Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-20 / 142. szám

JÜNItTS 8# W Értékes tanulmány a pécsújhegyi salakhegy portalanításáról Néhány héttel ezelőtt dKket írtunk Pécs város és környé­kének tevegőszennyeződésé- rSL Orvosok, műszakiak vé­leményét, szakbizottságok vizs­gálati eredményét rögzítettük, melyeik kivétel nélkül e leg- közérdekűbb problémával fog­lalkoztak. A szennyeződés gó­cainak felderítése úgyszólván teljes egészében megtörtént, amelyhez a legkülönbözőbb földi mérőállomások, repülő­gépes mérések szolgáltatták a analízist. Ezek szerint a főbb szenmyezőfomások az erőmű, a szénosztályozó, az újhegyi palahányó, illetve a salak- domb, valamint a porcelán- gyár kéményeinek füstje, per­nyéje A felsoroít gócok köz® is a salakhegy a legveszélyesebb, miután a négy égtáj irányá­ban szállongó pernyéjén túl­menően aggasztó mennyiségű egészségre ártalmas gázokat szór szét a könnyező lakóterü­leteken. A satakhányó porai­nak lekötésére' már eddig is több eljárást (vegyi úton tör­ténő lekötést, vízágyúval kí­sérelt jöveszrtégí; szállítást) al­kalmaztak, azonban egyik eljá­rás sem vezetett eredményre. Legújabban a Pécsi -Szénbá­nyászati Tröszt igazgatójának megbízása alapján a tröszt ku­tató osztályának munkatársai­ból brigád alakult, amely hoz­záfogott az újhegyi salakhányó portalanításának tanulmányo­zásához. Ez a tanulmány azóta elkészült s rendkívül hasznos megállapításokat, illetve ja­vaslatokat tartalmaz. Többek között megállapítást nyert, hogy a salakdomb amúgy is szeszélyes felületét a tégla és a panelgyár jelenlegi terme­lési módszere még tovább rontja, illetve egyre inkább ne­hezíti az óvintézkedések beve­zetését. A két vállalat terme­lőhelyén már most 10—15 fok­kal emelkedett a hányó rézsű­szöge, amely várhatóan a füg­gőleges síkot is el fogja érni. Vagyis a helyszíni szemlén be­bizonyosodott, hogy a kitermelés rendszertelenöl folyik. A két váffiafest független helyen termei s fo­náksága e termelési módnak, hogy a téglagyár a kiégetten aprószemű anyagot, amíg a panelgyár a durvaszemű anya­got szállítja, illetve használja fel. Ez a tény is igazolja, hogy a termelést sokkal cél­szerűbb lenne egy helyen foly­tatni, miután mindkét vállalat­nak pontosan a másik által mellőzött anyagra van szük­sége. A vizsgálatokat folytató bri­gádnak az a véleménye, hogy a művelést 15—20 méter ma­gasságra osztva több szeletben kellene folytatni és a terme­lés keletről nyugati irányban történő beosztása lenne a leg­célszerűbb. A tömegtermelés biztosítására minden lehetőség adva van, hogy a fentebb emlí­tett szeletek egymástól eltolva kerüljenek kitermelésre. Csakis ezzel a módszerrel lenne biz­tosítható a salakhányó por­mentes kiaknázása. Ami pedig az általános por­talanítást illeti, erre is <9et- revaló eljárást dolgozott M a vizsgálatot folytató brigád. Ar­ra a megállapításra jutottak, hogy a salakhegy porának le­kötése csakis az időjárás vi­szontagságainak ellenálló anyaggal oldható meg- Tehát olyan anyagot keltett talál­niuk, amellyel köpenyszerűen bevonhatják a salakhegy felü­letét. Erre a célra a szilárd­sági viszonyok, a ráfordított költségek alakulása és a mun­ka kivitele szempontjából a gipsz alkalmazását találták a legmegfele­lőbbnek. A gipsz árát figyelembe véve tovább kellett keresniük azt az anyagot, amelyet a gipsszel vegyítve a célnak megfelelően és amellett gazdaságosan al- 1st a&akoűt ki a gipsz és az új erőmű per­nyéjének keveréke, amely a több esetben végzett laborató­riumi kísérletek alapján meg­felelő nyomósizilárdságot pro­dukált. A 60 százalék gipsz és 40 százalék pernye keverési aránya felelt meg a legjobban az eddigi kísérletek folyamán. E szilárdsági érték meUiett semminemű kopás nem észlel­hető és figydembevéve a sa- lakhámyó üzamenkívüü helye­zését, továbbá a panel és a tégüagyíitrra kötelezően előírt művelés s módszer betartását, ez az anyag a legalkalmasabb a salak! légy burkolására, illet­ve a portalanításra. A brigád tervei szériát ebből a masszá­ból 10 cm vastag burokkal kívánják bevenni a hányó fe­lületét, tanai annyit jelenít, hogy 6200 kölxméter anyagot keäü a hányó felületén éöieüyezni. Az anyag feladására, szétte­rítésére egyébként a bányák­ban alkalmazott szórőberendie- aés nagyított példánya lenne a legmegfelelőbb. Mire lenne tehát szükség, hogy a nagy­szerűnek mutatkozó kísérlet meg is valósuljon. Ha meg- fontoEjrtk, hogy végtére is mi­lyen problémák megoldásához vezet, azt kell mondani, hogy igen szerények a kívánalmak. Annál is inkább, mivel az anyag kiszórásához, elterítésé­hez az egyik legfontosabb elő­feltétel a szükséges vízmenv- nyiség a kapott vélemények alapján rendelkezésre álL A massza feladásához egy darab öt, Sietve tíz kőbméter/perc teljesítményű kompresszor szükséges, amihez a tröszt gé­pésze« osztálya két héten be­lül rendelkezésükre bocsát egy öt köbméter/pene teljesítmé­nyű kompresszort, améCIyel az említett kísérletet végre lehet hajtani. A helyszín! vizsgálatok felderítették, hogy a sa&khegy egyes ré­szein, de különösen a nyugati oldalán a rézsű összefüggéste­len és sok esetiben közel 90 fokos dőlést mutat Ezeken a helyeken a megfelelő rézsű- szög kialakítására robbantáso­kat kell végezni, hogy a bur­kolást végre tudják hajtani. Az anyag továbítását két darab, egyenként öt köbméteres tar­tályokból tervezik, olyan for­mában, hogy egy ötköbméteres egyszerű favázas bunker léte­sítésével biztosítanák az anyag keverését s egyben a tartá­lyok töltését is. A fentebb elmondott szem­pontokat figyelemibe véve a költségekre vonatkozóan há­rom alternatívát dolgoztak ki, amelyekből az első a kiterme­lés időfüggvényét veszi fi­gyelemibe, s ennek megfelelően területemként különböző ke­verési arány alkalmazására lenne szükség. Ebben az eset­ben 50 százalék gipsz és 50 százalék permyearányt kell fi­gyelembe venni. A második alternatívában a 60 százaiéi gipsz és a 40 százalék pernye arány donnánál, amíg a har­madikban a tiszta gipsz alkal­mazása esetén felmerülő költ­ségek szerepelnek. Az eddig elgondolások szerint a máso­dik alternatíva az, amely a költségekben is a legjobbar megfelelne. A gipsz, a pernye a bunkerépítés, a drótháló és tartozékai, az áramdíj, a mun­kabér, illetve annak járuléké summázva, kétmillió-kettő- százötvenezer forint költséget jelentene. A kísértet végrehajtására is részletes javaslat született, amelyet a Baranya megyei párt- bizottság ipart osztálya is el­fogadott és teljes mértékben támogatja. Ahhoz azonban, hogy e minden tekintetben hasznos és elengedhetetlenül szükséges javaslatok érvényt szerezzenek, az illetékes má- mfcsBtériumnak is segítő kezet kell nyújtania. Annál inkább te, mert s probléma megoldá­sa hatatmas lépést jelentene Bécs város köztudomásúan veszélyes levegőszennyeződé­sének leküzdésére. — « — *y — Budapest, Szeged feliratú bu szók robognak. Siklóson vol­tak. A várat nézték, gyönyör­ködtek a várdombról a tájban. Szép élménnyel térnek haza. Aki sokat járt már Siklóson és főleg ha újságíró, az elsősor ban nem a tájat nézi, nem a múltat, hanem a jelent A posta mögött keskeny, mély árok feketellik. Körülbe­lül egy kilométer hosszan kí­gyózik előre. Siklós egy részét már közművesítették, bekötöt­ték a házakba a vizet de egy nagyobb rész még víz nélkül Az újítási hónap hírei: Meggyorsult az újítások kivitelezése a Pécsi Szénbányászati Trösztnél A Pécsi Szénbányászati Tröszt célul tűzte ki, hogy az újítási hónapban a kísérletre elfogadott újításokat gyorsított ütemben elkészítik. A tröszt üzemeiben felülvizsgálta a kí­sérletre elfogadott újításokat és soronkívül megkezdték azok elkészítését. Elsősorban azokat az újításoikiat valósítják meg, amelyeknek a kísérleti határ­ideje lejárt. Ilyen többek kö­zött Miseta Lajos „átemelőszi­vattyú” újítása, amelynek a mintapéldánya jól működik. Az újítóműhely most készíti a gyártáshoz szükséges mintada­rabokat, amelyeknek alapján a gyártás megindulhat. Ugyan- i csak most kerül megvalósítás­ra Mányó Mihály és Péter Iván légcsatorna ki- és beépítő, vala mint a fejtőkalapács-vizsgáló készüléke. A tröszt célul tűzte M, hogy az újítási hónap alkalmával a fizikai dolgozókat is mind na­gyobb számban bekapcsolja az újítási mozgalomba; Tizenöt nap alatt ötvenegy újítás Komlón A Komlói Szénbányászati Tröszt az újítási hónap kereté­ben az MSZMP VIII. kongresz- szusának tiszteletére újítási versenyt hirdetett. Június első felében 51 újítási javaslat ér­kezett az üzemektől a tröszt újítási csoportjához. Az üze­mek közötti újítási verseny­ben a Kossuth-bánya vezet 15 benyújtott újítási javaslattal, a illl-as akna 12 javaslatot, a Kossuth Gépüzem 9, Béta-akna 4, Anna-akma 4, Északi Üzemek 3, a Szénelőkészítő Üzem 2 és az Anyagellátó Üzem ugyan­csak 2 újítási javaslatot adott be. Az egyéni versenyben Neme­si Árpád és társai 7 újítással vezetnek, második Rich Gyula és társai, akik 5 újítási javas­latot dolgoztak ki; rosan megkezdik a csövek le- nap múlva már a csupasz tar­fektetését. A társadalmi mun- ló, és az ismét zöidellni kezdő kások persze nem szakembe- lucerna hirdeti: itt nemrég rek, ezért van most szükség még gépek kaszáltak. arra, hogy néhány szakember________________ utánuk igazítsa az árkot A siklósi 1. számú téglagyár az elmúlt években nagyot fej­lődött. Szinte teljesen automa­tizálták ezt a téglagyárat. Az itt kitermelt és feldolgozásra kerülő anyag kitűnő. Kísérletez tek itt már cserépgyártással, legutóbb azonban az ürestégla- gyártásra fordítottak nagyobb gondot. Az elmúlt évi kísérle­tek azt mutatták: lyukas áru gyártására is alkalmas a kibá­nyászott agyag. Tavaly még csak kísérleteztek, idén vi­szont átálltak a lyukas áru gyártására. Eddig magasított Aki megálmodja a színeket A VÁSZON MUNKARUHA minden színből tart magán egy kicsit emlékez­tetőül. Sárga festékcsepp fénylik a hal­ványkék mellett, zöld folt simul a sár­gához, csontszínhez. Színek, színek mindenütt tt ruhán, • vödörben, az ecseten, a házfalakon. Kollár József a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat egyik legidősebb festő és mázolómestete büszkén nézi a szí­nek kavalkádját, az új-mecsekaljai hétemeletes házak egyikéből. Hatodik éve dolgozik az új városrészben, t bi­zony alig akad olyan lakás, amelyben nem őrzi keze munkáját a festék. Szenvedélye a szakma, művésze a mesterségének. — Harminc évvel ezelőtt, ugyancsak úr volt a polgármester, mégse cserél­tem volna vele — mondja tréfás büsz­keséggel. — Akkor még nem volt a lakásfestésben annyi „fantázia? mint most, én mégis ezt választottam, a ne­kem szánt kovács mesterség helyett. Az épületben por, festés előtt álló fa­lak, az otthoni festés, a nagytakarítás fáradalma jut az ember eszébe. — Én itt nem a rám váró munkát látom — szól halkan, szinte kitalálva gondolataimat. — Csak behúnyom a szemem, és már Vetőm is tisztán^ színe­sen, barátságosan valamennyi lakást. Szinte megálmodom, hova milyen szín kéne, hogy megfelelő rangot kapjon a helyiség, vagy az épület a többi között. VALÓSÁGOS FORRADALOM roß a lakásfestészetben. A sablonok után di­vatba jött hengevezéssel, olcsóbb lett, meggyorsult a lakásfestés. Nem is ta­lálni sehol 10—15 éves festéseket, mint azelőtt. Ma már nem kell valakinek egy fél életen keresztül bámulni ugyanazt a lila papagájt, vagy haragoszöld pál­malevelet. Mi a divat? — tárja szét a kezét. — Világos, derűs színek, sima falak, a hi­giénia a divat. A világos szín ugyanis követeli, hogy cseréljék, ha elpiszko­lódott. Az ajtó és ablakkereteket is fehérre festjük minden lakásban, úgy mint azelőtt az oroosi rendelőket. Egy­re több helyen használják a lemosható műamyagfestéket, amely tiszta te, szép is, tartós. A régi komor szürke épületek he­lyett, ma világoskék, terrakotta, sárga, piros színekkel variálnak az épülete­ken. Csíkos és kockás falak is előfor­dulnak, s az újrafestésnél sokan kérik négy színűre a szobafalakat, | Színek, színek, mindenütt. A szokvá­nyos piros, sárga, kék, több száz finom és érdekes árnyalata. Kollár József sze­rint a színkeverés művészetét nem is lehet csak úgy megtanulni, nagy gya­korlat „érzés? kell hozzá, hogy éljen a szín, túl rikító, meg bágyadt se legyen. az Állandó fejlődés, változás nem engedi „megöregedni” a festőket. Állandóan tanulni kell, megismerni az új festékeket, készítményeket, vegyi­anyagokat, új eljárásokat, formákat. Józsi bácsi szerint régen könnyű volt festeni, mert nem értettek úgy hozzá a lakók Most azonban több százezer ember nézi meg az ipari kiállítást, ál­landóan zsúfoltak a vonatok, világot látnak az emberek, igényesek. S a fes­tőnek jól eső érzés, hogy akinek készíti, az is örömét leli benne. Azt mondják, a színeknek nagy sze­repük van az ember életében. Lehan­golnak, vagy jó kedvre derítenek, pi­hentetnek, vagy serkentenek, ha kell. KoUár Józsefnek sok-sok örömet ad a munka, és azt mondja: úgy szeretne dolgozni, olyan városrészeket, házakat és szobákat festeni, hogy nagyon jól érezzék magukat benne az emberek, w. m. Az agráregyesület és a TIT nyári tervéül Az Agrártudományi Egyesü­let pécsi csoportja és a TIT agrárosztálya tagjaiból munka- bizottságokat hoznak létre a közeljövőben. A szakemberek­ből álló munkabizottságok egy- egy égető, mezőgazdasággal kapcsolatos problémát ragad­nak ki és vesznek vizsgálat alá, hogy a tapasztalatok leszűrése után végül is segítséget, szak­tanácsot adhassanak a nagy­üzemeknek. Egy munkabizottság a mező­gazdasági üzemek telepítési problémáinak vizsgálatát kez­di meg rövidesen. A vizsgálat célja a mezőgazdasági üzemek optimális területi nagyságáitok kialakítása, a Baranya megyei speciális adottságok figyelembe vételéveL Évente 80 millió fo­rintot fordítunk tsz-épületek beruházására, ami igen tekin­télyes összeg, és egyáltalán nem mindegy, hogy abból mit és hogyan építünk. Az üzem- telepítésekre jelenleg még nincs elfogadott irányelv. Ezért csak helyeselhető a megye ve­zető szakembereinek az a tö­rekvése, hogy a vizsgálatok lezajlása után elvi síkon tisz­tázzák az optimális üzem nagy ságát, a fő- és mellékmajorok elhelyezésének üzemi problé­máit, a szakosítás problémáit A másik munkabizottság a mezőgazdasági épületek típus­terveinek társadalmi felülvizs­gálatát végzi el ez idő alatt. A termelőszövetkezeti tehén- istállók felülvizsgálatára a vé- méndi, baranyahidvégi és sik- lósnagyfalui, a sertéstelepek felülvizsgálatára a véméiídi, ba ranyahidvégi, siklósnagyfalui tsz-ben és a Zengőaljai Állami Gazdaságban kerül sor. maradt. Hamarosan ide is el­jut a víz. Nagyobbrészt társa­dalmi munkában a lakók ki­ásták a vízvezeték lefektetésé­hez szükséges árkot és hama­eglát égettek, de a szárítók­an már ott sorakoznak a P 3-as blokkok is. Ennek a /ártását is megkezdték, sőt unarosan kemencékbe is ke- ilnek a nyers téglák. A mun- ísok belejöttek már az új ,u gyártásába, jól keresnek, ’égedettek. De nem csak a munkások, az építők is elége- ' ettek. Ezekkel a téglákkal yorsabban megy a falazás, yorsabb az építkezés. A maga ított tégla például 6 tizeddel agyobb a hagyományosnál, a ? 30-as blokk pedig kerek 3,1- el. Eddig mintegy négymillió églát gyártottak le, mégis el­maradtak a tervtől. A félévi érvét a késői kezdés, az újra aló átállás miatt nem teljesí­tik ugyan, de év végére behoz­zák a lemaradást. A Villány-Siklósi Állami Gazdaságban sem tétlenked­jek. Dolgoznak az emberek és lolgoznak a gépek. A / siklósi üzemegységben négy Zetorra szerelt fűkasza vágja a 113 holdas táblán a lucernát. Tegnap kezdték a munkát, de ma már végeznek is. Aztán továbbállnak. Újabb területeket kaszálnak. Utánuk pedig megjelennek a rendsod­rók, a rendfelszedők és két Képeslap Siklósról Új vízvezetéket építenek — Másodszor kaszálják a lucernát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom