Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-29 / 74. szám
tM2. MÁRCIUS 29, AfAI»8.<& 3 Ügyes mozgó reklám A Pécsi Ruházati Bolt egy újszerű, mozgó, gépkocsi- reklámmal járja be városunkat a jövő hót elején. Egy Trabant gépkocsit úgy „öltöztettek” fel, hogy azt a közönség egy piros szalaggal átkötött és barkával díszített óriási ajándékcsomagnak láthatja. A gépkocsi egy utánfutót húz, melyre egy óriási kosár-tojást helyeztek. A tojás oldalán szél malom-lapátok forognak, s nyitható ablakán keresztül egy krampusznak öltözött fiúcska húsz kg vegyes cukorkát és 20 000 darab reklámröplapot oszt szét a városban. Omepélyes évzáró a Kertésztsviiépző akadémia első évfolyamán Harminc tsz-kertész kapott emléklapot-—Kertészek a nagyüzemi zöldségtermelésről Pénteken délelőtt a TIT Bartók klubjában tartották meg a pécsi Kertésztovábbképző Szövetkezeti Akadémia első évfolyamának évzáró ünnepségét. A három felsőfokú továbbképzőn gyakorlati, zöm mei termel őszövetikezeti kertészek vettek részt. Megkezdik a nyereségrészesedés kifizetését a pécsi üzemek Amikor néhány gyárban a nyereségrészesedés felől érdek löd tünk, majdnem mindenütt azt a választ kaptuk, hogy több lesz a kifizetésre kerülő napok száma idén, mint az elmúlt évben volt Az összegyűj tött tudósításokból most közre adunk néhányat A Pécsi Kenderfonó Gyár igazgatója például örömmel közölte, hogy 25 napnak megfelelő összeget fizetnek ki, 506 ezer forint értékben. Sikeresen alkalmazták az új kender pácolási technológiát amely újítás révén született meg. Az eredmények javításához az is hozzájárult, hogy sikerült a szállítási időt csökkenteni és az energiával takarékoskodni. Termelékenységük így — 1960- hoz viszonyítva — 6.6 százalékkal emelkedett Hasonló a helyzet a Pécsi Agrária Keményítőgyárban is. Tavaly 18 napnak megfelelő összeg került kiosztásra és idén nem kevesebb, mint 1 hónap nyereségre számítanak. 1961-ben, éves tervüket 112 százalékra teljesítették. A Pécsi Bútor Üzemnél már a legutóbbi termelési tanácsko záson megtudták a dolgozók, hogy idén több kerül a borítékba a nyereségrészesedésből, mint 1961-ben. 1961-ben, anélkül, hogy gépi állományukat bővítették volna, termelésüket emelték, munkáslétszáimik vál tozaitlan maradit Nyírfát, ezüst birset, virágos kőrist és iiliariéiékei ültetnek a pécsi parkokba Városunkban és Pécs környékén komoly fásítást, parko sítást végez a Pécsi Kertészeti Vállalat parkgondozó részlege. A faültetést már az ősz folyamán megkezdték, a tavasszal azonban ismét több száz díszfa és cserje kerül a földbe. A vállalat szeretné a pécsi parkokat az eddigieknél sokkal eredetibbé, változatosabbá tmini. Éppen ezért sok eddig nálunk ismeretlen fát és cserjét ültetnek, meghonosítanak. A környéken meghonosított és közkedvelt vadgesztenyefákat lassan kiszorítják, felváltja az ezüst hars. A gesztenyefák ugyanis nehezen viselik el ezt a klímát, s lombjukat általában már augusztusban lehullatják. Az ezüst hárs őshonos a Mecsekben és nagyszerűen bírja a szárazságot, amivel számolni kell a városban. A legszárazabb nyárban se dobja le levelét s a hosszú virágzása, illata kellemessé teszi a levegőt. Több mint 100 ezüst hárson kívül a fenyők mellé társnövénynek mintegy 50 fehértörzsű nyírfát ültetnek, amely rendkívül dekoratív, kedvessé teszi a parkot. Ez idáig ritka volt városunkban a berkenye is, amelyből a jövőben főként a meszesi parkba ültetnek jelentős mennyiséget. Igyekeznek minél több mecseki növényt ültetni a parkokba, hogy ezzel mintegy átmenetet biztosítsanak a város és az erdők, a természet között. Igv a Pécs és a környék parkjaiban helyet kap a Mecseken őshonos, virágos kőris és a ju- harféiék is. A fák közé smaihémda cserjék, elfekvő boróka, madárbírs és Japán kecskerágó is kerül, amely télen is zöld marad. A Lombhullató cserjék pótlására mályva cserjét és tamariskát ültetnék. Az évzáróm 49 kertész kapott emléklapot. Ezek a szakemberek jövőre kivétel nélkül a továbbképző akadémia második évfolyamába léphetnek. Az évzárón Szabó István, a budapesti Kertészeti Főiskola tanára tartott előadást a sárgarépa, petrezselyem és zeller nagyüzemi termeléséről. A szünetben néhány aktuális kérdést tettünk fel Szabó Istvánnak, melyekre az alábbiakban válaszolt. — Véleménye szerint a hosz szán elhúzódó tél milyen kiesést okozhat a zöldségtermelésben, s mi ilyenkor a legfontosabb teendő a tsz-ekben? — A késed kitavaszodás valóban megnehezíti a kertészeti munkát, de én nem tartam tragikusnak. Egyedül a tavaszi salátánál és a korai burgonyánál okoz problémát ezek kiültetésével máris elkéstünk. A korai káposztafélék szabadföldi ki ültetésének ideje azonban március 15 és április 15. között van. Most tehát azok jártak rosszabbul, akik nagyon karéűi elvetették a káposztamagot. Általában az a javaslatom, hogy most kiasiit később keH vetni és elég csak egyszer tűzdelni, mintsem a palánta túlfejlódjöíi, tönkre menjen. — Milyen korszerű nagyüzemi módszerek bevezetését javasolja • zöldségtermelő tsz-eknek? — Mimdemekelőttt a palántázás, a növényápolás és a szedés gépesítését, valamint a ba rázdás, illetve permetező öntözést. Különlegesen új módszer a gyepkockás palánta nevelés, ami véleményem szerint rövidesen nagyobb méretekben is elterjed, mart kifizetődő, főleg kobakosoknál, — elsősorban dinnyénél — és paprikánál. A gyepkockás módszerrel nevelt paprika palánta erősebb, fejlettebb, és másik nagy előnye, hogy később is kiültethető s így elkerülheti KIVÁLÓ ÚJÍTÓK a fagyveszélyt. Az erős, bim- bós állapotban lévő palánta káültetés után nem esik visz- sza fejlődésében és behozza, sőt lehagyja a korábban kiültetett nem gyepkockás palántákat s előbb hoz termést is. A főiskola soroksári tangazdaságában most azon kísérleteznek, hogy a gyepkocka előállításának költségét tovább csökkentsék. — Van-e jövője a zöldségfélék vegyszeres gyomirtásának, mit mutatnak a hazai tapasztalatok? — Főleg a kistemyészterületű zöldségnövényeknél például a sárgarépa, petrezselyem, kát- posztafélék stb. — lenne igen nagy jelentősége a vegyszeres gyomirtásnak, mélyeknél a keskeny sortávolság miatt a gépi ápolás nehézkesebb. Külföldön például megpróbálták petróleummal gyomirtani a sárgarépát, ez a módszer azon ban nem javasolható. Hazad vegyészeink is végeznek kutatásokat e tekintetben egyelőre kevés sikerrel. Mindmáig legjobb módszer a kapálás s jó munkaszervezéssel ily módon gyomtalaníthatő leginkább a zöldségkert. Ezután Atkári VUmoa, a bólyi Kossuth Tsz kertésze mondta el véleményét az Akadémián tanultakról és a gyakorlati kertészkedés problémáiról. — Elmondhatom, hogy 13 éves korom óta kertészkedem, a továbbképző mégis adott újat. Hogy csak egyet említsek a sok közül, eddig nem tudtam mi az, hogy sorjéliző növény, most azonban már magam is répában, petrezselyemben alkalmazom, mert így könnyen elvégezhetjük a vak- kapálást. Véleményem szerint csak állandó kertészeti brigáddal lehet eredményesen kertészkedni, törzsbirigáddal. Ez a legfontosabb feltétele a nagyüzemi zöldségtermelésnek. Bővül! az üdülési lehetőség 1982-hen Több családos beutalót kapnak az üzemek — 342 külföldi beutaló, 378 szanatóriumi beutaló — Március 10-től június 25-ig 2136 dolgozó üdül 100 hold cző!ó teleidére talmas sir őriül enyagol áll tának elő Ai idén a megye lsz-ei Az elmúlt évben megyénkben 8 termelőszövetkezet foglalkozott szőlővassző-oltássol, gyökereztetéssel. Legjobb ered ményt a siklósi járásban, a villányi, villánykövesdi és má- rlagyüdi tsz-ek érték el, ahol 1 millió 600 ezer szőlőszaporító anyagot készítettek. Mivel a nagyarányú szőlőtelepítésekhez igen nagy mennyiség szűk séges, a fenti három tsz az idén 2 millióval több oltványt és európai gyökeresvesszét készít, minit tavaly. Ebben az év ben már a mohácsi Uj Barázda Tsz is foglalkozik oltványké- tótéssel, és a megye tsz-ei összesen 400 hold új szőlő telepítésére elegendő szaporító luayagot állítanák elő. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a dolgozók kedvezményes üdülési beutalóit az egyes megyebizobtságokon keresztül juttatja el az üzemek, vállalatok, intézmények szak- szervezeti aiapszervezetedhez. Nemrégiben tárgyalták meg az elosztásit, amelyet az elnökség hagy jóvá. Néhány számadatot máris közzé tudunk adni arról, hogy Baranya megye dolgozói, szakszervezeti tagjai ebben az esztendőben hányán vehetik igénybe a szakszervezetek által juttatott kedvezményes üdülési beutalót és hol NYOLC ORSZÁGBA 342 BEUTALÓ A külföldi üdülések közül az idén is legnépszerűbbek a dunai hajóutak lesznek. A bra- tiszlavai hajóútra 174 Baranya megyei dolgozó kap beutalót. A hajóút költségei 630— 830 forintig változnak, attól függetlenül, hogy a nyaraló melyik osztályt veszi igénybe. Az áldanád hajóútra 31, a bécsi hajóútra pedig 20 szak- szervezeti beutalót osztanak ki az üzemek szakszervezeti bizottságai. Igien jelentős az úgynevezett külföldi csere üdültetés, melynek keretében nyolc országba jutnak el a 'dolgozók. 133 DOLGOZÓ KAP BEUTALÓT A BUDAPESTI KULTURHAJÓRA A népszerűvé vált budapesti kultúrhajón ebben az esztendőben 133 pécsi és Baranya megyei dolgozó töltheti el szabadságát. A kultúrhajón kívül 9 beutalót biztosít a szakszervezet különféle belföldi hajó- utakra. Természetesen nem a bajfe utak jabeuttti • makszeevezeti üdültetés többségét, hanem a balatoni és más helyeken levő szakszervezeti üdülőhelyek. A pontos egész évi számok még nincsenek meg, mert azokat negyedévenként kapja meg az SZMT, de any- nyi már biztos, hogy ebben az esztendőben valamivel többen juthatnak kedvezményes szak- szervezeti beutalóhoz, mert az országos adatok szerint 1962- ban 3990 beutalóval többet adnak ki, minit az előző esztendőben. Valamivel több lesz a családos beutalók száma is ebben az évben. A legfrissebb adatot az jelenti, hogy március lO-dől június 25-ig a megye dolgozód közül 2136 fő töltheti kéthetes pihenését az ország valamelyik üdülőjében. Szeifert Károly, a pécsi Kossuth csipesz kiűz, uxKatosa szenvedélyes újító. Célgépei az export és a belföldi termelés meggyorsítását szolgálják, népgazdasági értékük másfélmillió forint. Szeifert Károlyt eredményes munkájáért nemrégiben kitüntették, a Kiváló Újító jelvény bronz fokozatát kapta. Ugyancsak bronzérmes Kiváló Újító Fischer Dezső, a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű KTSZ műszaki vezetője. 1952 óta foglalkozik újításokkal. Az elmúlt két évben négy olyan, a gyártási technológiával és anyagfelhasználással kapcsolatos újítása volt, ami évente mintegy 730 ezer forint megtakarítást jelent a ktsz-nek. ELŐSZÖR AZ UTCÁN IáU tam a bolt ablakán keresztül. Ballagott a kapuk alatt és valaki a bentlevők közül megjegyezte: — Szegény Barát, milyen nagy gondban van, úgy lógatja a fejét, majd a térdét veri az álla. Máskor meg „Bogarasnak” titulálták, de mondták „Mi- csurin"-nak is, meg „utolsó Mohikán”-nak is. Ekkor már sejtettem, hogy ez a sok név csak ráragadt, s végül megkér deztem. — Mondják már meg, hogy hívják valójában ezt az embert? Így tudtam meg, hogy a becsületes neve Fabi Sándor. Nagyváty községnek is olyan az arculata, mint a megye többi községéé. Formálódik, alakul, a szocialista előrehaladás szerint, lakói győzködnek, hogy maguk alá gyűrjék a nehézségeket. Közös a küzdelmük, közös az örömük és a bosszanko- dásuk is, ha valamit elvétenek. EBBŐL A KÖZÖSSÉGI életből lóg ki Fabi Sándor, ezért kapta a sok jövevénynevet is, valójában nem is ok nélkül, mert két dolog igazán tori cd vele kapcsolatban. A „Barát" nevet azért testálták rá, mert már 40 éves és még mindig legényember. Erősen kopaszodik és nemcsak életmódjában, hanem külsőben is kezd hason lítani a barátokra. „Utolsó Mohikánnak” pedig azért becézik, mert az egyetlen gazda a faluban, aki nem lépett be a közösbe és 15 holdjával maga próbálja útját állni a fejlődésnek. Ez a két körülmény amolyan különcködő magatartásra vall. A másik két raga- dáncs név inkább szakmai jellegű. Nagy gyümölcsöse van és még tavasszal is rengeteg almája: ezért hívják Micsurinnak. S végül a „Bogaras” nevet sem azért kapta, mintha a fejében lenne a hiba, hanem a 90 család méhet jelenti az udvarában. Fabi Sándor józan, értelmes parasztember. Külső megjelenése is jó kiállású, csak az a hibája, hogy azt hiszi önmagáról, 6 a miág esze. JÁR-KÉL AZ EMBEREK KÖZÖTT és nem veszi észre, hogy összesúgnak a háta mögött, ezért is, azért is. Ha érdeklődnek tőle, miként képzeli jövőjét kialakítani, nem sértődik meg. Szívesen bocsátko- zik vitába, csak az érvelései li sandák és vérszegények. I — Adom én a földet, csak l vigyék. Tudom, hogy ez a fej- l lödés útja, hanem apám, % anyám már öregek, ők nem d valók a tsz-be, dolgozni sem j igen tudnának. — Ne a szülei öregségét feszegesse. A saját eUiatározá- ^ sáról beszéljen — vágok a sza- ~ vába. f f — Hát, sok népnevelő járt a házamban, de azoknak is csak azt mondtam, amit magának: j én nem lépek be. s Rövid időre közénk telepszik a hallgatás. Én nem men- z tem a házához agitálni, 6 jött a tanácsra, ügyes-bajos dolgát - intézni és csak úgy beszélget- f tünk. Az öreg szülei a 15 hold ban sem tudnak dolgozni, nap- c számosokat fogad, kiadja har- t madában, még ő maga sem dől a gozik benne. r — fis ha majd nem kap nap- l számosokat? Parlagon hagyja j a földjét? — kérdezem. — Nem >■ érzi, hogy még sok nehézsége támad emiatt a boldog „ma- szeK’ség miatt. Nem érzi, * hogy máris remete a falu kel- a fős Jcözepéu, emberek között. — De igen. Sok minden nem úgy alakult, ahogy terveztem. Bikahizlalásra nem kötnek velem szerződést, pedig az jó üzlet volt. Műtrágyát sem ka ■ pok, pedig az államnak is érdeke lenne, hogy többet teremjen a föld... — NO LÁM, MÉG KIOKTAT bennünket — gondolom — s ha merné, talán még a Földművelésügyi Minisztert is kérdőre vonná, hogy mér olyan sok műtrágyát kiutalni a tsz-eknek, és miért nem az. ő 15 holdjával törődik elsősorban. :' — Lesz maga még brigádvezető a tsz-ben. — Akkor inkább könyvelő — válaszolta fanyar mosch/ kíséretében. Ugyanis Fabi Sándor 15 holdas egyéni gazda könyvelési tanfolyamra jár. Vagy taláh az „Utolsó Mohikán” — „Borát” irodát akar nyitni a 15 holdas gazdaságban és el akarja számoltatni a „Bogaras” „Micsurin”-t? MAJD MEGLÁTJUK, hogy Fabi Sándor a jövőben, hogyan ad a kérdésre választ. GYENIS JÖZSE# A „soknevű" ember Nagyvátyon
