Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

IVAPló 1982. MÁRCIUS Falun is több gondot kell fordítani a munkavédelemre A mazőgazdaság gépesítése, villamosítása, új gépek beve­zetése faluin is szükségessé te­szik a balesetelhárítás meg­szervezését. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a csú­szós úton szabálytalanul köz­lekedő traktorost maga alá te­mette a gép és szörnyethalt. Az elmúlt évben a munkavé­delmi szabályok be nem tar­tása következtében hót halálos baleset történt a megye terme­lőszövetkezeteiben. Két sze­mélyre ráomlotrt a homokbá­nya, egy ember ittason leesett a kocsiról, egy felborult a Ez is a több jövedelemhez tartozik Az élet bizony gyakran furcsa dolgokat is felvet. Ilyen, hogy a parasztok egy része, aki azelőtt kiváló egyéni gazda volt, amikor belépett a termelőszövetke­zetbe elfelejtette, hogy 6 továbbra is gazda. Több termelőszövetkezet­ben a brigádvezető azt mond ja: „Képzelje, tíz óráig állt a vetögép. Kimegyek látom, hogy áll. Kérdem miért? Azt mondják: nincs beállít- vg. Maga be tudja állítani — mondom. — Be hát, de ez a brigádvezető feladata. Hal­lott már ilyent? Tíz óráig állnak és engem várnak. Ha nem jutottam volna oda dé­lig, akkor addig álltak vol­na!’’ Hát ezért mérgelődött. Egy másik eset. A termelőszövetkezetből sertést szállítottak. Már fent voltak a sertések a kocsin, csak egy valami hiányzott. A védőrács a kocsiról. A ko­csis a bakon ült és egyked­vűen pipázott. Pipázott és várt. Arra ment az elnök. Kérdi: „Miért nem indul már?", „Mert nincs fenn a rács!” Hát miért nem teszi fel? Az nem az én dolgom kérem. Az a rakodómunkás dolga. És, amikor egyéni volt, akkor ki tette fel a rácsot? — kérdi az elnök, mire a tag megütközve. — Hát, ki az isten tette volna fel mint én? — és nagyot szippantott a pipájából mi­közben az elnök feltette a védőrácsot. A harmadik eset is ha­sonló. A termelőszövetkezet­ben gabonát akarnak sze­lektálni. Ehhez viszont el kellett hozni a rostát. El is ment érte két ember. Nézik a rostát és ekkor valami olyan történt', amit érdemes feljegyezni. A rostán egy teknő volt. Mit csináljanak a teknővel? —■ tűnődtek, mig végülis úgg határoztak: bemennek az irodába és megkérdik — mit csinálja­nak a teknővel. Az elhatározást tett kő­vette. Bementek az irodába és megtalálták a brigádve­zetőt. — Baj van! — mond­ták. — Mi a baj? —A ros­tán a teknő. — Na és. — Mit csináljunk a teknővel? — Hát vegyék le — és a brigádvezető etment velük és hárman levették a teknőt. Mert ugye ezt egy brigád- vezető nélkül nem lehet el­végezni. Hát ilyen dcügok történ­nek. És ezeknek <8 megvon a forrása. A brigádvezető az elnöktől azt kérdi: „Hová parancsoljam az embere­ket?" A tagok azt kérdik egymástól :„Hová parancsol­tak”. Ha valakit máshová küld mondjuk a csapatveze­tő akkor azt mondja: „En­gem ide parancsolt a bri­gádvezető.” Helyes lenne végre ezzel a furcsa, sokszor nevetséges gondolkodásmóddal felhagy ni és megtanulni: a terme­lőszövetkezeti gazda ma is olyan, mint amilyen egyéni korában volt, csak egy na­gyobb birtok, a közős bir­tok gazdája. És, ha ez így van, mert így van, akkor gazdálkodjon is és ne várjon „parancsra (SZALAD traktorral, egyet lé rúgott meg, egyet pedig halálra tapo­sott a felbőszített, szabadjára engedett bika. A halálos baleseteken kívül 577 nyolc napon túl gyógyuló sérülést jelentettek, amelyek következtében 8310 nap esett ki a termelésből. Sorolhatnánk még hány áram­ütést, égést, vágást, csonkulást okozott, ahol a tag szabályta­lankodott, vagy a közös gazda­ság nem bitzosított megfelelő 1 körülményeket Sajnos az adatszolgáltatás és a balesebnyilvántartás még nem kielégítő a tsz-eknél, ép­pen ezért a ferati adatok csak megközelítő képet adnak a munkavédelmi helyzetről. Maxim János, a megyei ta­nács munkavédelmi felelőse elmondotta, hogy a mezőgaz­dasági balesetek csökkentésére komoly szervező és ellenőrző munka indult Megvitatták ezt a kérdést a járási tanácsok végrehajtó bizottságai és a jö­vő hónapban napirendre tűzi a megyei tanács vb. is. Egy járás kivételével már min­denütt kioktatták és levizsgáz­tatták a tsz-elnököket és mun­kavédelmi megbízottakat és minden közös gazdaságot el­láttak balesetelhárítási óvó- rendszabályokkal, A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi csoportja az iparban szerzett itöbb éves tapasztalatot fel­használva segíti és ellenőrzi a munkavédelem megszervezését. A járási tanácsokon tkájeőol- ték a biztonsági megbízotta­kat, akik közvetlenül is segí­tik a tsz-eket A ítél folyamán minden tsz- betn ki kellett oktatni a közös munkában résztvevőket, és a tsz-etaökökmek kell gondos­kodni arról is, hogy a tavaszi bázrtomsá® szemléket még a munkák kezdete előtt meg­tartsák. Erről egy jegyzőköny­vet is kél! küldeni a járási ta­nácsokhoz, sajnos azonban ez eddig még csak kevés helyről érkezett be. Sok esetben okoz gondot, hogy olyan egyének dolgoznak gépeken, berendezéseken, aki­ket a minimális biztonságtech­nikai ismeretekre sem oktat­tak ki. Pedig a balesetért nem csupán a sérült, de a tsz elnö­ke is felelős. Éppen ezért ha a tsz-t, tsz elnököt terheli mu­lasztás, kirívó esetekben a jö­vőben, szabálysértési eljárást indítanak ellene. Meg kell gyorsítani a kivizsgálást és pontosabbá tenni a baleset- nyilvántartást is. Helyes len­ne, ha a járási tanácsok mun­kavédelmi csoportokat hozná­nak létre, amelyben a mező- gazdasági osztályok, gépállo­mások és az Áramszolgáltató Vállalat képviselői is részt- vennének. A csoport tagjai felhívnáik a figyelmet az el­lenőrzés során észlelt hiányos­ságokra, s így esetleg sok ko­moly baleset lenne megelőz­hető. DSszfinnepség hazánk felszabadulásának 17. évfordulóján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága ápri­lis 3-án, kedden este 7 óra­kor díszünnepséget rendez hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából az új mecsekaljai Ságvári Endre Művelődési Házban. Az ünnepi beszédet Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának pót­tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára mondja. Az ünnepségre nívós mű­sort állítottak össze, amely­ben közreműködnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei, a Pécsi Zeneművészeti Szakis­kola tanárai, valamint a Pé­csi Közlekedési Vállalat férfi karának tagjai. >*> ■■ ■ --------­G yermekvédelmi tanácskozás a megyei főügyészségen Az értekezletet a megyei fő­ügyészség szervezte annak ér­dekében, hogy a különböző szervek ifjúságvédelmi tevé­kenységét összehangolják s megbeszéljék a feladatokat 1959-ben már egyszer történt országosan felmérés a veszé­lyeztetett fiatalok felkutatá­sára A megyében ezt a rend­őrség és a gyámhatóság vé­gezte. A felmérés célja az volt hogy az eredmény alapján ki­dolgozzák a megfelelő megelő­ző intézkedéseket A felmérés azonban nem hozta meg a kí­vánt eredményt mivel a két szerv nem tudott reális ada­tokkal szolgálni. Most ismét folytatják a veszélyeztetett fia talkoruak felkutatását, de már a tanácsok, lakóbizottságok, KISZ és más szervek *— is részt vesznek ebben. A tapasz­talat azt bizonyítja, hogy a la- kóbizártságok igen nagy se­gítséget nyújthatnak, mivel általában tagjai jól ismerik a körzetükben élő családok kö­rülményeit. így idejében fel­hívhatják a figyelmet az olyan fiatalkaruakra, akiknek (nem megfelelő a környezete s emi­att veszélyeiknek vannak ki­téve. t Az értekezleten javaslat hangzott el, hogy a munkába vonják be a Pedagógiai Főis­kola hallgatóit, a nyugdíjas pedagógusokat és esetleg az egyetem jogi karén államigaz­gatási jogot tanulók közül azokat, akik később is ha­sonló munkaterületen dolgoz­nak majd. { 6Tőo’ Elmarad az értekezlet... Tessék kiírni egészségesnek. mit nun ■tnnnii nimiimiminiimm»inillTM ö Ipefc iiilllli'i HnliltiiiiiiliiiiiiiiuilHiillliniii 99 Március SO-a volt. „Cukor”, a Görösgali Állami Gazdaság 17 éves tehene ott állt a vágóhídi „siralomházbcen” és „hahóra” várt. A hentes sújtott és tatán nem is sejtette, milyen értékes állatból szállt ki az élet. Cukor nincs többé. Több utódot és még több kitüntetést, fényképet, új­ságcikket hagyott maga után. 1956-ban az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon elnyerte azt a. kitüntetést, amit tehén életében egyáltalán elnyerhet: Nagydíjjal a nyakában sétált el a nagyszá­mú nézőközönség előtt. Megérdemelte ezt a kitünte­tést, mert 1956-ban egy láktácló alatt 13 335 liter tejet adott. Több mint negyvennégy litert napon­ta. Egymaga ellátott egy bölcső­dét. CUKOR« Baranyában nem volt még egy ilyen tehén. Az itteni kiállításo­kon ő volt a sztár, a verhetetlen és 1959-ben, az országos tejter­melést versenyben megszerezte az országos második helyet is. Tizennégy évig volt állami törzskönyvi felügyelet alatt. Ál­lami törzskönyvi száma 270. Kül- lemi pontszáma 90 volt és a törzskönyvi lapja szerint a 11 év aiatt 72 439 liter tejet fejtek tőle. Tejzsírszázaléka 3,83 volt és a 11 év alatt 2774,2 kiló tejzsírt ter­melt. Nagy mennyiségű te) ez. Pécs egynapi tejszükségletét fe­dezi körülbelül. Törzskönyvi lapja fennmarad, a fejét pedig elkérte a Mezőgaz­dasági Múzeum, ott lesz majd a Mezőgazdasági Múzeum kiállítá­sain,. (Sz.) \ IEIK.A **** MÍSIAPOS FEÍfNC £$ Tíííí Cfli IISÍE6ÉNTE ílll»'" m.) — Ha hallás után nem si­kerülne megjegyeznie.., — mondta, s kérte Jelkát. hogy erősen vésse emlékezetébe egymásután a címeket. Míg Jelka merőn nézte a papírla­pokat, ő is tagoltan lassan, több ízben elismételte élőszó­ban azoknak a szövegét •— Most már nem felejts el, ügye? — kérdezte és a papír­lapokat gondosan meggyújtót­tá, majd a hamujukat is por­rá nyomkodta a hamutartó­ban. Még egy ideig pihent Jelka Bécsben, a bosszúállás tervét újra meg újra átgondolta, s végre elég erősnek érezte ma­gát ahhoz, hogy visszatérjen Jankapusztára. Ki az áruló? A jamkapusztai pokolgépgyá ros, György, ismét elégedett lehetett. Megint szorgalmas ta­nítványa akadt, aki felülmúl­hatatlan érdeklődéssel tanul­mányozta a pokolgépek készí­ts használatát Josip Krobnak hívták ezt a terroristát Percsec is felfi­gyelt rá, s úgy vélte, hogy kü­lönleges feladatok megoldásá­ra is alkalmas. Többször be­rendelte magához és hossza­san beszélgetett vele. Egy szép napon Josip Krob ágy eltűnt mintha a föld nyelte volna el. Egyedül ment nem csoporttal, mint általában a többiek. Eltűnése senkinek sem tűnt fel, csak György hiá­nyolta, mert a többiek között senkit sem talált akinek olyan érzéke lett volna a robbantás „finomságai” iránt Néhány hét múlva arról ér­keztek hírek, hogy Lika-Krba- ván zendülés tört ki a helyőr­ségben. A zendülés szervezőit, mozgatórugóit nem átkerült megállapítani. Csak jóval ké­sőbb. Nyár végén visszaérkezett Jelka. Egyedül jött, kislánya nélkül. Arca a korábbi esemé­nyek miatt megbánást muta­tott — Meggyógyultál? — kér­dezte Percsec. — Meg. Teljesen meggyó- Otütam — feleíte Jelka és törte, hogy Percsec megcsó­kolja és szobájába kísérje. — Tudtam, hogy okos lány vagy Jel ka — mondta odabenn Percsec. — Ne haragudj. Az idegeim mondták fel akkor a szolgá­latot. De már rendbejöttem. — Pihend ki magad, bizo­nyára fárasztó volt az utazás, aztán majd újra együtt dolgo­zunk, mint régen. Jelka kipihente magát de abból semmi sem lett, hogy úgy dolgozzanak együtt, mint régen. Első dolga az volt, hogy kastélybeli szobájába új be­rendezést követelt. Megkapta. Azután azt követelte, hogy Percsec mindenüvé vigye ma­gával. A táborparancsnok meg próbálta lebeszélni erről. — Melletted akarok lenni — mondta erélyesen Jelka. — Többé nem állhat közénk se férfi, se nő. Percseenek engednie kellett. Meglepve vette tudomásul, hogy a régi Jelkára rá sem lehet ismerni, mintha teljesen kicserélték volna. Azelőtt tü­zes volt a szerelemben, de egyébként szerény és komoly. Mlost éppen ellenkezőleg. Hi­deg lett, de a szerénysége el­tűnt. Uj igényei támadtak Csak a legújabb divat szerini szabott ruhákat volt hajlandó felvenni és bár Percsec eddig nem szók'''* hozzá, hogy pén­zét szám-'-assa, most már anyagi pv-Mémái is támadtak. Mindeness ve szokásos tobzó­dásaira, a kaposvári könnyű nőcskékre alig maradt pénze. — MEGALAKULT a Bara­nya megyei Intéző Bizottság pécsi albizottsága, mely az idegenforgalommal kapcsola­tos problémák megoldására hivatott. Hasonló szerv léte­sült Siklóson, Harkányban, Pécsváradon, Szigetváron és Abaligeten is. — NEM LESZ Pécsett fel­sőfokú vegyészeti-, műszer­es automatika technikum. A Művelődésügyi Minisztérium szerkesztőségünk érdeklődé sére közölte, hogy a Pécsre tervezett felsőfokú techniku­mot más városban szervezik meg. — 51 MILLIÓ forinttal nőtt ebben az évben Baranya betétállománya, ezzel az Or­szágos Takarékpénztár me­gyei fiókjánál elhelyezett be­tétek összege meghaladja a 300 milliót. Az OTP történe­tében ez a legmagasabb be­tétállomány. — CUKRÁSZATI bemuta­tót rendez április 14—15-én a SZOT-székházban a Pécsi Vendéglátó Vállalat. — ÚJJÁSZERVEZIK a ko­rábban rendszeresen megje­lenő baranyai KISZÖV hír­adót, hogy megfelelő színvo­nalon, hatékony támogatást nyújtson a szövetkezeti tagok tájékozódásához, tapasztalat- cseréjéhez, politikai nevelésé hez. — FELSZABADULÁSI fin népségét rendeznek a Pécsi Pedagógiai Főiskola díszter­mében április másodikárt, hét főn délután 5 órakor. — FENNÁLLÁSÁNAK 10. évfordulóját ünnepli április 7-én a MEGYEVILL. Ez al­kalommal osztják ki a nyere­ségrészesedést és a dolgozók 49 százalékának a törzsgárda jelvényeket és hűségjutalma­kat. Ezt a változást annak tulaj­donította, hogy Jelka érzi az idő múlását és így akarja éb­ren tartani benne a szerelmet. Az azonban már kezdett el­viselhetetlenné válni, hogy va­lahányszor szórakozni men­nek, s egy nő ismerős mosoly- lyal vagy éppen csak némi érdeklődéssel nézett Percsec- re, hazatérve Jelka vad düh- kitöréseit hallgatta. — Ki volt az a nő? — rend­szerint ezzel a kérdéssel kez­dődött és ingerült csapkodás­sal, dühös szóváltással végző­dött esti beszélgetésük. Percsec megpróbált szigo­rúan, keményen fellépni, olyan hangon, amely a legvadabb tér roristát is megfékezte, de ez Jelkára egyszerűen hatástalan volt. A legvadabb fenyegetést is eleresztette a füle mellett, s csak hajtogatta a magáét. Már a jelenlétében folytatott tárgyalásokba is beleszólt 1932—33 telén már odáig fajult a helyzet, hogy Percsec úgy érezte, nevetségessé válik az emberei előtt. És valóban, háta mögött mondogatták, hogy papucs alatt tartja az asszony. Többször elhatározta, hogy elzavarja Jelkát, de amikor szembekerült vele, csak cél­zásokat mert tenni, ezeket pe­dig Jelka nem vette tudomá­sul. (Folytatása következik) — RÖVIDESEN megnyílik Uj-Mecsekalján a 71. számú épületben a háztartási bolt, és a városrész második eszpresszója. — FIÓKÜZEMET létesít a pécsváradi régi sajtüzemben a Szigetvári Konzervgyár. A fióküzemben — ahol elsősor­ban savanyított árukat készí­tenek — június elején kezdik meg a munkát három mű­szakban, mintegy százötve­nen—kétszázan. A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a IS. Játékhétre 4 879 245 lottószel­vény érkezett be, Így egy-tegy nyeróosztályva 1S23 71« forint jut. Nyíregyházán, a Magyar Nép­hadsereg helyőrségi klubjában megtartott sorsoláson a követké­zé nyerőszámokat hásták ki: 1, 17, 26, 53, 76 Jka áprilist jutalomsorsoláson a U. bét aaelvényei vesének részt, • — BUDAPESTI és debre­ceni vendégeket várnak áp­rilis elsejére Siklóson, Aba­ligeten és Pécsrráradon, a Ba­ranya megyei Idegenforgalmi Hivatal szállásain. Április első napján a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének buda­pesti központja, a posta köz­ponti javítóüzeme, valamint a debreceni Tóth Árpád Gim názium turistái érkeznek Ba­ranyába. — MÁJUSBAN kezdik meg a pécsi bányászok mun­kásszállásának építését Me­szesen. — TIZENHÁROM brigád kötött versenyszerződést a komlói Béta-aknán erre az esztendőre: a brigádok tagjai vállalták, hogy résztvesznek a szocialista címért folyó mozgalomban. Idő j árás j e 1 en tés Várható időjárás szombat estig: tavaszias idő, felhőátvonulások, több helyen esővel, vagy íutózápo- rokkal. Élénk délnyugati szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet plusz 5—10, legmagasabb nappali hőmérséklet 15—19 fok között. Távolabbi kilátások: vasárnap is enyhe Idő, nyugati széllel. 12. sz. AKÖV (Pécs, Rét ut­ca 43. II. em.) keres beru­házásban jártas, 5 éves gyakorlattal rendelkező általános vagy építészmérnököt Jelentkezés a személyzeti és munkaügyi osztályon. 445 Ipari képesítéssel rendel­kező könyvelőt és faipari ismeretekkel ren­delkező normást felve­szünk. Érdeklődni szemé­lyesen vagy írásban. Faipari KTSZ Szigetvár. _________ 10 734

Next

/
Oldalképek
Tartalom