Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

1M2. MÁRCIUS 4, NAPLÓ 5 Hagyományos műveléssel is lehet nagy kukoricatermést elérni ! Berkesden háromszor kapálták a kukoricát — A sűrű tőszám holdanként io mázsával növelte a termést A DerKescu rvossuuii -issä-iic». nincsenek abraikgondjai. A múlt évben 320 holdon termel­tek szemes kukoricát, 100 hol­don silókukoricát és 320 hold átlagában 27 mázsa csövesku­koricát takarítottak be holdan­ként. Hozzá keli termi, hagyo­mányos műveléssel, tehát neu» alkalmaztak semmiféle új eljárást, vegyszeres gyomirtást vagy egyebet. Eszemyi Jánostól, a szó vetke­zet agronómusától a szép ku- Ivoríca'termés (tátika kánt ér­deklődünk. — Háromszor kapáltuk meg a kukoricát kézzel, kétezer ala­posan, egyszer meg gazaid ka­pálást végeztünk a sorokon. A jó termést mégis a legelső ka­pálással alapoztuk meg És ha titokról lehet beszélni, ez a nyitja a, dolognak. Az első ka­pálást jó korán megkezdeni és időben elvégezni. Ha akkor ki­irtjuk a gyomokat, később a . fejlődő kukoricában már nem tehetnek nagy kánt. Az aratás megkezdéséig a berkesdd tsz-ben már a kuko­rica második kapálását is befe­jeztek s így elkerülték a nyári munkatorlódást. Részmű velős­ről szó sem volt Berkesden sőt még csak nem is premi­záltak. A premizálás bevezeté­sét a tagság éütenezte, ment a terület nagyon egyelve tton, van mák jobb és rosszabb kukori­caföldek s így a premizálás nem lett volna igazságos. A kukorica termesztés szervezésé­nek alapja az volt, hogy ta­vasszal étátervekEt készítettek a munkacsapatok- Így a' kuko­rica kapálása egységes volt. A tenyésztőé alatt' négyszer ka­parták niieg ''géppel és három­szor kézzel a kukoricát s így a betervezett 13 máasás má­jusi morzsol ttal szemben 16,2 mázsa májusi morzsolt tar- ] mást értek el. . A tőszám 18000 volt holdanként, de kísérletiképpen néhány hol­don 22 000 tövet hagytak s az aszály ellenére ezen a terüle­ten 10 mázsával több, holdan­ként 38 mázsa csöveskukori­cájuk; termett. Ebben az év­ben már 800 holdon termel a berkesdi tsz kukoricát — mivel január elsején a három szom­szédos tez-szel egyesült — s az egész területen 20 000 fölé emelik a tőszámot. E mellett 100 holdon Hungasimnal vegy- szerezik a kukoricát s az eddi­ginél is jobb termésre számí­tanak. Bár az elmúlt évben a ber- kesdiek nem premizáltak, a háztáji állatok mégsem marad­tak abrak nélkül. Munkaegy­ségenként 3 kiló kukoricát osz­tottak ki a tagoknak A muh- kaegység értéke 33 forint volt, ezit az eredményt a berkesén­ek már évek óta tartják. Úgy döntöttek, hogy az idén mégis bevezetik a kukoricatermesz­tés premizálását, mert ezzel még érdekeltebbé teszik a ta­glóikat a nagy termések eiéré- t seben. Egy hold kukorica meg­műveléséért 23 munkaegységet szavaztak meg és a többlet tar més 20 százalékát prémium­ként, de ezt. csak akkor kap­hatja meg a tag, ha a kapálást időben elvégezte és a kívána­tos tőszámot is meghagyta a területen. A Növényfajta Kutató In­tézet nagyüzemi fajtakísérletet állít be a berkesed tez-beh. A Szarvasi 1., és Szarvasi 2. siló­hibridek, valamint az Mv—I., és a Szegedi Sárga lófogú siló- kukorica fajtákat hasonlítják össze a sálózás időpontjának vizsgálata céljából. A kísérle­tek azt mutatják, hogy az egyes fajták silózási ideje hogy illik bele a csúcsmtrnkákba. A kísérlet alapján a tsz úgy veti majd az egyes fajtákat, hogy a silózás szakaszos legyen, ne okozzon külön munkacsú­csot A berkes dl tsz példája is bi­zonyítja, hogy magas kukori- catermesztés hagyományos mű velőssel is elérhet». A tagok szoVgábna, a jó szervezés en­nek legfőbb ■ biztosítéka. — Rné s= A zárszámadások után hárommillió forinttal gyarapodott a falusi bankok betétállománya A aárszam adások idején több helyen már a falusi bankok fiziették ki a szövetkezeti gaz­dák pénzbeli járandóságát Ba­ranyába». A közös gazdaságok egyösszegben utalták át a ta­goknak járó pénzt és azok ak­kor vettek fel a takarékszövet­kezet ' pénztáránál, amikor ép­pen ráértek. A falusi bankok ezáltal jelentósein tehermente­sítették az ilyenkor amúgyis túlterhelt tsz-adminisz±ráció- kat. A szövetkezeti gazdáit kö­zül sokan nem vettek ki járan­A Dráva menti síkságból szi­get kent kiemelkedő Harsányi hegyen — az ország legdéleb- ben fekvő hegyén — nyílik a magyar kikerics, hazank leg ritkább vadvirága. Az enyhe időjárás hatására a mészköves, füves lejtőkön egymásután búj nak elő u hófehér szirmú virá­gok. A magyar kikerics érde­kessége, hogy a tél utóján kezd nyílni és mire beköszönt asz igazi tavasz, addigra be is te­dóságukat mind, csak «meny­nyire piUanatnyilag szükségük volt, a többit takarékban hogy ták. A megye tizenöt falusi bankjának betótállbmánya a zárszámadások után majdnem hárommilítió forinttal gyara­podott. A hólyi takarékszövetkezet, amelynek körzetében több erős közös gazdaság működik, há­rommillió forintra növelte be­tétállományát, az utóbbi idő­ben, Ez Dél-Bunántúl első há­rommilliós falusi, bankja. A mágocsi a lánycsóki és a vé- vénrii takarékszövetkezetek egyenként kétmillió forint be­tétet őriznek, míg az egymilliós * falusi bankok száma ötre emel ! kedefct. Számot faluban alig j van olyan szövetkezeti gazda, ' akinek ne volna betétkönyve. Babarcon, Lány csökön és Nagy dobszán például úgyszólván va lamemmyi családnak van már megtakarított pénze a helybeli falusi bankban. Babarcom min­den emberre, beleértve a cse­csemőket is, átlag ezer forint megtakarított pénz jut. ALmás- kereszjtúron több a betétkönyv, mint ahány ház van. A baranyai falusi bankok majdnem húszmillió forint be­tétet őriznek már: KÉT ÉVVEL ezelőtt frrbrtrór 4-én egy szenídénesi paraszt - tázban zene szólt, kurjonga'- ak. poharak csilingeltek és ;zerelmesen összehajolt két tatai: Jurenák Géza cs félesé- ic. Igazi tsz-lakodalom volt ■ok ajándékkal, tsz-tagokkal, vezetőkkel. Együtt örült az igész falni a, két fiatal boldog­ságának. Ott voltara én is ezen * la- kotláimon. a lapban képes ri­port is jelent meg róla. Ami­kor megkérdeztem a fiatalem­bert: mi a terve, ezt válaszol­ta: ..Továbbra is a termelőszö­vetkezetben dolgozom. Megta­lálom ott a számításomat.” Kocsis volt a termelőszövet­kezetben. Hajtotta a lovakat, minden régi parasztember ál­mát. Azárt hangsúlyozom a régi jelzőt, mert Jurenák Géza már nem régi. hanem új pa­raszt ember, ö már gépre vá­gyott. Gépre, minden mai pa­rasztember álmára, Gépkocsivezetői tanfolyamra jelentkezett. Gépkocsivezető lett és ekkor azt mondta a ve­zetőségnek. — Engedjenek engem el a termelőszövetkezetből. — Miért? — Szolimám, oam Megun- tóm. már a lovakkal icoessa©», Klem mgették. Q? &Ü4'foű(44& Bejött a városba, régi isme­rősöket keresett meg, hogy protekciót szerezzen. Az ismerősök nem segítet­tek, de segített a termelőszö­vetkezet vezetősége. Azt mondták neki: A nagy­vátyi üzemegységben a trakto­ros brigádvezető lett, magát ültetjük a Super Zetorra. El­vállalja? — El! Ezen a, napon madarat le­hetett volna fogatni Jurenák Gézával. Boldogan újságolta otthon a hírt és másnap már feszesen ült « traktor nyergé­ben. Két év után ismét találkoz­tam Jurenák Gézával. Csü­törtöki nap volt. Nagy pely- hekben hullt a hó. A tsz-irodá- ban telefon csengett, a köny­velő nagy altot kiáltott a hall­gatóba és mérgelődött, hogy még így sem hallják a vonal másik végén. Az iroda előtt megállt egy traktor. — Ha beszélni akar vele, akkor most beszélhet, O jött a traktorral. Szigetvárra megy hibridkukorica vetőmagért­Jó ütemben halad Zobákmakna építése Az idén 25 millió forintot fordítanak a külszíni építkezésekre Népgazdaságunk egyik leg­nagyobb programja a II. ötéves terv kiemelt beruházása a kora lói Zobák-akna építése. A terv már köztudomású; első ütem- . ként, még az ötéves terv idején r.api 150 vagon szenet termel­nek az új zobáki bányaüzem­ben. később, a második ütem megvalósulása után, a napi széntermelés kereken 300 va­gon lesz. Az egymilliárd forin­ton felüli beruházás megvaló­sulása a tervezett ütemben halad. Bár az akna környéké eléggé sáros és nehezen lehet a sok akadálytól közlekedni az új létesítmények között, mégis, ilyen állapotban is imponáló látvány. Ali a két hatalmas aknatorony, sőt a szállítóakna teljesen üzemkész állapotban van és látni lehet már, hogyan működik egy automatizált ak­na. Reprezentatív kinézetű épü­let lesz a hatalmas, hat szintes öltöző és fürdőépület, amely bez csatlakozik a háromeme­letes irodaépület. Az építkezés itt is a megfelelő ütemben ha­lad, lemaradás nincs. Tető alatt áll a főszárny, az irodai épület szárnyra pedig még egy szánt Magasra emelkedik a légakna tornya kell és az is koszán áll. Akkor kezdődhetnek a belső szerelési és építési munkáik. A nagy központi szociális építmény­ben kap helyet a bányászok Tető alatt áll a hatszintes szociális épület, melyben az új üzem bá­nyászait kényelmes öltöző- és fürdőhelyiségek várják maid. aknász! és körletvezetői irodák» orvosi rendelők, étkezde, stb; Az akna energiaellátását egy részt villany, másrészt pedig sürítettlevegö biztosítja. Ké­szen áll a 35 ezer kilovoltos transzformátorház, amely első­sorban a fő-szál 1 ííóberendezc- sek energiaellátását és a vil­lanyvilágítás energiaszükségle­tét biztosítja. Érdekességként kell megemlíteni, hogy az új Zobák-aknán a villamosener­giát a lehető legnagyobb meny nyiségben „leviszik” a bánya­mezőbe is, s ahol lehetséges, ott a sürítettlevegö helyett vil­lamosenergia hajtja majd a gépeket. Ezt a célt szolgálja majd oz a hét 200 kilovattos teljesítményű, sújtólégbiztos transzfoimátoránomás. ame­lyet a lengyelektől rendeltek meg Zobák-akna részére és ame1yeket a bányamezőben építettek be. Szinte egyedülálló az ország­ban az akna hűtőtornyának éoí tésaetd megoldása. A 33 méter magas és 18 méter átmérőjű hűtőtorony több mirt hétezer előregyártott panelből készü't el. A hűtőtorony mellett most épül a dugattyús kompresszor épülete, A külszíni építkezésekre eb­ben az évben mintegy 25—2J millió forintot költenek. Jövő­re is tovább folytatják a felszí ni létesítmények építését é. 1964-ben teljes egészében be fejezik; {Gazdagít—Erb modem, fekete és fehér öltö­zője, a fürdőhelyiségek, a lám- pakamrák, a felolvasótermek, Kinyílt az ajtó és egy ma­gas. szőke fiatalember lépett be. Alul vattás kabát, rajta kék szerelő Zubbony, Bizony alig ismertem, meg. — Sajnos, csak röviden be­szélgethetünk, Mennem kell — mondta és már nyitotta is a másik iroda ajtaját. Gyorsan elmondtam: mit hallottam róla. — Igaz, — válaszolta — el akartam menni. De most már nem mennék el. Kár volt ez időt azzal pocsékolni, hogy azután jártam: hogyan lehetne elmenni innen. Vonzott a gép. Ezt most. megkaptam. És ha nem szaladgálok az elmenés után, akkor most több lenne a munkaegységem. — Miért, így talán kevés van? .— Se sók. se kevés. Ugyanis én nem nagyon számolom, hogy mennyit szerzek külön. Együtt dolgozik a család. A feleségem is szokot segíteni, de most kórházban van. A két gyerek leköti már az ő idejét. Lényegében hárman dolgo­zunk. Jól kerestünk a múlt év­ben, Hogy is mondjam: meny­nyit is?t Nézzer negyvenkét fo­rintot fizettek nálunk egy-egy ! munkaegység után. De ez fel- J vásárlási áron van számolva, j Több a. mi keresetünk a híva- < tudósnál. Nézze, kaptunk össze­sen 115 mázsa csöves kukori- ! cát és azt mondják: kapunk még 28 mázsa csöveset. Hu­szonhat mpzsá búzát, 16 mázsa < őszi árpát és két mázsa cukrot ‘ vittünk haza a közösből. Év- ! közben kaptunk még három- | ezer forintot, most meg nyol- ; cat. Aztán kaptunk még egy- ; 'néhány apróságot is. — Milyen apróságot? — Hát burgonyát, takar­mányrépát ... — Mennyit? — Burgonyát tíz mázsát, ta- ■ karmányrépát meg 38 mázsát... — És most elégedett? , — Elégedett? Mikor elege- j delt egy ember?.’ Csak azt tu- < dom mondani: most már nem ‘ megyek el innen, ha arannyal i csalogatnak, akkor sem. Meg- j van itt mindenem ... A beszélgetésnek a brigád- ; vezető vet véget. — Géza. induljatok. Az em- , berek kim ingyen kapják az \ órabért! Jurenák Géza búcsúzik. Egy í szempillantás alatt kint van az irodából. Felberreg a traktor, / utána lódul a pótkocsi. > SZÁLAI JÁNOS * A légakna melletti csillefordítórfl ürítik a meddővel tett csiilé’ -t «, föld alatti bunkerbe, ahonnan száll tószelag viszi tovább a pataháf nyúra, jeá rövid életet. A mediterrán jellegű, védetté nyilvánított vadvirág az egész Kárpát- medencében csak a 442 méter maga« harsányi hegy déli lan­káin virít, s legközelebb Fiume környékén található. A bota­nikusok véleménye saerínt ez a kimondottan tengerparti vi­rág talán azóta dístdik itt, amikor még tangier mosta a be­lőle kiemelkedő Harsányi he­gyet. ' ■ —i ^ ^ vam iWM y Nyílik a legritkább vadvirágunk: a magyar kikerics

Next

/
Oldalképek
Tartalom