Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

1992. MÁRCIUS 22. niAPió 3 Jól felkészült az idei évre a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés Ä Baranya megyei Tégla­gyári Egyesülés már két évvel ezelőtt foglalkozott a lukacsos szerkezetű és nagyméretű tég­lák kísérletezésével és gyártá­sával. Addig ugyanis a tégla árának 35 százalékát az anyag és energia tette ki. Ezt pedig csak úgy tudták csökkenteni, hogy egész új eljárásokat ve­zettek be. A tégla anyagába a bányából kikerülő meddőkő­zetet (őrölt állapotban) és más féltermékeket kevertek be. A tégla égetéséhez szükséges ka­lória felét építették be eddig a tégla anyagába. Most megol­dották a tüzelőanyag teljes bekeverését. Az erőműből ki­kerülő salakot is igen jól tud­ják hasznosítani a téglagyár­tásban. Másik fontos dolog, hogy a salak felhasználásával jelentősen meghosszabbítják a pécsi üzemek élettartamát is, mert az agyagbányák két— három éven belül már teljesen kimerültek volna. A magán­építők kezdetben ugyan ide­genkedtek a lukacsosszerkeze- tű és nagyméretű tégláktól, mivel ezek felülete érdes, ezek a téglafajták azonban jobban kötnek és jobban tapadnak mint az agyagból készült tö­mör téglák. Ezen a télen jól felkészült a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés a nagyméretű és lyukacsos szerkezetű téglák gyártására. A gépeken jelen­tős átalakításokat végeztek, hogy minél tökéletesebb árut állíthassanak elő.'A lyukacsos szerkezetű és nagyméretű tég­lák gyártásához a földet elő­készítették, a tél folyamán az megérett, elaprózódott, s így egyenletesebb masszát kapnak belőle. A hulladék-energiákat mind nagyobb mértékben hasznosít­ják a Baranya megyei üzemek­ben. Az elmúlt esztendőben az ÉM téglaipar 65 ezier torma meddökőfcetet használt fel, eb­ből a Baranya megyei üzemek 22 ezer tonnát hasznosítottak. Az idei évben Pecs II. üzeme 100 százalékban használja fel a tégla előállításához a sala- fcpt. A Pécs I. számú üzemnél sajnos gyengébb az anyag és itt nagyobb a szénszükséglet, de a lehetőségekhez mérten itt is hasznosítják a féltermé­keket. A múlt évben a 22 ezer tonna meddőkőzet mellett még 12 ezer tonna salakot is fel­SÍREMLÉKET, díszvázát részletre is vá­sárolhat GUSZTÁV kő­faragónál, Siklóson. 281 használtak. Úgy tervezik, hogy ebben az esztendőben mintegy 45 ezer tonna meddőkőzetet és salakot használnak fel. Ipari szinten ezer darab tég­la előállításához 55 forintot használtak fel országosan a múlt évben, Baranyában en­nél sokkal kedvezőbb a hely­zet, mert a baranyai üzemek 42 forintért állítanak elő ezer darabot. Ezt az összeget jövőre szeretnék 38 forintra csökken­teni. A Baranya megyei Tégla­gyári Egyesülés kilenc kemencéjéből hármat már begyújtottak és megkezdték az üzemelést. Két évvel ezelőtt láttak hoz zá a B 30-as blokk és a maga­sított tégla gyártásához. Saj­nos azonban a kereslet ezek iránt igen minimális volt, még 1961 őszén is volt abból, amit 1960-ban gyártottak. Ezért a múlt évben csökkentették a lyukacsos és a nagyméretű tégla gyártását. Év végére vi­szont úgy megnőtt a kereslet, hogy az ő készletük nem fe­dezte az igényeket, más he­lyekről kellett behozni a me­gyébe. Az idei évben viszont jól felkészültek a B 30-as blokk és a magasított tégla gyár­tására. ügy tervezik, hogy az évi 83 millió darab tégla 30 százalékát lyukacsos szerkeze­tű, nagyméretű téglának gyárt ják. Ha az igények még ennél is többet kívánnak, módosítják a tervüket. A felkészülés egyik fontos mozzanata volt a téli regálozás, a föld kitermelése, előkészítése. Az égetésre szánt agyag ugyanis nem egyöntetű, vannak sovány és zsíros réte­gek, amelyeket egyenlíteni kell. A felhasználandó agyag­mennyiség mintegy kétharma­dát, 85 ezer köbmétert kiter­meltek s előkészítettek a ke­verésre. Ez a mennyiség há­romszorosa annak, amit az ed­digi években szoktak kitermel­ni és előkészíteni. Igen jelen­tős az is. hogy a föld 70 szá­zalékának a megmozgatása kot rógépekkel történt. A komoly felkészülést mu­tatja az is, hogy az üzemek­ben több új gépet állítottak be és a rosszakat kicserélték. így a mohácsi Il-es üzemben két új gépeegységet beépítettek, a siklósi Il-es üzemben egy új prést állítottak be, a sásdi üzemben pedig egy új finom hengerművet helyeztek üzem­be. A Baranya megyei Tégla­gyári Egyesülés négy telepén átszervezték a tüzelőanyag be­vezetésének módszerét, speciá­lis gépi adagoló-berendezése­ket konstruáltak, amelyek ugyancsak növelik az üzemek kapacitását. A tervek szerint a B 30-as blokkból mintegy 7—8 milliót, a magasított téglából 20 milliót, a 10 centiméteres válaszfal-téglából pedig 1—3 milliót gyártanak. A lyukacsos szerkezetű és nagyméretű tégla ma még drá­gább, mint a kisméretű, tömör tégla. Az iparágban azonban már foglalkoznak azzal, hogy olcsóbbá tegyék. így is érde­mes ebből az anyagból építeni, mert ha maga az anyag drá­gább is, kevesebb habarcs szűk séges, gyorsabb ütemű az épí­tés, s így jelentős munkabér­megtakarítást jelent. Harmad- sorban pedig a vékonyabb fal is azt a szigetelést és védel­met nyújtja, mint a tömör tég­lából készített vastagabb fal. A Baranya megyei Építőipari Vállalat érdeklődése különö­sen ebben az évben nőtt meg a lyukacsos szerkezetű és nagy méretű téglák iránt. (Hamar) A KISZ megyei végrehajtó bizotiságenax iilbse Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága, melyen részt vett és felszólalt Rapai Gyula elvtárs, az MiSZMP megyei bizottságá­nak első titkára is. A végrehajtó bizottság ülé­sén megvitatták a mohácsi já­rási KlSZ-bizotlság irányító és vezető tevékenységének ta­pasztalatait. Az ülésen részt vettek a többi járások KISZ- titkárai is és kicserélték véle­ményüket a bizottságok mun­kastílusára vonatkozóan. A végrehajtó bizottság különö­sen a körültekintően szerve­zett. fegyelmezett munka je­lentőségét, az aktívák foglal­koztatásának fontosságát húz­ta alá. A végrehajtó bizottság ülése után a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 43. és a KISZ meg alakulásának alkalmából Kér­dő Lajost a komlói Kossuth- bánya szenesfőkörlet és Ber- tus Pált a Komló III. Bánya­üzem KISZ-alapszervezetének titkárát a KISZ érdemérem­mel, tizenegy ifjúsági vezetőt pedig aranykoszorús KISZ-jel vénnyel tüntettek ki. Holland rendszerű zöldségraktár épül Pécsett Pécsett és környékének ipari jellegű községeiben évente mintegy 250—300 mázsa zöld­séget és gyümölcsöt fogyaszt a lakosság. A boltok és a piacok folyamatos ellátását eddig rendkívüli módon megnehe­zítette a tárolóhely hiánya. A Mezőgazdasági Értékesítő Köz pont jelenlegi „nagy” raktára ugyanis mindössze 600 mázsa áru befogadására alkalmas. A kertészetekből érkező teher­autókkal rendszerint órák hosz szat kell várniuk, mig rájuk kerül a sor és kirakodhatnak. Sok nehézségekbe ötközik a zöldség és a gyümölcs elosztá­sa is, az árusítóhelyek szarná­Az idei Derkovits- ösztö mii j ások A f Derkovits-ösztöndíjasok bizottsága javaslata alapján a Művelődésügyi Minisztérium döntött az idei ösztöndíj- pályázatokról. A döntés értel­mében Cs. Nagy András mis­kolci, Fejér Csaba budapesti, Németh József hódmezővásár helyi és Tóth Imre miskolci festőmész részesült 1962-bem Denkov i ts-ösz tönd i j ban. ra. A szűk, korszerűtlen épü­letben nem tudják tökéletesen megőrizni az áru frissességét, jó minőségét sem. Most Pécs közvetlen közelé­ben új zöldségraktár épül. Az országban az egyik legkorsze­rűbb és legnagyobb raktár lesz. Egyszerre körülbelül két­száz vagon árut tudnak elhe­lyezni benne. Terve a Hollan­diában kitűnően bevált zöld­ség- és gyümölcstárolók nyo­mán készült. A berendezéseket holland cég szállította és szere lésüket is holland szakembe­rek végzik majd. A raktárnak 32 cellája lesz, mindegyiket légkondicionáló berendezéssel látják el. A hideg vagy meleg levegő biztosítására olajtüze­lésű kályhákat, illetve hűtő- agregátorokat állítanak fel. A cellák hőmérsékletét és leve­gőjének- nedvességtartalmát aszerint szabályozzák majd, hogy milyen zöldséget vagy gyümlöcsöt tárolnak bennük. Egy-egy cellába annyi áru fér el, mint a jelenlegi „nagy” rak tárban összesen. Az építkezés fontos része fe­jeződött be. Elkészült a zöld­ségraktárhoz vezető 900 méter hosszú, rendes nyomtávú szárnyvasút. A vagonokból ily módon közvetlenül a tároló­cellákba kerül az áru. A rak­tár másik felén bekötőút épül a teherautók számára. A hol­land-rendszerű zöldségraktár ez év augusztusára készül el. „'Tjaaa&zltuen“ az áss zári nők Aki először jár ezen a környéken, első pillanatban megérzi a Dráva hűvös lehe­letét. Közel a folyó, kicsit min­dig párás, ködös a levegő, s a tavasz meg a nyár is későbben köszönt Vejtire, mint a megye más vidékén. Az alacsonyfekvésű földe­ken hamar megáll a víz, ha esős az időjárás, s így bizony ha dolgozni lehet, kapát kell ragadni az egész falunak, hogy behozzák a lemaradást. Nyáron az asszonykezeken dől el a termés sorsa a vejti termelőszövetkezetben is. A tagok fele nő és bizony a munka dandárját ők végzik. A tsz-vezetőség dicséri őket a tavalyi jó munkáért, és szá­mít rájuk ebben az esztendő­ben is. Nehéz lenne kiválasztani a sok dolgoskezű menyecske kö­zül, hogy melyik a legügye­sebb. A legszorgalmasabbak között Kamu Józsefnét emle­getik, aki 246 munkaegységet teljesített tavaly. Vele beszél­getünk a főzőkanál mellett a kapálásról, a tavaszról a mun­káról. Friss kenyér illata árad szét a szobában, és délre kész a frissen főtt ebéd. Az otthonos rend az édesanya kezemunká- ját őrzi. — Most ráérünk, de jönne csak a nyáron — mondja ne­vetve —korán reggel már a határban vagyunk. Még jó, hogy olyankor szünidő van, nem kell a gyerekeknek isko­lába menni, s a nagyobbik lányom gondozza a kisiskolást. Az édesanyám 71 éves, de ö is rendszeresen dolgozik, és szerencsére segít otthon elvé­gezni, ami napközben elma­rad. A tSZ elnöke azt mondta tréfásan, hogy a vejti asszo­nyoknak „éles” a nyelvük, de nekik még ezt is szabad, mert nagyon derekasan dolgoznak. Valóban így van, nem rejtik véka alá a véleményüket, nem szívelik a hanyag munkát. Bi­zony a kapáláskor is megbírál­ták, megpörölték, aki gázosán hagyta a táblát. — Talán nem szeretsz csa­tát vágni — csipkedték, aki túlságosan kiritkította a ku­koricatöveket. Igyekezett mindenki jobban dolgozni a másiknál. De lett is látszatja a versengésnek. 17 000 tövet hagytak kukori­cából egy holdon, s a száraz­ság ellenére 32 mázsa csöves kukorica, termett átlagosa» holdanként. Ennyi termés még sosem volt a vejti határban. De meglátszott a jó munka, kétszeri kapálás a többi nö­vényen is. Cukorrépából több mint 200 mázsát takarítottak be holdanként. Ha minden munkát összeszá­mít Kamuné, akkor kiderül, hogy tavaly hat holdat kapált meg. Ilyenformán dolgoztak a többiek is, és emellett a mun­ka nehezéből is részt kértek. Nem hiányoztak az aratásból, kévekötésből, kukoricaszár- vágásból, sőt a közeli erdő­ben talán most is találni asz- szonyőkat. A szokatlan hideg meg­tizedelte a környék fáit, le­tördelte az ágakat, kettéhasí­totta törzsüket a fagy. Az asz- szonyok nem restelték meg­fogni a fejsze nyelét. A nehe­zebbjét, a rönkvágást a fér­fiak végzik, az ágakat, véko­nyabb fákat pedig a .fehér- nép” vágja, fűreszeli. Olyan asszony is akad Vejtiben, aki a télen 16 méter fát szerzett a favágással. Hosszúra nyúlik a tél, s a házkörüli munka mellett már hiányzik a közösség. Kamuné azt mondja hiányzanak az asszonyok, a napokban is el­szaladt az egyik ismerőshöz beszélgetni egy kicsit. Ott hal­lotta, hogy a többi asszony is kapaszkodik a dologért, és kérték, váltogassák a raktár­ba beosztott dolgozót, hogy mindenkinek jusson egy kis munka. Az idén ismét nehéz feladat hárul rájuk, hiszen úgy kell megmunkálniok a kukoricát, hogy több termést adjon mind valaha. Emellett a háztájiban termelt tojásra, baromfira to­vábbra is számít a város. Ka­mu József né azt mondja, a vejtieket nem kell félteni. Saj­nos a hozzájuk csatlakozott tnásik két üzemegységben ta­valy gyenge volt a termés és a munkafegyelem is. Idén azonban már együvé tartoz­nak, együtt beszélik meg a problémát. S ha az ottani asz- szonyok is összefognak, nem kell jövőre sem szégyenkezni a vejti tsz répájával, kuko­ricájával. All a hó. és hűvös még a Dráva lehelete. Az asszonyok azonban már dolgozni szeret­nének, lesik, szakadozik-e a köd, és hallgatják a rádiót, milyen lesz az idő, jön-e már a tavasz? WESZTL MARTA 1 Hivatalosan úgy lett volna, hogy március 20-ával véget er a tél és március 21-én már a tavaszi nap olvasztja a későn esett havat. De az időjárás mint idén már annyiszor ismét meg­tréfált bennünket Március 20. Ragyogó napsütés, tavaszias kellemes levegő. Amint a képen látható, ennek a mecseki cinkék is örülnek, vígan sütkéreznek a miniatűr madárházon Az üdülő erkélyein a kellemes napsütést élvezik még a tél utolsó napján a vendégek. Ekkor még azt sajnálták, kár hogy vége a két hétnek, hiszen most jön a jó idő... És másnap a viharos szél hóval rakta tele az erkélyeket, mindenki igyekezett a meleg kályhához A viiron viszont nem lehet fűteni, így hát csak a topogás melegíti a hólepte nénikéket Erb János képriportja TAVASZ ÉS TÉL >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom