Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

ms. MÁRCIUS 9. 3 Százezer tonna szén gépi jöresztéssel Koncentrált termelés mind a négy komlói aknán — Tovább fejlesztik a gépi rakodást Ha tervmutatók tükrében "Vizsgáljuk a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt múlt évi ered­ményeit, impozáns számokat kapunk, A komlói szénitröszt 1961. évre előírt 1 668 000 ton­na termelési tervét 1 705 104 tonnára teljesítette, ami 102,2 százalékos éves tervteljesítést jelent. Pedig a termelési terv teljesítését erősen befolyásol­ta a legnagyobb kapacitású üzemük. Kossuth-bánya, aihol a VII-es szinten a vártnál is hamarabb apadt ki néhány szénteiepük. Mindezek ellené­re az összüzemi teljesítmény is figyelemreméltó eredménye­ket mu tatott. A műszakonként tervezett 0.742 tonna szén he­lyett 0.779 (tonnát teljesítettek, anrri összüzemi szinten 105 százalékos teljesítménynek fe­lel meg. A teljesítménynövekedést elsősorban a műszakfejlesztés eredményezte, miután gépi jövesatéssel nem kevesebb mint 95 160 tonna szenet ter­meltek. Ezt kizárólag a szén- gyalú alkalmazásával érték el. A gépi rakodás is szép ered­ményeket produkált. A szala­gokra a különböző szállító- berendezésekre 354 349 tonna szenet juttattak gépi megol­dással. ami az összes géppel felrakott szénmennyiségnek mintegy 80 százaléka. A jó eredményekhez feltétlenül hozzájárul az is, hogy a Kos- suih-bányán majdnem egy egész esztendőn át egy töltő­helyről nyerték a teljes terme­lést. azaz Kossuth-bányán a koncentráció már teljes egészé ben megvalósult. Amna-akmán is kialakították az úgynevezett I-es számú koncentrációt. Teljesítmánynövelő tényező­ként jelentkezett , az a körül­mény is." hogy a fejtési acéltá- mok és aoélsüvegek ki használt- sági fokát- 80‘ százalékra emel­ték, vagyis e kevésbé munka- igényes biztosítási mód a fej­tések előhaladási sebességét gyorsította meg. A még jobb eredmények elérését sajnos olyan tényezők gátolták, mint a szónfűrészes fejtési mód, továbbá az injektálás sikerte­len alkalmazása. A tröszt önköltségi mutatói & kedvezőek, amit újra csalt a nagyfokú gépesítés javára lehet írná. A terv szerint 432,52 forint lett volna a szén Ma este tartják a lottó ünnepi sorsolását a MOM Művelődési Házban Az ötéves lottó ünnepi sor­solását március 9-én, pénte­ken a MOM Csörsz utcai Mű­velődési Házában rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság. A 10. játékhét nyerő­számait ezúttal nem délelőtt, hanem este fél hét órai kez­dettel húzzák, s a sorsolás után vidám műsor következik, amelyet a televízió is közvetít. tonnánkénti előállítása, amit 417,71 forintra csökkentettek, de a tartós biztosítós anyagai­nál is mintegy 5,5 millió fo­rintos megtakarítás jelentke­zett. ami már az új műszaki fejlesztés programjában sze­replő koncentráció és az egyéb műszaki intézkedések hatására következett be. A jó eredmények mellett komoly problémaként jelent­kezett a nagyon gyenge minő­ségű. túlzott hamu, illetve pa­latartalmú szén szállítása. A tröszt szakembered szerint ez elsősorban annak a következ­ménye, hogy a gépi jöveszté- sű. gépi íeirakású széniből a munkahelyen történő meddő- válogatás úgyszólván lehetet­lenné vált, de a gyenge minő­séghez az is hozzájárult, hogy a múlt év második felében a széntelepek fejtési sorrendisége sem idomult az eredeti terv­hez. Komoly hibák ezek. s véle­ményünk szerint önbecsapás volna, ha mindent a gépi jö- veszités. rakodás rovására ír­nánk a trösztnél. Mert valóban igaz, hogy egyszerűbb, illetve megvalósáthaitóbb voJlt a kézi jövesztés (rakodás) alatti vá­logatás, mégsem hinnénk, hogy megoldhatatlan a gépi jövesz- tósből származó szén megfelelő válogatása, tisztítása. Jobb megoldás híján talán az is eredményre vezetne, ha a sza­lagon futó szénből válogatnák ki a palát, a mellékterméke­ket. Mégsem vetjük fel javas­latként, mert bizonyosak va­gyunk abban, hogy ennél sok­kal célravezetőbb megoldások is kínálkoznának, ha megfele­lő gondot fordítanának erre a problémára. Annái is inkább, mert az idei tervévben az eredetileg tervezett mennyi­séghez viszonyítva 1,8 száza­lékos emelkedésit kell elérniök. Az idei tervben előírt napi 585,6 vagonos teljesítményt az tette indokolttá, hogy a Dunai Vasműnek, valamint a MÁV- nak a tervezettnél nagyobb mennyiségű kokszolható szén­re van szüksége. E követel­mény megvalósítását nehezíti az a tény, hogy a tröszt üze­mei a kívánt mennyiség 98—100 százalékos kitermelé­sére vannak felkészülve. Ez azt jelenti, hogy a trösztnek műszaki, de minden egyéb szempontból a maximálist kell nyújtania a tervteljesiteshez. Ebben az évben tovább foly­tatják. tovább fejlesztik azo­kat a műszaki intézkedéseket, amelyek tavaly is hozzásegí­tettek az éves terv teljesítésé­hez. Többek között 100 ezer tonna szenet kívánnak termel­ni gépi jövesztéssél, amelyből 95 ezer tonnát széngyaluval akarnak kitermelnd. Már most az első negyedév folyamán üzembe lép a szénfűrész, de a pajzsos fejtések alatti mun­kaárkokban is a sakréperes jövesztést alkalmazzák a pajzsos fejtések szenének legalább 80 száza­lékos kitermelésével. Ezek mellett tovább növelik az úgy­nevezett rájövesztéses gépi ra­kodásé« módszert, amelyet va­lamennyi erre alkalmas terü­leten megvalósítanak. Tehát, a fentiekből is az tű­nik kd, hogy az idei nagyabb feladatok megoldására meg­teremtették a lehetőségeket, amelyekbe minden valószínű­ség szerint belefoglalták a szén minőségének fokozott javítá­sát is. Konferencia a SZOT-ban a szocialista brigádvezetők tanácskozásának előkészítéséről Csütörtökön reggel a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak székházában, a SZOT ter­melési, szervezési és káderosz­tályának, továbbá a Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsának meghívására tanácskozásra gyűltek össze a szakszervezeti központok közgazdasági titká­rai, a szakszervezetek buda­pesti bizottságainak titkárai és e szervek termeüésá osztályve­zetői, valamint a szakszerveze­teik megyei tanácsainak vezető titkárai. Varga György, a SZOT tit­kára tájékoztatta a megjelen­teket arról, hogy április 13-án Budapesten megrendezik a szocialista brigádvezetők első országos tanácskozását, A ta­nácskozásra meghívják a leg­jobb szocialista brigádok ve­zetőit, valamint néhány olyan brigádvezetőt, akinek munka­csoportja a legtöbb eséllyel ugyan, de még küzd e cím el­nyeréséért. Uj gyermekvasútok méki na yváros kban A fővárosi úttörővasut min­tájára a vidéki nagyvárosok­ban is megkezdték a gyermek­vasútok építését. Gyöngyösön, Egerben és Dunaújvárosban már működik, Pécsett, Veszp­rémben és Székesfehérváron pedig most épül az úttörővas­út. A budapesti pajtások se­gítik a vidéki úttörőket is. A múlt évben például a gyön­gyösiek több mint két hetet töltöttek Csillebércen, ahol ta­nulmányozták a forgalom irá­nyítását. Ugyanakkor Buda­pestről húsz főnyi csoport lá­togatott Egerbe és segítettek a helybeliek kiképzésénél. t GORDISAI CSOMO Az utcán nagy zajjal masz­kák jármaik. Furulya szol, cin- tányér cseng — búcsúztatják a farsangot. Az emberek nevet­nek a gyerekeken, aztán isimét komolyra fordítják a szót. Az egyik kitör. — Nem tudom, miért va­gyunk mi szálka a járás sze­mében. Pedig amikor leadtuk a marhákat az állatforgalirm- nak, akikor megdicsértek ben­nünket, a négyszáz sertésünk­ből is csak hét volt 100 kilóm aluli. Erre is azt mondták az áKatforgalmi emberei: gyönyö­rűek. És mégis szálka vagyunk a járás szemében. Mindezt egy kis községben, Gordisán mondják az emberek, ahol 105 család él és dolgozik a termelőszövet ­kezetben Előhozom az állattenyésztők kérdését. — Ja, abban igazuk volt. Va­lóban nem nagyon akarták el­fogadni az emberek az állat- tenyésztést. Főleg a sertések­hez nem akartaik menni. En­nek is megvan az oka. Nem akarták magukat lekötni egész A lakásépítők gondjai Három hónap alatt elkészül a családi ház — Nyolcvanezer forintos építési kölcsön — Hat—nyolc típusterv Úgy hisszük nem a háborús hangulat jele az a tumultus­nak is beilllő forgatom, mely már hetek óla folyik a Pécsi Általá­nos Építő KTSZ-ben. Egymás­nak adják a kilincset az embe­rek, hogy odabent a műszaki iroda szegletes asztalán szak­értői szemmel forgassák, must­rálják a kiterített tervrajzokat. Természetesen nem egyszerű kíváncsiság ez, hanem nagyon komoly szándék, miután az érdeklődők kivétel nélkül leen­dő háztulajdonosok és itt meg van adva az a kedvezmény is, hogy az alaprajzzal, homlok­zattel ellátott egyszoba. kony- hás családi háztól a háromszo­bás összkomfortosig 6—8 típus­terv közül válogathassanak. Vagyis az eddigi gyakorlattól eltérően nem kell százasokat, ezreseket lefizetniök a terve­zésért, hiszen ott van előttük, gondosain tanulmányozhatják, kritizálhatják, elfogadhatják vagy elvethetik. Persze ezzel csaik az egyik gondtól szabadulnak meg, mert Megvalósult a pécsi termelők álma r? Csütörtökön este befejező­dött a Pécsi Gyümölcstermelő Társulat szervezése. Ezzel a termelők által választott ideig­lenes szervezőbizottság befe­jezte munkáját. A KIOSZ pécsi székházában százhúsz mecsekaljai kerttu­lajdonos gyűlt egybe, most már mint ennek az új érdek- védelmi közösségnek a tagjai, hogy elfogadják az alapsza­bályt és vezetőséget válassza­nak. A választás lebonyolítá­sára Marsai Andor nyugalma­zott építészmérnököt, ősziba- racktermélőt kérték meg. Mi­után az alapszabályt elfogad­ták, egyhangú lelkesedéssel Czirják Antalt választották *neg elnöknitk két évi időtar­tamra. A gazdasági ügyek inté zésével Fortily Antalt bízták meg. A város gyümölcstermelő vidékét az alapszabály szerint 7 kerületre osztatták. A kerü­letek vezetőségéből 31 tagú választmány alakúit. Ezek után Czirják Antal tar­tott rövid székfoglaló beszédet. Hangoztatta, hogy a társulás létrejöttével a pécsi termelők negyvenéves álma valósult meg. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az eddi­gi 30 vagon évenkénti termést rövid idő alatt jelentős mér­tékben növelik majd. Végezetül dr. Horvay Viktor tartott előadást a műtrágyá­zásról és az időszerű gyümölcs- fa-védelemröL az építtetőnek ezer nnág prob­lémája van. És ezekre a prob­lémákra a feltett kérdések és a megadott válaszok kevés változattal szinte ugyanazok. Mert mit is kérdezhetnek? „Mi minden szükséges althoz, hogy házait építhessek”, „Mennyi készpénz szükséges egy kétszo­bás családi ház alapköltségei­hez”, „Mennyi idő alatt készül ed a ház”, „Milyen összegű köl­csönt ad hozzá az OTP”, „Ho­gyan lehet házhelyhez jutni” stb. S mi a leglényegesebb a kér­dések mögött? Az, hogy ma már egyre többen igénylik az aránylag olcsó, szép kivitelű, egészséges lakásokat, családi házakat, amelyekhez soha az­előtt ilyen kedvezmények mel­lett nem juthattak volna. Na de maradjunk a kérdésnél, használjuk ki az alkalmat, hogy e helyütt adjuk meg ra a válaszokat. Többek között arra, hogy az OTP az építési költség 75 szá­zalékát adja kölcsömképpen, a már ismert törlesztési idő meg határozásával. A kölcsön Pécs város területén 80 000 forintig folyósítható, illetve e határig igényelhető. Kivételit képeznek egyes kiemelt orvosok, pedagó­gusok, illetve bányászati dol­gozók. akiknél a kölcsön a 90 000 forintos értékhatárt is meghaladhatja. (Természete­sen készpénzben is szerződést lehet kötni a szövetkezettel.) Ahhoz, hogy a telektulajdo­nosnak a hitelt megszavazzák, szü kséges legalább egy eltöltött év egy munkahelyen való iga­zolása. amelyet a munkaadó javaslatával együtt kell be­nyújtani Erre különben azért van szükség, hogy az építtető az illetményéből képes-e tör­leszteni a hitelt. Szükséges to­vábbá egy érvényes építési en­gedély, illetve szerződés, vala­mint az építési összeg és az OTP által folyósítható összeg közötti differencia takarékbetét könyvben vagy építőanyagban történő felmutatása, bizonyí­tása, Az építkezéshez saját munkaerővel is be lehet segí­teni és ily módon a lakás nagyságáitól f üggően 3000—8000 forintnyi megtakarítást érhet el az építtető a lakásépítési költségeiből. Annál is inkább kedvező a szövetkezettel történő szerző­déskötés, mert a magánterve­zők nagyrésze ma még nem törekszik arra, hogy olcsó és gazdaságos szerkezetek alkal­mazásával, az indokolatlanul nagy alapterületek csökkenté­sével, a szükségtelen és amiel­lett drága anyagok és megol­dások elhagyásával igyekezne olcsóbbá tenni az építkezést. Az ilyen tervek alapján elké­szült költségvetés 30—50 szá­zalékkal is megdrágíthatja az építkezést. Természetesen a szövetkezet sem zárkózik el az ilyen bonyolultabb konstruk­ciójú házak építésétől, ha azt a megrendelő anyagi ereje megengedi. Az elv azonban az, hogy folytatólagosan olcsó és reális alapterületű házaikat ter­vezzenek, amelyek belül ma­radnák, vagy legalábbis meg­közelítik az OTP 25—70 szá­zalékos folyósítási értékarány, illetve hozzájárulási számait Ez azt jelenti, hogy a két­szobás. a kisebb háromszobás házépítések összege lehetőleg ne haladja túl a 120 000 forin­tot, mert ez esetben az eredeti 25 százaliékos építtetői hozzá­járulás 33 százalék fölé emel­kedhet. Ezért minden olyan építtetőnek, aki a kész tervek és költségvetések szerint épít, ingyenesen bocsátják rendelke­zésére a részletes tervet és a költségvetést Ezekhez az elő­nyökhöz hozzájárul az Is, hogy egy-egy családi lakóházait át­lagosan három havi határidő­vel épít, illetve ad át a szö­vetkezet; évre mindennapra. A harma­dos is sok kárt okozott, mert aki az állattenyésztésben dol­gozott, csaik 14,80 forintot ka­pott. A harmados kukoricával együtt volt 23,80 forint a mun­kaegységünk értéke. Ilyen község is kevés van a megyében. Azt mondják nóhár nyam, hogy itt nem szeretik az állatokat, A zárszámadásom is 'beszélitek errőiL Csak akikor hallgattak el, amikor fehéren- feketén kimutatták nekik: a növénytermesztésben 1 001 000 forint volt a terv és a tény ke­nek 333 000 forint lett. Az állat­tenyésztésiben 825 000 forintos tervet állítottak be és ezt 967 ezer forintra teljesítették. De van itt más is. Ebben a községiben egyéni korukban sem sokat törődtek a gazdák az állBttenyésztésseL Azt mond jak: ló volt itt rengeteg, szarvasmarha viszont annál ke­vesebb. És ami volt, azt is csak azért tartották, hogy legyen istóllótrágyájuk. Törzskönyve­zett tehenük ma sincs. A régi felfogás érvényesül most is eb­ben a termelőszövetkezetben. Gardisa határa kiválóan alkalmas kertészkedésre. Maguk az emberek mondják el: ha nincs eső, akkor is van itt annyi harmat, hogy nem kell öntözni. Ezt bizonyította a múlt évi szárazság is. A múlt évben öntözés nélkül is sok zöldségük termett. Egyéni ko­rukban a gazdák ebben a köz­ségben mintegy hetven holdon kertészkedtek. Piacra jártak. Pécsett éjjeleztek a piactéren, hogy elsők legyenek. A helyzet most sem változott meg. Most is van körülbelül negyven hold kertészet a községben. A hiba csak az, hogy a termelősaövet- kezet mindössze kilenc holdon kertészkedik fővetésként. Ta­valy is emnyin kertészkedtek és több mint százhúszezer fo­rint volt a jövedelmük belőle. Kilenc hóid kertészet a közös­nek és mintegy ötven hoüd a tagoknak a háztájiban. Mert minden tag, bevallás szerint, négy—ötszáz négyszögölön kér tésakedik. Egy tsz-taiggal beszélgettem a közösről Azt mondta: — Úgy kellene csinálná a kö zösben is, mint amikor még egyéniek voltunk. Nem volt egy percig sem kihasználatlan a terület. Még le sem takarítót tűk az egyik termést, már el­ültettük a másik terméshez szükséges palántákat. A háztáji gazdaságban most is így csinálják. Sajnos, csak a háztájiban. Nyáron piaci napokon, szerdán és szombaton két te­herautó hordta a múlt évben is rendszeresen a tagokat. Pécsre jöttek zöldséggel megrakodva. Pécsett éjszakáztak a pdetéren. Úgy, máim egyéni korukban. Amikor felvetettem, ha az­előtt mint egyéniek hatvan, hetven holdon kertészkedtek, akkor miért nem tudnának most is legalább ekkora terü­leten kertészikedíná a közösben, ahoi gépek is vannak? — volt, aiki a vállát rángatta, mond­ván, ő nem tudja, de voät olyan is, aki mindjárt kiszámolta: gépek vetnek, aratnak, sok helyütt kapálnak is, egy csomó ember felszabadul, ezek bi­zony kertészkedhetnének. Iga­za van. A hiba azonban nem a mun­kaerőhiánnyal van, hanem az emberek gondoílkodásmódjával. Ebben a községben nagyon jói tudják, hisz évtizedeken keresz­tül tapasztatták, mint egyéni gazd ák, hogy a zöldségben nagy pénz van. Mégis alig akad ember, aki azt mondaná: nem jó az, hogy a md termelőszövetkezetünk mindössze másfél, esetleg két hold etőcsiráztatatit burgonyát vet. Ezt nem mondják, mert a közösről van szó. De ezt teszik a háztájiban. Minden talpalat­nyi helyet kihasználnak a ház­tájiban, hogy a közösen mi van, azzal bizony a többség nem nagyon törődik. Pedig ezzel kellene törődniük elsősor­ban. Szükség vám a háztájiban termeit zöldségre is. de meg­gondolandó, hogy akkora terü­leten keli-e termelni a háztá­jiban, mint amekkorán termel­nek. Helyesebb volna inkább a közös kertészetet fejleszteni. A másik dolog, ami gátolja ennek a termelőszövetkezetnek a fejlődését az, hogy a tsz-ta- gok állandó vitában állnak a termelőszövetkezettel. Igen, a saját termelőszövetkezetükkel. Azt mondják: adjon a termelő­szövetkezet több pénzt, több jö­vedelmet, akkor többet is tö­rődünk véle. Ilyet kérni lehe­tetlenség. Ez éppen olyan, mint ha annakidején a saját egyéni gazdaságukkal kezdtek volna vitatkozni valahogy így : „Föl- deeském, tehénkém, adj ne­kem több termést, több tejet, majd akkor dolgozom”. Ennek az óhajnak bizony nem lett völ na akkor sem foganatja. Ilyen ez a vita. A közös csak akkor adhat többet a tagoknak, ha többet dolgoznak. Erre van szükség Gordisán is. A „gordisad csomót” csak úgy lehet megoldani, ha a tagok többet törődnek a közös gazda­sággal, ha elsősorban a közös­ből és nem piacozásból akar­nak megélni. Szálai Mnas IVégy év alatt csaknem ezerkétszáz szakembert adtak át a termelőszövetkezeteknek az állami gazdaságok Az Marni gazdaságok a nagyüzemi gazdálkodás szer­vezésében és irányításában jártas, felkészült szakemberek átadásával is segítik a terme­lőszövetkezeteket. 1958 óta csaknem ezerkétszáz szakem­ber ment át az állami gazda­ságokból a termelőszövetkeze­tekbe. Az állami gazdaságok a kö­vetkező években is adnak át képzett szakembereket a tar­melőszövetkezeteknek. Jelen­leg több mint négyszáz egye­temi és főiskolai képzettségű és ötszáz középiskolai végzett­ségű fiatal tölti gyakornok idejét az állami gazdaságok­ban. Ezeknek a fiataloknak csak egy része marad itt a gyakornoki idő után. a többiek a termelőszövetkezetekben használják fel a korszerű nagyüzemekben szerzett ta­pasztalatokat. } 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom