratáshoz már a ‘ tavalyinál nagyobb akarással fognak hozzá, s jövőre reméljük még kevesebb lesi 3 hedí szerű raktárát, vele szemben — emeleti toldalékszárnyként — olvasótermet emeltek és ren deztek be. Ezenkívül új ga­rázst, könyvkötőműhelyt, gond noki lakást és központi fűtő- berendezést is kapott a két­százéves műemlék-épület. Ezek kel a munkákkal egyidőben védőépületet emeltek a könyv­tár udvarán feltárt rómaikori festett sírkamra fölé, amely tizenhat szarkofágat magába- foglaló nagyságával európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A könyvtár bővítésére« felújítására és korszerűsítésére a munkák 1958. évi megkezdé­sétől ez év júniusáig mintegy kétmillió forintot fordítottak a könyvtári teendőket — bele­értve a pécsi városi kölcsön­zést is — a rekonstrukció idő­szakában változatlanul folytat­ták.­A későbbiekben olvasópar­kot is létesítenek a könyvtár- épület kertjében, ahol az eső és az erős nap ellen védő fila- góriákat állítanak fel. Egyben elkészült a könyvtár tovább- bővítésének a tervdokumentá­ciója: ehhez a szomszédos, ha­sonló stílusban készült mű­emlék-épületet kapják meg. Itt az idegen nyelvű könyvi i- rat, valamint a műszaki könyv tárat helyezik el. illetve újabb raktár- és irodahelyiségeket alakítanak ki. A megyei könyvtár jobb munkafeltételeit biztosítja az új mikrobusz is, amelyet a már korábban meglévő műve­lődési autóhoz — ezen a héten kapott meg a könyvtár. — NAGYBUDMÉRON és Pócsán megalakult a terme­lőszövetkezeti nőbizottság. Vasárnap Borjádon létrehoz­zák az egyesült termelőszö­vetkezetek nőbizottságait fcr. A komlói újító hónap eseményeiből ■ " '• an na mm ■ 133 boltegység versenye a „Szocialista brigád“ címért [ tessék a brigádmozgalommal kapcsolatos tapasztalatokat és azokat a nehézségeket, melyek befolyásolják sikeres munká­jukat. A beszámolót Bíró Sándor elvtárs, a KPVDSZ Baranya megyei Bizottságának elnöke tartotta. Elmondotta, hogy a brigádmozgalom nemcsak a résztvevőkre gyakorolt hatást, hanem a vállalatok és szövet­kezetek valamennyi dolgozó­jára. Az elkövetkező időkben azt kell szem előtt tartani, hogy a szocialista brigádmozgalomban az önálló kezdeményezés, — a leglényegesebb dolog, — erő­södjék. A brigádok tevékeny­ségének még a vállalaton be­lül sem szabad sablonosnak lenni. ............

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom