Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-07 / 31. szám
Ä franciák de Gaulle szaval után tetteket Plasxtikbombák, fazék-hangverseny V Qli liMilí de Gaulle beszéde alatt Alsériában YTLAG PROLETÁRT*» EGYELT TFTTK! £ IMS. FEBBUAS 1. NAPLÓ A MAGYAB SZOCIALISTA XIX ÉVFOLYAM, mmrm ÄRA: 89 FILLÉR 31. SZÁM Biztató szavak, amelyeknek értékét a kormány tettei fogják megmutatni — általában ez a vélemény Párizsban de Gaulle hétfői rádióbeszédéről. A köztársasági elmök ezúttal keményebb hangot használt az OAS-szal szemben és „egész rövid időn belül” igén megoldást az algériai kérdésben. A nyilaitikazait többi része nem hozott újat. Mindez nem lepte meg a francia közvéleményt. Érdeklődése aa algériai kérdés nek szólt, amelytől Frandaar- Bzág jövője függ; Az elnök beszédének az aligé riai kérdéssel foglalkozó résge nem igazolta a polgári sajtónak az utóbbi napokban hangoztatott túlzó# derűlátását, de két szempontból haladást jelentett a korábbi nyilatkozatok kai szemben. 1. Az OAS-t — amelynek létezését de Gaulle néhány hónappal ezelőtt még nem aflcarta tudomásul venni — ezúttal határozottan elítélte, tagjait „becstelen franciákként,, gonosztevőkként bélyegezte meg és , ^rendkívüli intézkedéseket” helyezett kilátásba ellenük. 2. Az algériai kérdésről szólva nem beszállít a „felosztás” lehetőségéről, amellyel eddig minden alkalommal nyomást igyekezett gyakorolni az FLN- ré. Bizonyos fokig azonban ulr timátumsizerűen hangzott az a bejelentése, hogy az elkövetkező napokban a francia kormány nyilvánosságra hozza „áldozatvállalása” határát jelentő álláspontját. Már a beszéd első visszhangjából kiderül, hogy a francia demokratikus tömegek sem az algériai békét, sem a fasiszta- veszély felszámolását nem hajlandók egyedül a kormányra, vagy de Gaulle-ra bízni. „Nem vagyunk érdektelen szemlélők” — írja a l’Humanité. — „A béke ügyét nem tehertjük függővé egyetlen ember jóakaratától, aki évek óta háborút visel Algériában és bármely pillanatban visszavonhatja mindazt, amit eddig kénytelen volt elismerni. A béke esélyei sohasem voltak ilyen nagyok — hangoztatja a lap. Az algériai nép harca, a nemzetközi közvé lemény nyomása, saját harcunk, cselekvésre tudja kényszeríteni a degaulleista hatalmat”, De Gaulle hétfő esti beszéde alatt Algír európai negyedeiben és más városokban „fazék- hangversenyt’ rendeztek az OAS utasítására. Oránban egy órával a beszéd előtt merénylők felrobbantották a rádió- adóállomást, miután előzőleg-9V Ötezer munkásakadémia! hallgató Baranyában Élvezetes, sokrétű művelődési lehetőség az üzemekben A TIT Baranya megyei elnöksége megvitatta a munkásakadémiák helyzetét. Az elnökségi ülést a Hazafias Népfront, a Nőtanács és a tanácsok részvételével tartott tíznapos brigádvizsgálat előzte meg. Ennek alapján a TIT megyei elnöksége megállapította, hogy Pécsett, Baranyában a munkásakadémiáknak 92 tagozata műlcödik, közülük 49 az ipari üzemekben, a többi szakszervezeti és területi művelődési házakban, állami gazdaságokban. A 92 munkásakadémiából 42. műszaki, tizenöt speciálisan bányászati, míg a többi zömében társadalomtudományi és világnézeti ismereteket nyújt. Az előadások egy része a műszaki jellegű munkásakadémiákon természetesen szintén nyújt világnézeti vagy művészeti ismereteket. A bányász" akadémiák hallgatói tárlatvezetéssel egybekötött képtár és múzeumlátogatásokon, hangversenyekkel kiegészített zenei előadásokon vesznék részt. A pécsi múzeumi hét kiállításait összesen több mint 1000 munkásakadémiái hallgató teltintette meg. A munkásakadémiáknak nagy a neveiőhatása. A komlói Kossuth-bányán az első két előadás után újabb 12 bányász iratkozott be és ugyanitt anyucira megnőtt az olvasási kedv, hogy három hónap alatt tízezer forint értékű könyvet vásároltak az akna dolgozói. Hasonló sikerrel működnek munkásakadémiák Pécs-Baranya számos más üzemében is. így a Pécsi Bőrgyárban, ahol a munkásakadémia társadalmi vezetősége különösen hatékonyan támogatja ezt az ügyet. A tapasztalat az, hogy » mmkásakadémiák a helyi párt- alapszervezetektöl kapják a legtöbb segítséget, míg az üzemek vezetői sok helyen nem fordítanak kellő gondot a munkásakadémiáikra. Éppen ezért a TIT megyei elnöksége a főfeladatot abban szabta meg, hogy a társadalmai szervezeteknek és az üzemek vezetőinek összefogásával biztosítsák mind az 5000 beiratkozott hallgató részvételét az előadásokon. elrabolták a műszaki igazgatót és a személyzet két tagját. Bonne-ban 16, Mostaganemben 25 plasztikbomba robbant a beszéd ideje alatt. Több hullámhosszon az OAS kalózrádiója szólalt meg. A munkásőrség megalak utasának ötödik évfordulója alkalmából „munkásőr-iélvény nyel tüntették ki azokat az elv társakat, akik öt éve teljesítenek önként vállalt szolgálatot a munkásőrségnél. A megyei munkásőrség parancsnokságán tegnap este adták át a kitüntetéseket és az okleveleket. Az ünnepségen megjelent Valkai József elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága munkatársa. Duga József elvtárs megyei munk&sör parancsnok méltatta a munkásőr elvtársak ötéves tev ékenységét és felolvasta a munkásőrség országos parancsnokságának ez alkalomból kiadott parancsát, majd átadta a kitüntetéseket. 32 ezer hold vár még mélyszántásra A tavaszi munkákról tanácskoztak a járási főagronómusok Tegnap délelőtt a megyei tanács vb-termében gyűltek ösz- sze a járási tanácsok főagro- nómusai, hogy megbeszéljék a tavaszi munkák előkészítésének legfontosabb feladatait. Bar ács József megyei főag- ronómus először a tavalyi ered menyeiket ismertette. 1961-ben az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva legjobb termésátlagokat a szigetvári járásban értek el. Második a sásdi, harmadik m mohácsi járás lett. Ezzel megdőlt a mahácsi járás veretlensége, és bebizonyosodott, hogy lelkiismeretes munkával hasonló eredmény érhető el, mint a két-három- szsor nagyobb aranykorona értékű földeken. A legjobb talajerőgazdálkodást a pécsi járásban folytatták, ahol a nyárvégi istállótrágyázást csaknem 1800 holdon végezték el. Az öntözéses gazdálkodás következtében a sellyei járásban emelkedtek fl gazdaságosa?! ti szállításért Elkészítenék az öniirftis kavlcsszá'llté vaséli kocsi minianéldánvait Naponta több thaser tonna zúzott követ szállít a MÁV: a kőbányáknál a rakodást mór gépesítették, az ország különböző részén azonban a követ még mindig nehéz fizikai munkával, kési érövéi rakják ki a vagonokból. Ez nemcsak költséges, fáradságos, hanem *— például ha nyűt pálya építésére használják a zúzott követ — a vagon óráikig vesztegel és a vonalon akadályozza a közlekedést. A MÁV székes- fehérvári járműjavító vállalata most négy önürítős zúzottkő sizállító kocsi mintapéldányát készítette el, amelyek a két sínszál közé, vagy a vágány mellé helyezik a követ. A kocsik kirakása mindössze 3— 8 percet és egyetlen dolgozó irányítását igényli. A mintapéldányok kipróbálása után előbb további tízet, később újabb hatvan önürítős kocsit gyártanak a MÁV részére, amelyekben egyébként homokot, kavicsot és szenet is igen gazdaságosan lehet szállítani. MÄlriMjnr-üli Mtttni mejáhapodM Budapesten befejeződtek a magyar—török kereskedelmi tárgyalások és ennek eredményeképpen aláírták a két ország közötti, 1962-re szóló kereskedelmi megállapodást leginkább a termésátlagok, ahol például a felsőszentmár- toni tsz öntözéses kertészetében több mint 160 mázsa paprika termett holdanként.. Ha tovább enyhül, az időjárástól függően 2—3 hét múlva esetleg már megkezdhetik a termelőszövetkezetekben a zab, borsó, mák és bükköny vetését. Az idei termés sikere érdekében tehát már most meg kell kezdeni a munkát. 1962-re ugyanis 40 ezer hold mélyszántásra váró földet hoztunk át. Sajnos az enyhe januári éghajlatot nem használták ki mindenütt, s így csak 8000 holdon végeztek mélyszántást az év első hónapjában Fontos, hogy a saját gépekkel a termelőszövetkezetekben, de a gépállomások dolgozói is nekilássanak a mélyszántásnak, hiszen 32 ezer hold felszántása vár még rájuk. Biztosítsa minden közös gazdaság időben a vetőmag szükségletét és készítsenek pontos tervet a vegyszeres gyomirtásra, mert az idén már 7000 holdon végeznek a gabonában és a kukoricában vegyszeres gyomirtást a termelőszövetkezetek. Négyezer holdon javítják fel a savanyú talajokat és a mészkihordás a földekre már meg is kezdődött.----- ■ ■ 6 00 hérleííu'ajdoüos Sajtótájékoztató a zenei ismeretterjesztés kérdéseiről A Magyar Sajtó Házában kedden a zenei ismeretterjesztés időszerű kérdéseiről tájékoztatták az újságírókat —* Friedeczki Frigyes, a Művelődésügyi Minisztérium zenei osztályának munkatársa elmondotta, hogy az elmúlt évek során jelentős zenei fejlődés mutatkozik vidéki városainkban és ipari központokban. Debrecenben, Szegeden. Miskolcon, Pécsett és Győrött a fővároshoz hasonló színvonalú szimfonikus zenekar működik. A hangversenyeket már kialakult törzsközönség látogatja, Pécsett és Győrött például 600 —600 a bérlettulajdonos. Örvendetesen megnövekedett az ifjúság érdeklődése ás a komoly zene iránt, a kisebb vidéki városokban szinte ők alkotják a hangversenylátogatók zömét. Az országba látogató neves külföldi művészek és ze nekarok sorra vendégszerepelnek vidéki városainkban. : Maróti Gyula, a Népművelési Intézet zenei főosztályvezetője beszámolójában kiemelte, hogy a népművelő munka fontos része a zenei ismeretterjesztésnek; 1961-ben a TIT szervezésében az ország különböző részeiben 1157 előadás hangzott el a zenéről, ebből például Borsodban 152. Másfél—kétmillió négyzetméterrel több szövet Egy iparág ez évi műszaki fejlesztésének fő céljai Még itt-ott hó takarja■ a vetést, de a Pécsi Állami Gazdaság traktorosai: Matosics Ferenc, Bodnár István és Pásztor János már a 120 holdas búzatáblán végzik a fejtrágyázást. Amíg nem enged a fagy, addig két mázsa műtrágyát szórnak ki - minden holdra, hogy amikor beköszöni * tavasz, akkor rohamos fejlődésnek induljon a vetés. A gyapjúféldolgozó-, fonó- szövő és kikészítő üzemeink ebben az évben nyolcvanmillió forintot fordítanak beruházásokra, s ugyanennyit tesz ki a gyárak felújítási alapja is. Milyen műszaki feladatokat oldanak meg a rendelkezésükre álló összegből a gyapjúgyárak, s az iparág fejlesztése hogyan szolgálja a lakosság jobb ellátását? — Erre a kérdésre válaszolt az MTI munkatársának Nagy Imre, a gyapjűipari igazgatóság főmérnöke: — Ez évben valamennyi gyapjúgyár kap új festőberendezéseket, különösen kikészítő gépeket. A kistarcsai és soproni fésűsfonodában új fonógépeket állítanak munkába és rekonstrukciókat hajtanak végre a kártolt fonodákban is. — A festődéi géppark növelése hozzájárul a kereskedelem igényeinek rugalmasabb kielégítéséhez, a választék bővítéséhez is. A Hazai Fésűsfo- nó Gyár festődéje például olyan kiegészítő berendezésekkel gyarapszik, amelyekkel kismennyiségfi fonal is gazdaságosan festhető. Az iparági mintázó tanács évente 300 szövetmintát fogad él. Az állandó, megszokott gyártmányokon kívül ez évben mintegy három- százféle új szövet gyártására készülünk fel. Üzemeink mintáztak egészen könnyű, melegtartó féri ikabátszövetet és sokféle, divatos, hurkos fonalból szőtt női kabátanyagot is. A női kabátszövetekből néhány tízezer méter próbaképp már forgalomba került és sikerét az bizonyítja, hogy szinte szétkapkodták a vásárlók. Fokozzuk a tropikál-szerű szintétikus szövetek gyártását. Több szövet készül egyágú to-, nal helyett oérnázott fonalból, mert így a kelme finomabb, rugalmasabb és szebb esésű. Tartós divatnak ígérkezik a hazánkban még alig ismert 3 —5 centiméter hosszú szőrű, bundaszerű szövet. A gyártáshoz beszerzett gépek ez év végén érkeznek a soproni posztógyárba, így az új kelme csak a későbbiekben kerülhet forgalomba. A lakástextíliák gyártásának fokozásához tizenegy különleges plüs-spinglé szövőgépet szerzünk be, s ezekkel évente 300 000 négyzetméterre! több bútorszövetet szőnek gyáraink. Az új fonógépek segítségével az eddiginél 600 tonna fonallal többet kapnak majd a szövődök, s így másfél-kétmillió négyzetméterre] több szövetet gyárthatnak < 4 1 Ő T ÉV 4 NÉP S70 L G Äl 4 TÁfí 4 S
