Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
19*2. MATOS 8 KIAPLÓ Biztató eredményekkel kezdte az évet a pécsi járás leggyengébb termelőszövetkezete Miért nincs családi tervezés? — Az 50 hold zöldborsó sorsa Domb és vízimosás váltogatja egymást amerre csak néz az ember. Amolyan zergelátta vidék a bakonyai határ, ott az erdők tövében, s bizony nem éppen könnyű megbirkózni a földdel. A tsz-irodán mesélte valaki, hogy egyéni korában mindössze *8 mázsa búzával fizetett három hold, pedig ugyancsak megdédelgettek azt a táblát. Három évig kullogott az utol sók között a bakonyai termelőszövetkezet. Természetesen ebben része van a domborzati viszonyoknak, az úthiány- nak, a körülményes számításnak, de a fő ok mégiscsak a rossz munkaszervezésben, a gyenge vezetésben kereshető. Kevés a munkaerő, elszippan tóttá a férfiakat a közeli bányaüzem. Kevés a férfi, a közösben, s nem egyszer a nőkre marad a munka neheze is. Az a kevés tag, aki dolgozni tudna se dolgozott többet tavaly átlagosain napi másfél óránál. A vezetők nem kérdezték a tagságot, s így bizony az is megesett, hogy olyankor kapálhatták meg a kukoricát, amikor már elnyom ta. a gaz. Feleslegesen fáradtak az asszonyok. Hírmondó se lett a termésből. A tanácsi vezetőkkel beszél getünk a tsz dolgairól. — Az igaz, mondják, hogy a szőlő, gyümölcs jobban fizetne a domboldalon, mint némelyik kapás növény, de — nem itt a hiba. Máskor is meg éltek belőle. Nagy hiba, hogy az elmúlt években a vezetőségekben mindenki jó akart lenni. Nem büntették meg kellően a fegydemsértőket, házi szarkákat, nehogy megharagudjanak. Pedig jobb lett volna, ha év közben bé- kétlenkedik két három ember, mint az éwégi eredménytelenségkor az egész tagság. Mositmár szigorúbban veszik a lopásokat és fogatkedvezményben is csak azt részesítik, aki dolgozik a közösben. A következetesség, az ellenőrzés és a munkaszervezés területén még nagyon sok a tennivaló. A közös gazdaság több jószágát „kiadták” szállásra a háztáji istállóba. Nincs sok takarmánya a tez-nek. de azért a sűrűbb eflilenőraés biztosan eredményezne egy Sas tejho- zam-növekedést. A mostani vezetőséggel több bizalommal, nagyobb kedvvel dolgozik a tagság. Bíztató, jó eredményekkel kezdték az évet, jód halad a vetés, á tavasai munka. Pénzügyileg is rendezett a gazdaság, és munkaegységenként 8 forint 70 filüént is tudnak fizetni rendszeresen előlegként. A helybeli tanács vezetői minden vb-íilésen foglalkoznak a tsz legégetőbb problémáival, segítenek mindenben, ahol csak tudnak. ők javasolták a családi! tervezés bevezetését is, amellyel megoldódna a növényápolás, szénagyűjtés, elkerülhető lenne a munkatorlódás. A családtagok azelőtt is segítettek, és segítenének ezután is, A tsz vezetősége idegenkedik a családi tervezéstől^ s így még vajúdik a földek kimérése bizonytalan, vajon követik-e ezt az eredményes, másutt jói bevált módszert. Hordják a fogatok a trágyát, s az asszonyok terítik szét a földeken. Jól halad a vetés is, csak a növényápolás megszervezését kelene jól megválóéi tanú Az első lépéseket megtették az eredményes esztendő felé, és ha a második lépés is ilyen lesz, biztosan nem fordul elő többször, hogy 140 emberből mindössze 30 jön ed a közgyűlésre. A három gyenge esztendőt nem lehet egy év alatt helyrehozni, azonban többet dolgoznak mint tavaly, bírhatnak az esztendő eredményességében. Felfogja a hegy a szelet, langyos, kellemes a levegő a lankákon, szép termés ígérkezik a zöldborsóból. 50 hold borsót vetettek, de vajon ki szedi le ezt az óriási mennyiséget, amelynek napok alatt kell piacra és konzervgyárba kerülnie, nehogy elveszítse az értékét. A járási bank, hogy a tisz-t megsegítse, erre is talált megoldást Meghitelezik a szedést bért, s így a tsz akár mindennap készpénzzel fizethet a borsószedésben kisegítő idegen munkaerőnek. A bakonyai bolt 150 ezer forint forgalmat bonyolít 'le havonta, ami azt mutatja nem szegény ez a község. Ha az idén jól szervezik a munkát, és rendet tesznek a munkafegyelem terén, a gondosan művelt, jól trágyázott föld igazán gazdaggá teheti a falut — W — I Újabb 250 dolgozó tett szakmunkás-vizsgát az állami gazdaságokban Baranya állami gazdaságaiban évről-évre nagy számban képeznek ki szakmunkásokat, részben üzemi tanfolyamokon, részben — a külön e célra létesített — babarcpusztai központi szakmunkásképző iskolában. Az idei szakmunkásvizsgák áprilisban zárultak. Ez alkalom mai több, mint 250 állami gazdasági dolgoaó nyerte el a szakmunkás oklevelet, a legkülönbözőbb szakmákban. A zengőaljai állami gazdaságban például öntözéses növénytermelő szakmunkások végeztek. A gyümölcstermelő és sertéstenyésztő szakmunkások a babarcpusztai központi szakmunkás iskolában, a komlótermelő szakmunkások a Sátorhely— bólyi gazdaság sátorhelyi kerületében végeztek. Az új oktatási év szeptemberben indul a mezőgazdasági szakmunkás cím elnyeréséért. „hcntxetícöcd'' (oitezafon — Pécs A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek ez év májusában ünnepli fennállásának 10. jubileumát. Az állandóan fejlődő üzemben az elmúlt évben a hatalmas kénsavgyár mellé műtrágya üzemet építettek, ahol május 7-én kezdik meg a folyamatos termelést. Ez az új szuperfoszfát üzem már ebben az évben 120 ezer tonna műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A tíz esztendős gyár területén jelenleg is építkeznek, bővítik a szuperfoszfát üzemet. A KÉPEN: A Vegyiművek. MTI Foto — Dajkor József felv. Űj kiállításokra készül a Mezőgazdasági Múzeum A Budapesti Mezőgazdasági Múzeum két újabb állandó jellegű kiállításra készül. A nagyrészt elavult, régi erdő- hasznosítási kiállítás helyén erdőművelési kiállítást rendez, amely elsősorban a fásítás hasznát, az erdei talajok legjobb hasznosítási módszereit, a csemete-nevelés és a korszerű erdőápolás tapastzaiatait mutatja be. Ugyanakkor elkészítették a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő, új baromfi tenyésztési kiállítás terveit is.Nagyszabású kiállításra készülnek a pécsi fotóművészek.■ május 27—június 10 között itt mutatják be ugyanis a „Nemzetközi fotószalon” nagysikerű művészfotóit. A Hazafias Népfront nagytermében Varsó, Belgrad, Genova, Bordeaux, Becs, Bukarest, Linz, Edinburgh, Esslingen, Levercussen és számos magyar város fotóművészeinek alkotása ad majd egymásnak találkozót. A budapesti, miskolci, győri, szegedi, soproni, váci, és ceglédi fotoklubok tagjain kívül résztvesznek a kiállításon a pécsi fotóművészek is. A kiállítás megnyitásáig — Ízelítőül — minden héten közlünk művészi felvételt, a „Nemzetközi Fotószalon” anya- I (fából. Képünkön Titel: „Kompozíció” (Linz, Kameraklub)’ Minden harmadik percben egy könyv Három hónap alatt 56650 könyV fogyott el a pécsi üzemekben Közismert dolog könyvkiadásunk állandó növekedése. Országosan 1961-ben csupán köny vet 16 százalékkal többet adtunk ki, mint 1960-ban. Nem csoda tehát, hogy az ország minden lakosára 61 forint értékű könyv vásárlása jutott, ami nemzetközi mértékben is tekintélyes számot jelent. Számunkra természetesein a Baranya megyei adatok jelentenek elsősorban izgalmat, s ezek közül Is a legfrisebbek. Krausz József elvtárs, a 110-es Pécsi Könyvesbolt vezetője szerint ez év első negyedében több mint egy millió forint értékű könyvet adtak el az intézmények, vállalatok, üzemek dolgozóinak a könyvtárból* Hiányosokon keresztül. Csupán a Pécsi Porcelán- gyárban 54 ezer forintért vásároltak könyvet a dolgozók s ez Hobor Józsefné munkásasz- szony derék közreműködésének köszönhető. Sok könyv talált gazdára a kesztyűgyárban, ahol 21 ezer forint, a Pécsi Kokszművekben 20 ezer, a bőrgyárban 14 ezer forint értékű könyvet vittek haza a munkások, alikaílmiaz»ttak. A bányászok könyvyásárló kedvének növekedését 19 ezer forint értékű könyv bizonyítja. Az adatokat összevetve megállapíthatjuk: az üzemi könyvterjesztés 15 százalékkal nőtt az előző időszakhoz viszonyítva. — Ha a számok mögé tekintünk, láthatjuk a könyvtárak dolgozóinak jó munkáját is, ment A földeken nőnék a vetések. Gépek forgolódnak, munkacsapatok serénykednek a a termelőszövetkezetek tábláin. Sok sürgős feladatot kell megoldani, hogy a nyárra már nyoma se maradjon a szeszélyes időjárás okozta késésnek. Idén a termelőszövetkezeteknek jobb eredményeket kell elémiök, mint tavaly. Segítségre ugyancsak nagy szükségük van. — Hogyan, miben segítenek azok, akik két éve annyit tettek a szövetkezeit létrehozásáért: a falusi értelmiségiek, elsősorban a pedagógusok? Ezzel a kérdéssel nyitok be Tavi Józsefhez, a görcsönyi körzeti általános iskola igazgatójához. látszatra könnyű is a felelet, mert csak elő kell venni a kimutatást, amiből nyomban kiderül, hogy tavaly ősszel az iskola nevelői és tanulói közös erővel begyűjtötték a szőkéi tsz nyolc hold burgonyáját, a görcsönyi tsz 9 hold répáját, leszedték és megfosztották az állami gazdaság kukoricáját, s elvégeztek még jónéhány sürgős munkát A nevelők nemcsak felügyeltek, hanem dolgoztak is, de még a felügyeletért járó díjat nem vették fel. Szép, szép... De Tavi József, akinek szobája falát a „Kiváló tanító“ oklevél díszíti, maga is úgy számat he mind- *ről, mint alá pent tűkéSMW cÁ lát/iatatlan segítitq büszke erre. Megtették, mert szükség volt rá hasznos munkát végeztek, de mégsem ez az igazi Az igazi segítséget úgy adja az iskola a termelőszövetkezetnek, hogy nem lehet lemérni holdakban és mázsákban. Láthatatlan segítség ez, legalábbis nagyon nehéz láthatóvá tenni. De azért megkíséreljük. — A nevelők kollektívája — mondja Tavi József — munkaterv szerint végzi nevelőmunkáját is. Céltudatosan törekszünk a tanulók aktivitásának kibontakoztatására, a kollektív szellem erősítésére, a világnézeti egység megteremtésére... Példák is akadnak szép számmal. Jasper Tibi, a szil- vási útőr hatodikos kisfia meg betegedett Kórházba került, majd otthon lábadozott és az osztályfőnök megkérdezte: ki vállalkozna arra, hogy segítsen a kis betegnek lépést tartani az osztállyal. Ekkor derült ki, hogy Kozma Magdi, meg Ujpál Jolánka már rendszeresen átadja Jasper Tibornak az aznap tanultakat, Megnézem őket. A kisfiú szőke, még mindig sápadt kicsit a betegségtől, a két kislány virgonc, copfos és mind a hárman csodálkozvna ' néznek rám, mintha azt kérdeznék: „Hát lehetett volna ez másképp is?” ■ Ugyanezt a csodálkozó nézést azután megtalálom Rostás Laci nyolcadikos szemében is. Ö, meg az öccse ugyanis az a másik „példa** amit kiválasztok magamnak. Laci is, meg Zoli is kitűnő tanuló, de nem ezért kérem őket arra, hogy kísérjenek el a házukig, ahol a szüleikkel szeretnék találkozni. Ennek más története van. Két évvel ezelőtt Rostásék- nak is a nevelők magyarázták meg, hogy miért helyes a szövetkezés. Megértették, de azért az idős Rostás, a nagyapa mégis kissé kényszeredetten írta alá a nyilatkozatot. Aztán két ujja közé csípve kicsit meglobogtatta a papírt és keserű mosollyal azt mondta: „No fiaim, itt az örökségetek.” Azóta eltelt két év. Rostás Imre a növénytermelési brigád vezetője lett, jól dolgozik, az ..örökség” értékesnek bizonyult. S abban, hogy a Rostás rsalád megtalálta a helyét a termelőszövetkezetben, a két fiúnak is van valami szerepe. Különösen a nagyobbnak, Lacinak. A régi és az új birkózik a csalidban Nem láthatóan, nem harsogóan, de birkózik. A kisebb gyerekre még erősebben hat a nagymama, az édesanya példája. A nagyobb már önállóan gondolkodik és határoz. S az ő példája már vissza is hat a szülőkre. De honnan vette a képességet az önálló gondolkodásra és elhatározásra? Talán vele született? Természetesen vannak veleszületett jótulajdonságok is, a tanulásban tehetséges, élénk, minden érdekli. De azt a szemléletet, amelyet már önállóan érvényre tud juttatni, már az iskolában sajátította el. Az iskola persze nemcsak így közvetve, hanem közvetlenül is kapcsolatban van a szülőkkel és mint Tompos Károíyné, Laci osztályfőnöke mondja, annyit sikerült is elérni, hogy az iskola és az otthoni nevelés kettőssége már nem jelentkezik olyan élesen, mint korábban. Ez másképp szólva azt jelenti, hogy az új, a szocialista szemlélet előretörésének mind kevesebb a gátja. Rostás Laci számára pillanatnyilag az a legizgatóbb probléma, hogy az iskola futballcsapata, amelynek szertárosa, sikeresen ezerepel-e a Járási bajnokságban. A körzetit már lényegében megnyerték, még egy mérkőzést kell játszaniok a pellérdi iskola csapatával, semleges pályán, aztán mehetnek tovább a járási bajnokságba. A két gyerekkel ballagok az úton, mikor szembetalálkozunk Rostás Imrével, Laci édesapjával. A határban volt. — ötven asszony jött ld ma hagymát szedni — mondja elégedetten. — Eszerint nincs baj a munka fegyelemmel ? — Most már ritkán van baj. Még az első évben nem mondom. .. De most mér sok mindent megértenek az emberek. Megkérdezném, hogy szerinte van-e ehhez valami köze a fiai gondolkodásmódjának, az iskolának, pedagógiai egységnek és aktivitásra nevelésnek, de inkább eáhaMgatom a kérdést. Az iskola udvarán gyerekek futítároznak, labdáznak, tornásznak, a sarkon vontató dohog, az úton teherautók robognak, a földeken sietősen nőnek a vetések. Ki-ki végzi a maga dolgát és tudom, hogy ha azt a traktorost, aki ebédutáni elégedettséggel száll gépe nyergébe, megkérdezném, hogy kap-e a munkájához valami „láthatatlan segítséget", csak megmosolyogna. Pedig nem árt néha a „láthatatlan” dolgokat is láthatóvá tenni. a könyvtulajdonosok előbb mindig mint könyvtári olvasók szeretik meg a könyvet s utána ébred fel bennünk „a házi könyvtár” létesítésének igénye — mondja Kovács József a pécsi 101-es könyvesbolt vezetője. — A könyvtárak közül az Egyetemi Könyvtár például az utolsó negyedévben is elvitte 20 ezer forint értékű könyvét, de szépen vásárol a Megyei Könyvtár, a MÁV könyvtára, a Szakszervezeti Könyvtár és az üzemi könyvtárak is. A közületi könyvtári beszerzés országosan 23.2 százaléka volt az összforgalomnak, javult a könyvtárak állománya. A könyv körforgása tehát az írótól a kiadóig, a kiadóktól a könyvesboltokig, illetve könyvtárakig egyre erőteljesei» ben gyorsul. A vásárlással, az olvasással nincs is baj, talán ott kellene még változtatni az eddigi gyakorlaton, bogy az új kiadványok ha» marabb jussanak el a dolgozókhoz. Nem egy üzemi könyvtárban bizony még elég régi „szériák” kaphatók. A másik: tovább bővíteni az olvasók hálózatát, még több könyvbarátot szerezni a bányászok, az építők és a falusi dolgozók között Móricz Zsigmond keserűen írta a harmincas években: Hódmezővásárhelyen van olyan hónap, hogy egy könyvet sem adnak el. Nálunk most Pécsett minden harmadik percben adnak el egy könyvet. — ts -* Jó termelési eredmények: több jutalom A 12-es Autóközlekedési Vállalatnál is mint több baranyai üzemben a napokban jutalom osztásra került sor. Április végén mintegy 55 ezer forint összegű nyereségrészesedést fizettek ká a dolgozóknak. A Ceméntáruipari Vállalat kultúrtermében megtartott ünnepi gyűlésen 27 fő kapott „kiváló dolgozó” jelvényt, vagy oklevelet, 50 fő igazgatói dicsérő oklevélben, 24 dolgozó könyvjutalomban részesült. Ezen kívül 190 embernek mintegy 62 ezer forintot osztottál: ki. t
