Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
t r 1M2. MÁJUS 6, NAPLÓ 7 A repülő atomreaktor Manapság, amikor atomenergiával működtetnek tengeri hajókat, felmerül a kérdés: mikor kerül sor az első, atomhajtóművel működő repülőgép megépítésére? Időpon tot; nehéz mondani, de bizonyos, hogy ma már nem tartozik a fantázia birodalmába ez a terv. Az atomhajtóműves repülőgép megépítésének egyik fő problémája az atomreaktoro6 repülőgéphajtóműnek a működ tetése, a másik pedig az atomreaktor által keltett sugárve- szély. Biológiai szigeteié* Az atomenergiával működő hajtóművek elve egyszerű: a gázsugárhajtómű égőterét a reaktor helyettesíti, ez végzi ej az összesűrített levegő félhevítését, ami a fúvócsövöo áramlik ki nagy sebességgel és igy tolóerőt hoz létre. Híz a hajtómű 1 százalékos hatásfokkal 1 kg. 235-ös uránium felhasználásával tizenhatezer- szer aranyi hőegysógiet szolgáltat, mint 1 kilogramm repülő- gépbensán. Az atomreaktor nagy hátránya azonban, hogy miniden széthasadó urániumatom béta és gamma sugarakat kibocsátó láncot alkot és néhány gyors neutront lead. Ez a sugárzás elpusztítja az élő szöveteket, így az emberi élet megvédése céljából miniden atomreaktort 4,biológiai szigeteléssel” kell övezni. Ez a védelem annyira fontos, hogy a szárazföldi reak torokat, más védőberendezés mellett, általában acélkcpeny- nyel is körülveszik, amely még robbanás esetén is megScovjet taaulmamytervezel eg y atomreaktorra — légcsavaros gázturbina-h&Jtómürendszerű — re pülögépröl. (1) Az atomreaktor vízgőzt termel, (2) melyeket a túr binába szivattyúznak. Megfelelő áttételekkel a turbina légesavaro-kat forgat. A már használt gőzt a kondenzátorban, (3) sűrítik és visszavezetik a reaktorba, (g) a szivattyúk (C) a fáradt gőz »áramlási helye. gátolja, hogy a reaktor anyaga szétszóródjon. Az atomreaktoros repülőgép hajtómű egyik legnagyobb problémája tehált: lehetséges-e olyan szigetelésnek az elkészítése, ami képes magában tartani a reaktor alkatrészeit és hasadási termékeit robbanás vagy lezuhanás esetén is — különösen ha a katasztrófa a reaktor túlzott felmelegedése következtében jött létre? Robbanásveszély ! Rendkívül fontos a reaktor állandó és folyamatos hűtéDadogni már tud a beszélőgép AMIÓTA' az elektro nikus csodák már Könnyedén fordítanak egyik nyelvről a másikra, azóta ismételten felmerült a kívánság: a gép ne csak írja a fordítást, hanem ha kell, mond ja is el. Vagyis igazi tolmács legyen. Nos. lassanként úgy látszik, olyan korba jutunk, hogy a technika előtt nincsen lehetetlen. Már vannak olyan gépek — amelyek beszélni, illetve mondjuk inkább így: dadogni tudnak. Egy viszonylag nem is túlságosan bonyolult gépben billentyűk mozgatásával a nyelv alaphangjait szintetikusan elő lehet állítani. Ha a billentyűket sorban egy más után úgy ütjük le, hogy azok valami szót adjanak ki, akkor a gép úgy fűzi össze a szavakat, — hogy azt valóban meg is lehet érteni. A ma gánhangzókat a beszélőgépek villamos- rezgésekkel keltik, a mássalhangzókat pedig zajtkeltő készülékkel. Hasonlóan állítják elő a sziszegő és csengő hangokat is. Igaz, ez a hang nem túlságosan kellemes. s hasonlít a különböző filmek ro- botembreinek plé- szerű hangjára. Egye lőre nagyon Is érzik, hogy a hang mesterséges. Vannak már olyan gépek, amelyek az emberi nyelv minden alaphangját elő tudják állítani. Egyelőre a beszélőgéphez kapcsolt elektronikus számológépnek 25 percre van szüksége ahhoz hogy l percnyl szintetikus beszédet vagy zenét „kiszámítson”. Ez az idő persze a fejlődés során egészen biztosan rendkívül erősen csökkenthető lesz. Ezzel a berendezéssel tehát elvileg elérhető. hogy az elektronikus gép először le fordítja az anyagot, majd ennek alapján vezérli a megfelelő billentyűket és így állítja elő a szintetikus hangot. A folyamat azonban még rendkívül lassú, tehát ezt a gépet tolmács helyett egyelőre használni nem lehet. De az a tény, hogy már dadog, annyi« jelent, hogy egyszer majd folyamat-osan beszélni fog. TALÁN nem is olyan sokára. Bének biztosítása. Erre a feladatna — ebbem az esetben — valószínűleg nem vizet, hanem levegőt használnak majd fel. A biztonságos működés másik problémája: mit tegyelek azzal a hővel, amelyet a reaktor — még a kikapcsolás után is — termel? A sugárzás veszély miatt ugyanis nem célszerű az üzemanyag eltávolítása a reaktor minden egyes üzemeltetése után — példám két repülés között Egy tizenkét óráig működő reaktor leállítása után az első órákban az átlagos hőtermelés a működési hőmérsékletnek körülbelül egy százaléka. Egy tízezer tolóerő teljesítményű reaktornál ez 300 kw/órát tesz ki. Ezt a hőt azonnal el kell távolítani, másképpen az üzemanyag-elemek megolvadnának és elpárolognának. Egy atomerőműben vagy aitomhajtóműves hajóban (ami lyen például a „Lenin” jégtörő) igen sok hely van nemcsak az atomreaktor, hanem a védőberendezések elhelyezésére is, amelyek az emberek és anyagok megvédését szolgálják. Ez a szigetelő berendezés általában vízből, acélból, ólom ból és rendkívül vastag beton rétegekből áll. Hogy ugyanezeket az anyagokat és ugyanilyen mennyiségben egy repülőgépbe is beépítsük, ahhoz — a sok száz tonna anyag mellett olyan nagy repülőgépre lenne szükGyors ütemben folyik a berlini városközpont felépítése ség, mint például a moszkvai Lenin hegyen épült egyetem épülete. * Sgnki sem akar azonban ekkora repülőgépet építeni, így a szakemberek nagy része kísérleti munkájának céljául azt tűzte ki, hogy ezt a szigetelési problémát megoldja. A sugárzás azonban nemcsak magát a kezelőszemélyzetet és a repülőgépet fenyegeti. A földi kiszolgálószemélyzetet és berendezéseket, a hangárokat is érheti szennyeződés. Ennek részleges kiküszöbölését jelentené, ha fel- és leszállásikor a repülőgépet hagyományos üzemanyaggal működő gázsugár, vagy más tí- púsú hajtóműveik hajtanák. Repülő laboratórium Minél nagyobb a repülőgép sebessége, annál magasabb hő mérsékleten kell működnie az atomreaktornak — és így annál nagyobb mértékben bocsát ki szennyező anyagokat. Az atomhajtóműves repülőgépek felhasználási területei ezért is vita tárgyát képezik. A kisebb sebességű atomhajtóműves repülőgépek azonban kiválóan alkalmazhatok magaslégköri kutatómunkát végző vagy tele víziós összeköttetést biztosító légi reléállomásként, ’ A japán ipar, amely újra az VSA, angol, francia és nyugatnémet ipar versenytársaként jelentkezik a tőkés világpiacon, nagyszabású rekonstrukciókat hajt végre mind az acéliparban, mind a vegyiparban, általában a nehézipar minden szektorában. Képünk egy új japán ércdúsítót ábrázol. Hogyan készül a menetrend Május 28-án 0 órakor életbe lép hazánkban az új menetrend. De milyen előkészületeken keresztül jut el idáig? Milyen is a menetrendkészi - téaV A MÁV menetirendosztályon hatalmas lapokat mutatnak. A kockás papíron grafikonszerű ábrák az idő (óra) és a meg állók koordinátájában. Ez a menetrendkészités első fázisa — azaz iltt nincs is kezdet, mert mindig a már meglevő menetrend és a nemzetközi személy — és teherszállító értekezleten születő megállapítások variálása, kibővítése a feladat. A személyszállító és a tehervomaitokhoz is külön-kü- lön, de egymással összhangban levő menetrend készül. Már tavaly október óta dolgoznak rajta a menetrendi előadók. A MÁV Főigazgatóságon 20 ember közvetlenül ezzel foglalkozik. Először a megyei tanácsok, a vidéki igazgatóságok és a vasúti csomópontok küldik el a javaslataikat. Ekkor már figyelembe veszik a helyi adottságokat, az esetleg megváltozott műszakkezdéseket. Minden vonaliról külön ábrát és úgynevezett szolgálati menetrendet terveznek. A szolgálati menetrendkönyv a vasutasok tájékoztatását célozza — a legaprólékosabb ada tokkal. Ezután összeegyeztetve elkészül a polgári menetrend. Ez igy elmondva nem olyan bonyolult. Da ha arra gondolunk, mennyi probléma, nehézség adódhat ..menet közben”, elég csak azt számiba venni, hogy az utasforgalom országosan négyszeresére, a teherforga lom háromszorosára emelkedett. A pályák és az állomások időközben elavultak, s most kell behozni azt az elmaradást, ami a magyar vasutat a felszabadulás előtt jellemezte. Hiszen az egész Horthy-rendszer- ben nem fordítottak olyan ősz- szeget a vasút fejlesztésére, mint most, az utóbbi két év alatt. S végül is az utazás egyre kulturáltabbá, kényelmesebbé válik. A megnövekedett igénybevételt ez a néhány szám is jól kommentálja. Hét végén a legerősebb a forgalom. Budapestről szombatonként 270 személykocsi indul vidékre. A szolnoki vonalon 10 percenként mennék a vonatok. A Nyugati-pályaudvariról hat per cenként indul egy-egy vonat. Naponta átlag 2300 személy- és 1400 tehervonat közlekedik Ma gyaror szagon (az új menetrend szerint még több lesz). A menetrendek gyakorlatban! beváltását a pontosan köz lekedő vonatok bizonyítják. Egyre kevesebb a késés, a pontatlanság. A menetrendszerű közlekedésben Magyarország európai szinten is a legjobbak között van. A Szegedi Igazgatóság területén (Csongrád, Békés megye egésze és Bács-Kis- kun megye egy része) pedig 99 százalékos menetrendszerűséggel közlekednek a vonatok. Naponta 500 személyszállító vonatból 4—5 késik csak. Háztartás A technika ma már olyan gyorsan fejlődik, hogy az utópisztikus regények Írói is alig tudják fantáziával követni. Ezért a 'külföldi lapok inkább tudósokat interjúvolnak sorra, s tőlük kérdik, hogy véleményük szerint mi várható a 2000-ik esztendőre. 9282 új lakást adnak át 1962-ben Berlin városközpontjában, a Kari Marx sugárúton a/. Alexander téren és a Strausberger téren. Teljesen új településeket hoznak itt létre, — többségében előregyártóit nagypaneles elemekből. 625 új lakást már az elmúlt évben átad lak a lakók részére. A Berlini Magasépítő Vállalat az új lakások közül mintegy ezer dara bot épíl meg a nagypaneles módszerekkel, többségében 8—10 emeletes házak formájá ban. Képünkön a vállalat II. számú nagypanelkészítő üzemében a beépítésre váró elemek 'áthatok. Egy-egy elem súlya hozzávetőlegesen 5 tonna, W így ír a golyóstoll Sokféle szerszámot, gépet, szerkezetet használ az ember szinte naponta, amiről nem tudja, hogy működik, sót még ha jól utána gondol, se tudja, elképzelni, hogy miért is működik. Ezek közé tartozik a golyóstoll is. Pedig igazán nem bonyolult szerkezet, legalábbis annak, aki ismeri. Hogy menynyire nem bonyolult, megítélheti az olvasó is. Van először is egy 3 mm átmérőjű és 15 mm hosszú sárgaréz rúd. Ebből lesz a golyósirón csúcsa. Ebbe belemarják 0,55 mm mélyen a golyó fészkét és egy 0,6 mm átmérőjű fúróval alakítják a 33 mm hosszú kapillárfuratot és az 1,4 mm átmérőjű festékvezető furatot. Ezután a csúcsot szorosan és hézagmentesen a festéktárolásra szolgáló sárgarézcsőbe illesztik. A különleges festéket ezután nagy atmoszféra-nyomással a csúcs felöl a tartályba nyomják, de óvatosan, nehogy légbuborék kerüljön bele. Mikor mindez megtörtént, az 1 mm átmérőjű, rendkívül finoman megmunkált acélgolyót a fészekbe helyezik és ’■ csúcs végén egy» olyan peremet készítenek, hogy a golyó <e eshessek ki, de azért a fészekben könnyen forogjon. Amikor a golyó forog, a hátamögött lévő festékből egy agyon vékony filmréteget tud előrehozni, anélkül, hogy a jerem ezt a festéket letörölné. S ha minden rendben van, -lekor a golyóstoll már ir is. f Ugye, nem « olyan booyobtíl? Ezekből a jósdátokból kötőt* tünk néhányat csokorba. Ha valaki csenget az ajtón, már ma is a szobából nyithatjuk ki az ajtót egy el elit- romos gomb segítségével. Ds 2000-ben már először egy televízió segítségével magunk elé vetítjük az ajtó előtt átló aircát, s az ajtót csak akkor nyitjuk iki, ha valóban be is akarjuk engedni. Mások szerint néhány évtized múlva, ha valaki költözni akar, nemcsak a bútorait viszi rnagá- vai, hanem az 'egész házait, Minden szóba könnyen összerakható egység lesz, amelyet az előre elkészített alapokra bárhol fel lehet állítani. A há zaikinaik mindenütt lesz eg y „egészségügyi szobája"’, amely nek falai ibolyántúli sugarakat bocsátanak ki, s ezekben — ha az orvos is javasolja — egész évben lehet napfürdőz- ni. A hűtőszekrényt valószínűleg decentralizálni fogják. Mindenütt lesz egy hűtőfiók, s nem kélll kimenni a konyhába, ha hideg limonádét aka runk inrai, hiszen a fekvőhely mellett ott lesz a kis hűtő- szekrény is. Az edényt nem gép mossa majd, hanem emberi füllel nem halöhaíó ultrahanggal tisztítják. Étkezés után mindent a helyére tesznek, s amikor a szekrényt bezárják, az ultrahang mindent — — — i-fifitiriiifcil fj ' J ílRSwSSyfcs Ma már nem a fantázia birodalmába tartozik i. A t »
