Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-20 / 92. szám

tsm. Április 20. 3 A gyárkapun tál Két éwe datgoaiik együtt a Pécsi Porcelángyár újító-mű- helyébem ftiaeinhárom fiatal­ember. A imät év februárjá­ban nyerték el a „Szocialista brigád” címet, s áprilisban vették fel a Gagarin nevet. A gyár vezetői elmondották, hogy ebben a brigádban mind­nyájan kiválóan dolgoznak, s nemcsak a másik újításait ki­vitelezik, hanem maguk is újí­tók. Ez a kis kollektíva sok olyan hasznos gépet szerkesz­tett már, amely jelentősen megnöveli a syár termelését és mentesíti az embereket a nehéz munkától. Az ő újítá­suknak az eredménye a tá­nyérautomata, a delta szigete­lő faragó-gép, a támszigetelő faragó- és prés-gép, a csésze és bögre szikkasztó, de jóné- hány gépet fél lehetne még sorolni. Ezúttal azonban még­sem az újításokról, a műhely­munkákról érdeklődöm, hanem arra a kérdésre szeretnék fele­letet kapni, hogy mit csinál ez a tizenhárom fiatalember a gyárkapun túl? Bauer Mátyás brigádvezető, háromszoros kiváló dolgozóval beszélgetünk a műhelyben, de azért a többieknek is itt van a fél füle, akik itt dolgoz­nak körülöttünk, — Együtt járunk filmvetí­tésekre, TIT előadásokra, s a brigádban valamennyien tag­jai vagyunk a könyvtárnak. Már a feleségeink is jód .isme­rik egymást, mert eljárunk kö­zös kirándulásokra a Mecsek­re, de távolabbra is. A múlt évben voltunk csoportosan a budapesti ipari vásáron, meg­tekintettük a Csepel Vasműve­ket. Közösen jártunk társadal­mi munkára, a pécsi Vidám­park építésére. A brigádban szinte valamennyien részt vesznek a szervezett szakmai továbbképzésben. A brigád 3 tagja végzi jelen­leg a íémápari technikumot, hármain pedig az autógén- hegesztes esibi tanfolyamára járnak. Storom József kedvenc témája mindig a történelem. Éppen most vásárolta meg a világatlaszt, hogy naponként figyelemmel kísérhesse a vi­lágban zajló eseményeket. Két eszitendő alaitt sok minden tör­tént a brigád életében. Egyik alkalommal a brigád­juk egyik tagjának a félesége felkereste okét, s elmondotta, hogy a férje munka után a fröccsökben keresi a nyugal­mat, a szórakozást. A fizetésé­ből mindig elcsípett egy-két százast, amit megérzatt otthon a család. A kollektíva odaha­tott, hogy rövidesen megszűnt ez az állapot, s a brigád tag­jai a gyárkapun túl sem en­gedik el embertársuk kezét. Amikor egy másik társuk: Vecsera Géza házat épített a Kertvárosban, a brigád munika után együttesen sietett Vecse­ra segítségére. Kiásták a ház alapjait, segítettek a tetőfedés­ben, a kerítésoszlopok leásásá- ban és a keríitésdrót kihúzásá­ban. — Természetesem nemcsak a szórakozás, hanem az üzemi munka kapcsol össze ben­nünket a gyáron túl is Üzemünk nagy problémája volt, hogy a németgyártmányú bögreauitomata gyakran meg­hibásodott, s kéthavonta nagy­javítást igényelt. Ez igen nagy kiesést jelentett a gyár életében, s hosszú időn át tőr­tük a fejünket hogy ezt vala­hogy megoldjuk. Hosszú idő­be telt, mire kiérlelődötjt ben­nünk a végleges megoldás. Közben azonban a főtechnoló­gusunk, Misángyi László meg­betegedett. A brigád kollekti­ven meglátogatta a kórház­ban és egy könyvvel is meg­ajándékozta őt. Természetesen megbeszéltük a tányérautoma­tával kapcsolatos elgondolá­sainkat is, aminek meglett az eredménye. Kidolgoztunk egy új eljárásit, mely szerint nem sablonnal, hanem melegített görgővel készítjük a bögréket, s így 60 százalékkal jobb mi­nőségű árut tudunk előállíta­ni. A porcelánipar hosfezú ideig kézművesség volt, s bi­zony nem kis fejtörésbe kerül, mire az emberi kezet helyet­tesítő gépeket megkonstruál­ják. Gyakran összejövünk Svoboda Vilmos mérnök laká­sán is, amikor egy-egy érde­kesebb elgondolásunk támad. — A Gagarin szocialista bri­gád vállalta, hogy az összes parcelánárut gyártó gépek (akár külföldről behozott, akár hazai gyártmányú) TMK-án ki vüüS karbantartását és javítá­sát, hogy minél kevesebb le­gyen a gép állásokból származó időkiesés. Brigádunk felaján­lott 200 óra társadalmi mun­kát is. Május egy tiszteletére szeretnénk a teáskanna lyu­kasztó-berendezést elkészíteni. (Hamar) A tervezők álma: Munkájuk nyomán erdők nőnek. Pécsett az 1961—62-es év fo­lyamán az ifjúság 50 000 darab facsemete ültetését vállalta. Eb. ben a munkában a MŰM 500- as Ipari Tanuló Intézete vet­te ki legjobban a részét. A munka elvégzésére jelentkezett 1021 tanuló eddig már 10 300 munkaórát fordított szeptem­ber óta a faültetésre, s az ösz­Ne tagadjuk meg munkatársainkat ! AZ EREDMÉNYESEN dol­gozó vállalatok, üzemek mos tanában fizetik, vagy már ki is fizették a nyereségrésze­sedést. Az üzemek dolgozói, akik a vállalat állományában vannak, minden különösebb teketória nélkül meg is kap­ták a múlt évi „pluszt”. Ami az elosztás rendjét illeti, hogy ki kap, ki nem kap, bi­zonyos mértékig miniszteri irányelvek határozzák meg, de egy-egy üzem területén az üzemi tanácsülés dönt vég­érvényesen. A kialakult gya­korlat szerint, akik a válla­lat állományában legalább fél éve dolgoznak, azok kap­nak, s akik elhagyják a vál­lalatot, áthelyezés címén (nép gazdasági érdekből), ugyan­csak részesednek az eltöltött idő arányában. Két panaszos levél fekszik előttem, mind a kettőt építő­munkások írták és arra pa­naszkodnak, hogy a Baranya megyei Építőipari Vállalat üzemi tanácsa megtagadta tőlük a múlt évre járó nye­reségrészesedést. Kása Jó­zsef vagonrakó és tíz társa a következőket írja: .áfáiért nem kapunk mi nyereségré­szesedést, amikor áthelyezés sei kerültünk az építőipar­tól az épületanyagfuvarozók- hoz. Nem a saját jószán­tunkból jöttünk ide, hanem a vállalati átszervezés alapján vettek át bennünket, tehát nem a saját érdek vezetett minket, hanem népgazdasági szempontok, s szerintünk a nyereségrészesedésre is jogo­sak lennénk...” A másik le­velet Albert József és két vasbetonszerelő társa írta, ők a 26-os Építőipari Válla­lathoz kerültek át a Baranya megyei Építőipari Vállalat­tól ugyancsak áthelyezéssel. Ök se jószántukból mentei át új munkahelyükre. ALBERTÉK a következő­ket Írják: több mént i ére dolgoztunk a Baranya megyei Építőipari Váltalai­nál jogfolytonossággal. Sé­relmesnek tartjuk, hogy nép gazdasági érdekből történt áthelyezésünk ellenére sem juthatunk a minket jogosan megillető nyereségrészese­déshez. A múlt évben de­cember első napjáig az épí­tőknél dolgoztunk, az utób­bi időben a vállalat nem tu­dott munkát biztosítani — bár mi négy ízben is kértük — s csak azok után vettek át bennünket a 26-os válla­lat vezetői. Nem szabad egyetlen üze­mi tanácsnak sem szűk, ön­ző érdekeket nézni, s nem szabad régi, becsületes mun­katársainkat megtagadni! Hoz zájárultak-e ezek az embe­rek a vállalat eredményessé­géhez? Ehhez semmi kétség nem fér, hiszen Kósáék pél­dául fél évet, Alberték pedig majdnem az egész esztendőt ott dolgozták le. A panaszo­sok nem „vándormadarak”, évek óta ott dolgoztak, s nem a saját kedvtelésükből men­tek át másik építőipari vál­lalathoz. A levélírók voltak már a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál, de ott mereven elzárkóztak jogos kérelmük elől. Lett volna rá lehetőség, sőt még most is van rá le­hetőség, hogy Kása József és társai, valamint Albert Jó­zsef és társai megkapják az őket megillető nyereségrésze sedést. A vállalatnak bizo­nyos összeget vissza kellett tartani az esetleges korrek­ciókra, amelyből éppen az ilyen jogos reklamációkat kell rendezni. Reméljük, hogy a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat vezetői és az üzemi tanács nem tagad­ja meg volt munkatársait és kifizeti részükre az őket jo­gosan megillető nyereségré­szesedést. m szel, a kedvezőtlen időjárás ellenére is 19 ezer facsemetét ültettek el Pécsbányán és a Mecsek különböző részein. A tavasz megérkeztével új­ra megmozdult az iskola, min­den nap 50—100 tanulóból álló csoport dolgozik délutánonként Kertvárosban, pontosan a Bőrgyár alatti térségen és a vidámparkban. Vasárnapon­ként pedig Orfűre mennek, fásítani, ahol eddig máris 6000 facsemete került földbe. A faültetési munkálatokra jelentkezett tanulók rész tvesz­nek az Ifjúság a szoclalizm 1- sért mozgalomban is, amfiy- nek egyik követelményét, a munkát, fásítással teljesítik. Tresz Ferenc az iskola K1SZ- felelős tanára szerint május 1-ig befejezik a csemeteülte­tést, amely már túlhaladta a két hektárnyi vállalásukat, és május 10-ig teljesítik az Ifjú­ság a szocializmusért próba összes követelményeit. Korszerű tiirde- és űdiíMiié’ létesítése Sikoitdán, 200 ágyas szálloda, dii őszálló es szab dléri mozi Amikor Komló városrende­zési tervét készítették, meg­vizsgálták a város vízellátási helyzetét is. A vizsgálatok so­rán a város olyan vízszegény­nek bizonyult, hogy megfelelő strandfürdőt, illetve sportolás­ra alkalmas medencét a város területén nem lehetett kijelöl­ni. így terelődött a figyelem Sikondára, amely közigazgatá­silag még a városhoz tartozik. A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat a komlói ta­nács megrendelésére azóta már elkészítette Sikonda távlati fejlesztési tervét. A terv még csak tanulmánytervnek ne­vezhető, jóváhagyva még nincs, a közeljövőben tárgyal­ja meg a városi, illetve me­gyei tanács. Hatezer személyes fürdő A nagyvonalú, ugyanakkor részleteiben kidolgozott terv nagy jövőt jósol a ma még ki­csiny fürdőhelynek, nemcsak Komló és Pécs, hanem az or­szágos idegenforgalom szem­pontjából is számba veszi. A terv szerint két, egyenként 50x25 méteres, melegvizes gye- dence, egy melegvizes gyer­mekmedence épül. Újabb 50x 25 méteres, ugrótoronnyal és lelátóval ellátott hidegvizes medencét építenek a sportolók számára. AlkaHmasámt meleg vízzel is megtölthető. A négy, összesen hatezer személyt be­fogadó medencéhez emeletes öltözők csatlakoznak. A kabi­nokat a strand négy különböző részén építik meg. A régi fürdő két medencéjét Ilyennek képzelik a tervezők az új fürdő és étterem bejáratát a terv szerint szanálnák, hogy az éjjeli szanatórium beutalt­jainak pihenése biztosítva le­gyen. A szanatórium előtt 200x 100 méteres parkot akarnak ki alakítani. A fürdőépülethez nagy étterem csatlakozik. Camping és nyaralótelep A szakemberek szerint Si- kondát fekvése és környezete üdülésre is alkalmassá teszi Ezért javasolják a tervben a 80 ágyas üdülőszálló megépí­tését. Ehhez járulna még az öt épületből álló, együttesen 200 ágyas szállodakomplexum, mely a sport, turisztika és ma­gánigényeket egyaránt kielégí­tené. Mivel számítani lehet arra, hogy a nyári csúcsforgalom „A sellyei járás legeredményesebb termelőszövetkezete, 1961.* Még a múlt évben verseny­re kelt jó néhány termelőszö­vetkezet a sellyei járásban, a „Sellyéi járás legeredményg.= bseb termelőszövetkezete, — 1961.” cím elnyeréséért. — A versenyfeladat az volt: me­lyik: termelőszövetkezetben lesz nagyobb az egy holdra eső tiszta termeüésd érték, az egy holdra eső tiszta vagyon nö­vekedése, az áruértékesítés és az egy tagra eső tiszta jöve­delem? Tizenhét termelőszövetkezet nevezett a versenybe és há­rom kategóriában küzdöttek az első helyért. A hétszáz holdasok között Szörény, a 700—2000 holdasok között Drá­vakeresztúr és a kétezer hol­don felüliek között Baranya- hídvég lett az első. A versenybe benevezett 17 termelőszövetkezet minden hold redukált szántó után egy forintot fizetett a központi versenyalapba. A versenyalap ba 30 000 forint gyűlt össze és ebből a pénzből díjazzák a legjobb termelőszövetkezete­ket. A díjak: mezőgazdasági kisgépek. A baranyahídvégi termelőszövetkezet például egy tárcsát kap. Érdemes volt versenyezni. A jutalmakat ünnepélyes keretek között adják majd át a győztes termelőszövetkeze­teknek. idején még ez a hely is kevés­nek bizonyul, a terv 51 nyaraló és 98 víkendház (ebből 61 sor­házas beépítésű) felépítését in­dítványozza. A komlói városi tanács a víkendházak tervezé­sére pályázatot ír ki, a leg­jobb terveket megvásárolják. A meglévő villasor területén több mint tíz vállalati üdülő települ. Az északi völgyben mintegy 160 fő befogadóképes ségű sátortábort akarnak lét­rehozni. A beépített területe­ket közművesíteni kívánják. Egy nagyobb és több kisebb méretű sportpálya létesítését is tervbe vették. A Komlói városi Tanács 1961- ben csónakázó tavat létesített a Vadésztanyától nyugatra. A következő lépésben a csónak­házat és a stéget kívánják meg építeni. Újabb völgyelzáró gát megépítése útján a jelenlegi­nél másfélszer nagyobb új ta­vat alakítanak ki. új út Sikonda megközelítése Kom ló felől máig is megoldatlan. Ma csak Magyarszéken át, 14 kilométeres kerülővel lehet a fürdőhelyre eljutni. A tervezők négy alternatívái megoldást javasolnak. A leg­gazdaságosabbnak az az elkép­zelés látszik, amely egy új út megépítésével három és tél kilométerre csökkentené a tá­volságot. Ez az út a komlói sportpálya mögül indulna ki s sikondai kápolnánál torkollna az üdülő területéhez. Az új út révén Sikondát be lehetne kap csolni a komlói városi közle­kedés hálózatába, ami anyagi szempontból sem megvetendő a város lakossága számára, hiszen jóval olcsóbban juthat­na el a fürdőhelyre. — Magyar — ^6at árjái'á j 'Babareő n KISSÉ CSÍPŐS TAVASZI reggel indultunk a habard ha­tárnak. A három fogat három irányba kanyarodott ki a tsz udvarból. Az agronómus a napraforgó vetéshez igyeke­zett, a brigádvezetők kis kétkerekűje is valami halaszt­hatatlan ügyben robogott cél­ja felé. Mi meg Brachman Jánoshoz, az elnökhöz csatla­koztunk, aki szokásos napi kőrútjára indult a terjedelmes gazdaságba. A hintó harmadik utasa dr. Diófási Lajos, a pécsi Szőlé­szeti Kutató Intézet munkatár­sa. S, mint néhány perc után kiderült, a neves kutató nem­csak látogatásra jött és nem is vendégként. Itt Babarcon mindenki ismeri és senki nem tekinti vendégnek. Diófási Lajos évek óta kijár Babarcra, s havonta rendszeresen kinn tölt néhány napot, ő a veze­tője a tsz 20 fős szőlészeti szakkörének is. amellett a sző­lészeti részleg fő szaktanács- adója, vezetője. Beszélgetés közben elmond­ta. hogy könnyű itt Babarcon szaktanácsadónak lenni, mert megfogadják a jótanácsot, és még azt is, hogy nagy jövőt jósol a Babarc és környéki nagyüzemi szölőtelepeknék. Nemcsak a kiváló természeti és üzemi adottságok miatt, de azért is, mert itt már te­lepítéskor figyelembe vették a korszerű nagyüzemi szőlőter­melés feltételeit. És ami a leg­fontosabb, a babarciak szere­tik a szőlőt, van hozzá szívük. NEM IS KELLETT soká várni rá, hogy ezt mi magunk is tapasztalhassuk. A húsz hol­das „öreg” szőlőben — 1954- ben telepítették — már ott ta­láltuk a szakkör tagjait teljes létszámban. Csattogtak a met­szőollók, új frizurát kaptak a híres habard tőkék. A szak­kör tagjai már valamennyien értik a metszés csinját-bínját s ez nem kis szó, hisz a szőlő- termesztésben ez az egyik leg­kényesebb munka és sok szak­értelmet kíván. Fenn. a szem­közti dombon az ötven holdas új szőlőben is nagy a sokada- lom. Nyitják az asszonyok a szőlőt, amit csak tavaly tele­pítettek, de 100 százalékosan megeredt. Brachman János el­dicsekszik, hogy náluk már az asszonyok is nagy szölőszak- értők, főleg a fiatalabbak, még metszenek is. A szőlő nagyon sok munkát ad a tagoknak, egész éven át, még a telet is beleértve. Most a téli hóna­pokban is több mint 200 000 darab szőlővesszőt készítettek, illetve aprítottak a SZŐLFA részére, s szálanként 30 fü­lért, összesen 42 000 forintot kaptak érte. Brachman Jánosnak észreve­hetően a szőlő a kedvence, meg a két halastó és a ka­csatelep, Nagy jövedelmet lát ezekben az üzemágakban és persze van is bennük, csak az egyik előbb téríti meg a be­ruházást, a másik később, de búsásabban. Főleg a kacsak miatt nem értett egyet vele a vezetőség néhány tagja, mond­ván, hogy kényes jószág, sok vele a pepecselés, gond, baj. Pedig tavaly is 70 000 forint tiszta jövedelmet produkáltak a pecsenyekacsák, s most eb­ben az évben 30 000 pecsenye- kacsát fognak a habard tíz­ben hizlalni. Aztán itt a halastó. Már az első évben 200 000 forint tisz­ta bevételt hozott, pedig csak 17 holdas. De igen szép 4.5 mázsás halhozamot értek el holdanként s ezzel az ered­ménnyel a tsz-ek között ne­gyedikek lettek az országban. KŐRÚTUNK SORÁN elér­keztünk az erdősmároki határ­hoz is. Itt a két község határa nak találkozásánál épül a nagy 67 holdas halastó. Az erdős­mároki tsz-szel közösen építik és üzemeltetik. A Vízügyi Igazgatóság szakemberei már I a zsilipeket készítik, « ítpfódi * üzemegység dolgozói pedig a terepet tisztogatják, fát és bok­rot irtanak, és ássák a hal­ágyat. Három tóegység lesz itt egymás mellett s az egyik ta­vat már fel is töltötték. Né­hány nap múlva 70 000 darab egynyaras ivadékot helyeznek ki az új tóba, amelyek őszre elérik a 60—70 dekás súlyt, sőt, nem egy az 1 kilót. Ebben az évben holdanként 2,5—3 mázsa, 1963-ban pedig hol­danként 5 mázsa halat akar­nak lehalászni az új tóról a babarciak és erdősmárokiak. A TSZ GABONATÁBLÁI zölden virulnak, nagy termést ígér az olasz búza, hisz a tél folyamán a tagok többször is műtrágyázták. A vetés is szé­pen halad. 100 hold bor.rt ’S 50 hold zabosbükköny a föld­ben van, most vetik a napra­forgót és már készítik elő a talajt a kukorica alá. A tava­lyi gyengébb év nem tudta el­venni a tagok munkakedvét. Naponta százan is jelentkez­nek munkáért. Az erdőirtásban és széna­szárító bak készítéséből mén a nyuadíiasók is kivetté1- -é- szüket. Jól nondozott. ren*e? n habarci határ s a babarciak joggal várhatnak jobb ered­ményt ebben ez új évben. Rné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom