Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

19*2. MATOS 8 KIAPLÓ Biztató eredményekkel kezdte az évet a pécsi járás leggyengébb termelőszövetkezete Miért nincs családi tervezés? — Az 50 hold zöldborsó sorsa Domb és vízimosás váltogat­ja egymást amerre csak néz az ember. Amolyan zergelátta vidék a bakonyai határ, ott az erdők tövében, s bizony nem éppen könnyű megbirkóz­ni a földdel. A tsz-irodán me­sélte valaki, hogy egyéni ko­rában mindössze *8 mázsa bú­zával fizetett három hold, pe­dig ugyancsak megdédelget­tek azt a táblát. Három évig kullogott az utol sók között a bakonyai terme­lőszövetkezet. Természetesen ebben része van a domborza­ti viszonyoknak, az úthiány- nak, a körülményes számítás­nak, de a fő ok mégiscsak a rossz munkaszervezésben, a gyenge vezetésben kereshető. Kevés a munkaerő, elszippan tóttá a férfiakat a közeli bá­nyaüzem. Kevés a férfi, a kö­zösben, s nem egyszer a nőkre marad a munka neheze is. Az a kevés tag, aki dolgozni tudna se dolgozott többet tavaly átlagosain na­pi másfél óránál. A vezetők nem kérdezték a tagságot, s így bizony az is megesett, hogy olyankor kapálhatták meg a kukoricát, amikor már elnyom ta. a gaz. Feleslegesen fárad­tak az asszonyok. Hírmondó se lett a termésből. A tanácsi vezetőkkel beszél getünk a tsz dolgairól. — Az igaz, mondják, hogy a szőlő, gyümölcs jobban fi­zetne a domboldalon, mint némelyik kapás növény, de — nem itt a hiba. Máskor is meg éltek belőle. Nagy hiba, hogy az elmúlt években a vezető­ségekben mindenki jó akart lenni. Nem büntették meg kellően a fegydemsértőket, házi szarkákat, nehogy meg­haragudjanak. Pedig jobb lett volna, ha év közben bé- kétlenkedik két három ember, mint az éwégi eredményte­lenségkor az egész tagság. Mositmár szigorúbban ve­szik a lopásokat és fogatked­vezményben is csak azt része­sítik, aki dolgozik a közösben. A következetesség, az ellenőr­zés és a munkaszervezés te­rületén még nagyon sok a ten­nivaló. A közös gazdaság több jó­szágát „kiadták” szállásra a háztáji istállóba. Nincs sok takarmánya a tez-nek. de azért a sűrűbb eflilenőraés biztosan eredményezne egy Sas tejho- zam-növekedést. A mostani vezetőséggel több bizalommal, nagyobb kedvvel dolgozik a tagság. Bíztató, jó eredményekkel kezdték az évet, jód halad a vetés, á tavasai munka. Pénz­ügyileg is rendezett a gazda­ság, és munkaegységenként 8 forint 70 filüént is tudnak fi­zetni rendszeresen előlegként. A helybeli tanács vezetői minden vb-íilésen foglal­koznak a tsz legégetőbb prob­lémáival, segítenek minden­ben, ahol csak tudnak. ők ja­vasolták a családi! tervezés bevezetését is, amellyel meg­oldódna a növényápolás, szé­nagyűjtés, elkerülhető lenne a munkatorlódás. A családta­gok azelőtt is segítettek, és segítenének ezután is, A tsz vezetősége idegenkedik a csa­ládi tervezéstől^ s így még va­júdik a földek kimérése bi­zonytalan, vajon követik-e ezt az eredményes, másutt jói be­vált módszert. Hordják a fogatok a trágyát, s az asszonyok terítik szét a földeken. Jól halad a vetés is, csak a növényápolás megszer­vezését kelene jól megváló­éi tanú Az első lépéseket megtet­ték az eredményes esztendő felé, és ha a második lépés is ilyen lesz, biztosan nem for­dul elő többször, hogy 140 emberből mindössze 30 jön ed a közgyűlésre. A három gyenge esztendőt nem lehet egy év alatt hely­rehozni, azonban többet dolgoznak mint tavaly, bírhatnak az esztendő ered­ményességében. Felfogja a hegy a szelet, langyos, kellemes a levegő a lankákon, szép termés ígér­kezik a zöldborsóból. 50 hold borsót vetettek, de vajon ki szedi le ezt az óriási mennyi­séget, amelynek napok alatt kell piacra és konzervgyárba kerülnie, nehogy elveszítse az értékét. A járási bank, hogy a tisz-t megsegítse, erre is talált meg­oldást Meghitelezik a szedé­st bért, s így a tsz akár min­dennap készpénzzel fizethet a borsószedésben kisegítő ide­gen munkaerőnek. A bakonyai bolt 150 ezer fo­rint forgalmat bonyolít 'le ha­vonta, ami azt mutatja nem szegény ez a község. Ha az idén jól szervezik a munkát, és rendet tesznek a munkafe­gyelem terén, a gondosan mű­velt, jól trágyázott föld iga­zán gazdaggá teheti a falut — W — I Újabb 250 dolgozó tett szakmunkás-vizsgát az állami gazdaságokban Baranya állami gazdaságai­ban évről-évre nagy számban képeznek ki szakmunkásokat, részben üzemi tanfolyamokon, részben — a külön e célra lé­tesített — babarcpusztai köz­ponti szakmunkásképző iskolá­ban. Az idei szakmunkásvizsgák áprilisban zárultak. Ez alkalom mai több, mint 250 állami gaz­dasági dolgoaó nyerte el a szakmunkás oklevelet, a legkü­lönbözőbb szakmákban. A zen­gőaljai állami gazdaságban pél­dául öntözéses növénytermelő szakmunkások végeztek. A gyümölcstermelő és sertéste­nyésztő szakmunkások a ba­barcpusztai központi szakmun­kás iskolában, a komlótermelő szakmunkások a Sátorhely— bólyi gazdaság sátorhelyi kerü­letében végeztek. Az új oktatási év szeptem­berben indul a mezőgazdasági szakmunkás cím elnyeréséért. „hcntxetícöcd'' (oitezafon — Pécs A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek ez év májusában ünnepli fennállásának 10. jubileumát. Az állandóan fejlődő üzemben az elmúlt évben a hatalmas kénsavgyár mellé mű­trágya üzemet építettek, ahol május 7-én kezdik meg a folya­matos termelést. Ez az új szuperfoszfát üzem már ebben az évben 120 ezer tonna műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A tíz esztendős gyár területén jelenleg is építkeznek, bővítik a szu­perfoszfát üzemet. A KÉPEN: A Vegyiművek. MTI Foto — Dajkor József felv. Űj kiállításokra készül a Mezőgazdasági Múzeum A Budapesti Mezőgazdasági Múzeum két újabb állandó jellegű kiállításra készül. A nagyrészt elavult, régi erdő- hasznosítási kiállítás helyén erdőművelési kiállítást rendez, amely elsősorban a fásítás hasznát, az erdei talajok leg­jobb hasznosítási módszereit, a csemete-nevelés és a korszerű erdőápolás tapastzaiatait mu­tatja be. Ugyanakkor elkészí­tették a nagyüzemi gazdálko­dás követelményeinek megfe­lelő, új baromfi tenyésztési ki­állítás terveit is.­Nagyszabású kiállításra készülnek a pécsi fotóművészek.■ május 27—június 10 között itt mutatják be ugyanis a „Nem­zetközi fotószalon” nagysikerű művészfotóit. A Hazafias Nép­front nagytermében Varsó, Belgrad, Genova, Bordeaux, Becs, Bukarest, Linz, Edinburgh, Esslingen, Levercussen és számos magyar város fotóművészeinek alkotása ad majd egymásnak találkozót. A budapesti, miskolci, győri, szegedi, soproni, váci, és ceglédi fotoklubok tagjain kívül résztvesznek a kiállításon a pécsi fotóművészek is. A kiállítás megnyitásáig — Ízelítőül — minden héten közlünk művészi felvételt, a „Nemzetközi Fotószalon” anya- I (fából. Képünkön Titel: „Kompozíció” (Linz, Kameraklub)’ Minden harmadik percben egy könyv Három hónap alatt 56650 könyV fogyott el a pécsi üzemekben Közismert dolog könyvkiadá­sunk állandó növekedése. Or­szágosan 1961-ben csupán köny vet 16 százalékkal többet ad­tunk ki, mint 1960-ban. Nem csoda tehát, hogy az ország minden lakosára 61 forint ér­tékű könyv vásárlása jutott, ami nemzetközi mértékben is tekintélyes számot jelent. Számunkra természetesein a Baranya megyei adatok jelen­tenek elsősorban izgalmat, s ezek közül Is a legfrisebbek. Krausz József elvtárs, a 110-es Pécsi Könyvesbolt vezetője sze­rint ez év első negyedében több mint egy millió forint értékű könyvet adtak el az intéz­mények, vállalatok, üzemek dolgozóinak a könyvtárból* Hiányosokon keresztül. Csupán a Pécsi Porcelán- gyárban 54 ezer forintért vá­sároltak könyvet a dolgozók s ez Hobor Józsefné munkásasz- szony derék közreműködésének köszönhető. Sok könyv talált gazdára a kesztyűgyárban, ahol 21 ezer forint, a Pécsi Koksz­művekben 20 ezer, a bőrgyár­ban 14 ezer forint értékű köny­vet vittek haza a munkások, alikaílmiaz»ttak. A bányászok könyvyásárló kedvének növe­kedését 19 ezer forint értékű könyv bizonyítja. Az adatokat összevetve meg­állapíthatjuk: az üzemi könyv­terjesztés 15 százalékkal nőtt az előző időszakhoz viszonyítva. — Ha a számok mögé tekin­tünk, láthatjuk a könyvtárak dolgozóinak jó munkáját is, ment A földeken nőnék a veté­sek. Gépek forgolódnak, mun­kacsapatok serénykednek a a termelőszövetkezetek táb­láin. Sok sürgős feladatot kell megoldani, hogy a nyárra már nyoma se maradjon a szeszé­lyes időjárás okozta késésnek. Idén a termelőszövetkezetek­nek jobb eredményeket kell elémiök, mint tavaly. Segít­ségre ugyancsak nagy szük­ségük van. — Hogyan, miben segíte­nek azok, akik két éve annyit tettek a szövetkezeit létreho­zásáért: a falusi értelmiségiek, elsősorban a pedagógusok? Ezzel a kérdéssel nyitok be Tavi Józsefhez, a görcsönyi körzeti általános iskola igaz­gatójához. látszatra könnyű is a felelet, mert csak elő kell venni a ki­mutatást, amiből nyomban ki­derül, hogy tavaly ősszel az is­kola nevelői és tanulói közös erővel begyűjtötték a szőkéi tsz nyolc hold burgonyáját, a görcsönyi tsz 9 hold répáját, leszedték és megfosztották az állami gazdaság kukoricáját, s elvégeztek még jónéhány sür­gős munkát A nevelők nem­csak felügyeltek, hanem dol­goztak is, de még a felügyele­tért járó díjat nem vették fel. Szép, szép... De Tavi Jó­zsef, akinek szobája falát a „Kiváló tanító“ oklevél díszíti, maga is úgy számat he mind- *ről, mint alá pent tűkéSMW cÁ lát/iatatlan segítitq büszke erre. Megtették, mert szükség volt rá hasznos mun­kát végeztek, de mégsem ez az igazi Az igazi segítséget úgy adja az iskola a termelőszövetke­zetnek, hogy nem lehet le­mérni holdakban és mázsák­ban. Láthatatlan segítség ez, legalábbis nagyon nehéz lát­hatóvá tenni. De azért meg­kíséreljük. — A nevelők kollektívája — mondja Tavi József — munka­terv szerint végzi nevelőmun­káját is. Céltudatosan törek­szünk a tanulók aktivitásának kibontakoztatására, a kollektív szellem erősítésére, a világné­zeti egység megteremtésére... Példák is akadnak szép számmal. Jasper Tibi, a szil- vási útőr hatodikos kisfia meg betegedett Kórházba került, majd otthon lábadozott és az osztályfőnök megkérdezte: ki vállalkozna arra, hogy segít­sen a kis betegnek lépést tar­tani az osztállyal. Ekkor de­rült ki, hogy Kozma Magdi, meg Ujpál Jolánka már rend­szeresen átadja Jasper Tibor­nak az aznap tanultakat, Megnézem őket. A kisfiú szőke, még mindig sápadt ki­csit a betegségtől, a két kislány virgonc, copfos és mind a hár­man csodálkozvna ' néznek rám, mintha azt kérdeznék: „Hát lehetett volna ez más­képp is?” ■ Ugyanezt a csodálkozó né­zést azután megtalálom Ros­tás Laci nyolcadikos szemében is. Ö, meg az öccse ugyanis az a másik „példa** amit kiválasztok magamnak. Laci is, meg Zoli is kitűnő ta­nuló, de nem ezért kérem őket arra, hogy kísérjenek el a há­zukig, ahol a szüleikkel szeret­nék találkozni. Ennek más tör­ténete van. Két évvel ezelőtt Rostásék- nak is a nevelők magyarázták meg, hogy miért helyes a szö­vetkezés. Megértették, de azért az idős Rostás, a nagyapa még­is kissé kényszeredetten írta alá a nyilatkozatot. Aztán két ujja közé csípve kicsit meglo­bogtatta a papírt és keserű mosollyal azt mondta: „No fiaim, itt az örökségetek.” Az­óta eltelt két év. Rostás Imre a növénytermelési brigád ve­zetője lett, jól dolgozik, az ..örökség” értékesnek bizo­nyult. S abban, hogy a Rostás rsalád megtalálta a helyét a termelőszövetkezetben, a két fiúnak is van valami szerepe. Különösen a nagyobbnak, La­cinak. A régi és az új birkózik a csalidban Nem láthatóan, nem harsogóan, de birkózik. A ki­sebb gyerekre még erősebben hat a nagymama, az édesanya példája. A nagyobb már önál­lóan gondolkodik és határoz. S az ő példája már vissza is hat a szülőkre. De honnan vette a képességet az önálló gondolkodásra és elhatározás­ra? Talán vele született? Ter­mészetesen vannak veleszüle­tett jótulajdonságok is, a ta­nulásban tehetséges, élénk, minden érdekli. De azt a szem­léletet, amelyet már önállóan érvényre tud juttatni, már az iskolában sajátította el. Az iskola persze nemcsak így közvetve, hanem közvet­lenül is kapcsolatban van a szülőkkel és mint Tompos Károíyné, Laci osztályfőnöke mondja, annyit sikerült is elérni, hogy az is­kola és az otthoni nevelés ket­tőssége már nem jelentkezik olyan élesen, mint korábban. Ez másképp szólva azt jelenti, hogy az új, a szocialista szem­lélet előretörésének mind ke­vesebb a gátja. Rostás Laci számára pilla­natnyilag az a legizgatóbb probléma, hogy az iskola fut­ballcsapata, amelynek szertá­rosa, sikeresen ezerepel-e a Járási bajnokságban. A körze­tit már lényegében megnyer­ték, még egy mérkőzést kell játszaniok a pellérdi iskola csapatával, semleges pályán, aztán mehetnek tovább a já­rási bajnokságba. A két gyerekkel ballagok az úton, mikor szembetalálkozunk Rostás Imrével, Laci édesapjá­val. A határban volt. — ötven asszony jött ld ma hagymát szedni — mondja elé­gedetten. — Eszerint nincs baj a mun­ka fegyelemmel ? — Most már ritkán van baj. Még az első évben nem mon­dom. .. De most mér sok min­dent megértenek az emberek. Megkérdezném, hogy sze­rinte van-e ehhez valami köze a fiai gondolkodásmódjának, az iskolának, pedagógiai egység­nek és aktivitásra nevelésnek, de inkább eáhaMgatom a kér­dést. Az iskola udvarán gyerekek futítároznak, labdáznak, tor­násznak, a sarkon vontató do­hog, az úton teherautók robog­nak, a földeken sietősen nőnek a vetések. Ki-ki végzi a maga dolgát és tudom, hogy ha azt a traktorost, aki ebédutáni elégedettséggel száll gépe nyer­gébe, megkérdezném, hogy kap-e a munkájához valami „láthatatlan segítséget", csak megmosolyogna. Pedig nem árt néha a „láthatatlan” dolgokat is láthatóvá tenni. a könyvtulajdonosok előbb mindig mint könyvtári olva­sók szeretik meg a könyvet s utána ébred fel bennünk „a házi könyvtár” létesítésé­nek igénye — mondja Kovács József a pécsi 101-es könyvesbolt ve­zetője. — A könyvtárak kö­zül az Egyetemi Könyvtár például az utolsó negyedévben is elvitte 20 ezer forint értékű könyvét, de szépen vásárol a Megyei Könyvtár, a MÁV könyvtára, a Szakszervezeti Könyvtár és az üzemi könyv­tárak is. A közületi könyvtári beszerzés országosan 23.2 szá­zaléka volt az összforgalom­nak, javult a könyvtárak állo­mánya. A könyv körforgása tehát az írótól a kiadóig, a kiadóktól a könyvesboltokig, illetve könyvtárakig egyre erőteljesei» ben gyorsul. A vásárlással, az olvasással nincs is baj, talán ott kellene még változ­tatni az eddigi gyakorlaton, bogy az új kiadványok ha» marabb jussanak el a dolgo­zókhoz. Nem egy üzemi könyvtárban bizony még elég régi „szériák” kaphatók. A másik: tovább bővíteni az olvasók hálózatát, még több könyvbarátot szerez­ni a bányászok, az építők és a falusi dolgozók között Móricz Zsigmond keserűen írta a harmincas években: Hódmezővásárhelyen van olyan hónap, hogy egy könyvet sem adnak el. Nálunk most Pé­csett minden harmadik perc­ben adnak el egy könyvet. — ts -* Jó termelési eredmények: több jutalom A 12-es Autóközlekedési Vál­lalatnál is mint több baranyai üzemben a napokban jutalom osztásra került sor. Április vé­gén mintegy 55 ezer forint összegű nyereségrészesedést fizettek ká a dolgozóknak. A Ceméntáruipari Vállalat kultúrtermében megtartott ün­nepi gyűlésen 27 fő kapott „kiváló dolgozó” jelvényt, vagy oklevelet, 50 fő igazgatói di­csérő oklevélben, 24 dolgozó könyvjutalomban részesült. Ezen kívül 190 embernek mint­egy 62 ezer forintot osztottál: ki. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom