Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-18 / 65. szám
Bf». MÄRCTCS IS. 5 “ j, ; , ■ 1 Merre tart a m gépesítése ? A termelőszövetkezeteknek nem kell töretlen utakon járulok, a nagyüzemi termelés kialakításánál felhasználhatják a nagyüzemi tapasztalatokkal rendelkező állami gazdaságok módszereit. Az állami gazdaságok termelése ma már világviszonylatban megállja a helyét, s ha ez így van, akkor a helyi termelőszövetkezeteknek is jó példával szolgálhatnak. Technikai bázis és szakosítás A régi hagyományos termelési módról az állami gazdaságok is akkor tértek rá a korszerű gazdálkodásra, amikor beállították a nagyteljesítményű erő és munkagépeket Az első ilyen gép az aratócséplőgép volt Az állami gazdaságokban — aminek a tsz-ek még jórészt előtte állnak — már kialakult a technikai bázis, amin a modem, nagy teljesítményű gépeket és azok kezelőit, kiszolgálóit, szakmailag jól képzett dolgozókat értjük. A technikai bázis törvényszerűen felveti a termelés szakosítását, mert egyébként a termelési költségek óriási méretekre nőnek. A szakosítás lényege minél kevesebb féle növényt termelni, illetve egyfélét nagyobb területen, csak így csökkenthető a termelési költség. Itt kapcsolódik hozzá a következő láncszem, a tömbö sítés. Egy tömb 200—500 holdas tábla. Az így kialakított termeléshez kevesebb féle és darabszámra is kevesebb gép kell, s mégis a növény termelésének minden munkafolyamatát gépesíteni tudjuk. Ha sokféle növényt termelünk, akkor a teljes gépesítés óriási költséggel járna, szánté lehetetlen. Az állami gazdaságok termelési szerkezete is átalakulóban van, most történik az áttérés a területi termelési elvről az ágazati termelésre. A A Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaságban már megvalósult az ágazati vezetés. S mivel a gépek szervezésit mindig a termelés iránya szabja meg, a gépek szervezése nálunk is követi a termelés szerkezetét. A legfejlettebb fok a szakosított gépüzem, de ezt csak azokban az állami gazdaságokban lehet megoldani, ahol ennek feltételei — a gépekkel dolgozó munkások lakásviszonyai, szállítása, ellátása, stb. — megvannak. A mi gazdaságunkban három gépesítési üzem van, ezek a gépüzemek még általános jellegűek, vegyes gépiekkel — nehéz, középnehéz és köny- nyű traktorokkal — rendelkeznek. (A szakosított gépüzemnél mindegyik típus egy külön üzemet képez). Üzemeltetés, javítás Szakosított termelés «etében a gépek szervezésénél három alapvető dolgot kell megoldani; a gépek szakszerű üzemeltetését, karbantartását és javítását. Mi mindhárom posztra egy-egy gépészmérnököt áhítottunk. A gépek üzemeléséhez hozzáértő szakembereket kell beállítani, aki lehet gépész vagy agronómus képzettségű, megfelelőbb azonban a gépész szakember. Az üzemelő szakmérnök feladata a gazdaságos üzemelés, amit a gépek meghibásodásának megelőzésével érhet el. A gépek karbantartását bét részre kell bontani — a szerviz és a karbantartási rendszerre. Leghelyesebb az időt úgy beosztani, hogy a gépeket éjjel, mikor a munka szünetel, vigyük szervizre, így a traktorosok reggel már üzemképes géppel kezdhetik meg a m ■ giával üzemel. A tapolcaiak korábban azt is tervezték, hogy a forrás gyógyhatású melegvizének felhasználásával strandot építenek. A terv azonban eddig még nem valósult meg. Pedig megérné a fáradságot, hogy a jelenlegi gondozatlan pocsolya helyén közös erővel strandot vagy melegvizes fürdőt építsenek. Hatszáz éves vízimalom a kisfapolcai tsz-tagok szolgálatában A sildósnagyMud termelő- • net nélkül az olcsó víziener- szovetkezet kisitapolcai üzemegységében több érdekességgel is találkozik a látogató. A termelőszövetkezeti tagok, amíg a tavaszi mezőgazdasági munkák nem kezdődnek — söprűkötéssel töltik hasznosan az idejüket, amiből a férfiak naponta 80—100 forintot is megkeresnek. Az asszonyok szocialistái munkaibrigádjának 18 tagja résztvesz az ezüstkalászos tanfolyam előadásain is, hogy növekvő szaktudással végezhessék majd a tavaszinyári munkájukat. Esténként pedig a tsz klubja telik meg az érdeklődőkkel, ahol lemezjátszó, televízió teszi tartalmassá együttlétüket. K istapolca érdekességei közé tartozik a falu hatszázéves múltra visszatekintő vízimalma, amely a termelőszövetkezet tagjainak háztáji gazdaságából kikerülő termények ő“'ésében tesz jó szolgálatot. A vízimalom nagy előnyei közé tartozik, hogy kerekét a tapolcai melegvízforrás vize hajtja és így télen-nyáron szümunkát. A szerviz is kétféle lehet, egyik megoldás a belső szervizműhely, a másik a mozgó szerviz-kocsi. Ez az utóbbi fejlettebb formája a szerviz rendszernek s különösen az ágazati vezetésnél előnyös. A mozgó szerviz-rendszer két szakemberből áll egy gépjárműből pótkocsival. A mozgó szerviz a táblákon dolgozó minden gépet felkeres, a gépeket a tábláról egyenként kihívja és egy félre eső helyen elvégzi a szervizt, ami csak 20—25 percig tart. Ha a gépek két műszakban dolgoznak, akkor a szervizt is két műszak ban kell üzemeltetni. A karbantartás másik lényeges része az, amikor az erőgépeket géptípusonként és a ledolgozott üzemóráktól függően revízió alá vesszük. Géptípusonként meghatározott üzemórát kell ledolgoznia a gépnek almoz, hogy I. számú karbantartásra kerüljön, hasonlóan az üzemóra szabályozza a II. számú karbantartás elvégzését is., Gazdaságunk a gépjavítást terv szerint végzi, a gépjavítási -terv pedig a növénytermelési technológiai tervre épül fel. A technológiai terv meghatározza, hogy a gépet az év melyik napjain használja, a javításit akkor kell elvégezni, mikor a gép a terv szerint nem dolgozik. A bólyi gazdaságnak három gépüzieme van s mindhárom üzem részére külön gépműhely áll Rendelkezésre, az üzem közbeni kisebb meghibásodások elhárítására és a karbantartásra. Ez azért szükséges, hogy a gépek kiesését csökkentsük. A gépüzemek kint a szántóföldön is alkalmaznak úgynevezett brigádszerelőt! a meghibásodások gyors elhárítására. A gazdaság központi gépjavító műhelye az erőgépek főjavítását végzi és a speciális munkagépek főjavítását. A gépi munkák szervezésénél arra kell ügyelni, hogy a munkaszervezeteit mindig ahhoz a géphez vagy gépcsoporthoz igazítsuk, amelyik a fő munkafolyamatot . végzi, például aratáskor a kombájn, ebhez kell szervezni a szállítást, a szalm-avomszolást, a tisztítást Az egyes munka elvégzéséhez mindig a legkedvezőbb gépeket kell beállítani. Nagy -gondot kell fordítani a traktorosok képzésére, az utánpótlásra. Molnár Pál Sátorhely-Bólyi ÁG. főmérnöke. Mesterséges megtermékenyíti) fiókállomást létesí ettek Dencsházán Baranyában is állandóan fejlődik a Mesterséges Megtermékenyítő Állomás hálózata. A termelőszövetkezetek közül egyre többen jelentik be abbé- j li igényüket, hogy körzetükben létesítsenek mesterséges megtermékenyítő fiókállomást. A Mesterséges Megtermékenyítő j Állomáson szívesen fogadnak! minden kezdeményezést, mert I a termelőszövetkezetek támogatásával létrehozott fiókállomások körzetébe olyan községeiket is bevonhatnak, amelyek | kövesút hiányában eddig meg- közelíthetetlenek voltak. A fiókállomások inszemina- torai székhelyükön kapják meg a megtermékenyítő anyagot, ahonnan motorral, vagy fogat- ta-1 viszik tovább a községekbe. A Mesterséges Megtermékenyítő Állomás legutóbb > Dencsházán létesített íiókállo- j mást. Dencsháza körzetébe tar- j tozik Katádfa. Rózsafa és Ra- nódpuszta. Az új fiókállomáson már dolgozik az inszeminátor, aki Budapesten kapott kiképzést. A Megtermékenyítő Állomás vezetői úgy tervezik, hogy Mohácssziget, Dunaszekeső. Vájsz ló és Dencsháza után legközelebb Kétújfalun' létesítenek fiókállomást. A fiókállomás leendő inszeminátora március elejétől kezdve a Pécsi Megtermékenyítő Állomáson tanul. Az Építéstudományi Intézet anyagminőség-vizsgáló al- állomást létesített az Építőipari Technikumban. Eddig Budapestre küldték az anyagokat vizsgálatra, március végétől itt fogdák 4 megye építőipari vállalatai résiére elvégezni. Ez fontos a beépített anyagok minőségjavítása végett, azonkívül a technikusképzést is nagyban segítik a szemléltető húzás- és nyomáspróbák. Képünk egy szakítószilárdság—vizsgálatot mutat be. Foto: Czakó ff JELENTŐS ÁLLOMÁS Hírt adtunk arról, hogy a harmhdiik negyedévben Bertha Bulcsu, a tehetséges, fiatal pécsi író is feliratkozik a „könyvesek” sorába, áraz kiadják el só önáHó nove'láskötetét. A Szépirodalmi Könyvkiadó Bért ha Bulcsu eddigi munkásságé- malk summázásaként 20 novellát jelentet meg a 10 ív terjedelmű kötetben, amelyek a munkások, fiatalok, a Balaton- vidék sok színű, változatos életét — a ma bonyolult történéseit varázsolják színvonalas, eredeti formában az olvasó elé. A Jelenkor, a Magyar Ifjúság, a Magyar Rádió és természetesen a pécsi napilapok hasábjairól jól ismert fiatal író egyébként ebben az évben még egy jelentős sikert könyvelhet el: Elakadnak a vonatok című elbeszélése helyet kapott az ünnepi könyvhéten megjelenő Fiatal írók antológiájában. Bertha Bulcsu — foglalkozás ra nézve újságíró — 27 éves. Első verse, — mert ügye csaknem mindenki azzal kezdi, — 1955-ben jelent meg a Zala cílósi járásbeid Szaporcán szerzett tapasztalatok alapján már hozzá is fogott. Regénye — amelynek első fejezete a Jelen kor legközelebbi számában megjelenik — az egyesített bsz-ek megszilárdulásának, egy séigbe kovácsolódásának mozgalmas időszakát jeleníti meg. Tóth Dezső elvtárs, a Magvető Könyvkiadó igazgatója a man. kásáiét irodalmi ábrázolásáról rendezett írószövetségi vitán — többek között figyelemre méltó megállapítást tett: — „A probléma-felvetés, életszerűsége helyzeteknek, karaktereknek nagyobb fokú individua- lizálása, a munkás morál hiteles érzékeltetése, az ember és munkaviszonyának helyes megragadása jellemzi Bertha Bulcsu, Gerelyes Endre, Kertész Ákos, Tabák András, stb. írásait”. — Jelentős fórumon elhangzott — igen jelentős megállapítás ez, — elég ahhoz, hogy valóban bizakodva tekinthessünk Bertha Bulcsu további írói munkája elé, •b vf. Bt A délutáni órákban is lesz péksütemény A Pécsi Sütőipari Vállalat március 15-től kezdve a délutáni órákra is biztosít friss süteményt. A közönség igényeit fi gyei e mbevéve, már a hét közepén megkezdték a IX. számú süteményes üzemben a sima és sós kiflik gyártását. Az első napokban 3200 darabot sütöttek. A sütőipar a kereskedelem igényeit teljes egészében kielégíti, s annyit süt. amennyit a kereskedelem rendel. Egyelőre csak azokba a boltokba szállítanak délután friss süteményt, amelyeket a keres- kedelem vezetői kijelöltek a sütőipar számára, ez körülbelül & várustoaa lü—15 tolat. _ 11 ár az első pillantásra lát- ni, hogy nem szokványos rendeltetésű naplóról van szó, amelyben az eredmények pontos, dátumszerű rögzítése az útmutató. Ez a napló sokkal több ennél. Finom bőrkötését aranybaágyazobt címfelirat díszíti: I „Gagarin-brigád munkanaplója”. Inkább családi albumhoz hasonlatos, noha selyemzsinórral fűzött lapjain gyerekarcok, nem a szűk családi kör ismert témái az „első lépés”, „az első iskolatáska”, „az első báliruha”, sablonos és mégis kedves emlékei mondják a mondanivalót. S hogy mégis megtalálni benne e jeleket, éppen ez emeli a szokványos fölé a sörgyári Gagarin- brigád munkanaplóját. A Gagarin-brigád munkanaplójának első oldalán ez áll: „A brigád megalakult 1960. június 22-én. Célunk: szocialista módon élni, dolgosmi, tanulni.” Kicsit katonás, kicsit rideg, talán egy kicsit sablonos is a felirat, mégsem frázis, mert húsz munkás, húsz kemény ember szívéből, akaratából leiedzett. De ne védjük, ne magyarázzuk, beszéljen helyettünk is a brigádnapló. Budai Sándor, Patartics Mátyás, Fü- aea László, Törő János és a többiek naplója, az új típusú gárda naplója, amelyben ugyanúgy meg lehet találni szövetségük terméseit, virágait, mint a legkisebb közösségek, a családok albumaiban. I apozzunk hát bele, kideÍ J rül-e a feljegyzésekből, a képekből, hogy alakult-e már valamelyest a merész célkitűzés, hány lépést haladtak előre a csak hírből ismert útqn. Mit mondanak a napló első képei? Látszatra nem sokat. Budai Sándort az esztergapad mellett, Kreka Tibort a köszörűgépnél, Burcsák Sándort a lánghegesztőnél, Szi- lárdi Jánost a satupad mellett örökítette meg az alkalmi „fotóriporter”. De mind a húszán az albumaiba kerültek, ki-ki a foglalkozása címerével. Kicsit sután, kicsit beállítva hajolnak a gépek, a munkapadok fölé, ahogy a fotós dirigálta őket. Szakértőd szemmel nem az életből ellesett pillanatok művei a képek, mégis zsánerkép valamennyi, mert tudjuk róluk egyenként is, ki mit produkál az esztergagépen, a láng- hegesztőn, a satupadon. Ezt is elmondja a brigádnapló. Elmondja, hogy a palackfejtő gépsor javítását, a gyorsszűrő-berendezés elkészítését, a pasztörizáló áthelyezését, a főzőház nagyjavítását és ki győzné felsorolni még hányféle vállalásukat teljesítették határidőn belül. S mindezt hogyan? Baleset nélkül, a legcsekélyebb fegyelemsértés nélkül. Azután arról is beszél, hogyan, milyen módszerekkel érték el mindezeket. De jól mondjuk-e így: „módszerekkel”? Vajon módszer-e az, amikor szakmailag, politikailag képezik magukat, amikor határozatokat hoznak, hogy mindenki egyszerre lépjen előre szaktudásban, általános műveltségben. Módszer lenne, ha valaki dirigálná, ha mondjuk, a brigád vezető adná ki utasításban és ellenőrizné, számon- kémé valamennyitől. De itt, ebben a brigádban egymástól kérik számon ki meddig lépett, hol tart a vállalásban, akkor is, ha munkáról, akkor is, ha tanulásról van szó. M ásik nagy témakörök szocialista együttélést foglalja magába. Olyan elhatározások megvalósítását, amelyek továbblépnek a munkahely nyújtotta közös gondokon, lehetősegeken. Mit mond erről a brigádnapló? — Nagy erőpróba volt számunkra a szocialista brigád cím elnyerésének első követelménye, a közös vállalások új tartalmú megfogalmazása, teljesítése. Ez az időszak volt a legnehezebb. Mimkaközben figyelni, ápolni, továbbsegítem vényekről, pincemurikrél. Fény képek tucatjai dokumentálják a (mecseki, az abaligeti, a bajai, a mohácsi, a harkányi közös kirándulások emlékeit, ahová már családostól, gyerekestől vitte őket a közösen bérelt Ikarus. Mert idáig jutott már el a sörgyári Gagarin-brigád. Nem kis dolog az, amikor már a család is csatlakozik ehhez az együttéléshez, amelynek még a közős kirándulásokon is megvannak a maga íratlan tör- vényei. Hogyan? Miben? Nem nagy dolog, de figyelemreméltó. A tikettekből összegyűlt pénzen valóságos kis büféket visznek magukkal az ilyen kirándulásokra, ahol csapolva áll a söröshordó, ládákban a palackozott bor. És mindenki akkor csapol sört, akkor bont üveget magának, amikor kedve tartja és senkinek sem jut eszébe, hogy szómmal tartsa a másikat: leteszi-e a hordó, ▼agy a lába mellé helyezett tányérra a bőt árát, bor árát T gy éí hát a Gagarin-brigád, így beszél róluk a brigádnapló és így mindenki, aks ismeri; tiszteli, szereti őket. így még a második otthonuk is hófehérre meszelt műhely, ahol a nehezen iérkező tavaszt újabb felajánlásokkal^ még nagyobb tettekkel várja az új utakat járó biztosléptű csapat sgy. -3 i mű lap irodalmi mellékletében. Pécsett a Fuvarosok című elbeszélésével mutatkozott be a Dunántúli Napló hasábjain. Most, hót év után az az önálló noveiiláskötet már egészen komoly eredmény — írói fejlődésének értékes bizonyítéka. Végső célja persze Bertha Bul csunak is regényíróvá lenni. El ső regényének megírásához a megyei tanácstól kapott ösztöndíj felhasználásával a sókegymás jó tulajdonságait, nyesegetni a rosszat, a hibásait Vizsga volt ez, a brigád érettségi vizsgája, hogy képes-e megérett-e még nagyobb próbatételekre. Ez a próbatétel a gyár kapuján kívül kezdődött a „fei- ramd” után, vagyis olyankor, amikor az ember letenné már a munka gondját hogy átadja magát a családnak, a pihenésnek, a szórakozásinak. Tulajdonképpen itt derűit ki, menynyit is ért a munkabeh összetartás, mennyit a szocialista fogadalom. — Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Mert ha csak arról lett volna szó, hogy a munka után tanulnak, tóvábbképezik magukat még hagyj ám, hiszen ez személyes érdekük, de ennél sokkal többre kötelezték magukat. Óvodát iskolát egyetemeit patronáltak s ebből a közös erőfeszítésből virágzott ki egy legszebb termőáguk, a társadalmi munka. T apozzunk tovább a brigádmaplóban. Bélyegek, feljegyzések, fényképek vannak benne, arról a hétszáz órás társadalmi munkáróti amelyet a vidámparkban, az állatkertben madárketrecek, körhinták, korlátok, kerítések jeleznek. És majd háromszáz másik társadalmi óra, amelyet az óvodák, iskolák játékszereire, felszerelésére fordítottak. Beszél a brigádnapló. Közös kirándulásokról, színház-. mt>. aálátogatásokról, kultúrreoúst; Miről beszél egy brigádnapló?
