Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-14 / 87. szám
tm. Április m. iiiav*i.6 3 Április 8-tól 13-ig tartózkodott Baranya megyében Rudolí Richter elv társnak, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának vezetésével az osztrák pártmunkás küldöttség. Az osztrák párt- küldöttség hatnapos látogatása során tanulmányozta a megye bányáinak, ipari üzemeinek, pártszervezetednek, kulturális és szociális intézményeinek munkáját, a dolgozók életkörülményeit, a pártszervezetek tevékenységének módszereit. Baranyából való elutazásuk előtt néhány kérdést tettünk fel Rudolf Richter elvtársnak, a küldöttség vezetőjének és Hans Schlögl elvtársnak, a Grazban megjelenő Wahrheit című lap külpolitikai főszerkesztőjének. Kérdéseink lényege az volt, hogy milyen tapasztalatokat szereztek Baranya megyében? szabadságot építeni lehet. Ez itt megvan, láttuk. — Sok új házat, egész új városrészeket láttam Pécsett. Sokat építkeznek és ez jó. Talán azért is nem fordítottak elég gondot a régi, öreg házak tatarozására. De látom, hogy éppen most hozzáfogtak ehhez is. Nagyon tetszettek nekem az áruházak, a szállodák, az udvarias, kultúrált kiszolgálás. Áruik minősége is kitűnő, talán a választékot lehetne még bővíteni ruhában, cipőben, konfekcióban. Ne vegyék azonban ezt 'kritikának, hiszen a tények mutatják, hogy a szocialista építő munka nagy léptekkel viszi előre az országot, jobban, biztonságosabban élnek itt az emberek, mint Ausztriában. A pártot szereti a nép, követi, ezért megygőződéssél mondhatom, hogy könnyű lesz a még meglevő nehézségeken is úrrá lenniük. — Az MSZMP politikája helyes, íbrradalmá politika, a párt nyflit, őszinte, kommunista politikát folytat, ez az önök gyors fejlődésének a titka. Érdemes volt eljönni, boldog vagyok, hogy megismerhettem a magyar népet, Baranya megyét, sok jó barátot szereztem s a küldöttség minden tagjával együttesen járulhattunk hozzá népeink barátságának elmélyítéséhez — mondotta búcsúzóul Hans Schlögl élvtárs. Gyevi Károly RUDOLF RICHTER elvtárs kérdéseinkre ezeket mondotta: — (Legjobban tetszett, hogy őszinték, nyílífcszívűek az emberek;;;.;. .Jártunk üzemekben, láttunk bányát, óvodát, lap- szerkesztőséget, városi pártbizottságokat munka közben, bementünk magánemberek lakájaiba. Valósággal megrohamoztuk váratlan látogatásunkkal lakásaikban az embereket, jól kibeszélgettük magunkat. Elmondták Harkányban is, másutt is a Horthy-rendszer nyomorúságait, összehasonlították az ellenforradalom előtti helyzetet a maival s mindig a mai helyzet pozitív voltáról győződhettünk meg. — Miért érdekelt ez minket? Mert tudtuk, hogy a magyar nép szereti a munkásha- taknat. Meggyőződtünk arról, hogy amiket Ausztriában a burzsoázia agitátorai Magyar- országról hirdetnek, az hazugság, rosszindulatú rágalom. — Szembetűnt nekem, hogy általában jobban élnek itt az emberek, mint nálunk. Ausztriában csak álmondhat a munkás ilyen modem, jól berendezett munkásszállásokról, miint amilyeneket Pécsett és Komlón láttunk. Hihetetlen. milyen olcsó ezeknek a szállásoknak a bére, s hogy a lakbérek is milyen olcsók, alacsonyak az osztrákokéhoz képest. Schillingben, — osztrák pénzben — összegszerűen magasabb a fizetése egy jól dolgozó osztrák munkásnak, mint itt a magyaroknak, de ez ne tévesszen meg senkit, mert az árah is magasabbak Ausztriában. Most éppen újabb drágulási hullám van nálunk, drágul a hús, a kenyér és még sokféle élelmiszer és iparcikk. Ez csak a momopolka/pdtatiamius érdekeinek kedvez, a munkásoknak pedig árt. — Ausztriában tízezrek vannak távol a munkahelyüktől, lakás nélkül, barakkokban, igen rossz viszonyok között. Kéthetenként, vagy havonta Utazhatnak csak a családhoz. Linz városában borzalmas állapotok vannak a munkás-ba- Ékkkokban. Lehet ugyan szoHét és fél millió forintot kaptak a jól dolgozó szövetkezeti gazdák Ösztönző premizálási rendszer a baranyai közös gazdaságokban A baranyai szövetkezeti gazdák nemrégiben készítették el és vitatták meg az 1962-re szóló végleges termelési terveket. A közgyűléseken nemcsak a tervszámokról döntöttek, hanem egyúttal határozatot hoztak a jobb munkára és a nagyobb eredményekre ösztönző premizálásra vonatkozóan is. Az idén úgyszólván valamennyi közös gazdaságban premizálják majd a növény- termelés, az állattenyésztés és a gépészet kiváló dolgozóit. A múlit évben még csak minden második termelőszövetkezetben voltak anyagilag is érdekeltté téve a tagok a tervezettnél jobb eredmények elérésében. Mindenesetre sok helyen éppen a premizálásnak lehetett köszönni, hogy — az aszály ellenére is — emelkedett a növénytermelés és az állattenyésztés hozama, s ez az emelkedés milliós bevételekhez juttatta a közös gazdaságokat. A kiváló munkáit végzett és a tervezettnél jobb eredményt elért szövetkezeti gazdák között összesen hét és félmillió forintot osztottak ki prémium címén; hárommillió forinttal többet, mint tavaly. A prémiumok egynegyedét természetben — a növénytermelők terményben és az állatgondozók tejben vagy áilatbam — kapták meg. Ebben az esztendőben — a megyei pártbizottság javaslata nyomán — a legtöbb termelő- szövetkezet a gazdálkodás minden ágában alkalmazza már az ösztönző premizálási módszereket. A közel 6000 holdas berkesdi Kossuth Termelőszövetkezetben például tavaly mindössze tizennyolcán részesülitek jutalomban: összesen 28 000 forintot kaptak. Most csupán célprémiumra 80 000 forintot tartalékoltak. Mint Farkas elnök elmondotta; célprémiumot azok a tagok kapnak, akik a legnagyobb munkák — így például vetés, kaszálás, aratás, stb. — idején kerekasan helyt állnak a közös földeken. Figyelemreméltó prémiumfel tételeket dolgoztak ki a kukoricatermelésben. Nem megállapított hozamokhoz kötötték a premizálást, hanem a munka mennyiségét és minőségét írták elő: így a háromszori gondos kapálást, a holdanként! húszezres tőszámot, a kellő időben végKészülődés az ipari vásárra A FŐVÁROSI IPARI VÁSÁROK egyik legrégibb részvevője, illetve kiállítója a Pécsi Kesztyűgyár. Finom vonalú, legújabb divatú kesztyűivel a könnyűipari pavilon egyik látványossága lesz a pécsi kesztyű. 1952 óta mindig megpályázták az ipari vásáron meghirdetett „az év legszebb terméke” címet és eddig minden évben el is hoztak egy- egy díjat a velejáró díszoklevéllel, pénzjutalommal. De nemcsak a hazai, hanem a külföldi, köztük a brüsszeli világkiállításon is díszoklevelet kaptak a mindig újat produkáló pécsi kollekciók. Ezek a kiállítások segítették elsősorban hozzá a Pécsi Kesztyűgyárat a ma már 14 államot magába foglaló export kivitelhez. A kiállítások „pálmáit” ez ideig Biskup Gyula, a gyár főmérnöke (egyben tervezője) hozta haza s közben arra is volt ideje, hogy gondoskodjon az „utánpótlásról”. Vagyis, a tavalyi ipari vásárról már Skutnydk Ferenc, a vállalat új gyártáskészítő részlegének tervezője hozta haza az első díjat. Remélik,, hogy az idei ipari vásáron sem törik meg a sokéves sikersorozatuk. A PORCELÁNGYÁR 1956 óta rendszeresen résztvesz az ipari vásárokon, mégis csak a tavalyin kísérte siker a kiállított produktumait. Ékkor nyerít először bronzplakettet ll vül a nyugalomba vonult Sin- kó András legújabb figurái és f|| Kovács István eozin dísztálai, É| modern vonalú, piros eozin I színezésű vázái is helyet kap- m nak a ki állításon. A SZIGETVÁRI CIPŐGYÁR §|: egy egész esztendőt lép előre, ff 1963. évi kollekcióival. Export és belföldi rendeltetésű légii 1 I f I: SÍ -1 Mi! >Aliiujabb t*™ez'éseib°i 15-20 —• * •• immsrnfm modelljük szerepel a cipőipar if pavilonjában^ Ezt megelőzö- fÜ leg az úgynevezett öltözködési || divattanács, külön e célra lét- |f rehozott zsűrije dönti el a leg H megfelelőbb modellek kivált Lasztását. Ezzel egy időben részt vesznek a „Könnyűipar ’ legszebb terméke” versenyéit ben is, amelyre öt szabadon- |fválasztott modellel neveznek ff be, s szerencsés elbírálás, illetve helyezés esetén ezekkel $ a modellekkel is résztvesznek az ipari vásáron. A SOPIANA GÉPGYÁR 1959 óta vesz részt az országos ipari vásárokon. Általában húsipari gépekkel szerepelt, amelyekkel később a lipcsei, a brünni, a poznami, a zágrábi, nemzetközi kiállításokon és a moszkvai magyar kiállításon is részt vettek. Az idei ipari vásáron folyamatos hústöltő automatájuk kap helyet, amely elektromos vezérlésű berendezésével a legkorszerűbb húsipari gépeket képviseli az ipari vásáron. bemutatott díszműveivel, ipari porcelánjaival. Noha az idén is ipari porcelánnal, illetve díszműáruval mutatkozik be, mégis mind a két áruféleségből újabbakat, korszerűbbeket láthat a nagyközönség. A már ismert zsugormázas eozin vázák, porcelánfigurák a szokásos máz alatti, méz feletti színezésű dísztárgyak új, modernebb köntösben jelennek meg a kiállítás vitrinjeiben. Török János szobrászművész „Muzsikusa”, „Tükrös nője”, modem „Furulyása” stb-n kizett fejtrágyázást és a termés veszteségmentes betakarítását. Ennek fejében 29 munkaegységet írnak jóvá az illető tagnak és ezt még holdanként egy- egy mázsa csöveskukoricával meg is tetézik. A tejtermelésben viszont már pontosan rögzítették az elérendő rneny- nyiséget. Ha a tehenészek teljesítik a tervüket, akkor a tej minden literje után 10 fillért kapnak. Abban az esetben pedig, ha túlteljesítik, a terven felül kifejt tej minden literjéért 20 fillér prémiumhoz jutnak. A véméndi Lenin Termelő- szövetkezet premizálási rendszerét — többek között — az jellemzi, hogy igen körültekintően jártak el a feltételek kidolgozásánál. A közös gazdasághoz ugyanis több falu határa tartozik, tehát a termelési adottságok is igien különbözők. Roth Antal elnök tájékoztatása szerint minden táblára kü- lön-külön állapították meg a prémiumfeltételeket, figyelembe véve a föld minőségét, a talajerőt, az élőveteményt, Stb. A Lenin Tsz az idén 900 holdon termel kukoricát. A tagok az általuk művelt terület terméseredményének 6—12 százalékát kapják majd meg jutalmul. Ez a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy a jó minőségű és sík véméndi földekre például 6—7 százalékot, a soványabb és lejtős fekedi földekre pedig 10—12 százalékot állapítottak meg. Az állattenyésztésben is hasonló körültekintéssel járnak el. Minden jószágot külön elbírálnak és azok képességéhez mérten állapítják meg, hogy a gondozóknak milyen eredményeket kelj. elérni a rájuk bízott állatoknál. A prémium- feltételek kidolgozásában — mind a növénytermelésnél, mind az állattenyésztésnél — a szakemberek mellett ellenőrző bizottsági tagok is részt vettek. Nagyon helyesen kikötötték azt is, hogy prémiumban csak azok a szövetkezeti gazdák részesülhetnek, akik egész éven át becsületesen dolgoztak a közösben, továbbá nem sértették meg a munka- fegyelmet és nem okoztak kárt a társadalmi tulajdonban. A véméndi premizálási rendszer nagy előnye, hogy egyszerű és érthető a tagok számára, s így jól érvényesül ösztönző hatása A diósviszlói Kossuth Termelőszövetkezetben tavaly még „virágzott” a részesművelés. Az idén viszont — mondotta Törő Lajos elnök — minden területen prémiummal serkentik a tagokat a jobb eredmények elérésére. A legnagyobb gondot itt is a legfontosabb takarmánynövény — a kukorica — premizálására fordítják. Javítják a nyugati városrész kereskedelmi ellátottságát Konkrét határozatok a cigánykérdés megoldására A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott a városi tanács épületében. A három fontos napirendi pont közül elsőnek a cigánykérdést tárgyalták meg. A vb-tagok a hosszas ás beható vita után arra az álláspontra jutottak, hogy nevelési és pénzügyi kérdésről van szó. Pénzügyiről annyiban, hogy a cigányság életkörülményeinek megváltoztatásához bizonyos anyagi fedezetre van szükség. Még ennél is fontosabb azonban a kérdés nevelési oldala, a lakosság múltból ittmaradit szemléletének megváltoztatása, mely a probléma megoldását lépten- nyomon akadályozza. A vb határozata konkrét intézkedéseket helyez kilátásba. Belátható időn belül fel fogják számolni a zártjellc- gű cigánytelepüléseket, elősegítik, hogy a még putrikban élő cigányok megfelelő lakásokba költözhessenek. Javítani fognak a cigánylakta részek egészségügyi szolgálatán, gondoskodnak arról, hogy mind több cigánygyerek számára nyüjék meg az óvodák ajtaja. Helyenként, ahol a cigányszármazású kisiskolások száma aránylag nagy, a pedagógusok fokozott gonddal és többet foglalkoznak velük, hogy a jelenlegi körülményeikből eredő helyzeti hátrányukat behozhassák. A művelődésügyi osztály biztosítani fogja, hogy az arra érdemes ci- gányszármazású tanulók középiskolába és egyetemre jussanak, illetve társadalmi ösztöndíjban részesüljenek. A cigánykérdés ma még kérdés, de minden erővel arra kell törekedni, ho<ry belátható idő múlva ne legyen az. így lehetne összefoglalni a vita tanúságát. Hogy ez ne csak üres szó maradják, a vb elhatározta: minden évben megvitatják, hogy mennyit haladtak a kérdés megoldásában és mi a teendő. A második napirendi pontnak „A munkára nevelés, a gyakorlati foglalkozás helyzete iskoláinkban” volt a címe. A művelődésügyi osztály részletes előterjesztése nagy eredményekről ad számot ezen a területen, s pontos meghatározást nyújt a jövőbeni tennivalókról. A harmadik napirendi pontban a nyugati városrész kereskedelmi ellátottságának helyzetét vitatták meg. A vitán a Belkereskedelmi Minisztérium képviselője is résztvett. Amint a kereskedelmi osztály előterjesztéséből kiderült, a városrész kereskedelmi ellátottsága korántsem mondható kielégítőnek, ezért a vb számos intézkedést helyez kilátásba. Bővíteni akarják az üzlet* hálózatot, megvizsgálják egy központi helyen fekvő piac- téri vásárcsarnok kialakításának lehetőségét. A piaci felhozatal egy részét a nyugati városrészbe akarják irányítani. Amint a vita során kiderült, az Uj-MecsekaÍjára tervezett áruház kapacitását a szakemberek szerint csak 1980-ban lehetne 100 százalékosan kihasználni. A vb ezért úgy döntött, hogy az áruháznak szánt épületnek csak egy részét adják át a kereskedelem céljára, a másik részében pedig társadalmi szervek kapnak helyet. Ugyaniakkor lépéseket tesznek az irányban, hogy a jelzett épületet mielőbb átadják. FIATALOK JÖJJETEK KOMLÓRA vájártanulónak Felvételi feltételek: 8 általános iskolai végzettség, 15— 17 éves életkor. Vájártanuló idő: 3 év. A tanulók a tanulmányi eredményektől függően már az első félévtől 120—540 forintig terjedő ösztöndíjat kanhatnak. — Jelentkezni lehet: Munkaügyi Minisztérium 501 sz. Iparitanuló Intézet Igazgatóságán. Komlón. 230 4 Szabadabb, boldogabb az a nép, aitielyiSi megszabadult a tiké igájától Osztrák kommunisták nyilatkoztak Baranya megyei tapasztalataikról bát kapni albérletbe, de azt a munkásember nem tudja megfizetni, még így is elviszi a lakbér a fizetésének negyed részét. — Érdekes eszmecserénk volt a fiatalokkal. Az idősebb munkások azt mondták nekünk, hogy önök túl sokat adnak a fiatalságnak, pedig nem tudják értékelni eléggé, amit kapnak a népi hatalomtól. A fiatalok egy részének véleménye megoszlott. Volt aki elismerte ezt, volt aki nem. Azt azonban kétségtelenül láttuk, hogy sok fiatal van vezető beosztásban, felelős munkakörben, sok munkás és paraszt gyermeke tanul egyetemen és főiskolán. Ausztriában ez nincs így, ott lehetetlen. — örülünk eredményeiknek, boldogok voltunk, hogy láthatjuk, mit ad a szocialista rendszer a népnek, mennyivel szabadabb, boldogabb az a nép, amelyik megszabadult a tőke igájától — mondotta Rudolf Richter elvtárs, az osztrák pártküldöttsóg vezetője. HANS SCHLÖGL eftvtáns, a Grázi Wahrheit külpolitikai főszerkesztője kérdéseinkre ezeket mondotta: — Először járok Magyarországon, rám itt minden az újdonság erejével hat s mondhatom, hogy szép élményeket, jó tapasztalatokat szereztem. Nekem az ifjúság tetszett a legjobban. Meglepett, hogy milyen ■ok fiatal van vezető állásban, felelős funkcióban a pártban is, a tömegszervezetekben is, a bányákban és az üzemekben is. Olyan országban élek, ahol fékeveszett propaganda folyik a szocialista országok ellen, reakciós, ellenséges forrásokból táplálva. Meggyőződhettem ezek hazug voltáról, láttam az igazságot, láttam, milyen szabadon élnek itt az emberek s milyen nagy az üzemi demokrácia. Magyarországon a gyárakban és mindenütt beleszólnak a dolgozók a vezetésbe, emberi kapcsolatok vannak a vezetők és beosztott munkatársak között. Itt nem üres szó a szabadság, mint Ausztriában, hanem elő valóság. — A szabad, boldog élethez anyagi megalapozottság is kell, szilárd bázis, amire a
