Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-22 / 94. szám
’ ms. Április a, wmö 3 Ügyrend, amely a gyakorlatban már bevált Beszélgetés Tamás Károllyal, a pécsi járási tanács előadójával, most elkészült tanulmányáról Országosan is nagy érdeklődésre tarthat számot két fiatal pécsi szakember, Tamás Károly és Umfics József most elkészült tanulmánya, melyben kidolgozták a termelőszövetkezetek egységes gépesítési javaslatát. A javaslat egy példányát a Földművelésügyi ífinisztérium illetékeseihez küldték fel áttanulmányozásra. De amíg a döntés megerke zik, a szerzők addig sem zár- ' Iák íróasztalba munkájukat ifit'..járás tsz-vezetőinek nagy . része már ismeri a még nem hivatalos ügyrendet, sőt né- ^ hány termelőszövetkezetben, Baksán, Űjpetrén, Szabadszentkirályon, vagy Belvárd- gyulán már a gyakorlatban is kipróbálták és sikerrel alkalmazzák. Tamás Károlytól a dolog értelmi szerzőjétől kérdeztük meg, mi késztette arra, hogy kidolgozza ezt a mindenre kiterjedő tanulmányt? — Tavaly novemberben kerültem a pécsi járáshoz gépesítési előadónak a Pécsi Állami Gazdaságból, ahol gépműhelyvezető voltam. Meglehetős zűrzavar fogadott Egyre több gépet vásároltak a tsz- ek, a jelenlegi tsz géppark eléri a 132 erőgépet, értékben pedig a 26 milliót Azonban szakember meg hozzáértés hiányában sok tsz-ben, pl. Pellérden, Bakonyán, de sorolhatnék még jó néhányat a gépek kihasználása rossz volt — A nem egységes bérezés következtében megindult a traktorosok áramlása. Ha az egyik tsz nem fizetett eleget oda mentek, ahol többet ígértek. Így csak az elmúlt évben közel 30 traktoros változtatott munkahelyet a járásban. A gépek javítása és karbantartása is szervezetlenül ment s ezek a tényezők ha tovább fajulnak, elkerülhetetlenül az értékes gépek korai elhasználódásához, a tsz-ek gazdálkodási eredményének csökkenéséhez vezettek votoa. Ez késztetett arra, hogy elkészítsem a szóban forgó ügyrendi javaslatot. A terjedelmes tanulmány a tsz-gépesítéssei kapcsolatos minden aktuális problémakört érint. Mégis, melyek azok a főbb szempontok, melyeknek bevezetését javasolják? — Mindenekelőtt egységes bérezést javasolunk, mert az érvényben lévő bérezés nem tette érdekeltté, illetve nem kötötte helyhez a traktorosokat. Javasoljuk műszaknor- mánkinti 2 munkaegység jóváírását. A szabad&zentki rályi tsz-ben már bevezették ezt a módszert. — Javasoljuk továbbá minden 5 vagy ennél több erőgéppel rendelkező tsz-ben gépesítési brigádvezető beállítását, meghatározva annak pontos munkakörét. Járásunkban eddig négy termelőszövetkezet állított be ilyen szakembert, akik csaknem kivétel nélkül a Pécsi Állami Gazdaságból kerültek ki. Ezenkívül 78 traktorost küldtünk el eddig a járásból gépszerelői és egyéb szakmai továbbképzésre Pápára. A tsz gépcsoport vezetők pedig őszre műszaki technikumban tanulnak tovább. — Az ügyrendben pontosan kidolgoztuk, hogy a tsz-gépja- vításokat és karbantartást milyen időközönként és milyen módon végezzék el, hogyan szervezzék meg a főjavításokat. Az ügyrend egyik pontja azt is javasolja, hogy a tsz traktoros brigádvezető mindig legyen jelen, mikor a főjavításra beküldött gépet a gépállomáson szétszedik és a hiba jegyzőkönyvet felveszik. Javasoljuk, hogy a tsz-ek a főjavításokat a fejlettebb, tech nológiailag jól felszerelt gépállomási javítóműhelyekkel végeztessék el, mert így olcsóbb a javítás. — Az alacsonyabb fokú karban tartásokat és javításokat a tsz-ek maguk is elvégezhetik. Az ötéves terv során a pécsi járásban nyolc gépkarbantartó központot hozunk létre, nyolc szövetkezetben, ezzel mentesítjük a gépállomásokat az apróbb javításoktól. Másrészt a karbantartó központokban dolgozó szakemberek már a kisebb javítások idején jól megismerik a gépeket és ha főjavításra kerül, már tudják a baj okát és azt is, hogy ezt milyen költséggel lehet főjavítani, vagy felújítani. — A téli gépjavítások helyett javasoljuk a körforgásszerű gépjavítási rendszert, hisz egy téli szezonban az AGEOKER sem tud minden anyagigényt kielégíteni, és a műhelyek térfogata, meg a jelenlegi szűkös szakember- gárda sem bírja el ezt a rövid ideig tartó de nagy megterhelést. Ha a tsz-ek nem télen, de éves körforgásban javíttatják meg gépeiket, akkor a gépállomások javítóműhelyeiben sem lesz torlódás, havonta, legfeljebb 8—10 gép főjavítását kell elvégezniük. Javasoltuk továbbá, hogy a tsz-ek végezzenek normálhold önköltségi számítást, így mérhetik a gazdaságosságot. Ez természetesen csak néhány kiragadott pontja tanulmányunknak. A minisztériumból még nem érkezett meg a döntés, de járásunk termelőszövetkezeti vezetőinek tetszik a javaslat, ez alapján kezdték meg sorra a tsz gépcsoportok szervezését. Egyelőre sikerrel. „Ármány és Mimóza" A vasast Petőfi-bánya második szintjén ** szálltunk ki a kasból négy idősebb bányásszal. Nem messzire az aknarakodótól a földalatti istállóban békésen ropogtatta öt ló a száraz szénát. — Vakok? — kérdeztem a lovak felé intve. — Mért lennének vakok? — kérdezett vissza a mellettem lévő testes bányász. — Azt mondják, hogy a bányában megvakulnak a lovak. — válaszoltam neki. — Nem igaz az. Ha vakok lennének, akkor itt sem tudnának a jó irányba menni. De mitől vakulnának meg? A lóvezető világít előttük. Egyébként a sötétségtől még egy ló se vakult meg, legfeljebb a megerőltetéstől. Nézzük a jó erőben lévő lovakat. Tiszta minden, a lovak is meg az istálló is. Tovább firtatom a bányalovakkal kapcsolatos dolgokat, s megkérdem a mellettem állót: — Hát a többlet csille? És a műszak vége? A' se igaz? — Abban már van valami — mondja, de nem egyenesen nekem, hanem az egész társaságnak, majd odafordul a szomszédjához. — IVi:>s V te valamit, hisz lóvezető voltál. — Mit mondjak? Ti is voltatok lóvezetők, az* hiszem kevés olyan öreg bányász van itt, aki ne úgy kezdte volna a pályafutását. — Elh Ugat és az egyik lovat simogatja. — Tudja — fordul hozzám a mellettem álló testes — mi is próbálkoztunk néha tizenhárom, tizennégy csillével is, de nem ment. Gondoltuk, hogy három vonat helyett négyet Írhatunk, ha többet elhúz a ló. Induláskor persze minden csille kaitant egyet, s ha több tv-T- tíznél, már el sem indult. Jobban tudott számolni, mint némelyik csillés. — Nevetnek a többiek is a mondáson, majd az aknász szól közbe: __ A sicht végét még pontosabban jelezték mint a felügyelő doxája. Hiába fogtuk a csillék elé, nem vitte, toporzékolt, rugdalód- zott. eztán irány az istálló. __ Mondok én ennél érdekesebbet, ha érdekli? — néz rám a középütt álló magas bányász. Bólintoltam, hogy mondja csak nyugodtan. , __ Még az én időmben volt, hogy az Andrasa knán levittek egy fiatal lovat. Nem is volt rá semmi panasz, dolgozott rendesen, de ne- hárv év múlva úgy megerősödött, meghízott, hogy nem lehetett vele bírni Szóval olyan bővérű ló tet£ belőle,. hogy nem bírtunk vele, szétrúgta még a csilléket is. Az állatorvos mondja, hogy fel kell vinni és lejára.ni. Vezetjük a kashoz, de nem bírtuk felhozni ügy meghízott, hogy nem fért be a kasba. Szegény élve nem is látta meg a napvilágot... Űgylátszik bele melegedtünk a bányalovak történetébe, mert kérés nélkül is újabb anekdoták kerülnek elő. A testes biztatja az aknászt: — Mond el a Mimózát, hogy mit csinált Szabóval. — Az tényleg érdekes volt — mondja az — szép kis kanca ló volt a Mimóza. O'yan serény jó dolgos fajta, Szabó meg fordítottja, nagyon szerette a pityókát. Egyik esetben kifogás után a Mimóza félig már bent volt az istállóban, Szabó meg, akiben volt egy kis nyomás, az ostorával rácsapott egy nagyo. a ló fenekére és ment tovább. A Mimóza belépett, aztán visszofordult az istállóból, utána ugrott Szabónak és úgy odarúg a az ácsolat- hoz, hogy úgy vitték ki a bányából. Később abba halt bele. — A legjobb eset, már egy kicsit nevetséges is, ugyancsak Pécsbányatelepen történt — mondja a magas sovány. — Ismerős ott? — kérdi tőlem az aknász. — Igen. — mondom neki. — Tudja hol van a kisvendéglő? Ott a hentes mögött. Nahát az valamikor lóistálló volt. De amikor megcsappantak a lovak, akkor átalakították vendéglőnek. Nem tudom mi a neve, de nem is lényeges, mert most mindenki csak „Armány"-nak hívja. Űgylátszik a többiek se ismerik a történetet, mert biztatják az aknászt, hogy mesélje el Az aknász mondja is: — Vagy két éve már vendéglő volt az istálló helyén, amikor az aknáböl felhoztak egy lovat. A lóvezető amikor kijöttek a kasból, odakötötte az Ármányt — az volt a ló neve — egy fához és elment valahova. A ló megunta a várakozást, lerántotta a kötőféket 7 fáról és irány az istálló, azaz hogy a kisvendéglő. Ott jó hangulatban poharaztak az emberek, az ajtó tárva-nyitva volt, s egyszer csak berobog az Ármány egyenesen a söntés- hez. — így igaz — ha hotázik a magas sovány. A zóta is csak Ármány csárda a neve a ™ pécsbányai vendéglőnek. (Gazdagh István) Lenin él a kommunizmus alkotásaiban Kilencvenkét évvel ezelőtt április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin, a nagyszerű ember, a népvezér, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a világ első szocialista állatná'- nak megalapítója. A leninizmus, ez az örökké élő és diadalmas tanítás napjainkban világszerte milliók teremtő lelkesedésének, gondolkodásának és tetteinek kiapadhatatlan forrása. Lenin halhatatlan eszméi megvalósulnak — és különösen impozánsan öltenek testet az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott új pártprogramban. Leninizmus első nagy diadalai óta, (a Nagy Október óta eltelt négy évtizednél alig több idő óta) világinál ctű győzelmet arattak Lenin eszméi. A kommunizmus legyőzhetetlen erővé vált. Elég, ha napjaink néhány bizonyító erejű tényét tekintjük csak át, máris látjuk, hogy Lenin álmai ma már valósággá válnak és beteljesülnek. A szovjet emberek mai nemzedéke megéri a kommunizmust, a világ népei pedig egyre szabadabban és mind nagyobb l-'kesedéssel követik ezt a példát. 4lehazandr Prokofjev: K T, Ö ÍR TE 1 •. .Hős kor zene dalt. Tettek éneklik meg a diadalt. Dicséretét a pártnak — hogy a harcok. Küzdelmek útján ide vezetett S a belé vetett hitben egybeforrott Népek családja fog testvérkezet. Olcsón vett győzeUemmel sosem áltat A párt, ha hiv. S mennek tömött sorok. Blborszin csillagától fényben árad Minden nehéz műnk, kapaszkodónk, A hétéves terv első két esz'endejében többet tettek a szovjet emberek a kommunizmus építésének meggyorsításáért, mint amennyit terveztek. Az ipari termelés az előirányzott 11 százalék helyett a valóságban 22,1 százalékkal növekedett A Szovjetunió, mint egy űrhajó, nagy sebességgel halad a célja felé. Az ország fejlődésének ütemét a legmegbízhatóbb tudományra, a leninizmusra alapozva a Kommunista Párt szabja meg. A hétéves terv harmadik éve még nagyobb eredményekben gazdag. A magnyitogorszki kohászati kombinátban épül az ország legnagyobb formázó üzeme. Leningrádban elkészüli a krimi csillagvizsgáló hatalmas tükrös távcsövének csiszolt tükre. Ukrajna ismét gazdagabb lett egy cukorgyárral. A sztalinabadi selyemkombinátot most automatizálják. Gorkijban a Vörös Szormovo gyárban már működik a második folytonos acélleöntő berendezés. Moszkvában már dolgozik az új házgyár, amely 2i óra alatt egy négyemeletes ház építéséhez gyárt elegendő épületelemet. Befejezéshez közeledik a Moszkva—Irkutsz fővonal villamosít óta. Scsokinóban a Tula területen hamarosan felépül a nagy vegyipari kombinát. A szovjet tudósok serege a tudomány minden ágában a gyakorlati élet szolgálatában áll, együttműködik a munkásokkal, koV oz- parasztokkal. A szovjet külpolitika pedi( következetesen küzd az általános és telje e- szerelésért, fegyvertelen, békés világén a gyarmatosítás végleges felszámolásáért. A most folyó genfi leszerelési értekezleten is ezt bizonyí ja a Szovjetunió, amikor a megegyezésre törekszik, — Lenin útján, a len izmus szellemében. Napjaink küzdelmei és eredményei egyaránt bizonyítják: a kommunizmus az emberiség jövője! Gy K. Július 30-án az összes lapok közöltéik párt programtervezetét, a kommunizmus felépítésének konkrét tervét, korunk legnagyszerűbb okmányát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa 1961. október 17-től 31-ig. ülésezett s elfogadta a kommunizmus felépítésének programját Tavaly szeptemberben felavatták a volgán a XXII. párt- kongresszusról elnevezett ■’fő- művet Ez a világ legnagyobb vízierőműve. Az erőművel együtt épült fel egy új hatalmas város, amelynek lakói egymilliónál is többen vannak már. 15 iskolával, kórházakkal, kulturális intézményekké’ ellátva. Az erőmön* Waw-r- avatta fel. A k-' ^ "" pillanata. 7* Mentünk a göröngyös <**« Is* ha kellett. Nagy Októbertől mérjük az Időt. . Előre! Csak előre! — Ifin lelket Hű sorainkba a párt szava önt. Fordította: Körmőczi László
