Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-11 / 84. szám

f Április 11. Sajtótájékoztató a MÁV Pécsi Igazgatóságán Májas 27-én 0 órakor lép életbe az új menetrend — Megrövidül a menetidő Pécs—Budapest között — Közvetlen vonatok a Balatonra, Szegedre, Békéscsabára — Parkosítják a mohácsi, abaligeti és harkányi állomásokat Az MTI, a Dunántúli Napló, a Fejér megyei Hírlap és a Tolna megyei Népújság kép­viselőinek tartott tájékoztatót a MÁV Pécsi Igazgatósága a vasút 1962 évi feladatairól, valamint a május 27-én élet­belépő új menetrendről. Tóth János elvtárs. az igaz­gatóság vezetője köszöntötte a megjelenteket és ismertette a vasút előtt álló fontos felada­tokat. Hangsúlyozta — az idei évben az utas- és áruszállítási feladatok jóval nagyobbak, mint az elmúlt évben, s ezt csak úgy tudja teljesíteni m. vasút, ha a munkáját jól koordinálja és jó kapcsolatot épít ki a szál­lítókkal. Fiilöp Ferenc kereskedelmi és forgalmi osztályvezető is mertette az új menetrendet, amely sok tekintetben érinti Baranya megye lakosságát. Az új menetrend összeállításának egyik, legfontosabb szempont­ja volt, hogy kedvezőbbé te­gyék a közlekedést az utasok számára, lerövidítsék az uta­zási időtartamot Budapest és Pécs között, megnöveljék a városok közötti közlekedést, s a nyári időszámításban — te­kintettel az üdüléseikre, kirán­dulásokra — könnyebben meg közelíthetőbbé tegyék a Bala­tont, Mohácsot, Szegedet és más jelentősebb idegenforgal­mi szempontból is értékes he­ti elységek megközelítését. Az 1907-es és az 1908-as szá­mú gyorsvonat az új menet­rend szerint motorvonatként közlekedik Budapest és Pécs között, s csak Szentlőrincen és Dombóvárott áll meg. így 27 perccel hamarabb ér- * nek Budapestre az utasok, visszafelé pedig 33 perccel. Pécsről és Baranyából eddig csak Fonyódot lehetett viszony lag jól megközelíteni. Az új menetrend szerint viszont a Balaton több más pontját: Ali- gát. Füredet, Tapolcát és más fürdőhelyeket is aránylag rö­vid idő alatt érhetik el az üdülők, kirándulók. Vasárnap Mohácsról lesz egy későbbi vo­nat is, ami eddig fájó pontja volt a kirándulóknak. Beállí­tanak egy motorvonatot, amely hétköznap és vasárnap is 5,Iá­kor indul és 6,33-kor érkezik Abaligetre. Eddig nagy prob­léma volt az is, hogy a Buda­pestről induló délutáni gyors­vonatról nem volt csatlakozás Komló felé. Az új menetrend szerint a Budapest Déli pálya­udvarról 17 óra 35 perckor induló gyorsvonat 20 óra 19 perckor lesz Domibóvárott, s Dombóvárról lesz mindjárt csatlakozás, amely személyvo­natként közlekedik Komlóig. Az új menetrend feltünteti a Balaton nyári és téld menet­rendjét is, s a nyári menetrend — ellentétben az előző évek gyakorlatával — az északi par ton is életbelép. Az új menet­rend másik előnye, hogy köz­vetlen vonattal elérhető Fo­nyód és Keszthely. A fürdővonatok június 16- tól indulnak menetrend sze­rint és szeptember 9-ig köz­lekednek. Átszállás nélkül juthatnak el az utasok Pécs­ről Szegedre, Békéscsabára és természetesen vissza. Az idei évben indul meg a közlekedés Gyékényes és Kop- rivnica között, s az természe­tesen új feladatokat ró az igazgatóságra. A múlt esztendőben több te­kintetben is igen szép ered­ményeket ért el a MÁV. Egyik leglényegesebb változás, hogy a rakodási időt az állomásokon 6 óráról leredukáltuk 3—1 órára. Ezt a múlt év január­jában vezették be. s természe­tesen az idei évben is hasonló­képpen oldják meg a rakodá­sokat. Vannak persze ez alól kivételek is. hiszen számtalan helyen már gépekkel történik a kirakodás, s ez még tovább csökkenti a kiszolgálási időt. A gépi kiszolgálás különösen a bányáknál; szón-, kavics-, kőbányáknál vált be. Az idei esztendőben 888 000 forint értékű beruházást vé­géi Baranya megyében a MÁV, s több mint 78 millió forint értékű felújítást. Re­noválják Pécsett az igazgató sági épületet, Pécs—Godisa között teljes vágánycserét eszközölnek, korszerűsítik a komlói ipari vágányt, Szentlőrinc és Dombó vár között két hidat építenék. A megye területén több felé végeznek még vonalhálózati korszerűsítést, korszerűsítik a hangosbemondó és a világító berendezéseket. Jelentős par­kosítást végeznek az abaligeti. mohácsi és harkány állomáson. Szeretedet adnak — szeretedet kapnak Kiváló eredmények a szülésznőképzésben Nemes dolog, nőknek való hivatás beteg embertársainkon segíteni. Az érettségizettek és az általános iskolai végzett­ségűek közül mindtöbben je­lentkeznek szülésznői vagy ápolónői pályára, hogy meg­ismerjék: a betegségek, a gyó­gyítás és az új technikai el­járások lényegét. Már kislány korában „dok­tor néni”-nek képzelte magát játszótársai között a csendes, halkszavú Storcz Karolina, amikor betegesdit játszottak.-------------------­S eprű kötő üzemet létesít a lánycsóki tsz Tavaly, amikor Garai György seprűkötő mester ja­vasolta, hogy termeljenek ör­köt, kössenek seprűt a lány- csóld tsz-ben — a tagok is, meg a vezetőség is idegenke­dett tőle. Tíz hold cirok azért mégiscsak földbe került kísér­letképpen, s a hideg idő beáll­tával a régi fából készült gé­peken megkezdték a seprű­kötést. Az első darabokat el­kapkodták a faluban. Amint messzebbre is eljutott a híre, egymásután kapták a megren­deléseket üzemektől, intézmé­nyektől, s ha nagynéha kiju­tottak a piacra, pillanatok alatt elfogyott a készlet. A tél folyamán ezidáig 3 és fél ezer seprüt készített Garad György az asszonyok se gítségével, és így akkor is jött némi bevétel a közös konyhá­ra, amikor téli álmát alúdtá az egész falu. Garai bácsi szerint azért ke­vés a seprű, mert a kötőmes­terek lassan kiöregednek, a fiatalok pedig inkább a gyár­ba mennek a seprűkötés he­lyett, vagy kitanulnak trakto­rosnak. Rengeteg seprűt fo­gyaszt a sok új gyár, s így a lakossághoz kevesebb jut. A seprűvásárlásban is meglátszik az igényesség. Régen, a házilag összetákolt seprű is megtette. Most azonban a falubeliek is a géppel készült, arányos tes­tű, tartós seprűket veszik, ez jobb is, szebb is. Mikor látták, hogy a seprükötés jövedelmező, hasznos téli foglalkozás, több tsz-tag jelentkezett, hogy sze­retné kitanulni a seprűkötő szakmát. így határozta el a ve­zetőség, hogy az idén a tsz- malomnál szép, tágas műhelyt létesítenek, ahol nem egy, ha­nem hat gépen dolgoznak majd összesen 10—12-en. Komoly háziiparrá fejlesztik a seprűkötést a lánycsóki Csil­lag Termelőszövetkezetben. Eb ben az évben már nem tíz, ha­nem harminc holdon termel­nek cirkot, s így télen teljes kapacitással dolgozhatnak, de két-három géppel rendszeres munka folyik majd nyáron is. A tervezett 220 mázsa cirok remélhetőleg eltart az új örök érésig, és így talán sikerül ebben az évben mór 22—23 ezer darab seprűt kötni. A ter­melőszövetkezet olcsón bizto­sít árut, s így reméljük, hogy városunkban is megszűnik a seprűhiány. Ösztönös együttérzés, részvét I vonzotta mindig a betegek, a szenvedők felé. Felragyogott az arca, amikor édesapja, a nyugalmazott bányász, az új­ságban olvasta: — Felvételi pályázatot hir­detnek a megyei síülésznőkép- ző intézetbe Pécsett. Ha any- nyira akarsz tanulni, jelent­kezz! Storcz Karolina nem sokat habozott. Beszerezte a szükséges iratokat, s jelentkezett. Megcsillant a szeme, amikor a Hunyadi út 82. sz. épületben a tiszta szobákat, a rádiót, a televíziót meglátta. De még jobban örült annak a virágok­kal, rózsafákkal teli udvar­nak, amelynek csakhamar gondozójául szegődött. Általános iskolai végzettség­gel eleinte nehéz volt hozzá­szokni a tanulásihoz. Erős aka­rat kellett hozzá, hogy a há­romhetes előkészítőn megis­merkedjék a klinikai élettel, az orvostudományi tárgyakkal, a régen elfelejtett számtani és helyesírási alapismeretekkel. A vizsgán Kari megállta a he­lyét. A hatvan növendékből „lefogytak” ugyan negyvenki­lencre, de ő is közöttük volt. Pedig ezután jött a nehezebb­je: a huszonegy-hetes elméleti szak. A szaktárgyakon kívül anatómiát, mikrobiológiát, jár­ványtant, orvosi és világnéze­ti tárgyakat kellett tanulniok. Nagyot szippantott az erős mecseki levegőből Kari, ami­kor ezen a vizsgán is túl volt. Ezután huszonhat hetes tankór­termi gyakorlat következett. Majd a komlói kórházba ke­rült nőgyógyászati és szülésze­ti gyakorlatra. A hat hónap alatt a lelkiismeretes, szelíd kis Karit, a „betegek üdvöské­jét”, megszerették a betegek. — És Storcz Karolina, a mé­csek jánosi bányászlány, félévi gyakorlat után most tette le utolsó vizsgáját, és kitűnő eredményű szülésznői okleve­let szerzett. Ezt már Kovács Ferencné, a Megyei íjzülésznőképző Intézet igazgatónője mondja. — Vizsgaeredményeink szé­pek. A 49 jelölt közül hét ki­tűnő, nyolc pedig jeles ered­ményű oklevelet szerzett. Kovács Ferencné nemcsak a szülésznőképzőnek, hanem az ápolónőképző intézeteknek is igazgatónője Pécsett és Bara­nyában. — Milyen a helyzet az ápo­lónőképzés terén? — Pécsett a Rákóczi út 2. sz. alatti épületben kétéves bentlakásos ápolónőképzés fo­lyik. Városunkban a megyei kórházban és az egyetemi kli­nikákon, Mohácson, a kórház­ban munka melletti ápolónő­képzés is van — igen szép eredménnyel. Az ápolónőjelöl­teik valamelyik kórházi vagy klinikai osztályon dolgozna!:, havi fizetést kapnaík, heteme két alkalommal négy-négy órát elméleti tanulásra fordítanak három éven át. — Mi az oka annak, hogy ennyi intézet ellenére is ápo­lónőhiány mutatkozik? — Részben családi okok (férjhezmenetel), részben más egészségügyi pálya vonzása miatt is. Bizonyos fokig köz­rejátszhatnak a magas albér­leti díjak is. Ezen a bajon feltétüenü! se­gíteni kell. A klinikákon, köz- kórházakbna nővérotthonokra van szükség, hogy az ápolónői: lakásügye megoldódjék. Az urológián és az I. sz. sebésze­ten már megtalálták a megol­dást, de a többi helyen is,/ ahol betegeket gondoznak, gondoskodni kell az ápolónők bentlakásáról. (T. Sz.) Keresünk vidéki munka­helyre NŐI KONYHA­ALKALMAZOTTAKAT Jelentkezni lehet: ÉM. Ba­ranya megyei Állami Építő­ipari V. Pécs, Rákóczi út 56. Munkaügyi Osztály. 18934 Aki másnak vermet ás... Miért vitázik dr. Dicső Szabolcs ügyvéd és a mohácsi városi tanács? Csaknem két esztendeje vi­tázik és pereskedik a mohácsi városi tanács igazgatási osztá­lya dr. Dicső Szabolcs mohácsi ügyvéddel. Az ügybe később a megyei tanács igazgatási osztálya is belekapcsolódott. A vita teljesen törvényes for­mák között folyt ugyan, de meglehetősen elmérgesedett. Ennyit bevezetőként. Hogy a pereskedés oka világossá vál­jék. évekre kell visszaperget­nünk e különös história törté­netét. A múzeum krónikus helyi ns ege A mohácsi Kanizsai Doroty- tya Múzeum már az ötvenes évek eleje óta krónikus hely­hiánnyal küszködik. Értékes néprajzi és régészeti gyűjte­ményét nem tudja kiállítani. A mohácsi csatatéri leletek (fegyverek, páncélok, stb.), a tömegsírokról készült tablók, a csatatéri érem- és pénzgyűj­temény el van zárva a nagy- közönség elől, mert a Dózsa György út 42. szám alatti épület földszinti része — ahol a múzeum helyet kapott — nagyon kicsi. Nem tudtak he­lyet teremtem a busójárás múltját idéző maszkok, kerep­lők stb. számára sem. A múzeum épületének eme­leti részén lakott Kovács Menyhért, a pécsi orvosegye­tem kollégiumának igazgatója. Kovács Pécsre akart költözni. A megyei tanács igazgatási osztálya messzemenően támo­gatta törekvést — tárgyalt a pécsi városi tanács lakáshiva­talával —, hiszen ezzel a mú­zeum problémája is megoldó­dott volna. Az emeleti rész ugyanis, ahol Kovács lakott, adottságainál fogva kiválóan alkalmas állandó kiállítási termeik számára. Kovács Menyhért időközben meggondolta magát, és el akarta cserélni a lakást Boko- di László mohácsi lakossal. Ez a csere keresztezte a két ta­nács terveit, hiszen Bokodi Mohácson akart maradni, nem volt szándékában Pécsre men­ni. Az ügy a pécsi járásbíró­ság elé került, amely a két tanácsnak adott igazat, amikor ítéletében kimondotta: Ez a csere csak névleges lenne, hiszen Kovács Meny­hért Pécsett dolgozik, s Pécsett kíván lakáshoz jutni. Kérel­mük tehát nem indokolt, ezért elutasítjuk. Ezt követően kapcsolódott be dr. Dicső Szabolcs, aki Ko­vács Menyhért ügyvédje volt ebben a perben. Az ügyvédi etika megsértése Mindez 1960 elején történt. Az akkor érvényes ügyvédi rendtartás kimondotta, hogy az ügyvéd az általa képviselt ügyben a per tárgyát nem vonhatja magához. A vesztett perben a lakás­csere volt a per tárgya ... Dr. Dicső Szabolcs azért nem zavartatta magát. Meg­egyezett Kovács Menyhérttel, és 1960 áprilisában közös ké­relmet nyújtottak be a városi tanács igazgatási osztályához, miszerint el akarják cserélni a lakásukat. Nem kell nagyon jártasnak lenni a paragrafusok tengeré­ben, laikus fejjel is megálla­pítható: ez a kérelem, dr. Di­cső Szabolcs törekvése az ügy­védi etika megsértésével volt egyenlő... Ez csak a kezdet. A további események során dr. Dicső Szabolcs különös pálfordulás- ról tett tanúbizonyságot. Amikor Kovács Menyhért­nek volt az ügyvédje, belenyu­godott a bíróság ítéletébe: a csere nem indokait, mert név­leges. Nem fellebeztek ellene. Most, hogy a legszemélyesebb érdekedről, tehát arról volt szó, hogy beköltözhet-e a Ko­vács Menyhért által birtokolt lakásba, most a csere nem vált névlegessé. Hiába hivat­kozott erre a városi meg a megyei tanács igazgatási osz­tálya — és joggal, hiszen Ko­vács Menyhért nem tett lé a szándékáról, változatlanul Pécsre akart költözni —, dr. Dicső Szabolcs makacsul ra­gaszkodott a cseréhez és ah­hoz a fikcióhoz, hogy a csere már nem névleges. A mohácsi városi tanács igazgatási osztálya és felette­se, a megyei tanács igazgatá­si osztálya nem akarta bonyo­lítani a múzeum problémáját ezzel a cserével. Változatlanul az volt az álláspontja, hogy Kovács Menyhértnek Pécsett szereznek lakást, s a felszaba­duló részt átadják a míizeum­nalk. A két ember kérelmét ezért elutasította. Különös bírósági ítélet Dr. Dicső Szabolcs a pécsi járásbírósághoz fordult, s kez­detét vette a per. Később a megyei bíróság is megtárgyal­ta az ügyet, és mind a két fó­rumon dr. Dicső Szabolcsnak adtak igazat. Megengedték a lakáscserét. Bíróságaink igazságszeretete vitán felül áll, ítéleteik túl­nyomó többsége helyes. Ebben az esetben azonban tévedhet­tek, ítéletük — mármint a la­káscsere engedélyezése — két szempontból is rhtatható: 1. A pécsi járásbíróság né­hány hónappal azelőtt még névlegesnek tartotta Kovács Menyhért lakáscsere tervét. Most is az a Kovács Meny­hért állt a pulpitus előtt, a körülmények csak annyiban változtak, hogy Bokodi László helyett dr. Dicső Szabolcs volt a cserélő fél. Azzal te­hát, hogy a járásbíróság ezt a cserét jóváhagyta, ellentétbe került a korábbi ítéletével. 2. Dr. Dicső Szabolcs és Kovács Menyhért — az egyik nyomós érvként — arra hivat­koztak, hogy ez a csere lehe­tővé tenné azt, hogy Dicső Szabolcs Pécsett lakó édes­anyját, özv. Dicsőnét Mohács­ra hozzák, s ilymódon meg­oldják Kovács Menyhért Pécs­re költözésének problémáját... A bíróság tények alapján szo­kott ítélni, ez esetben azonban csak ígéretet kapott. Ez az ígéret az ítélet indokolásába is bele­került ... Mondanunk sem kellene, hogy az ígéret máig is csak szép szó maradt, Dicső Szabolcs édesanyja ma is Pécsett él — csaknem két év­vel az utolsó bírósági tárgya­lás utáni Dr. Dicső Szabolcs a nyert perek után beköltözött a la­kásba. Tudott a múzeum kró­nikus helyinségéről a arról, hogy a múzeumi probléma megoldása ezzel tovább bo­nyolódott. A jelzett épület földszinti részét korábban a mohácsi ügyvédi munkaközös­ség birtokolta. Amikor a mun­kaközösségnek tudomására ju­tott, hogy az épületre a mú­zeum tart igényt, elköltözött a Kossuth Lajos utcába. Elköltö­zött, mert fontosabbnak tar­totta a múzeum ügyét, a vá­ros idegenforgalmának fellen­dítését az egyéb érdekeknél. Újabb pálfordulás A történetek után a mohácsi városi tanácsnak csak egy vá­lasztása maradt: új kétszoba, összkomfortos lakást építeni, amit dr. Dicső Szabolcsnak majd felajánl cserébe, hogy jelenlegi lakása megüresed­jék. Az ilyen építkezés élég tekintélyes összegbe kerül, a pénz meg kevés, így másfél év is eltelt, mire a jelzett lakás tető alá került. Közben fellen­dült a busójárás, az idei bu­sójárás napján ezrek zörget­tek a múzeum ajtaján, és hasztalanul, mert nincs hely, ahol a nagyértékű régiségeket kiállítanák. Szerencsére, az új lakást májusban átadják... Ami csak méltányos s ami a tör­vény szerint megjár, dr. Di­cső Szabolcs megkapja. Min­dent megtesznek, hogy egyen­értékű lakáshoz jusson a Kos­suth Lajos utcában. A városi tanács fedezi a költözködési költségeket is, s így sorolhat­nék a figyelmességet tovább. A tizenkét éve vajúdó kérdés megoldásának elvileg tehát nincs akadálya, gyakorlatilag azonbrn még lesz, mert az ügyvéd újabb akadályokat gördít... Dr. Dicső Szabolcs azelőtt a Tolbuchin út 7. szám alatt la­kott. Azt a lakást cserélte el Kovács Menyhérttel. Amikor ezért a cseréért pe­reskedett a bíróságon, azt bi­zonygatta, hogy a Tolbuchin úti meg a múzeum fölötti la­kás lényegében egyenértékű. Ma azt állítja, hogy a múzeum fölötti lakás és a Kossuth La­jos utcában épülő lakás nem egyenértékű. Különös felfogás, hiszen az épülő lakás legalább annyit — ha nem többet — érő, mint amilyen a Tolbu­chin úti lakás volt! Újabb pálfordulássai van dolgunk. Aki másnak vermet ás... A végtelenségig azonban nem lehet elodázni az ügyet Hiába a prokátori csűrés-csa- varás, dr. Dicső Szabolcs ez­úttal a saját maga által ásott verembe esik bele. Amikor a múzeum fölé köl­tözött, részletesen felsorolta a múzeum fölötti, meg a Tolbu­chin úti lakás előnyeit és hát­rányait és a részletes összeha­sonlítás után jutott arra az eredményre, hogy a két lakás lényegében egyenértékű. Dr. Dicső Szabolcs szavait írásban rögzítették, s most a legraf- fináltabb ügyeskedéssel sem lehet ezt megcáfolni. Az épü­lő új lakásnak ugyanis előszo­bája van — a múzeum fölöt­tinek nincs —, s mindazokkal az előnyökkel rendelkezik, amelyeket a Tolbuchin úti la­kás érdemeként tartott szá­mon, a múzeum fölötti lakás­sal szemben, és annak rovásá­ra. Ha ez akkor érvényes volt. érvényes most is és dr. Dics<* Szabolcsom a saját szavai fog ják megcáfolni. Magyar Lá. zll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom