Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

mArctds n. riaplő 5 WmiáM­ItlAPLO mmm Megjelentek a tavaszi, nyári kalapújdonságok. Divat lesz a színes. soVh v ' 1 készült, felhajtott szélű kalap. MTI foto: — Molnár Edit fahr. M'vbó-C" ?■ Egy idős asszony mesélte: A fiatalasszony, a kezdő há­ziasszony részére nehéz dolog a mennyiség kérdése. Beval­lom, hogy amikor férjhez men­tem, eleinte 4—5 személyre valót főztem kettőnknek, és eimikor az étel elkészült, ma­gam is megijedtem a mennyi­ség láttára. Ebben a kérdés­ben hiába adunk, vagy kapunk tanácsot, csakis saját kárán tanul az ember. Egyrészt mert nz igények és az étvágyak kü­lönbözőek, másrészt mert le­ves, főzelék, tészta és más min dennapi ételnél nem lehet ál­landóan méricskélni. Miután fiatalasszonyokhoz és jövendő házasokhoz szó­lunk, kezdjük a legegyszerűb­bel, a rántással. A rántáshoz két személyre, két leveseskanál lisztet hasz­nálunk és ugyanannyi zsírt. A legtöbb tojásos ételnél minden személyre egy tojást veszünk. Ha tésztát gyúrunk, a fej­adag személyenként 8 deka liszt. Rizskásából személyenként 8 dekát, szárazbabból, borsóból, lencséből személyenként 15 de kát használunk. Tejfellel ízesített ételnél sze mélyenként egy evőkanál tej­fölt teszünk. Tudni kell azt is, hogy egy kis rántani való csirke két sze mélyre elegendő, a nagyobb, sütni vagy pörköltnek, való csirkéből — ha nagyon ügye­sen osztjuk be — két étkezésre telik. Egy kilogramm húst megsüt­ve két személy takarékosan háromszorra fogyaszt eL Mar­hahúsból két személyre fél ki­logrammot vásároljunk, pör­költnek vagy vagdalthúsnak 30—40 dekagrammot. Ha már egy kissé gyakorlót tabbak vagyunk a főzésben, nem kell — és nem is lehet — állandóan méricskélni. De tud­nunk kell, hogy: egy diónyi zsír, körülbelül 3 dekagramm, egy kockacukor 6 gramm, egy púpozott kanálnyi cukor 20 gramm, egy csapott kanál liszt vagy cukor 10 gramm, egy evőkanál folyadék 16 gramm, egy tojásnyi zsír pedig 8 dekagramm. ifk ■ KÉRDEZ A GYERMEK Bemutatjuk a legújabb angol nyári szandálmodellt. A gyermek igényli a körü­lötte élő felnőttektől azt, hogy foglalkozzanak vale. Kérdez, szinte ostromol a kérdésekkel, mert magyarázatot keres az őt érő benyomásokra, keresi az ok és okozat közötti össze­függést, tudni szeretne min­dent, lehetőleg egyszerre. Sza- bad-e gátat vetnünk a szel­lemi élet fejlődése elé? Nem! Sőt, segítenünk kell azt. A gyermek kérdéseire min­dig felelni kell! „Ne kérdezz ilyen csacsiságokatr, „Hagyj békében.1”, „Ne idegesíts!” — nem válasz a gyermeknek. Nem elégíti ki, csalódik az okos felnőttben, aki példaké­pe, és akit ő mindenben utá­noz, mert olyan szeretne lenni ő is. Tovább kérdez, amíg nem kap megnyugtató és kielégítő választ a kérdésre, újból és új­ból előjön vele, s ha végképp válasz nélkül marad, akkor majd megkérdez más valakit és eltávolodik szüleitől. De ha szüleitől kapja meg prob­lémáira, kérdéseire a választ, akikor hozzájuk fordul majd a pubertáskori „kényes” kér­désekkel is nem a barátok, barátnők felvilágosító sutto­gásainak hisz, hanem édes­anyjának, édesapjának, aki kiskorától mindenre őszintén felelt neki. Tudom, hogy sokan azt gon­dolják most, kedves olvasóim, édesanyák és édesapák: „De hogyan feleljünk, amikor olyanokat kérdez, amire nem lehet felelni?” Bármit kérdez, egy a lényeg: a felelet legyen a valóságnak megfelelő! Ha a kérdés olyan természetű, amit három-négy-ötéves gyermek színvonalán nem lehet meg­magyarázni, például mi az, hogy áram, mitől szól a tele­fon, stib., akkor megmondhat­juk, hogy „Ezt te kisfiam most még nem érted, de ha nagyobb leszel, megmagyarázom (vagy megtanulod majd az iskolá­ban)”. Az is előfordul, hogy nem tudjuk magunk sem, amit a gyermek kérdez. Ezt is meg lehet mondani őszintén. Megígérjük, hogy utánané­zünk. Valóban tegyük is meg és térjünk vissza a kérdésre. A gyermek szemében ez nem­hogy csökkenti a szülő tekin­télyét, de még növeli is a bi­zalmait! Gyakran megtörténik, hogy a felnőttek gyermekes magya­rázatot adnak a gyermek kér­déseire. Nemrégen hallottam» az utcán egy öt-hatéves fiúcs­kával sétáló édesapától, hogy „mennydörgésltor kugliznak az angyalok". Ez a gyermek ké­sőbb az iskolában tudományos magyarázatot kap a menny­dörgésre, s vissza fog emlé­kezni rá, hogy az édesapja mit mondott neki erről. Job­bik eset, ha azt hiszi, hogy nem tudta helyesen a termé­szeti jelenség okát. Hasonló helytelen magyarázata a hó­esésnek az „angyalkák duny­hája szakadt ki”, vagy a „Tél­apó rázza a szak&llát”. A megtévesztő, hamis fele­letek helytelenségét bizonyít­ják a „gólyamese” káros ki­hatásai is. Bár tudom, hogy ebben olvasóim nagy százaléka nem ért egyet velem, de talán sikerül meggyőznöm őket is. Kettő-hatéves korig számta­lanszor hallja otthon, pajtásai­tól a gyermek: „A gólya ho­zott kistestvérkét!” Édesanya, édesapa mondta így, a gyer­mek előtt legmagasabban álló személy, tehát ez bizonyos, hogy így van. Bekerül a gyer­mek az első osztályba. Alig hat hete jár iskolába, máris tanulják az őszi jelenségekkel kapcsolatosan, hogy a gólya költöző madár. A gyermek okoskodik, logikus gondolko­dásra, összefüggések keresé­sére neveljük. Nem csoda te­hát, hogy egyik évben B. E. tanítványom ezen az órán fel­állt és megkérdezte: ,^A gólyák ősszel elköltöznek melegebb vidékre. Én decemberben szü­lettem. Engem akkor milyen gólya hozott? Állatkerti gó­lya?” — „Édesanya majd el­meséli neked” — mondtam, s felkerestem a szüleit. Sikerült meggyőznöm őket róla, hogy — korához képest — termé­szetes magyarázatot kell adni a gyermeknek. Később súly­becslést is tanultunk. Emel­gettünk számolási-mérés órá­kon. A gyermek megállapítja, hogy 3—5 kg súlyt képes fel­emelni. Tavasz felé a „Gólya" című olvasmány tárgyalás közben ismét egy okoskodó kérdést váltott ki egyik tanít­ványomból az a tény, hogy gólyának keskeny, hosszú cső­re van. „Hogyan lehet, hogy abban a vékony csőrében el­bírt engem, mikor én négy kiló voltam?” A legtöbb szülő Kényelem­ből választja a fantasztikus és mesés magyarázatokat, mert nem találja meg a megfelelő formáit a magyarázatra. Pedig milyen egyszerű lenne, meny­nyivel kevésbé misztikus és fantáziaízgató, ha azt monda­nák: „Édesanya a szíve alatt hordott, amíg erős lettél, hogy megszülethessél!” A további részletkérdésekre vonatkozóan — amelyek magyarázatára nem érett a gyermek —, ígér­jük meg, hogy választ kap, ha nagyobb lesz. Nemcsak hiszem, de tudom, hogy minden gyer­meket csak szorosabb szálak fűznek az édesanyjához, még jobban szereti, ha tudja, hogy véréből született, mintha a gólyamesét hitetik el vele. Nem beszélve a csalódásról, és a további bizalmatlanság­ról, amit akkor érez, ha más­tól tudja meg az igazságot. Legyünk boldogok, ha kér­dez a gyermek, értelmének nyíladozása az érdeklődés, le­gyünk türelmesek, feleljünk értelmi fokának és a valóság­nak megfelelően: érthetően. Dr G.-né — Hol csináltatta ezt a gyönyörű ruhát? Mélyhűtött áruk felhasználása Az étkezés változatossá té­teléhez, az ételek tápértékének növelésében jó szolgálatot tesz mek a mélyhűtéssel tartósított áruk, ha szakszerű kezeléssel megóvjuk a v&tamintartalmu- kat. A tárolásról tudni kell, hogy szobahőmérsékleten 3—4 óra hosszat tarthatók el teljes fel­engedés után. Hűvös helyen, több réteg papírba csomagolva, legfeljebb 24 órán át, jégszek­rényben 24 órán át állhatnak. A gyümölcsöt minél előbb vegyük id a dobozból, és te­gyük tálba. Fogyasztás előtt 3—4 órán át tartsuk szobahő­mérsékleten, így nem esik ősz sze. Ha kompótot készítünk, fagyott állapotban tehetjük a gyümölcsöt a forrásban lévő cukros vízbe. Szjüvásgombcc- nak fagyottan használjuk fel a mélyhűtött szilvát A zöldséget, főzeléket fagyot tan szeleteljük, ha ez szüksé­ges. Aztán várjuk meg, amíg felenged, és csak azután hasz­náljuk fel, ugyanúgy, mint a friss árut. Ha forró vízbe tesz- szük (például a zöldborsót), megkeményedik a héja. A konyhakész húsokat friss húsként kezeljük felengedett állapotban. A készételeket kevés víz alá öntésével lehet felmelegíteni, ha fagyott de megvárhatjuk míg felenged. Ebben az eset­ben vegyük ki még fagyottan dobozából, bontsuk le róla a papírt, s így tegyük a lábosba. A molett nő öltözködéséről A molett nő is öltözködhet divatosan, elegánsan csak éppen ismerje, mit nem sza­bad viselnie. Az alapfeltétel: ne hordjon túl rövid szoknyát, bármennyire divatos is. A szoknya legalább öt centimé­terrel a térd alatt végződjön. A rövid szoknya ugyanis ösz- szenyomja az alakot, a kissé hosszabb szoknya viszont meg­nyújtja. A hosszabb szoknyá­ban a deréktól lefelé az alak is hosszabbnak látszik. Ne hordjon a molett nő se rakott, se plisszirozott szoknyát, de még gloknisat sem. A divaitos trapézvonalú vagy részekben szabott szoknyát nyugodtan viselheti. Az kiuáté A nemzetközi nőnap alkal­mából rendezett ünnepélyen ott ült a hallgatóság soraiban Kovács Erzsébet, az Ápolónő­képző Iskola igazgatónője is. A jó hangulat hatására moso­lyogva figyelte az eseménye* két, a jutalmakat átvevő, bol­dog nőtársait. Amikor a legna­gyobb jutalomra, az „Egészség­ügy kiváló dolgozója” jelvény és oklevél átadására került sor, a meglepetéstől egy pillanat alatt arcára fagyott a mosoly, és felállni is csak a mellette ülök segítségével tudott. Erre nem számított. Az öröm érzete egy pillanatra megbéní­totta, hisz ez alkalommal ő volt az egyetlen, aki ilyen ma­gas kitüntetésben részesült. Valamivel később, amikor túljutott a kezdeti ámulaton, mellé szegődtem, hogy néhány percre elbeszélgessek az egész­ségügy újdonsült kiváló dolgo­zójával. 1951 augusztusában fejezte be tanulmányait a Debreceni Védőnőképző Iskolában. Utána ugyanott az egyetemi szemkli­nika intézetvezető főnővére lett, majd a Szombathelyen megalakult ápolónőképző isko­la vezetőjévé nevezték kL es Mikor került Pécsrel j — 1952 márciusában a veze­tésem alatt álló iskolát Szom­bathelyről Pécsre helyezték át. Az iskola 1954-ig bentlaká­sos volt, majd utána a munka melletti oktatást vezettük be. — Hány hallgatónak adott oklevelet? — Eddig ötszáz ápolónő vég­zett az általam vezetett isko­lában. — A közelmúltban befejező­dött iskola tanulmányi átlaga négyes volt. Hogyan sikerült ezt a jó eredményt elérni? — Nem volt könnyű. Mi ok­tatók csak hetenként három­szor, a tanítási időben találkoz tunk a hallgatókkal, tehát ke­vesebb idő jut számunkra az egyének megismerésére, segí­tésére. Az iskola kezdetén le­csípünk as előadások idejéből és ezt felhasználjuk arra, hogy megtanítjuk a növendékelcet tanulni, hogy megismerjék a lényeget, mit, milyen módszer rel tanuljanak meg. Törekvéseinket segfH az egyetem állami és pártvezetés Akinek az alakja deréktól fölfelé molett, ügyeljen a ruha kivágására és a ruha ujjának hosszúságára is. A túlságosan rövid ujj ugyanis erősíti a fel­sőkart, a kerek kivágás pedig előnytelen az erősebb alakra. A divatos, vállfeié szélesedő, úgynevezett hajókivágás vagy a V-alakú kivágás előnyös. se. Kiválóan képzett orvosok a szakoktatók, és a klinikák osztályos és főnővérei is szí­vükön viselik a növendékeink, a hozzájuk beosztott úgyneve­zett kisnövérek tanítását. Kovács Erzsébet igazgatónő nemcsak az iskolában végez jó munkát, de sokat törődik a társadalmi feladatok ellátásá­val is. Egyik szervezője volt a múlt évben meglcezdődött 3 éves nővér-továbbképzőnek: Pártcsoportbizálmi, szalcszerve- zeti aktíva, 2 évig a nőbizott­ságban is tevékenykedett. És nem utolsó sorban példamuta­tó a tanulásban is. Nemcsak az ápolónők továbbképzését szervezi, de maga is tanul. A Pedagógiai Főiskola levelező tagozatának elsőéves hallgató­ja. A főiskolán szerzett peda­gógiai ismeretei bizonyára se­gítségére lesznek ahhoz, hogy továbbra is kiérdemelje az „Egészségügyi kiváló dolgozó­ja” megtisztelő címet. Schmidt Attila US Igen jól karcsúsít, ha a ruha felsőrésze elől gombolt, vagy pedig ügyes szabásvonalakkal megosztott. Köztudomású, hogy a princesz szabású ruha rendkívül előnyös az erősebb alakúaknak is: de a princesz- vonal ne legyen teljesen test- hezszabofct, hanem csak eny­hén sveifolt, úgy mint a rajzon látható kis kompiénál, ame­lyet csíkos anyagból tervez­tünk. Készülhet szövetből, se­lyemből, shantungból, vagy vászonból. A kivágása a váll­feié szélesedik és a kivágást az anyagból ferdén szabott pánt díszíti. A ruhához lezsersza­bású, egyenesvonalú kis kabá­tot is terveztünk, háromne­gyedes ujjal és az elején ugyancsak ferdecsíkozású pánt díszítéssel. A modell igen szép lenne, a most rendkívül divatos, négerbama alapon keskeny bézs csíkozásé szövet­ből, ami olcsóbb és drágább minőségben is kapható. De szép lesz tavasszal sötétkék­fehér vagy fekete-fehér szín­összeállításban is. A kiskabát és általában a kétrészes ruha is előnyös a moletteknek, csak arra kell ügyelni, hogy a kabát lezser­szabású legyein és legalább a csípő vonaláig érjen. A szok­nya lehet szűk, egyenesvonalú, kétoldalt vagy hátul középen varrással. A divat ez idén kedvez az erősebb alakúaknak, mert a kétrészes ruha, a kis kompié (mint a rajzon), a kiskosztüm, de a komoly kosztüm is csak enyhén sveifolt és lezservonalú. Persze, a divat csábít túlzások­ra is különösen a nyári ruhák­nál, a jól kivágott és bolerós strandruha, a kivágott délutáni ruha, a moletteknek is tet­szik. És itt már fontos szere­pet játszik a jóízlés és az ön­ismeret: a molett nő soha ne viseljen túlságosan kivágott, túlságosan szűk ruháit, sem rö­vidke bolerót, mert attól csak kövérebb lesz. A színekről és a mintákról tudni kell, hogy a molettek­nek általában a sötétebb szí­nek illenek, a divatos néger­bama, a fekete, a sötétkék, a vasszürke, a penészzöld, a lila, a szilvakék, tehát választék van bőven. A molett nő öltözködése nem kis probléma, de aki bát­ran szembenéz tükörképével, biztosam megtalálja majd a megfelelő anyagot, mintát, modellt / á

Next

/
Oldalképek
Tartalom