Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

1962. MÁJUS 31. 3 Emii.nyék éuissápk a Baranya mepi Építőipari Vállalatnál Fennállása óta öt Ízben nyer te el az élüzem címet. Ezt a nagyszerű sikersorozatot koro­názta meg az elmúlt év ter­melési eredménye alapján el­nyert vándorzászló is, amelyet a Minisztertanács és a SZOT adományozott a vállalat szá­mára. A Baranya megyei Építőipari Vállalat eredményekben gaz­dag múltjáról csak annyit, hogy az utóbbi évek során több mint négyezer lakást épí­tett fel, illetve adott át rendel tetősének és közel 77 millió fo­rint értékben épített új, kor­szerű iskolákat a városban és a megyében. Pécs vízellátásá­nak fokozására 44 millió forint értékű munkát végzett, s jelenlegi legnagyobb programja a 400 ágyas klinika, valamint a 160 millió forintos beruhá­zással induló egyetemi város építési munkálatai. Az építő­ipari technológia és a műszaki fejlesztés érdekében, a már is­mert korszerű panel- és fö'dém gyárat is átadta, illetve ha­marosan átadja rendeltetésé­nek. E két fontos létesítmény a város 15 éves lakásépítési programjában évenként mint­egy 5 ezer lakás felépítését te­szi lehetővé a legkorszerűbb építőelem, a nagypanel alkal­mazásával. Igen érdekes képet mutat a vállalat néhány éves fejlődése is. 1955-ben például éves prog­ramjuk alig haladta meg a 80 Csökkent a nemzetközi vonatok késése A népi demokratikus orszá­gok közül a bolgár, a csehszlo­vák, a lengyel, az NDK-beli és a magyar vasutak- dolgozói a műit év közepéin nemzetközi versenyszerzódésben vállalták, hogy javítják a nemzetközi személyszállító és tehervomá* ■ tok * közlekedését j. ó Ax-öt' ország-' vasutas ver- senyéiüski -yiső Szakaszát - nem­regen • értékelték Varsóban. A tanácskozás megállapította, hogy a verseny óta' jelentősen csökkent az ^rintebt országok- baria nemzetközi vonatok ké­sése. Az eredmények alapján a lengyel államvasutak került az első helyre, -s elnyerte az NDK vasútjának vándorserle­gét és a Magyar Vasutas Szak- ' szervezet vörös vándorzászüa- ' ját. A további sorrend: az NDK, a magyar, a bolgár és a csehszlovák államvasutak. milliós programot, amig ebben az esztendőben 460 millió fo­rint értékűre emelkedett az egy évre előírt építési programjuk. A vállalat dolgozóinak létszá­ma is az 1955. évi 1100 fővel szemben 3700-ra emelkedett, vagyis kész építőipari „hadse­reg” dolgozik ma már a vál­lalat szétszórt építkezésein. Igen örvendetes, hogy a nö­vekedéssel járó feladatokat és az elért szép eredményeket nemcsak létszámnövekedéssel érték el, hanem a termelékeny ség mutatói is impozáns szá­mokat vetítenek elénk. Amig 1957-ben egy munkás egy esz­tendő alatt 87 ezer forintot tér melt, 1961-ben 145 ezer forint, érték áll az egy lőre eső éves produkció mögött. E nagyszerű eredmények értékét tovább nő véli az is, hogy a vállalat az elmúlt, s egymást követő évek­ben kimutathatóan csökkentette az építke­zések költségráfordítását is. Ennek egyenes következménye ként 1961-ben 13.7 százalékos nyereséggel zárták az évet, amely csak akkor mutat iga­zán értékes összehasonlítást, ha tekintetbe vesszük, hogy 1955- ben még 2.5 százalékos veszte­séggel zárták az esztendőt. A fentebb említett 13.7 százalé­kos „évzáró” nyereség járult hozzá ahhoz is, hogy a dolgo­zók közel 24 napnak megfele­lő nyereségrészesedést kaptak a „zárszámadás” után. Emlí­tésre érdemes még az is, hogy amig 1955-ben a dolgozók át­lagkeresete alig haladta meg az évi 12 ezer forintot, addig 1961-ben 19.300 forintra emel­kedett az egy dolgozóra szá­mított évi átlagkereset. A fentebb elmondott műsza­ki és gazdasági eredmények eléréséhez nagymértékben hoz zásegített az is, hogy a válla­lat nem utolsósorban a munka versenyre, az. újítómozgalomra alapozott. A legutóbbi adatok szerint 42 brigád 484 fővel : küzd a szocialista cím elnye­réséért és ebből 15 brigád, 206 főnyi, tagsággal nyerte el a ki­tüntető címet. Eredményeik is igazolják ezt, miszerint 10—15 százalékkal magasabb a telje­sítményük az átlagosnál. Az újítómozgalom keretén belül benyújtott, illetve elíoga dott 169 újítás kihatása nem­csak a vállalat gazdasági ered­ményeiben jelentkezik, hanem abban is, hogy a felügyeleti hatóságok vállalatai között fo­lyó újítói produktumok verse­nyében is az első helyet érte el a vállalat újítógárdája. Az újítások döntőrészt szerkezeti, szervezési jellegűek, amelyek technológiai szerkezeti kihatá­saikkal hozták meg és hozzák továbbra is a maguk hasznát, j Mégis a figyelemre méltó eredmények ellenére is súlyos adóssággal kezdte az idei esztendőt a vállalat, noha az első féléves programját az elmúlt év első félévének tény­leges eredményeihez igazította. Azonban a hosszú tél, a rendet lenül váltakozó hőniórsékiet- változások niár a kezdet kezdetén lehetetlenné tetteik a megkezdett munkálatok folytatását. Ebből szárma­zott a vállalat 13 millió forintos termelési lemaradása is, miután 1200 emberük vesz­tegelt odahaza fagyszabadság címén. Mindezek ellenére a válla­lat már az első negyedév vé­gére teljesíteni tudta az átadás ra előírt 91 lakás felépítését. Az első negyedéves eredmé­nyek alapos értékelése közben felmérte a rendelkezésre álló munkaterületeket és ahol a munka természete lehetővé tette, kétműszakos termelést vezetett be. Az ilyen irányú intézkedések, illetve a belő­lük fakadó tapasztalatok mind azt bizonyítják, hogy az első félév végéig az adósságnak mintegy háromnegyed részét teljesíteni tudják, s a további törlesztés, illetve az adósság végleges rendezése a harmadik negyedévben befejezést nyer. | Három négylaiáletos lottoszeívény m a megyében Ketten szentlőrinciek A lottó 20. játékhetén — mint ismert — 56 négytaláiá- tos szelvény voll,’ s ebből há­romnak a megyében van gaz­dája. Ketten — Szakain Fe­renc, a Pécsi Bőrgyár dolgo­zója és Beitiol Lásizlóné cuk­rász — szeli tilőrlnciek, a har­madik — Geiger József — pécsszabolcsá bányász. Ennek alapján Szentlőrinc igein sze­rencsés helynek nevezhető, tú­széin összesen 4 négytalálatos szelvénye volt az utóbbi idő­ben. A három, egymástól külön- szelvénnyed játszó nyertesnek tegnap fizették ki a nyere­ményösszeget az OTP megyei fiókjában. Egyenként 56 ezer 482 forintot kaptak. Megkezdődtek a nyári gépszemlék A megye gépállomásai jú­nius 12-ig tartják meg az idea nyári előkészületi gépszemlé- ket. Az aratógépeik, kombáj­nok, cséplőgépek javítását ez időre műiden gépállomáson befejezték, s a gépeket a szem­lére előkészítették. ■ Elsőként a palotabozsokd gépállomás fel­készülését bírálja el a megyei szemtebizottság. A paiotabo- zsciki gépszemlére ma délelőtt kerül sor a gépállomás köz­pontjában. Csütörtökön a sely- lyei és bólyi, június elsején pedig a vajszlói és villányi gépállomáson tartják meg a nyári gépszemlét. A gépszem- léken a környező termelőszö­vetkezetek elnökei is részt- vesznek. Pécstől — Bárig... Közeledik az aratás és egyre jobban torlódnak a wwinkáié. Mindenütt sietnek, hogy időben elvégezhessék a kapálást, be« talcaríthassák a szénát. A Pécsi Állami Gazdaság Szentkúti 5-ös 80 - holdas táb­láján négy gépi kapa irtja a gyomot a silókukoricában. Né­hány napja indult meg a gépi tea pálos. Ha teljes gépi erővel elkezdik a munkát, akkor naponta mintegy 100 hold kukori­cát kapálnak meg géppel. Nyereséggel gazdálkodott a Mecseki Erdőgazdaság az 1961 62-es gazdasági év első felében Az 1961/62-es gazdasági év első félévében jelentős költ­ségszint javulás volt a Mecseki Erdőgazdaságnál a fő ágaza­tokban. Az Erdőgazdaság 5 mdilio 550 ezer forint vállalati nyereséget ért el. Komoly 1 eredménynek számit a 2 száza­lékos önköltségjavuilás is. Di­cséret illeti a karászi, pécsvá- radi erdészeteket, valamint a pécsi fagj’ártmánytermeló üze­met, ahol túlteljesítették az önköltségtervet. A munkaszervezés mellett, a munka minőségi megjavítá­sát tűzték feladatul a második félévre az erdőgazdasági dol- gozök. 111 brigád 677 dolgo­zója és 75 fő egyéni felajánlá­sokkal is békapcsolódott a szo­cialista munka verseny be. Az . Erdőgazdaságban dolgozók fel- ; ajánlásaikat a kongresszusi j munkaversennyel kapcsolták ! egybe. A fenti versenyválla- j lásokon kívül a kárásza erdé­szet, fehérparti erdészkerületé­nek vezetője versenyre hívta az erdőgazdaság valamennyi kerüiLetvezeto erdészét, amely­hez 10 erdészet 71 kerület,ve­zetője csatlakozott. Forintokra váltható tapasztalatok A Görösgali Állami Gazda­ságban is mindig talál valami ■megszívlelendőt,' valami újat az ember. Szépek az Ő6ziek és a föagronóimus azt mondja: meglesz a tervezett, sőt talán több is. A tervezett tizenhét mázsái, becslés alapján a kilá­tás tizennyolc mázsa termés holdanként. ' Ebben a gazdaságban is ve­tettek búzát takarmánynak. Azt mondják: ha egyszer töb­bet fizet minit az őszi árpa. ak­kor miért ne ezt termeljünk. Igazuk, van, A búzához tíz szá­zalék őszi árpát kevertek és a . holdanként! terméskilátás eb­ből 16—17 mázsa. Köze] ezerötszáz holdon termesztenek kukoricát szemre és 620 holdon silónak. A kukoricák tiszták, .pedig ka­pával még hozzá sem nyúltak. A kukorica területből 950 hol­don HungaZjnt használtaik. A fennmaradó többi területet Di- konirttal szórják be. — Négy Maulwurf most is.szórja a víz­ben áztatott Dditónirtot. — Mondja is a főagronómus: — Ha nem is takarítunk meg , egy kapálást, de a kapá­lás idejét feltétlenül kitoljuk. Ez pedig nagy dolog. Vélemé­nyem szerint helyes lenne, ha minden termelőszövetkezetben felülvizsgálnák: mennyi kézi munkaerővel rendelkeznek, be tudják-e fejezni a kapálást aratásig. Ha nem tudják: javas lom di konirtozzák le a tenni le­tet. Mi is ezt tesszük. Mégpe­dig úgy, hogy 300—400 liter vízben másfél kiló Dikonirtot oldunk fel és ezzel egy hold kukoricát permetezünk le. Ez a módszer nem költséges, de eredményes. Több éves tapasz­talait bizonyítja ezt nálunk. Egv hold leperrneteáése,' min­dent beleszámítva nyolcvan fo rintunkba kerül. De van itt más olyan tapasz­talat is, amit. a termelőszövet­kezetek hasznosíthatnak. A Görösgali Állami Gazdaság te­rülete. mintegy negyven kilo­méteres körzetben helyezkedik el. Ekkora területet ellenőrizni is nehéz, hát még minden te­rületet géppel ellátni milyen nehéz. Hosszú időn keresztül ebben a gazdaságban is meg­kapták az egyes üzemegységek a gépeiket. Aztán egyszerre mind a négy üzemegységben megindult a munka. — Lassan ment így. Szétfor­gácsoltuk az erőket. Ezért eb­ben az évben mi is úgy hatá­roztunk — magyarázza a fó- agromómus, — hogy a meglévő gépparkot központilag irányítjuk. A módszer helyességét már a tavaszi munka is bizonyította. Képzelje csak el - egyszerre huszonnégy erőgép dolgozott a csatahelyi üzemegységben. — Egyszerre ment a talajelökés-zí tés, a műtrágyázás, a vegysze­rezés, a kukorica, vetés. Olyan volt ez, mint amikor a katona­ság átcsoportosítja az erőit és ellen támadásiba megy át egy he lyen. Ezzel a nagy gépi erővel 1 hét alatt 600 hold kukoricát vetettünk el. Ennek az új mód szemek köszönhető az is. hogy bár az idén körülbelül hat hetet késett a tavasz^ mégis ugyanazzal a gépparkkal, mint amivel az elmúlt évben, körül­belül ugyanakkor végeztünk a tavasziak vetésével, mint ta­valy. Azt hiszem ennek a mód­szernek a bizonyítványát nem kell magyarázni. Ezért merem javasolni ezt a módszert a ter­melőszövetkezeteknek is. Több nagy egyesült termelőszövet­kezet van már a megyében. Bátran alkalmazzák a gépek központi irányítását. így job­ban ellenőrizhetik a gépek munkáját!, jobban kihasznál­hatják a gépeket és többet is végezhetnek, mint a szétapró­zott gépparkkal. A gazdaság baromfi­tenyésztései is foglalkozik. Sok baromfit nevelnek és si­kerrel. A műit évben volt még vízászámyasuik is. Ebben az évben víziszárnyast már nem tenyésztenek. De volt a múlt A szerr.elyi Damjanich Termelőszövetkezet negyven hol­das tábláján megkezdték a lucerna széna betakarítását. A ta­gok elégedettek a terméssel, mint Jozipovics János mondja; 16 mázsa széna termett átlagban holdanként. évben pulykájuk is. Kétezer pulykát neveltek fel az elmúlt évben. Jó boltot csináltak. Ki­derült, hogy a pulykák kilóját 12 forintért állították elő, a vállalat viszont 20' forintért vette át kilónként. Világos, hogy ebben az évben még több pulykát tenyésztenek. Nem csak azért, mert jó a pulykák ára, hanem azért is, mert a gazdaság területén több helyen felfedeztek több olyan épületet amit eddig semmire sem hasz­náltak Pulykatenyésztésre ezek az épületek nagyon meg­felelnek. Idén összesen hatezer pulykát nevelnek fel a görös- galiak. Amíg ki nem veri . a vörös a pulykát — ez hat hetes korában szokott megtörténni — addig a baromfifarmon tart ják a pulykákat, utána pedig kihelyezik az elhagyott épüle­tekbe. Hatezer pulyka. Ez ter­ven felül mintegy 300 mázsa húst és sok-sok forintot, je­lent. Ez a Görösgali Állami Gaz­daságban .van. 'Amikor ezt. hal­lottam. önkéntelenül eszembe jutott: mennyi kihasználatlan épület van a mi. termelőszö­vetkezeteink határában. Jó len ne .ezeket az épületeket felku­tatni és gondoskodni kihasz­náltságukról, . Megérné a fá­radtságot. Ezit mutatja a görös- j gaffiak példája is. (Szálai) i A belvárdgyulai termelőszövetkezet olaszt üzemegységé­ben a gépek mellett a lovakat is munkába állították Kapál­ják a kukoricát, egyelőre még csak lókapával, de hamarosan ellepik a harmincholdas táblát az asszonyok is. A Sáitorhely-Bólyi Állami Gazdaság bari szőlészetében idén a tavalyinál jobb termést ígérnek a tőkék. A szőlő szé­pén fejlődik. Ezt bizonyítja az is, hogy a megpermetezett tő­kéket szorgos asszonykezek kötözik. Szalai — ErU k

Next

/
Oldalképek
Tartalom