Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

í NAPLÓ 1963. FEBRUAR ft Az országgyűlés elfogadta az 1962. évi költségvetés! (Folytatás as 1, oldalról ) ban nincsenek ingadozások. A főarányok helyes megállapí­tása jellemzi az idei költség- vetést is. Ezért azt a párt he­lyesnek, jónak tartja. — Gazdaságpolitikánk ere­jét jellemzően mutatják a múlt évi eredmények is. Az 1961-es terv teljesítéséről szóló adatok ismertbe. Ezért "azokat most nem ismétlem, csak emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, mi­lyen körülmények között, telje­sítettük a tavalyi előirányzato­kat. Először is a múlt évben fejeződött be a mezőgazdaság .szocialista átszervezése. Nyil­vánvaló, hogy a mezőgazda­ság szocialista átalakítása egész társadalmi és gazdasági fejlődésünk szempontjából na­gyon jó, de fokozott anyagi eszközöket követelt és kötött lé- ............ ~ A múlt év volt az elmúlt négy évtized legaszályosabb esztendeje. Ezért a mezőgaz­daság termelése — bár a szo­cialista átalakulás mérsékelte a súlyos aszály következmé­nyeit — kevesebb volt, mint terveztük. A mezőgazdaság így a vártnál kisebb mértékben járult hozzá az ország nemzeti jövedelméhez; — A nemzetiközi helyzet is­mert alakulása 1961-ben arra késztette a forradalmi munkás paraszt kormányt is, hogy fo­kozza az ország véderejét. Honvédelmünket fejlesztettük és a fejlesztést ebben az évben is folytatjuk. — Nem vagyunk ugyan a nemzetközi helyzet alakításá­nak főszereplői, de erőnkhöz méiten kötelezettséget válla­lunk a gyarmati sorból felsza­badult országok gazdasági meg segítésében. Szívesen tettük tavaly' is, önzetlenül segítjük ezután is a felszabadult orszá­gok népeinek gazdasági fel- emelkedését, függetlenségük megszilárdítását. Ez interna­cionalista kötelességünk. — Ilyen körülmények között tehát egészében véve jól telje­sítettük az 1961-es tervet! Van javítanivaló bőven, ezt min­denki tudja. Mégis jó tudni, milyen utat tettünk meg, s hogy a fő irány helyes. Ez erőt és biztonságot ad a jövőre. A tavalyi terv teljesítésének igazi értékét az adja meg, hogy nemcsak a termelés és és a termelékenység emelé­sében értük el az ismert — és nem jelentéktelen — eredményeket, hanem az említett körülmények kö­zött a beruházási és lénye­gében a fogyasztási elő­irányzatot is teljesítettük, sőt még fizetési mérlegün­ket is javítottuk­Mindez együtt a múlt év leg­jelentősebb eredménye. A ta­valyi eredmények alapján is elmondhatjuk tehát: minden, feltételünk meg van ahhoz, hogy ebben az évben még gyorsabban haladjunk előre a szocialista, építésben; Előrehaladásunk fontot tényezője — a tömegek aktivitása Ezután arról beszélt Gáspár1 Sándor, hogy 1962-ben meg tudjuk gyorsítani a fejlődést 1962-ben már a gazdasági élet minden területén az eddigi­nél sokkal jobban, ki tudjuk használni a szocialista terme­lési viszonyokból fakadó lehe­tőségeket, hiszen már a mező­gazdaság is szocialista talajra került, iia ebben az évben még tovább javítjuk a szervező munkát, a termelési viszo­nyokban nejüö lehetőségek jobb kihasználásával gyorsít­hatjuk az előrehaladás .tempó­ját. ............... ... A z üzemek, a vállalatok ön­állóságát tovább kell növelni. Ugyanakkor "• törekedni kell arra, hogy az eddiginél jobban érvényt szerezzünk minden munka­helyen a népgazdaság érde­keinek; a központi akarat­nak. Ezen á téren még jelentősek a tennivalók, amelyek elvégzé­sével az egész népgazdaság fejlesztését gyorsíthatnánk. A költségvetés végrehajtása, idei terveink megvalósítása ' igé­nyesebb munkát követéi a népgazdaság minden szintjén a felső irányítástól kezdve az üzemeikig, a tenmélőszövetke- aetekig. Van egy másik lehetőség Is, amelynek hasznosítása év­ről évre jobban érezteti hatá­sát: a testvéri szocialista or­szágokkal folytatott gazdasági együttműködés továbbszékesí- tése. A kölcsönös együttműkö­dés hatását minden esztendő­ben érezzük. Az együttműkö­dés feltételei különösen az utóbbi esztendőkben javultak. Rámutatott ezután Gáspár Sándor, hogy előrehaladásunk­nak nagyon fontos tényezője: a dolgozó tömegek aktivitása. Mindenféle szép elképzelés papíron marad, ha a dolgoz» tömegek nem teszik magukévá és nem támogatják. Tavalyi sikereink egyik főfoirása a néptömegek támogatásának fo­kozódása. A tömegek bizalma olyan dolog, amit nem lehet előírásszerűén ,megrendelni”, A magyar nép most támo­gatja a párt és a kormány politikáját, mert látja e po­litika helyességét, mert jók a feltételek a további előre­halad áshoz­Helyesek és konkrétak a cé­lok, amelyek végrehajtására a legszélesebb dolgozó rétegeket lehet mozgósítani. A jövőben is élnünk kell gazdaságpoliti­kánk végrehajtásának e fontos emelőjével: a néptömegék ak­tivitásával. Befejezésül hangsúlyozta: az 1962. évi költségvetés, annak fő aránya és előirányzata jó, ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magam nevében a költségvetést elfogadom. (Hosszantartó taps.) Berfci Mihályné képviselő szóvátette: a lakosság gyakran panaszolja, hogy hiányzanak egyes apró iparcikkek, alkat­részek — például kerékpár­tánc, villamossági és vízveze­tékszerelési anyagok, műanyag tankönyv- és füzetboritó — illetve nincs megfelelő válasz­ték. A képviselőnő megkér­dezte a belkereskedelmi mi­nisztertől: a hiányosságok megszüntetésére milyen intéz­kedéseket hoztak, illetve ter­veznek. Tansz János belkereskedel­mi miniszter elmondotta, hogy ma már a tartós fogyasztási cikkek gyártásával egyidőben gondoskodnak az alkatrész­utánpótlásról is. A múlt évben kísérletképpen, több megyé­ben nyitottak úgynevezett ezer aprócikk üzleteket, s ezeknek hálózatát az idén továbbfej- tesröfe. A. «náwsBter *. wwátofc. >iakhan elmondotta: a hiányos­ságok felszámolására felhasz­nálják az anyagi ösztönzést is. A vállalatokat néhány szá­mukra kevésbé „kifizetődő” termék gyártására ösztönzik. Már sikerült megszüntetni 120 aprócikk hiányát. A boltok al­kalmazottait is érdekeltté tet­ték az aprócikkek értékesíté­sében. Lehetővé vált, hogy a belkereskedelem egyes kisebb árucikkeket a helyiiparral ké­szíttessen d. Tausz János többek között azt is megemlítette, hogy nem minden hiánycikk — hiány­cikk. Előfordul, hogy egy-egy készítményből megfelelő kész­let áll rendelkezésre, ugyanak­kor a rendelés, az elosztás, vagy a szállítás hiányosságai miatt a vásárlók hiába kere­sik. Ilyen termék például a két­lapos villanyfőző is, amelynek biénsát »gywsak szóvátette Berki Mihályné. A miniszter bejelentette, hogy Borsod megyében megvizsgáltatja az interpellációban szóvátett apró cikkek hiányának okát. A belkereskedelmi minisz­ter válaszát mind az interpel­láló képviselő, mind az ország­gyűlés elfogadta. Dr. Ábrányi István Heves megyei képviselő interpelláció­jában arra hívta fel a figyel­met, hogy a községi művelő­dési házakat, otthonokat az év nagy részeben nem használják ki kellően, a községek vezetői ugyanakkor nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a mozi­üzemi vállalat filmvetítésre vegye igénybe a helyiséget. Az elnöklő Rónai Sándor bejelentette, hogy Ilku Pál művelődésügyi miniszter beteg eége miatt nem vehet részt az ülésen, ezért az országgyűlés ügyrendje értelmében harminc napon belül írásban ad választ az interpellációra. Mázi József: Motorok hiánya gátolja az új autóbuszok sorozatgyártását A következő interpelláló Mázt József budapesti képvi­selő, Csergő János kohó- és gépipari miniszterhez intézte kérdését: — Az Ikarus-gyár dolgozói megbíztak azzal, hogy hívjam fel a figyelmet, hogy az újtí­pusú autóbuszok sorozatgyár­tásának megkezdését megfelelő teljesítményű motorok hiánya gátolja. Milyen intézkedéseket terveznék az igény kielégíté­sére? A képviselő következő inter­pellációjában az elektromos be rendezések alkatrészhiányát tette szóvá. Csergő János ko­hó és gépipari miniszter vála­szában rámutatott: — A Járműfejleszitési Intézet már kidolgozta egy hathenge­res, 180 lóerős, továbbá egy négyhengeres, 120 lóerős mo­tor konstrukcióját. A motorok az előírt próbaiutakat megtet­ték, s így 1963-ban a 180 ló­erős motorokból 250 darabot gyért iparunk és megszervezi a sorozatgyártását is. Ez mint­egy 260 millió forintos beru­házást igényei. E jelentős té­tel szerepel ötéves tervünkben, tehát nem szükséges terven felüK beruházás. Az Ikarus­gyár részére szükséges nagy­teljesítményű motorokat ipa­runk 1963-tól megfelelő szám­ban biztosítja. — Az alkatrészellátás ja­vítására a Kohó- és Gépipari Minisztérium már több intéz kedést tett. A Csepel Vas- és Fémművekben alapanyaggyár­tó üzemet rendeztek be, s a második ötéves terv időszaká­ban mintegy 20Ö—250 millió forint áll rendelkezésre a szí­nesfém-kohászat — tehát az alkatrészeikhez szükséges anyag termelésének fejlesztésé re. Szombathelyen alkatrész gyártó üzemet létesítettünk, s további beruházásokkal növel jük a Remix alkatrészgyár tér melését, bővítjük a Híradás- technikai Anyagok Gyárát is és ezenkívül körülbelül egymil- liárd forintot költünk a gép­gyártás központi alkatrész- üzemeinek létrehozására. Eb­ből az összegből mintegy 350— —400 millió forint jut az elek­tromos alkatrészeket előállító vállalatok fejlesztésére. A kohó-és gépipari minisz­ter válaszát Mázi József kép­viselő és az országgyűlés el­fogadta. Csornai Károly: Milyen lehetőségek vannak a Péti Nitrogénművek bővítésére Csornai Károly képviselő a nehézipari miniszterhez inté­zett kérdést: — Milyen lehetőségek van­nak a Péti Nitrogénművek mű trágyatermelésének növelésé­re, a gyár bővítésére? Czottner Sándor az interpel­lációra válaszolva elmondta, hogy az elmúlt években je­lentősen fejlesztettük a nit­rogén- és a szuperfoszfát-mű- trágyagyárakat. A kazdncbarci kai műtrágyagyárat bővítjük. A tiszapalkonyai műtrágya- gyár építésére 2,7 milliárd fo rintot költ népgazdaságunk —• ez hazánk legnagyobb ilyen üzeme lesz. Napirenden sze­repel a péti gyár bővítése is, erre a szakemberek már há­rom különböző tervezetet dől goztak ki — figyelembe véve, hogy a lignit, vagy a földgáz- készleteket használjuk-e fel a jövőben műtrágya előállítá­sához. Hozzá kell tennem azon ban, hogy mivel a bővítés, en­nek kapcsán a gázvezetékek építése is igen nagy összegeket igényel, nem tudjuk a gyár fejlesztését rovod időn belül megvalósítani. Az interpellációra adott vá­laszt Csornai Károly képviselő és az országgyűlés elfogadta. Tóth István Borsod megyei képviselő interpellációjában a megye propán-bután gázzal való jobb ellátását sürgette. Czottner Sándor részletesen válaszolt a szóvátett problé­mára, majd elmondta, hogy a lehetőségekhez mérten növe­lik a propán-butángáz forgal­mát. Az idén 20000 fogyasz­tót kapcsolnak be a gázfo­gyasztásba, ehhez 40 000 pa­lack szükséges —, s ha a gáz­palackok termelése lehetővé teszi, még tovább javítják az ellátást. Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor zárta be. •• Oívenh it pécsi egyetemi hallgató indult Baranya és Somogy falvaiba Szombaton 56 pécsi egyete­mi hallgató — jogászok és orvostanhallgatók — kezdték meg tíznapos népművelési munkájukat Baranya és Tol­na kisebb falvaiban. A fiata­lok diafilmgyűjteményt és számos módszertani útmutatót — az ifjúsági kulturális szem­le útmutatóját, ifjúsági és munkásmozgalmi dalok kot­táit, a szellemi vetélkedések levezetésének útmutatóját, a József Attila olvasómozgalom könyvjegyzékeit — vitték ma­gukkal- Kapcsolatot teremte­nek a falvak KlSZ-szerveze- teivel, ismeretterjesztő előadá­sokat, iskolai egészségügyi elő­adásokat tartanak, ellátogat­nak termelőszövetkezeti záí- számadó közgyűlésekre. Tíz­napos munkájukról a Baranya megyei Tanács népművelési csoportjának és a KlSZ-blzott- ságnak a tapasztalatok értéke­sítése céljából beszámolnak. — 950 MUNKAEGYSÉGET teljesített az elmúlt évben Mosztrovácz Vendel és felesé ge a drávakeresztúri terme­lőszövetkezetben. A magas számú munkaegység díjaként többek között 646 kiló cuk­rot is kaptak. — 20 KÁT ÁSZT RALIS hold köménymag termesztésé re kötött szerződést a szent­lőrinci termelőszövetkezet a Kertimag Vállalat bajai ki­rendeltségéttel. — 45 HALLGATÓ részvé­telével újabb magán vezetői tanfolyamot indított néhány napja a KPM Pécsi Autó­műszaki Tanintézete. Dobi István részvéttávirata I. Hails Szelassziénak Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejez­te ki részvétét I. Hailé Sze­lassziénak, Etiópia császára felesége elhunyta alkalmából. — ÚJSÁG ANKETOT tart február 21-én Szántó Jenő, a Népszabadság munkatársa a Ságvári Endre Művelődési Házban. — VAROSRENDEZÉSI tervismertetőt tart a napok ban a várasd tanács építési és közlekedési osztálya. Az értekezletre meghívják az ér dekelt intézmények és vál­lalatok vezetőit is. — 50 EZER forintos költ­séggel még az idén korszerű sitik a patacsi-kulturházat. — A TELEVÍZIÓ javítás meggyorsítása érdekében egy új gépkocsit kapott a GELKA javítószolgálata. A második gépkocsi üzembeállításával több lehetőség lesz a vidé­ken lakók készülékeinek ja­vítására. — TÍZ előadásból álló, zöld ségtermesztési előadássoroza­tot indított a megye számos községében a TIT agrártudo- mányi szakosztálya a ME- SZÖV-vel karöltve, — A BELVARDGYULAI Közös Ut Tsz 22 erőgéppel lát hozzá a tavaszi munkák elvégzéséhez. A gépparkot gépészmérnök irányítja, s így a szakember vezetésével biztosított a gazdaságos gép­kihasználás. — A SZOCIALISTA MUN­KABRIGÁD címért küzdő szentlörinci tsz asszony- brigádjának tagjai, az ezüst- kalászos tanfolyam elvégző se után márciusban vala­mennyien állattenyésztő szakmunkás vizsgát is tesz­nek. — BARANYÁBAN 25 mezőgazdasági szakkör mű­ködik az idén a termelőszö­vetkezetekben. 13 növény- termesztési, hat állattenyész tési, négy kertészeti és JJSt szőlészeti szakkörben sajá­títják el a tsz-tagok a legú­jabb agrotechnikai és zoo* technikai eljárásokat. — EZÚTON KÉREM Mar­sch all Zsenit, vagy leszárma­zottját, közölje címét Mar­schall Béla Bp., IL Árpád fejedelem u. 42-43. 29# — A BARANYAI állami gazdaságok a tél folyamán 15 000 hold őszi vetésen vé­gezték el a téli fejtrágyá- zást. A nagyhozamú külföldi búzák fejtrágyázását min­den gazdaság befejezte. Ezek ben a napokban folyik a gyü­mölcsösök, szőlők és a komló­területek trágyázása. 41 NEGYTALÄLATOS A LOTTÓN A lottó 7. játékhetére be­érkezett 4 540 693 lottószel­vény. , öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 41 fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 83 061 25 fo­rint. A háromtalálatos szel­vények száma 4132. a nyere­ményösszeg egyenként 412 forint 50 fillér. A kéttalála- tos szelvények száma 123 458, ezekre egyenként 13 forint 80 fillért fizetnek. Tegnap folytatta tanácsko-á sát az országgyűlés. A bara­nyai képviselők egy csoportja már a kezdés előtt egy órá­val az Országház folyosóján beszélgetett. Amikor hozzájuk érkeztem, Takács József elv­társ éppen megjegyezte: — Na, ez a nap is jól kez­dődik. Hármas találata van a lottón. Mire a többiek tréfásan köz beszóltak, hogy ezt rosszkor mondja, mert az újságíró biz­tosan megírja, és így az asz- szony is tudomást szerez a nye reményről.. Ezután az 1962. évi költség- vetési tervjavaslatról kezdtek beszélni* A folyosó szögletében régi ismerősömet, Pióker Ignác elvtársat, az Egyesült’ Izzó Kossuth-díjas gyalusát pillan tóm meg, aki egy gépelt ívet tanulmányoz. A papír, amit a kezében tart:, egy beadvány, az egyik választójának az ügye. többek között ezt is el akarja most intézni. — Sok ember ügyével foglal kozom, de hát ez is hozzátar­tozik egy képviselő munkájá­hoz — mondja. Pióker elvtárs 33 éve dol­gozik az Egyesült Izzóban. Most 22 embert tanít. Neveld az új gyalusokat. Amikor megmondom, hogy én Pécsett dolgozom, érdek­lődik a Dózsa csapata felől. — Megkérdeztem, hogy hánya­dik helyre várja a csapatot? Véleménye szerint a tabella közepén foglal majd helyet a tavaszi szezon végéin. Legyen igaza! Megszólal a csengő, kezde­tét veszi az országgyűlés. A kép hasonlít a péntekihez. Fo­tóriporterek, filmesek dolgoz­nak, valamennyi hozzászóló­ról fényképet készítenek. A költségvetés vitája folytató­dik, egyik hozzászóló Nosz- kay Aurél képviselő. Általá­ban az egészségügyről be­szél, konkrétat^, többek: kö­zött arról, hogy több nővér­otthon szükséges. Az elmúlt é» végén 1100 ápolónőnek tud tak központilag szállást bizto sítani, ebben az esztendőben pedig ez a szám még 310-zel növekszik. Megjegyezte, hogy a kórházakban az ügyeleti díjak még nincsenek teljesen rendezve. Nyers Rezső elvtárs pénz­ügyminiszter válaszában szólt arról, hogy bizony jó lenne, ha az eddiginél többet tudnánk fizetni ezen a területen is, de pillanatnyilag az ügyeleti dí jak felemelése nem lehetséges. Azaz, az Egészségügyi Mi­nisztériumnak van kerete, a lehetőségekhez mérten igye­kezzék ezt a problémát meg­oldani. Míg a felszólalók beszéltek, figyeltem a miniszter elvtár­sakat. Ha a felszólalók vala­milyen területet érintettek, az illetékes miniszter azonnal nyúlt jegyzetfüzetéhez és már iegveaie is. Tngtóbbet a pénzügyminiszter jegyzetelt Úgy látszik a pénzügyminisz­terhez minden tánca, „hozzá- tartozik.,? Az országgyűlés az 1962. évi költségvetési tervjavaslatot el fogadta. Ezután került sor az interpellációkra. Kilenc kép viselő interpellált küllönböző ügyekben. Szó volt a kultúr- otthonok tartalmi és szerve­ző munkájának további javiti sáról, az egyes hiánycikkek­ről, arról is, hogy számos tér vező nem eléggé takarékos mi dón tervez. A miniszter elvtár sak válaszát az interpellálók és az országgyűlés is elfogad­ta. Jóleső érzés volt látni, — hogy a képviselők milyen ható rozottan tették szóvá az egye3 területeken előforduló hiá­nyosságokat is. Az országgyűlés délután 2 óra felé befejezte munkáját Amikor hazafelé jöttünk, a baranyai képviselők összefog lalva a látottakat és hallotta­kat úgy nyilatkoztak: az 1962. évi költségvetés reális, erőnk­höz mérten biztosítva van a fejlődés« , Grf«f Frcrwrc ] uhua In ierpelláeiók Ä parlament szombati ülésén több interpelláció hangzott eL Berki Mihályné: Hiányzanak egyes apró iparcikkek

Next

/
Oldalképek
Tartalom