Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar és szovjet államférfiak 1 táviratváltása a magyar—szovjet barátsági, együttműkö dési és kölcsönt»* segélymújtási szerződés megkötésének 14. évfordulója alkalmából N. SZ. HRUSCSOV elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva. Kedves Elvtársak! A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés megkötésének 14. évfordulóján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya, az egész magyar nép és a magunk nevében forró üdvözletünket és testvéri jókíván­ságainkat küldjük Önöknek és személyükben a kommunizmust építő szovjet népnek. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés ragyogó távlatokat nyitott meg népeink kapcsolatainak történetében. Ez a történelmi jelen­tőségű egyezmény a proletár internacionalizmus magasztos el­veire, a nemzetközi érdekek kölcsönös tiszteletbentartására épül és maradandó kifejezője annak a testvéri barátságnak, amely népeink között kialakult. Barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződésünk alapján népeink, országaink kap­csolatai egyre szélesebbkörűvé válnak s együttműködésünk népeink jólétét, a szocializmus világméretű győzelmét s a nemzetközi békét és biztonságot szolgálja. Amikor szívből jövő üdvözletünket küldjük önöknek a barátsági szerződés alá­írásának évfordulóján, ugyanakkor forró köszönetét is mon­dunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kormányának és népeinek a sokféle áldozatos segítségért, amellyel népünk a Magyar Népköztársaság életét, felvirágzását mindenkor véd­ték és támogatták. A magyar nép, mint a többi szocialista ország népei, mint minden békeszerető, haladásért küzdő ember, szívből örül azoknak a sikereknek, amelyeket a nagy szovjet nép a kom­munizmus építése világtörténelmi feladatának teljesítése során elér. Felfegyverkezve az SZKP huszonkettedik kongresszusá­nak lelkesítő eszméivel, a Szovjetunió népei példát mutatnak az egész világnap a békéért, a társadalmi haladásért vívott harcban. A magyar nép az összes szocialista országok népeivel együtt szíwel-lélekkel támogatja ezt a harcot és kiveszi részét a küzdelemből. Engedjék meg kedves elvtársak, hogy az évforduló alkal­mából jó egészséget és nagy sikereket kívánjunk Önöknek fe­lelősségteljes munkájukhoz. Forró üdvözletünket, legjobb kí­vánságainkat küldjük a nagy szovjet népnek. KÁDÁR JÁNOS, DOBI ISTVÁN, az MSZMP Központi Bízott- a Magyar Népköztársaság ságának első titkára, a For- Elnöki Tanácsinak elnöke, radalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. KÁDÁR JÁNOS elvtársnak. az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének, DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Budapest. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése meg­kötésének 14. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa, a szovjet nép nevében szívből jövő üdvözletét és jókívánságait küldi a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormánynak és a testvéri Magyar- ország minden dolgozójának. Ez a teljes egyenjogúságon, a függetlenség és a szuvere­nitás kölcsönös tiszteletbentartásán. a testvéri kölcsönös se­gítésen alapuló szerződés az országaink népeit összefűző meg­bonthatatlan barátság és a szoros együttműködés sokoldalú fejlesztésének és elmélyítésének rendkívül fontos alapja. Elő­segíti a szocialista országok egységének és összeforrottságának, a szocialista világrendszer hatalmának további erősítését. Á szovjet nép, amely nagy lelkesedéssel váltja valóra a kommu­nista társadalom építésének az SZKP huszonkettedik kong­resszusán kidolgozott nagyszerű programját, őszintén örül azoknak a kimagasló sikereknek, amelyeket a testvéri ma­gyar ■ nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szo­cializmus építésében ért el és újabb nagy sikereket kíván Magyarország dolgozóinak békés építő munkájukban, a világ békéjéért vívott harcukban. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei­nek örök és megbonthatatlan barátsága! Felsőfokú automatizálási technikum lesz Pécsett i • Riadó a bányában • Készülődés a VIII. VlT-re Bútor-részié vásárlási akcii Jól jövedelmez a harkányi melegházi kertészet. Japiuárban. Pécsre és Budapestre 3000 /c\ salátát. 1200 csomó retket és 1000 csomó z öldhagymát szállítottak. A napok baa a harkányi tsz vette át a Ker­tészetet. Májusban már a tsz-nek jövedelmez a 15 000 paprika- és 5000 paradicsompalánta. A képen. Kómár Erzsébet és Török Margit a palántákat gyomlálja. Az országgyűlés elfogadta az 1962. évi költségvetést Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1962. ém állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vitában elsőnek ár. Noszkai Aurél képviselő szólalt fel. A budapesti képviselő egészségügyi és szociális kérdé­sekkel foglalkozott. Ezután Bodó Istvánná Csongrád megyei képviselő az iparban foglalkoztatott ifjúmunkások, valamint az állami gondozásból kikerült fiatalok lakásproblémáiról szólt. Boros Gergely békés megyei képviselő hangsúlyozta, hogy a költségvetési tervjavaslat összeállítói kellő gondot fordítottak a mezőgazdaság további fejlesztésére, dolgozó pa­rasztságunk életszínvonalának növelésére. Pál János, Csong­rád megye képviselője a költségvetés kereskedelmi előirány­zatairól beszélt. Több hozzászóló a költségvetéshez nem jelentkezett. Rónai Sándor elnök a vitát lezárta, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el. Az országgyűlés az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és-részleteiben egyhangúlag elfogadta, A költségvetés vitájában pénteken felszólalt Gáspár Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Beszédét az alábbiak­ban ismertetjük. Gáspár Sándor elvtárs felszólalása Tisztelt Omszággyűliés! Kedves Elvtársak! Képviselőtársaim' A benyújtott törvényjavas­latból, Nyers elvtárs expozéjá­ból s Molnár elvtárs előadói be szádéból megítélésem szerint két fontos következtetésit von hatunk le. Először: az 1962-es költségvetésben a kiadási és a bevételi fő összegek egyen­súlyban vannak, vagyis az or­szág pénzügyi mérlegének egyensúlya biztosított. Ez igen lényeges. A másik: a költség- vetés biztosítja a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gazdaságpolitikájának tovább viteléhez, közelebbről az idei terv teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az előterjesztett törvény­javaslat. szerint — mint isme retes — a beruházásra szánt összeg 44,3 százalékát az ipar kapja. A költségvetés tehát biztosítja az ipar további fej­lődését Lehetővé teszi, hogy a tavalyról áthúzódott totó mint 180 beruházást ebben az évben befejezzük. Nem soro­lom fél valamennyit, csupán néhány jelentősebbet említek meg: befejezzük az ajkai hő­erőmű bővítését, a Barátság kőolaj-vezeték magyar sza­kaszának építését a Csepeli Csőgyár építését és sok más, nagyon fontos ipari objektu •• Ünnepségek a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának évfordulója alkalmából N. HRUSCSOV, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsának slűökn. L. BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfel*.*» Tanácsa Elnökségének elnöke. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szombaton este a Ba rabság Házában ünnepséget rendezett a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer zödés aláírásiáriak 14. évfordu lója alkalmából. Az ünnep­ségen megjelent és az elnök­ségben foglalt helyet Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZ- BT elnöke, Péter János kül­ügyminiszter, Kristóf István, az MSZBT főtitkára, Kardos László Kossuth-díjas akadé­miai levelező tag és Kerkai Andorné, az MSZBT alelnökei. Ott volt és az elnökségben fog lalt helyet V. J. Usztyinov szovjet nagykövet és M. M. Alekszandrov vezérőrnagy, az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok pa rancsnoka. Résztvett az ün­nepségen a magyar társadalmi élet számos kiválósága és a szovjet nagykövetség több ve aető munkatársa. Kristóf Istvánnak, az MSZBT főtitkárának megnyi­tó szavai után Kardos László Kossuth-díjas akadémiai le­velező tag, az MSZBT alelnö- ke, majd V. J. Usztyinov bu­dapesti szovjet nagykövet mon dott ünnepi beszédet. Az ünnepség magassznnvo- nalú művészi műsorral fejező­dött be, amelyben Bodor Ti­bor, Kohut Magda színművé­szek, Gyarmati Vera hegedű művész, Varga András, az Operaház magánénekese, az MSZBT kamarakórusa, ma­gyar és szovjet írók és ze­neszerzők műveit adta elő — nagy sikerrel. Szombaton a Barátság Há­za oszlopcsarnokában a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság ünnepi estet rendezett. Az ünnepi esit elnökségében fog­lalt helyet Viktor Grisin, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a Szov jet Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának elnöke, Pjotr Fedoszejov akadémikus, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Nyi- kolaj Firjubin külügyminisz terhelyettes, Szergej Aszta- vin, a szovjet külügyminisz­térium osztályvezetője, Ivan Szalimon, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság titkára, va­lamint az SZMT több vezető­je, a moszkvai üzemek dol­gozóinak számos képviselője. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Révész Géza, hazánk moszkvai nagykövete. mat, A rendelkezésre álló be­ruházási összegből ebben az évben újabb hatvan ipari ob­jektum építését kezdjük meg. A költségvetés tehát megfelelő pénzügyi biztosítékot nyújt a termelőerők további növeke­déséhez A beruházásokból egyre na­gyobb rész jut gépekre, a műszaki színvonal növelé­sére, az üzemek korszerű­sítésére, ugyanakkor csök­ken az új ipari épületekre fordított összeg, s ez megfe­lel ötéves tervünk, gazda­ságpolitikánk általános cél jainak. Folytatjuk az ipar szerkeze- zeti átalakítását is. A szocia­lista ipar termelése ebben az évben 8 százalékkal növek­szik. Egyes fontos, kiemelt iparágakban azonban ennél gyorsabb ütemű emelkedés­sel számolunk: a vegyiparban például több mint 15 száza­lékkal, a villamosgépgyártás­ban pedig 11,1 százalékkal lesz magasabb a termelés a tavalyinál. A beruházási összeg 11,4 százalékát a mezőgazdaság kapja. A költségvetés keretében as állam jelentős mértékben se-> gíti a mezőgazdasági beruhá­zásokat. A mezőgazdaság eb­ben az évben valamivel több gépet kap. Ez „a valamivel több” — vagyis az- emelkedés aránya egyáltalán nem leki­csinyelhető ' • számokat ' takar* hiszen mintegy „7 000 traktor­ról s a többi között 1 250 kom­bájnról. van szó. Jelentős meny nyiségű műtrágya jut a mező­gazdaságnak. Ennek szemlél­tetésére tisztelt képviselő- társaim. engedjenek meg egy összehásonlítást. 1938-ban a magyar ' mező­gazdaság egy holdon > núndösz sze 7,5 kilogramm műtrá­gyát használt fel. A Becsben és Münchenben székelő gyász vitézek szerint ez volt a ma­gyar mezőgazdaság „virágko­ra”. Bár anyagi lehetőségeink egyáltalán nem végtelenek, a hajdani „virágkor” 7,5 kilójá­val szemben ebben az évben már 120 kiló műtrágya jut egy katasztráüs holdra. Sokra képes a szocialista ala pókra helyezett magyar mező gazdaság, különösen, ha a szö­vetkezeti parasztság még egy kicsit javítja a vezetést és a munkaimaróit, s ha még egy kicsivel több műtrágyát és gépet kap, A költségvetés reális alapokon nyugszik Az idea költségvetés meg­felelő anyagi eszközöket biz­tosít a közlekedés fejleszté­sére is. A beruházások 9,4 százalékát a közlekedés kapja. A vasút új Diesel- és villa­mos-mozdonyokat, személy- kocsikat, tehervagonokat kap. A kötlségvetési kiadások mintegy 27 százaléka az egészségügyi, a szociális és a kulturális igények fokozot­tabb kielégítését szolgálja. — Más szóval: a lakosság ilyen­irányú igényeit — ha nem is minden tekintetben, de egy­re jobban — ki tudjuk elégí­teni, Tisztelt Országgyűlés! Isme­retes. hogy a lakosság fo­gyasztási alapja ebben az év­ben 4 százalékkal. ^ bérből és i fizetésből élők reáljövedelme ' 2,5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke szintén 2,5 százalékkal növelt­szik. Az 1962-es költségvetés fő­arányai feltétlenül jók. Ez a költségvetés reális alapokon nyugszik; a nemzeti jövede­lem lehetséges emelésére ala­pozva irányozza elő a lakosság jólétének emelkedését, a nép­gazdaság fejlesztését szolgáló összegeket. Továbbiakban Gáspár Sán­dor hangsúlyozta: a helyes arányok kialakítása a népgaz­daság alapvető kérdése. Mos­tani gazdaságpolitikánk leg­nagyobb ereje éppen abban van, hogy számol a realitások­kal. Fejlődésünk általában tervszerű, gazdaságpolitikánk­(Folytatás a 2. oldalon} , k i A Ebben az évben még gyorsabban haladunk elére ■ ■pirappppiti ima Iffr ^^trr rrifi- tfrUr ~ fr lLliraWip iirintiiÉÉÉlifcHUt liiiiiJifc t ■ ífiVn Ilii) T"1^ XIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 70 FILLÉR 41. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom