Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-08 / 82. szám
»«. Április s. MJVPLÖ 5 Beszélgetés egy bíróval - önmagéról ÉVEK ÓTA ISMEREM dr. TamáfiSfy Józsefet, a pécsi járásbíróság bíróját. Április 4-e alkalmából „Az igazságügy kiváló dolgozója” címmel tüntették ki. Sárga dossziékat rakosgat az asztalán, mindegyik külön Ügy: súlyos testi sértés, — sikkasztás, — becsületsértés ... Egyik bonyolultabb, a másik egyszerűbb, de valamennyi mögött megtévedt emberek vannak, sokszor cinikusak, másszor tettüket őszintén megbánok. A fiatalkorúakiról beszélgetünk, Szinte egy teljes értekezést tart a problémáról. Elemzi társadalmi, lélektani, pedagógiai vonatkozásait, a külső és belső indító okokat Bőven akad mondanivalója, tapasztalata. nem hiába az egyetemen ő vezeti a fiatalkorúak büntetőjogának speciálkollégiumát. — Volt idő. amikor munkámnak felét a fiatalkorú bűnözők ügyeire kellett fordítani — mondja. — Most? Lényegesen csökkent ezeknek a száma. JÖVŐRE LESZ tíz éve annak. hogy először foglalta el helyétf: a bírói pulpitus középső székében, hogy az élet egyenes útjáról letért embereket ismét visszavezeti a társadalom megbecsült tagjai közé. Talán paradoxnak . hangzik, amikor egy bíró azt mondja, hogy szereti munkáját A bíróságra már befejezett tények kerülnek, meghatározott paragrafusok szerint kell szentenciát mondani, — sokszor több évi börtönre ítélni a vádlottat? — És mégis, van a mi munkánknak meleg, emberi vonatkozása, ami túlnő a száraz paragrafusokon, ami életcéllá, hivatássá emeli tevékenységünket — mondja és bizonyításul — a megszámlálhatatlan eset közül — egyet elmesél. — Egy 15 éves fiatalember került a bíróság elé, — betörés vádjával. Alig akart megszólalni, ha mondott is valamit, bántó, cinikus hangon. Láttam, éreztem, hogy ez az ember nem bűnöző, még akkor sem, ha azt hajtogatja — „úgy érzem gazembernek, születtem és igyekszem mindig gazembernek is lenni” Hosz- szas lenne végigmesélni, amit foglalkoztam vele. Javitó-ne- velő munkára ítéltem. Ez a fiatalember a javitó-nevelő munka. ideje alatt szakmát tanult — asztalos lett. Nemrég megállított az utcán s bármennyire is furcsának hangzik, azt mondta: „Bíró úr, köszönöm, hogy akkor javító- nevlő munkára ítélt. Így lett belőlem ember.” Azóta is nem egyszer találkoztam vele, legutóbb újságolta: nősül. . MEGTALÁLNI a megfelelő „hangot”, a felszín mögé nézni, sokszor idegekre menő türelmességgel foglalkozni emberekkel, — igen, valahol itt kezdődik a mi társadalmunk bíráimak nevelő munkája. Ehhez persze mélységes hivatásérzet és nem utolsósorban emberismeret szükséges. — Mutatok egy érdekes dolgot, eléggé ritkán kerül ilyen ügy a bíróság elé — mondja és bontogatni kezd egy hengeralakúra hajtogatott csomagot. Festmények. Vagy húsz darab, teregetjük a padlóra Te szent ég! Már sok giceset láttam, de ehhez hasonlókat keveset. Egy egész giccskiállí- tás. Van itt minden, szarvas- bőgéstől a balettcipőt fűző táncosnőig. Kontármunka a javából. Van olyan kép, amiből kettő készült: egy kisebb és egy nagyobb méretű. A kiseb olcsóbb, a nagyobb az drágább ... Házaltak a „festményekkel”, 200—400 forintért vesztegették az ízlésromboló förmedvényeket. Az ítélet: 1000 forint pénzbüntetés, az árut bűnjelként lefoglalták. ÖNMAGÄRÖL kérdezem, de egy-két mondat után már a munkára kanyarodik a szó. Terveiről faggatom. Elmosolyodik. — Egy bírónak mik a tervei? — mondja. — Még jobb bíróvá válni — ez az egyetlen, más nincsHiába, az embert a munkája mutatja be legjobban. Garay Ferenc Szélesksri mankaverseny indul a Vili. pártkengresszos tiszteletére a szigetvári gépállomásén 440 701 forint megtakarítást vállaltak a brigádok J\yú/ioit műszakkal pótolják a tavaszi lemaradást Ebben az évben a szigetvári gépállomás dolgozói is nehezen várták a tavaszt. Más években a március az egyik legerősebb tavaszi hónap, tavaly például márciusban már 24 000 normálholdat leróttak az éves tervükből. Most rneg rá se tudtak menni a földekre. Pedig a gépjavítással időben elkészültek az emberek.is készen álltak a nagy tavaszi szezonra. A jó idő azonban egyre váratott magára, s március közepén már arról kellett gondoskodni, hogy osszák be a rendelkezésre álló rövid időt, hogy birkóznak meg fele annyi idő alatt a munkával. Azokban a napokban megbeszélésre ültek össze a brigádok. Tüzetesen megismerkedtek a vállalat éves tervével, a traktorosok előtt álló feladatokkal, s minden traktoros a saját tervével is. És ezeken a brigádmegbeszéléseken tették meg a dolgozók felajánlásaikat. A szdkásos évi párosverseny és a szocialista munkabrigád címért folyó versenyen felül ebben az évben a gépállomás dolgozói Űj Ybl-díjasunk: Köves Emil tizenöt esztendőt töltött el eddig a szakmában: a városi tanácsnál kezdte, majd 1952- ben a Tervező Vállalathoz került. Fiatal kora ellenére máris számos jelentős munka fűződik nevéhez: legsikerültebb alkotásait album őrzi és a valóság, a dávidföldi tizenhattantermes iskola, a nagykanizsai kőolajipari székház, a Kolozsvár utcai üzletes lakóházak, a zalaegerszegi sajtérlelő, a pécsi Pedagógiai Főiskola leendő diákotthona és az óbudai kísérleti lakótelepen egy nyólvan- hat laltásos ház. Ezen kívül természetesen van néhány olyan terve, mely még csak ezután szökken szárba. Nem titok, a típustervek ezek, amelyek igen komolyan estek latba az Ybl-díj ódaítélésénél. Az Ybl-díjat egyébként olyan eredménynek könyveli el, mely nagyrészt annak a szemléletének köszönhető, hogy az építészetet a maga teljes komplex voltában nézi. Tehát nemcsak formalitásra, nemcsak célszerűségre törekszik, hanem gazdaságosságra, célszerűségre, s jő esztétikai hatásra egyszerre. — Csakis ezek együtt teszik az épületet értékessé, ezt próbálom terveimben megvalósítani. Tizenötéves lakásfejlesztési tervünkre gondolva építkezéseink olcsóbbá-tétele elsődleges szempont. Hogy szolgálják ezt Köves Emil tervei? — Az olcsóság elérhető, ha könnyen felépíthető, tipizált szerkezeteket alkalmaz az ember. A típusterveknek éppen az a rendeltetésük, hogy elősegítsék az építőipar szervezettebbé-tételét: a tipizált szerkezetek nagyüzemi módon gyárthatók s éppen ebben rejlik az építkezések meggyorsítása is, ami Pécsett sem utolsó szempont. Mint az első pécsi tipustervező, magva annak az egyre népesedő tábornak, melynek tagjai a nálunk még eléggé fiatal típustervezés pártolói és művelői. Hogy mennyire lasz népes ez a tábor, arra az Építésügyi Minisztérium legújabb állásfoglalásából lehet következtetni, hogy szűnőben van a típustervezésben is a pestiek előnye, s a feladattervek kiadásánál kezdik olyan mértékkel mérni őket, mint a vidékieket. Tehát a jövőben még sok szép pécsi sikerre számíthatunk. A jövőt illetően is a külső szükségletek szabják meg a tervezők feladatait. — Jómagam három témakörben szeretném továbbfejleszteni magam: a típustervezésben, a művelődési rendeltetésű és az egészségügyi létesítmények tervezésében. Köves Emil tömören így fogalmazta meg törekvéseit: — Tökéletesiteni ismereteimet, jobb mindig jobb építésznek lenni. es versenyt indítottak a VIII. Pártkongresszus tiszteletére is. Ez a verseny szélesebb körű az eddigieknél, szinte kivétel nélkül minden traktoros bekapcsolódott ebbe a versenybe. A március 19-én megtartott termelési értekezleten aztán a brigádvezetők bejelentették a vállalásokat A kilenc brigádban összesen 138 traktoros dolgozik, s vállalták, hogy a gépállomás tervét 106 százalékra teljesítik, 4,1 százalékkal csökkentik az üzemanyagfelhasználását és 3,6 százalékkal csökkentik az anyag- alkatrész felhasználását. Stecher András, a vállalat üzemgazdásza kiszámította, hogy ez a válallás összesen 440 701 forint megtakarítást jelent a gépállomásnak. E vállalás teljesítése természetesen nemcsak a traktorosokon múlik, hanem tekintettel a kedvezőtlen időjárásra, a gépállomás vezetőségén is. A rövid tavasz miatt fele annyi idő alatt kell elvégezni az azonos feladatot. A munkát tehát úgy kell megszervezni, a gépeket úgy irányítani, hogy a rendelkezésre álló rövid idő minden percét kihasználják, kevesebb legyen az üresjárat, nyújtottak vagy duplák a műszakok. A tavaszi szezonban 30—35 fő kezdi meg két mű-1 szakban a munkát, de a többi ! gép is nyújtott műszakban dolgozik. A gépállomás éves | terve 140 000 normálhold, s I ebből eddig mindössze 2400 normálholdat teljesítettek. Sok gondot okoznak a gépállomás vezetőinek azok a tsz-ek is, akik szerződésileg nem kötötték le a munkákat időben. Mellesleg az éves tervnek csak 50—52 százalékára kötöttek eddig szerződést a tsz-ek. Most, hogy kiszalad tunk az időből, már jelentkeznek pó tszerződésekér t, aminek nincs is akadálya, de sok termelőszövetkezetben ez komoly zavart okozhat, a pénzgazdálkodásban. Margit József, a gépállomás főagro- nómusa elmondta, hogy azok a Qaneuhél ember lesz Dognár Jancsi a múlt év •*-' nyarán jelentkezett az Autó Vállalatnál. Homyák, a személyzetis alaposan 'Végigmérte. Ez voJit a szokása minden új embernél. Tizenkilenc év körüli, vé- konydongájú, szőke fiú állt előtte. Tekintete nyílt, beszéde tisztelettudó, ingje tiszta, öltözéke gondozott. Minden klappolt, rendes gyereknek látszott, Homyák azzal a gondolattal nézett a fiatalember után, hogy ezzel sem lesz sok bajuk a vállalatnál. Alig múlik ed néhány hét, föltelefonálnak néki, hogy az új fiú meg Don Juan összeverekedett. Homyák ismerte Don Jüant, akit éppen spanyolos jellege — ovális arc, enyhén sasorr, kreol bőr, nyúlánk termet és fekete haj — miatt neveztek így. Lehetettemül szűk, csauszölű báreonynad- rágban járt, modora flegma volt, szójárása hemzsegett a zsargontól. Biztos volt hál bennne, hogy a verekedést Don Juan kezdeményezte. Valóban, ő legónykedett, ő dobta meg vasdarabbal Bognár Jancsit. Ki hitte volna, hogy a két fiú hamarosan össze- békül, mi több .., Don Juan az öltözőbe invitálta újdonsült barátját, s megmutatta neki. hogyan kell a lakatot felnyitni. És megitanította másra is. tj1 ttői kezdve mindig belj settenkedtek az öltözőbe. Zsebrerakták az öngyújtókat, éi garettatárcákat, a pénztár- tékái is megkönii9sító®%..?»j íamicskét. Nem sokkal: óvatosak voltak. Ha száztizenkiLenc forint volt a bukszában, a százast, meg a tízest bennhagyták, s az apróból is csak hét- nyolc forintot vágtak zsebre. Ha hetven forint volt benne, elcsentek egy tízest is, vigyáztak arra, hogy ne vegyék észre. Az emberek mégiscsak gyanút foglak, sugdostak, morgolódtak, de nem tudták fülön- csípni a szarkákat Az egyik napon cselt eszeltek ki, s Farkast, a tömzsi villanyszerelőt bezárták az egyik szekrénybe. Bognár Jancsi ekkor már önállósította magát, s egyedül indult az öltözőbe. Azt a szekrényt is kinyitotta, amelyikbe a villanyszerelő belebújt Nem maradt ideje a csodálkozásra, akkora pofonokat kapott, hogy szikrázott a szeme. Homyák, a személyzetás ismét megtanulta, hogy a látszatra nem lehet adni, a külső nagyon becsaphatja az embert. Mivel a rendőri kihallgatás nem vezetett eredményre, s a kovácsműhelyből ellopott vülanymotomak sem lett meg a tettese, nagy haragra gerjedt Don Jüannak azonnal útilaput kötött a talpára s ezt tette volna Bognár Jancsival is, ámde a munkaügyi osztály nem lehet-et mondott, s papírt tartott az orra elé, miszerint a fiút a bíróság héthónapi javító-nevelő munkára ítélte lopásért, ezért nem szabad elküldeni. Tiltja a törvény. Ugyanebben jött híre annak, bogy Jancsi elcsente tenteéije Tünde robogóját, s addig futott a bejáration masinával, míg tönkre nem tette. Hor- nyák is látta, egy tehertaxi vitte ki a robogót a vállalattal, kosárban. A meglopott testvér elker- gette az öccsét, Jancsi fiúnak lakása sem volt többé. A személyzetisnek száz és száz munkással kell bajlódnia egy ilyen nagy vállalatnál, dolga milliónyi, sem ideje, sem kedve nem volt ahhoz, hogy a hétpróbás tolvajjal foglalkozzék. Ezért amikor a munkaügyi osztály nemet mondott az elbocsátásra, maga elé citálta az égi szenteket, s felhívta a fiúit. Lehordta a sárga földig, bírósággal, börtönnel fenyegette nagy mérgében. A vékony legény el- pityeredett, s töredelmesen megvallotta az életéit. öten voltak testvérek, Pesthez közel, Tárnokon ettek. Apja — mivel édesanyja tizenöt éve ágybanfekvó beteg — otthagyta a családot, s újranősült. Jancsi legidősebb bátyjához került, Szegedre. A féllábú testvér bevezette az alvilági. élet rejtelmeibe, s megtanította lopni. Ezért ítélte a szegedi bíróság javító-meveló munkára. A történet meglágyította a személyzetis szívót. Feleségének is elmesélte a különös históriát, elhatározták, hogy hús- vótkor meghívják magukhoz a legényt, hadd sütkérezzen ki- csR a családi élet melegében, fcjsseíi 'nem rossz gyerek. Bognár Jancsi, csak a bátyja tette tönkre. Homyák komolyan vette a szavát. Albérleti lakást szerzett a fiúnak egy öreg néninél, befizettette az ebédjét, éthordót vetetett vele, s megállapodott a konyhával, hogy Jancsi minden este maradék ebédet fog kapni. Olyan maradék ebédet, amit a gazdája valami ok miatt nem ként ki, tehát nem evett bele. senki. Mindig volt ilyen ebéd a vállalatnál. C zigorúan fogta a legényt. ^ Ahogy megegyeztek, Homyák vette fél a fizetését, s minden fillért csak közös alku után lehetet elkölteni. Telitek-múltak a hetek, Hon- nyák már abban a hitben élt, hogy végre rendes kerékvágásba tért a fiú. Nem így Jancsi. Az egyik hajnalban ellopta a Kossuth Lajos utcai fűszer- bolt elől a tejet. Utána Szegedre ment, és csak öt nap múlva tért vissza. A rendőrség telefonált, hogy elfogták a pécsi állomásán, mert öngyilkossági terveket forgatott az agyában. A személyzetistől kapott lei- kifröccs után továbbélte régi, szigorú keretek közé fogott életét. Mivel rendesen kosztolt, meg húszéves sem volt még, gyors fejlődésnek indult. Mind erősebb, mind izmosabb lett, és — milyen a legény? — azt hitte, ő a legerősebb a világon. Macerálta a munkatársait, már a csoportvezetőjét is megfenyegette. Mégsem azzal kezdetit ki, hanem a vállalat nyomorék sikeflmémáj ával Nyomorékot bántani gyalázatos dolog. Óriási volt a felháborodás. A személyzetist is elöntötte az indulat Felhívattn a fiút, odavágta a pénzt meg a költségvetési listáit, s kikergette az irodából. J ancsi megszeppent. Az egész vállalat gyűlölte, és sehol sem talált támaszra. Most nem védte meg a személyzetis. És más baj is volt Most látta csak, hogy Hor- nyák apáskodása — bármenynyire szigorú — mégiscsak jó volt. Valaki mégiscsak törődött vele. Nagyon egyedül érezte magát, mindent elkövetett hát, hogy a személyzetis jóindulatát visszanyerje. Úgy élt, ahogy az korábban megkívánta. Pontosan beosztotta a pénzét, ruhát vett magának, a munkában még a legjobbakat is igyekezett túllicitáind. Ad- dig-adddg ügyeskedett, míg a kőművesmesterek — félretéve a haragot — megkedvelték és ha segédmunkásra volt szükség, előszeretettel hívták. A személyzetis minden lépését figyelte, de amikor Jancsi bekopogott hozzá, úgy tett, mintha vadidegen ember lenne. Csak hónapok múltán enyhült meg és fogadta vissza a bizalmába. A többi már olyan szép, mint a mese. Jancsi és a személyzetis barátok lettek, egjTitt moziztak és söröztek. Néhány hét múlva, amikor a legény levelet kapott, hogy édesanyja végképp egyedül maradt, s jó lenné ha haza- marune, — az egész vállalat sajnálta, a kőművesek legjobb segédmunkásukat vesztették el. A zóta Tárnokon él, lírai ** hangú leveleket írogat a személyzetisnek, apjánál is többre becsülve őfc. Mp.gyí’.r László tsz-ek, amelyek nem kötöttek időben szerződést a gépállomással és utólag mégis kénytelenek voltak pótszerződést kötni, , zárszámadáskor érezték meg ezt a meggondolatlan intézkedést, hisz az éves tervbe nem állították be a gépállomási munkák költségeit, s ez az összeg év végén csökkentette a tagok jövedelmét. Általában az a tapasztalat, hogy a tsz-ek túlméretezik saját gép- kapacitásukat, s ezért kényszerülnek aztán pótszerződés kötésre, gyakran akkor, amikor már elkéstek a munkával. Az üzemanyagmegtakarítást, az üresjáratok csökkentésével, gépkapcsoíSsokkal és gondosabb üzemanyagkezeléssel kívánják csökkenteni a traktorosok. Ez talán a verseny vállalás egyik legnehezebben végrehajtható pontja és az üzemanyagkérdés nagy gond a szigetvári gépállomáson is. Igaz, hogy egyes traktorosoknál előfordul, hogy gondatlanul kezelik, vagy elhagyják, de ami még ennél is rosszabb, titokban el is adják az üzemanyagot, rendszerint termelőszövetkezeteknek, vagy magánosoknak is. De ez a ritkább eset, A traktorosok többsége becsületes, de a fennálló rendelkezés — amin a szigetváriak véleménye szerint előbb-utóbb módosítani kell, — ezeket a becsületes, jószándékú traktorvezetőket is súlyt- ja. Tavaly ősszel például a száraz földeken törtek a gépek, két ekefej is megterhelte a traktort, s nem a traktoros volt az oka, hogy azonos meny- nyiségű üzemanyaggal, csak fele annyi munkát tudott elvégezni. A rendelet értelmében üzemanyagtúlfogyasztás címén levonták a keresetéből. Üzemanyagmegtakarításért nem jár prémium, míg a túlfogyasztásért levonás jár. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy hosszabb időszakban, egy évben, vagy egy idényben az üzemanyagfogyasztás egyen súlyba, jön. Ha egy traktoros üzemanyagmegtakarítással zárja is az évet, azért őt közben négyszer-ötször vagy többször is megbüntették, mert azokban a hónapokban éppen túlfogyasztással végzett. Kicsi tehát az egy hónap ennek le- méréséhez. A gépállomás dolgozói mégis vállalták, a 4,1 százalékos üzemanyagmegtakarítást. Mert különösen a szocialista brigádokban sok eredményt érhetnek el a nevelő munkával is. A Harcos és Zrínyi brigád ebben az évben már elnyerte a szocialista brigád elmet, s most újabb öt brigád versenyez e dmért a szigetvári gépállomáson. K-né HÜSVÉTRA NÉVNAPRA SZÜLETÉSNAPRA 1 aiándék&zznn márkás töltőtollat Lacky 200,— Ft Jingxiong 123,— Fi Stylos m,— Ft Vénusz 83,— Ft Apolló 15,— Ft Grácia 56,— Ft Kapható minden szaküzletben. 10990
