Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-29 / 99. szám

f9«2. Április 29.

NAPLÓ

Ankét a szerkesztőségben

A% állati enyésztél* időszerű kérdéseiről

Hozzászólnak a tsz-szakemberek ™ állatorvosok

Pénteken a Dunántúli Napló szerkesztőségében megrendezett ankéten, állatorvosok és termelőszövetkezeti szakemberek ültek össze, hogy megbeszéljék az aktuális állategészségügyi problémákat, átadják egymásnak tapasztalataikat. A vita fő tárgya az elmúlt években nagy elhullásokat okozó sertésbetegség. a fertőző gyomor- és bélgyulladás problémáinak megbeszélése volt

A vita során e tárgyban a szakemberek véleménye eltérő volt, s csak végül jutottak közös álláspontra. Dr. Martina Józsefnek, a dunafalvai tsz állatorvosán,ak véleménye szerint

a tartási körülmények megjavításával megszűnt a betegség Dunafalván.

— Mikor múlt év júniusában Dumaíalvára kerültem a sertésállomány egy része már fertőző gyomor- és bélgyulladásban szenvedett. Ezen nem is csodálkoztam, mert az elhelyezési körülmények korszerűtlenek, az ólak egészségtelenek és zsúfoltak voltak. A .betegséget a vásáron vett állatokkal hurcolták be s a kedvezőtlen egészségügyi viszonyok között gyorsan terjedt. Gyógyszeres kezeléssel mégis sikerült a betegséget megállítani.

— Karácsony után, mikor megjött az az emlékezetes erős fagy, a vízcsapok is befagytak és a tsz nem tudta megoldani a sertések itatását, ráadásul — pénzügyi okok miatt — a tsz a tápetetést is leállította, s a sertések csövesen ledarált, fagyos kukorica kását kaptak, a betegség újra beütött. A 800 sertésből 68 elhullott, a többi a Tetrános kezelés. .haj^sá^a. ami nálunk igen jpí "bevált, meggyógyult A helyzet azonban csak akkor stabilizálódott,, nőikor újra meg kezdtük a tápetetést, és az elhelyezési körülmények is megjavulták. Nálunk a sertéstáp a beteg és az egészséges állatoknál is igen jót tett, s a betegség idején sikerrel elettük Á makkot is a sertésekkel.

A vírus okozta gyomor- és bélgyulladás veszélyesebb

Dr. Oyimesd János, a palota- bozsoki Egyetértés Tsz állatorvosa így számolt be tapasztalatairól.

— Véleményem szerint az mér túlhaladott álláspont, hogy a fertőző gyomor- és bél- gyulladás kizárólag tartási betegség. A palotaboESofci tsz- ben a tartási, és gondozási körülmények közismerten a megyei szint felett állnak. Ezt

. állapították meg a járási, megyei, sőt országos szervek is, mikor az ügyet kivizsgálták. Akkor is, meg azóta is sok szak+ekintélynek is számító . kollegámmal konzultáltam meg ezt a dolgot, míg végül eldöntöttük, hogy a palotabo- zspk tsz sertésállományát, egy igen erős vírustörzs támadta meg mely ellen a legnagyobb erőfeszítések árán is csak keveset tehettünk.

— Alig két hónap leforgása alatt a 730 sertésből több, mint 300 darabot elvitt a betegség s közben az egész ál- lornánv átesett a fertőzésen A betegség oka itt is a behurco- lás. A tsz-nek ahhoz, hogy tervét teljesíteni tudja 500 sertést kellett felvásárolnia, s ezeket az állatokat Mohács, Dunaialva, Siklós, sőt Bácska környékéről hozták, teljes elkülönítésükre pedig nem volt mód. A betegség olyan erősen dühöngött, hogy ha a tsz nem tesz meg minden megtehetők akkor talán az egész állomány belepusztul, öt—hat vagy talán még több féle gyógymóddal is próbálkoztunk. A mindenki által ajánlott és mindenütt jól bevált Tetrán itt mit sem használt egymagában, ha valamit enyhített is. A tápetetés a mi esetünkben kifejezetten káros volt, mert az állatok bélnyálkahártyája meg volt támadva, annyira nem tud ta betölteni funkcióját, hogy a tápban lévő állati és növényi fehérje kifejezetten súlyosbította a betegséget. Az állományt három falkába csoportosítottuk. Volt egy beteg falka, felgyógyult falka és a csak nem egészséges felka. Szigorúan dáétáztattuk a beteg állományt, állandóan figyeltük az állatokat s ez a nagy gondoskodás és gyógyszerezés végül segített A betegség lezajlott, de a nyomait ma is érezzük. Sok átvészelt állatnál lépett fel szövődmény, súlyos szervi rend ellenesség, eltorzulás. Legfőbb tanulság ebből az, hogy a tsz lehetőleg saját szaporulatából gondoskodjon az alapanyagról, mert a fertőző gyomor- és bélgyulladás beállott állomány nál jó tartási viszonyok között ritkán üti fel a fejét, rendszerint úgy hurcolják be.

A keresztezett állomány ellenállóbb

A palotabozsokí tsz állata tenyésztőjének Tolnai Jánosnak következő a véleménye:

—■ Sajnos — és ezt a tsz- tagofc közös érdekében itt is el kell mondanom — az Állami Biztosítótól még most sem kaptuk meg a jogos kártérítést, az elhullott 300 sertésért. Pedig ez nagyon súlyosan érin tett bennünket, s még nagyobb lett volna a kár, ha a tsz vezetői, a szakemberek, brigádvezetők, de maguk a gondozók nem tesznek meg mindent. Mi azonban mindenben betartottuk az állatorvos utasításait. Most mindenesetre tanultunk, s ha legközelebb felütné a fejét, már azonnal tudnánk, hogy kell a védekezést megszervezni. Jól bevált a kamilla tea, a lucerna tea, sőt a gesztenye tea is. Hogy a tervünket teljesíteni tudjuk, s hogy a bajt megelőzzük, most keresztezzük a sertésállományt, mert tapasztaltuk, hogy a keresztezett állomány a betegség gél szemben ellenállóbb, míg a fehér hússertés sakkal érzékenyebb.

Minden a gondozón múlik

Dr. Decsi Árpád, a mágocsá Béke Tsz állatorvosa 10 éves nagyüzemi tapasztalatairól szá molt be. Hangsúlyozta:

— Hiába tesz meg a tsz és az állatorvos minden óvintézkedést végső fokon a gondozón múlik, észre veszi-e azonnal a beteg állatot, és ha észrevette megteszi-e azonnal az intézkedést. Ha ez időben nem történik meg, az az állat már elveszett. A mágocsi tez-ben néhány éve már nem jelent problémát a fertőző gyomor- és bélgyulladás.

A szakemberek végülis közös nevezőre jutattak abban, hogy a fertőző gyomor- és bélgyulladásnak 2 változata van: a vírusos eredetű és a rossz tartási körülményekből adódó. Az előző ritkábban lép fel és veszélyesebb. Az utóbbi a gyakori, de egyszerűbb eset, amely a tartási körülmények, takarmányozás, elhelyezés, gondozás stb. javításával könnyen megszüntethető.

*— Rné —<

Tegnap délután 2 órakor kezdődött a Baranya megyei Építőipari Vállalat zászlóátadó ünnepélye a Pécsi Nemzeti Színházban. Az ünnepélyen Seregély Aladár építőipari miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet, majd átadta a vállalat igazgatójának, Nemeskéri elvtársnak a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Az ünnepség további részében kormánykitüntetéseket, négy brigádnak a szocialista brigád oklevelet és vándorzászlót, valamint pénzjutalmakat adtak át. Az ünnepség után a résztvevők megtekintették a Három testőr című zenés komédiát. Az ünnepélyen részt vett Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság titkára, valamint a megye és a város állami és társadalmi szerveinek képviselői is.

Ellátási központokat alakítanak ki

Baranyában

Városi színvonalú üzlethálózatot hoznak létre a FMSZ-ek

A baranyai földművesszövet kezeteknek nagy gondot okozott eddig a sok apró falu megfelelő áruellátása. A meA közlekedési vállalatok kongresszusi versenye

Mohácson az autóközlekedési vállalat, az ÉPFU és a MÁV dolgozói értékes felajánlásokat tettek a párt nyolcadik kongresszusának tiszteletére.

Az AKÖV dolgozói a megye összes érdekelt vállalatait felhívták, hogy a száz százalékos kocsikihasználás érdekében versenyezzenek. Az idegen vasutak kocsijait úgy rakják ki ezentúl, hogy azokat az első alkalmas személyvonattal továbbítani lehessen. A kocsifordulót is meg akarják gyorsítani úgy, hogy a kocsiálláspénzes időket csökkentik.

Az ÉPFU dolgozói az egyenletes rakodás érdekében hívták versenyre a megye többi ÉPFU dolgozóit.. Ennek érdekében úgy szervezik meg a munkát, hogy vasárnap és

ünnepnapokon is havonta két rakodási irányvonatot indítanak,

A MÄV mohácsi dolgozói biztosítani fogják az előérte- sítések időbeni leadását és a rakodáshoz megrendelt kocsik tiszta állapotban való kiállítását.

Az AKÖV komlói főnökségének dolgozóit külön is versenyre hívták a mohácsiak, a szállított súlynak a tervhez viszonyított túlteljesítésére, jt raksúly kihasználására és a bázishoz viszonyított százalékos növelésére. Vállalják a versenyben az egy tornára eső állásidő csökkentését, a pótkocsik kilométer arányú növelését és a ráfordítási arány csökkentését is.

gyének • 323 községe van és ezek átlagos lélekszáma a nyolcszázat sem éri el. Mostanáig az volt a gyakorlat, hogy a földművesszövetkezetek ellátták boltjaikat mindenféle árucikkel, olyanokkal is, amelyeket a kis falvakban hónapszámra, sőt évszámra se igen kerestek a vásárlók, azaz — szaknyelven — „lerakodtak”. A földművesszövetkezeti üzlethálózat tíz éves tapasztalata megmutatta, hogy az áruellátásnak ez a rendszeré nem vált be. Számos cikk ugyanis az évek során divatját múlta és csőként az értéke. Emiatt a falusi boltok árukészletéből legutóbb három és fél millió forintot le kellett írni.

A földművesszövetkezetek az üzlethálózat és az áruellátás új rendszerének kiépítéséhez fogtak most hozzá. Úgynevezett ellátási körzeteket alakítanak ki és ezeknek központja egy-egy nagy község lesz, ami rendszerint egybeesik a termelőszövetkezeti központtal is. Összesen 28 ellátási központot alakítanak ki a megyében. Ezeken a helyeken korszerű

szaküzleteket hoznak létre, valamint vendéglőket és cukrászdákat nyitnak. Az első két ellátási központ lényegében már létrejött: a 3200 lakosú Dunaszekcsőn és a 3100 lakosú Szentlőrincen. Az utóbbi helyen például élelmiszer-csemege, konfekció-cipő, méteráru-kötöttáru, műszaki, vas, kultúrcikk és üveg-porcelán- műanyag szaküzlet működül. Ennél jobban még a pécsi bolthálózat sincs szakosítva.

Jelenleg Mágocs, Sásd, Pécs- várad, Szigetvár, Boly, Villány, Sellye és Vajszló üzlethálózatának fejlesztésén dolgoznak a földművesszövetkezetek kereskedelmi szakemberét

Az ellátási központok szaküzleteinek 80 százaléka megfelel a városi színvonalnak, mégpedig nemcsak külsejében, hanem az áruválaszték tekintetében is. A központi községek bolthálózatának árukészletét átlagosan egy-egymillió forinttal növelik. Nemcsak az áruellátás javul meg ily módon, hanem egyszerűbbé és könnyebbé válik a falusi dolgozók bevásárlása is.

cAz cAkro fial(äzi&Lcl Elitesekig.

FESTŐ. MÁZOLÓ

szakmunkásokat azonnali belépésre felveszünk. Bér: meg állapodás szerint — Felvétel esetén visszautazást térítünk. ■Jelentkezés* Komlói Helyiipari Vállalat Telefon: 20-52.

255

Az Erdőrendezőség, Műszaki (térkép)

RAJZOLÓT KERES

lehetőleg gyakorlattal. — Fizetés közalkalmazotti besorolás szerint. Pécs. Szigeti út 20. Telefon: 22-65.

533

EMLÉKSZEM még a képre; hosszú szerelvények gördültek a déli határ felől. „Háború utáni” összeállításban, fele személygépkocsi, fele tehervagon. Amikor az állomáson megállt a szerelvény, fekete- hajú és fekete szemű gyereksereg tódult az ablakokhoz, ajtókhoz. Fürkészve, tágranyílt szemekkel szemlélték a számukra teljesen ismeretlen vidéket. De egy valami feltűnően hiányzott a gyermekarcokról. A mosoly. Kisebbek-nagyob- bak mind bánatosan, riadtan és könnyeken át tekintgettek.

Görög gyerekek voltak. Menekültek, hontalanok.

*

EGY FIATALEMBERREL találkoztam nemrégiben a pécsbányatelepi Széchenyiakna felolvasó termében. Koromfekete haj, fekete szem, alacsonyas zömök termet. Szót kért a termelési' tanácskozáson, s fejtési csapatának munkájáról beszélt. Kiejtésén érezni lehetett, hogy nem magyar. A tanácskozás után ismerkedtünk össze.

Akkor jött ö is, 1949-ben. A neve Thomaidisz Thomas, foglalkozása vájár, nemzetisége görög.

Két nappal ezelőtt újból találkoztunk új-meszesi lakásában. Szépen berendezett kétszobás, összkomfortosban laknak. Ült az asztalnál és tanult. Előtte matematikai feladványok és egy logarléc. Két kislánya. Szilvia és Tímea az előszobában játszott, felesége a konyhában dolgozott, „Futtattuk” az emlékeket, az Akro- polisztól a Mecsekig.

Az Akropolisztól, mert ott kezdődött minden; a legendáshírű Manolisz Glezosz a hegy ormáról letépte a horogkeresztes náci lobogót. Harcba szállt a nép s a „Hellas” katonái sikereket értek el a túlerőben levő fasiszta csapatok ellen. Végül az angolok megszállták az országot, a „Hellas” katonai alakulatait lefegyverezték és visszaszállították a királyi hadsereget, börtönbe vetették a régi harcosokat

A THOMAlDISZ-család a macedóniai Notis községből szóródott szét. Apja harcolt, bátyja Albániában feküdt sebesülten, anyja gyermekcsoporttal volt távol, egyik nővére a Szovjetunióban, a másik nővére és kisebb öccse Csehszlovákiában, Thomas pedig megérkezett a mi hazánkba. Budapest után Csertő következett. majd újból a főváros. Thomas 13 évet visszakanyarodik.

— Villanyszerelő szakmát tanultam, utána jól megtanultam a magyar nyelvet és szakérettségit tettem Kalocsán. Beiratkoztam a műszaki egyetemre, jól ment a tanulás is, csak közbejött egy nem várt akadály. A ■nővérem átjött Csehszlovákiából, egyedül volt négy kis gyerekével. Segíteni kellett. Kértem a minisztériumtól egy év halasztást és spekuláltam magamban, hogy hol lehet legjobban keresni. Akkor, jöttem a pécsi bányához. Itt is maradtam, talán örökre... A nővérem közben meghalt és a négy kisgyerek ottmaradt árván ... Gondoltam. itt elvégzem a gépipari technikumban a villamosipari tagozatot. El is végeztem. Most a bányaipari technikumba járok a második évfolyamra, később megpróbálkozom

az egyetemmel, de most már a bányamérnökivel.

Thomas megszerette a bányamunkát, és jó szakember vált belőle. Kétszer elnyerte a „Kiváló dolgozó”-i oklevelet és most április 4-én megkapta a „Kiváló bányászs” miniszteri kitüntetést.

— AKKOR LENNE jó, ha tninden vájár technikumi végzettséggel rendelkezne — mondja —. Most előre megmondom a csapatnak, tized pontossággal, hogy mennyi lesz a csille. Persze, sok -minden van a bányában. Egyszer szól nekem az aknász: — Mennyit tudna kihozni a szomszéd munkahelyen? Most nyolcvan csillét termelnek.

— Öt és fél kapuit — mondtam neki —. Másnap odamentünk és százhúsz csillét adtunk. A régiek orraitok ránk. amit én nem igen szeretek Szóltam is a vájárnak:

— Holnap gyere velünk.

— Nem megyek veled, mert te agyon hajszolod az embereket. — mondta, de azért mégis jött. Kinyomtuk a százhúszat Kérdem tőle műszak után: — Tegnap mennyi volt nálatok?

— Két kapuival — mondta.

— Mennyire vagy most elfáradva1 — kérdeztem tőle újból

— Tegnap jobban elvoltam — válaszolta.

— Lehet itt, csak akarni kell —mondja csendesen és bekapcsolja a magnetofont és szép, dallamos görög éneket hallgatunk. A szülőföld hangja. Kérdés nélkül mondja Thomas:

— Szeretem a hazámat, ölésije hallgatni. Egyszer még hazamegyek. Ha tnás lesz a helyzet. Itt jó, mindenkinek van munkája és becsülete de otthon más a helyzet. Legtöbb fiatalnak azért kell elhaynit az országot, mert nincs bol dolgozni. Sokan mennek os- tanában is külföldre ...

JÖNNEK A KISLÁNYAI a szobába. Az egyik pontosan olyan mint Thomas, és olyan fekete szeme és futja van mini azoknak a kislányoknak, akiket 13 évvel ezelőtt vonat hozott. De a kis Szilvia és a még kisebb Tímea arcn.-ó1 -cm hiányzik az igazi gyermekmo- soly. Gondtalanul élvek most még nem tudják hr i valamikor édesapjuk és sok gyermektársa ri-d könnyes szemmel fürt-á. a tájat. Ezt a számuk-- rétién nápet és tárn* befogadta, szívébe zárta - badságért harcoló hős gö-Xfj nép árva gyermekeit.

(G. 1.)