Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-17 / 89. szám
ms. Április il Kim6 3 Egy nagy jelentőségűnek ígérkező újítás sorsa Äprffläs 8-i, vasárnapi számunkban szakembereket szólaltattunk meg Pécs levegő- szennyeződéséről, a szennyeződés okairól, ültetve okozóiról. A cikkben részletesen megírtuk, hogy az e coliból létrehozott bizottság milyen módszerekkel, s főleg milyen eredményekkel derítette fel az immár aggasztó méreteket öltő szennyeződés főfészkeiit. A fenti cikkben szó esett még az eddig alkalmazott óvintézkedésekről, ifltetőleg a nevükön nevezett problémák halogatást nem tűrő megoldásáról és arról a bürokráciáról, amely még mindig kísérleti stádiumban tartja, egyik leg- közérdekűbb ügyünk célibaér- kezését. Jóllehet történtek már biztató kezdeményezések, de ez csak a pécsi hőerőmű pemyelekötésére vonatkozik, ahol a jövő esztendőben beépítésre kerül egy úgynevezett elektrosztatikus pennyelevá- lasztó-berendezés, amely a számítások szerint kb. 90 százalékban köti le a két óriás- kémény pernyéjét. Azonban ha meggondoljuk, hogy egyetlen ilyen elektromos megoldású berendezés körülbelül 40 millió deviza forintjába kerül az államnak, könnyen következtethetünk arra, hogy Pécs város több tucatnyi gyárkómé- nyón hatalmas, szinte megfizethetetlen anyagi befektetést követelne a hasonló megoldás. Ennek tudatában a Pécsi Hőerőmű mérnökei aprólékos gonddal, nagy ügyszeretettel dolgoznak egy újításon, amely összehasonlíthatafclianul gazdaságosabb kivitelezése mellett hazai viszonylatban is előállítható. Néhány nappal ezelőtt újabb szószólója akadt a fontos ügynek dr. Strenger József főorvos személyében. Talán nem is helyes az a kifejezés, hogy „új” s az sem hogy „szószóló”, miután dr. Strenger József körülbelül tíz éve foglalkozik a problémával, amely négy hónappal ezelőtt egy kézzelfogható újításban nyert kifejezést. Az újítás eszmei, illetve technikai kidolgozását szerzőtársával, Szabó László gépészmérnökkel valósították meg, s adták át a Pécsi Orvos- egyetem újítási bizottságának. Újítási javaslatuk lényegéről csak annyit: az eddig alkalmazott por- és pemyelevábasztó- berendezések igen komplikált szerkesztésükkel magas értékű energiafogyasztásukkal legfeljebb 70—90 százalékos hatásfokkal dolgoztak, s a többségük drága külföldi anyagok felhasználásával készült. Dr. Strenger József, illetve Szabó László gépészmérnök újítása a fentinél magasab célt tűzött maga elé, vagyis az általuk javasolt berendezés főbb előnyei a következők: a teljes mértékben hazad anyagokból épülő, csekély energdafaLhasz- nálású, alacsony beruházási költségű berendezésük hatásfoka megközelíti a ioo százalékot s amellett a meglevő berendezésekbe is könnyen beépíthető. Előnye még, hogy üzemköltsége úgyszólván nincs, sőt, bizonyos értelemben energia nyereséggel jár. E jótulajdonságok mellett egyik főerénye, hogy a kezelése nem kíván különös szakértelmeit, s a működése könnyen és folyamatosan ellenőrizhető. S miután benyújtott újításról van szó, .talán az sem tirtok, ha vázlatosan ismertetjük a működési elvét. A berendezés a kazánokból kilépő füstgázt hőkicsenélőn vezeti keresztül, ahol annak hőtartalmát elvonja és a füstgázt lehűti. Ezután az égéstermékek a mosókamrába kerülnek, ahol porlasztóit vízzel átmosódnak, ami álltai azok pernye és portartaima teljes egészében, kátránytartalma pedig részben leválasatódik. Az ilymódon megtisztított füstgáz a mosókamrából a léghevítőbe kerül, ahol az előző hőkicserélőben nyert hő egyrészével újra felmelegszik. A füstgázok tehát telítés nélkül távoznak ami által a kéményen nem keletkezik ned- vességtecsapódás. Az új berendezés gazdaságosságát az is alátámasztja, hogy a beruházás sem jelent lényeges többletköltséget, miután az amúgy is szükséges ventillátorok nagyobb teljesítményre való méretezése minimális költségemelkedéssel jár. Egyszóval nincs hiány a két újító jószándékában, ök, a maguk részéről eleget tettek kötelességüknek, amikor gondosan kidolgozták, majd annals rendje módja szerint eljuttatták az illetékesekhez. Az orvosegyetem újítása bizottságának vezetője Mihály Sándor vette át az újítási javaslatot, amit ezelőtt négy hónappal felülbírálás végett átadott Horváth László mérnöknek. Hogy mi lett a javaslat sorsa azóta? Nem tudjuk. Azaz, a két újító annyit tud róla, hogy elvileg helyesnek, megvalósíthatónak találták és most már „csak” azon probtómáznak, hol lehetne kipróbálni. Arról viszont nem hallottunk eddig, hogy valamelyik pécsi üzemmel megbeszélték vagy lekötötték volna a próba időpontját. Ugylátszák ráérnek vele, hiszen az újítás mindaddig újítás marad, amíg nem születik helyette jobb, alkalmasabb. S ami a legbosszantóbb, pontosan egy olyan intézménynél fektetik el a javaslatot, amely- nak elsőrendű feladata lenne egészségügyi problémáink e legnagyobbikának megoldása, vagy legalább is segítése, támogatása P. Gy. Pék János főáJlattenyésztő: Szakemberek a mezőgazdasági feladatokról Két héttel ezelőtt jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a magyar mezőgazdaság helyzetéről és alapvető feladatairól. Ezek baranyai vonatkozásairól kértünk felvilágosítást a megye vezető mező- gazdasági szakembereitől. Baracs József főagronőmus: Növény termesztési vonatkozás ban három fő kérdés szerepel a határozat alapján teendőink között: a kenyérgabona-termelés föllendítése, a takarmány termesztés és a zöldség-, szőlő-. gyümölcskultúra színvonalának jobbá tétele a megyében. Már eddig is arra törekedtünk, hogy kenyrgabonából minél magasabb termésátlagokat érjünk el. Tavaly 9.6 mázsa volt a megyei átlagunk holdanként, az idén szeretnénk elérni a 11 mázsát. Ha ez si kerül, akkor az idén nyáron 2300 vagonnal több kenyérgabonát takarítunk be a megyében, mint tavaly. A második ötéves terv végére a célkitűzésünk szerint holdanként elérjük a 14 mázsás termést, ez pedig azt jelenti, hogy 4790 vagonnal több lesz a kenyérgabonatermelési eredményünk, mint 1961-ben. Ezt főleg az agrotechnikai eljárások fejlesztésével szeretnénk elérni, de egyre több intenzív búzát is vetünk. Tavaly még csak 5600 hold szovjet és olasz búzát vetettek a tsz-ek. az idén már a búzatermő terület 44 százalékán zöldül ilyen vetés, jövőre már 53 százalékán, a második 5 éves terv végén pedig az egész búzaiter- *eó terület- 60 százalékán termelünk bőhozamú, külföldi búzákat. Takarmánygabona-termelés területén rossz tapasztalataink vannak az elmúlt évről. Az aszály és bizonyos mértékben a hanyag munka is meggya- rapította tavaszi takarmányozási gondjainkat. A termelőszövetkezetek elsősorban a kukoricatermesztés föllendítésével gátolhatják meg azt, hogy az ilyen esetek megismétlődjenek. Tavaly 11,9 mázsa volt a holdankénti átlagunk ebből a növényből, az idén nem adják a tsz-ek alább 14,5 mázsánál. Ezt elsősorban a tőszám növelésével érhetik el a közös gazdaságok. A nőtanácsok sokat tehetnek ilyen vonatkozásban, hiszen a növényápolók nagy része nő. Az a tö rekvésünk, hogy holdanként 18—20 ezerre növeljék a tőszámot és emellett természetesen a növényápolást is lelkiismere tesen végezzék el. Zöldségtermesztés tekintetében igen sok a fejlődés az elmúlt évhez viszonyítva. Az idén már 3500 holdon termelnek sezrződéses zöldséget a megyében és egyes közös gazdaságok, pl. a mohácsi Uj Barázda, a felsőszentmártoni már jelentős nagyüzemi kertészetet állítottak be. Ilyen vonatkozásban az a törekvésünk, hogy a második ötéves terv végére a megyében mintegy húsz termelőszövetkezet foglalkoz zon intenzív zöldségtermesztéssel és ezeket a területeket öntözzék is. 1962-ben 1600 hold zöldséget öntöznek Baranyában, 1964 végén már 3500 holdat. Az öntözést azonban nemcsak a zöldségtermelő területekre terjeszt jük ki, hanem az a szándékunk, hogy az erre alkalmas 30 ezer holdat minél előbb öntözzük is. Szőlő- és gyümölcstermelés tekintetében is az a célunk, hogy nagyobb területeken valósítsák meg ezeket a kultúrákat. Lehetőleg 200 holdnál kisebb területeken ne telepítsenek ilyen ültetvényeket. Egy szakbizottság éppen most vizsgálja a telepítési lehetőségeket Baranyában. Az a tervünk, hogy a hagyományos szőlőtermelő vidékeken, tehát a Villány—Siklós hegyvonulaton, Mohács—Szederkény vidékén és Zsibót—Szigetvár környékén telepítsenek nagyüzemi szőlészeteket. A termelőszövetkezetek már tervezik is ezeket a nagyarányú munkáikat, elsősorban Villány—Siklós vidékén. A babarciak és szajkiak már néhány éve nagyobb területen telepítettek korszerűen szőlőt. A terehegyi közös gazdaság pedig 500 holdas gyümölcsös létesítését határozta el, ebből 100 holdat még az idén megvalósít. Ha mindezek a célkitűzések megvalósulnak, akkor a növénytermesztésben feltételezett 24 százalékos terméstöbbletet valóban elérjük a megyében is. Az állattenyésztésben célul megjelölt 20 százalékos eredményjavulást csak a növény- termesztésben elért eredmények alapján valósíthatjuk meg. Igen nagy feladatot jelent a zöldtakarmány, az abraktakarmány okszerű termelése és felhasználása. A közös gazdaságokban dolgozó állat- tenyésztőket ezért szakmai tekintetben is szeretnénk gazdagabbá tenni. Már az elmúlt télen te . rendeztünk hat ízben kéthetes1 tanfolyamokat ilyen célból. Szarvasmarhaállományunk fejlesztésében a korszerű szaporítási, gondozási eljárások elterjesztése a fő cél, valamint a tejhozam növelése. Szeretnénk elérni, hogy a jelenleg; 2100 literes tehenenkénti éves átlagot 2450 literre növeljük. A hízósertések számát is növelni akarjuk, az idén 14,8 százalékkal adnak többet közellátás céljára a közös gazdaságok, mint tavaly. A baromfitenyesz tésben terveztük a legnagyobb arányú javulást: a felvásárlásban 208.6 százalékos emelkedésre számítunk. Ennek érdekében fejlesztjük a Keltető Vállalatot is. 52, egyenként 10 ezer csirkét kelesztő gépre növeljük kapacitásukat. Az idén már 10 ezer naposcsirkét adunk a termelőszövetkezeteknek csupán azért, hogy a baromfitenyésztésben is megvalósíthassuk a hibridizációt. Lukács Antal, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője: A gépállomások feladata szerepe megváltozik az elkövetkező években. Az a szerepünk, hogy szántóföldi munkákat végezzünk a tsz ek részére, egyre kisebbedik, viszont javítási feladataink növeked nek, hiszen a közös gazdaságok egyre több géppel rendelkeznek. Szeretnénk, ha a gépállomások ezenkívül tanácsadó, szakember-pótló bázisai is lehetnének a komplex gépesítést! termelőszövetkezeteknek. Éppen a képzettebb szakemberek szaporításával szeretnénk elérni azt, hogy a gépkihasz nálás az elkövetkező években sokkal jobb legyen mind gépállomásokon, mind a termelőszövetkezetekben, mint eddig volt. Ezen kívül bevezetjük a termelőszövetkezetek gépeinek garanciális javítását Jólesik egy kis pihenő Marim Vladymk és Jacqueline Pronin nak. Készül az emlékkép a kilátó tornya mellett. A „felvételvet zető” ezúttal Henri Colpi Foto: Er'i A 80 tagú dagesztání tánczene és énekegyüttes vendégszerepei Pécsett Nem hiába emlegetik Pécs városát az ország egyik legnagyobb kultúrközpontjaként. A Pécsre látogató művészegyüttesek műsora, művészi színvonala Európa bármelyik városában kielégíthetné a közönség igényeit. A városunkban vendégszereplő művészegyüttesek közül is kiemelkedik a Dagesz- táni szovjet tánczene és ének- együttes, mely gazdag repertoárral érkezik városunkba. Június 7-én mutatkozik majd be a közönségnek a 80 tagú zenekar. Ének-, zene- és táncszámokkal fogják a közönséget szórakoztatni. Jó idő esetén az előadásokat a szabadtéri színpadon rendezik. VÁROSNÉZÉSEN a francia filmküldöttséaael A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemeiben HIVATALOS TOTÓ-NYEREMÉNYEK: A sportfogadás 1962. április 15-1, 15. heti fordulójára 872 336 db két- hasáibosnak megfelelő tippszelvény érkezett be a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz. Felosztásra kerül összesen 1 570 205.70 forint. Az I—II. nyerőosztályban egyformán 392 551.42 forint, a m. nyerőosztályban pedig 523 401.90 forint kerül kifizetésre. Vigaszdíjra ezen a héten 261 700.95 forintot fordítanak. 72-en értek el 12 találatot. A nyereményösszeg egyéniként 5452.50 forint. 1497-en értek el ül találatot. A nyereményösszeg egyenként 262.50 forint. 11 770-en értek el 10 találatot. A nyereményösszeg egyenként 45 Ft A 10 és ll találatos nyeremény- összegeket április 23-tól, a 12 találatos nyereményeket pedig április 26-tól fizetik ki. r egyre inkább előtérbe kerülnek a termelési koncentrációk. A munkát először III-as aknán kezdték meg, miajd Anna-ak- nán és Bétán alakították ki a koncentrációkat, ahonnan ezek az üzemek termelésük jelentős részét küldik a felszínre. A termelési koncentrációk elterjedésével a trösizt üzemeiben az összes nyitott vágathossz 137 kilométerről 130-ra csökkent, bár a termelés ez idő alatt 7 százalékkal emelkedett. Nagy tetszést arattak a francia művészek körében a Zsolnay Múzeum remekbe szabott dísztárgyai. Marina Vlady és Claude Rich a wiúzeumbo,n. K * á „Pillantás” az Üdülő teraszáról ____
