Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-12 / 85. szám

2 MAPLÓ 1962. ÁPRILIS VL Neves francia filmművész-küldöttség érkezik szombaton Pécsre Marina Vlady és Henri Colpi a küldöttségben Mint korábban már lapunk­ban jeleztük — a mai napon a magyar fővárosban és Pé­csett francia filmnapok kez­dődnek. A népek közötti kultu rális együttműködés szép tanú sága a most kezdődő francia filmhét, mint ahogyan ugyan­ezt jelentette néhány héttel korábban a Párizsban megren­dezett magyar filmhét is. A francia filmnapok kereté­ben francia filmművész küldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség vezetője Jacques Chausserie-Laprée, a Francia Nemzeti Filmgyártási Központ igazgatója, tagjai: Jacques Ni- caud, az U ni francé Film he­lyettes főtitkára, Marina Vlady népszerű filmszínésznő, Henri Colpi az Ilyen hosszú távoliét című film rendezője, továbbá Jacqueline Pronin vágó, Clau­de Rich és Zoltán Mohos az Intercontinental Film igazga­tója. A Pécsett rendezett francia filmnapok kimagasló eseménye lesz szombaton a francia film­művész-küldöttség pécsi láto­gatása. A tervek szerint lehet­séges, hogy az egész delegáció meglátogatja mecsekaljai vá­Marina Vlady, aki szombaton és vasárnap a pécsiek vendége lesz. rosunkat, de az bizonyos, hogy Henri Colpi filmrendező és Marina Vlady szombaton és vasárnap Pécs vendége lesz. Szonjbaton délután fél 6 óra­kor vetítik a pécsi Kossuth moziban Marina Vlady világ­hírű filmjét a Boszorkányt A tervek szerint az előadás vé­gén a népszerű művésznő ta­lálkozik a pécsi közönséggel. Ugyancsak szombaton este lesz az ünnepi előadás a Petőfi filmszínházban, amelyen a Fécsre érkező francia delegá­ció résztvesz. A francia filmhét program­ja szerint mától vasárnapig a Park moziban A szép amerikai című francia filmvígjátékot játsszák, ugyan ez időben a Pe tőfi moziban az Ilyen hosszú távoliét című filmet. Hétfőtől szerdáig a Park moziban megy az Ilyen hosszú távoliét, a Pe­tőfi moziban pedig A szép amerikai. Művészi élmény szempontjából minden bizony­nyal számottevő eseménye lesz a francia filmhétnek a vi’ág­hírű Marcel Camus által ren­dezett Fekete Orfeusz című francia—brazil film bemutatása. Ez a mű csak egy napig lesz a Petőfi mozi műsorán — va­sárnap. A francia filmhét eseménye iránt máris város­szerte nagy az érdeklődés és reméljük, hogy a francia film­napok pécsi ■ eseményei is kel­lőképpen szolgálják majd a magyar—francia film, illetve kulturális kapcsolatokat. Francia filmnapok Pécsett Április 12-tői 18-ig francia filmnapokat rendeznek, Pé­csett, a francia filmnapok al- . kaiméból filmművészek láto­gatnak hozzánk, akik április 14-én Pécsett ünnepi esten vesznek részt. A népek közötti közeledés és barátság megnyilvánulásai mindig gyümölcsözőek voltak az emberiség számára, de kü­lönösen napjainkban van en­nek igén nagy jelentősége. Az ilyen gyümölcsöző kapcsolat­nak számtalan formája lehet. A politikai élet megnyilvánu­lásain túl külön örömet je­lent az a módszer, ha kulturá­lis és művészeti vonatkozás­ban a találkozások protokoll formáin túl egy-egy nép mű­vészetéből olyan alkotások cseréjére, bemutatására ke­rülhet sor, amelyet a széles tömegek is élvezhetnek. Ilyen események a filmbemutatók is és jelen esetben egy nagymúl­tú — kultúrájában és a for­radalmi hagyományok terén egyaránt nagymúltú — nép küldi el hozzánk filmművé­szeit. akiket örömmel látunk vendégül és szeretettel kö­szöntünk. A magyar és francia közös film a Tavaszi zápor, melyet Fejős Pál rendezett és Anna- belle játszotta a főszerepét — de ha csak az elmúlt néhány esztendőre tekintünk is visz- wza, hazánkban jelentős számú francia fűmet forgalmaztunk. S mostanihoz hasonlóan filmművész küldöttség már járt hazánkban. 1957-ben Mi­cheliné Preslie, Nicole Courcel és mások jártak nálunk s az akkor Cannes-i nagydíjat nyert A csendes világ és a Piros léggömb című filmet hozták magukkal. Még ebben az esztendőben magyar—fran­cia koprodukciós film^ — a Cerminale — forgatását kez­dik meg. Néhány évvel ezelőtt Georges Sadoul neves francia filmesztéta a Filmművészet története című könyve magya­rul is megjelent. Ugyancsak i pár évvel ezelőtt nálunk járt a hazánkban is rendkívül ked­velt filmművész Yvés Mon­tand, aki magyarországi nép­szerűségét a Félelem bére cí­mű filmbeli alakításával ala­pozta meg. Franciaország egyike azok­nak a nyugati országoknak, amelyektől a legtöbb filmet vásároljuk. És talán felesleges is f eltenni a kérdést, miért. A válasz magától értetődő, egy­szerű és igaz. Azért, mert Franciaországban igen sok ha­ladó filmművész van, Fran­ciaországban az alkotók érdek­lődése jelentős mértékben a saját koruk problémái felé fordul. Megjelentetik a vász­non a francia munkást és bát­ran bírálják a tőkés társadal- ‘ mat. Jean Renoir —.aki mint kiváló impresszionista festő kezdte pályáját — azért lett filmrendező, mert a filmet a XX. század elsőrangú kife­jezési eszközének tartja — Nagy ábránd című filmjében már 1938-ban a háborús készü­lődés ellen emelte fél szarát. Marcel Camé, Rémé Clair, Jean Vigo, Jaques Feyder és Duvivier szintén neves mes­terei a francia fűmnek. Elég e néhány nevet említem s már is kibontakozik a francia fűmiskola körvonala. S e jeles művészek nyomdokain halad az „új hullám” nemzedéke: Truffaut: Négyszáz csapás, — Charból: Unokatestvérek és Rosmais: Szerelmem Hirosima című alkotásaikkal. De a sor nem zárul le, mert érdemes megemlíteni az olyan filmeket, mint az Özönvíz előtt, a Bo­szorkány, Egy halálraítélt megszökött, Ha a világon min­denki ilyen volna, Szökevé­nyek, Vágyakozás, amelyekben a haladó mondanivaló és nem egyszer a bátorhangú anti­fasiszta szellem az uralkodó. Meggyőződésünk, hogy az idei francia filmnapók külső­ségeiben épp úgy, mint tartal­mi vonatkozásában jelentősen hozzájárulnak a magyar és francia film-kapcsolatok továb­bi virágzásához. Ezért kö­szöntjük a filmnapók megren­dezésének gondolatát és baráti melegséggel üdvözöljük a vá­rosunkba érkező francia ven­dégeket. MÉSZÁROS BÁkINT Óvjuk a népvagyont a tűztől! tűzvédelmi ankét a Petőfi filmszínházban A megyei tűzrendésze ti osz­tályparancsnokság tegnap dél­előtt tűzrendészeti amkétot tar tott a Petőfi filmszínházban. Megjelenítek a nagyobb ipari üzemek, intézmények és ktsz- ek vezetői, tűzrendészeti elő­adói. Kosteleczky Sándor őr­nagy, megyei tűzrendészeti osztályparancsnok tartott elő­adást, amelyben a vállalatok, intézmények és szövetkezetek tűzrendészeti helyzetét érté­kelte. Kosteleczky elvtárs elmon­dotta: , noha a tűzvédelem javult, koránt sem lehetünk elége­dettek. Még az elmúlt év­ben is több százezer forint népgazdasági érték vált a tűz martalékául. Nincs kellő elővigyázatosság. Számos vállalat engedély nél­kül. a tűzrendészeti előírások megsértésével épitkezik, külö­nösen a faszerkezeteknek a kéménybe, vagy a kémény falához való építése jelent problémát. Több üzem — pél­dául a mohácsi TEMAFORT — raktárai túlzsúfoltak, más­hol a villámvédelmi berende­zéseik hiányoznak. Sok üze­münknél — Pécsi Kesztyű­gyár, szászvári bányaüzem — van baj a víztárolással ha tűz ütne ki; nem állna kellő meny nyiségű oltóanyag a rendel­kezésükre. Az előadó még számos hi­bát sorolt el s példákkal bi­zonyította, hogy mire vezet­het a tűzrendészeti előírások megsértése. A szabálytalan, a kéményhez épített faszerkezet miatt leégett, a bodai általános iskola A kár 45 ezer forint. A Pécsi Minőségi Ruházati KTSZ-ben bekapcsolva felej­tették a villanyvasalót, s csak­}IÍ|| 4j\ MFWOft FPjJFNC ÉS TÁLAS GÉZA KISREGÉNYT (25.) Az autót mindössze két lo­vastiszt kísérte. Inkább dísz­őrség volt ez, mint biztonsági kíséret. A kocsi jobb oldalán nyugodtan léptető Poillet ezre­des csiák a lövések után rúg- tatott oda és kardjával lesúj­tott. A merénylő leugrott a ko­csiról és feltartott balkarjá­val próbálta fedezni a fejét a kardcsapások elől. Az ezredes azonban teljes erővel újra meg újra rásújtott. A felháborodva odarohanó tömeg már csak a holttestet taposta szót szinte a fel ismerhetctlenségig. A király halott volt. Barthou külügyminiszter száján bugy­borékolva tört fél a habos vér. Tüdőlövésén már nem segít­hettek az orvosok. Mindezeket a tényeket igen terjengősen, minden apró rész­letre kiterjedve megírták a la­pok a világ valamennyi orszá­gában. Azt azonban már nem, hogy ez a kettős gyilkosság küknek volt érdeke, kik voltak a ■ felbújták, az igazi gyilko­sok. A kdrálygyilkosság még sokáig a világsajtó központi szenzációja maradit, de a köz­leményekbe egyse több ellent­nem 200 ezer forint értéket pusztított el a láng. így sorol­hatnék a példákat sokáig — intő figyelmeztetésként. Kádár László, a Nehézipari Minisztérium tűzrendészeti előadója I főként a tűzrendészeti pro­pagandát, a dolgozók tűzvé­delmi oktatását hangsúlyoz­ta hozzászólásában. Aláhúz­ta: ez nem ikerül pénzbe, számos helyen mégis elha­nyagolják. Sági Lajos százados, az Orszá­gos Tűzrendészeti Parancsnok ság képviselője számos elret­tentő példát ismertetett a tűz keletkezésével kapcsolatban. Az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság elismerésben és jutalomban részesítette azo­kat a vállalati vezetőket és tűzrendészeti előadókat, akik kitűntek a tűzvédelem során. akarja elhagyni Franciaor­szág területét. Az Annemassed svájci határ­állomásról már tizedikén meg­jött a jelentés: száz személyt vettek őrizetbe, közülük kettő gyanús. Egyik Novak, a másik Benes néven szerepel, de egyik sem beszél csehül. Kihallgatásukon Paul Petit és Paul Marabutó francia rendőrtisztekkel együtt Mild- cevics is részt vett. A Benes néven szereplő utasról gyorsan kiderítette, hogy valódi neve Milan Raics. A megijedt ter­rorista némi fenyegetésre, hogy saját szerepét kisebbítse, bevallotta, hogy a Novak ne­vű állítólagos cseh állampol­gárt Jankapusztáról ismeri, ahol György néven szerepelt és pokolgépeké gyártott. Novak nehezebb „eset” volt. Egy szót sem szólt, makacsul hallgatott. Milicevics azonban a György név említésére már tudta, kiről van szó. Jelika an­nakidején alaposan leírta ezt a banditát. A francia rendőrök kísére­tében belépett Novák zárkájá­ba. — Jónapot György! Milyen volt az utad Jankapusztáról? A megszólított makacsul hallgatott. — Kár színészkedni — mond Milicevics —. Régi is­merősök vagyunk mi, Zvond- mir Pospisdl. Talán emlékszel még Toni Slegelre? Pospisil összerándult, majd Milicevicsre vetette magát és egy ökölcsapással letaglózta a rendőrt. Nehéz testétől nem vént fürgeséggel ugrott az ab­Két hónapja helyezték üzembe a Porcelángyárban az új csészeformázó félautomatát. Az új gép az egy dolgozóra eső termelékenységet 20—25 százalékkal növeli, minőségi szem­pontból is jobb eredményt ad és egészségesebbé teszi a mun­kakörülményeket. Képünkön Eck Vümosné formázó teás- és mokkás-csészéket készít. Foto: Czakó — MA DÉLELŐTT ülést tart a II. kerületi tanács. Az ülés napirendjén a kerület közegészségügyi helyzetéről és a körzeti orvosok munká­járól, valamint a lakóházak építéséről, karbantartásáról, javításáról szóló beszámolók szerepelnek. — 121 SZÁZALÉKRA tel­jesítették első negyedévi hí­zott sertés értékesítési ter­vüket a pécsváradi járás ter­melőszövetkezetei: az év első három hónapjában a terve­zett 1250 hízott sertés helyett 1479 darabot vásároltak fel a járásban. — MEDGYESY MÁRIA, a Pécsi Nemzeti Színház tagja április 12-én, este fél 7 óra­kor élménybeszámolót tart argentínai útjáról a Városi Művelődési Ház ifjúsági klub jában. A belépés díjtalan. lakhoz, de a francia rendőrök is résen voltaik. Nagynehezen legyűrték. A fonitanebleaui erdőben, Párizstól nem messze ugyan­ekkor egy gyűröttruhájú, bo- rotválatlae képű férfit csípett el a rendőr járőr. Cseh útlevél, nyeitudás nélkül... Ez elég is volt, hogy nyomban a nyo­mozóbizottság elé szállítsák. Milicevics már fölényesen fo­gadhatta. — No, még egy madárka. Raics és Pospisil barátaid min­dent elmeséltek miár. Ez az egyébként szokásos beugratás elég is volt. Mijo Krajl nyelve egy kis vonako­dás után megoldódott. — Ha már tudják, Mijo Krajl vagyok. De nem csinál­tam semmit. Mikor láttam, hogy Vladot felkoncolják, el­futottam. — Ki az a Vlado? — Ö volt Jankapusztán a mesterlövész, ő tanította a célbalövést. Vanca Mihailov sofőrje volt azelőtt, azért hív­tuk úgy, hogy Vlado, a sofőr. A Jankapusztán kiképzett és útnakindított gyilkosok te­hát kézrekerültek. Eugen Kva- ternik azonban idejében meg­lépett. Embereinek sorsa már nem érdekelte. A fasiszta hatalmaknak most már egy akadállyal ke­vesebb volt az útjukban. A kis gyilkosok előkészítették az utat a nagy gyilkosoknak, akiknek a célja már nem egy­két ember, hanem egész népek kiirtása volt. (Folytatása következik! — SELLYE és Zaláta kö­zött fásítja a vasútvonal mentét a MÁV. — „SZÉGYENASZTAL” áll a Porcelángyár I—II. gázke- menceüzemében. Erre az asz­talra teszik a kemencéből ki­szedett selejtes porcelánokat egy-egy tábla kíséretében, amelyen megjelölik: melyik munkafolyamatban történt a selejteződéi Az érintett má- zolók, rakodóik, szedők, és ége­tők munkájára jó hatással van az állandósított selejt- kiállítás. — MÁJUS elsejére készül el az új piskói kultúrterem, melynek építési költségeit a termelőszövetkezet kulturá­lis alapjából és a községfej­lesztésre szánt összegből biz­tosítják. — SZORGALMUK jutal­mául ingyen viszik az idei Országos Mezőgazdasági Ki­állításra a bólyi termelőszö­vetkezeti akadémia hallgatóit — „A BÉKE és a kommu­nizmus távlatai” címmel hangzik el előadás ma dél­után 6 órakor a Ságvári End­re művelődési házban, a Bá­nyászakadémia keretében. Az előadást filmvetítés kiséri. — KISBESZTERCÉN és Hi mesiházán társadalmi munká­val fásítják a községet. Kis- besztercón az egész lakosság, Himesházám a KISZ-fiatalok és az úttörők vállalták a fák elültetését — BŐVÍTETTÉK Kapos­szekcsőn a község vilanyhá- lózatát. A munkára tizenegy- ezer forintot költött a ta­nács. — FELAVATTÁK Gör- csőnyben a régi iskola átala­kításával létesített művelő­dési otthont. Az ünnepségen a községet patronáló Pécsi Dohánygyár dolgozói adtak műsort. Időjárágjelentés Várható időjárás csütörtök estig: felhős idő, sok helyen esővel, mér sékelt, változó irányú szél. A hő­mérséklet keleten csökken, nyu­gaton kissé emelkedik. Várható ható legalacsonlabb éjszakai hő­mérséklet plusz 3—plusz 7,. leg­magasabb nappali hömérséMel csütörtökön I—U lók között. mondás keveredett, egyre kö­dösebbé vált, hogy miért kel­lett ennek a két embernek meghalnia. Az igazság csak a háború után kerülhetett nap­fényre. Most már „eső , után köpö­nyeg”, teljes erővel munkához látott a francia rendőrség. Pierre Mondanelre .bízták) a merénylők bandájának felgön­gyölítését, mert annyit már tudtak, hogy a merénylet vég­rehajtója nem lehetett egye­dül. Pierre Mondanel több ezer rendőrt mozgósított. Lezáratta a határt és razziát rendelt el minden gyanús szállodában, mindenütt, ahol feltételezhe­tően elrejtőztek a banditák. Természetesen nem maradt ki a nyomozásból Vladeta Mi- licevics sem. A terrorista szer­vezkedések régi szakértője ez­úttal is nyomra talált. Igen fontos adatot tudott meg: a merénylet valamennyi részve­vőjét hamisított cseh útlevél­lel látták el. Mondanel azonnal paran­csot adatott a határőrségek­nek: őrizetbe kell venni min- -denkit, aid cseh útlevéllel

Next

/
Oldalképek
Tartalom