Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-17 / 113. szám
\ 1962. MÁJUS 17. NAPLÓ a műsor címe: „Mindenki nyer”. És a tisztelt publikum? A pécsi közönség szereti elhitetni önmagával, hogy nem hiába dobta ki a pénzét és legalább jól szórakozott. Ennek az illúziónak a megteremtése érdekében mindenre képes: még tapsolni is. Hadd higy- gye mindenki, valóban nyert valamit. Ha mást nem is, tapasztalatot a jövőre nézve! — nt — Könyv a modern idegélet tanról A TIT Baranya megyed Szervezetének kiadásában megjelent dr. Grastyán Endrének, az Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete adjunktusának „A modern idegélettan problémái” című tanulmánya, amely vázlatként is szolgál biológiai előadásokhoz, de alkalmas arra is, hogy a biológia iránt érdeklődő olvasónak ismereteket nyújtson az idegélettani kutatások legújabb eredményeiről. *•» ^ • Mai történetek ,,Maszek“ autós tsz~tagok Belvárdgyulán Az első hír úgy szól, hogy két újabb személygépkocsi kiutalás érkezettt Belvárdgyu- lára: Linzer Mária állattenyésztési brigádvezető Skoda Octáviá- ja és Földvári György műhelyvezető Moszkvicsa lesz az ötödik, illetve a hatodik magánautó a Közös Ut Termelőszövetkezetben Rajtuk kívül Palotai Ottó traktoros és Bos- nyák Mátyás növény- termesztő is saját kocsiján menne nyaranta balatoni vikendre, de hiába áll együtt a pénzük, igényléseiket csak a jövő évi szállításra fogadta ej az Autókereskedelmi Vál lalat. Álljon itt mindenféle mérlegbeszámolónál ékesebben, hogyan „tollasodhat” meg a közösben a tagság, ha nekilát dolgozni. 1559: Harmincöt forintot ér a munkaegység és Fischer Ferenc Moszkvicsot vesz. I960: Most már harmincnyolc forintot ősz tanak és Pelcz Fülöp esztergályos Keresztes Lajos mezei munkással együtt autótulajdonossá válik. 1961: A munkaegység értéke 39 forint. Trabantban ül a fő- agronómus és a Palotai család 1700, Bos- nyákék pedig 1000 munkaegységet «dobnak össze”. Jövőre már nyolc maszek-autós szövetkezeti fjnzda ül a volán mellé Belvárdgyulán, s az ember ön kéntelenül elgondolko dik — igazán csak Amerika a „korlátlan lehetőségek” országa?! Cs a második hír: kedden 27 tenyész- üszőt adott el a termelőszövetkezet a szomszédos állami gaz tiaságnak százhúszezer forintért. Nem, nem sajtóhiba, nem az állami gazdaság adott tenyészállatokat a fiatal Közös Útnak, hanem fordítva. Ennyi a második híradás, de bármilyen vövid is, megmagyarázza az elsőt ... 99 Cs 165“ Az évad végefelé járunk és szinte egymásra torlódnak a hangversenyek, kórusestek, könnyű műsorok. Komlón május 8-án rendezték meg a Budapesti MÁV Szimfonikusok nagysikerű zenekari estjét, melyet délután az ifjúság is végighallgathatott. A komlói zeneiskola igazgatója, Horváth Gyula vezényelt és Almássy László zongoraművész műkö- ködőtt közre. Másnap este a pécsi Liszt-teremben zajlott le a Zeneművészeti Szakiskola zongoraszakos tanárainak koncert-sorozatában Polgár Marianne és Borsay Pál szólóestje. Nagy érdeklődés és a zongorázni tanuló fiatalság számára hasznos művészi előadás jellemezte ezt a műsort is. Szombaton este „Igazi tavasz” címmel a pécsi MÁV Vegyeskor és a Pécsi Közlekedési Vállalat „Bartók Béla” Férfikórusa lépett a pódiumra Li- geti Andor vezénylésével. Műsoruk értékelésére a 100 éves pécsi dalosmozgalom sorozatának befejezése után visszatérünk. Viszont részletesebben kell foglalkoznunk a középiskolák hétfőn délután a Liszt-teremben megrendezett Vili. bérleti hangversenyével. Általában kevés szó esik az ifjúsági hangversenyekről, pedig országos viszonylatban is városunkban a legszívomala- sabbak, legrendszeresebbek. Az új koncertlátogató közönség nevelése, a komoly muzsika őszinte megszerettetése nem könnyű feladat. Hogy e téren mégis jelentős, felmérhető eredmények születtek az elmúlt évek során, az egyrészt az ismertető magyarázatokat alapos felkészültséggel, élvezetes formában elmondó Agó- esy L&bzlónak köszönhető. Másrészt a nagy gonddal, gazdag és vonzó tematikával ösz- szeállított műsorok általában színvonalas tolmácsolása a siker okozója. A hétfői koncerten a Filharmónia „nagy, hét- fői-esti” műsoraival azonos színvonalú zenekari hangversenynek lehettünk élvezői. A Pécsi Szimfonikus Zenekar ezúttal is teljes művészi erőbevetéssel játszotta végig az igényes műsort, melyen Liszt Tasso című szimfonikus költeménye, Mozart A-dur zongoraversenye és Kodály: Háry-szvitje szerepelt. Különösen elismerés illeti a zongoraversenyt nagy sikerrel játszó Borsay Pált. Sándor János lendületesen és pontos értelmezéssel vezényelte a zenekart. Művészi képességeiről legutóbbi budapesti koncertje alapján nemrég számoltak be nagy elismeréssel a fővárosi zenekritikák. Ideje volna, hogy fokozottabb mértékben kapcsolódjék be városunk hangversenyéletébe, ne csak olyan délutáni hangversenyen, amelyen a rossz szervezés következtében alig volt több hallgató a nézőtéren, mint zenekari tag a pódiumon. Mert ennek a nagyon szép hangversenynek volit egy súlyos szépséghibája: azok, akiknek elsősorban szólt, a középiskolások hiányoztak a nézőtérről. Mivel megkezdődtek az érettségi vizsgák, az országjáró osztálykirándulások, ez az idő már nem alkalmas arra. hogy hangversenyterembe gyűjtse a bérlettulajdonos fiatalokat. Erre a hangverseny időpontjának indokolatlanul későre halasztásakor illett volna gondolni! Nyilván sok diáit sajnálta őszintén, hogy nem lehetett jelen ezen az óiménytnyújtó hangversenyen. Ugyanaltkor viszont sokszáz ember azt sajnálta, hogy jelen volt a .Mindenki nyer” műsorán. Hétfőn kétszer telt meg zsúfolásig a színház nézőtere, hiszen a cím — „Mindenki nyer” — csábítóan hangzott. Valóban, sok mindenki nyert ezen a műsoron. Elsősorban az Országos Rendező Iroda és társai : a Magyar Hirdetőtől kezdje a Bécsi Vendéglátó Vállalatig. Mert voltaképp és nem is titkoltan reklámműsorról volt szó, amelyen budapesti manekenek felvonultatták a Pécsi Ruházati Boltokban olcsó áron kapható, valóban ízléses női ruhákat. Továbbá „Kérdezz — fele- lek”-játék keretében propagálták az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító különféle szolgáltatásait. A szünetben ismerősről-ismeretlen- ről levágott gombokért árusították a vetélkedő résztvevőivel az Élelmiszerkiskereske- delmi Vállalat üdítőitalait. A reklám között megpróbáltak egy kis szórakoztatást is nyújtani, ami azonban az utóbbi időben látott tarka műsorok színvonalához képest igen gyatrán sikerült. Legfeljebb Hollós Ilona hanglemezről, rádióból jól ismert, ezúttal is mértéktartó, kultúrált énekszámai érdemelték meg a tapsot. Koós János a megszokottat nyújtotta. Némileg új színfoltot jelentettek a műsorban Róbert Frigyes irodalmi sanzonjai. Nem sok jót írhatunk Balassa Tamás tánczenekarának szerepléséről. Viszont, amit Csonka Endre művelt a közönség „szórakoztatásának” ürügye alatt, még abban az esetben sem bocsátható meg, ha Csonka valamikor a pécsiek kedvence volt. A sztár- allűröket hamar megtanuló Szuhai Balázsnak is tudomásul kellene vennie, hogy a vidéken élők is hallgatnak rádiót és néznek televíziót. Nem lehet tehát' a „bálnából”, a „Fehér ökör balladájából”, Psota utánzásából időtlen-időkig még vidéken sem megélni. És főleg nem úgy, hogy a televízió kamerái előtt még elfogadható alakítás vidéken már mértéktelen ripacskodássá fajul. Hasonlót írhatunk a játékmester szerepében Pálos Miklósról is. Szerencsétlenségére ugyanis a rádióban és televízióban igen gyakoriak a vetélkedők és szerencsétlenségére azok többsége érdekes, izgalmas, tanulságos. Mindez az általa irányított „Kérdezz — fe- lelek”-játékról még a legnagyobb jóindulattal sem mondható el. A két előadáson összesen hatan nyertek különböző ösz- szegű vásárlási utalványt. Rájuk tehát valóban vonatkozott NEM NAGY TERMELŐSZÖVETKEZET A ZSIBÓTI. Mindössze 672 hold szántón gazdálkodnak. Van egy kör- mösük, de egy univerzális gép után áhítoznak. Együtt volt már a pénzük tavaly is, most is együtt van, csak a gép nem akar megérkezni. — Pedig az az egy traktor nekünk a körmössel együtt, ha munkagépet is kapnánk, természetesen, majdnem teljes gépesítést jelentene — mondja az elnök, aki Szigetvárra készül, technikumba. Második osztályba jár és bizony sok estéjét emésztette fel már a könyv. De kitartóan tanul. Szükség is van a tanulásra, mert hamarosan átformálják itt az egész gazdaságot. Az erdőkből ki-kirándulmak a vadak és nagy károkat okoznak néha. Az elnök meséli: egyszer az erdészet vezetőjével is összekoccant. Valami legelőt kért. Az erdészet vezetője meg azt mondta: most melyik a fontosabb: a maguk 12 ezer forintos bikája, vagy a mi százhúszezer forintot érő bikánk? Mit lehet erre válaszolni? Mind a kettő. Szíve szerint neki az előbbi, de esze szerint az utóbbi, mert az mégiscsak több pénz. Hát ez a sok vadkár is arra kényszerítette őket, hogy megváltoztassák az eddigi gazdálkodási módot. Két üzemágat fejlesztenek erőteljesen: az állattenyésztés és a szőlőművelést. A te>" kezet irodájának h i sertéseket járatnak. Ha csak ezeket a sertéseket látja az ember, akkor Nem képlet. Hanem annak a doboz Terv cl- garettának a borító papírjáról olvastam, amely Pécstől—Pestig ott feküdt előttem a vonatfülke kis asztalán. Úgy történt, amikor az első cigarettára gyújtottam, csak egyszer mondtam — c ... na ez nem égett végig. Aztán a másodikra került sor. Az is elüszkösödött a felénél. — C ___üsse meg a guta, hát mi v an ezzel? Vagy az én szívóberendezésem romlott el? Mit lehet tudni. Akkor megláttam a papíron a nagy C-t, alatta a kettest. Itt a használati utasítás! C... C... kétszer egymásután, aztán megy. % Tévedtem. A harmadikkal sem boldogultam. A negyedik már úgy nyílt szét. mint a tubarózsa, csak éppen fekete volt, kormos és büdös, meg is megállapíthatja: itt jó a sertéstenyésztés. Hát még ha meghallja: 100 hízott sertést kért a járás a termelőszövetkezettől és ők már az első félévben száztizet adnak. Aztán, ha bevág a termés, akkor újabb ötvenet. Százötven malacuk lett a tavaszon és mindössze hét hullott el belőlük. Nyolc malacot választottak le egy-egy kocától. Lelkiismeretesek, jók a sertésgondozóik. Az egyik küzülük kéthetes tanfolyamon is volt a télen. ÖSSZEVISSZA A SZARVAS- MARHAALLOMANYUK. A behozott is gyenge volt, a vásárolt is. Tavaly még 2,5—3 liter körül volt az isitálióátla- guk, most nieg büszkén mondják: az első negyedévben 5,5— 6 liter között mozgott. Volt takarmányuk, főleg silójuk, bőven. Még most is silót etetnek. Most vásárolnak majd húsz vemhes üszőt és akkor kilencvenkét szarvasjószáguk lesz. A több állat, több takarmányt fogyaszt. Ezért van az, hogy az idén 125 holdon végeztek felül vetést és a napokban megint kaptak aprómagot, össze is hívták gyorsan a közgyűlést: döntsenek, megveszik-e, mert így még újabb húsz holdat vethetnek felül. Döntöttek. Megvészik. Szükség van a takarmányra. Ebből, ha esznek is a vadak, nem nagy kárt tesznek benne. Büszkék az eredményeikre, de leginkább arra büszkék, hogy három év után végre elérték: nincs sorbanállásuk a banknál Ez pedig nagy sző. a finánclábak szurkának sercegve. A tizediknél újból megnéztem a csomagolópapírt. ühm!... ott a 165. Ezt biztos a C-hez kell kombinálni, kb. így: (1) egy cigarettát, (6) hatszor kell meggyújtani és (5) ötször mélyen térdet hajtva, kelet felé fordulva mormolni: — pé—do—PE ... PB —no—PE .... De sajnos, hiába borultam misztikus füstfelhöbe -* nem ért az egész semmit. És akkor — fogadtam magammal! — ha a huszonöt cigarettából ... egyet is végig tudok szívni! ... lemondok a dohányzásról! VesztettemI Viszont az a reményem megmaradt, hogy a — „Pécsi Dohánygyár Pécstől" megtudhatom - mivel én Is pécsi vagyok —, mit jelent a C, 165? Bizzel is okosabb leszek. — nirt — TÍZ HOLD SZŐLŐJÜK van jelenleg, de az elkövetkezendő öt évben összesen százötven holdat telepítenek majd itt. Húsz holddal kezdik, huszonöttel folytatják a telepítést. Lesz itt munka bőven és lesz pénz is. Ez utóbbira is nagy szükség van, mert mint az elnök mondja — jelenleg még nem bírják a versenyt a hegyen levő szőlősgazdákkal. Azok haitvan-hetven forint napszámot fizetnek, reggelre adnak egy-egy kupica pálinkát, kapálásra meg egy üveg bort is. Elmennek az emberek, főleg a nincstelenek. Oda, ahol többet fizetnek. ök 29,19 forint részesedési terveztek egy-egy munkaegységre ebben az évben. Meg is lesz. — Főleg ha a kertészet is bevág! — mondja az agronómus. — Az bevág. Az asszonyok nagyon „rámennek”. Megkapják a munkaegységet, meg minden száz forint értékű áru után kapnak tizenöt forintot is. Ott nem lesz baj. Tíz hold kertészetük vaín. Nem öntözéses, erre nekik nincs lehetőségük, de van öt hold uborkájuk és öt hold zöldbabjuk. Ha bevág: ez is sok pénzt hoz. ÖRÖMÖK ÉS GONDOK feszítik a termelőszövetkezet vezetőit, tagjait. Az örömökben is, a gondokban is testvériesen osztoznak. Ez a biztosítéka annak: hamarosan eljön az idő, amikor mindenki megtalálja a számítását a wí- bóti termelőszövetkezetben, ~ _ flzslaf Jánw Örömökön9 gondokon megosztozva a zsibőíi tsz-ben Pénteken este CIGÁNYBÁRÓ a Pécsi Nemzeti Színházban Szaffi — Barinkay és Czipra (Bárdos Anni, Wagner József * és Pécsváry Gabriella). A szerződór jpto net az J. felvonásból. Zsupán a gazdag disznókereskedő szépséges leányával (Ber- czelly Tibor és Gálosi Mária). A II. felvonás fináléja. T wiii’ii Z ENEI NAPLÓ
