Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

ftlAPLÖ 1962. Április s. 1 Itthon — és a nagyvilágban Kultúnmiunkások vi fcatkoz­naik. Bányászok, kesztyügyártók, ruhaipariak, gépgyáriak. Az algériai eseményeket tárgyalják. Tudják, mert ol­vasták, hogy fegyverszünet létrejött. A francia kormány képviselője is aláírta, az algé­riai kormány képviselője is aláírta. Azt is tudják, hogy az OAS terroristái folytatják a kegyetlenkedéseket, gyilkol­nak, rabolnák. Figyelem a vitát. Közbeszó­lok. Hazai eseményekről ér­deklődöm. „Nem tudok róla” — mondja egy ipari munkás. j,Nean hallottam” — mondja egy bányász. „Hát ezt még én se tudom” — szól egy értelmi­ségi. Az 192-es költségvetés, or- szágyűlési vitájára már nem emlékeznék. Többen azt se tudják, ki veit az a nagy ma­gyar hazafi, akinek a hamvait a napokban hozták haza. Hegy mi történik Argentí­nában, azt mindenki olvasta a Népszabadságban. Az embe­rek sokkal jobban érdeklőd­nek a külpolitika eseményed iránt, mint bánmiikor. Hogy ml történik külföldön, más államokban, figyelemmel kísérik, olvasnak, beszélnek róla, — a hazai eseményeket pedig csak felületesen veszik tudomásul, elsiklanak fölöt­tük. Fúrja az oldataim a kíváncsi­ság, hogy megtudjam, mi en­nek áz oka. Olyan kérdéseket teszek fél — miután már „be- politizáitam’ magam a beszél­getők közé — amelyekre ha választ kapok, megtudom ami­re kíváncsi vagyok. A nyílt kérdésre olyan vá­laszt kapok, ami elvágja a to­vábbi kíváncsi kérdések lehe­tőségét, de nem nyugtat meg. Nem szabad, hogy megnyug­tassa azokat sem, akik a mű­velődéspolitikai munkában tevékenykednek. Azokat sem, akik a kultúrmunkásök politi­kai nevelésével foglalkoznak, — akarom mondani: foglal­kozni hivatottak! — Egzotikusabb, ami ide­gen — kapom a választ jobb- feiői. — Izgalmasabb, ami más országban van, ami itthon van, az megszokott és termé­szetes, — jön a válasz balról, jobbról, mindenfelől, szinte egyértelműen. Na, jó, gondoltam és beszél­ni kezdek az I962-es költség- vetésről. Mondom, hogy a be­ruházásokra szánt összegek 44,3 százalékát az ipar kapja az idén. Emlékeztetek arra, hogy 1962 bevételi összege 84,4 milliard forint, a kiadásoké pedig 83,8 milliárd. Mondom, hogy a kölitségvetéá egyensú­lyát biztosítani kell és lehet is, mert népgazdaságunk egészségesen fejlődik, a helyi tervezésből fakadt ki­sebb hibáikat pedig jó munká­val fel lebet számolni. Elmondom, hogy a Sopdana Gépgyárban, meg a szénbá­nyászati tröszt üzemeinél is >»> ZENEI NAPLÓ A Rádiózenekar hangversenye A Magyar Rádió és Televí­zió Szimfonikus Zenekarának hangversenyét hallottuk hét­főn este a Nemzet» Színház­ban és a Rádió „Pécsi napja” alkalmából „egyenes közvetí­tésben” a Petőfi-adón keresz­tül. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a „Pécsi nap” más­képp is reprezentálhatta volna városunkat, mint budapesti vendégzenekar és budapesti vendégkarmester Pécsett ren­dezett hangversenyének közve­títésével!) Az est dirigense Lehel György volt, aki ezúttal hosz- szabb külföldi koncertkörút után látogatott el hozzánk. Le­hel egyik leggyakoribb ven­dégkarmestere városunknak. Rokonszenves művészi kvali­tásai miatt mindig fokozo-tt örömmel várjuk, hiszen úgy ismerjük, mint aki az új ma­gyar zeneművek bemutatása terén nagy érdemeket szerzett. Városunkban is nem egy új alkotás első meghallgatásának gyönyörűsége fűződik nevé­hez. Mindenkor szívesen vál­lalta a bemutatók előkészíté­sének fáradalmát, az új mű­vek betanítását a pécsi Szim­fonikus Zenekarral. Ezúttal az a helyzeti előnye volt. hogy a vele legszorosabban összeforrt együttessel, a RácKázenekar- rad jött Pécsre: így meg lett volna minden előfeltétele a Rádiózenekar repertoárjában szereplő, nálunk azonban új­donságszámba menő, épp ezért izgalmasan ható program be­mutatásának. Ha ebben csak részben részesülhettünk is (amiben a váratlanul megvál­toztatott műsor is ludas), gaz­dagon kárpótolt a zenekar sokszor megdicsért egységesen magasszínvomalú játéka. Beethoven Coriolán nyitá­nyának jól felépített, ener­gikus és feszült ritmusú elő­adásával kezdődött a hangver­seny, majd Beethoven I. (C- dur) szimfóniáját hallhattuk. Különösen az életörömtől duz­zadó főtémájú IV. tétel mámo­ros boldogságának fegyelme­zetten lendületes tolmácsolása nyújtott maradéktalan élve­zetet. A hangverseny hallgatói közül bizonyára kevesen gon­doltak arra, hogy pontosan 162 esztendővel ezelőtt, 1800. ápri­lis 2-án hangzott el először a fiatal, 30 esztendős Mester első szimfóniája. A Rádáózenekar koncertjére a koronát Bartók jConcerto- jának előadása tette fel. Ez az öttételes nagyzenekari mű — mintegy végső összefoglalása Bartók művészetének — Lehel György komoly eimélyülésű vezénylésével teljes szépségé­ben bontakozott ki. A megdöb­bentő egyszerűségű, letisztult harmóniájú bartóki dallamok úgy szólaltak meg, hogy azok­ban benne volt a ködbeveszett emlékképek nosztalgikus ál­modozása, a katasztrófa felé sodródó Európa haláltánca és a válságok sötétsége mögül felcsillanó jövő bizakodással teli, derűs képe. A himnikus számyalású zárótétól méltó befejezése volt a pécsi közön­ség viharos tapsát joggal ki­érdemlő Rádiózenekar hang­versenyének. — nt — vannak olyan modem gépek, amelyeket nem használnak jól és nem használnak ki. El kell mondanom, hogy a mohácsi Farostlemezgyárban sok a se­lejt, a szigetvári Cipógyárban sok a hibás áru, ezért csökken­tette exporttervét a gyár. Utal­nom kell arra, hogy ha a por­celángyár sedejtje nem nőne tovább, hanem csökkenne, je­lentősen hozzájárulna ezzel a nemzeti jövedelem gyarapítá­sához. Ahhoz, hogy az 1962-es költségvetés pontosan úgy va­lósuljon meg, ahogyan a terv előirányozza. Máris izgalom, figyelem, ér­deklődés ül az arcokon. — A Pécsi Ruhaipari Válla­latnál is kihasználatlanul áll­nak a modem gépek, nincs hova felállítani. Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések hangzanak el. Közelálló dolgokról van szó és azonnal érdekessé válnak. Még azt is megbeszéljük, hogy az üzemi kultúrmunká- ban, a népművelésben is fel lehet használni ezeket a tény­adatokat. Megállapítjuk, hogy a kultúrmunka változatos esz­közeivel is bele lehet avatkoz­ni a termelő munka dolgaiba, segíteni lehet a termelést, hat­ni lehet a rossz munkásokra, tovább lehet lelkesíteni a leg­jobbakat. Mi tehát a tapasztalat? Az, hogy ami másutt törté­nik, az izgalmasabb, érdeke­sebb, ment „egzotikusabb” — ami pedig egészen közel van hozzánk, az is ugyanilyen „egzotikus“, tehát érdekel bennünket. Ami pedig a kettő között van: az országos ügyek. Például az 1962-es költségvetés általában, — az ötéves terv feladatai ál­talában, a műszaki fejlesztés, meg a minőség javítása, de általában. Jó dolog tehát, ha az „orszá­gosan” meg az „általában” je­lentkező feladatok és hazai eseményeket kézzelfogható kö­zelségbe hozzuk, saját, napi tennivalóinkba helyezzük. Mindjárt érdekesek „egzo­tikusak” és izgalmasak lesz­nek. Ezzel egy világért se akarom azt mondani, hogy ne érdek­lődjünk a nemzetközi élet ese­ményei iránt, ne figyeljünk határainkon túlra is. Figyel­jünk, mert a mi békénk és bol­dogulásunk nagyon szorosan összefügg a nagyvilág minden népének sorsával, békéjével és boldogulásával. De akkor érdekünk, sőt, kö­telességünk tudná azt is, ami itthon történik! Gyem Károly lEllíA MÉSZÁROS FEKfNC fS TILIÍ 0ÉZ* KISREGÉNYE (19.) Horthy ugyanettől az akció­tól várta, hogy kedvező alka­lom nyílik a Délvidék meg­szállására. Hitler számára eb­ből a tervből egyelőre annyi haszon származott, hogy a ki­rálygyilkosságból következő zűrzavar és háborús feszültség közepette zavartalanul hajthat ja végre a fasiszta állam meg­szilárdítására és agresszáós előkészületekre irányuló ter­veit. Mussolini, Horthy és Hitler érdeke volt tehát, hogy I. Sándort félreállítsák az útból, erre volt jó a terrorista bandák fenntartása. Az különösen hasznos volt, hogy erre Pave- lics embereit használhatták fel, mert így a nemzetközi köz vélemény előtt nacionalista színezetet adtak a király elle­ni merényletnek. Mindez a jamkapusztai tá­borban úgy éreztette hatását, hogy már nemcsak általában merényletekre készültek fel, hanem a konkrét feladatra. 1933. decerr3>er elején Per­Vietnami kulturális küldöttség Budapesten A magyar—vietnami kulturá lis egyezmény idei munkater­ve alapján hétfőn vietnami kul turális küldöttség érkezett Bu­dapestre. A küldöttséget: Ngueyen Khan Toan, a Vietna mi Kulturális Kapcsolatok Bi­zottságának elnöke, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Központi Bizottságának póttagja vezeti. csec magához rendelte a tá­borból Ivan Herencsicset. — Közvetlen, fontos utasí­tás érkezett Ante Pavelicstől — közölte vele. Utasította, hogy vegye ma­ga mellé a legmegbízhatóbb és legügyesebb embereket, akik alkalmasak a gyilkosság végrehajtására. Aztán rátért a részletekre. — A király — mondotta — december köziepén Zágrábba utazik. Ez kedvező alkalom, mert az ottani rendőrfőnök a mi emberünk. Ez nagyon meg könnyíti a dolgunkat, de azért mégsem lesz egyszerű feladat, mert a király védelméről a helyi rendőrfőnöktől függetle­nül gondoskodnak. Az akciót nem egyedül mi hajtjuk végre. San Demetrio- ból Peter Oneb jön a csoport­jával Zágrábba, öt ismeri. Zágrábban felveszik egymás­sal a kapcsolatot, de a két csoport nem egyesül. Nyil­vánvalóan az lesz a legalkal­masabb pillanat, amikor a király a nyűt utcán tartózko- dtki A részletes programot Hivatalos totó-eredmények A sportfogadás 1962. április 1-i, 13. heti fordulójára 824 013 db két- hasábosnak megfelelő tippszelvény érkezett be a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz. Kifizetésre kerül összesen 1 483 223 forint. Hatan értek el 12 találatot. A nyereményösszeg egyenként 61 801.25 forint. 164-em értek el 11 találatot.. A nyereményösszeg egyenként 2261.25 forint. 1765-en értek el 10 találatot. A nyereményösszeg egyenként 280 forint. A 10 találatos nyereményössze­gek kifizetése április 9-én a 11 és 12 találatosaké pedig április 12-én kezdődik. A 12. fogadási hét 9 találatos szel vényei vigaszdíjban részesülnék. Egy-egy vigaszdíjra jogosult szel­vényre 73.75 forint nyereményösz- szeg jut. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: felhőátvonulások, főként a Dunántúlon és északon esővel, helyenként zivatarral. Ma mér sékelt, holnap erős délnyugati nyugati szél, fagymentes éj­szaka. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 3— 7, legmagasabb nappali hőmér séklet holnap plusz 10—15 fok között. P Kulturális seregszemle Egerágon A Steinmetz Kulturális Szemle keretében vasárnap dél­után bemutatót tartottak Egerágon a kozármislenyi, pécsud- vardi, szökédi és egerági kultúrcsoportok. Képünk: a kozármislenyi népi tánccsoport nagy sikert aratott „Ringlispü” c. német tánca. — PÉCS megyei jogú vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága felhívja a város la­kosságát, az intézmények, intézetek és üzemek, vala­mint vállalatok vezetőit, hogy április 4-ére, hazánk felszabadulásának évforduló­jára lobogózzák fel házaikat. — A KETTŐS könyvelésre áttérő termelőszövetkezetek könyvelői részére háromhetes tanfolyam kezdődött Sziget­váron. Tegnap ünnepélyesen felavatták Mohácson a Kisfaludy Károly Általános Gimnázium Leánykollégiumát. A kollégium működési engedélyét Székely György, a Művelődésügyi Mi­nisztérium képviselője, a KISZ Központi Bizottsága zászla­ját Rózsahegyi István, a megyei KISZ VB. tagja adta át. Az még nem ismerjük, egy azon­ban bizonyos: a király nem fogja elmulasztani, hogy szo­kása szerint a templomba haj­tasson. A palotától a temp­lomiig vezető útvonalat tehát biztosra vehetjük. Ivan Herencsics figyelmesen hallgatta. Eddig teljesen ért­hető volt. Amikor Percsec megállt a tájékoztatással, csak ennyit kérdezett: — Pisztoly vagy bomba? Percsec ondolált haját simí­totta végig. Az ondolálásra is Jelka vette rá, addig megelé­gedett a természetes göndör­ségével. — Minden — felelte tömö­ren. — Minden eszközzel. Biz­tosra kell menni. Bombát is hajítanak, puskából is adnak célzott lövést, géppisztolyból is sorozatot. — Ki kezdi? Ez fontos kérdés volt. Ha sikertelen a merénylet, a má­sodik csoport, amelynek meg kell ismételnie, már nehezebb helyzetbe kerül. — Oreb kezdi — felelte Percsec. Herencsics igyekezett eltitkolni elégedetlenségét. — Síruhában lesznek — folytatta Percsec — sílécekkel a vállukon. A bámészkodók közé állnak, aztán mikor a király kocsija odaér, a síléce­ket egyszerre a lovak lába elé hajítják. Ahogy a lovak meg­torpannak, Oreb bombát ha­jít a kocsiba, a többiek gép­pisztollyal leikaszálják a tár­saságot. — És mi? Odébb kerestek helyet. Ha Orebéknek nem sikerül, cél­zott sortüzet adtok le a ko­csira. Ne felejtsd el, hogy ha sikerül, félmillió lírán osztoz­kodhattok! Herencsics összeállította ban dáját. Valamennyien ünnep­lőbe öltöztek: fénykép készült róluk. A fényképek az útle­vélbe kellettek, amelyeket dr. Hetényi Imre útlevélosztálya tüneményes gyorsasággal el­készített számukra. Megmutat ták, hogy a m. kir. belügymi­nisztérium tud bürokrácia nél kül is dolgozni, ha akar. Jelka végighallgatta Heren­csics eligazítását. — Gusztáv — mondta ab­ban az affektáló modorban, amelyet mostanában vett fel — ez azt jelenti, hogy be­lőled is nagy ember lesz? Percsec szögletes képe ra­gyogott. — Remélem, Jelka, remé­lem i.. Másnap Jelka elkezdte szo­kásos nyafogását. — Sose mozdulunk ki ebből az elátkozott kastélyból? Ezer éve nem voltunk már Kapos­váron. — Ne túlozz. Három hete sincs. Talán annyira unalmas itt? — Igenis unalmas. Vigyél el a Turulba. Táncolni akarok. Percsec hiába mondott akár milyen kifogást, engednie kel­lett. (Folytatása következik.) — MA DÉLUTÁN 6 órakor nyitják meg a Janus Panno­nius Múzeumban a képzömű vészek pécsi és baranyai munkacsoportja ösztöndíjas festőinek képkiállítását. A megnyitó beszédet Palkó Sán dór elvtárs, a megyei tanács elnöke mondja. — HAZÁNK felszabadulá­sának 17. évfordulója alkal­mával a Szakszervezetek Dók tor Sándor Művelődési Háza ma este 8 órai kezdettel ün­nepi műsoros megemlékezést tart. Utána táncest, belépődíj nélkül. — BŐSÉGESEN ellátják az április 4-i ünnepre kenyér­rel a várost. A Sütőipari Vál lalat dolgozói 600 mázsa ke­nyeret sütnek és terven felül húsz mázsa finom fehér ke­nyér sütését vállalták. — HARMINCKÉT nyugdí­jast búcsúztatnak ma délelőtt 11 órakor a MÁV Pécsi Igaz­gatóságán. A nyugdíjasokat ötszáz, illetve 300—300 forint jutalomban részesítik. — A HAZAFIAS Népfront székházában ma délelőtt 10 órakor tüntetik ki a társadal­mi munkák végzésében élen­járókat. A kitüntetéseket a Hazafias Népfront és a me­gyei tanács adományozza. — NAGY GONDOT fordí­tanak a sásdi járás termelő­szövetkezeted a szénaszárító­állványok készítésére: eddig 5600 állvány készült ed a fez­ekben. — MEGJELENT Thiery Árpád „Isten veled háború’’ című regénye a Magveti kiadásában. A könyv hét­főn megérkezett a Magyal írók pécsi könyvesboltjába — VEZETÖSÉGVALASZ- TÖ küldöttgyűlést tart ápri-. lis 8-án reggel 8 órakor a pécsszabolcsi Puskin Művelő dési Házban a Bányaipari Dolgozók Pécsi Trösztté zoU sága. — ASZFALTOZZAK az új mecsekaljai Bánki-Donátit utcai 4-es számú óvoda udva­rát és a gyermekek számára homokozót, füves parkrészt építenek. — HUSZONEGY NAPI fi­zetésüknek megfelelő össze­get osztottak ki nyereségré­szesedésként a Pécsi Ruha­ipari Vállalat dolgozóinak 1961-ben végzett jó munká­juk jutalmául. — ISMÉT elnyerte a Ki­váló szálló és étterem címet a pécsi Nádor szálló, mely­nek dolgozói 1954-ben szerez tek első alkalommal hasonló kitüntetést. — MEGKEZDTÉK két, egyenként tizenkét lakásos ház építését Szigetváron. A házakat a községi tanács és a Konzervgyár építteti. TÁNCMULATSÁG április 4-én, szerdán délután 4 őrá tói a Pécs város Művelőd *-t Há­zában. (Déryné u. 18 sz.) 31 4 ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom