Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
4 NAPLÓ 1962. MÁRCIUS C. Megkezdte munkáját az SZKP Központi Bizottságának piénuma (Folytatás az 1. oldalról) XXIX. pártkongresszus dokumentumai teljes erővel és határozottsággal hangsúlyozzák, hogy a kommunizmus és a munka egymástól elválaszthatatlan, hogy éppen a társadalom összes tagjainak öntudatos, önfeláldozó munkája a kammu nizmus építésének alapja és, hogy e társadalom javára végzett munkát a kommunizmus nagy ideáljai hatják át. A kommunista társadalom megteremtése során alakult ki a magasfokú kommunista öntudatú és erkölcsiségű ember. A kommunizmus anyagi-technikai bázisa megteremtésének rendkívül nagy nemzetközi jelentősége van A két társadalmi rendszer versenyének és harcának jelen légi körülményei között szüntelenül növelni kell a szocializmus anyagi erőit az imperializmus fölötti győzelem mielőbbi kivívása és megszilárdítása érdekében az élet valamennyi területén, vagyis gazdasági, politikai és tudományos technikai vonatkozásban egyaránt. Bármiféle eltérés ettől az irányvonaltól azt eredményezné, hogy megszűnne a szocializmus erőinek az imperializmus feletti fölénye, ez pedig hatalmas kárt okozna a szocialista tábornak, az egész világ forradalmi és felszabadító erőinek. A termelőerők olyan nagymértékű fellendülését kell elérnünk, úgy kell megerősítenünk a szocialista országok gazdasági és védelmi erejét, hogy a szocializmus erői mind megbízhatóbban és teljesebben védve legyenek az imperialista agressziótól’*. „Éppen a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer termelőerőd gigászi fejlődésének köszönhetjük, hogy a jelenkori imperializmus kénytelen számolni a szocialista táborral, a szocializmus reális erőivel. A világ haladó közvéleményének egybehangzó elismerése szerint a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak ez a hatalma jelenti a legfőbb akadályt az imperialista agresszió, az új világháború kirobbantásának útjában. Az imperializmus elleni sikeres harcihoz nem elég a jelszó, a hare győzelmes viteléhez reális lehetőségek kellenek. Ezek között a lehetőségek kö- zött a győztes szocializmus anyagi erői döntő, és egyre növekvő szerepet játszanak. Nem véletlen, hogy aiz amerikai imperialistákat leginkább az nyugtalanítja, hogy a program a kommunista bőség megteremtését tűzi ki feladatul. Az amerikai imperialisták természetesen tisztában vannak azzal, hogy ha a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági vonatkozásban megelőzi a legfejlettebb tőkés országokat is, akkor már az imperialisták semmilyen erővel sem tudják megállítani & kommunista eszmék győzelmi menetéi, A szocializmus, a kommunizmus példájának ereje különösen jelentőssé válik azért is, mert korszakunkban az önálló fejlődés útjára léptek emberek százmilliói az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban, miután lerázták, vagy lerázzák a gyarmati rendszer igáját. Ezeknek az országoknak a népei előtt teljes nagyságában felvetődik a kérdés: milyen úton haladjanak tovább, a kapitalista vagy a nem-kapitalista fejlődés útján". Minél nagyobb sikereket arat hazánk és aratnak a szocialista országok gazdaságuk és kultúrájuk fejlesztésében, népeik életszínvonalának emelésében, annál könnyebben döntenek a fiatal nemzeti államok népei a szoci alizmus mellett. Ilyenformán világos, hogy minden szocialista ország amely reális sikereket vív ki gazdasága fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében, nemzetközi síkon mozdítja elő a marxizmus— len inizmus eszméinek diadalát és ezzel közelebb hozza a kommunizmus világméretű győzelmét," tataal, hogy a főMművelés rend [ szere nem felel meg a mezőgazdaság új feladatainak ■— állapította meg Hruscsov. <— Sok vezető nem tanúsított kellő figyelmet a mezőgazdaság iránt. Hruscsov közölte, hogy a Központi Bizottság megbízásából az állami tudományos- gazdasági tanács felmérte az elkövetkezendő években várható mezőgazdasági termék- szükségletet. E számítások szerint 1962-ben egy főre 42 kilogramm húst és húsipari terméket, 266 kilogramm tejet és tejterméket és 34 kilogramm cukrot kell biztosítani. Ahhoz, hogy az említett normáknak megfelelően biztosítani tudjuk a lakosság élelmiszer szükségleteit, a gabonaféleségek termesztését tízmilli árd púd ra, a húst 12,9 millió tonnára, a tejet 85 millió tonnára kell növelni. (1961-ben ténylegesen 8,4 milliard pud gabonát, 8,8 millió tonna húsféleséget és 62,5 millió tonna tejet és tejtermékeit állítottak élő). A szovjet mámisztemeinök hangsúlyozta, hogy a gabona, hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek termelésnövelésének lehetősége határtalan. Mindezek lehetővé teszik, hogy rövid határidőn belül biztosítva legyen az ország ellátása élelmiszerekkel és mezőgazdasági nyersanyaggal, s amit ez jelent: hogy döntő lépést tegyünk a népjólét emelésének útján. Hruscsov rámutatott, hogy már a most folyó ötéves terv végére a kolhozoknak és szov- hozoknak mintegy 12 milliárd púd gabonaféleséget kell termedmiök, és az áüatmnak négymillióid 500 miMó púdat kell eladniok. A gabonatermelésben ez a színvonal teljességgel elérhető. A pártnak, a mezőgazdaság dolgozóinak és az egész szovjet népnek különösen nagy munkát kell végeznie az állat- tenyésztés terén. Az SZKP Központi Bizottságának első tátikára tényekkel bizonyította, hogy most a mezőgazdaságban tart hatatlan Viljamsz akad érni - mikus füves vetésforgó rend szere. Ariról a harcról szól va, amely a szovjet mezőgazdasági tudományban lezajlott a két irányzat a Viljamsz-iskoiJa és a mezőgazdaságnak a gépesítés és a vegyészeti tudomány alapján való intenzív fejlesztését védelmező Prjanyisnyikov akadó mikus iskolája között. Hrus csov rámutatott, hogy ez az éles harc nem zajlott le áldozatok nélküL A nép eHenségónek nyilvánítottak egyes kiváló tudósokat, akik nem ismerték el a füves vetésforgó-rendszert „A földművelés fűvesherés rendszere, amelyet J. V. Sztálin támogatott, fokozott mértékben kezdett meghonosodni az ország minden kerületében”j Kijelentette, hogy a Központi Bizottság plénumán e rendszert el kell ítélni és fel kell szólítani a mezőgazdasági dolgozókat, bátrabban haladjanak a föld intezívebb kihasználásának, a kapásnövények és hüvelye sek széleskörű bevezetésének útján. A beszámoló jelentős foglalkozott a mezőgazdaság vezetésének kérdéseivel. Gyökeresen át kell szerveznünk a mezőgazdaság irányító apparátusát Napirendem a párt feladatai a mezőgazdaság vezetésének megjavításában Hruscsov ezután rámutatott, hogy a XXII. kongresszus után az SZKP Központi Bizottságának plénuma első ízben ült össze a kommunista építés konkrét feladatainak megvitatására. A napirend: a párt feladatai a mezőgazdaság vezetésének megjavításában. A plé- mum előtt a mezőgazdaság dolgozói területi értekezleteket tartottak. Ezeknek az értekezleteién ele az volt a céljuk, hogy feltárják azokat a folyamatokat. amelyek ma a falukban tapasztalhatók. és helyes következtetéseket vonjanak le a szocialista mezőgazdaság további fejlesztéséről. „Ml a múltban is hangsúlyoztuk, hogy a népgazdaság fellendítése az egész nép ügye. Most azonban, amikor kidolgoztuk e fellendülés távlati tervét, amikor hallatlan magaslatokat kell elérnünk a mezőgazdaság fejlesztésében, a párt újra az egész néphez fordul a felhívással, a szovjet rendszer teljes erejével hódítsa meg ezeket a magaslatokat." A párt az egész nép támogatásával megszervezte a szűzföldek megművelését — mondatta Hruscsov — hazánkban rövid idő alatt 42 millió hektárnyi új földet műveit meg. Százával jöttek létre az új saovhozok — a szemestermé- nyek és az egyéb mezőgazdasági termékek hatalmas „gyárai”. A mezőgazdaság területén ugyanilyen forradalmi intézkedés volt a gép- és traktorállo- rnások újjászervezése, a kolhozoknak és szovhazoknak nyújtott anyagi és műszaki segítség fokozása, a kolhoz és szov- hozok megerősítése szervezőkkel és szakemberekkel. „A Szovjetuniónak ma szilárd és megbízható bázisa van ahhoz, hogy ellássa a lakosságot hússal, tejjel és más termékekkel. Ez a bázis a kolhozok és szov- hozok közös állattenyésztése. Az előadó hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-szükséglet gyorsan növekszik, s ez a növekedés a jövőben még gyorsabbá válik. Ez teljesen érthető is. Szaporodik a lakosság, emelkedik a reálbér színvonala, növekszik a dolgozók jövedelme. A fogyasztás ekkora növekedése mellett szükségessé vált, hogy erősen meggyorsítsuk a mezőgazdasági termékek termelésének ütemét. — mondotta Hruscsov, Tarthatatlan a mezőgazdaságban a füves vetésforgó rendszere Az a kísértet, hogy a mező- gazdasági termelés gyors növelésének feladatát a füves vetésforgó keretében, a takarmánynövények kialakult választékának keretében oldjuk Éieg. nem vezetett eredményre Azt eredményezte, hogy a teK-//gazdaság, különösképpen az állattenyésztés fejlődési üteme lassúbbá vált, s nehézségekbe ütköztünk a lakosság hússal és néhány más termékkel való zavartalan ellátása tekintetében. — A hús- és a tejtermelés elégtelenségét természetesen nem magyarázhatjuk csupán Az előadó emlékeztetett rá. hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a legutóbbi időkben bizonyos munkát végzett a mezőgazda- sági szervek átszervezésében. A mezőgazdasági szervek átszervezése azon ban még nem érintette magát a termelést, nem érintette a kolhozdk és a szovhozok közvetlen vezetésének kérdését Hruscsov hangsúlyozta: a kél hozok és a szovhozok termelési tevékenységének irányítási kérdései ijyomulngk ma előtérbej A mezőgazdaság olyan Irányító szerveit kell megteremtenünk — mondotta. — amelyek a tervezéssel, a könyveléssel és a számadással foglalkoznak, s a termelés szervezésére minden kolhozban és szovhozban befolyást gyakorolnak. Enélküi lehetetlen a mezőgazdaság irányítása”. Az előadó hangsúlyozta: a vezető' szervekben sok embert foglalkoztatunk, de a kolhozok kai és a szovhozokkal. termelésük szervezésével közvetlenül senki sem foglalkozik. Végeznünk kell a mezőgazdaságban az irányításnélküliséggel, a tervszerű ti enséggel. A Központi Bizottság elnökségének nevében Hruscsov javaslatot terjesztett a plenum elé: szervezzenek a területeken kolhoz-—szovhoz — vagy szó v hoz—kolhoztermelési igazgatóságokat, attól függően, hogy a kolhoz vagy a szovhoz forma van-e többségben. Az ilyen igazgatóságok tevékenységében a legfontosabb fel adat az, hogy kiválasszák és kiképezzék a szakembereket, s a leghatihatósabb gazdaságok legjobb tapasztalatait átadják minden kolhoznak és szovhoznak. A kerületekben az új igazgatóságoknak báziskolhozra vagy szovhozra kell támaszkodnak. E gazdaságok példája nyomán kell kidolgozni a termelési terveket. Az igazgatóság által egyesített kolhozdk és szovhozok szá mása termelési tervet állapítanak meg. Ez a terv előirányozza. mennyi terméket kell termelnie a gazdaságnak. Az igazgatóság ellenőrizni tartozik, hogy teljesítsék a tervet, irányítja a gazdaságot, feladatokat ad. felkutatja a tartalékokat, szervezi a termelést, ellenőriz. Hruscsov egyidejűleg hangsúlyozta. hogy az utolsó szót a kolhozok és a szovhozok vezetőinek kell kimondaniok „Ha az utolsó szó az ellenőrzést illeti meg, akkor csökkentjük a kolhoz és a szovhoz szakembereinek felelősségét, dezarga- nizáljuk a mezőgazdasági termelést” A termelési igazgatóság mun kája közvetlenül összefügg majd a felvásárlással, azzal, hogy biztosítsák az országnak valamennyi mezőgazdasági termékkel való ellátását. „A mi szocialista gazdaságunkban a felvásárlás mindenekelőtt a termelés megszervezését jelenti.* Hruscsov azt mondotta, gondolkodni kell azon, nem lenne- e célszerű, ha a Központi Bizottság vagy a területi pártbizottság apparátusából két-há- rom instruktort a termelési igazgatóságba irányítanának. Ezek az instruktorok segítséget nyújtanának a szovhozok és kolhozok pártszervezeteinek a termelési és az eladási tervek teljesítésére való mozgósításban, Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy meg kell alakítani az országos, a köztársasági » határterületi és területi mezőgazdasági bizottságokat. A köztársaságokban a köz- társasági Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának kell vezetnie ezt a bizottságot. ’’Akkor a köztár saságban és a területen a mezőgazdaság valamely részlegének kudarca esetén nem lehet azt mondani, hogy a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó (titkár felülvizsgálta, de a Központi Bizottság, vagy a területi pártbizottság nem tanulmányozta a dolgot”. A Szovjetunióban a mező- gazdasági bizottságot valószínűleg a Minisztertanács elnökhelyettesének kel vezetnie. A szövetségi bizottság főfeladata: megszervezni a párt és a kormány mezőgazdasági jellegű határozatai teljesítésének mindennapos ellenőrzését. Lehetséges, — mondotta Hruscsov —, hogy az SZKP Központi Bizottságának mező- gazdasági osztályát is újjá kell szervezni, olyan tapasztalt embereket kell kiválasztani, akik re a pártellenőrzés feladata há rul majd a létrehozandó irányító szervek munkájáért. A köztársaságokban is célszerű újjászervezni a Kommunista Pártok Központi Bizottságainak mezőgazdasági osztályait és feladatul kell állítani eléjük a mezőgazda- sági termelésben a szervező tevékenység mindennapos párt- ellenőrzését. „Meg kell értenünk, hogy mi felelősek vagyunk a nép előtt a mezőgazdaság vezetéséért, a párt tekintélyéért. így, és csakis így kell értelmezni a pártszervezeteknek a mező- gazdaság helyzetéért való felelősséget a nép előtt. nefc színvonala, a mezőgazdasági termelés emelkedése az az ismérv, amely alapján értékelni kell a termelési hivatalok, a párt- és a tanácsi szervezetek, szovhozok és koRiozotó munkáját Úgy gondolom. hasznos — mondotta Hruscsov — ha a Központi Bizottság nevében felhívással fordulok azokhoz az agronómusokhoz, zootechnikusokhoz és gépszakértő mérnökökhöz, akik nem mezőgazdasági intézményekben dolgoznak, hogy menjenek dolgozni a kolhozokba és a szovhozokba. Ezek között a szakemberek között sok a párttag és a kem- szamofldsta. A pért Központi Bizottsága reméli, hogy ők megértést tanúsítanak a párt által a mezőgazdaság számára kitűzött feladatok iránt, és felelősséget éreznek az egész nép iránit a kommunista építés programjának teljesítéséért. Némelyik kolhozban nincs elég képzett szakember. Azt hiszem, felhívással kell fordulnunk a városi és a falusi fiatalsághoz is, fel kell szólítanunk az ifjakat és lányokat, utazzanak falura, hogy élenjáró, öntudatos emberekkel tölthessük. fel a kolhozokat és a szovho- zokat. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó új feladatoknak megfelelőéin. növelni kell a mezőgazdaságnak nyújtott anyagi-technikai segítséget Ha mi csak felhívásokat intézünk az emberekhez, hogy termeljenek kukoricát, cukorrépát és térjenek át a halszálkás fejóállásra, de nem biztosítjuk kukorica- és cukorrépaszedő kombájnok gyártását, nem adunk modem rendszerű fejőgépéket és egyéb eszközöket, akkor közönséges fecsegők- mek bizonyulunk. Lehetetlen, hogy magas munkatermelékenységre hívjuk fel, és ugyanakkor baltával vágjuk a kukoricaszárat”. Az SZKP Központi Bizottságainak Elnöksége úgy védi — mondotta Hruscsov —. hogy határozott programot kell kidolgozni a mezőgazdaság anyagi és technikai megsegítésére. Hruscsov számításokat idézett, amelyek mutatják, hány gépre van szükség, figyelembe véve a mezőgazdaság fejlesztésének és műszaki tökéletesítésének távlatait: meg kell kétszerezni a mezőgazdasági gépi eszközök gyártását. „Ez nehéz feladat, természetesen nem is tudjuk egy vagy két- három év alatt megoldani. De haladéktalanul hozzá kell látnunk e feladat megoldásához”. Hruscsov a továbbiakban azokról a hibákról beszélt, ■amelyekét a kolhozok a jövedelemelosztásban követnek el A kolhozok és a szovhozok fokozott anyagi és technikai megsegítése — mondotta Hruscsov — a párt mező- gazdasági politikájának egyik legfontosabb kérdése. „Elfogadtuk ezt a programot, amelynek alapján termékbőséget kéül teremtenünk hazánkban. E programot rendszerünk egész erejével alá kelti támasztani”. Megvitatjuk azokat az intéz kedéseket, amelyeknek segítsó géved meg lehet valósítani a program életbevágóan fontos és talán legnehezebb részét: a mezőgazdaság fejlesztésére teendő intézkedéseket és azokat a lépéseket, amelyeknek alapján bőség lesz hazánkban szemesterményekbőt, húsból« tejből és a nép növekvő szükségleteinek teljes kielégítését szolgáló egyéb termékekből, — mondotta Hruscsov; A nehézségek abban rejlenek, hogy mezőgazdaságunk még mindig lényegesen elmarad az ipar mögött mind a termelés megszervezése, mind pedig a vezetés és a rendelkezésire állé lehetőségek kihasználása területén, A mezőgazdaság területén nagy magaslatokat kell meg hódítanunk — mondotta Hruscsov; „A kommunizmus ellenségei megértik — folytatta Hruscsov —, hogy a Szovjetunió az ipar fejlesztésében előre haladt és sikeresen lép át újabb és újabb határokat. Már nem merik kótségbevonni hazánk jövendő ipari fejlődésének nagy ütemét sem.” „Ami a mezőgazdaság újabb fellendülésének terveit illeti, ebben más véleményen vannak. továbbra is kitartanak a régi kételyek mellett a szocialista rendszer lehetőségeit illetően. Egyes burzsoá közgazdászok és politikusok véleménye szerint hazánk nem képes biztosítani a mezőgazdasági termelés magas színvonalát. Igyekeznek lejáratni a mezőgazdaság szocialista rendszerét. Mondván, hogy a kapitalista rendszer termelékenyebb a szocialista rendszernél.” A szocialista rendszer felülmúlja a kapitalista termelés színvonalát „A Szovjetunió, a szocialista ! országok — mondotta Hrus- ; csov —. tovább haladnak! majd a termelés fokozásának útján és nem félnek a túl- 1 termeléstől, A kapitalistáik azért csökkentik a termelést, hogy tartani tudják az árakat és mesés profithoz jussanak. Mi csökkenteni fogjuk a munkaráfordítást, s ez lehetővé teszi a kiskereskedelmi árak leszállítását, hogy az ember annyi terméket vásárolhasson. amennyire szüksége van. Ez a mi utunk, ilyenek a szocialista gazdaság fejlődésének távlatai.” „Be tudjuk bizonyítani és be is bizonyítjuk, hogy a szocialista rendszer a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, a tudományban és a kultúrában felülmúlja a kapitalista termelés színvonalát és a legmagasabb életszínvonalat biztosítja a lakosság számára” — mondotta Hruscsov. Pártunk különösen nagy jelentőséget tulajdonít a Központi Bizottság jelenlegi plénumának. E plenum feladata kidolgozni a mezőgazdaság irányításának megjavítására teendő határozott intézkedéseket. amelyeknek segítségével hamarosan megoldhatjuk a lOÍII. pártkongresszuson kitűzött feladatot: a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését. „Ez bonyolult és felelősségteljes feladat, nagy erőfeszítéseket kíván a párt« az egész nép részérSL”
