Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

mAjdb t, NAPLÓ Ami a fogalom mögött van Vannak amúgy gazdag nyel­vünkben egyes fogalmak, ami­ket sűrűin használunk és aztán úgy közhellyé válnak, hogy akarattal te nehéz ráfigyeim. Azért kopnak meg, mert egy- egy ponton céljaink áitfogó ér­telmezését adják és bizony mi­ire a sok apró eredménybőd ki- kerekedme valaimá egész, addig a sok 3d esi ö6szefo@Laiaűóját sokszor kéll emlegetni. Ilyen fogalom a következő is: többet termelni! Barátságosabb és izgalma­sabb lesz ez a mondat, ha ki­bontjuk és nemcsak mázéit, de belső becsét is meglátjuk. A mezőgazdaságról van szó, ahol országosan és így Baranyában is lezárult egy történélimd sza­kasz, amit leginkább talán ah­hoz a forradalmi változásihoz lehet hasanürtami, ami a kéz­műiparról a gyáriparra való áttérést jelenítette. Most, hogy nem lett igazuk — mert nem lehetett — sem a „bal”, sem a fcjobb” irányzatnak új szakasz kezdődött a népgazdaság e na­gyon fontos fő ágában: kor­szerű, magashozaimú mezőgaz­dálkodást létrehozni. Nagyon SOKRÉTŰ TENNIVALÓ VAN «mögött. Megás, ha a legfomto- sabbról alkarunk szólni, akkor a cél elérésének legfőbb esz­közénél, a növénytermesztés hozamainak emelésénél kell kezdeni. Biztató eredmények­nek lehetünk szemtanúi, hi­szen nem vált be a „jóslat”, hogy lecsökken a termésátlag a termielőszövetkeaerti mozga­lommal Szó se róla, előfor­dult ez kisebb egységeknél, de a gazdálkodás egésze éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének befflejezéséveSi egyíde jűleg síikerűlt túlhaladni a bűvös 10 mázsás holdanként! búza termésátlagot és a kuko­rica hozama is felfelé ívelő- dést mutat. Ezen az úton kell haladnunk a továbbiakban is, mert köztudott, hogy nincs lé­nyeges mennyiségű területünk, amit szántóföldi művelésbe lőhetne fogni, ami adott eset­ben egyik útját jelentené a nö­vénytermelés növelésének. A cél eléréséhez egy lehetőség van: megfelelő talajerő foko­zással és fenntartással, a gyen­ge termőtalajok javításával a lehető legmagasabb termésát­lagokat kéül elérni. Ha közelebbről szemügyre vesszük a megye termelőszö­vetkezeteinek helyzetét a ta­valyi zárószámadások alap­ján, akkor a következő képet kapjuk. A megye tenmeiőszö- yatfcezeteinek negyedrésze a jó, fele a közepes, másik ne­gyedrésze pedig a gyengén gazdálkodók kategóriájába tartozik. Sok mindent elmond ez a kissé merev, de a való­ságot megközelítő' kategorizá­lás és elsősorban azt bizonyít­ja. hogy ma talán még hihe­tetlenül nagy tartalékok rej­lenek a mezőgazdálkodásban. Azt is elmondja, hogy bőven akad tennivaló úgy te, ha a mostani közepeseket a jók színvonalára, a gyengéket pe­dig a közepesekére akarjuk emelni. De ez az eredmény, ha majd bekövetkezik, csak rész­eredményét jelenti majd a mostani célnak. A növénytermesztés hoza­mainak fokozása sokrétű fel­adat. Éppen annyi, ahányféle növényt termelünk. Ezen belül is vannak fontosabbak, mint például a búza, amelynél a OrszBíjos hegyközségi ankét Pécsett Kétnapos ankét kezdődött ma a MÉSZÖV székházában. Az ország valamennyi megyé­jéből Pécsre jöttek a hegyköz­ségek küldöttei, hogy a bara­nyai egyszerűbb szövetkezetek munkáját tanulmányozzák. Ez alkalommal megtárgyalják a hegyközségek és a házikert- védelmi társulások szervezési feladatait is. Továbbá megte­kintik a Pécsi öszibarackter- melő Társulás területét. Ezen kívül Pécsre jönnek a bara­nyai hegyközségek elnökei is, hogy az ankéton beszámolja­nak a vendégeknek az újszerű 'kollektív munka tapasztalatai- íóL közeli években olyan helyze­tet kell teremtenünk, hogy SAJÄT termésből biztosítsuk a hazai SZÜKSÉGLETET. A másik sarkalatos pont a ta­karmány mennyiségének növe­lése. A tavalyi aszály nagy takarmány ínséget hozott és csak külföldről vásároflttal tudtuk állatállományunkat megmenteni. Szakemberek számításai azt mutatják, hogy nemcsak kedvezőtlen időjárá­sú esztendőben, hanem általá­ban nem terem meg az a szük­séges takarmány Baranyában, ami az állattenyésztés fejlesz­téséhez, minőségi javításához szükséges. Alacsony a kaszá­lók és legelők hozama, mert kezelésűik, gondozásuk bizony nagyon sók kívánni valót hagy maga után azon túl is, hogy a kezelés, ahol van régimódi, el­avult néhány kivételtől eite- kintve. A megye állatállomá­nya az elmúlt években kedve­zően fejlődött, de elmaradt mögötte a tákaixnánytenmesz- tés fejlődése, ami már most gondokat okoz. A rétek, a lege­lők gondozására lelkes ígére­teket tettek a fiatalok és he­lyes lesz ezeket miinél előbb válóra váltani, mert a körül­mények nagyon sürgetőek. Ku­koricából, ha az ötéves terv végére kitűzött célt él alkarjuk érni, akikor már idén 14.5 má­zsa májusi morzsolt kukoricát kell termeUniünk holdanként. És ez nemcsak a talajerőn, a kapáláson is múlik, almit csak részben tudunk még gépekkel elvégezni. A kukorica tőszá­mának novelese szintén a ter- mésemélkedésit segíti elő. Lám, m növénytermelésnek csak három ágát vettük ki­csit közelebbről szemű gyre és mennyi tennivaló tárul élénk. Hát még a többi! Senki nem panaszkodhat a mezőgazdaság­ban és a közvetlenül hozzá­csatlakozó szervekben, hogy nincs vagy nem lesz munkája, amit sok hittel és akarattal kéH végezni, mert a növény- termelés hozamainak emelése nélkül állattenyésztésünk nem fejlődhet tovább, húseSILátáf- sunk és általában állati ter­mék-ellátásunk; legfeljebb a jelenlegi szinten vesztegel. Ezt pedig senki nem véliálja és nem is vállalhatja. A NÖVÉNYTERMELÉS HOZAMAIT nemcsak népgazdasági érde­kék miatt feltétlenül fontos nő vélni, de a termelőszövetke­zetek tagjainak is közvetlenül érdeke. Biztatónak mondható, ahogy az utóbbi két évben gyarapodott a tsz-ek közös va­gyona. Ez helyes, de azt nem lehet helyesélni, hogy a tag­ság jövedelme nem emelkedik ennek megfelelően. A munka­egységekre a részesedés nem mutat felfelé ívelést, hanem stagnálást, csökkenésit. Nagyon is figyelemre méltó jelenséggel állunk ez esetben szemben. Ugyanis az utóbbi években igen sok erőfeszítés történt, hogy a tsz-tagoka-t anyagilag még irikáb érdekeltté tegyék a hozamok növelésében. Ki is dolgoztak különféle, általában megfelelő premizálása módo­kat, amelyek a szocialista el­osztási elveken alapszanak. Ekkora energiát viszont meg­közelítően se fordítottak arra, hogy a terméshozamok növe­kedjenek. Azaz kialakult a többé kevésbé jó premizálási módszer, de nem nőtt a ter­mények mennyisége, arait el lehet osztaná vagy amit áru­ként lehet értékesíteni. A fő kérdés, a tenmésátlagak növe­lése, hegy legyen mit osztani a munkaegységekre, hogy növe­kedjen a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, mert tudatát végleg ez változtatja meg. Az e téren elért eredmények be­folyásolják az egész mezőgaz­daság fejlődését, az élelmezés javulását, az egyes emberek anyagi helyzetének javulásét íme, nem is olyan szürke, megunt fogalom a többterme­lés, ha annak kicsit is a mé­lyére nézünk, mert meglátjuk benne ismét a nagy igazságot, hogy a munka jobb eredménye hoz szebb életet az életben mindenütt és így a mezőgaz­daságban is. — K. J. — Öntözési bemutató lesz Erdőfűn és Majláth-pusztán Az Állami Gazdaságok me­gyei Igazgatósága, június első napjaiban nagyszabású öntö­zési bemutatót rendez, a Sá­torhely—Bólyi Állami Gazda­ság erdőfűi s a bogádmindszen- tt gazdaság Majláth-pusiztaá üzemegységében. Erdőfűn 700, Majláitihpusztán 600 hóid szán­tóföldi kultúra — kukorica, lu­cerna sitb. — öntözését mutat­ják be a gazdaságok. A bemutatón a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vég­zős hallgatód is részt ívesé­nek. 1 Az épülő Ipari Vásáron állványok, ládák, festékes dobozok és gépek között több ezer ember dolgozik, hogy a megnyitásra méltó környezetet teremtsen az év ipari újdonságai- vak. — A képen: a bányászati pavilon kiállítási darabjai nagy ládákban érkeznek a helyszínre MTI Foto — Lajos György felv. Egyre látogatottabbak a társadalmi bíróságok tárgyalásai Dr. Lévai Tibor megyei főügyész nyilatkozata Dr. Lévai Tibor elvtárs, me­gyei főügyész nyilatkozott la­punk munkatársénak a társa­dalmi bíróságók munkájáról. Az igazságszolgáltatás további demokratizálásának útját jelen tette a társadalmi bíróságok létrehozása is, amelyek 1956- ban alakulták meg, a Minisz­tertanács és a SZOT határo­zatára. Hetven üzemnél A megyei főügyészség a kö­zelmúltban megvizsgálta a vá­ros és a megye területén mű­ködő társadalmi bíróságok munkáját. Amint a vizsgálat során kitűnt, mintegy 70 üzem néü alakultak meg a társadal­mi bíróságok, többségében a szénbányák és az építőipar te­Bár és Sátorhely közöli épül fel í Keleli főcsalorna mása 35 kilométer hosszú csatorna — 10 0Ó0 hold szántóföldet öntöznek a Duna vizével Az ország Legjobb Állami Gazdasága címet elnyert Sá- tórhely-bólyi gazdaság jó ered ményeit főleg annak köszön­heti, hogy lépést tud tartani a rohanó idővel. Megyei és orszá gos szinten is egyik élharcosa a korszerű mezőgazdasági ter­melésnek. Az intenzív állattenyésztés­sel, több ezres sertés- és szarvasmarha-állománnyal ren delkező gazdaságban, a kiemel kedő termésátlagok ellenére is gondot okoz az egyre fejlődő állatállomány takarmányozása. S mivel a takarmánytermő te­rületeket növelni nem lehet, a gazdaság vezetői kidolgozták a takarmánynövények termésát- lagnövelés-i tervét. A termésfo­kozó agrotechnikai eljárások közül a legnagyobb szerepet az öntözés kapta. A gazdaság sátorhelyi üzem egységében, az új komlószárí­tóval szemben kerül felépítésre egy nagyteljesítményű meleg- leVegös szénaszárító. A csak az elmúlt évben bevezetett és jól bevált hideglevegős szénaszá­rítás a bólyi gazdaságban már­is korszerűtlen. A gazdaság lucernaszéna-termését lisztté akarja őrölni, s a hideglevegő­vel szárított széna nehezen őrölhető. Az új, meleglevegős szénaszárítóval 1200 hold lu­megszárítani. De a hagyomá­nyosan termelt széna termésé­vel — még ekkora terület ese­tén sem tudják kihasználni a szárító kapacitását, illetve nem tudják szénaliszttel ellátni az állatállományt. Ezért vált szűk ségessé a lucerna öntözése, öntözéssel a lucerna szénater­mése több, mint 60 százalék­kal növelhető. Az öntözéshez szükséges legalkalmasabb és kiapadhatatlan vízforrás pedig a Duna. * A ' gazdaság és a megyei Igazgatóság szakembereinek közös kezdeményezésére Bár és Sátorhely között építik meg a Keleti főcsatorna testvérét, a 35 kilométer hosszú — nevez zük bátran így ■— Déli főcsa­tornát. így juttatják el a Duna vizét a sátorhelyi szántóföl­dekre, így teszik öntözhetővé az egész valamikori mohácsi csatateret. A csatorna építéséhez a Föld művelésügyi Minisztérium hoz zájárult, s a budapesti VIZI- TERV Vállalat megkezdte a felméréseket, az építési terv elkészítését. A tervek szerint az építkezést 1963. elején kez­dik meg. Első lépésként, a gaz­daság bári üzemegységében, a Mohácsi Farostlemezgyár szom szédságában, megépítik a ha­talmas vízkiemelő művet, mely a Duna vizét a csatornába át­emeli. Ez a terület a Duna víz szintjénél kb 26 méterrel ma­gasabb, s a főcsatorna vize a gravitáció folytán' 10 méteres eséssel jut el a mellékágakba Ez a természeti adottság feles legessé teszi további vízát­emelők építését. A csatorna a lánycsók—maj- si hegyvonulat mellett húzódd: majd, s fő és mellékágaival több fala, illetve tsz határát érinti, mig Sátorhely alá ér. Az érin­tett mohácsi, lánycsóki, nagy- nyárádi, majsi, udvari és köl- kedi termelőszövetkezetek in hozzájárulnak az építkezéshez, melynek költsége kb. 3600 fo­rintba kerül holdanként. De ez a költség az öntözés révén 2 éven belül megtérül. Az öntözőcsatorna építését 2 év alatt fejezik be, s akkor Bár és Sátorhely között 10 000 hold szántóföld válik öntözne-: tővé. Maga a gazdaság 3000— 4000 holdat öntöz majd, ezen belül 1000—1200 hold lucernát A társas termelőszövetkezetek 6000 hold szántóföldet öntöz­nek majd a csatornából. A Duna kiapadhatatlan vize így teszi még termőbbé a mo­hácsi járás földjeit. így ter­melnek majd kétszer annyi ku koricát, lucernát, így állítanak elő majd több tejet és húst a járás nagyüzemei, s* Raé rületén. A lehetőségeiket azon­ban még nem merítettük ki, még számos olyan több mint 300 fővel dolgoztató üzemünk és vállalatunk van, ahol nem alakították meg a társadalmi bíróságot. Ilyen az ÉM 26-os tröszt Hőerőmű Főépítésveze­tősége, a Komlói Kőbánya, a Pécsi Kesztyűgyár siklósi ki­rendeltsége. A 70 üzem és vállalat között szerepel több állami gazda­ság, gépállomás és a Mecse­ki Erdőgazdaság is. Noha a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek­ben is létrehozzák a társadal­mi bíróságokat, a mohácsi já­rás néhány tsz-ébem mégis megalakították. Az eddig tár­gyalt ügyek te megmutatták, hogy a társadalmi bíróságok léte itt nem indokolt, hiszen a tsz közgyűlés illetékes a fe­gyelemsértések megtárgyalásá­ra. A tsz közgyűlés is társa­dalmi intézményként hozza a a döntéseket A 70 társadalmi bíróságinak sajnos csak a fele működik megfelelően. Ezek közül te a pécsi és komlói széntröszt, a 12-es AKÖV, Pécsi Köztiszta­sági' Vállalat és a Pécsi Sör­gyár társadalmi bíróságai a •legaktívabbak. A mezőgazda- sági jellegűek közül a Sátor­hely—Bólyi Állami Gazdaság társadalmi bíróságát illeti di­cséret, aho/1 1961-ben 8 ügyben tartottak tárgyalást Sajnos ez eléggé kivételes jelenségnek számít Igazságos ítéletek Az aktív társadalmi bírósá­gok évente háromszor—hatszor ülnek össze. Zömében az üze­mi munkafegyelem megsérté­sével kapcsolatos ügyek szere­pelnek napirenden. Aránylag gyakoribb a társadalmi tulaj­don kisebb mértékű megkáro­sítása. a munkatársak meglo- pása, illetve a szocialista er­kölcs megsértése mdatrt össze­hívott tárgyalások száma te. A társadalmi bíróságok aránylag ritkán hoznak azon­nali elbocsátásról szőlő ítéle­teit, bár ha szükséges, nem ri­adnak vissza. Az esetek több­ségében azonban a dolgozó megnövelésére helyezik a fő súlyt, nem máshol, helyben akarnak embert faragni a meg botlott dolgozóból. A fiatalabb dolgozó nevelését számos tár­gyaláson a művezető vagy az egyik szafetárs vállalta. Mon­danunk sem kellene, nagyon helyes módszer ez. Társadalmi bíróságaink íté­letei általában igazságosak, a • i társadalmi fefeőságűk tagjai egészséges jogi érzékről tesz­nek tanúbizonyságot. — Igen nagy szerepük van ebben a tárgyalásokon részt vevő dol­gozóknak is. Az aktiv, jól mű­ködő társadalmi bíróságok tárr gyalásadt szívesen látogatják a munkások, s igazságérzetükkel kollektív bölcsességükkel he­lyes irányban befolyásoljál: a tárgyalások menetét. Helyzet* ismeretük és igazságszeret e- tük oly nagy fokú, hogy rit­kaságnak mondható a túlszigo- rú vagy túl liberális ítéletek száma A tárgyalások igen nagy ha­tást váltanak ki a megtévedt dolgozókban. Nem egyszer elő­fordult, hogy a vádolt dolgozó azt mondotta: ő inkább vállal­ta volna az állami bírósági tárgyalást, talán még a bör­tönt is, mint azt, hogy a mun­katársai elé állítsáik. Azokban az üzemekben ahol a társadalmi bíróságok aktí­vak, csökkent a fegyelemsér­tések és egyéb vétségek szá­ma. Ékesszóló bizonyítéka ez a társadalmi bíróságok hatékony szerepének. Szélesedik a jogkör Mint említettük, a társadal­mi bíróságoknak csak mintegy 50 ’/*-a működik. Ez megha­tározza a legfőbb tennivalót is: élővé, aktívvá kell tenni a másik 50 százalékot, fenntart­va az új társadalmi bíróságok megalakításának szükségessé­géit te. Ha a pártszervezeteik, gazdasági vezetők, vállalati jo­gászok és a szakszervezetek segítenek, ez a probléma meg­oldható. Különösen az utóbbi­ak, a szakszervezetek tehet­nek sókat, hiszen az üzemi bi­zottság a társadalmi bíróság felettes szerve (nem az ügyész­ségek), azon múlik elsősorban, hogy a társadalmi bíróság mennyire aktív. A társadalmi bíróságok sze­repe folytonosan növekszik. Az év végére törvény formájában szabályozzák működésüket, szé lesebb hatáskört fognak kap­ni. Előreláthatóan a 300 főnéi kisebb létszámú üzemekben is meg fognak alakulni. Feltéte­lezhető és várható, hogy a vál­lalatoknál előforduló becsület­sértési és rágalmazási ügyeket illetve könnyű testi sértéssel járó társbérleti vitákat és ha­sonló ügyeket is a társadalmi bíróságok jogkörébe utalják Az igazságszolgáltatás demok­ratizálása tehát folytatódik, ami eddig történt, csak kez­detnek tekinthető — fejezte be nyilatkozatát dr. Lévai Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom