Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

!. MÁJUS 81

rumple

5

itoU&frniiá

ff ér, eaante könyörög, hogy ne írjein ki a nevét. Ha lehetséges, a kezdőbetűket is konspiráljam el, nagyon kínos lenne, ha kitudódna, ki volt ő, milyen bélyeget hordott magával.

1 — Azt, legfeljebb annyit megírhat, hogy a jó barátaim „Jattyósnak” hívnak. A jobb kezem miatt. ^ Csecsemőkari athetikus idegbénulás. Th-val írja, így mondjak 'latinul.

Megmutatja a jobbkezét, görcsölő rángasd ujjai, amelyek nem engedelmesikednék a vezérlő idegközpontnak, az akaratának, és külön-külön élik értelmetlen decentrikus életüket

— Látja, emiatt történt minden, emiatt non boldogulok kilenc éve. s t

Z. X. alig múlt harminc éves, ftiégis annyi minden összezsúfolódott e három évtizedbe, ami elegendő lenne három életre is, noha ő csak kilenc kisiklott esztendőről beszél.

— ötvenháromban kerültem a komlói építőkhöz, nem is olyan rossz beosztásba. —

tam. Bizalmi állás, pénzéi dolgoztam. Azt mondták, — te kintettel a betegségemre —- különben üzemi rcíkkant kapta volna helyettem. Meg kellett volna becsülnöm a helyemet, de ezt csak most tudom harminc éves koromban .««

iVI i vezette iá Z. I.-t, hogy

iTX sikkasszon? Hogy négyezer forintot elcsaljon a kasz- szából?

— Soha nem szerettem, ha betegnek, nyomoréknak mondtak. Különben is huszonegy éves voltam akkor és a barátaim egyszer sem éreztették velem .., Hívtak magukkal mindenfelé. De ahhoz pénz jceliett, sok pénz. én meg ragaszkodtam hozzájuk, a barátságukhoz ... Hát így történt.

És hogyan tovább a huszonhárom hónapi börtön után? Amikor kiszabadult, megnősült Szinte kapkodva, sietve, hat Hét alatt' Valakihez tartoznia kellett, társ kellett sürgősen, mert a „barátai” nem ismerték meg többé. De állást hamarosan kapott. A 26-os Gyáxépítö Vállalatnál is tekintetbe vették a rokkantságát, anyagkezelő lett. Sajnos azonban mást is I,tekintetbe vettek”.

— Az első racizásnál memesz tették. A felmondó levélben az volt ugyan, hogy „ügyviteli egyszerűsítés miatt”, de én tudom miiért akarnak szabadulná tőlem.

Hosszú utánjárással a 21-es ÁKÖV-néi kapott állásit Ez sem volt rossz cím: „forgalmi szolgálattevő”. Ezt írták a műn bakönyvébe. mert itt is belátó volt az igazgató, a személyzetis. És talám-talón meg is állapodott, le is horganyzott volna legújabb munkahelyén, ha nem kíséri el ide is. a „híre”. Levonható előleget nem igen adnak egyetlen vállalatnál sem, különösen, ha a munkakönyvbe is olyan tarkáin váltogatják egymást a lila. a kék, a piros pecsétek, mint az övében. Pedig nagyon kellett volna az előleg. A felesége sürgette, valami lakás miatt amit 500 forint lelépés ellenében megkaphatnának.

— Becsapott az asszony. A bábaasszonynak kellett- az ötszáz forint. El akarta tenni a gyereket. A szerencsétlen rhajd nem ráfizetett. Jó, hogy idejében hazamen tem, különben elvérzik.

TTjabb tehetetlen, megold^ hatatlan gondok. Az asszonyt klinikára szál-lítatta, de a kislányról, mert volt már egy —. arról is gondoskodni kellett

— Nyolc-tíz forintom volt, amikor bementem a főkönyvelőhöz előlegért. Elmondtam mi van, száz forintot kértem. Persze, hagy nem adott. Azt mondta, előbb egyenlítsem az előlegbe kért négyszáz forintomat.

Egy nappal később a pénztáros hivatta magához,- — „Har mine forint hiányod van J-aty- tyó, mit hozol fél a mentségedre ...” — Kiderült, hogy a fuvarlevelekkel manipulált valamit.

— Helytelen összegek, ’ szám adatok voltak rajta, és amikor összeadtam, harminc forint többletet számoltam meg. Ezt tettem ek de becsületszavamra olyan szándékkal, hogy két napon belül visszaadom. Az asszonynak akartam valamit bevinni a klinikára, meg a kislánynak is. De a pénztáros azt mondta: — Aki harminc forintot elvesz, az harminc ezret is eltéhet. s;

Újabb hat hónap munka nél kül, kereset nélkül. Nem csoda, hogy odahaza felbomlik a családi béke, egymást érik a szemrehányások, a veszekedések. Már két gyerek van és az asszony az egyetlen kenyérkereső, így hát egymásután kerül zálogházba a cipő, az öltöny, a karóra. Végre is a Pécsi Sütőipari Vállalat alkalmazza kenyérkiadónak. Azonban itt sem kíséri jó szerencse, itt is „afférja” akad a vállalatvezetővel,

A Pécsi Víz- és Csatema- művekhez már olyan feltételek (között veszik fel, hogy a legelső „átszervezésnél” számítson az elbocsátásra. Amikor itt is felmondanak, mégsem engedik ed egészen „üres kézzel”. Dicsérő levelet kap, amelyben felsorolják érdemeit. — „Szívesen vett részt a közösségi munkában, műsoros előadásokat tanított be az üzemi fiatalokkal, ő maga is szerepelt a műsorokban és így tovább^

A következő állomás a Pécsi Vegyesipari Vállalat. Itt is jól kezdődik minden, Udvart takarít, üres ládákat „stószod”, megy a munka és lassacskán az életkedve is visszatér. A télapó ünnepségen szakáit ragaszt, puttonyt vesz a hátára és ő osztja ki az ajándékokat a kicsinyeknek. Ekkor határozza el, hogy néhány évig igényli még a „kegyelemke- gyeret”, csak addig, amiig elvégzi az érettségit. Aztán majd csak elhelyezkedik valahová rajzolónak, adminisztrátornak,

A tavalyinál színvonalasabb alkotások érkeztek a Steinmetz Miklós kulturális szemle képzőművészeti pályázatára

Május 25-én értékelte a zsűri a Steinmetz Miklós Kulturális Szemle alkalmából meg hirdetett képzőművészeti pályázatra érkezett alkotásokat. Az idei évben számszerűleg ke vesebb alkotást küldtek be, mint a múlt évben a pályázók. Húsz pályázó 55 képzőművészeti alkotást és 6 szobrot küldött be a pályázatra. — Igen örvendetes jelenség azon ban, hogy az idei pályamunkák színvonala, művészi meg oldása magasan túlszárnyalta a múlt évi alkotások színvonalát.

A zsűri az első díjat Pincehelyi Sándornak, a Művészeti Gimnázium tanulójának Ítél te oda a beküldött 14 képért. A második és a harmadik díjat összevonva Takács Dezső és Proksza László között osztották meg. Takács Dezső a Pécsi Pedagógiai Főiskola hallgatója a „Hulladék- gyűjtők”, Proksza László, a Művészeti Gimnázium tanulója a „Parasztasszony” című alkotásával nyerte meg a zsűri tetszését. Dicséretben részesítették Weisz Lászlót, a Művészeti Gimnázium tanulóját. A Művészeti Gimnázium tanulói szépen szerepeltek ezen a pályázaton, s méltán érdemelték ki a zsűri elismerését. Ez az eredmény egy kicsit azt is jelenti, hogy ez a viszonylag még fiatal intézmény egyre inkább betölti hivatását, s remélhetően néhány tehetséget is ad a magyar képzőművészetnek.

Az irodalmi, népművészeti és fotópályázatra beküldött anyagot a jövő héten értékeli s zsűri, s ugyancsak a jövő héten hozzák nyilvánosságra az ménfekmt „ j

vagy ahogy ő mondja „fix” he lyet keres magának. Addig meghúzza magát a vegyesiparinál, ahol az igazgató is.sze-m- melláthatólag támogatja.

FVe meddig? Karácsony után érthetetlen módon olyan munkát kap, amit képtélen elvégezni. Iszapszenet kell behord ani a vállalat égjük üzemébe.

— Egy darabig ment valahogyan, de egyre jobban elgémberedett a jobbkezem. Ész re sem vettem, amikor a vödör felsértette Amikor véres kézzel bementem az igazgatóhoz, csúnyán lekapott. Azt mondta, azért vágtam el a kezem, mert nem akarok dolgozni, Mindennek elmondott. De mielőtt elbocsátottak volna, még az utolsó napon is kitoltak velem. Hálószobabútoro kát cipeltem nyomorék kézzel, nyomorék lábbal.

Miért részletezzük további sorsát, új munkahelyén a Dózsa legény szál láson. Ott már írásba adták, hogy csak addig alkalmazzák, amíg el nem készül az új intézet. Tehát Z. I. újra munkanélkül van, és odahaza közben nőnek a gyerekek, nőnek a gondok. Mégis arra kér, ne írjam ki a nevét, még a kezdőbetűjét is konspiráljam el. mert nagyon szégyenné. Jövőre érettségizik kínos lenne, ha a tanfolyamtársak, a tanári kar ráismer ne a múltjáról. Valahogy úgy tűnik, mintha ő maga is le- tönölhetetlen bélyegnek, megfellebbezhetetlen ítéletnek tekintené azt a kilenc évvel ezelőtt kapott büntetést, amelyik „magától értetődően” végigkíséri az életén. Ezért akar „inkognitóban” maradni. Szerinte ez az egyetlen helyes megoldás, amíg érettségizik, amig saját erejéből talpra áll.

’T’ eljesátettem Z. I kíván- sógát. Még a kezdőbetűket is megmásítottam, de olyan szándékkal, hogy a vállalatok, amelyeket felsoroltam, pontosan tudják kiről van szó. Tudják meg, hagy csekélyke emberség az, amikor dicsérő levetókkel, .kegyes szándékú” munkakönyvi bejegyzésekkel túladnak valakin, mert „flekkje” van, mert könnyű túladni rajta. Z. I.-mek törölték a „flekkjét” 8 évvel ezelőtt, amikor letöltötte a büntetést. És ha netán újra a lejtőre kerülne, — ami útközben meg is környékezte egyszer, •— azért már mi is felelősséggel tartoznánk;

P. Gy. —

66 új könyv Neves írók Könyvsátrak és -pavilonok

Várják az ünnepi könyvhét vásárlóit

Sokan keresték fel már szombaton is a sátrakat.

f> <

Pécsett is nagy előkészület a munkában. A Széchenyi té- előzte meg a könyvterjesztés ren, a Színház téren már meg ünnepét és szombaton délelőtt álltak az emberek, hogy az a boltokban „nyakig voltak” épülő sátrakat nézegessék. A

Pályázati felhívás

A Baranya megyei Tanács, a Pécs mj. városi Tanács és a Szak- szervezetek megyei Tanácsa a pécsi és Baranya megyei írók, képző művészek alkotómunkájának támo gatására ösztöndíjas pályázatot hirdet.

A pályázathirdető szervek célja, hogy megteremtsék a dolgozó nép életévei, szocialista fejlődésével foglalkozó Irodalmi és képzőművészeti alkotások létrehozáséinak feltételeit, és lehetőséget biztosítsanak arra, hogy az írók, képzőművészek megismerjék, s éljék népünk életét, munkáját, örömét és küzdelmét. A pályázathirdető szervek elsősorban időt kívánnak biztosítani az anyaggyűjtésre, élmény és tapasztalatszerzésre. A megbízásokat egy hónapi időtartamra adják ki, 3000 forintos ösztöndíjjal. Az egyhónapos fizetésnélküli szabadságot 1962. augusztus 1-től lehet kérni. A pályázathirdetö szervek segítséget nyújtanak a fizetésnélküli szabadság biztosításában.

Pályázni lehet munkás szociográfiával,' munkás folklórral; a munkás és paraszti élet művészi ábrázolásával bármily-n műfajban.

A pályázók alkotói tervet nyúlta nak be. Az alkotói terv tartalmazza a témát, a műfajt, a terjedelmet; az időt és helyet, ahol az egy héínapot cl kívánja tölteni a pályázó; továbbá a mű elkészülésének várható határidejét. A benyújtott tervbon jelöljék meg a pályázók eddigi munkásságuk eredményeit is. ,

Az alkotói tervet 1962. június 25- ig kell benyújtani a megyei tanács művelődésügyi osztályához. Kész müvet ne küldjenek be a pályázók.

Az alkotói tervet 1962. június 25- július 25-én adják ki a megbízásokat. Az elkészült művekre fenntartják az elővételi jogot. Az elővételi jog nem érinti az ösztöndíjat.

MEGYEI TANÁCS V. B.;

SZAKSZERVEZETEK MEGYEI

TANÁCSA,

PÉCS MJ. VÁROSI TANÄCS

V. B.

polcok még üresen állnak ugyan, de pár óra múlva már mindegyiknél láttunk érdeklődő, vásárló embereket.

— Mit is láthatunk az 1962-es könyvhéten. hogyan biztosították a vásárlók igényeinek jobb kielégítését?

Kovács József a 101-es bolt vezetője „egy pillanatra" lép ki a pult mögül.

— Pécsett két sátori tllí- tunk fel és két pavilont, dé mozgóárusok is adnak majd el könyveket. Az üzemekbe —■ mintegy 120 helyre — már ki küldtük az anyagot. Tizenöt helyen lesz író-olvasó találko zó.

— Milyen könyvújdoneá- gok kaphatók a sátrakban és boltokban?

— Veres Péter: .Tiszántúli történetek című munkáját, Tahi László: Szigorúan bi. almás, Váci Mihály: Mindenül 1 otthon, Fodor József: Emberség tanúja, Pákolitz István} Fény és árnyék, Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban. Egy élet regény fejezetei című munkáját is megvásárolhatják a dolgozók. A választék bőséges és a hatvanhat új könyv, nem is szólva a többszáz más értékes alkotásról, amelyek biz tosan megnyerik az igényes pécsi közönség tetszését.

Beszélgetésünk közben újabb és újabb Vásárlók lépnek az üzletbe. Egyszerű könjrwásárlás, mégis most másképpen forgatják a könyveket. Ezt az izgalmat érezni a Magyar írók Könyvesboltjában is. Kende Sándor éppen a pulton rakosgatja az „utcára induló” könyveket.

— A könyvnapról beszéljek? Az előkészületekről? ... Heggel a fotósok, most újságírók! Ha kíváncsiak az új könyvekre, olvassák el a prospektusokat. s.

— ts —

Készül a pécsi Vidámpark újdonsága a hordó. A hordó fémszerkezetét a Pécsi Építőgépkarbantartó Vállalat' kisz- istái készítették igazgatójuk tervei alapján. Az új játék június 15-től szórakoztatja a Vidámphrk látogatóit.'

Ünnepi könyvhét 1962.

Veres Péter:

Tiszántúli történetek

Veres Péter az élő magyar irodalom egyik legérdekesebb, legsokoldalúbb, számtalan ellentétet önmagába olvasztó-f eloldó egyénisége.

Sokszor zsémbes, zsörtölődő ember, de akinek frisse- sége, alkotókedve, kezdeményező ereje a fiatalokat is megszégyeníti; olyan író, aki szívesen és• sokat mesél (igaz, van is miből!), elkalandozik, egy röpke nyilatkoza ta, hozzászólása is hasábokat tesz ki. Azt mondják a kritikusok, hogy „bőbeszédű", ugyanakkor végtelenül szigorú és igényes önmagához és másokhoz egyaránt; autodidakta, aki az élet „egyetemeit” járta ki, de hivatalos iskolák nélkül is imponálóan okos, komoly és figyelemre méltó bármely kérdésben tett megjegyzése.

Veres Péter az idei könyv héten új művel jelentkezik.

A könyv első és nagyobb felét egy novellafüzér teszi ki, hét, egymással összefüggő 'történet, melynek egyetlen közös hőse van, Török András. Az ö életútjának hét

stációja vonul el az olvasó előtt. Török András „csatlós” ember, ahogy az elbeszélések közös címe is nevezi, biciklista-típus, aki korán megtanulta és gvako- rolja életelvét: lefelé tiporni —- fölfelé görnyedni. A történet valamikor az első világháború előtti múltban kezdődik s a felszabadulásig jut el, am.ikoris ..elszakadnak a csatlós kötelékek, ame Ivek közt nemcsak a kenyér- kereset és a hatalomvágy, hanem a becsület is ott volt. — Ezer esztendő zárult le ezzel: a csatlós, a lélekben is szolga, elszakadt az 6 urától. Soha nem találkoznak többet: á történelem egyet

de nagyot lépett, ök hazamennek, a töb&í a Sors kezében van...” A jelképes há rom pont egyszerre sejteti a történet befejezetlenségét, ta vábbírhatóságát, ugyanakkor mintha a probléma továbbélő korszerűségére is fi gyelmeztetne.

Török András törtérCete a korról és a korhoz szól. Veres Péter ismert világába, a múlt paraszti életbe Visz el, de mondandója napjainknak sugárzó. Jó kézbevenni Veres Péter új könyvét, mert szem határa széles, szociális, társadalmi és lelki problémákat tár elénk, az emberi lélek ismeretét tágítja, a világ dolgaiban való tájékozódást könnyíti.

A könyv második részében Veres Péter legelső s ta Ián mégis legszuggesztívebp könyvének, az önéletrajz. a memoár és a regény hatá- rán járó kitűnő „Számadás* -nak néhány újabban meg« irt, kiegészítő fejezetét falai* jak. (Magvető).

T, X, J