Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-26 / 121. szám

2 ftlAPtö 1963. MÄ.TTTS 2$. ^ Vasárnap zárai •z irodalmi színpadok tájbemutatója Az irodalma színpadok Baxa nya melyed tájbemutatója va- sámap zárul. Délelőtt tíz óra­kar kerül scxr a Győri Ifjúsági Irodalmi Színpad „Népem szí­vébe zár” című és a szombat­helyi „Radnóti Miklós” Irodal­mi Színpad „A legdrágább” című műsorára. Délután vita következik, amelynek résztvevői az iro­dalmi színpadok Baranya me­gyei táj bemutatóinak tanulsá­gait beszélik meg. Óvodai kiállítás Az SZMT nagytermében hétfőn délelőtt 9 órakor ren­dezik meg az óvónők ankét­jét. Az ankétet követően, hét­főn délután 2 órakor nyílik meg ugyanott az óvodai kiál­lítás, amely az óvodai neve­lést szemlélteti. A kiállítás a közönség számára hétfőn este 7 óráig és kedden egész nap tekinthető meg. ünnepség a szláv irás mena^otűssnak 1100 éves évfordulóján A pécsi bolgár nyelvű álta­lános iskola a szláv írás meg­alkotásának 1100 éves évfor­dulója alkalmából vasárnap délelőtt ünnepséget rendez. Az ünnepségen a bolgár nyelvű általános iskola tanulód és a zeneművészeti szakiskola nö­vendéked adnak műsort Talpra áll a drávaszaboicsi tsz A drávászabolcsi termelő- szövetkezet az elmúlt évben nagyon gyengén zárt. A leg­gyengébben az egész siklósi já lásban. Ebben a termelőszövet kezetben 3540 forint átlag- jövedelem jutott egy dolgo­zó tagra, egy dolgozó családra pedig 5714 forint. Érdekes ez a szám már csak azért is, mert összehasonlítás­ra ad alkalmat. Az elmúlt év ben a siklósi járás termelő- szövetkezteiben 6—8000 fo­rint között mozgott az egy tagra eső és 10 000 forint kö­rül volt az egy családra eső jövedelem. Tehát lényege­sen magasabb volt a járási átlag, nem is beszélve az olyan termelőszövetkezetekről, mint a beremendi, ahol 15 000 fo­rint volt az egy családra eső átlagj övedelem. Miért volt ilyen alacsony az átlagjövedelem a drávasza- bolcsi termelőszövetkezeiben? Ezt a kérdést sokszor feltet­ték a járás vezetői is, de vég­érvényesen csak akkor tud­ták megmondani, amikor egy szakemberekből álló bizottság felülvizsgálta a gazdaság mun káját. Az átlagjövedelem ala­kulását kétségtelenül befolyá solta az aszály és a jég, de be­folyásolta az is, hogy gyenge volt a termelőszövetkezet ve­zetése, a vezetőség széthúzott és ez a széthúzás különösen érezhető volt akkor, amikor az elnököt baleset érte és nem tudott a közös ügyeivel fog­lalkozni. Olyan volt ez a ter­>■*» ....... .......­É rtékes, jó regényt alkotott Thiery Árpád Vita a Jelenkor szerkesztőségében Tegnap este 7 órakor került sor a Jelenkor szerkesztőségé­ben Thiery Árpád: Isten veled háború című regényének vitá­jára. Pákolitz István vitaindí­tó előadásában ismertette a re­gény cselekményét, s a regény értékeit méltatva a következő­ket mondotta: Thiery Árpád az időszerűsé­gen túl felismerteti az egyén sorsát, veszteségét a háború átkában, s ha csak ennyi volna a regény érdeme, ez is tiszte­letre méltó, mert közügy, tár­sadalmi tett: ezen túl azonban olyan alkotás, mely művészi kivitelezésével nagy emóciókat ébreszt és állásfoglalásra kész­teti az olvasót. Az embert elvadító, vérmocs-. kos háború lealjasít mindenkit.' Az embertipró gyalázat éllen kiáltani — ahogy Thiery regé­nye is kiált — méltó írói fel­adat. A végig izgalmas olvas­mányt az író balladisztikus nyelvezete, stüustömörsége, helyenként nagyon erős drámai feszültsége teszi hitelessé. Az ábrázolás plasztikussága, a drámaiság, a tömörítés nagy ereje Thiery Árpádnak. Ami a könyvében fellelhető modoros­ságot, keresettséget illeti, le kell vetkőznie. Pákolitz István recenziója után többen szóltak a regény erényeiről, értékeiről: Bertha Bulcsu, Csorba Győző, Bárdosi Németh János. Csorba Győző az író legfőbb erényének a hiteles emberáb­rázolást tartja, valamint a jó szerkesztést. Szinte észrevétle­nül szövi bele a regénybe az író Veronka történetét, a há­ború eseményeit, semmiféle mesterkéltségnek nem érezzük a nyomát, pszichológiai átúszás- sal követi egyik jelenet a má­sikat. Kicsit fárasztó ugyan az olvasó számára a stílus tömör­sége, az olvasó szeret néha el­ereszkedni, megpihenni olvasás közben, Thiery Árpád regénye azonban állandó izgalomban és feszültségben tartja az olva­sót. Másik erénye a szerzőnek érzékletes, szemléletes nyelve­zete, a bátor hasonlatok. — Értékes, jó műnek tartom Thiery Árpád első regényét, különösen, ha figyelembe vesz­szük, hányán írtak már a há­borúról. S mindezek ellenére új oldalról közelíti meg hőséit. Bárdosi Németh János a re­gény szerkezete mellett a lírai hangvételét, költői stílusát tartja fő erényének a szerző­nek, aki a költői atmoszférát az eseményekben is jól sűríti. Thiery Árpád Isten veled háború című regényének vitá­ja után, került sor az ünnepi könyvhét alkalmából tartandó író-olvasó találkozók, irodalmi estek végleges sorrendjének a a kialakítására, valamint a pé­csi írócsoport kibővítésére. melőszövetkezet mint az a ko­csi, amelynek két rúd ja van: elől is, hátul is és mindkét vé­géről lóval huzatják. Nem ment előre. A széthúzásnak pedig a közös látta a kárát. A járás egvik legjobb ter­melőszövetkezeti agronómu- sa, a villányi Máder Ferenc vezetésével hosszú időn ke­resztül vizsgálták a drávasza- bolcsi termelőszövetkezet hely zetét, megnézték adottságai­kat, hogyan lehetne azokat kihasználni, mit kellene ten­ni a nagyobb jövedelem érde­kében? Először is a termelő- szövetkezetben újjá válasz­tották a vezetőséget. Nagy­üzemi gyakorlattal rendelke­ző elnök, Fazekas Imre ke­rült a termelőszövetkezet élé­re, aki mindjárt közös neve­zőre jutott a nemrég kihelye­zett Temesvári Béla agronó- mussal és a könyvelővel is. A bizottság és az új veze­tőség munkája már az első időben is meglátszott. A ter­melőszövetkezet a tavaszi mun kákkal időben végzett. Ren­dezték a háztájit és megoldot­ták a munkaegységelőleg fi­zetését. Egyelőre még van a termelőszövetkeztenek pjénze, tehát saját pénzből is tud fi­zetni, ha ez elfogy, akkor pe­dig hitelt kapnak. Huszonhá­rom forintot terveztek be munkaegységenként és ez, ha mindenki összefog meg is lesz. Sőt, több is lehet. A bizottság elkészítette a megszilárdítást és a távlati tervet, amelyben mindenre kiterjedt a figyelmük. A drávaszabol- csiak például eredményesen termeszthetnének például ve­tőburgonyát. Jók az adottsá­gaik erre. Ezért úgy hatá­roztak, hogy fokozatosan 100 hóidra növelik a vetőburgo­nya területet. Egyelőre csak 15 hold dohánnyal próbál­koznak a következő évben. Ha beválik két legyet ütnek egy csapásra: lesz munkájuk a tagoknak télen is és több- lesz a jövedelem is. Idő járás jelentés Várható Időjárás szombat es­tig: változó mennyiségű felhőzet, többfelé esővel, záporesővel, zi­vatarral. Mérsékelt, Időnként élénk szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten tíz— tizenöt, nyugaton 7—11. legmaga­sabb nappali hőmérséklet hol­nap keleten 18—23, nyugaton 14— 19 fok között. Állattenyésztés nélkül itt se lehet jövedelem. Ezért nagy gondot fordítanak a takarmánybázis megteremtésére. Száz holddal növelik a ku­korica területet és az eddigi 7,6 százalékról 13 százalék­ra a pillangós területet. Nyolc van holdon öntözéses gazdál­kodást is folytatnak majd. Na­gyok a feladatok a közös szarvasmarha és sertésállo­mány fejlesztésében is. Je- leAleg 14,8 szarvasmarha jut száz holdra, 1965-ben már 32,7 kell. hogy jusson. Hason­ló a helyzet a sertéseknél is. Itt a mostani 22,8 helyett, 48,1 darab jut már 1965-ben 100 holdra. A tervek megvalósítása be­ruházást is követel. öt év alatt 4 1 ÍO 000 forintot, amely­nek 9,4 százalékát állja a ter­melőszövetkezet. Hosszan lehetne sorolni még a számokat, adatokat. Be fejezésül álljon itt még a következő: 1965-re ez a ter­melőszövetkezet elérheti a 33,05 forintos munkaegység értéket. De elérheti ezt előbb is. A vezetőség és a tagság azt mondja: két éven belül el­érik. Ennek csak örülne mindenki. Hisz a több jöve­delemnek nem csak a dráva- szabolcsiak, de az ország is hasznát látná. Szalui Sikkasztásért — körtén A pécsi járásbíróság tegnap tár­gyalta Bálinthy Ottó bűnügyét, akit több, mint 12 ezer forint el- sikkasztásával, valamint csalással vádo-tak. A bizonyítási eljárás során meg­állapítást nyert, hogy vádlott a Dózsa Sporthíradó és a Pécsi Sport híradó részére hirdetéseket szerve­zett különböző vállalatoknál, a hir detések Összegének egy részét azon ban nem fizette be, hanem elsik­kasztotta és saját céljaira fordí­totta. Az elsikkasztott összeg 1961. októberétől 1962. januárjáig mint­egy 12 700 forintot tesz ki. Ezen kívül a vádlott Budapesten több alkalommal járt, ahol a Palace szállóban szállt meg, s a szállóból 684 forint szállási díj kifizetése nél kül távozott. A Continental szálló­ban is aludt egy alkalommal, a szállodai költséget azonban itt sem fizette ki. A pécsi járásbíróflie, vádlottat a társadalmi tulajdon sérelmére is­mételten sikkasztással és csalással elkövetett bűntettben mondotta bűnösnek és ezért 1 év és 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte, valamint egyes jogainak gyakorlásától 2 évre eltiltotta. A 12. sz. • Autóközlekedési Vál­lalat azonnali belépésre keres GEPKOCSTVEZETÖKET és rakodomunk Ásókat. Jelentkezés: Pécs, Rét utca 43. 362 (12.) Az asszony arcán egy pilla­natig reszketnek a törékeny ráncok — de csak egyetlen pil lanatig. Azután minden úgy marad — ahogyan volt. Hi­deg, visszatartott tekintettel a lámpafénybe bámul. Árnyé­ka — a fekete szobor — mö­götte áll. Arcán már mozdu­latlanok a törékeny ráncok. Magasra tartja a fejét, és ösz- szeszorított szívvel titkolja a csalódást. Percekig tart, amíg vissza­gyűjti az erejét, majd száraz, közömbös szavakkal az urához fordul. — Az orvos semmit se mon­dott? Az öreg kedvetlenül meg rántja a vállát. — Mit mondott volna? — Kezelési utasítást se adott? — Minek? Betegnek való az utasítás. Az asszony tehetetlenül el- ernyed. Merev, hideg tekin­tete megpuhul. Nem szereti a csendet. A csend lefegyver- zi. Lassan csukott szájjal só- hajt, így nem veszi észre az Megkezdték a Jókai utcai szövetkezeti ház műszaki Átvételét Népes csoport )árt lakásról lakásra tegnap a Jókai utcai üj szövetkezeti házban: a ter­vezők, kivitelezők, beruházók és a szolgáltató vállalatok kép­viselői. Mindent gondosan meg vizsgáltak: ajtózárakat, mázo­lást, a parketta minőségét, s a legapróbb hibákat is feljegyez­ték. A bizottság tagjai örömmel ál­lapították meg, hogy a jegyzék­be kerülő hibák szinte kivétel nélkül lényegtelenek — pél­dául küszöb kíkenés, meszelés- javítás, mázolás-javítás — s azo­kat négy-öt nap alatt elvégez­heti a kivitelező vállalat. Tegnap csak a két alsó szint harminckét lakásába jutott el a műszaki átvevő bizottság, le a hibákról készült jegyzéket máris az építő vállalat rendelke­zésére bocsátották. Hétfőn foly­tatják munkájukat, amikor a további 47 lakásban végeznek vizsgálatot. Ugyanakkor az épi tők megkezdik a hibák kija­vítását, s mire a bizottság a 7?. lakással is végez, majdnem elöl­ről kezdheti majd a vizsgála­tot, mely már lényegesen rö- videbb ideig tart. A műszaki át­vevő bizottság úgy ítélte meg tegnap a helyzetet, hogy a szö­vetkezeti lakásokba június első hetében kezdhetik meg a be­költözést a tulajdonosok. — NAGYSIKERŰ divatbe­mutatót tartott Szekszárdon a Pécsi Ruhaipari Vállalat. Az egyiket megfogja. Az asszonyhoz fordul. Ba­rátságosan hunyorog, a te­nyerében érzi a megfogott na­pot. Bütykös ujjával a le­vegőbe nyúl, mint a gyerek. — Annus. — Tessék. — Egy hónap múlva ta­vasz lesz. Az asszony a tűzhely szélé­hez dől. A szeme tehetetlen alázattal fekszik az ura tekin­tetén. Tíz pillanat. Az is lehet, hogy száz. Egymást nézik. Csak egy rövid, kurta lé­pés, és kinyújtott ujjuk he­gye megérintheti a másikat. Pedig nem igaz. Nem az a Török András jött haza ma délután, amelyik Tö­rök Andrást öt héttel ezelőtt elvitte a mentőautó. Aggódva keresi rajta a megszokott, egy szerű vonalakat, lusta, nehe­zen forduló tekintetét. Szegle­tes, hintázó mozdulatait, fa­kó, közömbös szívét Hiába. Megváltozott A szemében szokatlanok a huncut fehér fények. A lámpa egyszerű, sárga lángkoronája se látszik meg benne. Talán másképpen áll? Nem. Nem áll máskép­pen. Minden a régi, csak az ember más. Török András ő, hosszú is, csontos is, az arca is keskeny — de tetőtől-tálp- ig csillog. Egyszer, a hábo­rú után volt ilyen._ Csak egy pillanatig. Akkor 'látta elő­ször rajta a szikrázó, csillogó fényeket. A tűz mellé ült, és azt mondta — örökre meghalt a háború. (Folytatása kővetkezikj — KÉZXMUNKAKIÁLLI- TÁS nyílik ma délután há­rom órakor a Pécsújhegy Szőlők KLubházábam, a nőta­nács rendezésében. Érdeklő­dőket szívesen látnak. — MA DÉLUTÁN 5 óra­kor ballagnak a Bányaipari Technikum komlói esti tago­zatának bányász-hallgatói, összesen tizenkilencen, akik technikusi oklevelet kapnak. — HUSZONHETEDIKÉN pécsi különvanatot indít a BIV-re az IBUSZ. Néhány nap alatt több mint hatszá­zam jelentkeztek az utazásra. — FINN építészen küldött­ség érkezik vasárnap délután Pécsre. — HAGYOMÁNYOS gyér méknapi rollerversenyét a Pécsi ÁiBamd Áruház a va­sárnapi gyermeknapon ismét megrendezi a felső-sétatéren de. 11 órakor. A gyermekek 6 éves karig, 6—10-ig és 10 éven felüli csoportonként ver senyeznek. A bajnoki énne­kem és okleveleken kívül érté kés játékok szerepelnek a dí­jak között. Vasárnap délután a vidámpark autós körpályá­ján ugyancsak rollerversenyt rendez az Állami Áruház a vidámparkkal közös rendezés ben a délelőttihez hasonló dí­jazásokkal. Á Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 21. já­tékhétre négy millió-négy száz­húszezer-egyszázhetvenhárom darab lottószelvény érkezett, így egy-egy nyerőosztályra 1 657 564 Ft jut. Salgótarjánban a megtartott sorsoláson a követ­kező nyerőszámokat húzták ki: 11, 34, 52, 65, 85 A 19. heti szelvényekből húz­zák a tárgynyereményeket* tápászkodik, óvatosan, für­készve nézi az asszonyt. —i Minek az neked? Nem tudsz te latinul. — Én nem, de elvinném az orvoshoz. Vagy a plébános úrhoz. Az öreg legyint, hosszú, görcsös mozdulatokkal nyúj­tózik. — Hagyd a fenébe. Én is csak egyszer néztem meg, ami kor a kezembe adták. * Tűzbe való az ilyen papír, amit a kórházban adnak. Az a fon­tos, hogy tud-e az ember en­ni, asszonyt ölelni, dolgozni, szerszámot forgatni ... Néhány pillanatig kihívóan hetykén várja a választ — de az asszony hallgat. Az öreg megkerüli a vékony lábú asztalt. Nézelődik, ba­rátkozik. Nyújtóztatja a kar­ját, kipróbálja, hogy az ujja hegyével ágaskodva eléri-e még a mennyezetet. Körül­néz. Ügy látszik,, hogy itthon is minden a helyén van, csak előbb mindent fel kell is­merni. A tisztaság, az ablak, az óra a falon, a sámli, a vi- zespad a vödörrel, a kredenc, a lámpa. A szűkszavúság, az asszony csendes alázata, es­ténként a nagy, sötét foltok a konyha négy sarkában. Gyanakodva a levegőbe szi­matol — de most nyoma sincs az éterszagnak. Mégis nyugtalan. Könnyű mozdulattal átlépi a sámlit, az ajtóhoz megy. Ki néz. Onnan az ablakhoz megy. Ott is kinéz. A falinaptárhoz megy — a karcsú, fekete be­tűsorokra bámul. Keresi a na­pokat. Azt is ami volt, azt is ami lesz. A tekintete január­tól — decemberig csapkod. XI öreg. Ilyen a gyengeség. Se- s hol se lehet megfogni — de van. Jön és nem lehet előle . kitérni. Sohase bírta negyed­órával tovább a fölényt, a gő­gös duzzogást, mert könnyű a szíve a haraghoz. *' Tulajdonképpen semmi se ^ történt, csak az fáj, hogy az í öreg megint váratlanul jött. _ Pedig elébe akart menni. Asz- r szonyosan, takaróval, száz fo- / rinttal, gyógyító szemmel. — e Mint a visszafogott gyerekért r az iskolába. B Minek mondja el? 2 A tűzhelyhez megy. Rákos- a gat. Néha az urára néz, aki a ismét visszaült a görbe szék- t re. 1 — Papírt se adtak? — kér­dezi bátortalanul. t. Az öreg felnéz. a — Hol? — A kórházban. — De adtak. a Az asszony hangja bizony- r talanul imbolyog a furcsa, C árnyékos csendben. r — Megnézhetem? t — ‘A zsebemben van. p — Mutasd meg. a Az öreg kényelmesen fel- t

Next

/
Oldalképek
Tartalom