Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-27 / 72. szám

■mt. MÄRCIUS *7. ÜIAWI & 3 HarmiiicKéüeriiielősiovetkeietlien megkezdték az építkezési Csak nagy kapacitású nagyüzemi létesítményeket építenek Megyénk termelőszövetkeze­tei ebben az évben 66 millió forintos állami kölcsön segít­ségével építkeznek. Felkeres­tük Gódor Andrást, a megyei tsz beruházási iroda vezetőjét; mondja el, milyen létesítmé­nyek épülnek 1962-ben — Az elmúlt évben 750 lé­tesítményt építettek a terme­lőszövetkezetek. Az idén 150 új létesítmény épül. Ez azonban csak látszat­ra kevesebb a tavalyinál, hi­szen a tavalyi ideiglenes léte­sítményekkel szemben na­gyobb [kapacitású, stabil, nagy­üzemi férőhelyek készülnek — mondta Gódor divtára. — Míg tavaly a legnagyobb kapacitású csibenevelő 2500 férőhelyes volit, addig az idén már három, egyenként 20 ezer férőhelyes csibémévé!« létesül a lippói, siklósi és ká- tolyí termelőszövetkezetben. A tavaly épült csibenevelők­ben egy férőhely 125 forint­ba került, míg a 20 ezresnél a felére, 61 forintra csökken egy férőhely építési költsége. — A csibenevelők mellett milyen nagyüzemi létesítmé­nyekkel gazdagodnak ebben az évben a termelőszövetkezetek? — A tavalyi 100 férőhelyes sertéshizlaldák helyett az idén A Szigetvári Állami Zrínyi Miklós Gimnázium vasárnap délelőtt tartotta diákotthoná­nak kollégiummá avatását és névadó ünnepségét. Az ünnepsé get a járási művelődési otthon nagytermében tartották. Az avató és névadó ünnep­séget Dömötör Zita, a Diákta­nács elnöke nyitotta ...meg. majd a gimnázium igazgatója, JamiricnJtázméri maratta az ünepség jelentőségét. A műkő- Ät »Am. * «A-MIJ I .1 im . 1 ■ * . 500 férőhelyeseket építenek, összesen 19-et. Az 50 férőhe­lyes növendékmarha-istállók helyett negyvenhárom 100 férő­helyes növendékmarha- istáiló létesül. Az elmúlt évek során épült to jóházak csak 500 férő­helyesek voltak, míg például az idén Sellyén épülő tojóház már 5000-es kapacitású lesz. Megyénkben a jövőben az idén épülő létesítményeknél kisebb kapacitásút egyáltalán nem építenek. Újdonság, hogy a ta­valyi vasvázas górék helyett, ugyancsak 10 vagonos szerfás górékat építenek. A szólcsator- nás gólé előnye, hogy 200 ezer forint helyett 32 ezer fo­rintba kerül, ezenkívül a ter­ménytárolás mellett a fedett tér kiválóan alkalmas gyü­mölcs szárításra, kisgép táro­lásra, kombájn szérűnek. — Mely tsz-ek építkeznek komoly mértékben az idén? — 500 férőhelyes sertéshiz­laldát építenek a magyarbó- lyi, vásárosdombói, nemeskei, báty kapet érdi tsz-ekben. Ugyancsak 500-as hizlalda, 100 férőhelyes tehénisitálló és két 100 férőhelyes növendék- marhadstálló épül a siiklós- nagyfalusi Jóbarát Tsz-ben, uesi omeveiei ívuras Anxai, a megyei tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője ad­ta át Kőrös Erzsébetnek, a kol légium igazgatójának. Az ünnepség további részé­ben a szülői munkaközösség nevében Kiss Gyuláné átadta az intézmény 10 éves fennállá­sának alkalmából a szülőd mun ÍSilcőzMlé'g '• a^ánáékSts'4szépen , iW'-y- * több mint kétmillió forintos költséggel. De említhetjük a himesházi, palotabozsoki és több más termelőszövetkezetet is, ahol igen jelentős összeget fordítanak beruházásra az idén. — Hozzáláttak-e már az építkezéshez a falvakban? •— Igen. A kedvezőtlen idő­járás ellenére a 80 építkező termelőszövetkezet közül 32- ben már igen szépen halad a munka és az alapozással mindenütt elkészültek. Somberekén már át is adták műszakilag az új ásott kutat, a szászvári tsz 100 férőhelyes növendékmarhaistállóján pe­dig már a tetőszerkezetet ké­szítik az ácsok. Erdősmecskén elkészült a juhhodály faváza, a baranyahidvégi tsz-ben pe­dig falazzák a 32 vagonos magtárt — Milyen mértékben akadá­lyozza a havas, esős idő az építkezést? — Az esetek többségében a felázott talajon komoly gon­dot okoz az anyagszállítás. A teherautók beragadnák a sár­ba, és sok helyre még vonta­tóval se lehet bejutni. Az egyik véméndi építkezésnél például két lánctalpas traktor vontatott a munkahelyre egy félig rakott teherautót. Elő­fordul, hogy a kiásott alap, beázik vagy megfagy, s a be- omlás miatt mélyebbre kell leásni. Költségesebbé válik az építkezés. Akadályozzák a munkát az éjszakai fagyok is, amelyek teljesen tönkreteszik a habarcsot Az építkezők minden alkal­mas órát kihasználnak már mosit is, és az építkezésekkel lényegesen jobban áll a me­gye, mint tavaly. Amint az idő megjavul, a tervezett lé­tesítmények . 00—96 százalékét azonnal elkezdik építeni. W. M. Kollégiumavatás Szigetváron (8.) Hónapokig nem tartott ve­zetőségi ülések és több vezető­ségi tag passzivitása — ez a jellemzője a vezetésnek. Tol­nai Ferenc, a termelőszövet­kezet elnöke visszaélt a biza­lommal. Több esetben megsér­tette a kollektív vezetés sza­bályait. Az igazgatósági tagok tudta nélkül állatokat, gépeket vásárolt. így vásárolt többek között ötvenhat borjút. Még szafamai tanácsot sem kért. A borjúk igen gyengék voltak, mindössze hait-tnyolc hetesek. Nem volt férőhely. Néhány napig szabad karámban tartot­ták őket és nem csoda, ha .gennyes tüdőgyulladás követ­keztében 32 borjú elpusztult. A tagok megkérdezése nélkül vásárolt két hold szőlőt is és amikor iskolám volt, megálla­podott egy állami gazdasággal két futóié vásárlásában. A lo­vat le is hozatta, holott a há­rom üzemegységben ilyen cél­ra van bőven ló. A tsz köny­velőjének, Tóth Józsefnek kö­szönhető, hogy a lovakért já­ró, mintegy 10 000 forintot nem fizették 3d. Az ő utasítá­sára még decemberben, a csd- benevelő elkészülte előtt 4000 csirkéi hoztak a termelőszö­vetkezetbe. Télen csirkét ne­velni igen költséges és veszé­lyes, különösen egy olyan ter­melőszövetkezetben, ahol )ta- karmányhiánnya! küzdenelc. Az agranómus is helytelenítet­te ezt, a járási szervek sem értettek vele egyet. Ennek el­lenére Tolnai Ferenc megyei jó kapcsolatára hivatkozva le­hozatta a baromfiakat Ugyan­csak az agrapámt» helytelení­tése ellenére vásároltatott fel a háztájiból novemberben és decemberben 40 növendék­marhát. Azt mondta: „Ha nem vásároljuk meg, akikor a tagok túl adnak rajta másutt.” Eh­hez megszerezte ugyan az in­téző bizottság határozatát, de ő tudta a legjobban, hogy mi­lyen gyenge a termelőszövet­kezet takarmányeOlátása. En­nek eHemére úgy tett, mint ahogy a hazardírozok szoktak tenni. Felsőbb szerv, pontosabban a járási pártbizottság 1901 tavaszán tárgyalta a termelő­szövetkezet gazdasági, potiiti- kaá helyzetét. Ekkor megfelelő javaslatokkal segítették a termelőszövetkezet munkáját. A .tagok és mások jelezték, hogy az elnök a tsz körzetéhez tartozó állatorvosoknak, em­berorvosoknak, tanácsi funk­cionáriusoknak, sofőröknek és másoknak a termelőszövet­kezet közös kukorica területé­ből 800—1200 négyszögöl ku­koricát ad ki. A végrehajtó Bizottság figyelmeztette: szá­molják fel ezt. Nem történt semmi. Ezért Tolnai Ferenc pánttoüntetést is kapott. Jellemző volt a vezetésire, hogy évközben elmulasztotta a tagokkal ismertetni a kül­döttközgyűlés határozatait. Hogy milyen ritkáin volt ilyen, arra a jellemző az is, amit Tolnai Ferenc 1982. február 22-én csütörtöki napon, a magyarmecsked üzemegység­gyűlésen mondott: „Tisztelt tag társak! Elnézést kérek azért, hogy eddig csak ulti közben találkoztunk a kocs­mában.! ^ Ehhez azt hisziem nem kell kommentár. A megtartott üzemegység- gyűléseken is kiütközött Tol­nai Ferenc nyaikassága, önfe­jűsége. Ha a tagok bírálták a vezetésit, akkor körülbelül a következőket válaszolta: ve­gyék tudomásul, hogy nekik nincs joguk a dolgokba bele­szólni, illetve ezeket a hatá­rozatokat bírálni, mert ezt már a küldöttközgyűlés jóváhagyta. Ez a szellem érvényesült a ve­zetőségi üléseken is. Nem na­gyon engedte szóhoz jutni a vezetőségi tagokat. Ha szóltak valamiért, akkor azt mondta: „Maguk mondhatnak, áruit akarnak, én ezt úgy is végre­hajtom, mert ez központi uta­sítás”. Nem tudni milyen köz­ponti utasításra célzott, de egy biztos: olyan központi utasí­tást sehonnan ' sem kapóit^ hogy senkit se kérdezzen meg, csak vásároljon azt, ami neki tetszik és így tovább. Ez az „érv” csak azt segítette elő, hogy egyre kevesebben jártak vezetőségi ülésre. Az agronómus, Paipp Gábor nehéz helyzetben van. Jóké­pességű ember, sokat tudna és akarna is tenni a termelőszö­vetkezetért, de nem mer. És ennek az az oka, hogy Papp Gábor az ellenforradalom ide­jén bizony jó belekeveredett az eseményekbe. Elzárt nem tudja tekintélyét, szaktudását érvényesíteni, mert egyes ta­gok azt mondják: „Mit ma­gyaráz nekünk egy ellenfor­radalmár!” Sajnos, ezt az ál­datlan helyzetet az elnök is kihasználja, meglovagolja ahelyett, hogy a pártszerveaet­Tudományos ülést rendeznek az üzemi orvosok Az Üzemorvosok Dél-Dunán­túli Szekciója, a Magyar Vö­röskereszt Baranya megyei és Pécs városi Szervezete április 24. és 28. között üzemegészség­ügyi hetet rendez a megye és város üzemeiben. Az üzemegészségügyi héttel kapcsolatban munkatársunk néhány kérdést tett fel dr. Miskolczy Vilmos megyei és városi üzemi főorvosnak. Az első kérdés az üzemegészség­ügyi hét programjára vonat­kozott. Dr. Miskolczy Vilmos vála­szában elmondotta, hogy a fia­talkorúak és nőmunkások vé­delméről, az alkoholizmus kér déséről, a balesetelhárításról, az elektromos áramütés utáni elsősegélynyújtásról, a vér­adásról, a két műszakot végző nők munkavédelméről tarta­nak majd előadást. Üzemi egészségügyi filmvetítés kere­tében általános egészségügyi témákról tartanak előadásokat. Ezen a héten fejezik be a mintegy 20 üzemben folyó üzemegészségügy! taníolyamo kát, az üzemi ápolónők, a vö röskeresztes üzemi titkárok és mások részére. Ugyancsak az üzemegészség- ] ügyi héten tartják meg — most már harmadizben — az | egésznapos elsősegélynyújtó I tanfolyamot az elsősegélynyúj- | tás alapismeretéiről. A tanfo- í lyam befejeztével a hallgatón vizsgát tesznek. A már kikép­zett elsősegélynyújtók tovább­képző jellegű gyakorlatokat végeznek a különböző kötözé­sekről. Az üzemegészségügyi hét ke­retében tartják meg az üzemi orvosok tudományos ülését is, amelyen 12 kiselőadásban fog­lalkoznak a gyakorlati üzem- egészségügy problémáival. Az üzemegészségügyi hét át­fogja a város és a megye vala­mennyi üzemét. A négy em­bert, vagy annál többet foglal­koztató falusi magán-törpe- üzemeket is ellenőrizni fog­ják, miként az már hat éve szokás az üzemegészségügyi hetek alkalmával. A második kérdés; miképp készüljenek az üzemek a fon­tos eseménysorozatra? I Dr. Miskolczy Vilmos el­mondotta, hogy a kérdésnek három vonatkozása van: szer­vezési, tisztasági és oktatási. Ami a szervezési kérdéseke* illeti: az üzemi tömegszervezetek­nek fel kell készülniök a tö­megek mozgósítására. Nem­csak a vöröskeresztnek, de a nőtanácsnak, meg a szakszer vezetnek is, hiszen az elő­adások témája a dolgozók valamennyi rétegét felöleli. A tisztasági kérdés lényege: hasznos lenne már most fel­mérni, hol kell nagytakarítást végezni az üzemben. Utána nyomban hozzá lehetne fogni a takarításhoz, el kellene érni, hogy az üzemegészségügyi hét indulónapján tiszta üzem fo­gadja a dolgozókat. A kérdés oktatási vonatko­zása: az üzemegészségügyi ál­lomások tagjai jelenleg hat­hetes tanfolyamon vesznek részt, az állomások tagjai üze­mi munkások. Minden műhely ben kijelöltek egy-egy mun­kást, aki az orvos segítőtársa. Az orvos ugyanis nem lehet mindig ott az műhelyben, így az üzemegészségügyi állomás tagjainak tájékoztatása, észre­vételei rendivül értékesek szá­mára. A KESZTYŰ VARRÓNŐ A Pécsi Kesztyűgyár évente közel egymillió pár kesztyűt készít, melynek nagyobb ré­szét külföldi országokba szál­lítja. Ez a gyár — női munká­ban eléggé szegény városunk sok asszonyának ad kenyeret. Naponta 250 női dolgozó készí­ti a műhelyekben a szebbnél szebb kesztyűket, vagyis eny- nyi dolgozónak tudnak helyet biztosítani, amíg helyszűke miatt háromszázötven nőt be­dolgozóként foglalkoztatnak, akik ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint a gyárbeliek. A vállalat részéről is gazdasá­gos a „bedolgozás”, mert nincs szükség arra, hogy nagy ösz- szegért bővítsék az üzemet, amellett a megnövekedett ter­vet így is tudják teljesíteni. A bedolgozó asszonyoknak is könnyebbséget jelent, mert az otthoni kesztyűvarrás mellett a szükséges házi munkát is el­végezhetik. Erről beszélgettünk Rausch Lászlónéval, aki már ötödik éve bedolgozó kesztyű­varrónő. A kis szuterinkonyhában pi­ros, kismamaruhás fiatalasz- szony fogadott, éppen befejezte a mosást. Rauschné mindössze huszon­hét éves, de a szakmában öreg nek mondható, -hiszen már ti­zenegy éve varija a kesztyű­ket. Ki tudja hány került ki a kezéből, melyik országban, s kik hordják? Nem kesztyűvarró szeretett volna lenni, gimnáziumba járt két évig, s azután kimaradt, mert kellett a pénz, szülei el­váltak és ők öten voltak test­vérek. — Ki sem lehet mondani, milyen boldog voltam, amikor felvettek s a kéthetes tanfo­lyam után rendes fizetést kap­tam, darabbérben dolgoztam, s jól kerestem. Egy pár sima kesztyű összevarrásáért tizen­egy forintot fizetnek, a rácso­sért, amelynek összeállítása hosszabb időt vesz igénybe, s bonyolultabb, tizenöt forintot. Naponta elkészítem mindig az öt párat. 1958-ban lett bedolgozó, az­óta is tartja a napi öt párat, s havonta 125 százalék általá­ban a teljesítménye. Egy hé­ten kétszer bemegy a gyárba, elhozza a varrásra váró 15 pár kiszabott kesztyűt, a kész­árut pedig leszállítja. A heti 30 pár mindig megvan. — Tavaly nyáron behívtak négy napra, de már alig vár­tam, hogy leteljen. Itthon is ledolgozom én a napi nyolc órát, s mellette még az összes házimunkát is elvégzem. Be­széltem asszonyokkal, akik azt mondták, nem tudnak bedol­gozni, a sokféle otthoni mun­ka mellett elmegy az- idő, s a kesztyűk maradnak. Nekem az a véleményem, hogy minden az időgazdálkodástól függ. Amikor férjhez mentem, elein­te fennmaradtam késő éjsza­káig, ha mindent el akartam végezni, de megtanultam be­osztani a perceket. Reggel a férjemmel kelek, rendbehozom a lakást, bevásárolok, délután 4 óra körül kezdek a főzéshez, hogy mire hazajön a férjem, meleg étel várja. A nap kö­zépső részében varróm a kesz­tyűket. Évente 1300—1400 pár kesz­tyűt állít össze, amely átlago­san számítva 17 500 forintot tesz ki, vagyis ennyivel járul a házépítéshez. Férje -gépész­mérnök az erőműnél, s ha egy kicsit takarékoskodnak, fel­épül az új ház, melynek na­gyobbak, világosabbak lesznek az ablakai, mint a szuterin- | konyhának és biztos, hogy könnyebb lesz a kesztyűvarráa is. Bozscr E, A Szigetvári Földműves- szövetkezet március 29— április 3-ig árusítással egy­bekötött bútorkiállítási rendez a szentlőrinci kultúr házban. Modern és hagyo­mányos bútorok nagy vé­tel együtt segítenék Papp Gá- tunk voima, akkor semmink bort abban, hogy tudásához sem lenne, még a birtokunk mérten dolgozhasson. ás elúszott volna — mondta. Ezek miatt lett vihar a ma* — Ebben sok igazság van — gyarteleki termelőszövetkezet- csatlakozott hozzá az új ben. Ilyen tényeket tárt a já- szarvasmarha-gondozó —. rásd pártbizottság, a járási ta- Aranyi a trágya az istállónál, nács, a járási népi ellenőrzési hogy mintha a Sinai hegyre bizottság először a kommurais- hordanám a trágyát. Mondta iáik, majd üzemegységenként a brigádvezetőnek, hogy hor- a tagok elé. dassa el. Azt mondta: nem Viharosak voHtak ezek a mennek az emberek. Volt gyűlések. A párt taggyűlés nyolc ellenszavazattal úgy foglalt állást, hogy féléves próbaidőre tartsák még meg elnöknek Tolnai Ferencet. A magyarmecskei üzemegy- sóggyű lésen, amelyen én is résztvebtem; másképp döntöt­tek. A kultúrházban volt az üzemegységgyűlés, amelyre szinte mindenki eljött Még a nem tagok — bedolgozók — közül is sokan. Látszott, hogy mindenkit érdekel a „hogyan tovább”. Szenvedélyesen, okosan szól­tak hozzá az emberek. Néha egymás szavába vágtak, de mindenkit az igazság kideríté­se vezetett. Egyik tag ezt mondta: — Tíz éve vagyok tíz-tag. Ha minden évben 1300 forintot kellett volna visszafizetnem a tsz-nek, akkor már a házamat is éllhadhattam volna. Idős, hajlottihéltú parasztem­ber állt fel. — Hatvanba! éves vagyok kérem. Engem még senki sem csapott be, mint mosit a veze­tőség Én nem kértem soha semmit ök mondták: jöjjön most ezt kap, most azt kap Én meg mentem. Szereztem 253 munka­egységet meg 1100 forint adósságot. Hogyan lehet ez kérem? Mi­lyen vezetőség az, aki még azt sem tudja kiszámolná: mennyi jár a tagnak? Magas, barma parasztasz- szomy jelentkezett. Szélűd arca egysaere vörössé vált — Ha egyénileg így dolgoz­olyan, aki azt mondta: neki megizzad a homloka a trágya­rakástól és akkor beteg lesz. Leheit így dolgozni kérem? — Nincs mag az összefo­gás — ez a rákfenénk — mondta a körzeti instruktor —. Hibáit követtek el a veze­tők. Tanulják meg emberek: akárki lesz a vezető, azt segí­teni, támogatni keli. — Úgy van, aiki beirat, ami­kor munkára küldik azt is közre keli fogni! Az egyik art kifogásolja: miért nem kapott az ő uno­kája négy mázsa kenyérgabo­nát, amikor 228 munkaegysé­get szerzett a közösben és miért kapott Varga Dezső lris- vendéglős leánya, aki nem is tsz-tag. A másik azt kérdi: hogyan lehetett olyan bérezést kidolgozni, hogy akik órabérben rakták össze a répát, azok 1,6 munkaegységet szereztek, azok pedig, akik a nehezebb munkát végezték, a főidet szórták a répára, azok csak egy munkaegységet tudtak tel­jesíteni. A harmadik a hoste- lokrói beszél. Arról, hogy ők fizették az adót utána, ők is művelték, a termelőszövetke­zet vezetősége hogyan terhel­hette be őkéit száz négyszög­ölenként 70 forinttal. A negye­dik azt mondja: a földjánadék az mindenkinek megjár, ho­gyan vonhatták le azt munka­egységelőlegre, hogyan ol­vaszthatták be a föld járadé­kot a munkaegység értékébe? Szalal János (Tolytatása következik.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom