Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
tan. május a. NAPLÓ A kereskedelmi árukészletek és a forgalom problémáiról A megye gazdasági életének fejlődése, az ipar termelésének növekedése mellett figyelembe véve azt a döntő változást, amely az utóbbi években a mezőgazdaság szocialista átszervezésével bekövetkezett, — a vásárlóerő alakulásában, a kereskedelmi forgalomban, az árualapok helyzetében is érezteti hatását. Mind a lakossági jövedelmek arányaiban, mind a pénz elkötésében sok új vonás jelentkezik, amely a keres kedelmi készletekkel szemben új követelményeket támasztanak. Baranya megyében a kereskedelem forgalmának belső összetétele az utóbbi években az alábbiak szerint változott: élelmiszer 1959. 1960. 1961. 47.2 47.6 48.8 ruházat 25.9 25.4 23.4 vegyesipar 26.9 27 __ 2 7.8 100% 100«/, 100% A kereékedelimi forgalom Változása a következőikre vezethető vissza: Az élelmiszerértékesítés növekedésében a falusi lakosság vásárlásai és a lakosság megváltozott igényei mutatkoznak meg. A központi árualapot fogyasztók száma emelkedett és az egyes alapvető élelmiszerek forgalma állandóan növekvő jellegű. (Pl. zsírból 11.8 százalékkal, cukorból 9,9 százalékkal, finomlisztből 32,4 százalékkal, kenyérből 10,4 százalékkal adtak el többet 1961-ben, mint 1959-ben.) Nőtt a magasabb értékű élél miszerek kereslete. (Pl. a kon- sserv-értékesibés megkétszereződött.) Említésire méltó még a vendéglátás forgalmának növekedése (a városi 18 százalék, a falusi 22 százalék, ezen bélül az italforgalom emelkedése (56 százalék). A ruházati értékesítés részaránya csökkent. A férfi és női konfekció értékesítés visszaesett (1959-ről 1961-re 71,6, illetve 82,6 százalék.) Van olyan vélemény, hogy a lakosság a korábbi években történt beszerzéseivel kielégítette szűk ségleteit és kereslete más árufélék iránt nyilvánult meg. (Élelmiszer, tartós fogyasztási cikkek, építkezés, stfo.) Hinnék részben ellentmond az, hogy a legutóbbi idényvégi kiárusítás során Pécsett kb. háromszoros mennyiségű értékesítés történt ruházati cikkekből. Ez arra is utal, hogy a lakosság egy részénél ezekből az árukból nincs telítettség és a forgalom a különböző akciókkal, idényvásárokkal növelhető. A városi és vidéki ruházati forgalom között eltérés van. Pl. a férfi konfekció iránti érdeklődés hiánya inkább vidéken jellemző, ami a városba- vándorlás folyamatára is utal, másrészről arra, hogy a divatváltozást gyorsan követő konfekció nem mindig felel meg a falusi igényeknek. Pl. a tsz- tagok kb 60 százaléka 50 éves felüli, akiknek igénye a ruházat tekintetében csökkenő és a divatváltozásokra kevésbbé reagálnak. A\ női konfekció forgalmában viszont a városi kereskedelem alacsonyabb értékesítésével szemben falun 30 százalékos növekedés van. Ez azzal magyarázható, hogy a tsz-ben dolgozó 20—40 éves nők aránya magasabb az ugyanilyen korosztályú férfiakénál és a megváltozott igények mellett a divatosabb női fehérnemű és felsőruházati cikkek felé irányul a kereslet. A vegyesiparcikkek forgalmának 25 százalékát a tartós fogyasztási cikkek teszik Helybeli és vidéki munkahelyekre . kubikos munkakörbe dolgozókat vész fel az ÉM. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, Pécs, Rákóczi u. 56. Munkaügyi osztály. 19616 ki. Az építőanyag, televízió, különböző háztartási gépek for galmának emelkedése mellett pl. a motorkerékpár értékesítése vontatott. Ismeretes, hogy a használt gépkocsi és motorkerékpárból jelentős kínálat tapasztalható a pécsi országos vásárokon. A tulajdonosok főként új gépkocsi beszerzése céljából árusítják használt jár műveiket. A bútorórtékesítés 40 százalékkal nőtt, ennek ellenére egyes fajtákból bizonyos lerakodás tapasztalható — amely választék-problémák bői adódik, miután a kisméretű lakáshoz kevés a megfelelő bútordarab. Érdekesség, hogy a televíziók 61 százaléka a részleteké iókibatn került értékesítésre. Az élénk kereskedelmi forgalom lebonyolítására és a megyében jelentkező vásárlóerő lekötésére mennyiségileg jelentős árukészlettel rendelkeznek a kereskedelmi vállalatok, amit a következő táblázat bizonyít: Kereskedelmi készletek és a forgalom növekedésének aránya (1359 — 100%) 1951. Kisker, készletek Nagyker. készt, élelmiszer ruházat vegyesiparcikk Összesen: 122 108 144 124 114 122 156 Kisker forg. 117 109 US 130 U4 Az összehasonlítás kedvező képet mutat, miután a készletek jobban nőttek mind a forgalom és így a kereskedelem látszólag kielégítheti a jelentkező igényeket. Ebből olyan téves következtetés is levonható, hogy a feszített kereskedelmi tervek teljesítése csak a lakosság vásárlási kedvén múlik és a piackutatás, válasz tékbővítés, a készletek belső összetételének javításában kevesebb a teendő. A közelmúltban a kereskedelemben lezajlott vizsgálatok alapvető megállapítása szerint a készletek a fentiekben ismertetett arányú, növekedése nem volt indokolt és az egyes szakmákban található nagy mennyiségek mögött sok össze tételbeni, választéki hiányosság húzódik meg. Ebből következik, hogy nem egyedül a vásárlóerő, vagy a vásárlási kedv elégtelensége az oka annak, ha a kereskedelmi tervekben időnként lemaradás tapasztalható. Az élelmiszerkészletek viszonylag kevés problémát okoznak. Az összes kereskedel mi készleteken belül mindösz- sze 4,5 százalék az arányuk és gyorsabb forgásuk nagyobb forgalom lebonyolítását is lehetővé teszi azonos készletmennyiség mellett Az itt jelentkező emelkedés indokolt, amely részben a hálózatbővítésnek is következménye. A ruházati készlet, amely az összkészleten belül arányaiban is a legnagyobb mennyiséget teszi ki (67.5 %), a jelenlegi forgalomhoz képest túlzott. Az összetétel sokat javult, azonban a divat gyors változása maga utón vonja az elfekvőség keletkezését is. A magas ruházati készletek ellenére is főként idényjelleggel gyakran hiányoznak egyes áruk, miután a kereskedelem — és az ipar is — lekésik az idény indulásáról. A forgalom növekedését a vegyesiparcikkekben haladta túl legjobban a készlet emelkedés és az összes készle ten belüli arányuk az 1959. évi 23.3 százalékról 28 százalékra nőtt. Ha a lakosság megváltozott igényeit, a tartós fogyasztási javak iránti keresletét figyelembe véve, az arányeltolódás nem volna hiba. A készletek összetételében azonban ellentmondások találhatók és az egyes áruk lerakódása az utóbbi időben itt jelentős volt. Ugyanakkor a hiánycikkek nagy száma is erre az árucsoportra jellemző. Pl. a különféle alkatrészek mellett az olaj- kályha, fürdőszoba-berendezés, porszívó, nagyképernyős TV.- készülék, tranzisztoros rádió, idomacélok, horganyzott lemezek, mosóporok, stb. említhetők meg, a bútorok közül pedig a keresettebb, kisméretű darabok. Túlzottak a motorkerékpárkészletek. A gépkocsik iránt megnövekedett igényeket nem ellensúlyozzák az évről-évre azonos formában kibocsátott motorkerékpárok. Több Ízben felmerült, hogy csökkenteni kellene a motorok termelését — annál is inkább, mert nemcsak értékesítésük, hanem tárolásuk is nehézségekbe ütközik. (Jellemző, hogy a Vas- és Műszaki Nagyker. Vállalat készleteit főként a szükségraktárakban 104 helyen tárolják). Meghaladják az igényeket a rádiókészletek. Az érdeklődés hiánya indokolható azzal is, hogy Baranyában pl. minden 3 személyre jut egy rádió, ezért általában csak cserélik a készülékeket és a nagyobb rádiók iránt nyilvánul meg az érdeklődés. A kereskedelem jelenlegi készletei — a hiányosságok ellenére is — alkalmasak arra, hogy a vásárlóerőt és a lakosság növekvő igényeit kielégít sék. A választék bővítése és az összetétel javítása érdekében mélyrehatóbbá kell tenni a piackutatást. Jobb tervezési módszerek kialakítására és az iparral való közvetlenebb kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy az áruk szervezettebb elosztását megoldhassuk és a készletek terén a megfelelő szintet kialakíthassuk. Dr. Nagy József Ahol már térdig ér a Un és araszos a kukorica A környező tsz-eket is segíti a bogiid mindszenti gazdaság A tavasz mindenütt elkésett az idén, az emberek azonban nem mindenütt. A Bogádmind- szerati Állami Gazdaság táblái!, járva,, a leggyakorlottabb szem sem fedezné fel, hogy késett a tavasz. A Drávától a Dunáig nem látni szebb búzatáblákat, nem találni szebb kukoricát. Az egész gazdaságban szárba szökkent az őszi búza. A tése- nyi üzemegység hatalmas tömbösített búzatábláin térdig ér a növényzet, s a szovjet Szko- roszpalka fajta — melyből á gazdaság vezetői 20 mázsán felüli termést várnak — kalásza már hasban van. Éjjel, nappal vetettek Legnagyobb tavaszi munkacsúcsot a bogádmindszenti gazdaságban is a kukorica vetése okozta, hisz a szántó területnek 54,6 százalékán, összesen 2756 holdon termelnek az' idén fővetésű kukoricát. Kovács Gábor, a gazdaság igazgatója elmondta, hogy a kukorica vetését akkor kezdték meg, amikor az összes többi tavaszi növény — lucerna, lóhere, napraforgó, burgonya, stb. — a főidben volt. Ezután minden erőt erre a csúcsmunkára összpontosítottak s április közepétől május elsejéig, tehát két hét alatt sikerült végezni a kukorica vetéssel. A megkésett időjárás miatt most első ízben vetettek éjjel-nappal, éspedig sikerrel. Az elmúlt évben egy jól felszerelt szerviz-műhelyt építettek s most tavasszal az éjszakai szervizszolgálat bevezetésével lehetővé tették a gépeli zavartalan munkáját. A gazdaság dolgozói a traktorosok is kitettek magukért, vállalták az éjjdli vetést és nagy gonddal jó minőségben végezték, úgy, hogy a nappal vetett kukoricát senki meg nem különbözteti attól, amit éjjel vetettek. A bogádmindszenti határban több száz holdon kikelt már a kukorica, sőt, helyenként csaknem arasznyi magasságú. A mélyebb részeken a múlt éjszakai talajmenti fagy kissé megcsípte a kukorica hegyét, de a szívlevól érintetlen maradt, ezt a fagyot még kiheveri. A táblák mellé mindenesetre odakészítették a dudvát, hogy fagyveszély esetén füstölhessenek. Kapálják a kukoricát A bogádi üzemegységben szerdán megkezdték a kukorica kapálását. Nem sok kapálni ■ valójuk lesz az idén a bogád- miindszenitiekinek, csak 400 (hold, mégis sietnek, hogy a vetéshez hasonlóan a kapálással is időben végezzenek. Ebben az évben már 1500 holdon végeztek vegyszeres gyomdntásit, ahol kapavágás sem kell. Ezen a hatalmas területen kézéi nem is nyúlnak a kukoricához. Tíz csőtörő kukoricakombájnja van a gazdaságnak s a kükori- oabetakarítást az ősszel mát 90 százalékban géppel végzik el. A csöveket aztán a táblák szélén elcsépelik, megszárítják és szemesen tárolják. Igen sok emberi erőt szabadít fel így a gazdaság: A kukoricái * forgón kívül monokultúrában termelik s ez megkönnyíti a kukorica munkálatainak gépesítését, egyfajta, tehát speciális gépek beszerzését. A növény tőszáma 23 000 holdanként s ez is hozzájárul a magasabb termés eléréséhez. Növényápolás kémiai szerekkel A vetés befejeztével a gazdaság átadja ve tógépeit a környező termelőszövetkezeteknek, hogy a kukoricavetést azok is mielőbb befejezzék. A gazdaság már a növényápolásnál tart. Megkezdték a gabonák Dikonirtos gyomirtását, a kukorica Hungazinos utókezelését. Sőt, ebben az évben mér a lucernát is vegyszerrel gyomtalamiítják, az A rétit nevű új gyomirtó szerrel, mely a lucerna kivételével minden kultúr- és gyomnövényt elpusztít. A cukorrépát már koptatott magból termelik az idén s a koptatott mag szemlénkén ti vetésével elkerülik az egy elés fárasztó munkáját A korszerű technika a kamizálás egyre inkább hódít a bogádmindszenti gazdaságban. A gazdaság vezetőinek érdeme, hogy ezeket az előnyöket jól kihasználják, nem félnek az újtól, bátran alkalmazzák a mezőgazdaságot forradalmasító új módszereket. Ugyanakkor megbecsülik a gazdasághoz hű, régi szakembereket és fizikai dolgozókat. Csakis így érhetnek el évről évre egyre jobb eredményeket ___________ & Jbté ~ őq íjmáSkt leqítae Ma már nem ritkaság, hogy magyar szakemberek (külföldön, külföldiek Magyarországon segítenek a gazdasági épí- tőmunkában. Egymást segítve könnyebben haladunk. * A Pécsi Hőerőműben mindenki ismeri Navratilékat. „A ma Navratilunk” — így nevezik a csehszlovák Josef Nav- ratil szerelőt, aki „druszájával”, Josef Smetanával együtt 32 ***• fi rno1rv»'’’ 1 nemcsak meg tudjuk enni, nem ízük is. Máskor meg > tervezgetünk, rádiót hallgatunk a szálláson ... Nehéz így élni, távol a családtól. De Josef Navratil és Josef Smetana megszokta mér ezt az életet és szívesen vállalja. Most mindketten itthon vannak. * Remeznicsek Ferenc, a Pécsi Fémipari Vállalat 1-es telepének vezetnie már rés* szakFrantisek Foucek, Josef Smetana és Josef Navratil a Hőerőmű egyik „Skoda ’-gy ártmányú gépén dolgozik. szereli. Harmadik társuk, Frantisak Foucek viszont a bonyolult elektromos-berendezések szakértője. Szerencsésen együtt találtuk őket, még mielőtt hazautaztak volna szabadságra. Foucek elvtárs éppen nagy munkában volt, miért — mint mondotta — mielőtt elmegy, rendbe akar tenni mindent. Ebben a hazatérés előtti időszakban számára akkor kezdődött a munkanap, mikor felébredt, s addig tartott, míg ián tért. Remeznicsek Ferenc átveszi az egyik garanciális SimpsoiiU A két Josef, Navratil és Smetana azonban szívesen beszélt arról, hogy miit dolgoznak, hogyan élnek Pécsett. — A mi szakmánk tulajdonképpen a cementgyári berendezések szerelése — mondta Navratil eivtárs —. Nem is itt, a Hőerőműben kezdtük a munkát, hanem a lébattani cementgyárban, s csak akkor jöttünk ide, mikor ott végez tünk. De ez a feladat is nagyjából azonos a cementgyárival, így aztán boldogulunk. — Ami a munka utáni időt illeti? Hát az bizony nem mindig könnyű. Helybeli munkatársaink hazamennék, s ilyenkor egyetlen szórakozá sunk a könyv, De ilyenkor, mikor már több hónapja vagyunk távol hazulról, bizony nincs már kiolvasatlan könyvünk sem. Kocsmázni nem szeretünk, inkább kirándulunk, ahányszor engedi az idő. Persze, azért néha-néha elmegyünk egy halászlére. Már — A Német Demokratikus Köztársaságban Suhl városban van a gyár -— meséli németországi élményeit —. Majdnem egy hónapot töltöttünk olt Nagyon sokat tanultam ez idő alatt. Noha jól ismerem a motorokat, ilyen részletesen, aprólékosan még soha nem volt alkalmam megismerkedni a gyártásukkal, konstrukciójukkal. Még napi háromórás elméleti oktatáson is résztvét- tünk Tapasztalatokkal meggazdagodva jött vissza Remeznicsek elvtárs. Az ott tanultaikat pedig munkájában hasznosítja. Kölcsönös segítség ez, hiszen a gyárnak is érdeke, hogy olyan vállalat végezze a motorjainak javítását, ahol jól képzett s a gyártmányukat kitűnően ismerő szakember irár.vítja a munkát. A Férni oari Vállalatnak és Remeznicsek elvtársnak ió munkáiéhoz feltétlen hozzájárul a Simpson-gyárban töltött egy hónap. k ember. Harmincöt éve javítja a motorokat, autókat. Talán éppen ezért is esett rá a választás, amikor arról voLt szó, hogy valakinek ed kell mennie Németországba, hogy tanulmá-j nyozza a Simpson-motoro gyártásának, javításának móc szereit, tapasztalatokat gyűj- sön a gyárban s gyarapít műszáléi ismereteit. Ezeknek motoroknak garanciális javi ve» sát a vállalat végzi Pécsett s ezért a Simpson-gyár meghívására januárban vonatra ült r'- ~ ■ _
