Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-06 / 30. szám
FEBRUÁR 8. 1 A iermeieszövelkezeSek gépesítéséről Ha csak egy pillantást vetőnk a grafikonokra, máris kiderül. hogy ebben az évbein is gyors ütemben gépesítjük a mezőgazdaságot. Ma már eltebbé ráutalva a gépállomásra.” Az elnök maga futkáro- zott minden után és nem egész három hét múlva megjelent a megyei igazgatóságon: , .Szólj aA TRAfCTOgÁUQMÁNy WV£K£DáT£. 20866-egység 1217 ir f729fr-egység jf-tr "*A' 'c 1961 f 1962 oak már a gépállomásnak, mert bajban vagyunk.” A munkában nem lesznek annyira ráutalva a gépállomásra. sőt, egyáltalán nem lesznek, de a gépek javítása ezután is a gépállomásokhoz tartozik majd. mert egyetlen termelőszövetkezet sem képes arra, hogy saját javítóműhellyel rendelkezzék, olyan javítóműhellyel, ahol a generáljavítást, vagy még a nagyobb javítást is ed tudná végezni. Szükség van a gépállomások felügyelésére olyan módon, mint ahogy ezt a siklósi járásban teszik. A villányi gépállomás a körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteket kilátogatja és megállapítja, melyik gép milyen javításra nek. hanem azt is, hogy egyre jobban kell gépesíteni az állattenyésztést is: a takarmány- beszállítást, a feldolgozást, a trágyakihordást. A növénytermesztésben is egyre inkább teret hódítanak az új gépek. Ebben az évben például 39 öntözőszivattyút kapnak a termel ő- j szövetkezetek és ezek kezelésé- ! hez, karbantartásához szak- j emberekre van szükség, j Már ebből is látszik, hogy a termelőszövetkezetek előtt megnyílt a gépesítés lehetőségének útja. csakhogy ez egymagában nem elég. A tsz-ek gépesítésével együtt megoldásra váró feladatok is vannak. Ilyen megoldásra váró feladat például az. hogy ma még mindössze négy járásban van gépesítési előadó, holott ezekre az előadókra nagy szükség lenne. Gépesítési előadók nélkül nem lehet a termelőszövetkezetek gépeinek szakszerű üzemeltetését biztosítani. Nekik kellene megoldani a gép- beruházások lebontását, ellenőrizni a gépeik megfelelő kihasználását. a karbantartást és így tovább. De megoldásra váró feladat a traktfirosnlánnéflás biztosítása la. A legtöbb, most gépesítő termelőszövetkezet jelenleg a gépállomásokról szippantja ei a traktorosokat. A jövőben ez már nem tesz lehetséges- A ARATA'S t i960 1961 1962 szorul. A termelőszövetkezetek gépesítése azonban nemcsak azt jelenti, hogy traktorokat, munkagépeket. kombájnokat adunk a termélőszövetkezetektermelőszővetkezeteícnek fokozatosan magúiknak kell gon- doskodnlok az utánpótlásról. Gondoskodni, mégpedig úgy, hogy traktoros iskolára küldeni az arra rátermett tagokat A termelőszövetkezetek gé pesítése gyerekcipőben iái még az országban is, a megyében is A termelőszöve' kezetekben kevés még a gépekhez értő ember és kevés az olyan ember, aki tud is gazdái kodni a gépekkel. Mert ettől ts sok minden függ. Függhet például olyan dolog is. hogy ráfizetnek-e a gépekre vagy pedif jövedelmet biztosítanak-e a gépek? Nem lényegtelen kérdés Az országban kevés olyan technikum van. ahol gépesítési előadókat képeznének. Pedig egyre több olyan középkáderre van szükség, aki ehhez ért. A Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumon belül meg lehetne ezt oldani. Lehetne például egy gépesítési tagozata a technikumnak Siklóson, egy megszűnőben tevő vállalat helyén. Ezt a járásiak, pontosabban Marenics elvtárs, a járási pártbizottság titkára erre a célra fel is ajánlotta. A termelőszövetkezetek gépesítése újabb problémákat vet fel, olyan problémákat, amelyeket meg kell oldani, mert csak így tehet a gépek jó, kifizetődő üzemeltetését biztosítani. Szalai János KÉSZÜL A HURKA Bár ezekben a hónapokban sokan vágnak sertést. <i januárban szállított 14 vagon töltelékáruból mégis 3 ragon hurkaféle fogyott el Baranyában, A Húsipari Vállalat gondoskodik a szükségletek kielégítéséről. Foto: Czakó 4 megye számos tsz-ében megtartották a zárszámadást Az 1962-es gazdasági évre 243 termelőszövetkezet készít zárszámadásit Baranyában Az elmúlt évekkel szemben lényeges fejlődést jelent, hogy a mostani zárszámadásokat 158 tsz-ben már kettős könyvelés alapján készítik s ezek a zárszámadások lényegesen jobban tükrözik mennyit fejlődött a tsz egy esztendő alatt. Ebben az évben a megye valamennyi termelőszövetkezetében bevezetik a kettős könyvelést. A fenti 243-ból 209 zárszámadás már elkészült, ebből 165- öt felülvizsgáltak és 99-et már meg is erősítettek a járási tanácsok. Különösen jól halad ez a munka a sellyei járásban, A Széchenyi-ak na 1-es körletének termelési tanáeskozása és néhány tanulsága mondhatjuk, hogy a megye termelőszövetkezeteinek döntő többsége rendelkezik erő- és munkagépekkel, a közös gazdaságok egy részének pedig komoly gépparkja van. Az idén mintegy harminckét terme l;szö ve'kezei et teljesem gépesítenek, flJetve erre törekszenek. 1961 végén a termed őszövetkezetek tulajdonában 446 traktor volt. ami 544,3 traktoregységnek felel meg. Egy egység traktorra tehát 632,3 hold szántó jutott. A gépállomási erőgépek a múlt évben 1214,8 traktoregységet tettek ki és itt egy traktoregységre 283,3 hodd szántóterület esett Ebben az évben egyes termelőszövetkezeteket jobban gépesítenek, helyesebben, teljesen gépesítenek. Ennek az a lényege, hogy a rendelkezésre álló gépkeretet — az FM 1962- re 59,3 millió forintot biztosít erre a célra a megyei tsz-ek és gépállomások részére, de ezen felül az Agroker is mintegy 11,5 millió értékűt tud szállítani — nem aprózzák el, hanem olyan tsz-ek teljes gépesítésére fordítják, amelyeknek anyagi helyzete és szakemberrel váló ellátottsága ezt megengedi. Természetesen képeznek bizonyos tartalékkeretet is, amelyből olyan termelőszövetkezetek kapnak, amelyek még nem rendelkeznek géppel és részükre legalább egy univerzális traktor megvásárlása indokolt 1962-ben már 872 erőgépe tesz a termelőszövetkezeteknek és ekkor már 389 hold szántó jut egy traktoregységre. Ez lényeges javulás, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a gépállomások erőgépparkja is nő. méghozzá úgy, hogy a tavalyi 283,3 hold helyett itt is már 223,6 hold szántó esik egy-egy traktoregységre. A gépesítés új formája, a gépesítettség állandó növekedése nagy feladatokat ró a termelőszövetkezetekre, tanácsi szervekre is. A termelőszövetkezetek zömében komolyan foglalkoznak . a teljes gépesítéssel. II mohácsi fermetöszövetkczeffaeR például a palotabozsoki gépállomás volt főmérnöke vállalta ezt a feladatot. Hozzáértő ember kezében van a gépesítés itt és bizonyára meg is hozza majd a gyümölcsét. Persze, vannak olyan példák is, hogy olyan termelőszövetkezetben, ahol ebben az évben teljesen gépesítenek az elnök kijelentette: „Mi már nem vagyunk Vezetőképző tan'oíyem a Pécsi Egyetem Jog! Karán Tegnap délelőtt ismét benépesültek a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az előadótermek és a folyosók Megkezdődött az 1961—62-eg tanév második féléve. A jogi kari KISZ- szervezet már két nappal korábban megkezdte a munkát. Szombaton és vasárnap 44 joghallgató részvételével kétnapos ve v.etőképző tanfolyamot szerveztek a jogászkollégium klubjáPÉCSBANYATELEPEN a Széchenyi-aknán körletenként, illetve munkahelyenként tartották meg az idei esztendő első termelési tanácskozásait; A beszámolót Fenyvesi Károly körletvezeto aknász tartotta Röviden ismertette az egész akna tavalyi termelési eredményeit, a fegyelmi helyzetet és a biztonsági előírások betartását. Majd az 1-es körlet termelési eredményei követkéz tek, amelyből a résztvevők megtudhatták, hogy az elmúlt negyedévben a terv 33 ezer 905 csille szén volt, amit jelentősen túlteljesítettek, és 35 ezer 567 csille szenet termeltek december végéig. A fegyelmi helyzetről szóló ismertetés viszonylag „címzés nélküli” volt, mert csak annyit sorolt fel, hogy tavaly 1433 műszakmulasztás történt, amely az ossz műszakok számának 17.8 száza léka, de hogy az 1-es körletben előfordultak-e ilyen mulasztások s ha Igen. arról nem esett szó, hogy kik voltak azok. AZ IDEI TERVEKRŐL szóló ismertetés csak nagyvonalakban tudatta a részt vevő bá nyászokkal a feladatokat. A frontsebesség nagyobb lesz, mint 1961-ben volt. S miképpen teljesítik? „Azt majd meglátjuk”. — mondta a beszámoló. A nyugati mezőben beállítják a fémtámo® fejtéseket és később, az óv közepe után kipróbálják a Csinakál-féle pajzsot is. A résztvevők érdeklődése akkor kezdett nőni. amikor az 1-es körlet „konkrétumai” kerültek elő a beszámolóból. — Mindenki élénken figyelt, a körletvezető aknász meg ténye két sorakoztatott fel. Főleg a napi munkák fogyatékosságait bírálta. Érdemes idézni szavait; — A biztonságos munkáról szeretnék egy-két dolgot elmondani. A 2-es telepi fejtésnél találkoztam olyan vakmerő vájárral, aki egyszerűen megváltoztatta a biztonsági elő írásokat. Vagy előfordult olyasmi is, hogy három süvegfát a középtámfára ácsolt egyik vájárunk. Nem szabad ilyet tenni! S olyat se, amit a 7-es fejtésben csináltak. Egy lefelé hajló fedőugrást nem biztosítottak megfelelően. A délelőttös vájár aláment, mindent megfelelően csinált, csak a felső jármot nem ácsolta he, a délutános tovább vitte a pásztát. Csak később, erélyes közbelépésre ácsolták be a fedőugrás alatti jármot Majd a 11-es telepi fejtésről esett szó. aztán pedig a faellátásról és a fa felhasználásáról. A BESZÁMOLÓ UTÁN, ha nehezen is, de megindult a vita, Igen bátor és őszinte légkör alakult ki. Cservenka Géza csapatvezető vájár azonnal elmondta, hogy rossz a szállítás, javítani keltene a helyzeten. Sőt a módját is megemlítette, hogy a vasutat kellene megcsinálni, mert ha megfelelő mennyiséget akarnak termelni, akkor mindenkinek te kell menni szállítani, márpedig abban nincs semmi „fantázia”, hogy huszonhármán 110 csille szenet adjanak egy műszak alatt Cservenka után sorra emelgették a kezüket a bányászok, hogy elmondják véleményüket. Nem a régi hibákon lovagoltak. hanem konkrét és pontos javaslatokat adtak. A felszólalók egytől egyig a körlet, a munkahely problémáit mondták el és kérték annak mielőbbi orvoslását A Mrtetvezetó minden hozzászólásra választ adott Legtöbbre Ígéretet tett, hogy intézkedni fog. A tanácskozás menetéről, légköréről csak * legjobbakat lehet elmondani. Hasznos volt, bátor hangú volt és minden bizonnyal elősegíti majd az 1-es körlet munkáját. Volna azonban néhány megjegyzés az egész tanácskozással kapcsolatban; AZ IDEI ESZTENDŐ első termelési tanácskozásának egyik fontos feladatául azt tűz ték ki. hogy tárgyalja meg a munka versennyel kapcsolatos dolgokat A tröszt szakszervezeti bizottsága ki is adott egy vaskos összeállítást erre vonatkozóan. Sajnos ez nem történt meg az 1-es körlet tanácskozásán. Egyetlen szó sem esett a munkaversenyről, még akkor sem, amikor a kiváló dolgozói kitüntetésre a javaslatokat felolvasta Fenyvesi Ká roly. Sót nagy hiba volt hogy azokat a javaslatokat nem terjesztette a dolgozók elé; jóváhagyás végett. Nem egy neves szocialista brigád van Pécsbá- nyán a Széchenyi-aknán. Az 1-es körletben ne lenne egyetlen olyan brigád se, amely részt venne a nemes vetélkedésben? Ott nem lennének ugyanolyan kollektívák, mint mondjuk az előkészítőknél, vagy más körleteknél? Érdemes lett volna néhány szóval a munkaversenyről is beszélni ezen a jelentős fórumon. Megérte volna! A másik megjegyzés az tenne, hogy az előző termelési tanácskozáson elhangzott problémákra, javaslatokra választ kellett volna adni. Márpedig ezen a tanácskozáson erről sem esett szó. A legutóbbi tanácskozáson is sok Javaslat, véletak. A 99 megerősííe. 'ár- számadásból 15 mérleghián;. 4s volt összesen több mint 2 millió forinttal. A következő 10 napban újabb 32 szövetkezetben tartják meg a zárszámadást. Ma tartja zárszámadási közgyűlését a bólyi Kossuth Tsz, ahol a munkaegység értéke 40 forint lesz. Megemlítendő, hogy a Kossuth Tsz már hosszú évek óta tartja ezt a szép egyenletes eredményt s még az elmúlt aszályos év sem tudta ezt gyengíteni. Ugyancsak ma tartja meg a zárszámadást a borjádl tsz is, ahol a munkaegység értéke 34,20 forint. A mároki tsz 28,50 forinttal, a vemén dl szövetkezet 40 forintos munkaegység értékkel zárta a múlt évet. Február 8-án a szűri Kossuth Tsz zárja az évet 31,65 forintos munkaegység értékkel. A száj ki Úttörő február 10-én 40 forintos eredménnyel, a töittösi tsz 12-én 32,26 farán tóa eredménnyel tartja meg zár- számadási közgyűlését. A hónap végéig a megye valamennyi termelőszövetkezetében lezárják az 1961-es gazdasági évet. ahol 36 tsz-bői 24-ben már megerősítették a zárszámadást, ezzel szemben a pécsi járásban még csak 4 tsz zárszámadását hagyta jóvá a járás. Az elmúlt héten újabb 10— 15 községben tartották meg a zárszámadó közgyűlést, sok szövetkezetben igen szép eredménnyel. A múlt héten tartotta zárszámadó közgyűlését a Szörényi tsz is, ahol a munkaegység értéke 31 forint volt, Nyugotszenterzsébeten 37,16, Merenyén 30,50, Versenden 31 és Szentdénesen 42 forintos munkaegység értékkel zárták az évet. A jó eredmények mellett gyengébb eredmények is volmény hangzott el. Mi lett azok nak a sorsa? Mennyi valósult meg belőlük? Ezt mindenképpen el keltett volna mondani a körletvezetőnek. Persze mindenek előtt ehhez az is szükséges. hogy a tanácskozásról jegyzőkönyvet készítsenek. Ha a felszólaló bányászok látják, hogy javaslataikat, véleményei két gondosan figyelemmel kísérik és azok nem merülnek feledésbe, akkor még aktívabbak lesznek és még nagyobb ambícióval segítenek a műszaki vezetésnek. A TERMELÉSI tanácskozások előkészítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy az eredményes tegyen. Konkrétan és névre szólóan kell a beszámolónak mindent elmondani, s az sem árt, ha a dolgotokkal már jóval a tanácskozás előtt tudatják azt, hogy miről is lesz szó. Mert jelen esetben sok mindenről szó esett, de hogy annak meglesz-e az eredménye, vagy csak levegőbe kiáltott malaszt marad, arról már nehéz tenne határozott véleményt mondani. Végezetül: a tanácskozás technikai előkészítése is fontos. Két kis padot hoztak be az értekezlet alatt a nagy ak- nászi irodába, amelyre legfeljebb nyolcán ülhettek le. többen az íróasztalok sarkain ültek, de a résztvevők nagyrésze — ötven-hatvan ember — a tanácskozás ideje alatt végig állt. Meg tehetett volna ezt oldani másképpen. Nagyobb kedvvel jönnek a munkások a termelési tanácskozásra, ha ezek a hibák nem zavarják őket. S mindezek különösebb megerőltetés nélkül elkerülhetőek lennének. Gaxdagb István Megnyílt az átalakított fodrászatot Meglepően szép üzletet nyitottak meg tegnap délben a rég elavult fodrászat helyén a Kossuth utca 6—8-ban, melyei egészein rövid idő alatt Varázsoltak újjá közös erővel a Budapesti Állami Fodrászat, a Pécsi Fodrászipari Vállalat, a Pécsi Vegyesipari Vállalat és a Komlói Építőipari Vállalát dolgozói. Az üzlet most teljesen kor-, szerű, falai színes műanyaglapokkal burkoltak, berendezése villamosított, bútorzata sokszínű, kényelmes, világi tár sa ugyancsak a kor követelményeinek megfelelő. Lét- feltűnőbb mindenek előtt mégis az újonnan kiálak ;fótt „gomba”-rendszer. mellyel áz üzlet közepére kerülték a munkahelyek, s melyek körül egyszerre hat vendéget szolgálhatnak ki. Ezzel lényegesen nőtt az üzlet kapacitása, mért a munkahelyek száma megkétszereződött. Kovács Béla igazgató elmondotta. hogy az új nőj fodrászüzletbe átcsoportosították a Geister Eta utcai fodrásza1 valamennyi dolgozóját. A Geister Eta utcai helyiségben korszerű kozmetikai és pedikűr-szalon* létesítenek, ezzel mekfodrászat céljára felszabadítják a Kossuth Lajos utca *8. szám alatt ma még kozmetikának használt üzlethelyiségei.
