Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
2 NAPLÓ 1982. FEBRUÁR 1» I Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Talytatáa az 1. oldalről.) ha helyileg élintézhető ügyeikkel nem küldenek az állampolgárokat a járási és a megyei szerveikhez, hanem a hely színen érdemben elintéznék azokat. — A bejelentések végleges elintézéséhez az is szükséges, hogy a helyi szervek ne sablonosán foglalkozzanak az állampolgárok ügyeivel, hanem magyarázzák meg, értessék meg az ügyfelekkel, az egyes rendelkezések okát, cél ját. A főhatóságokhoz érkező panaszok egy része a helyi szervek munkája szakszerűtlenségének következtében kerül a magasabb szervekhez. Legutóbb már ezen a területen is megállapíthatjuk a javulást Sok elismerésre méltó kezdeményezéssel találkozunk a panaszügyek — gyors és pontos intézésében. Igen eredményes a tanácsi bizottságok tevékenysége ott ahol a hivatali szerveknél ellenőrzik a dolgozók ügyeinek intézését és a határidők megtartását Kiss Károly végül az Elnöki Tanács kegyelmi ügyekkel kapcsolatos jogkörének gyakorlásáról tájékoztatta az országgyűlést. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját és jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Határosat a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének felhívásával kapcsolatban Ezután Mihályfi Ernő képviselő, a külügyi bizottság elő adója ismertette a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének a világ valamennyi páriámén tjéhez intézett felhívását. A felhívás beszámol arról a veszélyes helyzetről, amelyet az amerikai imperialisták mesterkedései hoztak létre. Ezek ama irányulnak, — hogy a dél-vietnami ameri- kabarát bábkormánynak nyűj tott fokozott katonai segítséggel előkészítsék az Egyesült Államok és a SEATO csapatainak behatolását Dél-Vietnamba Az országgyűlés külügyi bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a Vietnami De mokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének felhívását, s arra válaszul határozati javaslatot fogadott eL Az országgyűlés a külügyi bizottság javaslatát elfogadta. A határozat többek között kimondja: A Magyar Népköztársaság országgyűlése megérti és osztja azt az álláspontot, amelyet a Vietnami Demokratikus Köz társaság nemzetgyűlése a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívásában kifejt a vietnami súlyos helyzettel kapcsolatban. Mély felháborodással ítéli el az Egyesült Államok durva beavatkozását Vietnam belügyeibe. Az országgyűlés az egész magyar nép hevében követeli, hogy az amerikai kormány hagyjon fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a nemzeti függetlenségét elnyert többi délkelet-ázsiai ország ellen irányuló agresszív terveivel, szűntesse be a dél-viet nami rendszer terrortntcyke- déseinek támogatását és ne akadályozza Vietnamnak az 1954. évi genfi egyezmények alapján történő békés egyesítését. A Magyar Népköztársaság országgyűlése mélységes együttérzését fejezi ki Dél- Vietnam súlyos megpróbáltatások között élő és harcoló né | Pével, teljes szolidaritásáról és ; támogatásáról biztosítja a I Vietnami Demokratikus Köz- I társaság nemzetgyűlését, kormányát, és népét, Vietnam békés egyesítéséért, az 1954. évi genfi egyezmények érvényesítéséért, Délkelet-Ázsia és a világ békéjéért folytatott harcukban, — fejeződik be a határozat forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett készlethitelekre felhasználni. Erre azért kell felfigyelni, mert nemcsak a tervekkel, hanem a takarékos gazdálkodással is ellentétes irányú folyamatról van szó. — A lakosság fogyasztása a tervezettnél kisebb mértékben, j nem egészen 2 százalékkal növekedett. A tervtől való elmaradás fő oka a kisebb mezőgazdasági termelésben keresendő. A lakosság jövedelmének növekedéséit elsősorban a foglalkoztatottak számának — a mezőgazdaság nélkül számított — mintegy 50 003 fős emelkedése okozta. A kereskedelem árukészlete főleg ipar cikkekben növekedett, a választék bővült. A takarékbetét állomány a múlt évben tovább nőtt, az év végén 1,1 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az év elején. — Országunk pénzügyed ( 1961-ben kielégítően alakultak- j A pénzügyi egyensúlyt l minden vonatkozásban si- ! került biztosítani. Talán ez a legszembetűnőbb j bizonyítéka a gazdaságpoliti- j kában érvényesülő józan megfontoltságnak és takarékosság nak. A pénzügyi egyensúly alapvető feltételét az bizonyította, hogy múlt évben a nemzeti jövedelem xelhaszná- Iása nem a tervezett magasabb, hanem a valóban létrejött. némileg alacsonyabb ! nemzeti jövedelemhez igazo- : dott. Tehát beruházásra, fo- j gyasztásra és egyéb célokra nem használtunk fel többet. í mint amennyit ténylegesen tér- ; meltünk is az országban, — összefoglalva megállapíthatjuk. hogy az elmúlt év j gazdasági mérlege pozitív, ab-1 ban az eredmények vannak túlsúlyban, és megfelelő lép- j csőt jelent az 1962. év maga- ; sabb követelményeinek eléréséhez. Az országgyűlés teljes támogatásáról biztosítja Kuba népét Ezután az elnöklő Hónai Sándor üdvözölte az ülésszakon résztvevő Leo Vigildo Femandezt a Kubai Köztársaság külügyminiszterhelyettesét. Az országgyűlés dr. Wild Frigyes a külügyi bizottság előadója előterjesztésére a kül ügyi bizottság javaslatára határozatot fogadott el a 2. havannai kiáltvány kiadása alkalmából — A magyar nép mélységes megértéssel és együttérzéssel kíséri a kubai népnek hazája függetlenségéért és fel emelkedéséért folytatott elszánt küzdelmét. Népünk # , mélységes felháborodással ítéli el az Egyesült Államok Ku- baellenes felforgató tevékenységét — hangoztatja a határozat A Magyar Népköztársaság országgyűlése az egész magyar nép nevében ünnepélyesen szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítja a Kubai Köztársaság népét és kormányát hazája függetlensége megőrzéséért, a boldog jövőért, a szocialista társadalom megvalósításáért folytatott igazságos harcában. Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter tartotta meg költségvetési expozéját Évről évre nagyobb anyagi faiakkal gazdálkodnál. M 1962. évi állami költségvetés Nyer* Rezső pénzügyminiszter expozéja 4SI — Az 1961-es terv néhány sajátos, fontos célt tartalmazott — mondotta a pénzügyminiszter. — A népgazdasági erőforrások felhasználásában is, a javak elosztásában is bizonyos átcsoportosításokat irányzott elő a korábbi évekhez képest A termelés növelését nagyobb mértékben a termelékenység emelése útján irta elő, a nemzeti jövedelem elosztásában csökkentette a beruházásokra fordított részt, fokozottan támogatta a mező- gazdasági termelőszövetkezetek térhódítását és megszilárdítását, előtérbe állította honvédelmünk korszerűsítését Ügy terveztük, hogy ezeket a sajátos célokat a termelés ütemes emelésévéi, a lakosság fogyasztásának szolid növelésével és az államháztartás egyen súlyának biztosításával együtt valósítjuk meg. A- Ma már megállapítható, hogy célunkat elértük, tavalyi munkánkat nem lebecsülendő siker koronázta, bár számításba nem vett nehézségek is jelentkeztek. A' sajátos célokat is elértük, s emellett a népgazdaság egésze is, helyes irányban továbbfejlődött. Á fejlődés ütemét jelző mu- tatószámok némelyikében túlhaladtuk az 5 éves tervben elő irányzott átlagos évi ütemet, más, ugyancsak lényeges mutatók terén azonban csak megközelítem tudtuk a kívánt ütemet. A népgazdaság egészét tekintve, nem beszélhetünk elmaradásról, hanem azt mondhatjuk, hogy ötéves tervünk teljesítését kielégítően kezdtük, Tavaly 11,5 százalékkal nőtt az ipari termelés — A népgazdaság fejlődését Itegjellemzőbben a nemzeti jövedelem alakulása mutatja. 1961-ben a nemzeti jövedelem 7 százalékos növelését terveztük, a tényleges eredmény azonban ennél valamivel ki- »ebb, pontos kiszámítása még nem fejeződött be. A tervezett jövedelemszintet azért nem értük el, mert a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez nem éri el sem a tervezettet, sem az előző évit. Az iparban viszont a tervezett nól 1—2 százalékkal nagyobb mértékben nőtt a nemzeti jövedelem- , A népgazdaság egészét tekintve tehát egyrészt a tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem jött létre, másrészt azon belül az ipari és mezőgazdasági termékek részaránya is eltolódott a tervezetthez viszonyítva. Mindkét körjilmény hátrányosan befolyásolta a nemzeti jövedelem elosztását Az ipari termelés — változatlan áron számított — 11.5 százalékos növekedése annyit jelent állapította meg Nyers Rezső, hogy a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialista országok ipari fejlődésével és meghaladta a vezető tőkés országok többségét az ipari termelés növekedésének ütemében. Kedvező irányba tolódott el az ipari termelés belső szerkezete is, mert a gépiparban nőtt a kevésbé anyagigényes műszeripari, híradástechnikai, villamo6gépipari termelés részaránya. — Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szinten teljesítettük a termelekénység növelésére vonatkozó terveket. 1961-ben a termelés növekedésének már több, mint kétharmada termelékenység emel kedésből származott, A termelékenység 1961-ben mintegy 8 százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelékenység-növekedési ütemének és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A termelési költségek csökkenése ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előzetes adatok sze- ' rint «L állami iparban 1961ben 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségek. Pozitív tény, hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak, és a termelő- szövetkezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége 8—9 százalékkal elmaradt a tervezettől. Kedvezőbb a kép, ha aszerint teszünk különbséget az említett két folyamat között, hogy melyik tekinthető ideiglenes jelenségnek és melyik az állandóan ható tényező. Kétségtelen, hogy az elmúlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti jelzővél illethetjük, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem utoljára szikkasztotta hazánk mezőit- A szövetkezeti közös gazdaságok létrejöttével és fokozatos szilárdullásával viszont a jövőben is állandóan ható pozitív erők jönnek létre a magyar mezőgazdaságban. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban sikerült biztosítani — Fontos és örvendetes, hogy 1961-ben a nemzeti jövedelem felhasználása a fő arányok tekintetében tervszerű volt. Az állami beruházások tervét előzetes adatok szerint 98—99 százalékra teljesítettük, a termelőszövetkezeti beruházásokat pedig 100 százalékra. A közületi kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, a szociális-kulturális kiadások az előirányzat szerint növekedtek. Biztosítottuk a szükséges anyagi eszközöket a honvédelem fejlesztésére, elsősorban a hadsereg korszerűsítésére és eleget tettünk nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is. Egyetlen területen jelentkezett eltérés a terv vágányairól, mégpedig a vállalati — Ez évi áBamá költségvetésünk — mint minden szocialista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdasági szintű tervezésén alapul. Úgy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint a gazdaságosság is tovább javul, a termelési költségek csökkennek — az iparban például átlagosan 1,8 százalékkal, — tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmet számolhatunk el az év végén. — Szocialista viszonyok között az állami költségvetés keretében rendszeresen, évről- évre növekvő mennyiségű anyagi javakkal gazdálkodunk. Nő a társadalom szükséglete és nő a közcélokra fordítható jövedelem összege is. Ez a tendencia ez évi költségvetésünk tervezetében is tükröződik. A bevételek és a kiadások összege 11 százalékkal nagyobbra van előirányozva a tavalyinál. A bevételek 84,4 milliárdos és a kiadások 83,8 milliárdos összegéből látható, hogy a költségvetés egyensúlyban van. A tervezet összeállításakor célunk volt minden reális bevételi forrás felkutatása, igénybevétele és a rendelkezésre álló összegek ésszerű, arányos felhasználása. A költségvetés kiadásai megközelítően fedezik a felhasználók igényeit, de nem 100 százalékosan. A tervezet összeállításakor nem az igénylistákat vettük kiinduló pontnak, hanem a várható bevételi lehetőségeket. — A tavalyihoz képest előirányzott többletbevételeket teljes egészében a szocialista vállalatok befizetéseiből nyerjük, míg a lakosság adókötelezettsége és egyéb befizetése a tavalyi szinten marad. A vállalatoktól származó többletek nagyobb részét, 8,6 milliárd forintot a tervek szerint az állami vállalatok tiszta jövedelméből. 200 milliót pedig a szövetkezetek adófizetéséből vételezzük be. Miután a szocialista vállalatoktól származik a tervezett összes bevételek 87,7 százaléka, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdálkodósától döntő mértékben függ a beterjesztett költségve- 1 tés végrehajtása és a költség- vetés egyensúlyának megvalósítása az egész esztendőben. — Növeljük az állami beruházásokat, a szövetkezeti hiteleket, a szociális-egészségügyi, valamint a tudományos-kulturális kiadásokat, a tanácsi hozzájárulást, biztosítjuk az állami vállalatok pénzellátását. A szükséges mértékben növekszik ebben az esztendőben is a honvédelmi kiadások összege, és nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is a tavalyinál nagyobb összeggel teszünk eleget. A pénztöbbletek arányos elosztásával biztosítani tudjuk az állami és gazdasági élet minden oldalú, harmonikus továbbfejlődését. — A beruházásokra fordított pénzösszeg 1962-ben 14 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Tavaly bizonyos fokig korlátoztuk, visz- szaszorítottuk a beruházásokat, hogy más célokra többbet fordíthassunk. Ez évben ismét növelhetjük az álló alapok bővítésére szánt pénzösszeget. Az idei beruházási program megfelel az országgyűlés által jóváhagyott ötéves terv céljainak. Említésre méltó, hogy az ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka a vidéki ipar bővítését és ü aemfe j lesztését szolgálja. Többek között az év végéig elkészül a Dunai Szalmacelluló- ze Gyár beruházása. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyára pedig az idén már 200 000 televízió-képcsövet gyárt. — A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgaz- daság fejlesztésére. Közel 7000 traktorral, 1250 gabonakombájnnal, több ezer munkagéppel nő a gépállomány. Lehetőség lesz az öntözött terület 43 000 ka- tasztrális holddal való növelésére. 12 000 katasztrális hold szőlő, 18 000 katasztrális hold gyümölcsös telepítésére, további 103 000 katasztrális holdon pedig talaj- javításra. Gyümölcsöző befektetések a mezőgazdaságban — A most beterjesztett költségvetés az első. amelynek összeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal, számolhattunk. Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövetkezeti gazdálkodás győzelme milyen változásokat eredményezett az állami pénzügyek területén. Ha az 1958-as és az 1962-es esztendőt összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a költségvetésben erőteljesen nőttek a hitelfolyósítások. a mezőgazdasági termelés pénzügyi támogatása. a szociális-egészségügyi kiadások, ezzel szemben csökkentek a mezőgazdaságból származó adóbevételek. Első pillantásra szembetűnő, hogy növekedtek a mezőgazdasággal kapcsolni os költségvetési kiadások, csökkentek a bevételek. A szocialista átalakítás tehát kétségtelenül jelentős pénzügyi tehet hárított az államra is. de olyan ‘erheket. amelyeket nyugodt lélekkel vállaltiam: mert végeredményben gyümölcsöző befektetések. Vegyük például a hitelfolyós;lá- sokat. Ebben az évben 2,5 milliárd. lorinttaJ több hosszú- es középlejáratú hitelt folyó tunk a termelőszövetkezeteknek, mint négy esztenüo- vel ezelőtt. A hitelek zöme beruházási colokat szolgál, és a szövetkezetek örömmel igénybeves. í. A termelőszövetkezeti iságok létrejötte a beru.i——>i kedv ri-agyíokú megélőnk amsével járt együtt. Az állami hitelek mellett a legtöbb termelőszövetkezet saját anyagi eszközökből is számottevő beruházásokat végzett. Az egfcr-z országban évente körülbelül L milliárd forintot ruháznak be a termelőszövetkezetek saját pénzalapjukból. A beruházási kedv ilyen felélénkülése biztató és feltétlenül meghozza gyümölcsét. — A termelés növelését célzó különböző támogatások révén ez évben 1,3 milliárd forinttal többet juttatunk a tér-» melőszövetkezeteknek. mint négy évvel ezelőtt. E támogatásokkal képzett szakemberek alkalmazására ösztönözzük a termelőszövetkezeteket, valamint fokozott talajjavításra, a minőségi vetőmagvak hasznosítására. kiváló tenyészállatok beszerzésére és az állategészségügy jobb megszervezésére. — A mezőgazdaság adóterhe — folytatta — ez évben 2 müiiárd forinttal kisebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Az adókedvezmények az állam számára bevételi csökkenést jelentenek, az újonnan alakult szövetkezeteknek azonban lényeges segítség ahhoz, hogy átküzdjék magukat a kezdeti nehézségeken. Az adóteher csökkentését részben lehetővé tette a termelőszövetkezeteknél alkalmazott egyszerűbb adókivetési rendszer és az adóbehajtás költségeinek csökkenése is. A jövőben lehetségessé válik egész mezőgazdasági adórendszerünk lényeges egyszerűsítése. Szükségesnek látszik már most megindítani ennek érdekében az előkészítő munkát. — A mezőgazdaság szocialista átalakítása következtében jelentősen növekedtek az állam szociális-egészségügyi kiadásai. Ebben az évben a termelőszövetkezeti aggok szociálisegészségügyi ellátására 804 millió forinttal nagyobb ősz- szeget fordítunk, mint négy évvel ezelőtt. Ez természetes következménye annak, hogy a döLgozó parasztok is részesülnek a társadalombiztosítási szolgáltatásban. Átmeneti kiadásként jelentkezik a költségvetésben a gyenge termelőszövetkezetek pénzügyi támogatására előirányzott 500 millió forint. Ez az összeg a gyenge termelőszövetkezetek erősödésének arányában fokozatosan csökken, s reméljük, mielőbb el is tűnik a költségvetésből. 110 millió forint az oktatási törvény végre ha / tására A költségvetési előirányzat összeállításakor messzemenő figyelmet fordítottunk a tudományos munka anyagi feltételednek biztosítására — a lehetőségek határain belül. Ez évben a Magyar Népköztársaság valamivel több, mint 2 mildárd forintot költ a tudományok ápolására. Néhány hónappal ezelőtt a Tudományos Akadémia Javaslatára a kormány létrehozta a tudományos kutatások fejlesztési alapját 110 millió forint« éri előirányzattal, Eb* ből 90 millió forint felett a tudományos- és felsőoktatási tanács rendelkezik. Az alap összegéből 1962- ben 40 millió forintot a műszaki tudományok, 19 millió forintot a természettudományok, 18 millió forintot az agrártudományok, ll millió forintot az orvosa és biológiai tudományok, 2 millió forinto- pedig a társad a lom tud om 8 nyok támogatására fordítanak, ffolvtatés m 3. -oldalon.} Á
