Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-27 / 122. szám
IMS. MÁJUS 27. fclAPlü Modern „boszorkánykonyha“ Ahol leleplezik a hamisítványokat — Látogatás a megyei Minőségvizsgáló Intézetben Csupán egy szerény zománc- tábla jelzi Pécsett a Zólyom ulca egyik épületén, hogy itt cfolgozik a megyei Minőségvizsgáló Intézet. Az intézet munkája sokrétű s még felsorolni is sok lenne; mi mindent vizsgálnak itt. Egyik szobában lombikok, desztilláló készülékek, üvegek sorakoznak. Idegenek számára ismeretlen rendeltetésű tárgyak sokasága mindenütt. A másik helyiségben különböző műszerek, gépek. A mérlegszobában a precíziós mérlegekkel a legkisebb mennyiségeket is pontosan meghatározhatják. Talán a legfurcsább készülékek egyike az apró dagasztógép. Külsőleg inkább mérlegre hasonlít ez is, mert az üzletekben megszokott skála tűnik először szembe. Ehhez írószerkezet csatlakozik; A gép dagasztó része pedig egyáltalán nem olyan mint a sütödékben. A pontosan bemért lisztmeny- nyiségből ezzel állapítják meg a minőséget, a nedvességtartalmat. S ha már dagasztógép van nem is furcsa amikor dr. Szabó Endre az intézet vezetője létez az asztalra egy szép, ropogósra sült cipót mondván, hogy éppen most sült ki itt az in tézet kemencéi ében. Ez is hozzátartozik a minőség meghatározásához. A Minőségvizsgáló Intézet tulajdonképpen 1950 óta működik, de már 1895-ben alakult meg mint vegykísérleti állomás. Először csak mezőgazdasági v egy vizsgálatokat végeztek s később már itt határozták meg a legkülönbözőbb anyagok összetételét. Még bakteorológiai vizsgálatokra is fel van szerelve az intézet, de ezt ma már a KÖJÁL laboratóriuma vette át. Viszont a KÖJÁL részére a vegyvizsgálótokat még most is az intézetben végzik el. Sok hamisítványt leplezlek már le. legtöbb esetben csak arról van szó, hogy a tejet, bort, vizezik, a tejfölt hamisítják. De itt még erre is fény derül. Pontosain kimutatnak minden idegen anyagot az élelmiszerekben, Nem lehet letagadni azt sem, hogy az eladó mennyi lisztet kevert a tejfölbe. Az Ilyen apró csalások elég sűrűn előfordultak. Régebben a pirospaprika hamisítása volt elterjedt. Szinte minden paprikaárus ismerte a receptjét: „Végy jó erős őrölt paprikát, keverj'hozzá lisztet, egy kis zsírt és drágán eladhatod csemegepaprikaként”. Ezt akarta alkalmazni két falusi férfi is, de úgylátszik nem tetszett a keverék színe s'ezért még egy kis piros festéket is vásároltak hozzá. A paprika az intézet laboratóriumába ke- rü't. Egy platina edényben akarták megvizsgálni az összetételt. A legnagyobb csodálkozásra a paprikát tartalmazó platinaedény a gázláng felett alig néhány száz fokon megolvadt, holott ennek a fémnek az olvadáspontja 2400 fok. A végén megoldódott a „rejtély“ f A paprikába kevert festék minium volt s ez az olvadáspontot • lecsökkentette. A hamisítókat sikerült lefülelni, akik ráadásul erősen mérgező anyagot használtak az élelmiszer festésére. Ha nem is olyan értékes mint a platina, de talán jobban kell vigyázni a méregre. A vegyszerraktárban külön elzárva tartják az egy és két- keresztes mérgeket tartalmazó üvegeket. Dr. Szabó Endre lei- nyitja a szekrényeket. Kis üvegcsét, vesz elő s mutatja. A legerősebb méreg van ben-, ne: sztnichnin. A fél várost el lehetne pusztítani a tartalmával; Az arzén, ciánkáli s a többi már nem ilyen veszedelmes, de ezekből is, kis mennyiség is halált okoz. Arzénnal elég sok dolga akadt már az intézetnek. Volt már példa arra is, hogy olyan zsákban tárolta egy család a lisztet, amelyikben előzőleg ar- zénes patkányirtó volt. Az intézet vizsgálatai alapján szerencsére idejében felfedezték, hogy miért került majdnem minden ételükbe a veszedelmes méreg. A legfontosabb tevékenységük az élelmiszerek technológiai vizsgálata. Például a Szigetvári Konzervgyár minden term éke először idekerül, s csak akkor engedélyezik a forgalombahozatalt, ha az teljesen kifogástalan. Még a szavatossági időket is megvizsgálják. Azért sorakoznak egyik polcon most is az uborkás, befőtte üvegek, mint valami élelmiszerüzletben, hogy megállapíthassák a szavatossági idő lejárta előtt nem romlik-e, nem váltoak-e a minősége. Az ipar és kereskedelem is igénybe veszi az intézetet. Megtörtént, hogy a Fémipari Vállalatnak sürgősen tudnia kellett, hogy a raktárukban tárait csapágyfém megfelelő-e bizonyos célokra. Budapestre kellett volna küldeni az anyagot, de igy legkevesebb három hét múlva tudták volna meg az eredményt Az intézethez fordultak segítségért s így már másnap dolgozhattak a fémmel. Tévedés azt hinni, hogy csak közületek, állami vállalatok „dolgoztatják” az intézetet. Nagyon sok magánember , is végeztet vizsgálatot. A különböző házilag készített élelmiszereket (kolbász, sonka, befőtt, stb.) hozzák be, hogy megtudják; ehető-e még.' Sokszor bizony furcsa kéréseknek kell eleget tenni. Volt olyanra is példa, hogy az intézet vizsgálta meg egy komlói lakos gépkocsiját. Az üzemanyagra panaszkodott, s kiderült, hogy valóban, az utcán parkírozó jármű tankjába valaki bitument rakott s ez még a motort is tönkretette. Hasonló eset fordult már elő kénsavval és vízüveggel. A vizsgálat derítette ki, mindegyik esetben, hogy mit tartalmazott az üzemanyag. . A munka amit végeznek, al- Liimista tevékenység is. Modern* „boszorkánykonyha". Hillebrand Lajos A frác&i hefM'Mä'zi fcaéas&ato-H atttyatyábál Csalnom minden mm\ tbc eilem vedöo tisdan légzés tenek A városi tanács v. b.ülése Pénteken délelőtt ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A vb. megtárgyalta és értékélte a III. kerületi tanács végrehajtó bizottságának munkáját, s a tanácsi vállalatok elmúlt évi. illetve 1962. első neigyedévi gazdálkodásának eredményeit. Az elmúlt évi munka értékelésében részt vett dr. Bíró Dénes és Siba János, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, illetve csoport vezetője is. . A vb, megtárgyalta a gümő- kór elleni küzdelem feladatait is. Amint dr. Hal József, városi főorvos jelentéséből kitűnt igen eredményes munkát végeztünk ezen a téren, A tbc-s betegek aránya a város •Lakosságának ma már csak 1,28 százaléka, a néhány évtizeddel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva egészen csekély. Mint az adattok bizonyítják, a tbc-s betegek többsége az idősebb korosztályból kerül ki. A Baranya megyei Tüdő- beteggomdozó Intézet több mint 61 ezer vizsgálatot, szűrést és kezelést végzett, ami a város lakosságának mintegy felét jelenti. Blum Dieter (Esslingen): „Faúsztatás” fi tavalyinál tői züdsiget és lyiaiücsöi szerződlek a tsz-ek az Idén knnzervcélokra JÖVÖ HÉTEN PRÓBAÜZEMEL A KONZERVGYÁR — CUKORBORSÓVAL ÉS CSERESZNYÉVEL INDUL A TARTÓSÍTÁSI SZEZON A holt szezon lassan végét- ér a Szigetvári Konzervgyárban is A gyáregységek alaposan felkészültek az új szezonra, amely erősebbnek ígérkezik a tavalyinál. Jövő hét elején a korai zöldborsóval kéz dók meg a próbaüzemelést. A Villány környéki termelőszövetkezetektől v egyelőre csak annyi • zöldborsót kapnak, Qf jíi aknái z(dültek között A CSÉTI OTTÓ BÁNYAIPARI Afcnászképza Technikum I/b. osztályában hallgattam végig egy órát. A szünetben néhány szót váltottunk az udvaron, öí perc csak arra volt elég, Hogy Jambri- csek Józsefet megismerjem, akinek az egész famíliája bányász volt és ma is az. Erdősi Ferenc osztályfőnök ajánlotta, hogy estefelé a kollégiumban keressem fel ,:fiait”, hiszen három kivételével mind ott laknak. * A KOLLÉGIUMBAN minden diák a tanulószobában tartózkodik. Az osztály tanulóinak életéről Koszper Gyula KISZ-titkár számolt be elsőnek. — Az év elején kissé furcsa volt — mondta — hisz majdnem mindenki más-más bányaüzemből jött az iskolába. Egy dologban persze meg volt az összhang, hogy mindenki elvégezte a vájártanuló iskolát, s ide mint szakmunkások kerültünk. Így valamivel idősebbek is vagyunk, mint a többi közép- iskolások elsőosztályosai. Az osztály elég gyorsan „összerázódott”, S mondhatom jó a kollektívánk. Az asztal szélénél szőke hajú, izmos fiú ül. Érdeklődöm, hogyan került a bányaiparba. — Nem akartam bányász lenni — kezdi — hanem a szegedi gépipari technikumba szerettem volna beiratkozni, •ível Széniéin fafcfatfc a szüleim. Nem sikerült bejutnom, s az unokatestvérem „csalt” a vájártanuló iskolába. Vele ■ együtt jöttünk Komlóra. Három évig tanultunk, mire elvégeztük az iparitanuló iskolát és megkaptuk a segédvájárt bizonyítványt. Közben dolgoztunk a bányában is, én a komlói Ul-as aknán voltam Földes György vájár csapatában. Nagyon sokat tanultain a jól dolgozó brigád tagjaitól. Később kértem a felvételemet a bányaipariba. Sikerült. Ahány tanuló, annyi történet, annyi különböző út vezetett el a technikumig. Az egyik fiúnak pedagógusok a szülei és mindenáron azt szerették volna, hogy a fiuk is az legyen. De'a fiú még általános iskolás korában kezébe kaparintott egy bányászokról szóló könyvet, amely elég volt ahhoz, hogy eljegyezze magát ezzel a szép,' változatos és sok esetben nehéz szakmával. BUDAI JÄNCS1 precízen vezetett naplót lapozgatva számol be az IJb osztály eredményeiről. — Nyolc osztály közül jelenleg a negyedik helyen állunk, ami elsősöktől nem rossz. Év elején még sűrűn hullottak az elégtelenek, Papp Jani, Kiss, Vuity sorra „bezúgtakP, de én is. meg a többiek is átestünk a tűzkeresztségen. Mostanában ritkább az egyes osztályzat. Segítjük egymást a tanulásban, mindenki felelős mindenkiért... Amíg Budai beszél, ellenőrző füzetét nézegetem. Minden benne van: a tanulmányi jegyek, a kimenők indokolása, a tanuló érdeklődési köre és így tovább. Jancsi minden kimenője szülői látogatás célját szolgálta (egész napos kimenők), az osztályzatok vegyesek, érdeklődési köre: régészet, film és a labdarúgás. A labdarúgásnál élénk vita alakul ki, mindenki aktivizálja magát, míg Takács Sándor le nem csillapítja a fel- hevült „drukkerokat”, hogy hagyják abba, mert éjfélig sem lesz vége, és beszéljenek inkább a nyári szakmai gyakorlatról. — NEKÜNK KÖTELEZŐ gyakorlaton kell résztvenni a szünetben — mondja. — Valamelyik bányá \m 24 műszakot kell teljesíteni, természetesen rendes fizetésért. De újdonságot is mondhatok; a technikumból 20—25 fiú az NDK-ba megy nyári gyakorlatra. A mi osztályunkból Öláh Pista utazik az eislebeni rézbányába. Három hetet dolgoznak és egy hetet nyaralnak. Ez cseremegoldás, ide meg az ottaniak jönnek. A körülállók büszkén, s némi irigységgel nézik szerencsés társukat, a szélesvátlú birkózóbajnokjelölt Oláh Pistát. Élénk, jókedélyű és szorgalmas tanulókat ismertünk meg a technikum első b. osztályának tagjaiban. Nem gyerekek már, hisz mindegyiknek a zsebében van a szakmunkásbizonyítvány. GAZDAGH ISTVÁN I amennyi a próbaüzemeléshez szükséges. _ A folyamatos tartósításhoz szükséges nagyobb zöldborsó- dömping csak június 10-e körül válható. Az idén a baranyai tsz-ek 6690 mázsa zöldborsót szállítanak a gyárnak tartósításra. A zöldborsó után, illetve azzal csaknem egyidejűleg, június közepén megkezdik a cseresznye, majd valamivel később a meggy tartósítását ás. A baranyai cigány- meggyből 55 vagonnal dolgoz fel a gyár meggy-lének»’ nemesebb fajtákból pedig 5 vagonnal befőttnek. Ebben az évben a baranyai tsz-ek. a tavalyinál lényegesen nagyobb mennyiségű zöldségféle és gyümölcs értékesítésére kötöttek szerződést a gyárral. A zöldségfélék kö^ül legnagyobb tétel az idén is paradicsomból várható, amiből 11,1 vagonnal szállítanak le a tsz-ek. Zöldpaprikából ó',7 vagonnal, zöldbabból 1. uborkából 5,2 vagonnal szállítanak le, hogy csak néhány nagyobb tételt említsünk. A gyümölcsöt a MÉK-en keresztül értékesítik a tsz-ek a gyár felé. Ebben az évben étkezési almából 3 vagon lé-, és hullott almából 22 vagon, kék szilvából 10, kajsziból 5, őszi barackból pedig 20 vagonnal kap a gyár csak Baranyából A konzervgyár idei újdonsága a Zateuska. Ebből a vegyes zöldsógkonzervől 100 vagonnal exportálnak a Szovjet- unióba; Mai apróságok A borversenyen többek 'között a következőket mondja a megjelenteket üdvözlő : „ ... és szeretettel köszöntőm a borok nemes vetélkedésén megjelent (X. Y.) borász elv- * * A köszöntött felszólal és némi helyreigazítást kér: „Köszönöm az üdvözlést, de némi tévedés van a dologban, mert én nem vagyok borász, hanem szőlész. A kettő között az a különbség, hogy én a borban a szőlőt tisztelem”. * Egy új munkaerő beállításáról tárgyal két illetékes. — Amúgy rendes ember ez az X. Egy baja van, hogy szalmaláng típusú. — Akkor nagyszerű, mert az elődje csak szalma volt Ugyanis soha nem lobbant láingra. fi Mindenki ismeri a takarékosság különböző irányait szempontjait és annak hasznosságát. A nar>ok- ban egy merőben új vetületévél találkoztam; Hazamegy az egyik iskolás kislány és arról faggatja ^anyukáját, hogy mennyi pénz van ra takarékban betétkönyvben. Fáidéig nem veszi komolyan az érdeklődést, de a makacs kérdezősködésre végül is felcsattanr s,,Miért fontos neked, hogy mennyi pénz van a takarékban?” - A kislány a következőképpen indokol: „Ki kellene venni pár száz forintot és veszek rajta az iskolában takarékbélyeget, mert különben elmaradunk az iskolák közötti takarékossági versenyben. A pénzt év végén úgyis visszaadják és mindegy, hogy addig h<?l van”. * Megírták az újságok, hogy Sári pusztánál elütött egy traktort a vonat, a szerelvény két első kocsija megrongálódott és a nem súlyos sérülteket gyorsan kimentették, első segélyben részesítették. Meglepetést keltett, amikor a néhány férfi közül az egyik azt kérte, hogy engessék visszamászni a romos kocsik közé. Szokatlan kérését azzal indokolta, hogy nincs meg az összes lap, mert az összeütközés következtében szétszóródott kezükből. .Az engedélyt megkapta. Rövid idő múlva boldogan lobogtatta kezében a hiányzó négy lapot. Leültek a fűre és az egyikük bemoíndta a terített betilt. Azt mondják, hogy ezek az abszolút ultisok. ♦ — Fantasztikus, hogy milyen fáradt vagyok! — panaszkodik együk asszony a másiknak az utcán. — Nyári nagytakarítást végael? — Dehogy! El akarok cserélni egy augusztus második felére szóló beutalót augusztus első felére. K. J. 4 4
