Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-06 / 80. szám

2 NAPLÓ iMB. Aprujs i „Kiiálí“ jelvényt kapott i mecseknádasdi frasz Tegnap hozták nyilvánosság ra a fäbdmüvesszövetkezetek 1961. második félévi miunlka- versenyének eredményét. A „Kiváló földművesszövet­kezet” címet a mecsekmádas- diak nyerték el. Ez az fonsz 104 százalékra teljesítette kis­kereskedelmi és 105,2 száza­lékra a vendéglátóipar! ter­vét. Baromfiból 28 mázsát vá­sárolt fel, s ezzel 208 száza­lékos tervteijesitést ért el .A falusi vendéglők és italboltok egyik fontos feladata mosta­nában, hogy a saját készítésű ételek forgalmát növeljék. Ezen a téren a tervezetthez képest 164 százalékos forgal­mat bonyolítottak le a me- cseknádasdi fonsz dolgozói. Vendéglátóipairi dolgozóinak egy főre eső havi termelé­kenységét is 153 százalékra növelték. Jó munkájáért „kiváló” jel­vényt kapott a véméndi taka­rékszövetkezet is, ahol nyere­ségterv kétszeresét teljesítet­ték. A szabadszentkirályi föld művesszövetkezet, és a lóny- csódoi takarékszövetkezet pe­dig a SZŐ VOSZ igazgatósá­gának és a KPVDSZ elnöksé­gének dicséretében részesült. Meleg szavak a párt nevében Hőskölteményt kellene írni róluk, sok énekben, művészit, szépet, maradandót. A krónikás tehetségéből nem futja erre, nem engedi meg a napilap terjedelme, szokása, követelménye sem. Hallgatni mégsem szabad, el keld mon­dani, talán megmarad így is, tudósításban. Meg az olvasó emberek szívében és emléke­zetében. Szociális otthonnak nevezik hivatalosan, de több annál. Kilencvenkét, kilencvennégy éves emberek lakóhelye, ott­hona. Fiatalabbak is vannak itt, a Mohácsi 2. számú Szociá­lis Otthonban. Vannak, akik még csak nyolcvan körül jár­nak, sőt még náluk is fiatalab bak. És tényleg fiatalok, frissek, meglepően vidámak, optimisták. Tudják mi van a nagyvilág­ban, hogyan zajlik a belpoliti­kai élet, milyenek a piaci árak. Levelet írnak a hálátlan gye­reknek, unokának, televízió elé ülnek és nézik a műsort. Regényt olvasnak, meg verse­ket, újságot, folyóiratot, heti­lapokat. Film Film Film Áprilisi riadó Új magyar film A feftszMbadutást követő ívek ma már történetemmé váltak. Be az 1946-ban játszó­dó film esek szerint történei- atá fűmnek is tekinthető. Az * akar lenni. Középpontjában ■ földreform vívmányainak védelme, a „főddel vissza nem adunk!” emlékezetes megmoz­dulása ádf. A bői a fika alko­ké vadéban a lenyelne tapin­tanak, s közvetlenül a föddhöz- jutobt parasztok helyzetéit, s vedlik szemben a magabiztos föädesurat és cinkosait ábrá­zolják, ott nem térvednek, a &Lm szinte dokumentumsae- rűeo hiteles. De a harcolt még­sem képesek teljes mélységé­ben és összetettségében ábrá­zolná. A harc egyes mozzana­tai kicsinyessé és esetlegessé vádnak. Lehet, hogy ez Zodnay Pád adkotómódsaerének a kö­vetkezménye, mi vei a széles­vásznú filmen túlságosan hal­mozza a közelképeket, s gyak­ran nem teljesen indokolt vá­gással is találkozunk, amely csökkenti a fűm érthetőségét, megszakítja a cscftckmény fo­lyamatosságát. Montázsai gyakran me^wddfcanitőeSc, ha­tásosak, de éppen ezért gyak­ran fölébe is nőnek a mesé­nek és ezzel öncélúvá vádnak. A szerkezeti problémákon túl nem szerencsés a párttit­kár, Borók Vince ábrázolása sem. A filmen szüntelenül té- peüődő, vívódó fialtad ember ádd előttünk, aki mámtha félne is saját tetteitől. A pártból csak az R-gárdát, meg a karhata­lom embereit tóthatjúk, s he­lyenként azt az érzést keCti a film, nántha csakugyan terror- uralom tenne Niagytoőkényben, Eúanvag cséreket is alkshnazrak az kién esőzlető öntöző beremtezésetnrét Első ízben a#oatmaznak hor­dozható műanyag csöveket a hazai gyártmányú MA—90 esőztető öntöző berendezések­nél, amelyből 18-*t kapott a megye. A műanyagcső előnye, hogy lényegesen könnyebb mini a fémből készült, keve­sebb a súrlódási veszteség és a korrózió sem rombolja. Né- ány ilyen típusú berendezés- tói az űj magyar szabadalmat a hidroflexes csőülesztést » alkalmazzák majd, amelynek lényege, hogy a gumikarman­tyút a víznyomás szorítja a cső falához és ezáltal képez kízzáríjfc , öófoán y fegyveres, vaftamánt egy csoport fanatikus fiatal­ember tartaná sakkban a vá­rost. Azt, hogy ez a kis cso­port végül mégiscsak győz a nála hatedmasabb erőkkel szemben, elhisszüik, mert a szocializmus győzelme ma már történelmi tény, de nem zért, mert a film a maga sajátos esáközedved sikeresen bizonyít­ja. Ezért aztán mégsem törté­nelmi fűm az Áprilisi riadó. Ném a valóságos történelmet mutatja, hanem annak csak egy esetleges, sőt, helyenként valószínűtlen mozzanatát. A gyerekeket kísérgeitő kolduló­barát fel-felbukkanása, az iszákos polgármester erkély­jelenete, a reakciós erők túl­zott karik írozása szinte a bur- leszk határait súrolja, s az ilyen típusú jelenetek mellett paitetílkus, sőt, teátráilis közel­képek sora okoz olyan érzést, mintha a film alkotóinak nem sikerült volna egészen tisztáz­ódok, hogy mit is akarnak. (—s —c) És mindennel meg vannak elégedve. Mindennel. Gábor Józseffel, az otthon vezetőjé­vel, bájos feleségével, szép és okos két lányukkal, akik Itt laknak az otthonban, az öregek közt élnek, balettet táncolnak nekik, magyar és idegen köl­tők verseit mondják előttük. Klári 15 éves, Zsuzsa kilenc. A környékbeliek attól fél­nek, hogy koraérettek, túl ko­rán öregedők lesznek ezek a gyerekek itt, pedig csöppet sem kell aggodalmaskodniok. Fordítva van. Az élet alko­nyán sétáló öregek lesznek tő­lük fiatalabbak, frissebbek. Tőlük tanulják érteni a kort, szocialista korunkat. Vannak köztük sajnos, akik már nem képesek erre, szívük­ben, idegrendszerükben seb­zettek, gyógyulásra várók, Élteti, táplálja, óvja az állam. Ad nekik meleg ruhát és jo szobát, tiszta ágyneművel té­len, ugyanezt hűs árnyékkal, gyümölccsel nyáron. Ad nekik gyógyszert és orvost mindig, minden nap, ha kell — és örül az állam, ha csak egyikük is megszabadul a betegségtől, újra egészséges lesz. A nácizmus ördögi ábráza­tát idézik néha, akik itt lak­nak, az őrjöngő fekete barba­rizmus Hitler-képű torzszülöt- teit átkozzák — s hálával di­csérik azokat a hősöket, akik a fasizmus elleni harcban es­tek el, értük is, mindenkiért, aki a békét és az embert sze­reti. Sugár Jakabné 92 éves, nyolc éve van itt s az otthon lakói már az évszázados jubi­leumra készülnék. Tréfásan, fél komolyan és egész komolyan, kinek milyen a természete. Vdvözlőtávirat testvér lapunk tói a Freie Pressétől Április 4-e alkalmából test­vérlapunk az NDK-beli zwi- ckaui Freie Presse szerkesztő bizottsága az alábbi üdvözlő- táviratot küldte szerkesztősé­günknek: Drága Elvtársak! Nagy nem­zeti ünnepük, a fasiszta ura­lom alól való felszabadulásuk 11. évfordulója alkalmából leg szívélyesebb üdvözletünket és szerencsekívánatainkat küld­jük Önöknek. Sok sikert kívá­nunk feladataik elvégzéséhez, fejlődő, virágzó szocialista or­száguk építéséhez. Zwickaui Freie Presse szerkesztő bizottsága és kiadóhivatala nevében: KARL FREITAG Nézzük a szobákat Szűcs József elvtárssal, a megyei pártbizottság veterán-ügyek referensével. Kezet fogunk az otthon lakóival, akik lépten- nyomon a „vezető urat” dicsé­rik emberségéért, meg a jó el­látásért. Benczénét, a szakács­nőt, a kitűnő kosztért, Szeme- rédy Jolánt, az ápolónőt, Hiba Lászlónét ,a takarítónőt, Spit- zernét, Németh Henriknét, Schweier Ilonkát — és mindenkit, aki értük fárad. Szűcs elvtárs összehívja őket, meleg szavakkal köszöni meg a megyei pártbizottság nevében az áldozatkész mun­kát S aztán megnézzük a me­gyei otthont is Mohács pere­mén, meg Somberekén a járá­sit is. Itt is, ott is ugyanez a rend, tisztaság, türelmes, em­berséges bánásmód. Hőskölteményt kellene írni... Győri Károly Román vendégek a Pécsi Tudomány­egyetemen Tegnap délelőtt Pécsre ér­kezett a Lasi Alexandra Ion Cuza Tudományegyetem bár- rom tagú küldöttsége: Sand­ra Ion, a román egyetem rek­torhelyettese, N. Negoiescu, tanszék vezet» professzor és Nicole I. Popa francia nyel­vész. A romén vendégek ellá­togattak a Pécsi Tudomány- egyetem állam és jogtudomá­nyi karára, ahol a közel egy éve megkötött kölcsönös tu­dományos és együttműködési szerződés szellemében tárgya­lásokat folytattak a pécsi egye tem professzoraival és oktatói­val. A megbeszélések ered­ményeképpen a pécsi és a iasi egyetem közötti barátság elmé lyítése érdekében már való­színűleg a nyár folyamán hall­gatócserét bonyolítanak le. A román egyetem küldöttsége a délután folyamán megtekin­tette a város nevezetességeit, ma délelőtt ellátogatnak Kom­lóra, utána pedig visszatér­nek a fővárosba. A Jelenkor vitaestje Az írószövetség Pécsi Cso­portja és a Jelenkor szerkesz­tő bizottsága ma este 19 óra­kor vitaestet rendez Dürren­matt és Max Frisch drámái­ról, a Jelenkor helyiségében. A vitaindító előadást dr. Németh Antal tartja. nimmUHininiUHI H Hl London királya A Szombat Esti Színház új bemutatója Szombaton éjjel 11 órakor a Nemzeti Színházban kerül sor a Szombat Esti Színház második be­mutatójára, Dumas—Sartre: Lon­don királya című kétrészes komé­diájára. Lendvay Ferenc Jászai-díjas fő­rendezőt kértük, nyilatkozzék a darabról. A London királya — hasonlóan Gibson: Libikóka című darabjá­hoz — csemegének számít a szín­házi világban. Hallatlanul szelle­mes játék, a színház és az élet kettősségéről, a színház és az élet viszonyáról, összes furcsa összete­vőiről van szó ebben a darabban. Milyen a nagy színész, a művész élete otthon — tulajdonképpen er­ről szól a darab és ez az érdekes világ az angolok nagy színészé­nek, Kean-nak életén keresztül tá­rul a közönség elé. Szellemesség, magasszintű bohózat, helyzetkomi­kumok, nevetés, derű. ezek izgat* más, érdekes vegyülete Sartre tol­lából — tulajdonképpen ez a dar- rab, — Színházunk legjobb művészei­nek tolmácsolásában, köztük Spá- nyuc Évával, Szabó Ottóval, Do­bók Lajossal, lványi Józseffel, Kenderessy Tiborral és az újdon­sült Jászai-díjas, Margittay Ági­val. — Mint azt a Szombat Esti Szín­ház bevezetésekor is mondtuk, tu­datában vagyunk annak, hogy ezek a színházi csemegék nem tarta­nák széles érdeklődésre számot. Ezt a darabot is azok számára mutatjuk be, akiket érdekelt a Li­bikóka, akiket érdekel az izgal­mas, az érdekes. az újszerű, aki­ket érdekel a színház, a művész belső világa — fejezte be nyilatko­zatát Lendvay Ferenc, a darab rendezője. »JEIKJI MÉSZÁROS FftfNC ÉS T«l«S 5ÉH KISRE6FNVE — HÉTFŐN tartja XIV. tudományos ülését a Pécsi Orvostudományi Egyetem és az Orvos-egészségügyi Dolgo zók Szakszervezete Pécs-ba- ranyai területi bizottsága tu­dományos szakosztálya. A 9- én, délután 6 órakor az Anatómiai Intézet tantermé­ben tartandó ülésen dr. Bein­ké György, dr. Lázár Dezső és Horst Juldch leipzigi pro­fesszor tartanak előadást — FELÚJÍTJÁK a komlói parkokat: ebben a munkában a KlSZ-fiatalok járnak^ élen. A népfront áltál kezdemé­nyezett „Tegyük széppé vá­rosunkat mozgalom keretében a Kökönyös nyugati KISZ szervezet fiataljai ötezer fe­nyőfacsemetét ültetnek. A vöröskeresztes szervezetek a lépcsőházak tisztántartására mozgósítanak — MA DÉLELŐTT 9 óra­kor fásítási ankét kezdődik a megyei tanács nagytermé­ben. Palkó Sándor v. b. el­nök megnyitója után Kasza Ferenc, a Mecseki Állami Erdőgazdaság igazgatója szá­mol be a megye fásítási hely­zetéről, majd a hozzászólá­sok és a fásításban kitűntek jutalmazása következik. Az amikét befejezéséképpen a résztvevők társasgépkocsival ellátogatnak Szilágyra, Ber­kesére és N agybudmérra, hogy (megtekintsék a felso­rolt helységekben a fásítást. — A PÉCSI Kossuth Cipész KTSZ központi üzemében április 10-én bemutatják az ez évi cipőmodelleket a meg­hívott szakembereknek. volt? — kérdezte az meghök- kenve. — Vetem? — Igen. Azt mondta, ön után utazik. Percseccel megfordult a szo­ba. Hirtelen eszébe jutott Zarko esete. Jelka változása, a zágrábi merénylet sikerte­lensége, s ase, hogy mindez ta­lán összefüggésben van egy­mással. Betonárkait ondóiéit hajába, apró szemei egészen eltűntek. — Ez az életembe kerülhet jutott eszébe — az életembe. Ki merre lát... Nem csoda, hogy Jelka el­tűnése csaik akkor derült ki, amikor Percsec visszaérkezett. A kastély személyzete már megszokta a „bolondériáit”, s egészes természetesnek látszott hogy amikor Percsec napokig távol volt, elővette a félté­kenység és utána utazott. Budapestre érkezve azonban esze ágába sem jutott Gusz­távval találkozni. A Mlllce- vicstől kapott egyik címre vi­tette magát a taxival, ott szin­te percek alatt ellátták a szűk séges iratokkal és útmutatá­sokkal. s a legközelebbi vo­nattal máris utazott Bécs felé. Ott egy szállóban bérelt szo­bát. Alig lakott a szállodában két napja, szüntelenül rettegve at­tól, hogy Percsec embere! megtalálják, amikor kopog­tattak az ajtaján. (Folytatása következik.) — MA TESZNEK záróvizs­gát Csobokapusztán a sertés­gondozói tanfolyam második csoportjának hallgatói. A szakmunkás oklevelek kiosz­tására a záróvizsga után ke­rül sor. — JÖL HALAD a munka a pécsi járás tsz kertészetei­ben: Bakáéin 50, Pellérden 40, Kozárrrastenytoen 200, Keszü- ben 50 melegágyi keret alatt nevelik a paprika, paradi­csom és koréi káposzta- palántákat — KÖZPONTI betonvas- hajlitá telepet rendez be a Vasút utcai tx>U előregyártó telep helyén a Bm. Építőipa­ri Vállalat. Ezzel folyamatos munkát tudnak biztosítani a szakmunkásoknak, azon kí­vül kevesebb vasanyagot kell készletezniük és kevesebb lesz s hulladék. Akvarista kör Pécsett A TIT Akvarista Körének fel­bomlása óta Igen mostoha körül­ményeik között foglalkozhattak apró állataikkal az akvaristák. Ezért néhány lelkes fiatal szerve­vezésével március 25-én új kör alakult. Az új egyesület az uj- mecsekaljat Ságvári Endre Kultúr- otthonban talált otthonra és a várt nál nagyobb támogatást élvez, nemcsak a kultúrotthon, hanem az állatkert részéről is. Az ala­kuló gyűlésen Igen szép progra­mot dolgoztak ki. így a közeljövő ben már budapesti előadótól hall­hatnak ismeretteréesztó előadást a tagok. Az állatkerttől kapott gyönyörű akváriumokat hamarosan betele­pítik, melyek színfoltjai lesznek a kultúrotthonnak. Az Akvarista Kör első hivatalos összejövetelét 1-én délután 5 óirai kezdettel tartja a Ságvári Endre Kultúrotthonban. — ÁPRILIS 4-én teljes üzemmel megkezdték a ta­vaszi munkát a megye álla­mi gazdaságaiban. Ezen a ta­vaszon 11 ezer hold kora­tavaszi növényt és 30 ezer hold kukoricát vetnek el az állami gazdaságok. — A MEGYEI kiállítási bi­zottság április 20-án meg­kezdi az Országos Mezőgazda ségi Kiállításra kijelölt álla­tok felülvizsgálatát. Május­ban kerül sor az országos bírálatra, amikor már azo­kat az állatokat válogatják ki, amelyek a budapesti ki­állításon méltóan képviselhc tik Baranya megye állat­tenyésztését. Értesítem kedves megrendelői­met. hogy április 1-től PEC«I RUHAIPARI VAIXAUAT. Pe­tőfi utca 45 sz. alatti mérték- utáni női szabóságában a gyermekruh részié - vezetését átvettem Kérem továbbra is bizalommal keressenek fel kedves megren­delőim, SMIDT LASZLÖNÉ gyermek- ruha varrónő. Telefon: 27-36. 10927 I remegett. Zsebében a kézigrá­nátot tapogatta, ujjaival keres te a biztosítékot. A király ko­csija már egészen közel járt. A sítalpasok feszülten figyeltek. A lovasrendőrök azonban szé­les teret nyitottak a király kocsija előtt, az a terv. hogy a sítalpaikat a lovak elé hajít­sák, dugába dőlt. Qnebnek már dobnia kellett volna a kézigránátot, de csak állt, mintha sóbálvánnyá meredt volna, Már elhaladt előtte a király kocsija, mire észbeka­pott és gyorsan Herencsiicshez rohant. Nem találta őket. Ha­lálos félelem fogta el, azt hit­te, rajta kívül mindenkit el­fogtak már. Mellékutakon búj kálva igyekezett ki a város­ból, majd WhaMláiban észak­nak vette az irányt, a magyar határ felé. A végsőkig kime­rültén jutott el egy kis ci­gánytelepig, s egy putriban húz ta meg magát. A cigányok azonban feladták, s bíróság előtt felelt a kísérletért. Herencsics és társai, amikor látták, hogy Oreb nem hajt­ja végre a feladatát, csend­ben meglapultak. Ahogy jöt­tek, visszaszöktek Jankapusz- tára. Percsec ezekben a napok­ban Ante Pavelics budapesti megbízottjával tárgyalt. Ott ér te a merénylet kudarcáról szóló hír. Felajzott idegekkel sietett vissza Jamkapusztára. A kastélyban nem találta Jedkát. . — Hol van Jelka?' — kér­dezte a szobalányt — Hát nem Horváth úrral őr abban pillanatban elvá­gódott. A többiek fedezéket kerestek és viszonozták a tü­zet. Egyszeresek hirtelen el­hallgattak a banditák fegyve­rei. A rendőrök berohantak, de odabenn nem találtak sen­kit, csak üres töltényhüvelye­ket. Herencsics a szomszéd ut­cában szedte össze az embe­reit — Ugylátszik megneszelrték... — mondta — szép kis együtt­működő ez a rendőrfőnök. Legjobb lenne azt is kinyírni. Qreb csoportját is megza­varta a lövöldözés. Rájöttek, hogy valaki elárulta őket Másnap, december 17-én mégis mind a két csoport el­foglalhatta kiszemelt helyét a király útvonalán. Herencsics azonban attól félt. hogy fel­fedezik, ezért másik lesállást választott. Nemsokára felitűntek a h in­tők, amelyeken a helybeli és a király kíséretéhez tartozó előkelőségek tartottak a temp­lomba. A király hintóját lo­vasrendőrök fogták közre. Peter Qrebnek hirtelen iná­ba szállt a bátorsága. Ádám­csutkája te-fel ugrált, a keze . £ — Kerem — mondta türel- J metlenül Milicevics a drót túl­só végén — szíveskedjék ko- v molyán venni a bejelentése­met. Azonnal intézkedésekre . van szükség. Miután ismertet- y tem a banditák tartózkodási í helyét, rendőreinek nem lesz * nehéz megakadályozináok a me rényletet. £ — No ne tréfáljon kérem, ez túlzás, ön rémeket Lát... MHlicevics érvelt, magyará- ” zott, majd elővette a végső ér- - vet: — Rendőrfőnök űr! Ezt a be szélgetést feljegyeztettem. Ha v valami történik, a teljes fele- * Lősség önre hárul! Ez végre hatott. A rendőrfő- r nők megígérte az azonnali in- f tézkedést. k A rendőrfőnök dühösen néz- a te az elnémult telefonikagylót. í ■— Ez a pimasz mindenbe be- v tedugja az orrét — morogta magában — de ki az ördög t súghatta be neki az akcióit? a Aznap este fegyver-ropogás- e na figyeltek tel a zágrábiak. 1< Egy rendőrosztag tartott a kül- v város felé, körülzárt egy há­zat A házból géppisztolytűz b ofehdt a rendőrökre, Két rend c

Next

/
Oldalképek
Tartalom