Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-11 / 84. szám

2 ftiAPSL^ 1962. ÁPRILIS 1L Kétszázötven művészi fénykép italt a Mecseki Fotoklub nemzetközi kiállítására A Mecseki Fotoklub május 27-én pécsi fotóhetet és ezen belül nemzetközi fényképkiál­lítást rendez, amelyre hazai es külföldi fotoklubokat hí­vott meg. Eddig tíz külföldi és hét hazai fotoklub 250 művé­szi felvétele érkezett Pécsre, a megnyitásig 350—100 fény­kép beküldésére számítanak. A pécsi fotóhét jelentősebb eseményei közé fog tartozni a város középiskolásainak széllé mi "fotovetélkedése, továbbá a korábban meghirdetett tehet- ségkutató pályázat eredmé­nyeinek kihirdetése. Pécs és Baranya fotoszakkör-vezetői- mek ankétja, valamint az ország fotöklubjainak pécsi találkozó ja. Külön érdekességnek szá­mít a fotóművészek és pécsi képzőművészek közös vitaest­je, a modern fényképészeti irányzatokról, amelyhez a ki­indulási alapot a nemzetközi fényképkiállítás modern anya­ga adja. Legalább két évig nem szabad a megjavított utakat felbontani Összehangolták a kábel- és vízvezetékcserét, az útkarbantartást Már megint ásnak! ... Min­dig csak ásnak!. .. Hányszor hallottunk ilyen kifakadásokat az elmúlt években a „pécsi tű­ké” szájából! Hozzátehetjük: nem is alaptalanul. S ami a legbosszantóbb: előfordult, hogy a sokhónapos munkával majavított utat már a követ­kező évben, esetleg abban az esztendőben felbontották! Most megint ásnak, földhá­nyások és kockakövek között bukdácsolunk a Sallai és Bem utcában. A pécsi tüke ismét mérges, pedig — ebben az esetben — talán rímes is igaza. Nehéz dolog „karmesternek“ lenni Ez már Márki László elvtárs a városi tanács építési és köz­lekedési osztálya vezetőjének szavaiból derül ki. Amint el­mondja, abban, hogy ásnak-e vagy nem ásnak-e, hat intéz­mény és vállalat érdekelt. — Mindenekelőtt a tanács, amely re a városi utak karbantartá­sa tartozik. A többiek: DÉ- DÁSZ, Gázmű, Víz- és Csator­naművek, Posta és PIK. Az egyiknek a kábeleit, a másik­nak a vezetékeit kell karban­tartani és cserélgetnie, a PIK pedig akkor szói bele a dol­gokba, ha emeletráépítésre, il­letve új víz- és gázfogyasztók bekapcsolására kerül sor. Magától értetődőnek látszik, hogy az öt vállalatnak és in­tézménynek, illetve a tanács­nak együtt kell működnie. — (Az iparban használatos kife­jezéssel kooperációnak is ne­vezik ezt.) Kolumbusz tojása — és mégsem volt így. I960 előtt nem lehetett igazi és terv­szerű együttműködésről be­szélni, s hogy ez mire vezetett mindnyájan tapasztaltuk. A sok vita és mérgelődés után 1960-ban az építési és közlekedési osztály meg az em Megtalálták Sembech várát? Több évezredes történelmi múltja van Dunaszekcsőnek és Dunafalvának Néha milyen egyszerű a tör iénelem! Most éppen itt van a kezünk között, egy latin fel­iratú kődarab alakjában. A lá­bunk alatt meg — mohácsszi­geti földben — egy középkori magyar vár romja omladozik. Fiatal tudós adja most vissza az emlékezetnek, mert az már onnét is kiveszett. S, hogy visz szaadja, nem kellett hozzá más, csak ez a kő, meg egy kisdiák. Szombat délután van és a környéken dolgozó dunafalviak még nem is sejtik, hogy egy több évszázados rejtély oldó­dik meg ezekben a percekben. Ök csak annyit tudnak, hogy ezt a részt Vári-pusztának hívják. Talán a legöregebbje beszélt néha arról, hogy régen sokat kellett itt várni, s onnét a ne­ve. — De hogy máért, ki pa­rancsolta és hogy mikor volt ez, arra már a legderesebb ha­jú mohácsszágeti parasztok sem emlékeznek. — Én sem tulajdonítottam semmi jelentőséget a helynév nek — mondja Kőhegyi Mihály régész, akivel kettesben a ki­ásott falmaradványokat néz­zük. — Csak amikor Csernyák István, egy bátmonostori gim­nazista eljött hozzám, akkor világosodott meg egyszerre előttem, miért Vári puszta a neve. Kőhegyi Mihály, a bajai Tűr István Múzeum fiatal munkatársa már egyetemista korában kutatott ez után a vár után. Az oklevelek ugyan­is többször említenek egy Sem­bech nevű helyet, de ő délebb­re sejtette azt Mikor aztán a kisdiák szólt, hogy a „kőbánya tan” gyanús cserepeket talált már biztos volt a dologban. S valóban, a próbaásás szerint ezek a kőbányának használt ro­mok a XIV. század első évei­ben emelt „Sembech várának”, vagyis Sembecs várának a ma­radványai. Ez az erőd igen jelentős volt a közép­korban sőt, a kutatás szerint több év­ezredes múltja van a vidék­nek. Mit mond róla a régészet­tudomány? — A jelenlegi magyar hatá­rok között lévő Duna-szaika- szori három átkelésre alkalmas hely van, — magyarázza Kő­hegyi Mihály — mégpedig Bu­dánál, Dunaújvárosnál és Du- naszekcsőn. — Ezeket a meg­felelő gázlómélységeket úgy­szólván minden itt élő nép fel­fedezte. A rómaiak erődöket építettek mindhárom ponton, s ezek mögül törték néha át a Pannoniá belsejében tartózko­dó nagyobb egységeik. A túlsó parton lakó népek természe­tesen eBm-eröööfcet . emeltek védekezésképpen. A dunaszek- csői erőd körülbelül Ddocletiá- nus korában készült el. A keleti parton pedig több falu szoros egymásmellé építésével valóságos zárat alkottak a szarmaták. Hogy a mohácsi szigetnek ez a legszűkebb és legmagasabban fekvő része, azt az Árpádok is látták, s fontos hadászati pontjuk volt. A XIV. század első évedben aztán a dunaszekcsőd Herceg nevű nemes család építtette fel Sembech várát. Ezt a bát­monostori Töttös-ök sérelmez­ték, mert elestek miatta az átkelés vámjától. így hosszú viszály okozója lett az erőd. Onnét származik tehát Vári­puszta neve, hogy az átkelésre itt kellett várakozni, de az is lehet, hogy magáról a várról nevezték el. —« Ennél sokkal régebben is nagy fontosságú volt ez a hely. Már a bronzkor kezdetén voltak itt települések és ezen keresztül érintkeztek a mai Dunántúl és a mai Duna Tisza köze népei. A délpánnón nyomok a mai Dunafalva kör­nyékéről indulnak ki és ék alakban találhatók Szeged vi­dékéig. Az erre vonatkozó biz­tos lelőhelyek is így helyez­kednek el Érsekcsanád, Sze­relnie, Hercegszántó, Kelebia. — Teljesen kiássák majd a romokat? — Egyelőre nem. Pusztán az alapfalak feltárása ugyanis nem éri meg az ezzel járó mil­liós költséget. De a további elhatározásig is védetté kell nyilvánítani és meg kell szün­tetni a kövek bányászatát. A vár és a mellette lévő falvacs- ka 40—50 centiméter mélyen lévő romjai ugyanis becses régészeti anyagot tartalmaz­nak. Most csak egy házat, a kemence alapvonalait és sok korabeli cserepet ástunk ki. S ezen a részén a római bronz­kori, sőt őskori maradványok is vannak. Sembech vára ugyanis a környék elpusztult településeinek kutatásához ad viszonyítási pontot. Ennyit mond a régészet. Egyelőre. Hogy a megyehatár­tól száz méterre nyugatra lé­vő romok alapján mit fedez még fel, — azt pontosan nem lehet tudni. Földessy Dénes f «•*’' MÉSZÁROS FERENC ÉS TÁLAS 6ÉZ« KISREGÉNYE 7111»'" (24.) Dr. Hetényi Imre, a m. kir. Belügyminisztérium útlevél- osztályának vezetője gyors ütemben állította ki az útleve­leket. Csöppet sem zavarta, hogy az útleveleken szereplő nevek nem lelhetők fel a ma­gyar állampolgárok névsorá­ban. Az útlevelek többsége Franciaországiba szóit. Szeptember vége felé a Marseille melletti Aix en Pro- vence-bam furcsa utasok gyü­lekeztek. Csukaorrú, álmos pillantású férfi fogadta őket, egy. a for­galmas útvonaltól távoleső háziban. Eugen Kvatemik volt, Ante Pavelics helyettese és bi­zalmasa. Ezzel az akcióval már nem valamelyik alvezé- rét bízta meg, hanem leghűbb emberét, hiszen a tét nagy volt. Ezekben a napobbari kapta meg Gőrirng marsall Hans Speidel kánonai attasé leve­lét, amelyben biztosítja arról, hogy „a dolgot” jól megszer­vezték, s „Vlado a sofőr” kel­lő pillanatban akcióba lép. „A dole^ Barthou meggyil­kolása volt. Hitlernek ez volt a fontosabb. Pavelics bérgyilkosainak te­hát két legyet kellett ütniök egy csapásra. Ezért volt szük­ség Kvatemikre. A sorra érkező terroristák élőre elkészített, hamis cseh útleveleket kaptak. Itt kapták meg a gyilkos fegyvereket is. Bombákat, pisztolyokat. Ezeket Anton Godinának, a hirhedt Al Capone egyik gengszteré­nek a szép szőke felesége, Stana szállította oda már ko­rábban. A terv szerint az első kí­sérletet Marseille-ban hajtják végre. Itt lesz a lehető legkedve zőbb alkalom. Ha ott nem si­kerül, a Párizsban elhelyezett csoportok pótoijék a „mulasz­tást”. Kvatemik, a rutinos terro­rista gondosan, körültekintően szervezte meg a merényletet. A francia eLhárítószervek nem vettek észre semmi gyanúsat. Annyira biztosak voltak a dolgukban, hogy a diplomáciai látogatáskor szokásos védel­men kívül nem találtak szük­ségesnek különleges intékedé- seket. Ismét yiadcta Milicevics lített vállalatok, intézmények vezetői összeültek és elhatá­rozták, hogy a jövőben össze­hangolják a munkájukat. A szót tett követte: az építési és közlekedési osztály elké­szítette a városi utak felújítá­sának ötéves tervét, s ezt a tervet valamennyi fent emlí­tett vállalattal egyeztették, így vannak a már részletes programot meghatározó éves tervekkel is. A sokféle munkának tehát a tanács lett a „karmestere”. — Megjegyezzük: nem könnyű a dolga, hiszen az égy-egy vál­lalatnál előálló pénz- vagy anyaghiány komolyan akadá­lyozza a kooperációt Sok a nehézség, ám mindezek elle­nére is: az összhang megvan, az összhang jó. Előre nem látható meghi­básodások is lehetnek Ezért lenne elhamarkodott dolog szidni a tanácsot a Bem vagy Sallai utcai ásáso­kért. Szigorú tervszerűség uralkodik itt is. Időről-időne meg van határozva, hogy mi­kor dolgozik a PKV (a villa­mossíneket szedi ki), és mikor melyik vállalat követi őt a munkában. Hasonlót mondhat nánk a Rákóczi út és a Doktor Sándor utca felújításának ütemtervéről is. Már a terelő- útról is döntöttek. A jó kooperáció révén sok pénzt takaríthatunk meg az országnak. Tavaly például, amikor a Kossuth Lajos utcát korszerűsítették, a postának nem volt pénze kábelfelújí­tásra. A kábelcsere az utca északi járdáját érintette; ezt a szakaszt kihagytak, ezt a részt csak ebben az évben csinál­ják meg, miután a posta — most már van pénze — a ká­beleket lefektette. Ha a posta nem szólt volna idejében, ma hiába reklamál­na. Van egy határozat, ami úgy szól, hogy a felújított út­hoz legalább két évig nem sza bad hozzányúlni. (Már ami az út egészét érinti.) Ehhez a ha­tározathoz szigorúan tartják magukat, ettől csak rendkívüli esetben térnek él. Lelkiismeretesebb munká­val minimálisra csökkenthet­jük az ilyen veszélyeket, száz­százalékosan elejét venni azon ban nem tudjuk. volt az, aki nyomára jutott a terroristáik szervezkedésének!, készülődésének. És akárcsak a zágrábi kísérletkor, most is az utolsó órákban. 1934. október 9-e volt. A merénylők már elindultak, hogy elfoglalják leshelyüket, a kikötőből a város belsejébe vezető úton. A romboló, ame­lyen I. Sándor utazott, már közeledett a francia partokhoz. Minden a gyorsaságon múlt. Milicevics izgatottan tár­csázta a marseillei konzul szá­mát. Végre jelentkezett. — Méltóságos uram — mondta izgatottan, miután be­jelentkezett — biztos forrás­ból kaptam a hírt, hogy usz- tasa csoportok állnak készen a király meggyilkolására. Azon nal meg kell változtatni a programot! Másképp elkerül­hetetlen a tragédia. A konzul kényelmetlenül érezte magát. Eddig minden a lehető legsimábban folyt és most ez az akadékoskodás ... — Hogy képzeli? — felélte. — A programot csak a király beleegyezésével módosíthat juk. És hátha vaklárma az egész? — Biztosíthatom róla, hogy információm alapos. A terro­risták ezúttal biztosra akar­nak menn i... — De mit tehetek? — ide­geskedett a konzul — Fran­cia földön vagyunk, a bizton­ságról a francia rendőrségnek kell gondoskodnia. És bizo­nyos vagyok benne, hogy gon­doskodik is. — Én nem vagyok olyan bizonyos benne — vitázott IBI \m 1 lllllllllflil £f‘■nig 11 «in Iliül lm iiilliiiiiiil W mllllini Életmentők A kisfiú az alig két és féléves Fábián Karcsiiul dehogy is érti, hogy mi történt valójában. Ahhoz az olajosruhás bácsihoz, akinek kezét sok százan szorongatták meg az utóbbi napokban, mégis oda- símul. Bizonyosan azért, mert látja, hogy apuka, Fábián József pamuki tsz-paraszt, no, meg édes­anyja is, miként ölelik boldogan azt a „jó bácsit”, akinek Karcsika az életét köszönheti. A történet ma már országszerte Ismerős: április 6-án a kaposvár— fonyódi vasútvonalon az 5522. sz. személyvonat mozdony személyze­te, Surugli József mozdonyvezető és Takács János fűtő Pamuk köz­ség határában az egyik kanyar — BEMUTATTÁK tegnap a pécsi Kossuth Cipész KTSZ központi üzemében a meghí­vott szakembereknek és ven­dégeknek a legújabb nyári és téli cipőmodélleket, melyek közül a tömeggyártásra legal kalmasabb fazonok még eb­ben az esztendőben a boltok­ba kerülnek. — MEGYEI küldöttértekez letet tart az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete 12-én, csütör­tökön, az Építők Rákóczi út 56 szám alatti kultúrtermé­ben. ■— PÉCSETT rendezik meg az országos tudományos diák köri konferenciát, mélyre május első hetében kerül sor. A konferenciát az egyetem jogi kara rendezi. — 138 EZER TONNA sze­net raknak fel géppel ebben az esztendőben a komlói bá­nyaüzemekben, ez a szén­mennyiség 22 százalékkal több, mint a múlt évi volt. Milicevics. — Sőt! Az imént be­széltem a rendőrprefektussal. Még motorkerékpáros rendőré két sem tudnak adni. Párizs­ból indítottak ugyan rendőr­osztagokat, de azok még nem érkeztek meg. Szörnyű dol­goknak leszünk tanúi, ha nem történik gyors intézkedés. — Nem lehet... nincs ha­tásköröm ... mit szólna hozzá őfelsége... — idegeskedett a konzul. Ami ezután történt, azt meg örökítették a szemfüles film- operatőrök, fényképészek, meg írták az újságok A király megérkezett, Barthau külügy­miniszter fogadta, beszálltak egy szögletes tetejű batárfor­ma zárt gépkocsiba, s elindul­tak. A Cannébiere utca és a Tőzsde tér sarkán hirtelen zömök férfi ugrott elő a né- zelődők tömegéből. — Éljen a király! — kiál­totta. Egyesek arra gondoltak, hogy a király valami fanati­kus híve kiált, mások arra, hogy ez a kiáltás egy megren­dezett szimpátiatüntetés kez­dete. A férfi azonban néhány hatalmas ugrással a kocsinál termett fellépett a hágcsójá­ra, derékig behajoit az abla­kán és előrántotta a pisztolyát. A meglepett sofőr kapott el­sőnek észbe és megpróbálta öklével ellökni a támadót, de az erősen megkapaszkodott, s gyors egymásutánban több lö­vést adott le a kocsi két uta­sára. (Folytatása következik.) után azt vették észre, hogy a sín­pár között egy fiúcska játszadozik gondtalanul. A két vasutas egy szempillantás alatt egyet gondolt: menmenteni a kisgyerek életét. Ugyanebben a pillanatban már csikórgott a vonat gyorsfékje. A mozdonyvezető ellengőzzel igye­kezett mégjobban csökkenteni a vonat sebességét. Ez nem lett vol­na azonban elég, ha ... Takács János fütő látta; ha nem cselekszik, késő. Leugrott a moz­donyról s versenyre kélt a géppel. Még tíz méter . . . még öt... ek­kor azonban már megelőzte a mozdonyt, s a gép előtt futtában ölbekapta a játszadozó gyerekei. Ebben a pillanatban érte utói a gép. A bátor embert egy pillanat­ra súrolta a halál szele, azonban nem vesztette el lélekjelenlétét, összeszedte maradék erejét s meg­próbált kiugrani a sínpár közül. A mozdony lökhárítója még segí­tett fokoznia lendületét. A követ­kező pillanatban Takács János, a bátor fütő és Karcsika, a kis­gyerek, ott feküdtek estük után a sínpár mellett. A kisgyermek sír­va fakadt. Takács azonban örült, mert látta a mellettük csikorgó kerekekkel még mintegy í—5 mé­tert csúszó mozdonyt s tudta, hogy a gyerek megmenekült. — Csak kötelességünket teljesí­tettük s ha a szükség úgy adná. ma is újra ezt tennénk. így em­lékezik vissza a történetekre újra Pamukon, — amikor a rádió és filmoperatőröknek „eljátsszák" a történteket —, Takács János fűtő. Kötelesség? Sokkal több annál. Az emberbaráti szeretet nagysze­rű megnyilatkozása rendkívül ne­héz helyzetben, amikor a gyors cselekvés, a bátor tett — mint je­len esetben — életmentővé avat két derék vasutast, Surugli Józse­fet és Takács Jánost. — ÚJABB KISZ-BRIGÁD nyerte el a szocialista címet a Porcelángyárban. A Lukács Tibor mérnök által vezetett műszaki szocialista brigád a tizenötödik az ilyen brigádok sorában a Porcelángyárban. — A CIGÁNYKÉRDÉS megoldásának távlati tervé­ről, á munkáranevelésről is­koláinkban és a nyugati vá­rosrész kereskedelmi ellátott­ságának helyzetéről tárgyal péntek délelőtti ülésén a pé­csi városi tanács végrehajtó bizottsága. — KÉTSZÁZ forintra bír­ságolták Kurucz Antal me- csekfalusi lakost, mert a vi­har által megrongált távve­zetékből harminc métert el akart tulajdonítani. — A SZOCIALISTA har­mad címért indítanak munka­versenyt a mázai bányaüzem nek azok a dolgozói, akik ki­vétel nélkül részt vettek a szocialista brigád címért fo­lyó küzdelemben is. — FRANCIA, Etoile de Choisy fajtájú búzát is ter­mel szovjet és olasz búzákon kívül a csertőd Kossuth Tsz. A francia búzából 25 mázsás termést várnak holdanként. — HÁROMEZER darab, úgynevezett „választékbőví- tő cikket termelt az 1. ne­gyedévben az Állami Aruház konfekciós üzemének kollek­tívája, legnagyobb részt ta­vaszi kosztümöket, kabátokat ballonkabátokat, fésűs öltö­nyöket és sportzakókat. — SEGÍTI a vegyszeres gyomirtásban a helybeli ter­melőszövetkezetet a Bikái i Állami Gazdaság: mintegy száz holdon irtják ki vegy­szerekkel a gyomnövényeket. — HÚSZ hízott bikát szál­lított az elmúlt napokban nyugatnémet exportra a maj- si Táncsics Termelőszövetke­zet. — FAIPARI munkásvédelmi ankétet rendez a KSZKBI Baranya megyei alközpontja április 12-én, a megyei kis­ipari szövetkezetekben dol­gozók részére. Időj árásj elen tés Várható időjárás szerda esti,?: kedden erősen felhős idő, több helyen záporesővel, néhány helyen zivatarral. Szerdán reggel és kora délelőtt napsütés, nap közben fel­hőképződés, néhány helyen futó­zápor. Gyenge, időként mérsékelt szél. A nappali felmelegedés ke­leten csökken, nyugaton erősödik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten 4—7, nyuga­ton 0—plusz 4. legmagasabb nap­pali hőmérséklet szerdán B—12 fok között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom